Oldalak

2019. november 9., szombat

A Megváltó (lateráni) bazilikájának szentelési ünnepe



        Laterán a pápának, mint Róma püspökének székesegyháza, egyike a négy nagy bazilikának, az összes katolikus templomok anyja és feje (Mater et caput omnium ecclesiarum urbis et orbis). Állítólag Nagy Konstantin alapította 324-ben a Laterani egykori palotájában és ajándékozta I. Szilveszternek.






 Eredetileg a Megváltó bazilikájának (Basilica SS. Salvatoris) hívták. A 10. században földrengés pusztította el, újra felépítették és Keresztelő Sz. János (S. Giovanni in Laterano) tiszteletére szentelték fel. Felszentelés évfordulóját (nov. 9.) és címének ünnepét (aug. 6. Urunk színeváltozása) az egész világ összes papjai 2. osztályú duplex ünnepként megünneplik.




        Ezek után nézzük mit készítünk mint ünnepi eledelt :
 Paprikás csirkét !

Vegyük először a paprikát .Hungarikum ,lehet csípős vagy édes-nemes , így vagy úgy a névjegyünké vált .Pedig azért mégsem pirospaprikával a nyeregtáskában vágtattak ide be eleink a Vereckei-szorosnál, bármennyire is ősi jellegzetességünknek hisszük...

A növény története homályba vész: vannak, akik szerint már Néró háziorvosa is megemlítette "piper longum rotundum" néven, és a leírás igen ráillik a ma ismertre. Mások amellett kardoskodnak, hogy csak az Újvilág felfedezése után jutott el Európába, mert Kolombusz a paprikával is megismertette a vén kontinenst; hajóorvosa, Chansa fel is jegyezte ezt az amerikai "találkozást" naplójába. Az viszont tény, hogy az Ibériai-félszigeten már a XVI. században nagyban termelték.
Hozzánk a törököktől ezt átvevő bolgárkertészek révén jutott el, neve pedig indiai vagy törökbors volt, mert csípett, Jellegzetes hogy a magyarok kezdték el úgy enni és alkalmazni a főzés , sütés során hogy nem keverték más fűszerekkel ,csak magában a sajátos ízében bíztak , a honi szakácsok jöttek rá arra, hogy a zsír, hagyma, pirospaprika "szentháromsága" (ahogy Barta László írja, aki e növényke történetét kikutatta és feltette a netre) forradalmi ízeket ad.Az is érdekes hogy először nem mint őrölt fűszerpaprikát használták , hanem mint szárított csöves paprikát . 


Paprikás csirke vagy csirkepaprikás , a kettő nem ugyanaz , habár a mai recepteket elnézve nem igazán van lényeges különbség , de mi több , sokan összemossák  a csirkepörkölttel is úgy hogy meghintik egy kis tejföllel , mint az alábbi képen



Fotó: Instagram/joseph the dady

Csirkepaprikás, paprikás csirke és csirkepörkölt. Három különböző név, ami megközelítően egy ételt jelöl . Egy biztos: enyhe zavar övezi ezt a kérdést, sokan meg vannak arról győződve, hogy ők tudják az igazságot, és ismerik a sűrű, hagymás, pirospaprikás szaftban főtt csirkehúsos étel készítésének igazi módját , mert például ezt a kérdést tárgyalva a nosalty.hu-n 59 recept van ami csirkepaprikás , 76 recept paprikás csirke és 122 recept csirkepörkölt és ha megnézzük  nehéz őket megkülönböztetni !


Szóval találtam valamit amit paprikás csirkének lehet nevezni :

A világhírű tudós, Szent-Györgyi Albert neve a gasztronómiába is bevonult, ugyanis 1938-ban a lillafüredi Palota Szálló akkori konyhafőnöke engedélyt kért és kapott a tudóstól, hogy róla nevezze el az általa kreált paprikás csirke receptjét. Őrölt pirospaprika mellett parázson sült, majd héjától megszabadítva felszeletelt vastag húsos zöldpaprika kell hozzá.

