Oldalak

2019. augusztus 15., csütörtök

 Szűz Mária mennybevétele

 vagy Nagyboldogasszony

 Assumptio Beatæ Mariæ Virginis


 A napbaöltözött asszony, a csíksomlyói Boldogasszony kegyszobra


Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.

– Jel 12,1

    A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered .
        A krónikus hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyar földön a „Boldogasszony” nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében.  - Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

Az ünnepet Székesfehérvárott első szent királyunk is megüli. Egyik alkalommal a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt. Az Érdy-kódex nyilván hazai hagyomány nyomán írja, hogy Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.
Az Árpád-ház, Árpád megkeresztelkedett hada, nemzetsége így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát. Az országot, vagyis önnön uraságát, uralmát és a királyságot a Szűzanya szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta. E választásba még nyilván a pogány Boldogasszony-tisztelet, archaikus Emese-hagyomány is közrejátszott: Mária az Árpádoknak mennyei édesanyja és oltalmazó királynéja.
Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot, de az ő patrociniuma alatt állott a székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó és temetkező helye, továbbá az esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, váci, győri püspöki székesegyház: a szent király alapításai.- Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium


(részlet)
Boldogasszony Anyánk, régi nagy patrónánk,
Nagy ínségben lévén, így szólamlik hazánk:
Magyarországrul, Pannóniárul,
Ne feledkezzél el árva magyarokrul.
Oh Atyaistennek kedves szép leánya,
Krisztusnak szent anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországrul, Pannóniárul,
Ne feledkezzél el árva magyarokrul.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Tégy méltóvá bennünk régi grátiákra.
Magyarországrul, Pannóniárul,
Ne feledkezzél el árva magyarokrul.


(részlet)
Pars prima

3.
Musa! te, ki nem rothadó zöld laurusbul
Viseled koszorudat, sem gyönge ágbul,
Hanem fényes mennyei szent csillagokbul,
Van kötve koronád holdbol és szép napbul;
4.
Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat,
Az ki örökkén volt, s imádod fiadat
Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat:
Szentséges királyné! hivom irgalmadat.
5.
Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt,
Arrol, ki fiad szent nevéjért bátran holt,
Megvetvén világot, kiben sok java volt,
Kiért és szent lelke, ha teste meg is holt.
6.
Engedd meg, hogy  neve, mely mast is köztünk él,
Bűvöljön jó hire, valahól nap jár-kél,
Lássák pogány ebek: az ki Istentől fél,
Soha meg nem halhat, hanem örökkén él.


Oh áldott Szűz! Oh Magyarországnak kegyes Asszonya! Tekints a mi sok fogyatkozásinkra: szánd meg a mi romlásinkat. Csaknem megholt, akit te szerettél; csaknem elfogyott a te országod, nemes Asszonyunk. Azért állj elő a te szent Fiadnál. Mondd azt néki: Fiam, az én országomban megfogyatkozott az igaz hit; nincs igazság; nincs isteni félelem; nincs aitatosság benne. Vízzé vált az ő bora; nagyrészből tévelygésre fordult igaz vallása; elpusztult szentegyháza; megromlott ereje; pogány rabságára adatott szabadsága. Elhiggyed, édes hazám, Magyarország, ha a Boldogasszony tanácsát követed, és magadat megeszmélvén, abban eljársz, amit az ő szent Fia parancsol, foganatja lészen a Szűz könyörgésének.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.


Szűz Mária mennybevétele  Peter Paul Rubens (után)  Siegen, 1577 – Antwerpen, 1640


2019. augusztus 6., kedd


Augusztus 6. A mi Urunk Jézus Krisztus Színeváltozása

Ma az egész egyházban az Üdvözítőnek táborhegyi megdicsőülését ünneplik augusztus 6-án. Az ünnep keletről származott át nyugatra[2] és a keletieknél még ma is nagyobb ünnep, mint nálunk.[3] Hunyadi János és Kapisztrán Szent János nagyszerű diadaláért, melyet Nándorfehérvárnál nyertek a törökön, hálából rendelte el III. Kalixt pápa 1457-ben, hogy ezentúl az egész egyházban ünnepeljék meg augusztus 6-án Transfiguratio ünnepét.-https://katolikusvalasz.blog.hu/

       Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba. 

