Szent Ráfael arkangyal

   A II. vatikáni zsinat előtt október 24-én emlékeztek meg róla.Nevének jelentése: „Isten meggyógyított”, „Isten meggyógyít” a héber rapha: „gyógyítani” és az el: „Isten” szavakból alakult ki. A legenda szerint eredeti neve Labbiel volt. Raphael védelmezi az utazókat, és segít a betegeknek, valamint Ő a közvetlen főnöke az Őrangyaloknak. A Mennyei Seregek szanitéce, aki kiválóan ért a gyógyításhoz, és a gyógyfüvekhez, valamint a különböző ágú tudományokhoz. Mindig nagyon kedves, türelmes, szeretetteljes az emberekkel, és az angyalokkal is.

A zöld színt rendelik hozzá, ami az élet lüktetését, a megnyugvást, és a gyógyulást hordozza magában, valamint a szívcsakra színe. De nem is csoda, hiszen többnyire zöldes derengés kíséri a jelenlétét. Léte szorosan összefonódott a természettel. Kezében a festményeken, ikonokon gyakran tart pálcát, melynek végén az orvoslás jelképe, a két egymásba tekeredett kígyó és a szárnyak díszelegnek. Ezen kívül gyakran ábrázolják utazási kellékekkel, és a smaragdot, valamint a hármas számot is hozzá társítják.

 https://arkangyalok-legioja.webnode.hu/angyal-lexikon/

A mai napra ajánlatom a következő :

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

     Szent István volt az első, aki uralkodóként egész nemzetét és annak jövőjét Isten Anyjának ajánlotta föl. Szent László Magyarok Nagyasszonyának nevezte el az egykori názáreti leányt, aki a magyar lelkiség kincse lett.

       Ünnepe kezdetben Nagyboldogasszony napja volt, ma október 8-án ünnepeljük. Az ünneplés maradandó értéke, hogy ezen a napon magunkat, családunkat és minden hazánk fiát, lányát, egész népünket ismét Nagyasszonyunknak ajánljuk. Oltalmát nem azért kérjük, mert megérdemeljük, hanem azért, mert kis országunknak és népünknek a nagyok között égi segítségre van szüksége. Anyai gondoskodását ma is igénylik, akikben él a máriás lelkület.

        Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.

    Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.

      1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában. 

Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása(egri bazilika, 1773)

     A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.

A CSÍKSOMLYÓI BABBA MARIA

   Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak. - Magyar Kurír

Kevesen gondolnak talán arra, hogy az ,,asszony'', s így a ,,nagyasszony'' szó nyelvünknek még pogány kori rétegéből való... A magyar nyelvbe az alán ,,achszin'' szó kerülhetett át a8. század táján, amikor szorosabb kapcsolatok lehettek az előmagyar törzsek és az alánok között. Az ő nyelvükben a jelentése ez volt: úrnő, fejedelemasszony. 

     A Halotti beszéd és könyörgésben melynek keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), még így olvashatjuk :"Eſ vimagguc ſʒen achſcin mariat." vagyis :És imádjuk Szent Asszony Máriát.

a halotti beszéd

Buda 1686. évi visszavételekor és a török kiűzésekor XI. Ince pápa üzenete volt a jelszó: "A Boldogságos Szűz ad segítséget!" Latinul: B eata V irgo D abit A uxilium! (A kezdőbetűk Buda nevét adják ki.) A mecsetként használt budavári Nagyboldogasszony-templomban a magyar győzelem után leomlott a fal, amelyet - védelmül - a Szűz Mária szobra elé emeltek. Így jelent meg a Szent Szűz diadalmas alakja. Mátyás királytól kezdve egészen 1849-ig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungariae képével ékesek a magyar fémpénzek. Ezeket "máriásoknak" hívták.  A magyar hadilobogókon a Dózsa Györgyre bízott keresztes hadjáratból maradt ránk először Mária alakja. II. Rákóczi Ferenc, a "nagyságos fejedelem" zászlói közül kettőn is ott láthatták a Nagyasszonyt, de a hadbavonult főrendek is ilyen lobogók alatt harcoltak a törökök, majd a "németek" ellen. Az 1848/49-es csatákban Patrona Hungariae zászlói lobogtak, sőt még a kiegyezés után is több gyalogsági ezrednél is megmaradtak. 