Szász Judit:Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirkéje

Nem is gondoltam volna hogy paprikás csirkét nem kell a távol keleten keresgélni , itt van az a köztünk élő cigányok konyháján is , csak mintha feledésbe merülne : - és egy tényleg minimalista -  https://romanigastro.blog.hu/sult_paprikas_csirkecombok



sult_paprikas_csirkecombok


Ezenkívül csak a kínai konyhában találtam paprikával /zöld és piros / készült csirkét 



A távol keletet idézve ha megnézzük az ujgurokat ,- mert ugyebár ők ugyanolyan rokonaik a hunoknak mint mi - , azért még felfedezhetünk némi hasonlóságot , bár már erős a kínai befolyás . Wang mester , aki Budapesten üzemeltet éttermet és aminek a kínálatában nagyrészt ujgur és csak kisebb részben kínai ételek találhatók . Itt betekintést nyerhetünk az ujgur konyhába :


Wang mester konyhájából


Ürümcsiben felszolgált dapandzsi , ami egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikás csirke között.


Ezután megpróbáltam egyféle rekonstrukciót a paprikás csirkét illetően : Az én felfogásom szerint a paprikás csirke nem úgy mint a csirkepaprikás , pörkölt alapon készül ! 
A pörkölt úgy készül, hogy a feldarabolt húst zsír  nélkül teszik a bográcsba, vagy a főzőedénybe ,s a tűz felett, szigorúan csak a saját levében pörkölik meg, esetleg hozzáadnak egy kis vizet , nincs hagyma csak esetleg egy kis zöldhagyma az is  csak később, a főzés felénél borsozzák, paprikázzák, sózzák . Miután a hús már jó félig megpuhult , jöhet a paprika , zöldpaprika , kápiapaprika és hegyes erős paprika vegyesen , ízlés szerint , ilyenkor lehet beletenni egy kis fokhagymát is , só , bors és készre sütjük .


Nokedlivel ,galuskával , tarhonyával vagy kifőtt tésztával és ugorka salátával vagy fejes salátával tálaljuk .


U.I.: Az olaszoknál is láttam valami ehhez hasonlót , olajbogyóval :


https://sobors.hu/receptek/paprikaval-olajbogyoval-sult-csirke-recept/

Ez azért közel áll a szó szerint vett paprikás csirkéhez ! Ja és a törököket sem lehet kihagyni a paprikás csirkéből :


chili-csirke-ham-recept-52a093646788 a
http://www.haberusta.com/2013/12/biberli-tavuk-budu-tarifi/




Az eddig felsorolt paprikás csirkék magukért beszélnek , további eredményekről majd a későbbiekben ! 


2019. október 24., csütörtök

Szent Ráfael arkangyal


   A II. vatikáni zsinat előtt október 24-én emlékeztek meg róla.Nevének jelentése: „Isten meggyógyított”, „Isten meggyógyít” a héber rapha: „gyógyítani” és az el: „Isten” szavakból alakult ki. A legenda szerint eredeti neve Labbiel volt. Raphael védelmezi az utazókat, és segít a betegeknek, valamint Ő a közvetlen főnöke az Őrangyaloknak. A Mennyei Seregek szanitéce, aki kiválóan ért a gyógyításhoz, és a gyógyfüvekhez, valamint a különböző ágú tudományokhoz. Mindig nagyon kedves, türelmes, szeretetteljes az emberekkel, és az angyalokkal is.

A zöld színt rendelik hozzá, ami az élet lüktetését, a megnyugvást, és a gyógyulást hordozza magában, valamint a szívcsakra színe. De nem is csoda, hiszen többnyire zöldes derengés kíséri a jelenlétét. Léte szorosan összefonódott a természettel. Kezében a festményeken, ikonokon gyakran tart pálcát, melynek végén az orvoslás jelképe, a két egymásba tekeredett kígyó és a szárnyak díszelegnek. Ezen kívül gyakran ábrázolják utazási kellékekkel, és a smaragdot, valamint a hármas számot is hozzá társítják.