1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg. Tehát azt, hogy déltájban („inter nonas et vesperos”) harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység védelmében az iszlám terjeszkedés és hódítás ellen, azt III. Kallixtusz pápa rendelte el az 1456. június 29-én kiadott imabullája[5] alapján, azt pedig hogy a harangozás és ima minden délben örökké meg is történjen, VI. Sándor pápa csak később, 1500. augusztus 9-én rendelte el. Megújítva Kallixtusz rendeletét, hogy a kereszténység védelme és az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelessége a papságnak és a híveknek.[6] Ekkor került a harangozás időpontja pontosan déli 12 órára.-https://hu.wikipedia.org/wiki/

Visszatekintve az elmúlt időkre és a mai történéseket nézve igencsak aktuális a III. Kallixtusz pápa imabullája a hódító Oszmán / értsd muszlim / Birodalom ellen irányuló olyan bulla, amely a korábbinál szorgalmasabb hitéletet ír elő a keresztényeknek, hogy a kereszténységet fenyegető oszmán / értsd muszlim / terjeszkedést megakadályozandó, imáival kikönyörögje Istentől a győzelmet. A pápa az imát egy olyan várhoz hasonlítja, amelyet nem lehet bevenni, és tudja, hogy főpásztori rangját nem a csendes nyugalomért kapta – a pápa 77 évesen írta, pápaságának első évében –, hanem nyája szorgalmas irányítása miatt.             -https://hu.wikipedia.org/wiki/Cum_hiis_superioribus_annis


A történelmi időket idézve és a mai aktualitásokat is számba véve egy jó halászlét ajánlok a kedves olvasóimnak .





2019. június 29., szombat

Péter és Pál apostolok


 Péter-Pál napja Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostolának közös ünnepe. Vértanúhaláluk emléknapja az aratás kezdetét is jelzi.


A hagyomány szerint Péter és Pál apostol különböző években, de ugyanazon a napon, június 29-én szenvedett vértanúhalált Rómában, Krisztus után 67-ben Pétert keresztre feszítették, kérésére fejjel lefelé; Pált lefejezték. Az üldözések idején mindkettejük ereklyéit a Szent Sebestyén katakombába menekítették. A két apostol sírja fölé épült a vatikáni Szent Péter-bazilika és a falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szerepel a Katolikus Lexikonban.




A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.



A szimbólumrendszere két részre tagolódik. A felső, a keresztpánt Isten mennyei birodalmát jelképezi, a szellemiséget, az alsó rész, az abroncs Isten földi birodalmának jelképe. A korona tetején-közepén a világegyetem uraként trónol felirat nélkül a Teremtő Atyaisten. Az alsó részen a főhelyen Jézus, Isten földi birodalmának ura, Mihály és Gábriel arkangyalok kíséretében.


A pántokon az Atyától jobbra nem lehet más, mint Krisztus földi helytartója, Péter, háta mögött Péter helyettese, a második fő tanítvány, Jakab áll. A Pantokrátor balján Pált ábrázolja az ikon, mert ő külön meghívást kapott. 


Péter-Pál a magyar kalendáriumban jeles nap: az aratás (más néven takarás) kezdetének egyik leggyakoribb időpontja. A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon hasad meg a búza töve, jelezvén, hogy aratható a búza, s kezdődhet az aratás. A népi megfigyelések szerint e napot követően vette kezdetét az igazi nyár.


A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal: KaszáscsillagKaszahúgyEgészkenyérFélkenyérGyűjtőkMarokverőkRendcsillag, Rónaőrző stb. E körbe illik a Sirius EbédhordóSzilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése. A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”). A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe. A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak. Ez a Péter-Pál tüze. A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak. A tüzet át is ugorják. Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele - https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_peter_es_szent_pal_apostolok__peterpal

Kalászérés (fotó: Legeza Dénes István)

E jeles napon az étel ajánlatom : karalábé leves és töltött cukkini kapormártással .









2019. június 16., vasárnap

Szentháromság Vasárnapja

avagy az Irgalmasság vasárnapja

A Szentháromság ugyanis misztérium.„az Isteni szeretet” (1Jn 4,16).De hogy boldogságát ne csak önmagának tartsa meg, világot teremt, embert hív a létbe, hogy megossza velünk isteni gazdagságát, végtelen szeretetét.

-https://www.magyarkurir.hu/hirek/szentharomsag-vasarnapjan

- az isteni valóság lényege az hogy messze felülmúlja az emberi elme lehetőségeit.

