Oldalak

2022. október 27., csütörtök

  


   

Az üdvösség ( VII ) - folytatás 


Az imádságról ( II )



    Urunk, Jézus Krisztus, kereső emberként fordulunk hozzád. Keressük életünk alapjait, az életünk boldogságát megadó értékeket. Keressük az igazság tanítását. Keressük az örök élet felé vezető utat. Keressük a hiteles tanúságtételt. Keressük szívünk békéjét. Keressük az irgalmasságot. Keressük hivatásunkat és életcélunkat. Urunk, mindent benned találunk meg, mert te vagy az embert kereső és az embert szerető Isten!


A bibliai idők emberének életében és mindennapjaiban helye volt az imádkozásnak. Az evangéliumok többször megemlítik, hogy Jézus imádkozik, olykor az egész éjszakát imádkozással tölti. Az ima az Istennel való kapcsolat és a lelki fejlődés eszköze az ember számára. Az ima alapvetően kettős irányba mutat, egyrészt az ember elismeri Istennek, mint felsőbbrendű személynek a létezését és dicsőíti őt, másrészt az ember Isten segítségét kéri mindennapi életéhez, illetve olyan dolgokhoz, amelyeket a maga erejéből nem tud elérni.
Az imádkozó ember abban a reményben terjeszti kéréseit Isten elé, hogy azok meghallgatásra találnak. Sok olyan kéréssel fordulunk hozzá, amely meghaladja emberi erőnket. Ha valóban teljesül kérésünk, öröm tölt el minket, s a továbbiakban talán még lelkesebben imádkozunk. Néha viszont nem teljesül semmi abból, amit imáinkban megfogalmazunk, s emiatt csalódottak leszünk, elfog minket a kétely, hogy vajon valóban törődik-e Isten a mi gondjainkkal.
De kéréseinket ne követelve adjuk elő, hanem legyünk készek elfogadni azt is, ha Isten más formában teljesíti azokat, mint ahogyan mi elképzeltük. Legyünk kitartóak az imában és ne hagyjuk abba. Ha valamiért kitartóan fohászkodunk, Isten meg fogja hallgatni, ha az lelkünk javát szolgálja.
Ha belátjuk, hogy Istennel lesz boldog és teljes az életünk, akkor nem kívánunk magunknak más életformát. Az Istennel való élet egyik nyilvánvaló eleme, hogy rendszeresen, naponta beszélgetünk vele, azaz imádkozunk. Az imádság az élő Isten és az élő hitű ember beszélgetése, lelki találkozása.
 
Lk 18,1-8 (Szent István Társulati Biblia)
Egyszer arról mondott nekik példabeszédet, hogy szüntelen kell imádkozni, és nem szabad belefáradni.................
...az evangélista bevezetője szerint arról szól, hogy „szüntelenül kell imádkozni.” Amikor ezt olvassuk, elfoghat minket a bizonytalanság: Lehet-e földi időnk teljesen az Istené? Vajon Jézus felszólítása csupán szónoki túlzás, vagy valóban életeszmény, amire törekedhetünk? S hogyan lássunk neki, amikor túlterhelt időbeosztásunkban legtöbbször még napi fél órát is nehezen szakítunk az imádságra? Ha nem akarjuk elintézni a kérdést azzal, hogy végső soron minden imádság, amit megfelelő lelkülettel cselekszünk, akkor érdemes odafigyelnünk ......,,..............
... azt mondhatnánk, hogy ha nem is lehet mindig imádkozni, de törekedhetünk az idő egészének megszentelésére azáltal, hogy tevékenységeinket az imádságra fenntartott időkkel vesszük körbe, ezekbe ágyazzuk. Kellenek a napunkban olyan idők, amik csak arról szólnak, hogy jelen vagyunk Isten számára, és töltekezünk. Azért, hogy amikor a feladatok és mások igényei sokfelé indítanak és szétszórnának minket, képesek legyünk megőrizni a fókuszt, és élő maradjon a kapcsolatunk azzal, aki minden tevékenységünk alapja és végső célja. 

 ............ a szüntelen imádság konkrét útjánál, módszerénél, esetleg „technikájánál” azonban sokkal előbbre való a vágyakozás, a figyelem ébren tartása. Hiszen az imádság nem más, mint az Istenre irányuló vágyakozás kifejeződése.............. elég újra meg újra megállnunk, és befelé figyelnünk, időt szentelnünk arra, hogy ez a vágy teret kapjon, és szüntelen imádsággá alakítsa az életünket.-Baán Izsák OSB

       Kapisztrán Szent János először személy szerint élte az ősi ferences életformát,„....Életrajzírói szerint gyalog és mezítláb tette meg hosszú útjait. Ha aludt, ágya a puszta föld, vánkosa egy kő vagy egy darab fa volt. Három-négy órát aludt mindössze.
     Hajnal előtt kel. Elmondja a matutinumot, a laudest, a primát és a terciát, ezután misézik.....A szexta és a nóna elvégzése után betegeket látogat. [...] Ezután ebédel... Napjában csak egyszer étkezett, s akkor is oly keveset, mint egy gyermek. .Ezután elmondja a vesperást, és visszatér a betegekhez, ezeknél marad késő estig. Végül a kompletórium és más kedves imádságai elvégzése után nyugalomra tér. Nyugalma rendkívül rövid, mivel az álomra csak kevés időt szán. A Szentírás könyveinek tanulmányozására még szakít egy kis időt.”
Életrajzírói szerint gyalog és mezítláb tette meg hosszú útjait. Ha aludt, ágya a puszta föld, vánkosa egy kő vagy egy darab fa volt. Három-négy órát aludt mindössze.


­

Mindeneknek

ÖRÖKKÉ-VALÓ TEREMTŐJÉNEK, IGAZ-

GATÓJÁNAK ÉS BÍRÓJÁNAK

A’tellyes


S Z E N T H Á R O M S Á G

E GY I S T E N N E K ,


I G A Z S Á G M É L Y S É G É N E K ,

IRGALMASSÁG ATTYÍÁNAK ,


Ki az eget D I C S Ő S É G E D D E L ,

A’ tengert H A T A L M A D D A L ,

A’ földet B Ö L C S E S S É G E D D E L ,

Mindeneket JÓSÁGODDAL , sőt MAGADDAL bé-töltesz ,


Mindenek - felett LEG-FELLYEBB-VALÓKNAK


Kinek szemei fényesebbek a’ napnál , minden utait által-látván ,

és visgálván az embernek


Minden ISTENEK-felett , leg-nagyobb

I S T E N N E K .


Ki csak egyedül vagy hallhatatlan és hozzá – mehetetlen

világosságbsn lakol .

Ki mindent mértékben , és számban állítottál .

Kiben élünk , mozgunk , és vagyunk .

Ki meg-nyítod a’ te kezedet , és bé-töltesz minden állatokat áldásiddal .

Ki mindeneknek KEZDETE , és VÉGE vagy.


És LEG-NAGYOBB JAVA az okossággal fel-

ékesített teremtett - állatnak .

Tiéd vagyok ÉN , és Mindenek .

KIBŐL , KITŐL , és KIBEN vannak MINDENEK .