A mai napra ajánlatom a következő :







2019. október 8., kedd


Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya


     Szent István volt az első, aki uralkodóként egész nemzetét és annak jövőjét Isten Anyjának ajánlotta föl. Szent László Magyarok Nagyasszonyának nevezte el az egykori názáreti leányt, aki a magyar lelkiség kincse lett.


       Ünnepe kezdetben Nagyboldogasszony napja volt, ma október 8-án ünnepeljük. Az ünneplés maradandó értéke, hogy ezen a napon magunkat, családunkat és minden hazánk fiát, lányát, egész népünket ismét Nagyasszonyunknak ajánljuk. Oltalmát nem azért kérjük, mert megérdemeljük, hanem azért, mert kis országunknak és népünknek a nagyok között égi segítségre van szüksége. Anyai gondoskodását ma is igénylik, akikben él a máriás lelkület.

        Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.

    Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.


      1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában. 


Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása(egri bazilika, 1773)

     A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.

A CSÍKSOMLYÓI BABBA MARIA


   Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak. - Magyar Kurír


Kevesen gondolnak talán arra, hogy az ,,asszony'', s így a ,,nagyasszony'' szó nyelvünknek még pogány kori rétegéből való... A magyar nyelvbe az alán ,,achszin'' szó kerülhetett át a8. század táján, amikor szorosabb kapcsolatok lehettek az előmagyar törzsek és az alánok között. Az ő nyelvükben a jelentése ez volt: úrnő, fejedelemasszony. 

     A Halotti beszéd és könyörgésben melynek keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), még így olvashatjuk :"Eſ vimagguc ſʒen achſcin mariat." vagyis :És imádjuk Szent Asszony Máriát.

a halotti beszéd


Buda 1686. évi visszavételekor és a török kiűzésekor XI. Ince pápa üzenete volt a jelszó: "A Boldogságos Szűz ad segítséget!" Latinul: B eata V irgo D abit A uxilium! (A kezdőbetűk Buda nevét adják ki.) A mecsetként használt budavári Nagyboldogasszony-templomban a magyar győzelem után leomlott a fal, amelyet - védelmül - a Szűz Mária szobra elé emeltek. Így jelent meg a Szent Szűz diadalmas alakja. Mátyás királytól kezdve egészen 1849-ig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungariae képével ékesek a magyar fémpénzek. Ezeket "máriásoknak" hívták.  A magyar hadilobogókon a Dózsa Györgyre bízott keresztes hadjáratból maradt ránk először Mária alakja. II. Rákóczi Ferenc, a "nagyságos fejedelem" zászlói közül kettőn is ott láthatták a Nagyasszonyt, de a hadbavonult főrendek is ilyen lobogók alatt harcoltak a törökök, majd a "németek" ellen. Az 1848/49-es csatákban Patrona Hungariae zászlói lobogtak, sőt még a kiegyezés után is több gyalogsági ezrednél is megmaradtak. 


   ,,Áldott Nagyasszonyunk!... Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint''. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

  Istenünk, ki a Szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyesen, hogy akit Szent István királyunk példája szerint Nagyasszonyunknak tisztelünk a földön, annak örök társaságában örvendhessünk a mennyben!

   Ezen idemásolt az ünnephez illő válogatott idézetek után lássuk mit ajánlunk a mai napra :

savanyú tojásleves , fokhagymás pirítóssal

hagymás szelet krumplival és kovászos uborkával


2019. október 2., szerda

   Szent őrzőangyalok ünnepe


       A szent őrzőangyalok közül a magyar szent koronán is megtalálható két arkangyal :
    

Gábriel arkangyal a Magyar Szent Koronán

Mihály arkangyal a Magyar Szent Koronán



      Az Örzőangyalok ünnepét a XVI. században kezdték megülni Spanyolországban. Liturgikus ünnepük a XVII. században vált általánossá; X. Piusz intézkedésére került Mihály arkangyal nyolcadába, október 2-ára.

A gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen. A szent őrzőangyalok ünnepe hódolat Istennel szemben, aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre. 

