Napi okoskodás ,

na , nem éppen úgy van az  ...

dr. Balsai Tamás , : ... igenám de az enterocita sejtnek két gén ( az ABCG5 és az ABCG8 ), által kódolt transzportmechanizmusa van arra hogyha a testen belül sok a koleszterin , akkor a bélbe visszadobja azt és kiürül . Az orvosi élettan könyvben le vn írva hogy te nem tudod magad koleszterinnel túl enni . Már azért sem , mert akkor a máj fogja kidobni az epével ,... de be sem megy . ...

Okoskodás : 20 éve nem reggelizem ,megiszom a reggeli kávémat / keserűn / , teámat , beszedem a vitaminjaimat és ennyi ,ebéd : tonhalas saláta , tojás is volt benne , zöld saláta de a koktélparadicsomot kihagytam , délutáni kiegészítő tepertő és olíva bogyó .

dr. Lenkei Gábor : Cenzúrázott egészség , ez a könyv úgy megütött , hat évig vegetáriánus voltam , ... ez hiba volt . de ki kellet próbálnom , ... eljutottam addig a meggyőződésig hogy tk. mi mindannyian inzulinrezisztensek vagyunk , pontosan azért merthogy amikor nem szénhidrátból nyerjük az energiát , akkor az izmok pl. zsírsavakat hasznosítsanak energiaként és azt a kevés cukrot amit megtermel a májunk , és az a kevés meg maradjon az agyunknak . De nem , mert ezt kipróbáltam , a szinapszisok egy részéhez kell a glükóz , mert abból csinálja a neurotranszmittereket az agy , ... ez igaz . ... Egyetlen sejtünk van aminek nincs mitokondriuma , ez a vörösvértest , nem is sejt mert sejtmagja sincs , hanem test , ... ezt mi gyártjuk , ez a hemoglobin molekulával együtt szállítja az oxigént , ... Viszont vannak benne rugalmas fehérjék , mert a kapillárisba úgy húzza be az oxigént mint az amőba , ... de mégis mozog , és megnövekszik az oxigén igénye és ezért az oxigénszállítás kapacitást akkor tudom növelni ha a vörösvértestnek glükózt adok , ...

Namost visszatérve ahhoz hogy mi van leírva , minden ott van ,egyébként csak nm arra fókuszálunk , ... A felszívó rendszerünkben az enterocita sejtek választanak el bennünket a külvilágtól , ott dől el hogy valami bent van vagy kint van . Tkp. egy cső vagyunk , és abban ott egyetlen sejtsor dönti el hogy mi van bent vagy mi van kint . Azon keresztül normál esetben , glükóz , fruktóz , aminósavak , víz , ionok és zsírsavak tudnak bemenni . Fehérjék , komplett molekulák nem , ... a zsírsavak felszívódása az különleges , mert a rövid és a közepes láncúak , azok bedifundálnak ebbe a sejtbe /enterocita/ és a másik oldalon az albumin már el is viszi őket . De a hosszúláncú és a koleszterin az speciális , az egy speciális fehérje rendszerrel megy be és az enterocita sejten belül képződik belőle kilomikron . Az a legnagyobb zsírcsepp elvileg , a vérünkben , ... a zsír nem oldódik vízben ezért be kell csomagolni fehérjébe , az albumin is egy fehérje , egy szállítófehérje , az LDL , a HDL , ezek mind fehérjébe csomagolt zsírsavak , ... Igenám de ennek az enterocita sejtnek két gén által kódolt transzport mechanizmusa van arra hogyha a testen belül sok a koleszterin , akkor a bélbe visszadobja . ... de be se megy  , ez le van írva , ... Ehhez képest a '80-as évek óta , ... kb mindig az ellenkezőjét nyomatják . ... ráfókuszáltam és ott van , nem tudod túlenni magad koleszterinnel , ... Ezek szerint mindenkinek amennyi a koleszterin szintje , ... ha egyébként egészséges és jól táplálkozik , valódi ételeket fogyaszt , ... akkor neki annyi . Ezt be is lehet bizonyítani , ... nagyon egyszerű : csinálsz egy vérképet , és megnézed , utána csinálsz egy 5 napos böjtöt és megint csinálsz egy vérképet és megnézed a vérképet , ... pont  ugyanannyi mint előtte , 6,34 , ... meg 6,42 , ez az én koleszterin szintem , ... Örülnék ha több lenne , mert minnél magasabb a koleszterinszint annál tovább élsz , ezt mutatja mindenféle kutatás . Ad abszurdum lehetne olyan gyógyszert is adni hogy koleszterin növelő , hogy tovább élj , ... ez csak marketing kérdése .

