SZABADULÁS AZ ÖRDÖGI KÖRBŐL

A DIABÉTESZ ÉS AZ INZULINREZUSZTENCIA CSAPDÁJÁBÓL 

Nehéz téma , már körbe jártam az előző bejegyzésemben a mitokondriumról , de ez annyira széleskörű és sok tekintetben ismeretlen téma , vagy inkább nem tulajdonítanak neki kellő jelentőséget hogy muszály folytatni a kutakodást .

Az általános meghatározás szerint : A cukorbetegség, latinul diabetes mellitus, magyarosan diabétesz, a glükóz feldolgozási zavara, aminek oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége : inzulinrezisztencia esetleg mindkettő. A szükséges mennyiségű inzulin hiányában a sejtek nem képesek a vérből a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik. Ezek együttesen okozzák a betegség fő tüneteit. - Na hát ez nem ennyire egyszerű , ennek vannak különböző mélységei mégpedig a sejtszinten . Mivel anyagcsere zavarról van szó és a sejtek anyagcseréjét a mitokondriumok végzik , itt kell keresgélnünk . 

A mitokondriumokban rejlik a sejtek motorja.  Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha a motor le van robbanva? A mai világban sokaknál sajnos ez a helyzet. Előbb hozd rendbe a motort, hogy optimálisan működjön, mielőtt őrült diétázásba, edzésbe és költekezésbe kezdenél ! Tehát most először a motorra koncentrálunk ! 

A halál leglassabb útja az egészség karbantartása , érdemes megérteni , hogyan lehet lelassítani az öregedési folyamatokat , hogyan lehet a legtöbbet kihozni , hogyan lehet esetleg tuningolni a test motorját.

Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek 80-85%-a mitokondriális eredetű és csak a 15-20%-a genetikai. Ha hibás szerkezetűek a fehérjék a mitokondriumban vagy sok mutálódott mtDNS található egy sejtben, akkor zavar lesz az energiatermelésben.

A jó hír, hogy szinte minden esetben visszafordíthatóak a kóros folyamatok, ha tudatosan odafigyelsz az életmódodra a korszerű tudás fényében. Szinte minden betegség gyógyítható, de nem minden beteg. Aki hajlandó változtatni, tenni az ügy érdekében, annál nem marad el a jutalom . A mitokondriális gyógyítás mindig egyéni , mindenki egyedi környezetet érzékel maga körül , ezért egyedi lesz az a környezet is , amiben optimálisan fognak dolgozni a mitokondriumok , úgyis érezni fogjuk a közérzetünkön , ha jó vagy rossz helyen vagyunk . A mitokondrium egyfajta hatodik (vagy hetedik) érzék is, amely érzékeli a környezetből jövő elektromágneses hullámokat. A legtöbb ember számára az egyszerű természetes környezet a legjobb ilyen szempontból a természetes életmód . 

Ahogy a mérettartomány csökken, úgy csökken az emberek felfogóképessége is arról, hogy mi zajlik a szubatomi világban. Márpedig a mitokondriumok fotonokról, elektronokról és protonokról szólnak, muszáj lesz otthonosan mozognia ezen a területen annak, aki szeretné igazán megérteni az életet.

Egy atom átmérője kb. 100000-szer kisebb, mint egy víz molekula. Egy víz molekula pedig kb. 1000-szer kisebb, mint a látható fényben lévő fotonok hullámhossza. A hagyományos orvoslásnak úgy tűnik kényelmetlen erre a szintre leereszkednie és gondolkodnia, ezért tartunk ott, ahol tartunk az egészségügyben és nincs magyarázat, gyógymód sok betegségre, pedig a kvantum biológia megoldást kínál.

A mitokondrium egy kvantum nano mágnes, melynek alapvető feladata, hogy távolt tartsa a sejtet a termodinamikai egyensúlytól, másnéven a haláltól. Ahol elektromos áram folyik, ott mágnesesség is van. Márpedig a mitokondriumokban elektron transzport lánc nevű folyamat található. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrontranszportl%C3%A1nc

Az oxigén un. paramágneses atom (mágneses tér hatására a külső tér irányában mágneseződik, azaz a mágnes vonzza) és a speciális mikrokörnyezetnek megfelelően helyezkedik el az elektron transzport lánc végén, hogy a protonokkal és elektronokkal egyesülve belső sejtvízként éljen tovább.

Ha az elektronok áramlása megáll az oxigén felé a kis hidrogén üzemanyag cellákban, akkor eléred a termodinamikai egyensúlyt, amit halálnak hívunk. Minden nappal közelebb kerülsz a halálhoz. Minden sejt meghal. Az egészség a leglassabb út ehhez. A mitokondrium azon dolgozik, hogy távol tartson az egyensúlytól, a rigor mortistól (hullamerevség).

Mindeközben arra is képes, hogy tudatosságban tartson akkor is, amikor a Nap lement. A kloroplaszttal rendelkező növények és a mitokondriumos állatok képesek erre a nem mindennapi feladatra. Továbbá , minden mitokondrium csíravonala a Földön anyai ágon alakult ki , azaz anyai ágon örököljük őket, annak minden pozitív és negatív hozadékával .

A mitokondriális motor szervizeléséhez első lépés rendbe kell hozni a cirkadián ritmust , a fény környezetet , éjszaka zajlik ugyanis a mitokondriumok regenerálódása a melatonin hormon segítségével . A melatonin hormon szintjét a mesterséges kék fények csökkentik , - a televízió , a számítógép és a mobilozás is - a természetben és az élő világban napszaki és szezonális ciklusok  figyelhető meg . 