       Az újszövetségi Szentírás egyik legkésőbbi részében, a Zsidókhoz írt levélben olvasható az angyalok meghatározása: „szolgáló lelkek, azok szolgálatára rendelve, akik majd öröklik az üdvösséget” (Zsid 1,14).

        Az angyalok névtelen seregéből kiemelkedik három néven nevezett, és nevük az emberek előtt föltárja személyiségük jellemző vonásait.

       Mihály, vagy Micha-El nevének jelentése: „Ki olyan, mint az Isten?”, és nagy fejedelemként, az angyalok vezéreként jelenik meg (Dán 10,03.21; 12,1). Gábor, vagyis Gabri-El nem más, mint „Isten hírnöke” (Dán 8,16; 9,21); Rafa-El pedig ennyit tesz: „Isten gyógyít” (Tób 3,17; 12,15).

   Kiemelkedő feladataikból eredően ők az arkangyalok, és ahhoz a hét angyalhoz tartoznak, „aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen” (Tób 12,15). Közülük Gábriel arkangyal az Újszövetség kezdetén is tevőleges szerepet kap (Lk 1,11-20, Lk 1,26-38).

Az angyalok a zsidó, a zoroasztriánus (perzsa), valamint a keresztény és az iszlám hitvilágban szerepelnek . Énok könyve szerint a hét Arkangyal Uriel, Raguél, Michael, Sariel, Gabriel, Haniel, Rafael.

      A keresztény hagyomány szerint Samael /Lucifer/ egy Istenhez közel álló angyal volt, egészen addig, amíg az Úr arra nem kérte, hogy az embereket szolgálja, ekkor az addig magát kedvencnek tartó isteni szolga fellázadt ellene, és egy véres háborút követően a Pokolba taszíttatott. Így lett belőle a legfőbb gonosz, Isten ellenzője.

  Az arkangyalok segítették a Teremtőt a munkájában, a jószolgálatukért cserébe Isten megalkotta a Mennyek országát, ahol Ő és hű segítői leltek otthonra. Ezután újabb szolgálókat teremtett, létrehozva a héber írásokból ismert különböző angyalosztályokat, a Serafimokat, a Cherubimokat, az őrangyalokat, és a hétköznapi angyalokat. Őket a mennybeli hierarchiában az arkangyalok alá helyezte.Az angyalok számára két választás állt fent. Vagy Istent szerették, vagy önmagukat. Lucifer és követői az önös érdekeiket választották, a szabadságukat Isten akaratától, és az Úr ellen fordultak. Latin neve jelentése, a fényhozó, az Úr a világra erőltetett tervével szembeni lázadásának jelképévé vált. Fel akarta világosítani az élőlényeket azáltal, hogy megismerteti mindenkivel a szabad akarat lehetőségét. A mennyei háborúban végül Mihály arkangyal vezetésével a jó erői győzedelmeskedtek, és Lucifert társaival az angyalok egyharmadával együtt száműzték a Mennyekből.

Az őrangyalok segítsége a fogantatás pillanatától, az ember életének minden állomásán tapasztalható, egy ideig még a halál után is.

Fontos tudnivaló, hogy az ember csak a földi élet lezárása után kerül ítélet alá, s nem pedig a léleknek a testtől való elválása előtt, mivel akkor még többféle módon felindulhat benne a bűnbánat, az Isten felé fordulás vágya! „El van határozva, hogy az embe­rek egyszer meghaljanak, s utána következik az ítélet.” (Zsid 9,27) Az nem kétséges, hogy a testtől elvált lélek, természetének megfelelően, azonnal látja az angyalokat és a gonosz szellemeket.Az ítélet után angyal vezeti a lelket a tettei, és a lélek szabad döntése alapján neki rendelt helyre, a Mennybe, a Purgatóriumba, vagy a kárhozat helyére, ahol a bukott angyalok ragadják el, s viszik magukkal a Pokolba, amiként utal erre Máté 18. fejezete: „Az Úr haragjában átadta őt a kínzóknak.” (Mt 18,34) Hitünk szerint egész odáig a gonosz szellemek még a tisztítóhelyig is követik a lelket, örülve szenvedésüknek, bár már semmi hatal­muk sincs fölöttük. A megtisztult lelkeket a jó angyal vezeti a mennybe. Erre utal az evangélista: „Meghalt Lázár, s az angyalok Ábrahám ölébe vitték.” (Lk 16,22)

