/ embed>

Parasztkrémes hájas tésztából

                           mert Virágvasárnap van !

 

         "A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban."- http://mult-kor.hu /

    Ezekhez az időkhöz képest a mai világunk már igencsak megváltozott, ezt tükrözi a költő :

Jókai Anna:

Ima – virágvasárnap alkonyán

Istenem.
Az az alkony.
A földbe döngölt örökzöldek.
A már üres úton horpadt pléhdobozok zörögnek.
Hasadt nejlonzacskók a bokrokon fennakadva.
Köpésbe ragadt csikkek a taposott fűben.
Istenem.
Ez a piszkos alkony
a hamis csillogású nappal után –
Mert semmi sem volt a híg fényben valódi:
sem a csődület, sem az ujjongás,
sem az integető pálmaágak
sem a fejhangon intonált hozsanna.
Egy álságos jelenet mozgatott bábjai voltunk.
Nem itt dőlt el a sorsunk.
Istenem.
Alkony van.
Kivérzett eufória.
A tömeg berekedt.
Vedel, zabál:
Vacsorál.
A Tévé elé ül.
Új üvöltésre készül.
A „feszítsd meg” élvezetesebb.
A kereszthalál érdekesebb.
Istenem.
A nagypéntek a valóság.
Nem csap be engem.
A virágvasárnap illúzióját
engedd elfelednem.

   A szívszorító költői képek után az igaz keresztény magába szál és bűnbocsánatot tart , majd készül a Húsvétra .   Szóval a Virágvasárnap egy nagyon régi ünnep és ezt illik kellőképpen megtartani , ráadásul az idén a József nap is ekkora esik . Tehát a Józsefek köszöntése közepette és a nagyhét előtt lássunk egy igazi régi süteményt . Sokféle krémest ettem már , kiválóbbnál kiválóbbakat , úgymint a Szamos cukrászatét / a Ruszwurm-ét , a Daubner-ét , vagy a Gerbeaud-dét , netán az Auguszt-tét , etc. ; de ami igaz az igaz a nagyanyámét azt feledni nem tudom ! Az a szerencsém hogy a feleségem ezt még most is tudja készíteni !

Hozzávalók:

A tésztához:

50 dkg liszt, 2 tojás sárgája, 1 evőkanál tejföl, 1 evőkanál 10%-os ecet, 1 evőkanál rum, 1,5 dl langyos sós víz (5 gr só)

A hájhoz:

40 dkg sertésháj, 25 dkg liszt , 2 evőkanál rum

A krémhez:

1 liter magasabb zsírtartalmú (min. 2,8%) tej, 6 tojás , 6 kanál rétesliszt , 6 kanál cukor ,1 rúd vanília kikapart belseje , a szóráshoz porcukor

Elkészítés: A hájat megtisztítjuk a hártyától, ledaráljuk, majd a 25 dkg liszttel és a 2 evőkanál rummal összegyúrjuk. Kenhető állagú lesz. A tésztához valókat - a 1/2 kg lisztet, a 2 tojás sárgáját, a tejfölt, ecetet és rumot 1,5 dl langyos sós vízzel összegyúrjuk. Kinyújtjuk a tésztát, és megkenjük az előkészített háj 1/3-ával. Összehatjuk, és fél órát állni hagyjuk. Majd újra nyújtás és kenés következik. Összehatjuk, és pihentetjük ismét fél órát. Majd újra nyújtás és kenés jön. Ezt összesen háromszor ismételjük meg. Az így kapott hájas tésztát (leveles tésztát) , egy éjszakára a hűtőbe tesszük .

Elkészítés: A hájas tésztát kinyújtjuk, és két egyforma nagyságú téglalapként kisütjük. 200 fokon kb. 20-25 perc alatt sül meg.
A krémhez a 6 tojás sárgáját, a 6 kanál cukrot   habosra kikeverjük, majd hozzáadjuk a 6 kanál lisztet. A forrásban lévő tejet levesszük a tűzről, és kevergetés mellett hozzáadunk egy szál Bourbon  vanília rudat amit előzőleg kettéhasítunk és a belsejét kikaparjuk , hozzáadjuk, majd visszatéve a tűzre puding sűrűségűre főzzük. Utána a 6 tojás fehérjét habbá verjük, és ha már kicsit kihűlt, de még nem hideg tejes krémhez óvatosan hozzákeverjük. Ha kihűlt, megkenjük vele az alsó tésztalapot, majd rátesszük a felső lapot. porcukorral megszórjuk a tetejét és kockára vágva  kínáljuk.