Ugyan - is mit kívánhatok te-tőled-kívül , az égen , és a földön ?

ÉN URAM és ÉN ISTENEM !

és MINDENEM !


A I rész




E L S Ő R É S Z.


VASÁRNAPRA.



Ebben a részben külömb-külömb-féle Litániák , Imádságok, Hála-adások , Elmélkedések , és a’Mi-Atyánknak magyarázattya , más aitatosságokkal eggyütt , a’Szent Háromság egy örök Istenhez foglaltatnak . Mind-azon-által , mindenek előtt , elől bocsáttatik a’Krisztus , és ember -közt -való beszélgetés , melyben az imádságnak módgya , haszna , és szüksége elé hozattatik , és az embernek szíve az Istenhez – való buzgóságra fel-gerjesztetik .

E L S Ő   C Z I K K E L,


§. 1. Kritsztus , és Ember-közt-való beszélgetés ,

 

az Imádságnak  módgyáról , hasznáról 


, és szükségéről .


-Krisztus.



AZ Aszszony-állattól született Ember , kevés ideig élvén , sok nyomorúságokkal bé-töltetik , és terheltetik : de a leg-nagyobb nyomorúsága , hogy a’ nyomorúságoknak árjátul kőrnyül-vétetvén , nem vészi észre magát , hogy nyomorult , szegény , mezíttelen , és erőtlen ; ezeknek el-távozta-tására-való eszközökról , és orvosságokról sem gondolkodik , fenn az Istenhez nem folyamodik . Ha azért ezeket nem érted , ó ember ! Járully hozzám , kövess engem , sok-hejába-való gondolatoknak tolyongó fergetegéből és félre-visz-nek téged , és ott szóllok . a’te szívednek , hogy meg-kimérd a’te boldogtalan állapotodnak nyomorúságát .

Annak-okáért emlékezzél-meg ó ember ,hogy én teremtettelek téged , s’nem magad ; és nem akár-miképpen , hanem magam képemre semmiből teremtettelek ; mikor pedig képedet bé-mocskoltád , és az ördögnek fogságába estél volna , én meg-váltottalak , nem mulandó arannyal , ezüsttel , vagy drágakövekkel , hanem életemnek meg-fosztásával , szent véremnek ki-ontásával . De vallyon miért alkottalak képemre ? Miért váltottalak-meg drágalátos véremnek ki-ontásával ? Azért-é , hogy az én , s-te ellenségednek az ördögnek úndok utaira indully ? Azért-é , hogy a’világnak mulandó , és szem-fény vesztő hamisságit horgászd ? Azért-é , hogy a’rothadandó testnek ártalmas kívánságin kapdoss ? Oh ember ! Nem azért , nem azért , hanem hogy tellyes szívedből engem áldgy , tiszta lelkedből magasztaly, tellyes tehetségedből nékem szolgály ez életben , és velem együtt uralkodgyál az örök dicsőségben .

Lássad azért , mely nagy veszedelmektől ostromoltatol ezen az úton , a’mellyen jársz míg czélodhoz el-érkezel . Nem-de setétségben , és a’halálnak árnyékában ülsz-é ? nem-de nem minden felől környül-vétettél-é töröktől és le -fektől ? Akár-mely-felé fordúly , akár jobra , s-akár balra , minden felől ellenségek , és kelepczék , kívül harczok , bel-ől félelmek . Az ördög , mint a’sírvó-rívó Oroszlyán kör-rnyül jár , keresvén kit nyellyen-el . A világ , egészen a’go -noszságban helyheztetvén , hiteget , hogy meg-csallyon . A’test , házi , és minden-napi , s-leg-gonoszabb ellenséged incselkedik , hogy mocsokban ejtsen . Sőt az egész terem -tett-állatok , kiknek lajtorja-gyanánt kell vala lenniek , a’Te-remtőnek isméretire , és dicsiretire , kelepcze gyanánt van -nak az oktelenok lábainak . Egy szóval a’te érzékenségid kapú és ablak-gyanánt vannak , kiken az halál , a’ te lelked -ek rejtekibe bé-lépik .

- Az ember szóll.

Oh Uram ! Valóságosoknak tapasztaltam magamban , a’ miket mondasz ; úgy-annyira hogy nem csuda , ha én is felkiáltok : ó én nyomorult , s’bóldogtalan ember ! Ki sza-badít-meg engem ennek a’halálnak testéből ? Avagy hová hajtsam fejemet , ennyi veszedelmektől környül-vétetvén ? Mit cselekedgyem , hogy az én lábaim a’békességnek , és idvességnek útaira igazgattassanak ? Hogy a veszedelem el ne brítson , hanem az én egyedül fel-tett tárgyamhoz , az az , te-hozzád , én Istenem ! Én minden jóm ! Bátorságoson juthassak ? Ah ! Minden felől szorongattatom ! Mivel-hogy pedig nem tudom mit kellessék cselekednem , te-hozzád a’honnan segítségem érkezik .

– Krisztus .

Ugyan-is ezt akarom tudtodra adni, hogy értsd-meg , mely szükséges légyen néked a’szüntelen-való gyakor imádság. Annak okáért a’te inségednek napján , híj segítségül engem,és tégedet meg-szabadítalak , és engem tisztelsz . Mert híjá-ba vettetik a’háló a’szárnyas állatok , szemeik előtt , azoknak tudni-illik , kik az égen raknak fészket , kik a’földnek gonoszságit meg-utálván , az égig röpülnek elmélkedésekkel . Mert a’kik a’Magasságbélinek segedelmében laknak , azoknak az egek Istenének óltalmában bátorságos mulatások vagyon . Véled-é magadat bátorságosnak lenni , midőn a’magad okosságodban , és a testi erőnek karjában bízol ? Vigyázz , az embernek gondolati félelmesek, és bizontalanok indulati . En nálam-nélkül semmit sem mivelhettek , mert én adom az akaratot , erőt , és segedelmet .

A’kik az imádság-nélkül nagy dolgokhoz fognak , avagy, szíveknek fel-tett szándékát véghez akarták vinni , semmivé lévén , meg-szégyeníttettek , és minden munkájok mint a’ pók-háló ; olyanokká lettek , mint a’víz-nélkül való kert , és minden erősségek , mint a’poszdorjának , avagy szösz -nek lángja . De ellenben tekintsd-meg , a’szüntelen imád -ságnak lángjával buzgó embert , ez olyan , mint a’szép zú -gó folyó-vízek mentiben plántáltatott fa kinek , minden cse- lekedeti bóldogíttatnak .Visgáld-meg az írásokat kik, bizon-ságot tésznek , világ kezdetitől-fog-vást , az imádság ereje -által lett csudálatos dolgokról , mellyekkel a természetnek ereje nem érkezett . Ugyan-is az Urnak nevének segítségül hívásával , ki egyedül tészi a csudákat .

- Az Ember.