Szent Bernát tanítja: tiszteletet kell adnunk a jelenlétükért, odaadást a jóakaratukért, bizalmat az őrségért.
Földhözragadt, világias szemléletű korban élünk, ezért a mai napon ébredjen föl bennünk az őrzőangyalunk iránti tisztelet, kérjük pártfogását, és fejezzük ki iránta való hálánkat. 

Mihály és Gábor arkangyal képe megjelenik a Szent Koronán is. A történelmi Magyarország területén sok helyütt a község megjelölésében is szerepel Mihály arkangyal neve .

Az őrzőangyalok védelmét élvezve a mai napra a következő az ajánlatom :

https://gasztropusztitas.blogspot.lucskoskáposzta
és szilvalekváros derelye vagy régiesen : barátfüle



Kell hozzá : 1 tojás,25 deka liszt,10 deka szilvalekvár ,1 kanál zsír , 10 deka zsemlemorzsa .
Gyúrunk rendes laskatésztát:tojás,liszt,kevés só,víz hozzáadásával. Jól kidolgozzuk , kissé pihentetjük , azután kinyújtjuk, úgy közepesre , sem igen vékonyra, sem igen vastagra . Teszünk a felső szélére szilvalekvár csomócskákat , két -három ujjnyi távolságra egymástól egy-egy késhegynyit, a tésztát ráhajtjuk, körülnyomkodjuk kissé és egy derelyemetszővel levágjuk a csíkot , amit azután a szilvalekvár töltelék szerint kocka darabokra vagdalunk a derelyemetszővel . Így járunk el , míg a az egész tészta elfogy . Aztán sós vízben kifőzzük . Ezalatt a zsírban zsemlemorzsát pirítunk szép sárgásbarnára és a kifőzött derelyékre tesszük . Van aki megszórja porcukorral , én csak egyszerűen , sósan szeretem , nekem teszik a szilvalekvár édessége mikor keveredik a prézli sósságával !

2019. szeptember 29., vasárnap

A Szentírás vasárnapja

     Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.    Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel...-János evangéliuma 1,1-5   A Katolikus Egyházban szeptember utolsó vasárnapja sajátos ünnep, a Szentírás vasárnapja. Ezen a napon a hívek közössége fokozott figyelemmel és tisztelettel fordul a Biblia felé, ünnepli azt a tényt, hogy a zsidóság nagyjai írásba foglalták történelmüket és prófétáik jövendöléseit, az apostolok és evangélisták pedig Jézus történetét, tanítását, az ősegyház igehirdetését.Ez az ünnep újkeletű a Katolikus Egyházban. A II. Vatikáni Zsinat alkalmával történt először, hogy a világ püspökei a Szent Péter-bazilikában a főhelyre tették, és a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Ezen a zsinaton a főpapok testülete messzemenően új szellemű határozatot fogadott el a Bibliáról (Dei Verbum), amely többek között arra szólítja fel a katolikusokat, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.

Szentírás vasárnapján különös tisztelettel vesszük kézbe a Bibliát, Isten élő szavára figyelünk. A Szentírás eligazít az élet kérdéseiben. Mindennapi útmutatónk kereséseinkben.

Olvasom, hogy egyszer egy hitoktató megkérdezte a hittanosokat kinek van otthon Bibliája. Néhányan jelentkeztek is. Egyik kisgyereket tovább kérdezgeti, na és olvassátok is. Jaj, nem dehogyis, a nagymamától örököltük, és olyan szép díszes táblája van, hogy bárki eljön hozzánk, megmutatjuk neki.
A Szentírás ne legyen csak egy a könyvek közül, hanem legyen az életem, tetteim eligazítója. Ne csak olvassam, ne csupán hallgassam, hanem váltsam is tettekre, amire tanít és ösztönöz.-http://frh.theol.u-szeged

    Ez a Könyv – ahogy Gárdonyi Géza írja - a könyvek-könyve! Az ember egyesek szerint kincskereső, ha igazán értékes kincsre, – mondhatom így – igazságra talál, akkor ez meghatározza egész életét. Az ember mindent e szerint rendez az életében.