A rosszul működő mitokondriumok javítása vagy cseréje kétféle módszerrel történik , az egyik az autofágia , ami az alvás közben működik , vagy böjtöléssel is beindítható , a másik folyamat az apoptózis amely egy programozott sejthalál és eltávolítja a sejtet vagy az alkatrészt és helyette újat kell gyártanunk . A modern életvitel beavatkozhat e folyamatok finom szabályozásába és elveszíthetjük a kontrollt felettük . Pl. a túl késői vacsora megakadályozza az autofágiát , mert nem lesz rákényszerítve a szervezet hogy lebontsa a rosszul funkcionáló fehérjéit , mert mindig van utánpótlás és ezért működnek a szakaszos böjtölések , ilyenkor a sejtnek van ideje megújulni és felhasználni a rosszul működő fehérjéket . Az autofágia és az apoptózis szabályozásához és optimumon tartásához a cirkadián ritmust kell rendben tartani és akkor meglesz a finom egyensúly ezen a folyamatok között . Hogyan lehet rendbehozni a cirkadián ritmust és optimalizálni a mélyalvást ? ; Az igazán jó alvás megléte reggel kezdődik amikor kimegyünk a napkeltét megnézni - a belső óránk legfőbb szabályzója a napfény kékfény tartalma ezért nem jó a számítógép képernyőjére vagy a mobiltelefonra esetleg a tv-re rögtön rákattanni . A semminél az 1-2 perc is sokkal többet ér , még télen is és felhős időben is , ekkor is kapunk napfényt . Napközben is érdemes kimenni a napfényre , ugyanis az agyunk érzékeli a napfény spektrumának a finom változásait , átmeneteit , továbbá a napfény UV - A  részének fontos szerepe van az alvást segítő melatonin termelődésének az elősegítésében . 

A melatoninhoz hasonló az un. melanopszin fehérje , amely egy kékfény detektor , amelynek segítségével különíthetjük ek a nappalt az éjszakától , szervezetünk anyagcseréje tudja futtatni az éjszakai vagy a nappali programot . Melanopszin található a szemben , a bőrben , a bőr alatti zsírszövetben , az erekben , ezért nem mindegy hogy milyen fénykörnyezetben éljük a mindennapjainkat . 

A mai technika uralta világban , napnyugta után , minimalizálni kell a mesterséges fényeket , a képernyők előtt töltött időt , lehet használni kékfényszűrő szoftvereket telefonra , számítógépre , tv-hez kékfényszűrő szemüveget . A mesterséges fényeknél a LED technológiából és a váltóáramból származó tudatosan nem érzékelhető villogó hatás is számít . 

Itt kell megemlítenünk a leptin szerepét és a leptin érzékenység helyreállítását , amire a későbbiekben visszatérünk .

A hőmérséklet is egy fontos szabályozó a belső óránk számára , itt jön be az alkalmi hideghatás . Egy mértékkel végzett hidegfürdő , vagy egy néhány perc kint töltött idő a szabadban jól öltözve is elősegítheti a jobb alvást . Érdemes a hálószobát is hűvösen tartani , akár nyitott ablaknál aludni , vagy 20° alatti hőmérsékleten tartani , de legalább is egy jót szellőztetni lefekvés előtt . 

Hidegterápia : a hideg és az anyagcsere kapcsolata . A hideg ellen a testünk többféle módon képes védekezni , ám nem mindegyiket használjuk ki . A mértékkel végzett hidegfürdőzés után - tehát amikor nem visszük túlzásba - akkor mindig tapasztalhatunk egyfajta feldobottságot , frissességet . Ennek az egyik magyarázata hogy a mitokondriális anyagcsere folyamatban az elektrotranszportláncban öt fehérjén keresztül adódnak át az elektronok és a protonok és ezeknek a távolsága számít végeredményben az energiatermelés szempontjából . Hideg fürdőzéssel azt lehet elérni hogy egy kicsit közelebb kerülnek ezek a fehérjék egymáshoz , így gyorsabb , hatékonyabb lesz az energiatermelés .

 A frissességet és a jókedvet az is magyarázza hogy az idegi ingerület átvívő anyagok szintjébe is beavatkozik az akut hideghatás , ami komoly dopamin felszabadulással jár . A hidegfürdőzés egy másik előnye hogy fokozza a méregtelenítési folyamatokat , a deutériumcsökkentést , ... ilyenkor folyik a méregtelenítés , megszabadulunk némi deutériumtól , vagy nehézvíztől a szervezetből , amiből nem jó ha tul sok van energiatermelés szempontjából .  

A testünk tömegének 60-70%-a víz, azaz H2O (vagy ugye valamennyi D2O). Ha viszont a molekulák számát tekintjük, akkor 99%, tehát kb. 2/3-ad részben hidrogénből vagyunk összerakva! A természetes vizekben a hidrogén és a deutérium kb. 6500:1 arányban vagy kb. 155 ppm (155 deutérium molekula egymillió molekula vízben) fordul elő, de az élő szervezetekben (növényekben, állatokban) is felhalmozódik változó arányban.

Továbbá érdemes megnézni hogy hova kerül a levegővel belélegzett oxigén végül a testünkbe . A mitokondriumokban lévő elektrotranszportlánc végén ott várja a hidrogén protonokat hogy vizet gyártson belőle .

A tudatos légzéstechnikáknak , a stresszkezelő módszereknek mind pozitív hozadéka lehet a mitokondriumok működéséhez .

