Keresztelő Szent János születése

Keresztelő János 

Ain Karim, Kr. e. 7. +Mahérusz vára, Kr. u. 29.

- https://en.wikipedia.org/wiki/Ein_Karem

latinul : Ioannes Baptista , 

görögül : Johannesz Hürkánosz

zsidó vándorprédikátor , Jézus unokatestvére volt .

Az Egyház Jézuson és Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent Jánosnak ünnepli meg a test szerint való születése napját.

Az Írás szerint János hat hónappal előzte meg születésével a Megváltót, ezért míg a „Világ világosságát" azaz Jézust, az év legsötétebb napját, a Téli napfordulót követő december 24-én ünnepli a keresztény naptár, addig a „Világ lámpását", Keresztelő János születése napját, vele átellenesen , a Nyári napfordulót, azaz legfényesebb naptári napot követő harmadnapon ünnepli a világegyház.

Mindnyájan tudjuk a szent evangéliumból , hogy Szent Jánosnak /az ő személye kapcsolja össze az Újszövetséget az Ószövetséggel /,csak Isten csodája adott életet . 

Kájoni János :

 Keresztelő Szent János ünnepére

(részlet)

................................

Gábriel angyal menyből alájöve,

Születésedről szépen jövendöle:

Életed rendít , s neved megbeszélte ,

Mert Isten küldte .

Miért Istennek szent igiretben ,

Atyád kétséges : némula nyelvében ,

De hogy születél formálád isméglen ,

Nyelvét épségben .

Anyád méhében valál helyeztetve ,

Isméréd Krisztust tehozzád jönnie :

Kit mindenkinek jelente Szüléje ,

Repdesvén méhe .

A több próféták Krisztust csak hirdették ,

Ő eljövését csak megjövendölték :

De teáltalad ujjal mutattaték ,

S dicsőítteték .

Imhol , azt mondád : az Isten báránya ,

Ki e világnak lészen Megváltója :

Bűnét eltörli , vétkeit elmossa ,

S lelkét gyógyítja .

Kájoni János , sz.: Kiskaján, Belső-Szolnok vármegye, 1629 körül – Gyergyószárhegy, 1687. április 25. erdélyi születésű , ferences szerzetes, orgonista, orgonaépítő, énekszerző és -fordító, a Kájoni Kódex alkotója, botanikus, nyomdász és könyvkiadó.

A júdeai hegyekben , ahol Keresztelő Szent János született /Ain Karim (arab) vagy Ein Kerem (héber) / Jeruzsálemtől nyugati irányban egykor város volt , majd elnéptelenedett , azután pedig Israel állam létrejöttét követően betelepítették bevándorlókkal , ma Jeruzsálem része , egy modern környék a Hadassah Medical Center helyszíne . Egykor "A szőlőskert tavasza " nevezetű völgyben volt Zakariásnak a háza ahol Keresztelő Szent János született amely fölé a későbbiekben a keresztesek templomot építettek , amely a muszlim hódítás után elhagyatottá vált és a muzulmánok állat istállónak használták .Az ezt követő korokban a ferencesek feltárták a romokat és újjáépítették a templomot 

https://en.wikipedia.org/wiki/Church_of_Saint_John_the_Baptist,_Ein_Karem,_Jerusalem#Crusader_period

A Lateráni Keresztelő Szent János főszékesegyház (Basilica di San Giovanni in Laterano) a római egyházmegye központja. A négy római pápai bazilika közül ez a legrangosabb (a másik a három a San Pietro in Vaticano, a San Paolo Fuori le Mura és a Santa Maria Maggiore). - https://vilagunk-blog.blogspot.com/2018/01/a-laterani-keresztelo-szent-janos.html

A magyar nyelvterületen Keresztelő Szent János napját Szent Iván napjaként emlegetik. Szent Iván éjszakája a nyári napforduló, vagyis az esztendő legrövidebb éjszakájának ünnepe. A Szent Iván név a bizánci egyház kultikus befolyására emlékeztet.

Köztudott hogy Keresztelő Szent János igen aszkéta módon táplálkozott : a pusztában fellelhető sáskákat /igen gazdag fehérjeforrás /evett , valamint vadméhek mézét , Máté evangéliuma szerint és gyakran böjtölt , kb. ennyi maradt ránk . Tiszta ketogén életmód !

Rákerestem , ma is van ilyen , sőt más is : - https://divany.hu/offline/2013/04/16/saska/

https://index.hu/tudomany/2018/04/22/rovareves_saska_skorpio_entomologia_rovar_taplalkozas_etel/

Ezeknek híján maradok az ilyenkor szokásos nyári menünél : kapor leves és juhtúróval töltött gombafejek .

Kép : Szász Elemér székely kaporlevese 

 Pont úgy készül mint a sóskaleves csak ebben az esetben van egy kis plusz sült házisonka faragvány rászórva a tálaláskor .