       A Biblia védőszentjének, Szent Jeromosnak  az ünnepéhez, szeptember 30.-ához  legközelebb eső vasárnapon ünnepli   az  Egyház a Szentírás  vasárnapját.    Ez idén szeptember 29.-ére esik , ami Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepe A Szentírásból név szerint ismert három főangyalt ünnepeljük szeptember 29-én. Egyikük neve Mihály (Mikaél), vagyis: ’Ki olyan, mint az Isten?’; a másiké Gábor (Gábriél): ’Isten embere’, ’az Isten erősnek bizonyult’; a harmadiké Rafael (Rafaél): ’Isten orvossága’.

Az angyalok életéről nincsenek az emberekéhez hasonló életrajzi adatok. Történetük a teremtéssel kezdődött. Kegyelembe öltöztek, és próbára lett téve hűségük. Szabad akaratuk lehetővé tette a jók számára a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak számára a büntetés az örök kárhozat lett.


 Jeromos (Hieronymus) 347-ben, a Dalmácia és Pannónia határán fekvő, ókori Stridon városában született, melyet a kutatás a mai Csáktornya (Čakovec, Horvátország) muraközi várossal azonosít /,Jeromos eredeti nyelvből lefordította a Szentírás majd minden könyvét, megteremtve azt az alapszöveget, amelyet Vulgata néven a nyugati egyház egészen a legutóbbi időkig hivatalos szentírási szövegként használt.A pálosok Jeromos tiszteletére emelt temploma Csáktornyán (1446) hajdan jeles búcsújáróhely volt. Különösen tiszteltté tette a szentet a pálosok körében, hogy a majdani magyar haza szülötte volt, továbbá, hogy a betlehemi barlangban remetéskedett, és megírta a rend szellemi őse, Remete Szent Pál életrajzát.-/szeptember_30_szent_jeromos

Ezen felsorolt idézetek után a vasárnapi miséről hazaérve készülhetünk az ünnepi ebédhez.




2019. augusztus 15., csütörtök

 Szűz Mária mennybevétele

 vagy Nagyboldogasszony

 Assumptio Beatæ Mariæ Virginis


 A napbaöltözött asszony, a csíksomlyói Boldogasszony kegyszobra


Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.

– Jel 12,1

    A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered .
        A krónikus hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyar földön a „Boldogasszony” nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében.  - Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

Az ünnepet Székesfehérvárott első szent királyunk is megüli. Egyik alkalommal a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt. Az Érdy-kódex nyilván hazai hagyomány nyomán írja, hogy Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.
Az Árpád-ház, Árpád megkeresztelkedett hada, nemzetsége így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát. Az országot, vagyis önnön uraságát, uralmát és a királyságot a Szűzanya szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta. E választásba még nyilván a pogány Boldogasszony-tisztelet, archaikus Emese-hagyomány is közrejátszott: Mária az Árpádoknak mennyei édesanyja és oltalmazó királynéja.
Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot, de az ő patrociniuma alatt állott a székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó és temetkező helye, továbbá az esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, váci, győri püspöki székesegyház: a szent király alapításai.- Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium


(részlet)
Boldogasszony Anyánk, régi nagy patrónánk,
Nagy ínségben lévén, így szólamlik hazánk:
Magyarországrul, Pannóniárul,
Ne feledkezzél el árva magyarokrul.
Oh Atyaistennek kedves szép leánya,
Krisztusnak szent anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországrul, Pannóniárul,
Ne feledkezzél el árva magyarokrul.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Tégy méltóvá bennünk régi grátiákra.
Magyarországrul, Pannóniárul,
Ne feledkezzél el árva magyarokrul.