Az anyagcsere betegségek és a deutérium összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatokban sokat köszönhetünk magyar kutatóknak is (Boros, Somlyai). Rákos sejteknél megfigyelték, hogy magasabb a deutériumtartalmuk, mint az egészséges sejteknek és deutériumcsökkentett víz fogyasztásával megállítható vagy visszafordítható a kóros folyamat.

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

A lényeg mindig a fokozatosság , ... el lehet kezdeni pl. úgy hogy jeges vizes agyfürdőt veszünk 1-2 hétig és ha ez már jól megy akkor lehet hidegzuhanyt venni , a skandinávoknál , vagy az oroszoknál ez már népi tradíció , teljesen normális és elfogadott .

 

Étkezés időzítése : célszerű a vacsora időpontját minnél távolabb tenni a lefekvés időpontjától , lehetőleg napnyugta előtt . 

A táplálék az fontos de nem a legfontosabb , csak diétával nem lehet megoldani az inzulinrezisztenciát . 

A modern diéta káosz a kvantumbiológia szempontjából : Az ember az egyetlen állatfaj aki azon agyal hogy hogyan és mit egyen , a természeti népek és az állatok ösztönösen tudják hogy mit egyenek !

Mi miért nem tudjuk ? ...

Már régóta tudjuk hogy az ételnek tulajdonított anyagok , elektronok , protonok és fotonok alakjában hasznosulnak a sejtjeinkben , ezekből fogunk ATP-t , vizet és hőt termelni . 

Akkor miért követ bárki is olyan étrendet amikben nem ezekről van szó ? ...

A mitokondrium a sejtjeink motorja ami sokféle üzem anyaggal működik , ám ezek kisebb-nagyobb mértékben fognak melléktermékeket , káros anyagokat termelni közben . Lesz olyan ami nagyon kormozza a motor alkatrészeit és lesz olyan ami tisztán ég el . Az energiatermelő folyamatoknál nagyon sokféle körülmény számít pl. :

• Cirkadián ritmus
• Mitokondriumok állapota
• Mitokondriális heteroplazmitás
• Mitokondriális haplotípúsok 
• Redox potenciál
• Fehérjék ubikvinációs rátája
• Deutériumszint
• Fénykörnyezet
• Évszak , napszak , ...

Honnan származik az energia a Földön ? ; - ha jobban megnézzük a táplálék láncokat , akkor látjuk hogy mindegyik visszavezethető a napfény energiájáig . Tulajdonképpen mi is - bármely ételünkben - a napfény energiáját hasznosítjuk közvetetten becsomagolva , a növények fotoszintetizálnak , a növényeket megeszik a növényevő állatok , őket pedig a ragadozók , mi pedig mindegyiket , így közvetetten jutunk a napenergiához , de vannak kutatások amelyek kimutatták hogy közvetlenül is tudunk a napfényből energiát termelni .

Az étel a környezet terméke , a kvantumbiológia szempontjából módosítani kellene azt a kifejezést hogy : az vagy amit megeszel , arra hogy : az vagy amit a felületeiden elnyelsz , visszaversz , vagy kibocsátasz fény formájában . A mitokondrium egyik lényeges célja hogy fenntartsa az ATP-áz nevű enzim forgását , ha ez nem működik jól akkor különböző un. epigenetikai expressziókkal kompenzál amit úgy nevezünk hogy : betegség .

Evolúciós szempontból megközelítve , az őseink , a természeti népek is több százezer évet , halászó - vadászó , gyűjtögető életmódot folytattak , még a mezőgazdaság megjelenése előtt , ez minden esetben a földrajzi helynek és évszaknak megfelelő élelmiszereket jelentett . Nem ettek finomított , feldolgozott élelmiszereket , tájidegen vagy az aktuális évszakon kívüli tápanyagokat . Ideális esetben a természet megadja az optimális üzemanyagot .

Itt kell beszélnünk a DHA omega - 3 zsírsavról , aminek különleges szerepe van az agyunk , idegrendszerünk , szemünk működésében . Ez egy létfontosságú molekula , annyira egyedi és nélkülözhetetlen hogy az evolúció 600 millió éve használja fejletteb létformákban , köztük az emberben is . Mitől olyan különleges ? ; ... - ennek a molekulának speciális kémiai , fizikai tulajdonságai vannak , ami lehetővé teszi hogy a fényt elektromos egyenárammá alakítsa és ugyanezt fordítva .

Ez nélkülözhetetlen az egyenárammal és a fotó -optikai megoldásokkal működő idegrendszerünkben . Jelenlegi agyméretünk nem jöhetett volna létre ha őseink egy bizonyos időszakban nem fogyasztottak volna nagy mennyiségű tengeri ételt . Ugyanis a az omega 3 zsírsavak legjobb forrása a tengeri tápláléklánc , kagylók , rákok , halak , esetleg az állatok belsőségei , tojásai stb.

Létezik növényi eredetű omega 3 zsírsav forrás is , pl. a lenmagolajban előforduló ALA ( alfa linolénsav ) , amelyet át tudunk konvertálni omega 3 zsírsavvá , azonban ez a művelet nagyon rossz hatásfokú és nincsen mellette a jód és a szelén mint a tengeri ételekben , amelyek szintén nagyon fontos agy építő elemek . A pusztán növényi alapú táplálkozásból hiányzik vagy kevés a DHA omega 3 zsírsav , B12 vitamin , Taurin , kreatin , karnozin , vas , aminosavak , aminosav származékok ... , vannak viszont kisebb-nagyobb mértékben "mérgező" vegyületek , úgymint : Glutén , lektinek , szaponinok , proteázinhibitorok ,  fitoösztrogének , ...