Miként a csillagtalan éjszakában cél nélkül bolyongó vándor a fölcsillanó fénysugarat, úgy becsüli meg a hívő emberiség a földi élet sötétségében a legkisebb fölvilágosítást is, amit Istentől a természetfölöttiekre vonatkozólag nyer. A kimeríthetetlen Istenség mélységét a halandó véges értelme át nem járhatja, föl nem foghatja, megismerni is csak a halál után megdicsőült lelke lesz képes, de a Mindenható irgalmas szeretetéből némi bepillantást már itt a földön is nyerhet az örökkévalóság titkaiba. Drága kincse gyanánt őrizte az egyház kezdettől fogva a Szentháromság titkát, melyet bár megérteni nem bírt, de amelyről mindjárt kezdetben tudta és érezte, hogy a mindent éltető végtelen Szeretet rejlik benne.-https://katolikusvalasz.blog.hu/2017/06/11/2019_junius_16_szentharomsag_unnepe_punkosd_u_i_vasarnap?fbclid=IwAR23lYjQ5FByCoGzxEmVckH0qMsHN0BiSifJRKUZsWOkn0inzOcF-wEJML0

Szentháromság  székelyföldi nevén kicsipünkösd, a pünkösd ünnepét követő első vasárnap....Hazánkban már Kálmán király elrendelte éppen a mai időpontban a Szentháromság ünnepének megülését. Nyugaton később terjed el, és csak 1334-ben válik egyetemesen kötelezővé.

A Szentháromság képszerű ábrázolása csak megközelítően, szimbolikus eszközökkel lehetséges.
Általában három eggyé váló, kifejező formaelem a Szentháromság titkának legalkalmasabb ábrázolása, elképzeltetése. Ez legegyszerűbb alakjában háromszög, amely vagy a sugárzó Napot, az istenség archaikus jelképét keretezi, vagy pedig szemet fog közre, amely a híveket a mindeneket lát, megítélő, mégis gondviselő Úrra, a Szentháromság egy Istenre emlékezteti: őbenne élünk és mozgunk, előtte járunk.



Isten - intarzia - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)


Alig van barokk templomunk, amelynek homlokzatán, szószékén, oltárain ez a sugárzó nappal ábrázolt Szentháromság-szimbólum ne tűnnék szemünkbe.....Ez a barokk szakrális szimbólum: a háromszögbe foglalt sugárzó nap oltalmazó céllal fölkerül a házak homlokzatára, kapubejáratokra, más helyekre is, és több vidéken egészen elnépiesedik, népművészeti motívummá válik.-https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szentharomsag_vasarnap__kicsipunkosd

A 18. századi katolikus népességű magyar városokban nagy divat volt Szentháromság-oszlopot, Szentháromság-szobrot állítani. Ezek a főtéren, főutcán álló szobrok máig hozzátartoznak városaink arculatához, hangulatához.
A Szentháromság-szobrok előtt még a 20. század elején is köztéri ájtatosságokat tartottak: imádkoztak, énekeltek. Jellemző imádsága volt ezeknek az ájtatosságoknak: a Szentháromság koronája, más néven: angyali olvasó vagy szentes.-https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/nepi-vallasossag-ABA5/a-katolikus-magyarsag-vallasos-eletenek-neprajza-ABA6/a-katolikus-egyhazi-ev-unnepei-AD10/valtozo-idopontu-unnepek-AD4C/szentharomsag-vasarnapja-AD9A/
A soproni Szentháromság szobor -A szobor azért is különleges, mert egész Közép-Európában itt állítottak először kültéri csavart oszlopot. Ilyen díszítőelemet korábban csak épületbelsőkben alkalmaztak.

Ezt a gyönyörű vasárnapot egy ünnepi ebéddel is megtiszteljük , ami áll új zöldséggel  és csirkeaprólékkal készült zsenge zöldborsólevesből , valamint fokhagymás sült csirkecombokkal , petrezselymes újkrumplival és ugorkasalátával .