Ah ! könyörüly rajtam Uram ! mert szegény igye-fogyott vagyok , és valamint a’csecsemős gyermek nem tudván bé -menetelét , s-ki-jövetelét , kinek noha kezei , és lábai , van -nak , mind-azon-által sem ide , sem amoda nemindulhat , ha az Anyától vagy , dajkájától nem segíttetik. Héjába igyeke -zem én , héjában fáradozom véres-verítékemmel , héjában fogok nagy , avagy kicsiny dologhoz nálad nélkül , kiben élünk minnyájan , mozgunk , és vagyunk . Nem-is vagyunk magunktól valaminek gondolattyára , mint magunktól elég-ségesek , benne a’mi elégségünk az Istentől vagyon .

- Krisztus.

Fiam azért , ha bölcseség , és tudomány nélkül szűkölkö-döl , kérj én-tőlem , és adatik néked . Én-bennem vannak minden bölcseségnek , és tudománynak kincsei el-rejtve .Meg-csalatkozol ha imádság nélkül, világi szorgalmatos -sággal , és igyekezettel , azt el-akarod érni . Nem de hallodtad-é , hogy sokan az én szolgaim közzül , fellyebb mentek az imádsággal , hogy-sem tanulással , és olvasás -sal ? Ha méltóságot , és gazdagságot kivánsz , nem-de enyim-é a földnek kereksége ? Enyim a tanács , enyim az okosság , enyim az erősség . Én általam uralkodnak a’Királyok , én-velem vagyon a’gazdagság , dicsőség , és igazság.Én a’ porból fel-emelem az igye-fogyottat . Könnyü nékema’szegényt böcsületre emelnem . Könnyü az alázatost , a’népeknek Fejedelmi közzé ültetnem . Erőre , s-egészsére ,avagy életre vágyódol ? Tudgyad , hogy a’földön semmi sem lessz ok-nélkül , és a’földből nem származik a fájdalom . Én a’tengernek , s’szeleknek , és minden elementomoknak parancsolok , és mindnyárt engednek nekem . Én ölök , és én életet adok ; sújtolok , s-gyógyítok . Az én kezemben vannak a föld kerekségének végei , és az én hatal - mamban vannak mindenek , Jó , és gonosz , élet , és halál , és a’mik kívántathatnak . Azért héjában keresed ezeket másut én-kívülem .

§. 2. Az imádságra való készület , pænitentzia-


tartás és töredelmesség által


- Az Ember.


Bizonyára minden jó adomány , és minden tökéletes ajá-dék onnan fellyül vagyon , te tőlled kegyes Atya , ki mindenekre bővségesen osztod áldásidat , sőt olly kész vagy aján-déhidnak reánk árasztására , hogy magad kívánod ,sőt para-ncsolod , hogy hozzád folyamodgyunk , tőled kérjünk .
Kész Uram Istenem , kész az én szívem , veled való gya-kor beszélgetésre , és imádságomnak elődbe terjesztésére.
De ó Uram ! Micsoda az ember , hogy annyira fel-mag -sztalod ? Az imádságra , és veled való beszélgetésre oly szerelmessen hitegeted ? Én járulok-é te elődbe , és szólok az én Uramhoz , holott por , és hamú vagyok ? De a’ mi nagyobb , én háládatlan bűnös , ki száma nélkül meg bánto-ttam-szent-Fenségedet ? Jaj nékem !Ha az igaz beszédének kezdésén magát vádollya , s’te elődbe nem mér járulni , miképpen én gonoszságokkal megterheltetett bűnös ? Nem csuda azért , ha az én szívem fel-háborodik , és szorongata -ttatik , midőm egy-felől az imádságnak szükségét , más-felől magam méltatlanságát hányom , s’vetem .
De hová megyek a’te lelked elől , és hová futok a’te szemed elől ? A’ te szólgád vagyok én Uram , adgy énnékem értelmet , és taníts-meg engem a’te akaratodnak véghez-vitelére !

- Krisztus.

Én vagyok , a’ ki téged az imádságra , és velem való be-szélgetésre hílak , azért járuly elé , s’-ne fély . Mind-azon -által meg lásd , hogy készületlen ne jöj . Tekints Mojsesre ,ki mindenek-előtte az én beszélgetésemre jőne , meg-hagyatik néki , hogy czipellősét lé-vetné lábáról , te-is hasonló-képpen cselekedgyél. Vedd le először a’földi kí- vánságoknak porátol meg-mocskolt szándékidat.Mert sokan találtatnak , kik vagy nem hívén az én jelen-létemet , avagy meg-vetvén vakmerőül , és habahurgyán rohannak az én be- szélgetésemre . Így járult a’fogoly a’bíróhoz , a’szolga Urához , a’jobbágy Fejedelméhez , a’kuldus a’gazdaghoz ? Sőt ember , a más hozzá hasonló emberhez ? Te azért ha én kedvemben akarsz lenni , avagy az én haragomnak ostorát el-akarod kerülni , nagy buzgósággal készítsd magadat az imádságra . Mert átkozott , a’ ki az Isten munkáját tunyán viszi-végbe .
Annak oká-ért , az imádság előtt készisd-el lelkedet , és ne légy olyan, mint a’ki kísérti az Istenet . Azt efelekeszi pedig , a’ki rendetlen módok , és eszközök által kívánnya az én ajándékimat ; a’ az imádságnak gyümölcsét várja tőlem ,holott minden készület , és buzgóság - nélkül fogott hozzá . Ez ilyennek tudnia illik azok, az az ajakokkal dicsirnek engem , de az ő szivék , távul jár én tőllem . Ertsd meg azért , mit kíván az imádságra való készület .
Először tellyes szívedből , nagy türelmességgel , szándmeg vétkeidet , melyekkel számtalanúl meg-bántottál engem . Mert nem ékes a’bűnösnek szájában az én dicsére- tem . Miképpen be’széled te az én igazságomat , és a’szád -ban veszed az én testamentomomat , holott gyülölted az én törvényemet , és az én beszédimet hátmege vetetted ? Ugyan-is kire tékentek kegyessébben , mint az alázatos lel -küre , töredelmes szívüre , és az én beszédimet félőre ? Azoknak akrattyokat , kik engem félnek , be töltem , és az ő könyörgésöket meg-halgatom . Oh hányszor hítalak én tégedet , s’nem halgattál , és az én tanácsomat meg-vetetted! Mit csudálod tehát , ha én is néha későre , vagy éppen meg-nem halgatom kérésedet ?

O hányszor dugtad te be füleidet a’szegények kérésére , s’csudálod , ha én meg-nem halgatom kiáltásidat ?

- Az Ember.

Bizonyára tudom Uram , hogy úgy vagyon ; és hogy meg nem igazulhat az ember , öszve-vettetvén az Istennel : Ha te-veled akarok versengeni,ezerre sem felelhetek egyet . Ha magamat igazítabi akarom a’magam szám kárhoztat . Vétkeztem az ég ellen , és te-ellened , és már nem vagyok méltó , hogy az égre emellyem szemeimet . O ha az én szívem nem feddene engemet ! Nagy bizodalmom volna az én Istenemhez . Ha gonoszságot néztem az én szívemben , meg-nem halgat az Ur . De ki mondhattya , tiszta az én szí-vem ? Én bizonyára meg-ferteztettett szívü , és ajaku va-gyok : én vagyok ,a’ki vétkeztem , és te-előtted gonoszsá -got cselekedtem . De ki tészi tisztává , a’tisztátalan magból fogantatottat , hanem te Uram , ki minket a’ te drágalátos szent vérednek ferdőjében meg-mostál ? Tisztísd-meg azért Uram az én szívemet , és ajkimat . Még-is tovább mosogass-ki engem az én undokságimból , és tisztíts-neg engem az én vétkeimből . Ah ! Egyedül hozzád-való szeretetemtől viseltetvén , szánom s’bánom bűneimet tellyes szívemből , mivel hogy tégedet , Istenemet , Idvezítőmet , és minden jó-mat meg-bántottalak ! Imé mostantól-fogva , el-tökéllettem magamban , a’te szent malasztod-által , a’te igazságod itiletinek meg-tartását , kiváltkképpen pedig ezekben NN.
Azért kérlek én Uram , én Istenem , az alázatos , és töred -elmes szívét ne utáld-meg !