A hteteroplazmitás egy fontos elméleti fogalom amellyel jobban megérthetjük az öregedés ütemét és annak lassítását . A mitokondriumoknak a baktériumokhoz hasonlóan körszerű , cirkuláris szerkezetű DNS -ük van , ezek leginkább az energiatermelésben használatos fehérjék kódját tartalmazzák .

 Sejtenként akár több ezer mitokondriális DNS is lehet , ezek anyai ágon öröklődnek és meghatározzák a kiinduláskor az energiatermelésünk hatékonyságát , ... Mivel a mitokondriális DNS 10-20-szor gyorsabban osztódik mint a sejtmagi DNS , ezért 100 x , vagy 1000 x nagyobb az esély a mutációk kialakulására , vagyis rossz funkciójú , funkcióképtelen fehérjék kiíródására , amelyek befolyásolni fogják az energiatermelés hatékonyságát . A mutáció fokáról árulkodik a heteroplazmitás fogalma . Az öregedéssel természetes módon növekszik a heteroplazmitás értéke , Dough Wallace kutató szerint évtizedenként kb. 10 %-al , ami teljesen normális folyamat , ám a mai modern világban több környezeti tényező is felgyorsítja ezt a folyamatot .

A heteroplazmitás tulajdonképpen egyfajta tűzoltó mechanizmus a rossz környezeti tényezők kompenzálására .

A tudatos táplálkozásnak első számú közellensége a gabonákban található glutén . Ellentmondásos a kép , a gabonákban lévő szénhidrátok képesek energiával , elektronokkal , protonokkal ellátni a mitokondriumokat hogy fenntarthassák az alapvető életfunkciókat . ... , de hiányzik belőlük jó pár alapvető tápanyag mint az omega 3 zsírsavak vagy a jód , ami az ember evolúciós fejlődését elősegíthette . ... Számtalan kutatás hozza összefüggésbe a gluténfogyasztást általános gyulladás szinttel , idegrendszeri immunrendszer problémákkal , autóimmun tünetekkel , bél és bőr problémákkal , mozgáskoordinációs zavarokkal , pajzsmirigy problémákkal , stb . ... De ugyanakkor miért nem okoz mindenkinél és mindig ,  problémát ? ;  ... - azért mert érdemes megvizsgálni ezt a témakört a deutérium szempontjából . A deutérium a hidrogénnek egy nehezebb tömegű változata , a természetben is előfordul , a testünkben is megvan egy optimális aránya , a megfelelő helyen megvan a megfelelő funkciója , azonban az energiatermelésben meglehetősen sok zavart tud okozni ha oda bekerül . 

A deutérium tönkreteszi a mitokondriumok finom szerkezetét . 

A gabonák magas deutérium tartalmú élelmiszereknek számítanak , amivel nem is lenne baj ha rendben működne a deutérium kiválasztó mechanizmusunk . A bélbaktériumok egyik feladata hogy felhalmozzák a táplálékból érkező deutériumot , ezáltal védjék a sejtjeink mitokondriumainak energia termelését . Ugyanis a mitokondriumokban a deutérium kellemetlen vendég , az ATP-áz is enzim és más enzimek hatásfokát is rontja és magát az energiatermelést . Ezért aztán a bélbaktériumok viszonylag sűrűn , 1-2 naponként osztódnak  , cserélődnek hogy optimálisan tartsák a felület deutérium szintjét . ... Az 1-2 naponkénti csere és osztódás kapcsán jön képbe a cirkadián ritmus , ugyanis ha ez sincs rendben és nincsenek szinkronban a központi és a perifériás órák , akkor mégnagyobb káosz lesz a bélben , ami már folyamatos gyulladásos állapotot hoz létre , autoimmun folyamatokat generál , vitaminok , ásványi anyagok elégtelen felszívódására is magyarázatot adhat .  A természetben a deutérium anyagcseréje is megfigyelhető , egyfajta egyensúly ,az egyenlítő környéki helyeken , vagy Magyarországon is napsütéses helyeken , nyáron , több deutérium tartalmú élelmiszert tudunk tolerálni , szénhidrát dús élelmiszereket , gyümölcsöket , mig az egyenlítőtől távolabb , az északi régiókban , téli évszakban kevésbé működik ez a deutérium tolerancia és itt a természeti népek deutériumban csökkentett zsíralapú táplálkozást folytatnak többnyire .  A modern életvitel , a sok mesterséges fény , az elektroszmog miatt puhánnyá teszi az immunrendszerünket és a deutérium optimalizáló rendszerünket ezért a gluténérzékenység és a deutériumtolerancia is nagyon egyéni lesz és minden attól függ hogy ki milyen környezetben él és milyen fénykörnyezetet enged meg magának . 

A glutén és a bélhámsejtek vonala után a deutérium és a bélbaktériumok következtek , amihez még jár egy kis kiegészítés . 