2018. szeptember 29., szombat





Szent Mihály , Szent Gábor és Szent Rafael ünnepe


"A Szentírásból név szerint ismert három főangyalt ünnepeljük szeptember 29-én. Egyikük neve Mihály (Mikaél), vagyis: ’Ki olyan, mint az Isten?’; a másiké Gábor (Gábriél): ’Isten embere’, ’az Isten erősnek bizonyult’; a harmadiké Rafael (Rafaél): ’Isten orvossága’.Az angyalok életéről nincsenek az emberekéhez hasonló életrajzi adatok. Történetük a teremtéssel kezdődött. Kegyelembe öltöztek, és próbára lett téve hűségük. Szabad akaratuk lehetővé tette a jók számára a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak számára a büntetés az örök kárhozat lett."-Magyar Kurír
   Mihály arkangyalról már értekeztem egy előző posztomban Szent Mihály arkangyal .
  Most Gábriel arkangyalról szeretnék írni , összeszedtem az ide vonatkozó egyes írásokat .
 Gábriel az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel. Gábriel szerepel a Magyar Királyi Szent Koronán is .


"Egy legenda szerint III. Ottó német-római császár a lengyel uralkodónak ígérte oda Attila koronáját, miközben azt István, a magyarok fejedelme is szerette volna megkapni. III. Ottó 1000-ben megkerestette és föl is tárta Nagy Károly sírját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát. A két értékes koronázási szimbólumot Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. Ottó és II. Szilveszter pápa közösen megegyezett, hogy az értékes a hun Attilától származó koronát a lengyel uralkodónak adják oda.
Az éjjel azonban II. Szilveszter pápa álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a koronát ne a lengyel királynak adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel elsőként érkezik hozzá. Másnap reggel az Árpád családból származó István magyar fejedelem követe, Asztrik apát érkezett a pápához és az uralkodójának kérte a koronát. Ezzel is kifejezve a magyarság szándékát, hogy a keresztény hitbe térjen meg. Szilveszter pápa megáldotta a koronát, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben a magyarok királyát apostoli jogokkal ruházta fel. Ezzel kinyilvánította, hogy a koronát nemcsak az Istentől származó földi hatalom közvetítőjének, hanem egyben a magyar állam megtestesítőjének is tekinti. Így Attila öröksége egy rokon nemzetet avatott kereszténnyé."-Gábriel arkangyal


"Egyes apokrif iratok szerint a Szodomát és Gomorát elpusztító angyalok között is ott volt Gábriel. Az ezoterikus tanokban Gábriel az igazság angyala és az Édenkert őrzőjének a feje. Mivel az édenbe való bejutás csak rajta keresztül lehetséges, ezért Gábriel arkangyal egyben a remény angyala is. Ő az, aki mindig reményt ad az embereknek. Ábrázolása mindig valami fensőbbséges erőt sejtet mindenkivel szemben, amitől a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Ő volt, aki, mint az éden őrzője kiüldözte Ádámot és Évát a Paradicsomból."-Gábriel arkangyal


Zakariásnak megjelenve a jeruzsálemi templomban hírül adta Keresztelő Szent János születését és a megváltás elérkeztét (Lk 1,11–20). Magáról ekkor mondta: „Én Gábor vagyok, s az Úr színe előtt állok.”
 Szorosan hozzá kötődik a március 25-e, az Angyali üdvözlet, azaz Gyümölcsoltó Boldogasszony napja is. A keresztény tanok szerint ezen a napon tudatta Gábriel arkangyal Máriával, hogy Jézusnak fog életet adni. A karácsonyt pontosan kilenc hónappal megelőző Gyümölcsoltó Boldogasszony napját Európa szerte megünneplik. Gábri

