Péter és Pál apostolok
Péter-Pál napja Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostolának közös ünnepe. Vértanúhaláluk emléknapja az aratás kezdetét is jelzi.
A hagyomány szerint Péter és Pál apostol különböző években, de ugyanazon a napon, június 29-én szenvedett vértanúhalált Rómában, Krisztus után 67-ben Pétert keresztre feszítették, kérésére fejjel lefelé; Pált lefejezték. Az üldözések idején mindkettejük ereklyéit a Szent Sebestyén katakombába menekítették. A két apostol sírja fölé épült a vatikáni Szent Péter-bazilika és a falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szerepel a Katolikus Lexikonban.
A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.
A szimbólumrendszere két részre tagolódik. A felső, a keresztpánt Isten mennyei birodalmát jelképezi, a szellemiséget, az alsó rész, az abroncs Isten földi birodalmának jelképe. A korona tetején-közepén a világegyetem uraként trónol felirat nélkül a Teremtő Atyaisten. Az alsó részen a főhelyen Jézus, Isten földi birodalmának ura, Mihály és Gábriel arkangyalok kíséretében.
A pántokon az Atyától jobbra nem lehet más, mint Krisztus földi helytartója, Péter, háta mögött Péter helyettese, a második fő tanítvány, Jakab áll. A Pantokrátor balján Pált ábrázolja az ikon, mert ő külön meghívást kapott.
Péter-Pál a magyar kalendáriumban jeles nap: az aratás (más néven takarás) kezdetének egyik leggyakoribb időpontja. A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon hasad meg a búza töve, jelezvén, hogy aratható a búza, s kezdődhet az aratás. A népi megfigyelések szerint e napot követően vette kezdetét az igazi nyár.
A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal: Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb. E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése. A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”). A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe. A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak. Ez a Péter-Pál tüze. A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak. A tüzet át is ugorják. Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele - https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_peter_es_szent_pal_apostolok__peterpal
 |
| Kalászérés (fotó: Legeza Dénes István) |
E jeles napon az étel ajánlatom : karalábé leves és töltött cukkini kapormártással .