A gluténnek van egy olyan tulajdonsága hogy fokozza a bélhámsejtek távolságát , un . szivárgóbél szindrómát okoz , ezáltal több gabonafehérje jut be a keringésbe , ami magyarázhatja a gyulladásos folyamatokat , az autoimmun , idegrendszeri tüneteket . A bélhámsejtek sűrűn 1-2 naponta osztódnak és a modern világban megjelent egy újabb faktor ami bezavar ebbe a rendszerbe mégpedig a természetileg elektromágneses sugárzás és a mesterséges világítás , melyek fokozzák a béláteresztést és a vér-agygát áteresztést is , szétrobban a bélben lévő perifériás óránk és az agyunk központi órája is , káoszt , gyulladást okozva . Van egy viszonylag ritka genetikai eredetű glutén intolerancia is a cöliákia (lisztérzékenység ) , náluk egyértelműen jobb ha kihagyják az étrendjükből ezeket az élelmiszereket , de az ő esetükben is a fénykörnyezet javítása egyértelmű javulást hozhat . A másik cselekményszál a bélbaktériumok és a deutérium kapcsolatáról szól , mint tudjuk a gabonák viszonylag magas deutérium tartalmú élelmiszereknek számítanak és ide még sorolhatunk pl. gyümölcsöket , vagy finomított feldolgozott élelmiszerek többségét , vagy a nem tul friss élelmiszereket . A bélbaktériumok akár 20 percenként is osztódnak , és az egyik fontos szerepük hogy a felesleges deutériumot kiürítsék és csak az optimális mennyiséget engedjék bejutni a keringésbe és a mitokondriumokba lehetőleg csak minimálisan , hiszen ott komoly problémákat okoznának az energiatermelésben .

A D vitamin termelés , saját D vitamin gyártás :  a D vitamint sokáig csak a csontrendszer egészségével hozták összefüggésbe , azonban a legutóbb kiderült hogy más anyagcsere folyamatokban is részt vesz , emiatt akár D hormonnak is nevezhetnék . A D vitamin nagyon fontos az immunrendszer optimális működésében is , hogy nagyobb eséllyel tudjuk felvenni a küzdelmet a kórokozókkal szemben . Nincs eléggé a köztudatban hogy régóta D vitamin hiány jelenleg is van a világban , ami a civilizációs betegségek velejárója . Három féle úton-módon tudunk D vitaminhoz jutni , ám ezek közül az egyik nem kap elég hangsúlyt , mégpedig a napozás . Igenám de nem mindegy hogy ki , mikor , hol , mennyit és hogyan teszi azt . A D vitamint szintet tudjuk fokozni a szervezetünkben egyrészt táplálkozással , magas D vitamin tartalmú élelmiszerek fogyasztásával , ilyenek pl. a csukamájolaj , tengeri ételek , általában máj , tojás . Lehet aztán D vitamin tartalmú étrendkiegészítőkkel is bevinni esetleg és lehet napozással is , vagy speciális lámpákkal . 

A napozáshoz szükségünk van a szabad bőrfelületünkre , továbbá a vérünkben a koleszterinre és a napsugárra , az UV-B fény segítségére . Az UV-B fény nincs jelen viszont mindenkor és mindenhol a napfény spektrumában , ez függ a az évszaktól , a napszaktól és a földrajzi helytől , általánosságban a napsütés Magyarországon március közepétől október közepéig és a nyári hónapokban a legnagyobb az időablak amikor kapunk elegendő UV-B sugarakat , ez a déli órákhoz közeli , úgy 2-3 órás ablak tavasszal és ősszel , nyáron pedig 8-10 órás ez az időablak . A D vitamin szintézisének hatékonysága  függ a fenti tényezőkön kívül a tengerszint feletti magasságtól , minden 1 km magasság növeléssel , 5-6  % több UV-B fényt kapunk , számít az is hogy van-e a közelben tükröződő felület pl. vízfelület ahol a visszaverődő sugarakból egy kicsit többet kaphatunk a napfényből . Aztán számít a ruházkodás mértéke is természetesen , a szabad bőrfelület , érdemes legalább a bőrünk egynegyedét napoztatni , ezért az arcon kívül a végtagokat is szabadon kell hagyni . Számítanak még a légköri komponensek mint pl. az ózonréteg vastagsága , a felhőréteg vastagsága , vagy a légszennyezettség mértéke . A naptej használata lényeges ebben a témában , ugyanis a magasabb faktorszámú naptejek akár 90-95%-ban blokkolják az UV-B sugarakat , így a D vitamin termelés hatékonyságát is . Lényeges tényező a bőr pigmentációja , a bőrszín , a fehér bőrűeknek kevesebb napfényre van szüksége ugyanannyi D vitamin termeléshez mint a sötétebb bőrűeknek . Számít az életkor is pl. egy 70 éves ember a 20 éveshez viszonyítva csak egynegyedével rendelkezik a D vitamin szintetizáló képességet illetően . Számít az egyénnek az elektromágneses környezete  , hogy mennyi elektromágneses sugárzás veszi körbe . A D vitamin szintézis tulajdonképpen egy fotoszintézis , a fény segítségével működtetünk bizonyos kémiai reakciókat . Számít a napozás időtartama , nyáron akár 10-15 perc napozás is elég lehet megfelelő D vitamin termeléshez , míg tavasszal vagy ősszel akár 30-60 perc is szükséges lehet . Egyéb faktorok : a test hidratációja , a táplálkozás milyensége , anyagcsere betegség megléte , ezek mind egyénileg változó tényezők . Veszélyes-e a napozás ? ; ... - attól függ , ezt is túlzásba lehet vinni , egyéntől függ , érdemes betartani a fokozatosság elvét , fokozatosan szoktatni magunkat akár egész éves napozásra és figyelni a testünk visszajelzéseire .

A D vitaminon kívül fontos még a Magnézium is .

A magnéziumhiány komoly problémákat okoz, ám a hiányt csak a tünetekből tudjuk kikövetkeztetni, a labormérések erre nem alkalmasak.

A szakemberek csak 1980 körül fedezték fel a magnézium jótékony hatásait, amit "elfelejtett elektrolitnak", illetve a lágyszövetek "természetes kalciumblokkolójának" neveztek.