Ha Balsai Tamás okfejtését elemezzük ebből a szempontból, érdemes különválasztani a zseniális élettani alapokat és a klinikai realitást: 

Az evolúciós logika: Helyesen mutat rá, hogy az emberi evolúció során a koleszterin ritka és rendkívül értékes alapanyag volt (sejthártyák, hormonok, D-vitamin alapja). Ezért fejlődött ki az a precíz visszaszívó és finomszabályozó mechanizmus, amit fentebb az ABCG5/G8 transzporterek kapcsán átvettünk. 

A szervezet öngyógyító/önszabályozó ereje: Balsai Tamás egyik fő üzenete, hogy nem a külső tényezők (pl. pirulák) vak követése a megoldás, hanem a test természetes működésének megértése. A koleszterin esetében a máj endogén (belső) termelésének visszavétele és az epével való kiürítés pontosan ezt a belső intelligenciát tükrözi.

Amit a kritikus elemzés során érdemes hozzátenni (az orvosi élettani árnyalatok):

Bár az elv – miszerint "nem tudod magad koleszterinnel túlenni" – az egészséges, átlagos népesség szintjén és tiszta koleszterinbevitel mellett igaz, a modern étrend és a klinikai valóság két ponton kihívás elé állítja ezt az okfejtést: A modern élelmiszermatrix csapdája: A magas koleszterintartalmú ételek a modern nyugati étrendben szinte sosem különálló, tiszta koleszterinként érkeznek. Rendszerint telített zsírokkal, finomított szénhidrátokkal és gyulladáskeltő anyagokkal (pl. lektinekkel, amelyekről Balsai Doki is gyakran beszél az érszűkület kapcsán) együtt fogyasztjuk őket. Ezek a kísérőanyagok pedig képesek közvetlenül blokkolni vagy lefelé szabályozni a máj LDL-receptorait, felborítva az élettankönyvi egyensúlyt .

Epigenetika és egyéni érzékenység: A funkcionális medicina – amelyet Balsai doki is képvisel – hangsúlyozza a biokémiai egyediséget. Az emberek egy jelentős része (a hiper-reagálók vagy a familiáris hiperkoleszterinémiában érintettek) genetikailag képtelen a felesleget hatékonyan "visszadobni", náluk a diétás koleszterin közvetlen kockázati tényezővé válik.

A csípőfájdalom és az ízületi gyulladás hátterében Balsai Tamás okfejtése szerint szinte mindig a rendszerszintű gyulladás (szisztémás inflamáció) áll, amelyet az étrendünk radikális átalakításával lehet a leggyorsabban megfékezni. Ez a megközelítés szorosan összekapcsolódik az előzőleg tárgyalt koleszterin-kérdéssel is: az érrendszeri plakkokhoz hasonlóan az ízületi porcok leépülését sem egy „hibás” anyag (mint a koleszterin vagy a kalcium) önmagában okozza, hanem az a krónikus gyulladásos környezet, ami a bélrendszer felől indul ki. 

Balsai doki Gyógyítom Magam Akadémia videóiban és podcastjaiban a csípő- és ízületi fájdalmakat az alábbi három fő étrendi és élettani pillér mentén magyarázza meg:

1. A bél-ízület tengely és a lektinek (A gyulladás forrása)

Balsai Tamás rendszeresen rámutat, hogy az ízületi gyulladások (legyen szó csípőről, térdről vagy ujjakról) gyakran a áteresztő bél szindrómára vezethetők vissza. A mechanizmus: Bizonyos növényi fehérjék – különösen a lektinek és a glutén – képesek megnyitni a bélsejtek közötti szoros kapcsolatokat (tight junction), aktiválva a zonulin nevű fehérjét. 

Az így bélfalon átjutó emésztetlen fehérjetöredékek ellen az immunrendszer antitesteket termel. Mivel ezen növényi fehérjék szerkezete hasonlíthat a saját ízületi szöveteink (pl. a kollagén vagy a porcmátrix) szerkezetéhez, az immunrendszer tévedésből az ízületeket kezdi el támadni (molekuláris mimikri).

A megoldás az étrendben: A gyulladáskeltő, magas lektintartalmú élelmiszerek (pl. modern, finomított gabonák, hüvelyesek nem megfelelő elkészítése, burgonyafélék/csucsorfélék) drasztikus csökkentése vagy elhagyása. 

2. A porc táplálása (Miért kulcsfontosságú a mozgás és az étrend együtt?)

Az orvosi élettanból tudjuk – és Balsai doki erre külön epizódot szánt –, hogy a felnőtt ízületi porcnak nincs saját vérellátása. Hogyan kap tápanyagot? Kizárólag az ízületi folyadékból (szinoviális folyadék), úgynevezett diffúzióval. Ez egy pumpamechanizmus: amikor terhelés éri az ízületet (pl. séta közben a csípőt), a salakanyagok kipréselődnek a porcból, amikor a terhelés megszűnik, a porc magába szívja a friss, tápanyagdús ízületi folyadékot. 