§. 3. Az imádsághoz-való készülethez , szükséges

annak fell-tet czéllya és tárdgya .


- Krisztus .


Mivel-hogy nagy alázatossággal meg-isméred bűneidet , én is örömmel meg-engedek . Mert amaz vaknak a’mondá-sát : Az Isten meg-nem halgattya a’bűnösöket ; azokra kel érteni , kik meg-általkottak a’gonoszságban , és pœnitentzi-át nem akarnak tartani . Mert a’ki a’törvénynek hallásától elfordíttya füleit , annak könyörgése utálatos lészen . An -nak-okáért a’te vétkeid téged kétségbe ne-ejtsenek , hanem alázatos szívűé tegyenek .Mert kedves áldozat én előttem , az alázatos lélek , és töredelmes szív .
Először azért , bűneidért magadat meg-alázván , vedd eszedbe másodszor , mi-végre járulsz én-hozzám imádság-odban . Mert tudod azt , minek-előtte valaki valamely Feje -delemhez járulna könyörgeni , először fel-tészi , a’mit akar kérni . Igy te-is meg-emlékezvén a’te nyavalyás , és szegény állapatodról , visgáld-meg először , miért akarsz én – velem beszélgetni imádságodban , és mit akarsz kérni ? Tudnia-illik miben szükölködöl leg-imkább az malasztom , és ajándékim-nélkül , micsoda ellenséget akarsz leg-inkább imádságoddal meg-győzni , az-az , micsoda vétket akarsz leg-inkább , szíved hajlékából ki-űzni , s-micsoda jóságos cselekedetet hellyébe szállítani . Minek-előtte azért , az imádsághoz fogj , bizonyos czélt , és tárgyat tégy-fel , és ezt forgasd elmédben , imádságod idején . Noha ugyan tudom én ( ki minden szíveknek titkait visgálom ) mire vona néked szükséged , de azt kívánom , hogy te-is ismérd-meg ; hogy annál inkább buzgó és , aitatatos légy imádságodban . Más – képpen csak ollan léssz , mint a’ ki a’ levegő-eget veri , a vagy semmi czélt fel-nem tévén , bizontalanul nyílát el-lövi. Ezekre kell vigyáznod minden imádságidban , kikben , vagy engem akarsz dicsirni , vagy jó-téteményim -ért hálákat adni .

Az Ember .-

Oh Uram ! Mely édesek a’te beszédid az én ajakimnak , édesebbek a’méznél , mellyekkel olly édesdeden tanítasz engem az imádságra . De ah ! Meg-vallom ellenem , az én tudatlanságomat az Urnak, és az én nyomorúságomat eleibe terjesztem . Mert ugyanis , ó én boldogtalan ember , mi ha -szna , hogy előtted titokban az én nyavalyámat , holott az én szívemnek titkát is látod , és az én vétkeim te-ellődted nincsenek el-rejtve ? Szintén azon siránkozom , mert ritkán talállya a’te szolgád hellyén a’szívét , hogy tellyes tiszta im -ádságát elődbe terjeszsze , annyira el-ragadgyák e’világnak szorgalmatossági . Oh hányszor járulok az imádsághoz buzgóság és értelem nélkül , és nem tudom mit imádkozom.

A nyelvem mint-egy szokásból mozog , az elmém széllyel -bujdosik , meg sem tmlékezvén a’fel tett czélról , az-az , a’te dicsőségedről , s-magam idvességemről . Arról sem gon-dolkodván , miképpen könyörögjek a’vétkeseknek ki-gyomláéásáért ,s-jóságos-cselekedeteknek gyarapodásáért .

Ne vess-el azért Uram , engem , hanem légy kegyelmes nékem , ki egyedül Fő Pap lévén szánakodo a’mi gyarló -ságukon , mert te által láttad a’mi romlandóságainkat .

Valamint eleintől-fogva , úgy most-is , látod , Uram , ah !hogy az ember szívének érzékrnségi , és gondolati , iffiuságától-fogva , hajlandók a’gonoszságra . Mert ez a’rothadan-dó test terheli a’lelket , és a’földi lakás le-vonnya az elmét , hogy a’mennyeiekről nem gondolkodhatik , s-nem keresheti azokat . Sőt a’mi nehezebb , leg-inkább akkor ostromoltatom ezektől , mikor nyomorúságaimnak orvosságát akarom nálad keresni , az-az , imádságnak idején . Mert akkor ezer gondolatok , világi szorgalmatosságok ostrommal rohannak rám , és az én gondolatim el-széllyettek , gyötörvén szívemet . Ah ! Hát belől mennyit szenvedek ? Midőn a mennyeieket forgatom , ottan mindgyárt a’testi kívánságoknak serege áll előmbe ! Egészen a mennyekhez akarok ragaszkodni , de a’földiek le-vonnak . Igy hányattatom , ennek az álhatatlan világ tengerinek háborgó habjai-között és magam magamnak unalmas vagyok , midőn a’lélek fel-kivánkozik , s-a’test pedig alá siet . Ah én Istenem , ne tá -vozz-el én-tőllem ! És a’te haragodban ne kerüld-el a’te szolgádat . Parancsolly a’szeleknek , és tengereknek , hogy csendesség légyen az én szívemben ! Imé Uram előtted vannak kívánságim , és az én óhajtásim te-előtted el nem rejtettek !

§. 4. Az imádságban való elme-bújdosás ellen ,


orvosság , a’figyelmetesség .


- Krisztus .



A’mint az ember erő-szakkal szenved , az néki bűn-gya-nánt nem tulajdonittatik . Te azért tehetséged-szerint , igyekezzél az ilyen legyeket , kik az imádságnak áldozattyát meg-akarják mocskolni , el-űzni . Ha el-nem űzhedd , bé-keséggel türd , semmi hibája , sőt haszna lészen imádságodnak . Mert gyönyörködöm azoknak tusakodásokon , kik imádságoknak idején buzgósággal tusakodnak , és gyakorta akkor vagyok leg-közelebb , mikor leg-távolabb láttatom lenni . Te pedig fő-képpen az imádságnak kezdésén , tedd- fel azt , hogy figyelmesen , és aitatossan akarsz imádkozni : ha szintén az-után történnék-is , hogy ide-s-tova tétováz imádságodban az elméd , mind-azon-által ,a’ fel-tett jó szándéknak ereje meg-maradt , és hasznossá teszi imádságodat, valamig ellenkező akarattal azt el-nem rontod . Mert ugyan-is , nem kívánok én fiam egyebet , hanem a’ te szívedet , ha ez aitatatos , ha buzgó , ha tiszta , ha jó , mindenek helyén vannak .