A magnézium minden élő szervezet minden sejtjében jelen van, a növényektől a magasabb rendű emlősökig, és azért létfontosságú, mert nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez, és több száz enzimatikus reakció kofaktora minden sejttípusban.

Kimutatták, hogy a magnézium segít szabályozni a glükóz-, a lipid- és a fehérje-anyagcserét. Részt vesz a neuromuszkuláris működés és a szívritmus szabályozásában, az érrendszeri tónus modulálásában, a hormonelválasztásban, a csontsűrűség szabályozásában és az agyműködésben.

A magnézium az érelmeszesedés megelőzése, az endoteliális (érfal belső hártyája) működés fenntartása és az érrendszeri tónus modulálása révén jó hatással van az érrendszer egészségére.

A magnézium az ATP nélkülözhetetlen kofaktora:

Az adenozin-trifoszfát (ATP) egy olyan energiahordozó molekula, amelyet "az élet üzemanyagának" is neveznek, mivel a sejtek számára ez a molekula jelenti az univerzális energiaforrást. Minden élő szervezet, beleértve az embert is, olyan sejtekből áll, amelyek energiaellátásához nélkülözhetetlen az ATP. Az ATP molekulák az elfogyasztott táplálék energiává történő átalakítása során jönnek létre, és minden élet alapvető építőköveit jelentik. ATP nélkül a sejteknek nem lenne üzemanyaguk, illetve nem lenne elegendő energiájuk az életben maradásukhoz feltétlenül szükséges folyamatok elvégzéséhez, és végül elpusztulnának. Minden élőlény függ az ATP-től, nélküle ugyanis nem képes elvégezni azokat a feladatokat, amelyek szükségesek a túléléséhez. Az ATP a sejt mitokondriumaiban zajló sejtlégzésnek nevezett folyamat során keletkezik. A mitokondriumok a sejt olyan kis alegységei, amelyek arra specializálódtak, hogy energiát nyerjenek a táplálékból, és ATP-vé alakítsák azt.

A magnézium a sejtek elsődleges energiaforrásának, az ATP-nek a kofaktora, és mint ilyen, létfontosságú. A magnézium több mint 300 enzimatikus reakcióban vesz részt, beleértve a DNS- és RNS-szintézist is. Minden enzimnek, amely ATP-t állít elő az energiatermeléshez, szüksége van magnéziumra. Az ATP-nek magnéziumionokhoz kell kötődnie ahhoz, hogy biológiailag aktív legyen. Amit ATP-nek neveznek, az gyakran valójában magnézium-ATP.

A magnézium szabályozza a sejtfolyamatokat, beleértve a neuromuszkuláris működést, a szívritmust, az érrendszeri tónust, a hormonszekréciót és a receptorok modulálását a központi idegrendszerben.

Az alacsony magnéziumszint összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával, beleértve a magas vérnyomást, a szívritmuszavarokat és az endoteliális diszfunkciót.

A magnéziumhiány alacsony kálium- és kalciumszintekkel jár, míg a súlyos hiány anyagcserezavarokat okoz, hozzájárulva ezzel a neuromuszkuláris ingerlékenységhez és a szív- és érrendszeri rendellenességekhez.

A gabonafélék és a hüvelyesek valójában nem igazán jó magnéziumforrások. Bár a bennük található magnézium mennyisége lenyűgözőnek tűnhet, annak biológiailag aktív (jól felszívódó és ezért jól hasznosítható) része meglehetősen kicsi, mivel a magnéziumhoz hasonló ásványi anyagok a fitátokhoz kötődnek.

A csontok a szervezet magnéziumtartalmának 60%-át tárolják, a plazmakoncentráció fenntartására szolgáló tartalékot jelentik, és nemcsak a csontok egészségét és a csontképződést befolyásolják, hanem az anyagcserét, az idegrendszer működését és még sok más folyamatot is.

A hipomagnezémia gyakran megfigyelhető a II. típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél, ami az inzulinrezisztenciával és a fokozott vizelet-kiválasztással függ össze.

Az inzulin jelentős hatással van az intracelluláris magnéziumraktárakra, amint azt számos klinikai vizsgálat kimutatta, amelyekben inzulinfüggő és nem inzulinfüggő betegeket vizsgáltak. A magnéziumkészletek kimerülése gyakori mind az inzulinrezisztencia, mind a cukorbetegség esetén. Normálisan az inzulin hatására jut a magnézium a sejtek belsejébe.

A magnézium szerepet játszik a szervezet stresszre adott válaszában, befolyásolja a mellékvesekéreg-hormonok szabályozását és az általános stressztűrő képességet.(3-5)

A magnézium segít megelőzni az időskori izomvesztést, a magnéziumhiány ezért izomgyengeséghez vezethet.(6)

A megfelelő magnéziumszint elengedhetetlen a kognitív funkciók fenntartásához és a neurodegeneratív betegségek megelőzéséhez.(7)

Az sem mellékes, hogy a D-vitamin alacsony magnéziumszint esetén nem hasznosul megfelelően, és a nagy dózisú D-vitaminszedés magnéziumhiányt okoz. (10)

Fontos azt is tudni, hogy a rutinlaborban feltüntetett magnéziumszint csak a vérben mért magnéziumról szól, és csak komoly hiány esetén csökken le némileg az értéke, mivel, amíg a csontokban van magnézium, a szervezet onnan pótolja a szérum magnézium szintjének fenntartásához.

A magnéziumszint optimalizálása a krónikus rendellenességek széles skáláján segíthet javítani.

