Oldalak

2015. április 23., csütörtök

embed>

Csóré kolbász I.

avagy miccs ahogy a románok  nevezik 

    Bár mifelénk még egy kicsit szeles az időjárás , de azért már elindult a grillezés vagy ahogy régen nevezték a rostélyon sütés .

  Most a fent nevezett kolbászkákról szeretnék írni és szerény ismereteim szerint eloszlatni minden tévhitet . Ezzel az ízletes rostélyon sütött étellel a magyar ember általában a szomszédos népeknél tett látogatásakor találkozik , kivéve ha netán Erdéyben él. 

 Berecz Edgár - erdélyi gasztronómiai tanácsadó - szerint a miccs vagy a mititei valójában nem is helyi román specialitás , hanem a körülbelül 400 éves  török megszállás alatt lévő Havasalföldre   török közvetítéssel került , innen pedig a későbbiekben főleg Trianon után Erdélybe .

A mititei / ahogy Koós János mondja : mitite , lásd :http://www.rtlklub.hu/musorok/reggeli/cikk/375763 / balkáni ételkülönlegesség és annyira jellegzetes , hogy bármelyik szomszéd ország felvehetné az őshonos ételei közé. A szerb konyha csevapcsicsi-nek vagy csevabcseta-nak hívja, Bulgáriában pedig kebabcseta-nak nevezik. Az utóbbi kifejezésből világosan kicseng a török kebap szó , az ételben darált bárány és borjúhús van, és a kebap ételek nagy családjába tartozik.

                    kép :www.albumdefamilie/mici-la-gratar-

          Tény hogy a románok olyan régóta készítik hogy már  nemzeti ételnek számít , a nevéből nem lehet arra következtetni hogy a török kebap az őse ellentétben a szerb csevap-pal . Tudvalevő hogy a török megszállás alatt a törökök minden marhát és juhot elhajtottak , ezért ez a térség erősen alapanyag hiányos volt , már ami a miccset illeti . 

      Visszatérve a csórékolbászhoz , a receptje állítólag a román királyság idején ,  a függetlenség kivívása után terjed el /1880/ . A régi Bukarestben , a Covaci /kovács/ utcában volt az erdélyi román vendéglős , Iordache Ionescu aki először szolgálta fel ezt a fajta kolbászkákat , kényszerűségből , ugyanis bél nélkül maradt és anélkül volt kénytelen  megsütni a vendégsereg nagy örömére. Egy másik forrás szerint szintén a Lipscani-ban / a régi Bukarestben lévő kerület / két utcával odébb volt a Carul cu bere / ma is megvan / vendéglő , amelynek a séfje egy 1920-ból származó levélben közli a titkos receptet , de ő már a balkáni eredetre és a szerb rokonságra is hivatkozik ! 

                      kép: https:/caru-cu-bere-the-beer-cart-bucharest.jpg