Hogy pedig fiam a’ te szívedet , annál-is inkább meg-erősísd az imádságban , emlékezzél-meg , kivel beszélgetsz , ki előtt állasz , mikor imádkozol . Mert kicsoda az , a’ ki valósággal meg-gondollya , hogy én-előttem , Teremtője , Ura , Istene , Királya , és Itélő-Bírája-előtt áll , ottan mindgyárt meg-nem rémüll , nem figyelmez , s-engem nem fél ? Ki merne hozzám háttal fordúlni , s-azonban elmé-jében hijába-való gondolatokat forgatni ? Szemeit ocsmányságokra vetni ? Szájával , s-nyelvével trágárságokat szólni ?

Tekints-meg , mely nagy szorgalmatossággal , és félelemmel forgottak én-előttem , az én kedves szolgaim , Abrahám, Mojzes , Dávid , az én Elől-járóm János , Péter , a’Publikánus , és mások ? Nem-de nem én az égnek , és földnek hatalmas Ura , ki előtt rettegve álnak a’Kerubinok , és Serafimok , és az egész Angyali Seregek ? A’ ki az Istenhez járul , szükséges hinnie , hogy Isten vgyon , így szóll az én Apostolom . Úgy látom , hogy a’ ti gyenge hitetek , és vakságtok , aluszékonyokká tészen titeket én-előttem , ki előtt reszketnek , kik a’ földet hordozzák .

-Az Ember .


Meg-pirúlok Uram , midőn meg-gondolom , ki vagy te , s-ki én . Hogy merjen a’földnek el-vetett férgecskéje , az Isten dicsőségének Királyi-székihez mászni , és a’mennyei Udvarba menni? Abba az udvarba , amelyben a’Királyok Királya , csillagokkal ragyogó székben ül ,környül - vétetvén a’ dicsőült Lelkeknek seregektől ? Igy-é bé-megyek én a’ csudálatos hajléknak helyére , egész az Isten házáig ? Tehát az Angyalok-előtt éneklek néked , imádlak , a’ te szent templomodban ,és vallom a’ te szent nevedet? Ugyan-is ezt forgadták eleven hittel a’ Szentek , és te kedvesid, azért viselték oly buzgón , és aitatossan előtted magokat az ő imádságokban . De ő , az ő buzgóságok távúl van én-tőllem, innét én-is meszsze esem tőlled ,  úgy-annyira, hogy gyakorta nem vagyok ott , ahol láttatom lenni , az én imádságomnak idején . Innét vagyon , hogy midőn nyomoruságimat kissebbiteni akarom , nevelem; és midőn boszszú állásodat enyhíteni kívánom , fel-gyulasztom .    

§. 5. Az imádságnak gyakorlásáról .


Krisztus .       


Nem csuda , mert a'hol kincsed vagyon , ott vagyon a' szíved is , a' hol kívánságod , ott fáradoz elméd-is . Földből vagy , s-nem-is igen igyekezel , hogy a ' te mulatásod , mennyekben legyen , hanem földieket forgatsz elmédben , s-azokat kedvelled , innen származnak azok a' tövissek , kik annyira szaggattyák a' te szívedet , és a jó magot meg-fojtyák , hogy gyümölcsöt ne hozzon . Immár magad itiletedre hagyom , mely gyülölséges légyen az , én előttem , midőn látom , hogy egészen a' testieknek , és földieknek  adták magokat az emberek , s-az imádsággal , kitől függ az ő üdvösségük , és az én dicsőségem , semmit sem gondolnak .  Nézd el a' világ fiait , esznek , isznak , jádzanak , és nyájasságban , töltik idejeket , minden unalom nélkül . Majorok , s-barmok körül fáradoznak , számtalan nyughatalanságot szenvednek ,mindenkor foglaltossak , de gonoszul , mert ritkán , avagy soha sem fáradoznak abban , hogy meg-ismerjék , hogy én Isten vagyok .Avagy ha imádkoznak- is néha , azt utolsó órára , alkalmatlan időre halasztyák , avagy imigy amugy futnak által rajta . Miképpen szenvedné ezt a' világi Fejedelem  , ha akkor eresztenéd őtet beszélgetésre , mikor már a' csél-csap kósséggel ,  eluntad a' csácsogást , a' mi nagyobb , talaán trágárkodást ?
       Nem igy cselekedett amaz az én szívem- szerént-való férfi , az én kedves emberem , Dávid .   Ez Király vala , az országnak foglalatossági közt torkig vala , mind-azon-által  meg-előzték az ő szemei az hajnalt , és hétszer is dicséretet mondott nékem napjában , és éjfélkor-is fel-költ az én dicsiretemre . Nem így cselekettek sok ezernyi ezrek , kik inkább keresték az én kedvemet , hogy sem az emberekét , kik nagyobbra böcsülték a' lelket , hogy sem az ételt , s-italt , vagy öltözetet , sőt mindeneket kárban ejtettek , s-ollyanokká álították , mint a' ganéjt , hogy engem nyereségöl vegyenek .
A' világiaktól el-vonnyák magokat , avagy dolgaikat  úgy rendelik , hogy a' lelkieknek-is időt nyerjenek . Innét bizonyos órákban , bé- zárván magokat szobájokban , a' rejtekben könyörögnek  nékem , sziveknek titkait előmbe terjesztvén , sőt napkelet előtt fel-kelvén , hogy a' napnak jobb részét , melyben tisztább , és alkalmatosabb az elme , az imádságnak szentellyék , és ezek világosittatnak-meg én - tőllem , hogy akadály-nélkül járhassanak az ő utokon , ezek kóstollyák bővön meg , mely édes az Úr , és hogy az ő véle-való nyályasságban nincsen unalom .
        Te-is azt cseledgyed fiam , vizsgáld-meg mi vagyon hasznodra , s-mi vagyon károdra .  Mi hasznod benne , ha az egész világot  magadévá teszed-is , ha lelkedre gondot nem viselsz .  Azért magad itiletedre hagyom .  Először keresd az Isten országát , és az igazságar , az után a'többi-is meg-adatik .     Mi haszna , hogy annyira szorgalmatoskodván emészted magadot ? könyörüly lelkeden , mert kinek lészel jó , ha magadnak gonosz vagy?
        Mit epeszted annyira magadat , a' világi dolgoknak véghez vitelében , hogy időt ne-talály az imádságra ? azt el-hidd , hogy az aitatos imádság többet használ dolgaidnak véghez vitelére , hogy sem az emberi okosság . Én bennem vesd reménységedet , mert gondom vagyon reád , és annál nagyobb , mennél inkább reám bízod dolgaidat . Bizonyára ha én nem építem a' házat , mások heába munkálkodnak rajta . Hiszed-é ezt ? Boldog a'ki érti . Mert sokan nem értik ez igét . Azok tunia-illik kik magok erejekben bíznak , és világi szorgalmatosságok közt ide-s tova hányattatnak , de ők boldogtalanok ! úgy járnak , mint a' pók , midőn magokat meg-emésztik , mert nem folyamodnak Mójsessel az Ur hajlékába , hogy tanácsot kérjenek az Urtól . Héjába , héjába , ó az emberek fiai , héjába , ha a'napot az éjjel eggyvé teszitek-is .  Akkor keltek jól világi munkátokra , mikor először az Igazság napja , sgítségül hivatván , fenlik  néktek .
       O Uram oltsd-bé szivembe , a' mire illy üdvözségessen tanitál ! meg-értettem tanításodat , meg-értettem akaratodat , taníts-meg azért akaratodnak véghez- vitelére is , hogy imádságomban ne akadályoztassam , és áldom az Urat minden időben , és az ő dicsirete az én számból soha ki nem szakad .  Légyen az én akaratom a' te törvényed szerént , hogy mind éjjel , s-mind nappal rólad elmélkednem , gyönyörüségem légyen .   Egy szem-pillantás sincs , kiben jó téteményiddel nem élünk , egy szem-pillantás se légyen tehát , kiben téged ne dicsirjünk . Innét az Apostol-is szüntelen-való imádságra int , sőt néked-is ő örökké-való Bölcsességnek az igéd : Mindenkor imádkozni kell , és soha meg - nem szünni .