Leonardo da Vinci - Gábriel Arkangyal :  Angyali üdvözlet

     " A magyar történelmi hagyományokban is olvashatunk angyali jelenésekről, amelyekkel kapcsolatban többször szintén Gábrielre hivatkoznak.Hartvik püspök Könyves Kálmán idején megírta István, az első magyar király megkoronázásának legendás történetét. Tőle származik a híressé vált monda, miszerint István követeket küldött a pápához, hogy a kialakulóban lévő új, keresztény országának koronát kérjen. A pápa ekkorra készíttetett el egy koronát a lengyel fejedelemnek, Mieszkónak, és épp el akarta küldeni neki, amikor a megelőző este látomásban egy angyal jelent meg neki. Az angyal arra utasította, hogy a koronát ne a lengyeleknek adja, hanem azoknak a követeknek, akik egy „ismeretlen nemzetből” jönnek majd hozzá. Ezután érkeztek meg István követei Magyarországról. Így kapta meg István a koronát, „mivel ismeri az Úr, kik az övéi… elhatározta, hogy sokkal inkább választottját, Istvánt ékesíti szerencsésen e világi koronával, majd ugyancsak őt díszíti fel még szerencsésebben az örökkévalóval” – írja a Hartvik-legenda.A magyar történelem páratlan értékű forrása, a 14. századi Képes Krónika szintén angyali jelenésről számol be a korona kapcsán.  A magyar Salamon király idején két Árpád-házi testvér, Géza és László szembeszállt az uralkodóval, aki az unokatestvérük volt, hogy megszerezzék a trónt. A harcok idején, miközben épp tanácskoztak a Salamonnal szembenálló felek, a krónika szerint Lászlónak (a későbbi I. László királynak) látomása támadt, amelyben egy angyal szállt le a mennyből és egy arany koronát helyezett testvére, Géza fejére. Ezután László arra a következtetésre jutott, hogy „nyilvánvaló ebből, hogy minékünk adatik a győzelem, Salamon pedig legyőzetve, számkivetve futamodik ki az országból, a királyságot és a koronát pedig neked (I. Géza) adja az Úr”.Géza valóban győzött és fogadalmához híven templomot építtetett a „Szűzanya” tiszteletére. A két történet közötti alapvető különbség, hogy a Képes Krónika írója Hartvik püspökkel ellentétben azt kívánta jelezni, hogy a magyar király nem az egyház fejével, hanem közvetlenül az égiekkel van kapcsolatban.Sem István király legendájában, sem a Képes Krónikában nem szerepel, hogy az angyal Gábriel lenne, a hagyomány mégis vele azonosítja ezt a szellemi lényt. Ezt jelképezi a Hősök terén álló Millenniumi Emlékmű központi alakja, a Gábriel-szobor, amely bal kezében kettős keresztet, jobb kezében pedig a magyar koronát fogja. A magyar honfoglalás ezredik évfordulójára tervezett ünnepségek és építkezések keretében indult meg a Millenniumi Emlékmű megépítése, amely a „honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját” volt hivatott megörökíteni. A történelmi célokhoz történelmi lépték és ennek megfelelően évtizedek is kellettek. A tér felavatására csak 1929-ben került sor, addig folyamatosan részletekkel gyarapodott. A szoborcsoport megalkotásával Zala Györgyöt, a kor sikeres szobrászművészét bízták meg. Az első alkotás, amellyel elkészült, Gábriel arkangyalnak a tér központjába tervezett 5 méter magas szobra volt. Bár az emlékműben szereplő történelmi alakok kiválasztása körül nagy politikai viszály dúlt, Árpád vezér és Gábriel angyal szobrával szemben senki sem ellenkezett. A 36 méteres korinthoszi oszlop tetején álló szobor osztatlan sikert aratott, habár eredetileg annak helyére Hungária, a magyarok istennőjének szobrát tervezték. Míg Hungária alakja megjelenik a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Galéria timpanonjának a központjában és más szobrokban is, Gábriel szoboralakja egyedinek mondható Magyarországon. 

Budapest Gábriel szárnyai alatt


   Történészek szerint Gábriel alakja a középkori keresztény állam létrejöttét, egyben a királyi hatalom isteni eredetét szimbolizálta, jelképeivel együtt pedig a nemzeti-állami függetlenség és az európai integrálódás eszméje nyert megfogalmazást."-   a_magyarok_angyala



Hogy megértük e szép napot hálát adunk a Jóistennek és készítünk egy becsületes rakott kelkáposztát , mert most van a szezonja .





Hozzávalók :

800 g sertéscomb vagy lapocka ledarálva
2 közepes vöröshagyma , apróra aprítva
4 evőkanál üveges lecsó
4 evőkanál napraforgóolaj
300 g tejföl - 20 %-os
1 fej kelkáposzta , kb. 1 kg.
1 dl alaplé , vagy vegetás víz
800 g főtt fehér rizs
100 g füstölt sajt
bors
pirospaprika
majoránna

Elkészítés :

A kelkáposztát  megmosom , leveleire szétszedem a vastag ereket a levelekből kivágom és enyhén sós vízben blansírozom - úgy félpuhára, hisz a későbbi sütés folyamán majd megpuhul. A húst  megdarálom, és napraforgóolajban fehéredésig sütöm, majd hozzáadom a finomra vágott vöröshagymát. Ezután félrehúzva az őrölt pirospaprikával megszórom, sózom, fűszerezem, és puhára párolom. A rizst egy kevés zsiradékon megpirítom utána felengedem alaplével , vagy vegetás vízzel , és félpuhára főzöm. Ezután a húst a rizzsel összekeverem. A tepsi alját kicsit olajjal kikenem, és először a kelkáposztából, majd a rizses húsból teszek egy réteget, erre tejfölt. Majd ismételem úgy a rétegeket, hogy a tetején kelkáposztával fejezzem be, és tejfölözöm . Aztán irány a sütő.Mielőtt megsül megszórom reszelt sajttal és készre pirítom .