A leptin hormon , ami információt közvetít az agyunk és a zsírsejtek között , ha ez a jelzés nem működik jól akkor az agy azt híheti hogy nincs elég energia , hiába vannak több kilós zsírpárnák , arra fog ösztönözni hogy többet együnk , vagy mégtöbbet raktározzunk , ha viszont jól működik a léptin jelzés akkor nem fogjuk túlenni magunkat és nem is fogunk elhízni , megfelelő lesz az étvágy szabályozása . Ha jó a leptin érzékenység akkor még akkor sem fogunk elhízni ha túltesszük magunkat . Hogyan lehetséges ez ? ; ... - hiszen megborul a kalória egyensúly , mielőtt azt gondolnánk hogy megsértjük a termodinamika törvényeit , elővesszük a mitokondriumokat ahol a szétválasztó fehérjék találhatók .  

Ezek a fehérjék képesek a bevitt táplálékból vagy zsírokból energiát , kalóriákat , hővé alakítani és visszaadni a környezetnek .

A leptinből az első adagokat az anyatejből kapjuk, később a fehér zsírszövet termeli. Feladata, hogy információt szállítson az agyba, így az tudni fogja mennyi üzemanyag (zsír) van még raktáron. Az agynak tudnia kell a kb. 20 trillió sejt energia státuszáról.

A leptin-rezisztencia állapotában nem működik jól ez a rendszer, így az agy azt hiszi, hogy energiahiányban szenved, ezért elkezdi felhalmozni a tartalékokat. Az elhízás tulajdonképpen az agy gyulladásos betegsége, ami a jelátviteli folyamatok zavarával jár. A leptin nemcsak a hormonstátuszt szabályozza, hanem a termékenységet is, tehát leptin-rezisztencia esetén a teherbeesés is nehézkes lehet, hiszen a baba kihordása igencsak energiaigényes folyamat.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az agy nem kalóriákat számlál, hanem az atomoknál is kisebb részecskéket, elektronokat, a hipotalamuszban lévő leptin receptorok tulajdonképpen beépített elektronszámlálók. Ha rendben van a leptin-érzékenység, akkor értelmét veszti a kalóriaszámlálgatás, ugyanis ilyenkor a fölösleget hővé égetjük!

Dr. Kruse szerint a leptin szabályozza az összes többi hormont, így akinek pajzsmirigyproblémája vagy inzulin-rezisztenciája van, annak igazából a leptin rendszerrel van gondja. A leptin az immunrendszert is befolyásolja, a leptin-rezisztencia alacsony D-vitamin szinttel jár.

A leptin rezisztencia kiváltó okai vagyis a következő hatásokkal lehet kiváltani :

• a túl sok mesterséges fénnyel a világításokból, telefon-tv-számítógép képernyőkből.
• sok cukorral, finomított szénhidrátokkal, sok fruktózzal
• a gabonák gluténjével és lektinjeivel
• transz zsírokkal, finomított növényi olajokkal
• késői fekvéssel, rossz alvással, eltérített belső órával
• stresszes életmóddal
• elektroszmoggal
• ülő életmóddal

A lektin rezisztencia tünetei :

•  Aki túlsúlyos, annál biztos gond van. Aki feltűnően vékony vagy anorexiás, étkezési zavarban szenved, annál szintén gond lehet (náluk a leptin túl alacsony).
• aki gyakran sóvárog édes ételek után, szintén gyanakodjon
• vérképből a leptin szint nem sokat árul el, a magas reverz T3, hsCRP szintje viszont már komoly jel, a nyálból mért kortizol szintje is az egészséges napi ritmustól eltérő lehet
• túledzés is vezethet ebbe az állapotba
• PCOS, inzulin rezisztencia, pajzsmirigy problémák esetén is gyanús
• a valaki edzés után nagyon fáradt, farkaséhes

Leptin rezisztencia nemcsak az agyban, hanem a májban és az izmokban is kialakulhat. Leptin rezisztens állapotban a sejtek nem igazán tudnak zsírt égetni, a gazdaságtalanabb szénhidrátanyagcserével tudnak csak működni. Jól ismert jelenség, amikor egy túlsúlyos ember nekiáll edzeni – vagy csak felmenni a lépcsőn – és hamar izzadni kezd, légszomja lesz.

Neki sajnos borzasztó hatékonysággal működnek a mitokondriumai, az energiatermelésért felelős sejtszervecskéi, így viszont több szabadgyököt termelnek, gyakrabban használják az apoptózist (programozott sejthalált) az autofágia (fehérjék megújítása) helyett, többször osztódnak a sejtek, gyorsabban rövidülnek a telomérjeik, kimerül az őssejtkészlet, összességében gyorsabban öregednek.

Ennek egy fontos következménye van: bár lehet kemény edzéssel is fogyni, de ez amellett, hogy komoly szenvedéssel jár, még egészségtelen is! Tehát, aki fogyni szeretne, annak tanácsosabb először rendezni az étrendjét, helyreállítani a belső óráját, levinni a gyulladásszintjét, csökkenteni a stresszt az életében, ezáltal a mitokondriumok újra hatékonyan fognak működni.

Amikor már lement a túlsúly, helyreállt a leptin-érzékenység, akkor kellene edzeni! Persze könnyű, átmozgató torna – amihez nem kell sok energia – addig is mehet. Ha visszaállt a leptin-érzékenység akkor a legjobb a súlyzózás vagy az intenzív intervall edzés, melyek a növekedési hormon fokozásán keresztül további előnyöket nyújtanak.