§. 6. Szükséges az imádságban a' Reménség ,
és akaratunknak Isten akarattyához szabása  .

Krisztus .

     O ember , tehát meg-értetted ezeket ? bóldog lészel ha cslekeszed.
Ne légy ollyan szolga , ki tudgya az Ura akarattyát , s-nem cselekszi .Jusson eszébe mennyi ösztönökkel , intésekkel , példákkal és példa beszédekkel éltem , hogy az imádságnak gyakorlását , aitatosságát , reménségét , buzgóságát és álhatatosságát szivetekbe olthatnám , kétség-nélkül kész az , az adományra , a' ki ennyire ösztönöz a' kérésre .  Emlékezzél meg , amaz álhatatos imádságu Kánánai asszony-állatról , ki sok idő mulván meg-halgattatott .  Hasonló-képpen arról , ki éjszaka mind addig zörgette baráttyának ajtaját , mig meg-nem halgattatott . Ismét amaz özvegy asszonyról , ki a' gonosz bírónál ( ki sem Istentől , sem emberektől nem félt vala ) mind addig esedezett , mig akarattyára hajlott .
        Ha pedig néhánykor kéréstek meg-nem adatik , magatoknak tulajdonítsátok , nem rövídittetett-meg az én kezem , de ti nem vattok méltók , mert nem úgy kértek , a' mint kellene .   Mert noha könyörgötök némelykor , de csak immel-ámmal , tunyán , mint-ha nem -is akarnátok meg-adattatni , a' mit kértek , s-nem-is ollyan hittel , kivel kívántatik , és hogy-ha mindgyárt amit kértek , meg nem adom , kétségbe-estek , az imádságot el-hadgyátok , zugolódtok , és rólam rosz itilettel  vattok , mint-ha én az egeknek minden szegletit el-járván , rólatok el-feletkeztem vólna , de az én szemeim mindenkor az én híveimen vannak , és az én füleim az ő könyörgésekre figyelmetesek , és alkalmatos üdőben el-sem hagyom őket .
       Ha néha késem , a ti jótokra cselekszem , hogy annál buzgóbbak legyetek , mert a' mihez az ember hamar , s-könnyen jút , hamar meg-veti ; a' mihez nehezen jút , azt inkább böcsülli . Annak- okáért , ha hamar meg-nem adatik a' mit kérsz , kétségbe ne essél , hanem álhatatossan zörgess , és meg-nyittatik . ha pedig ugyan csak meg- nem adom , a' mit kérsz , ugy-is hálá-adással légy , tudván , hogy nem jódra vagyon kérésed .   Mert sokszor nem tudgya az ember mit kér , ( a' mint a' Zebedeus fiai ) avagy mi légyen néki javára . Én pedig tudom , kinek mi légyen javára , mind-azon-által , néha azt-is meg-adom , a' mi ártalmas , az embereknek balgatagságokért . Azt bizonnyal tudgyad , hogy ha szintén akaratod szerént meg-nem halgattatol-is , de meg-halgattatol idvességedre-nézve . Igy halgattatott-meg az én Apostolom , a' testnek ösztönétől akarván megszabadulni . Sőt én-magam igy halgattattam - meg szent Atyámtól , kérvén a' szenvedésnek  pohárát  által-vitetni .  Ngyobb-é a' szolga az Urnál ? Legjobb lészen a te imádságod , ha hasonló lészen az enyimhez , mellyel könyörgöttem az Atyámnak , egészen magamat az Atyám akarattyához szabván .  erre a végre tanítottam  Tanítványimat , s-titeket-is igy imádkozni : Légyen a' te akaratod , &c.    

§. 7.  Istennek segítségül hívása  .

-Az Ember .


              O véghetetlen szeretet ! ő kimondhatatlan kegyesség ! annyi
rendbéli módokkal , s-utakkal  intesz , s-hitegetsz engem a'te beszélgetésedre , holott az én javaim nélkül nem szűkölködöl . Honnan vagyon , hogy gyönyörködöl az ember fiai társaságában? O vajha , úgy óhajtana az én igye-fogyott lelkem te-hozzád , a' mint a' szomjú szarvas a' hideg forrásra ! ő tellyen-meg az én szám a' te dicsireteddel ! O bár olly kész volnék én a' te ajándékidnak el-vételére , mely kész vagy te azoknak meg-adására ! a' te irgalmasságodnak olaja bőségessen foly , csak a' mi szívünk edénye készen legyen ! Ime az én szívemnek edénye , de világi és testi kívánságoknak seprejével halmazva vagyon , de te Uram üresitsd és tisztitsd meg . sőt teritsd-ki az én szívemet , és töltsd-bé ajándékiddal ! a' te szeretetednek  tűzével gyulaszsz-fel  engem , hogy úgy lángadozzon  az é imádságom , mint a' jó illatú füstölő te előtted . ne terjedgyen-el a' földön a' testnek , és bűnnek terhétől le-nyomva , hanem hasson-fel te elődbe , és szállyon-le én-reám a' te irgalmasságod .




A mai étel ajánlatom :

Savanyú kovászos ugorkalé miso leves , ropogós kukorica puffanccsal / crisps stics / és szójaszósz mártogatóval

és édes-savanyú szecsuáni gombás csirkemell rizzsel

     Miso leves



Hozzávalók :

- 2l víz , lehetőleg forrás víz , vagy artézi kút víz 

- 1 leveskocka /vietnámi marhahús

- 1/2 ek. tyúkhús levespor

- 1/2 sárgarépa

- 1 zöldhagyma 

- 2 csiperke gomba /barna

- 2 savanyú kovászos uborka

- 2,5 dl. savanyú kovászos uborkalé

-1/2 zöld chili paprika

- 1 szál zöld lestyánlevél

- 1/2  szál zöld kaporlevél 

- 1 csokor zöld kapor

- 1 ek miso paszta

- 1 ek. szójaszósz 

- 1 ek. fehér szezámmag a tetejére tálaláskor , . petrezselyemzöld szórás tetszés szerint .