   ,,Áldott Nagyasszonyunk!... Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint''. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

  Istenünk, ki a Szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyesen, hogy akit Szent István királyunk példája szerint Nagyasszonyunknak tisztelünk a földön, annak örök társaságában örvendhessünk a mennyben!

   Ezen idemásolt az ünnephez illő válogatott idézetek után lássuk mit ajánlunk a mai napra :

savanyú tojásleves , fokhagymás pirítóssal

hagymás szelet krumplival és kovászos uborkával

   Szent őrzőangyalok ünnepe

       A szent őrzőangyalok közül a magyar szent koronán is megtalálható két arkangyal :

    

Gábriel arkangyal a Magyar Szent Koronán

Mihály arkangyal a Magyar Szent Koronán

      Az Örzőangyalok ünnepét a XVI. században kezdték megülni Spanyolországban. Liturgikus ünnepük a XVII. században vált általánossá; X. Piusz intézkedésére került Mihály arkangyal nyolcadába, október 2-ára.

A gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen. A szent őrzőangyalok ünnepe hódolat Istennel szemben, aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre. 

       Az újszövetségi Szentírás egyik legkésőbbi részében, a Zsidókhoz írt levélben olvasható az angyalok meghatározása: „szolgáló lelkek, azok szolgálatára rendelve, akik majd öröklik az üdvösséget” (Zsid 1,14).

        Az angyalok névtelen seregéből kiemelkedik három néven nevezett, és nevük az emberek előtt föltárja személyiségük jellemző vonásait.

       Mihály, vagy Micha-El nevének jelentése: „Ki olyan, mint az Isten?”, és nagy fejedelemként, az angyalok vezéreként jelenik meg (Dán 10,03.21; 12,1). Gábor, vagyis Gabri-El nem más, mint „Isten hírnöke” (Dán 8,16; 9,21); Rafa-El pedig ennyit tesz: „Isten gyógyít” (Tób 3,17; 12,15).

   Kiemelkedő feladataikból eredően ők az arkangyalok, és ahhoz a hét angyalhoz tartoznak, „aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen” (Tób 12,15). Közülük Gábriel arkangyal az Újszövetség kezdetén is tevőleges szerepet kap (Lk 1,11-20, Lk 1,26-38).

Az angyalok a zsidó, a zoroasztriánus (perzsa), valamint a keresztény és az iszlám hitvilágban szerepelnek . Énok könyve szerint a hét Arkangyal Uriel, Raguél, Michael, Sariel, Gabriel, Haniel, Rafael.

      A keresztény hagyomány szerint Samael /Lucifer/ egy Istenhez közel álló angyal volt, egészen addig, amíg az Úr arra nem kérte, hogy az embereket szolgálja, ekkor az addig magát kedvencnek tartó isteni szolga fellázadt ellene, és egy véres háborút követően a Pokolba taszíttatott. Így lett belőle a legfőbb gonosz, Isten ellenzője.

  Az arkangyalok segítették a Teremtőt a munkájában, a jószolgálatukért cserébe Isten megalkotta a Mennyek országát, ahol Ő és hű segítői leltek otthonra. Ezután újabb szolgálókat teremtett, létrehozva a héber írásokból ismert különböző angyalosztályokat, a Serafimokat, a Cherubimokat, az őrangyalokat, és a hétköznapi angyalokat. Őket a mennybeli hierarchiában az arkangyalok alá helyezte.Az angyalok számára két választás állt fent. Vagy Istent szerették, vagy önmagukat. Lucifer és követői az önös érdekeiket választották, a szabadságukat Isten akaratától, és az Úr ellen fordultak. Latin neve jelentése, a fényhozó, az Úr a világra erőltetett tervével szembeni lázadásának jelképévé vált. Fel akarta világosítani az élőlényeket azáltal, hogy megismerteti mindenkivel a szabad akarat lehetőségét. A mennyei háborúban végül Mihály arkangyal vezetésével a jó erői győzedelmeskedtek, és Lucifert társaival az angyalok egyharmadával együtt száműzték a Mennyekből.