 

kép: http://www.gasztroangyal.hu/receptek/desszertek/kremes/

 

   embed>

Spagetti carbonara medvehagymával

mert most van a szezonja !  

 

    Így március idusán Sándor , József nap környékén már van medvehagyma bőséggel és fokhagymás ízvilága a friss zöldjével remekül hozza a tavasz ízét az ételekbe téve .

     Számtalan carbonara recept elérhető manapság , a legjobb chefektől , egyszerűek és komplikáltak egy-egy kis csavarral hogy az eredmény biztos legyen .

     Most a lehető legegyszerűbbet teszem közzé , amely puritánsága ellenére , véleményem szerint egyike a legfinomabbaknak . 

     Le kell szögezni hogy csak friss tojással készíthető és nem kell hozzá sem por  , sem tejszín , sem tej , csak : 

   2 személy részére :

- 20 dkg. spagetti - durum , lehetőleg Nr.5 

- 2 egész tojás + egy sárgája

- 15-20 szál medvehagyma

- 15 dkg. jó húsos füstölt kolozsvári  szalonna 

- 10 dkg. parmezán + 10 dkg. jófajta kemény sajt

- só , bors 

Feltesszük a spagettinek a főzővizet és amikor lobogva fő megsózzuk , beletesszük a spagettit , időnként meg-meg kavarjuk .Míg a spagetti fő , egy magas falú serpenyőben egy kis olívaolajat melegítünk és odatesszük sülni a felkockázott kolozsvári szalonnát . Közben a tojásokat felverjük , a harmadiknak csak a sárgáját adjuk hozzá , ezután belekavarunk két maréknyi reszelt sajtot , egy ilyet egy olyat . Mikor a szalonna már megpirult rádobjuk a fellaskázott medvehagymát ,  egy kicsit együtt sütjük , aztán félrehúzzuk a tűzről . Ha spagetti már al dente , akkor egy szűrőkanállal egyenest a sült szalonnára merjük /nem kell leöblíteni , az csak elhűtené /, jól összekeverjük és a főzővízből még egy merőkanálnyit hozzáadunk , közben kevergetjük és ráöntjük a tojást és lehúzzuk a tűzről . Gyors mozdulatokkal összekeverjük , bőven megszórjuk frissen őrölt borssal . Azonnal tálaljuk , a tányérra még szórunk egy kis reszelt parmezánt .

kép: http://beastie-bistro.blogspot.hu/

  embed>

Málékenyér 

 

       A csángóknál ahol még helyenként napjainkban is eszik a málékenyeret az alábbiakat olvastam :

"A málékenyér hamar penészedik, ozsonnára már zöld volt, ezért a nagy melegekben minden reggel kellett sütni. A málélisztet előbb leforráztuk, hagytuk állni egy kicsit, hogy édesedjen, majd csak azután dagasztottuk. Kovásszal készítettük a málékenyeret is. A megdagasztott málétésztából nagyobb gombócokat formáltunk s így raktuk őket egymásra, aztán vizes kézzel körbesimítottuk az oldalát, hogy szép sima legyen.

Kenyér helyett legtöbbször málé volt, de a  rendes kenyérnek  is csak a fele volt búzaliszt, a másik fele máléliszt volt."