    Édes-savanyú szecsuáni gombás csirkemell




  Hozzávalók :


- Ketchup - 1 dl / vagy sűrített paradicsom , 1 kicsi

- Paradicsomlé - 1 dl.

- Rizsecetecet - 2 ek

- Gombás szójaszósz - 2 ek

- Zöld chili - 1 db.

- Méz - 2 ek

- Fokhagyma, reszelve - 1 gerezd

- Piros kaliforniai paprika - 1 db

- Újhagyma - kötés /vagy 1 póréhagyma 

 - Csirkemell, felkockázva - 30 dkg

- Csiperke gomba - 20 dkg.

- só - ízlés szerint

- Fekete bors - ízlés szerint

- Étkezési keményítő - 1 ek

 - Szezám olaj - 3 ek



2022. október 14., péntek



Az üdvösség ( VI ) - folytatás 


Az imádságról


Amikor az Isten Fia a megtestesüléssel belépett a világba, kinyilvánította a mennyei Atyához fűződő bensőséges kapcsolatát .Jézus mindennapi tevékenysége szorosan kapcsolódott az Atyához intézett imádsághoz. Egész életét végigkísér az imádság , ugyanis szenvedése közeledtével (Jn 12,27), az utolsó vacsorán (Jn 17, 1-26), halálküzdelmében (Mt 26, 36-44), és a kereszten is (Lk 23,34. 46; Mt 27,46; Mk 15,34) imádságra nyitotta ajkát.
“Az imádság jótéteménye által érjük el tehát azt, hogy a mennyei Atyánál számunkra letett kincsekhez juthatunk. Az imádság ugyanis az embereknek Istennel való bizonyos társalkodása,.. Látjuk tehát, hogy Isten semmi olyan várni valót sem tüz elénk, amit az ő parancsa szerint könyörgésekkel is ne kellene tőle kérni."
- Kálvin: A keresztyén vallás rendszere

Az Úr Jézus azt mondta a János evangéliuma szerint semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.

Az imádkozás az Istennel való kapcsolat-tartás ezköze, ezért hogy ezt helyesen tegyük segítségül hívjuk Baranyi Pál1: Lelki paradicsom című munkáját , mely vegyes tartalmú imádságos-könyv, a 17. század végének jellegzetes aszketikus kiadványa. Műfaja átmenetet képez az imádságos-könyv, a lelki kalauz, a lelki olvasmány, illetve az elmélkedés gyűjtemény között. .... ez az imádságoskönyv sem csak olvasásra és egy-általán nem folyamatos olvasásra készült, hanem egyéni és gyakorlati használatra. Ebből adódik a Lelki paradicsom legfontosabb jellegzetessége: a használati szövegeknek az a sajátos funkciója, hogy egyben ismeretközlő, tudományos fejtegetések is: olyan ismereteket közölnek a teológiai tudományokban járatlan olvasókkal, melyeket máshonnan nem szerezhetnek meg......
....az ember létmódját túllépő, transzcendens, végtelen Isten kifejezhető-e a véges emberi beszéddel? ....
... a szakrális szféráról való beszéd egyetlen lehetséges módja, a jelek, szimbólumok ugyanis képesek olyan intenzitással kifejezni a láthatatlan valóságot, melyre a nyelv, azaz a beszéd önmagában nem képes.....
.... Baranyi Pál. Hangsúlyozza, hogy a látható, érzékeinkkel felfogható valóság mindig túlmutat önmagán, a transzcendens valóságra utal. Ezért buzdítja arra olvasóit, hogy ne álljanak meg a dolgok, jelenségek felszínénél, hanem törekedjenek mindig az elmélyülésre, a reflexióra. Főleg Jézus életének eseményei fölötti elmélkedésre sürget, hiszen Jézus minden cselekedete, csodatételei, halála és feltámadása egyaránt istenségére, szentháromsági lényegére utalnak, és egyúttal a mi istengyermekségünkre is. Baranyi Pál a szüntelen reflexiót sürgeti: az embernek élete minden percében tudatosan ezen kell elmélkednie. Ehhez nyújt segítséget azzal is, hogy a liturgikus jeleket, ruhákat és cselekményeket magyarázza ilyen módon: „A Kő-oltár, a’ Cálvária hegyét jegyzi, az oltár öltözeti, a meg-hólt Kristus lepedőjét, és a’ vég-vacsorán az asztal-abroszszát. A gyertya-gyújtás jelenti, hogy a’ Kristus meg-fogására, égő lámpásokkal, szövétnekekkel mentek-ki a’ Zsidók; és hogy délben, meg-fosztatott világától a’ Nap, Kristus halálakor. Azon-kivül jelenti hitünk világát-is, mely-nélkül a’ szent áldozatnak titkait senki nem érti” (Zzz). Fontosnak tartja, hogy külön jelentést adjon a szentmise minden egyes mozzanatának, például: „Mikor a’ Pap az oltárhoz megyen, jelenti Kristus kertbe-menetelét./ A’ Pap a’ Miséhez kezd. Kristus a’ kertben kezd imádkozni./ A’ Pap a’ köz-gyónást mondván le-hajol. Kristus arczra le-borulván vérrel veritékezik./ A’ Pap az oltárt meg-csókólván, jelenti, miképpen adtael Júdás Urunkat csókkal./ A’ Pap az oltár ballyára megyen. Kristus fogva hurczoltatik az útakon./ A’ Pap a’ Mise olvasáshoz kezd. Kristus Annásnál visgáltatik, és arczúl csapatik./ A’ Pap a’ Kyriét mondgya. Kristus Kaifáshoz vitetik, és Pétertől háromszor meg-tagadtatik [...]” (Zzz3 után) 
.....A szentmise részeinek magyarázatai után mindig rövid imát közöl a szerző, ezekben is kiemelve, hogy a konkrét jeleknél, cselekményeknél mindig fontosabb az üzenet és az azokra való reflexió. - Horváth Izabella 
...........................................................................

     Ennek érdekében részleteket adok közre Baranyi Pál jezsuita szerzetes művéből , a teljesség igénye nélkül .- Lelki Paradicsom
..........


.........