Az őrangyalok segítsége a fogantatás pillanatától, az ember életének minden állomásán tapasztalható, egy ideig még a halál után is.

Fontos tudnivaló, hogy az ember csak a földi élet lezárása után kerül ítélet alá, s nem pedig a léleknek a testtől való elválása előtt, mivel akkor még többféle módon felindulhat benne a bűnbánat, az Isten felé fordulás vágya! „El van határozva, hogy az embe­rek egyszer meghaljanak, s utána következik az ítélet.” (Zsid 9,27) Az nem kétséges, hogy a testtől elvált lélek, természetének megfelelően, azonnal látja az angyalokat és a gonosz szellemeket.Az ítélet után angyal vezeti a lelket a tettei, és a lélek szabad döntése alapján neki rendelt helyre, a Mennybe, a Purgatóriumba, vagy a kárhozat helyére, ahol a bukott angyalok ragadják el, s viszik magukkal a Pokolba, amiként utal erre Máté 18. fejezete: „Az Úr haragjában átadta őt a kínzóknak.” (Mt 18,34) Hitünk szerint egész odáig a gonosz szellemek még a tisztítóhelyig is követik a lelket, örülve szenvedésüknek, bár már semmi hatal­muk sincs fölöttük. A megtisztult lelkeket a jó angyal vezeti a mennybe. Erre utal az evangélista: „Meghalt Lázár, s az angyalok Ábrahám ölébe vitték.” (Lk 16,22)

Szent Bernát tanítja: tiszteletet kell adnunk a jelenlétükért, odaadást a jóakaratukért, bizalmat az őrségért.

Földhözragadt, világias szemléletű korban élünk, ezért a mai napon ébredjen föl bennünk az őrzőangyalunk iránti tisztelet, kérjük pártfogását, és fejezzük ki iránta való hálánkat. 

Mihály és Gábor arkangyal képe megjelenik a Szent Koronán is. A történelmi Magyarország területén sok helyütt a község megjelölésében is szerepel Mihály arkangyal neve .

Az őrzőangyalok védelmét élvezve a mai napra a következő az ajánlatom :

https://gasztropusztitas.blogspot.lucskoskáposzta

és szilvalekváros derelye vagy régiesen : barátfüle

Kell hozzá : 1 tojás,25 deka liszt,10 deka szilvalekvár ,1 kanál zsír , 10 deka zsemlemorzsa .

Gyúrunk rendes laskatésztát:tojás,liszt,kevés só,víz hozzáadásával. Jól kidolgozzuk , kissé pihentetjük , azután kinyújtjuk, úgy közepesre , sem igen vékonyra, sem igen vastagra . Teszünk a felső szélére szilvalekvár csomócskákat , két -három ujjnyi távolságra egymástól egy-egy késhegynyit, a tésztát ráhajtjuk, körülnyomkodjuk kissé és egy derelyemetszővel levágjuk a csíkot , amit azután a szilvalekvár töltelék szerint kocka darabokra vagdalunk a derelyemetszővel . Így járunk el , míg a az egész tészta elfogy . Aztán sós vízben kifőzzük . Ezalatt a zsírban zsemlemorzsát pirítunk szép sárgásbarnára és a kifőzött derelyékre tesszük . Van aki megszórja porcukorral , én csak egyszerűen , sósan szeretem , nekem teszik a szilvalekvár édessége mikor keveredik a prézli sósságával !