A töltött gomba pedig ahogy Buday Péter készíti :

https://fb.watch/6mP4VPYzms/

 Jézus Szíve

 Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni   szeretet jelképe.

A kisázsiai teológiai nézet  egybekapcsolja a Jn 7,37-et és a  19,34-et, s úgy látja, hogy a Jézus oldalából fakadó vér és víz közvetlen jelképe a keresztségnek és az Eucharisztiának , így az örök élet kegyelmének .

„Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet.” 

Ezt a mondatot ma, Jézus Szentséges Szíve ünnepén különösen meg kell fontolnunk. Isten a szívet nézi . Természetesen, midőn az emberi szívről beszélünk, nem a fizikai szívre gondolunk, hanem arra a szeretetre, amelyet a közvélemény az ember szívébe helyez.

Jézus Szíve-oltár a tihanyi bencés apátsági templomban (Forrás: www.tihanyiapatsag.hu)

     Isten Fia földi élete során számos módon kimutatta az emberek iránti szeretetét, de ez a szeretet akkor érte el tetőfokát, amikor feláldozta életét, meghalt az emberekért, értünk.

Ezen a vasárnapon az ünnepi ebéd egy békebeli húsleves , cérnametélttel és jégcsapretekkel .

Valamint a levesben főtt hús /sertés/ sóskamártással és kevés főtt krumplival kis petrezselyemmel szórva

Azután sajttal sült fokhagymás kicsontozott csirkecomb gombás rizskásával és fejes salátával .

Soli Deo gloria

    Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni.

Jézus szobra a berlini székesegyházon 

Vasárnap ünnepeltük úrnapját, Krisztus testének és vérének ünnepét. Jézus nagycsütörtökön szembesül azzal, hogy elárulják, hogy kereszthalál vár rá. Tudhatta, hogy Péter is el fogja árulni, és még a mennybemenetele előtt is kétségek lesznek apostolaiban, ő a rosszra mégis jóval, a nagyobb jóval felel. Megosztja és szétosztja önmagát az Eucharisztiában, s habár ismer bennünket is, tudja, hogy sokszor elbukunk, mégis velünk marad, valóságosan jelen van az Oltáriszentségben.

Az Oltáriszentség a szatmárnémeti Jézus Szíve búcsúban 2021

És akkor most lássuk mi a szentháromság a gasztronómiában , hát : a zsír , a szalonna és a sonka . A füstölt háziérlelésű parasztsonka ilyenkor nyár elején , mikor már nem újdonság a jó zöldhagyma , fejes saláta és akad már paradicsom is igencsak ínyenc csemege jó ropogós házi kovászos kenyérrel .  

 

Különösen alkalmas a parasztsonka faragványból sütni egy jó öntött salátához . Gyerekkoromban megnem ettem volna az öntött salátát , pedig nagyanyám és anyám igen nagy élvezettel fogyasztották és kínálták is , de valahogy nem volt gusztusom hozzá , úgy nézett ki mint valami ázott felmosórongy és ráadásul sült szalonnadarabok úszkáltak a tetején az ecetes lében ,- nahát ez nem valami férfi étel volt .

Lássuk hogyan készül mifelénk az öntött saláta : Veszünk két szép fiatal gyenge salátafejet , amit kellőképen megmosunk és hidegvízben áztatjuk egészen a felhasználásig . Aztán kockára vágunk úgy 50 g. füstölt nyers kolozsvári szalonnát és ugyanígy mellé vágunk a házi füstölt paraszsonka faragványokból is ugyanannyit , csak az íze kedvéért és ezeket egy jó vasserpenyőben megsütjük , miután megsültek kivesszük a pörcöt a serpenyőből és félretesszük .

A visszamaradt zsiradékot tovább készítjük egy kis tejjel /6 dl./,édesítőszerrel , ecettel és sóval , teszünk bele ízlés szerint zöld fokhagymaszárat és összeforraljuk , ha kell még utána ízesítjük , sózzuk borsozzuk , ha tul savanyú teszünk bele egy kis vizet . A negyedelt salátaszíveket és az összetépkedett salátaleveleket  az áztató hideg vízből kivesszük és lecsepegtetjük majd egy alkalmas tálba vagy egy  fazékba tesszük és a salátaöntetet ráöntjük úgy melegen ahogy van , majd összeforgatjuk és meghintjük a szalonna-sonka pörccel , az egészet visszahűtjük . A salátának félig roppanósnak , félig fonnyadtnak kell lennie , úgy a finom , ezt a köztes állapotot kell eltalálni és a salátalén érződnie kell a fokhagymának de nem kirívóan , kellemesen édeskés, savanykás , sósnak kell lennie és a pörcöknek nem szabad elázniuk , tálaláskor még adhatunk hozzá egy kevés tejfölt . 

Ezt az öntött salátát én egy gombás spagetti mellé ettem , nagyszerű párost alkottak .