 

Mısır Ekmeği

 Berecz Edgár erdélyi gasztronómiai szakíró és szaktanácsadó e képpen értekezik a Kulinárius címü művében  A puliszkáról és a vallachokról című fejezetben :

"A laikus vagy a tapasztalatlan külföldi turista, ha puliszkáról van szó, hajlamos rávágni, hogy igen, ismerem, az egy román specialitás. Sőt mi több, a puliszka a románok nemzeti  eledele. Jó, jó, de mit ettek akkor, amikor a kukorica még ismeretlen volt errefelé?  Igazság szerint inkább azoknak a tengerjáró népeknek kellene nemzeti étele legyen, akik először behozták Európába,majd később elterjesztették. Vagyis az olaszoknak, a portugá- loknak, a spanyoloknak és a törököknek . Ezeknek a népeknek  a konyhakultúrájában meg is található a polenta, vagyis a puliszka, de korántsem csinálnak akkora felhajtást körülötte,mint egyes botcsinálta román gasztronómusok, akik nemrégiben kizárólag román találmánynak kiáltották ki a puliszkát, sőt le is védették.

A kukorica olasz nevében – grana turco – egyértelműen érthető a török közvetítés. Egyébként a mãmãligã nevû kukoricaétel eredetileg egy rettentően édes török édesség volt, amiből az idők során kimaradt minden egzotikus hozzávaló, így a szultánok és a basák ínyét kényeztető egykori finomság lassacskán a ma ismert pórias eledellé alacsonyodott.  Na tessék hozzászólni! A mãmãligã mint román találmány és nemzeti eledel?

 Erdélyben a kukoricát tengerinek vagy törökbúzának (török  búzának) is hívják. A tejes és túrós puliszka mellett régebb – nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is – sok kukoricakenyeret (málékenyeret), tejes málét és kukoricakását (törökbúzakását) fogyasztottak, de ez utóbbiak receptje a polgárosodás alatt kezdett kimenni divatból. Málékenyeret kényszerűségből  sütöttek még a II. világháború után is, hogy aztán az ínséges idők múltával lassan feledésbe merüljön. Ennek ellenére az Erdélybe látogató magyarok nagyon megvetően beszélnek a puliszkáról, és puliszkásoknak csúfolják az ittenieket, megfeledkezve arról, hogy 100 évvel ezelőtt Magyarországon is a köznép jórészt puliszkán és málékenyéren élt. Tejes málét vagy édes málét és  törökbúzakását ma már nagyon idős emberek tudnak készíteni, legjobb esetben visszaemlékeznek, hogy az ő gyerekkorukban gyakran ettek ilyesmit."

     Ezek után lássuk a málékenyér receptjét amelyik a Fekete tenger mellékéről származik :

3 csésze kukoricaliszt
2 csésze búzaliszt
1 csomag száraz élesztő (10 g)
1 teáskanál só
2 teáskanál cukor
2-2,5 csésze meleg víz

   A cukor vagy édesítőszer azért kell a tésztába mert enélkül előfordulhat hogy a málékenyér keserű lesz.

     Először a kovászt készítjük el. Langyos, cukros vízben felfuttatjuk az élesztőt, majd összedolgozzuk a búzaliszttel. Legalább két-három órát hagyjuk állni, ezután keverjük hozzá a málélisztet és a sót. Annyi langyos vizet dolgozunk bele, hogy inkább kalácstészta állagú legyen , a víz helyett lehet joghurtot használni akkor finomabb lesz . 

 Jól kidagasztjuk, ameddig el nem válik a tészta az edény falától és ha elkészült , olajjal megkenjük a tetejét, és hagyjuk bő fél órát még kelni. Olajozzuk ki a tepsit is, amiben sütjük, majd kemencében vagy előmelegített sütőben 180 fokon kb. egy óra alatt süssük készre. A sütőbe ne felejtsünk el tenni egy edénybe egy kis  vizet , hogy a tészta ne száradjon ki , miután kivettük a sütőből a kenyér tetejét bekenjük egy kis vízzel hogy a kenyér héja puha legyen és hagyjuk kihűlni .

mısır ekmeği tarifi

                                    Ekmek

A törököknél a málékenyér még él a mindennapjainkban is , ez a fajta ízletes kenyér gluténmentes és persze zsíros kenyérnek nem  alkalmas meg szalonázáshoz se igazán jó de a tejtermékekkel kiváló és egyes húsos ételekhez is passzol, különösen salátákhoz kiváló .

kép:http://www.iyiyemektarifleri.com/misir-ekmegi-tarifi.html