A leptin érzékenység HELYREÁLLÍTÁSA …

Ezt a gyakorlatot egy amerikai idegsebész, dr. Jack Kruse dolgozta ki, tudományos alapokon nyugszik és sok paciensén sikerrel használta már.

• Reggel legyél kint a napkelténél és délelőtt is tölts minél több időt a szabadban természetes fényviszonyok között
• A napkeltétől fél órán belül egyél legalább 50 gramm fehérjét reggelire
• Ne nassolj napközben, különösen este 7 után
• Legyen maximum 3 étkezés/nap
• Tartsd a szénhidrátbevitelt 50 gramm/nap alatt 6-8 hétig
• Válassz tengeri ételekben gazdag, paleolit táplálkozásnak megfelelő alapanyagokat
• Ne számold a kalóriákat, egyél nyugodtan jóllakásig
• Este csökkentsd a mesterséges (kék) fényeket

Ritka eset, de akinek hasi műtétje volt, aminek során elvágták a vagus ideg kapcsolódását a bélrendszerhez, annál nem működhet ez a gyakorlat (a hideg adaptáció viszont nekik is segíthet). Aki belevág a leptin helyreállító módszerbe, annak érdemes 4-8 hétig csinálnia.

Hogy mikor és hogyan eszel, az talán fontosabb a cirkadián ritmus szempontjából, mint maga a táplálék. Soha ne nassolj, mert ezzel megakadályozod, hogy a máj használja a glükoneogenezis anyagcserefolyamatot, azaz a glükóz (vércukor) előállítását fehérjékből, zsírokból.

Az utolsó étkezést időzítsd lehetőleg 4-5 óraval a lefekvés előtti időpontra

Esti számítógépezéshez ajánlott az F.lux, Iris szoftver, amely naplemente után vörös-narancs színűre váltja a képernyőt és/vagy kék fény védő szemüvegek használata. Négy-hat hét után érezhetően csökkennie kell az étvágynak, és nassoláskényszernek napközben, ez már a jele, hogy kezdenek jól működni a leptin receptorok.

A leptin helyreállításhoz 2 hét után fokozatosan hozzá lehet adni a hideg adaptációs gyakorlatot is

A másik stratégia : szétedzem magam és leégetem a zsírt , elméletben de gyakorlatban nem túl életszerű , ...

Aki elhízott , komoly túlsúlyt cipel magával az nem tud hatékonyan zsírt égetni a mitokondriumokban , sokkal inkább a szénhidrát , cukorégetésre van hagyatkozva ami kevésbé hatékony energia forrás , így az edzések sokkal nehezebbek , szenvedősebbek lehetnek . Tehát először a motort kell rendbehozni !

A másik stratégia a kocogás , ami elhízás esetén nem ajánlott mert , a kocogással önmagában nem sok izom fog épülni , sőt izomvesztés is történhet , ha nincs mellette elegendő fehérjebevitel vagy erősítő edzés . E helyett sokkal jobb stratégia a napi tempós séta és a heti  erősítő edzés beillesztése néhány alkalommal . Ha a felsoroltak nem akkor :

Mégis  mi lehet a megoldás a tartós fogyáshoz , nem egy új csodaszer vagy csodamódszer , vagy még szigorúbb kalóriaszámlálás  hanem :

1. alvás , fénybiológia : rendszeres alvás , elegendő alvásidő , jó cirkadián ritmus , az étkezést egy olyan időablakba történjen ami napkelte és napnyugta között van , az utolsó étkezés 4-5 órával lefekvés előtt legyen .

2. légzés , jelentős hatással van az anyagcserére , az ideális az az orrlégzés és a hasi légzés ez szükséges ahhoz hogy a zsír az elégjen oxigén segítségével a mitokondriumokban , lehet esetleg légzőgyakorlatokat végezni ha szükséges .

3. táplálkozás , csak törekedni kell a helyi , szezonális , természetes tápanyag dús élelmiszerek fogyasztására , a cukros és gabonás stb szemetet  elhagyni . Minden étkezés tartalmazzon lehetőleg 20-30 g fehérjét , napi fehérjebevitel 1-2 g / testsúly kg.; nassolás ne legyen , fogyáshoz reggelire napi 50 g fehérje ,  érdemes növelni az omega 3 zsírsavtartalmat , jóidőben érdemes kint enni a szabadban és aztán van még az IF stratégia a fogyás elősegítésére , legyen meg a reggeli de a vacsorát azt hagyjuk el .

4. sport , a jó az a napi séta + testerősítő edzés heti néhány alkalommal lehetőleg kint a szabadban .

5. mentális háttér , pszichés beállítottság , fejben rendet tenni , elhatározás és kitartó életmódváltás  .

6. hidegfürdőzés vagy hidegterápia 

A mozgás vércukorszint csökkentő hatása mögött több tényező áll. Izomműködés során az izom inzulin nélkül is képes a cukor felvételére a véráramból. Ráadásul az izomszövet cukorfelvétele testmozgást követően is megmarad a következő 24 órában. A rendszeres, közepes intenzitású mozgás javítja az izom inzulin érzékenységét.

- a lábszárizomzatban termelődik egy leptin nevű hormon / min. 1,5 óra gyaloglás után / amely az anyagcserét átállítja és a zsír bontása felé viszi a CH anyagcserét - az ízfokozók pl. nátrium glutamát ezt a rendszert felborítják

A másik fontos fehérje az UCP-3, amely izom aktivitás, azaz torna hatására képes úgyszintén átalakítani a kalóriákat 100%-ban hővé, azaz zsírt égetni.

A bejegyzés Sáfrán Mihály vlogjai alapján készült .