2018. szeptember 15., szombat

 Krumplis tészta 

másként : gránátoskocka alias grenadírmars


     Nagyon egyszerű , laktató étel . A grenadírmars jelentése : gránátos induló . Ez az étel mivel nagy valószínűséggel sokat  fogyasztották a katonák a monarchia idejében és igen laktató volt , nagyon népszerű lett , ennek köszönheti hogy fennmaradt . Ennél az ételnél is tapasztalhatjuk az idők során bekövetkezett elfajulást . Ugyanis egyszerű mivoltát tönkretették , elkezdték paprikázni , ami odáig fajult hogy egyesek paprikás krumplit készítenek , azt összekeverik a kifőtt tésztával és megvannak győződve hogy ez a krumplis tészta receptje . /  ma már ők alkotják a többséget / Vannak akik a fűszerezését is megváltoztatták , az még hagyján hogy ételízesítőt használnak de még köménymagot is tesznek hozzá . Aztán jönnek azok az újragondolók akik paradicsomot , zöldpaprikát és fokhagymát is tesznek bele - na ez már sok - ; ez már a tradíciók denaturálása , mondhatjuk hogy konzumidiotizmus ! 

    Krumplis tészta avagy nyögvenyelős , mert egy kicsit fojtós amikor esszük , ezért aludttejet szokás melléje enni . Az alábbi egy lepirított krumplis tészta , a slambuc vagy az öhöm rokona csak az bográcsba készül és az egy külön posztot is megérne valamikor .



2018. szeptember 14., péntek



Dinsztelt krumplileves 



Általában ha megnézzük hogy miként készül egy krumplileves akkor azt látjuk hogy : a megtisztított, kockára vágott krumplit odarakjuk főni kb. 2l vízbe, a babérlevéllel, ételízesítővel, és a kolbásszal , közben a lisztből, és zsírból elkészített paprikás rántást csomó mentesre keverjük egy kis tejjel , majd Ha megfőtt a leves berántjuk , átforraljuk . Tálaljuk . Vagy más változatokban tejfölből és lisztből készítünk habarást és azzal habarjuk be a rántás helyett . De olyan is van hogy ecettel savanyítjuk és fűszerként tárkonyt is teszünk bele . Van hogy zöldséggel gazdagítják , főleg Erdélyben , és van hogy paradicsomosan készítik , paradicsomlével . Aztán vannak még az urizáló krumplilevesek amelyek húslaplével készülnek és gazdagítják szárított vargányával is , meg aztán tejszínesen is készítik , ami már a krémlevesek közzé tartozik . Itt kell megemlíteni a székelyek fehér rokolyás pityóka levesét amelyet tojássárgájával sűrítették és bőven tejfelezték , ecettel savanyították és tárkonnyal fűszerezték .
Na és akkor itt figyel be a már szállóigévé vált kommunista proletár Jani bácsi mondása amit egy pártplénumon belengetett : "... elvtársak , a krumplileves az legyen krumplileves "; vagyis :minden legyen az, ami !


A szatmári tájakon úgy mondják : kolompér leves  . A mi dinsztelt krumplilevesünk úgy készül hogy egy felaprított hagymát odateszünk egy kis füstölt szalonnán dinsztelődni . Amikor már a hagyma megüvegesedett rá dobjuk a kockára vágott kolompért és együtt dinszteljük , majd sózzuk paprikázzuk és ráteszünk még két kanál lecsót és együtt dinszteljük egy kis ideig , ezután felöntjük vízzel és addig főzzük amíg a kolompér majdnem puha .Teszünk bele egy kis babérlevelet és zeller zöldet , majd egy vékony fokhagymás rántással , berántjuk , utána tejfölözzük és készre főzzük nem felejtkezve meg a füstölt kolbászról sem amit már korábban úgy félidőben kel beletegyük falatnyi darabokra vágva . A leves nem szabad sűrű legyen , inkább híg állagú ezért ha kel még felöntjük . Ezt a levest mi hagymával esszük , úgy mint a paszulylevest .