Ha az étrendünk mikrotápanyagokban szegény, hiányzik a C-vitamin, a minőségi aminosavak vagy a porcmátrixot építő vegyületek, a porc szó szerint éhezni fog. Ha ezt tetézzük a mozgásszegény életmóddal, a keringés hiánya miatt a porcsejtek idő előtt elhalnak (artrózis/porckopás). 

3. Az omega-6 / omega-3 zsírsavak aránya .

A modern nyugati étrendben a finomított növényi olajok (napraforgóolaj, repceolaj) és a feldolgozott élelmiszerek miatt az omega-6 zsírsavak aránya eltolódott az omega-3 rovására *.  Az omega-6-ból a szervezet gyulladáskeltő prosztaglandinokat szintetizál, ami folyamatosan „fűti” a csípőízületi gyulladást. Balsai doki ajánlása: Visszatérés a tiszta, evolúciósan megszokott zsírokhoz (pl. jó minőségű állati zsírok, legeltetett marha faggyúja, hidegen sajtolt extra szűz olívaolaj) és a gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavak (pl. vadon fogott tengeri halak) növelése. 

Mit jelent az étrendváltás a gyakorlatban Balsai Tamás szerint?

Mit érdemes elhagyni/csökkenteni?	Mit érdemes beépíteni?
Finomított szénhidrátok és cukor (fokozzák a szisztémás gyulladást)	Minőségi állati fehérjék és zsírok (alapanyag a kollagénszintézishez)
Gluténtartalmú gabonák (bélfal-károsító hatás)	Hosszú főzési idejű csontlevesek (természetes glükózamin, kondroitin és kollagénforrás)
Finomított, ipari növényi olajok (napraforgó-, szójaolaj)	Természetes gyulladáscsökkentők: Turmeric (kurkuma), gyömbér, fokhagyma

Az okfejtés lényege, hogy a csípőfájdalmat nem helyileg, tüneti fájdalomcsillapítókkal vagy szteroidos injekciókkal kell elnyomni. A bélrendszer épségének helyreállításával és a gyulladáskeltő ételek megvonásával a szervezet képes megállítani az ízület pusztulását, sőt, a porc bizonyos fokig képes a regenerációra, ha megkapja a megfelelő tápanyagokat és a mozgás általi mechanikai ingert. 

- Finomított szénhidrátok és cukor (fokozzák a szisztémás gyulladást) Minőségi állati fehérjék és zsírok (alapanyag a kollagénszintézishez)

- Gluténtartalmú gabonák (bélfal-károsító hatás) Hosszú főzési idejű csontlevesek (természetes glükózamin, kondroitin és kollagénforrás)

- Finomított, ipari növényi olajok (napraforgó-, szójaolaj) Természetes gyulladáscsökkentők: Turmeric (kurkuma), gyömbér, fokhagyma

*Ezzel szemben a modern nyugati étrendben (a rengeteg napraforgóolaj, margarin, készétel, gyorsétel és a gabonával etetett állatok húsa miatt) ez az arány elképesztő mértékben torzult: ma egy átlagos embernél ez 15:1, de akár 20:1 vagy 30:1 is lehet az omega-6 javára.

Miért "fűti" ez a csípőízületi gyulladást?

A probléma az, hogy a két zsírsavcsoport a szervezetben ugyanazért az enzimkészletért (az úgynevezett deszaturáz és elongáz enzimekért) verseng:Ha túl sok az omega-6 (linolsav), az enzimek ebből arachidonsavat gyártanak, amiből a test gyulladáskeltő anyagokat (2-es szériájú prosztaglandinokat és 4-es szériájú leukotriéneket) hoz létre. Ezek tartják fenn a krónikus fájdalmat az ízületben.

Ha viszont elegendő omega-3 (alfa-linolénsav, EPA, DHA) van jelen, az enzimek abból gyulladáscsökkentő és a gyulladást lecsendesítő molekulákat (3-as szériájú prosztaglandinokat, resolvinokat) fognak szintetizálni.

Mivel az enzimek kapacitása véges, a rengeteg növényi olajjal szó szerint elgáncsoljuk a szervezet saját gyulladáscsökkentő folyamatait. Ezért javasolja Balsai doki is a napraforgóolaj teljes kiiktatását és a minőségi állati zsírok, valamint a halolajak bevezetését.

Csúcs! Ragadozó vagyok című könyve a keto-vore (ketogén és carnivore/ragadozó) étrendről, az anyagcsere-regenerációról és a krónikus betegségek kezeléséről szól.