(részlet)
Pars prima

3.
Musa! te, ki nem rothadó zöld laurusbul
Viseled koszorudat, sem gyönge ágbul,
Hanem fényes mennyei szent csillagokbul,
Van kötve koronád holdbol és szép napbul;
4.
Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat,
Az ki örökkén volt, s imádod fiadat
Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat:
Szentséges királyné! hivom irgalmadat.
5.
Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt,
Arrol, ki fiad szent nevéjért bátran holt,
Megvetvén világot, kiben sok java volt,
Kiért és szent lelke, ha teste meg is holt.
6.
Engedd meg, hogy  neve, mely mast is köztünk él,
Bűvöljön jó hire, valahól nap jár-kél,
Lássák pogány ebek: az ki Istentől fél,
Soha meg nem halhat, hanem örökkén él.


Oh áldott Szűz! Oh Magyarországnak kegyes Asszonya! Tekints a mi sok fogyatkozásinkra: szánd meg a mi romlásinkat. Csaknem megholt, akit te szerettél; csaknem elfogyott a te országod, nemes Asszonyunk. Azért állj elő a te szent Fiadnál. Mondd azt néki: Fiam, az én országomban megfogyatkozott az igaz hit; nincs igazság; nincs isteni félelem; nincs aitatosság benne. Vízzé vált az ő bora; nagyrészből tévelygésre fordult igaz vallása; elpusztult szentegyháza; megromlott ereje; pogány rabságára adatott szabadsága. Elhiggyed, édes hazám, Magyarország, ha a Boldogasszony tanácsát követed, és magadat megeszmélvén, abban eljársz, amit az ő szent Fia parancsol, foganatja lészen a Szűz könyörgésének.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.


Szűz Mária mennybevétele  Peter Paul Rubens (után)  Siegen, 1577 – Antwerpen, 1640


2019. augusztus 6., kedd


Augusztus 6. A mi Urunk Jézus Krisztus Színeváltozása

Ma az egész egyházban az Üdvözítőnek táborhegyi megdicsőülését ünneplik augusztus 6-án. Az ünnep keletről származott át nyugatra[2] és a keletieknél még ma is nagyobb ünnep, mint nálunk.[3] Hunyadi János és Kapisztrán Szent János nagyszerű diadaláért, melyet Nándorfehérvárnál nyertek a törökön, hálából rendelte el III. Kalixt pápa 1457-ben, hogy ezentúl az egész egyházban ünnepeljék meg augusztus 6-án Transfiguratio ünnepét.-https://katolikusvalasz.blog.hu/

       Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba. 

1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg. Tehát azt, hogy déltájban („inter nonas et vesperos”) harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység védelmében az iszlám terjeszkedés és hódítás ellen, azt III. Kallixtusz pápa rendelte el az 1456. június 29-én kiadott imabullája[5] alapján, azt pedig hogy a harangozás és ima minden délben örökké meg is történjen, VI. Sándor pápa csak később, 1500. augusztus 9-én rendelte el. Megújítva Kallixtusz rendeletét, hogy a kereszténység védelme és az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelessége a papságnak és a híveknek.[6] Ekkor került a harangozás időpontja pontosan déli 12 órára.-https://hu.wikipedia.org/wiki/

Visszatekintve az elmúlt időkre és a mai történéseket nézve igencsak aktuális a III. Kallixtusz pápa imabullája a hódító Oszmán / értsd muszlim / Birodalom ellen irányuló olyan bulla, amely a korábbinál szorgalmasabb hitéletet ír elő a keresztényeknek, hogy a kereszténységet fenyegető oszmán / értsd muszlim / terjeszkedést megakadályozandó, imáival kikönyörögje Istentől a győzelmet. A pápa az imát egy olyan várhoz hasonlítja, amelyet nem lehet bevenni, és tudja, hogy főpásztori rangját nem a csendes nyugalomért kapta – a pápa 77 évesen írta, pápaságának első évében –, hanem nyája szorgalmas irányítása miatt.             -https://hu.wikipedia.org/wiki/Cum_hiis_superioribus_annis


A történelmi időket idézve és a mai aktualitásokat is számba véve egy jó halászlét ajánlok a kedves olvasóimnak .