LELKI

PARADICSOM


M U T A T Ó   T Á B L Á J A
I. RÉSZ
A' Tellyes Szent Háromság Egy igaz Istennek tiszteletiről.
I. C Z I K K E L .
  - A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , az Imádságnak módgyáról , hasznáról , és szükségéről .
II. - A'  Mi - Atyánknak , avagy Urunk Imádságának külömb-külömb - féle magyarázattya. 
III.- A' Szentírásból összeszedett Litánia a'Szent Háromságról .
IV.- A' Szent Háromságról-való Korona , más aitatosságokkal eggyütt .
V.- Külömb-külömb - féle módok és Intentiók , melyekkel ember a'belső jó indulatok által , eggyesül az Istennel .
VI.- Az Isten tulajdonságiról és tökéletességiről - való elmélkedések , kik-által az Isten isméretire juthatni .
VII.- A' Szent Háromságról-való Solosma , más aitatos Imádságokkal , Hymnusokkal , és Szent Athanásius vallás tételével eggyütt .
VIII. - Az Atya Istenhez - való mindennapi aitatosságok a' Szentírásból összeszedett Litániával , és Solosmával eggyütt .
IX. - A' Fiu Istenhez , külömb-külömb-féle , aitatosságok , Litániákkal , Solosmával , és Imádságokkal .
X. - Szép aitatos Könyörgések , A' Szent Lélek Istenhez , Litániával , Solosmával , Hymnusokkal , és Imádságokkal eggyütt .
II. RÉSZ
A' Dicsőült Szentek tiszteletiről .
  I. C Z I K K E L .
 - A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , mellyel megmutattatik , miképpen kellessék , a' dicsőült Szenteket tisztelnünk .
II. - A' Szent Angyaloknak , de fő-képpen az őrző Angyalnak tiszteletiről , Litániával , Hymnosokkal ,és Imádsággal eggyütt .
III. - Az őrző Angyalnak , Solosmája , Hymnosokkal ,és Imádságokkal eggyütt .
IV. - Szent Mihály Arkangyalról Litánia , egyéb aitatosságokkal eggyütt .
V. - Bizonyos szent Patrónisudnak magad ajánlása , kiket , naponként kiváltképpen tisztelsz , Litániákkal , és külömb-külömb - féle Hymnusokkal , s-Imádságokkal .
VI. - A' Mi-Atyánknak módgya , mely szerint mondgyad a'Mi-Atyánkat , a' Szentek emlékezetire , és tisztességére , Litániával , s- Imádságokkal eggyütt .

III. RÉSZ
A' meg-térő bűnösnek Penitentziájáról , és ahhoz tartozandó szükséges dolgokról
I. C Z I K K E L .
- A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , a'penitentzia-tartás módgyáról .
II. -  A' Szentírásból összeszedett  penitentzia-tartók Litániája .
III. - Külömb-külömb - féle aitatos penitentzia- tartó Imádságok és Zsoltárok .
IV. -  A' Mi-Atyánk sok-képpen alkalmaztatik a' meg-térő bűnösök  hasznára .
V. - Külömb-külömb - féle Oktatások a' Gyónásról .
VI. - A Gyónás - előtt - való  Imádságok .
VII. - A' bűnösöknek ki-írtására , életünk  jobbítására , és bűneinknek  bocsánattyára , igen hasznos , és foganatos , hetedszakai Elmélkedések , és Imádságok .
IV. RÉSZ
 Külömb-külömb - féle Jóságos cselekedetekre , és Keresztyéni tökélletességre vezető módok .
Az Imádságrsa , vagy a lelki könyvek olvasására készűló Imádság .
I. C Z I K K E L .
- Az aitatos - és Istenes életről - való tudomány meg-mutattatik  , a' Krisztus , és Ember - között - való beszélgetésből .
II.- Külömb-külömb - féle aitatosságok , és a' tökéletes életre-való Grádicsok , a' Mi - Atyánk - szerint .
III. - A' Keresztyéni  Jóságos cselekedetekről - való Litánia .
IV. -  Külömb-külömb - féle  Jóságos cselekedeteknek idvességes Nemei .
V. - A' főbb Jóságos - cselekedeteknek Nemei .
VI. - Reggeli és Estvéli aitatosságok .
VII.- Más rövidebb formában való Reggeli és Estvéli  Imádságok , hetedszakai Intentioval eggyütt .
VIII. -  Külömb-külömb - féle Jóságos cselekedeteknek Nemei , mindennapi szükséginkben - való Imádságokkal eggyütt .
A' Szent írásból össze - szedett Könyörgések , mellyek Zsoltár módgyára a' Mi - Atyánknak hét kérése-szerint  el-rendeltettek , és az Anya - szent - egyház ellenségi - ellen  alkalmaztattak .

Estvéli imádságok .

V. RÉSZ
 A' Mise halgatásnak , és Communikálásnak  aitatos , és hasznos módgyáról .
I. C Z I K K E L .
- A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , mint kellessek hasznoson  communikálni .
II. -  A' Szentírásból összeszedett  Litánia  az Oltári Szentségről .
III. -  A' Mi - Atyánk szépen alkalmaztatik az aitatos Communikálásra .
IV. - A' Szent-Mise halgatásnak és Communikálásnak aitatoson , és hasznoson - való  végbe - vitele .
V. - Mi kívántatik a' Szent - Mise - halgatás , és Communikálás - után .
VI. - Más igen hasznos , és rövidebb módok , mint előtte , s-mind utánna a' Communiónak .
VII. - A' Szent-Misének hasznáról , gyümölcséről , és tiszteletiről . Más Szent-Mise - halgatásra - való mód .
VIII. - Mely hasznos , és szükséges , a' gyakor Communió , más rövidebb Imádságokkal , mellyeket Communió-előtt , és utánna-is mondhatni .

VI. RÉSZ
 A' mi Urunk J e s u s  Krisztusnak életéről ,
 és szenvedéséről .
I. C Z I K K E L .
- A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , mint kellessék a' Krisztus életéről , és szenvedéséről , elmélkednünk , és azt követnünk .
II. - A' Mi - Atyánk külömb-külömb - féle - képpen alkalmaztatik a' Krisztus kinszenvedéséhez . 
III. - A' mi Meg - váltó  Jesus Krisztusunknak életéről és szenvedéséről-való Litánia , a hét Kanonok órákra rendeltetett Imádságokkal .
IV.- A' Krisztus életéről , és szenvedéséről -való Rosarium ,avagy olvasó .
V. - Külömb-külömb - féle Imádságok a' Krisztus kinszenvedéséről .
VI.- Külömb-külömb - féle  aitatosságok a' Krisztus őt mélységes Sebeinek , és hétszerte-való szent Vérének ki-öntése tiszteletére .
VII. RÉSZ
 A' Bóldogságos Szűznek tiszteletiről , és a' bóldog
 ki-múlásra-való készületről .
I. C Z I K K E L .
 - A' bóldog ki-múlásra-való beszélgetés a' Krisztus , és az Ember , közt .
II. - A' Mi - Atyánkról - való Elmélkedés , mely a' Bóldogságos Szűznek tiszteletihez alkalmaztatik .
III. - Litániák a' Bóldogságos Szűzről , külömb-külömb - féle Imádságokkal .
IV. -  A' Bóldogságos Szűz M A R I A - nak öt Zsóltári , a' dög - halál ellen , Imádságokkal , és Solosmákkal .
V. - A' Bóldogságos Szűznek életéről , és dicséretiből , össze-szedett Rosárium , avagy Olvasó , hét fájdalmiról , és siralmiról - való kis Solosmával , és Imádságokkal .
VI. -   A' Bóldog  Asszonynak  közönséges Rosáriomjáról , avagy Koronájáról , és Olvasójáról .
VII. - Asszonyunk  Szűz M A R I A - nak nagy Solosmája , Hymnusokkal , Leczkékkel , külömb - külömb - féle Antiphonákkal , és Imádságokkal .
A' HETEDIK  RÉSZNEK
Második oszlattya
Bóldog ki-múlásra-való Készűlés .
I. C Z I K K E L .
- Mind egészségeseknek , mind betegeknek , s'-mind halálra - váltaknak alkalmatos ,  és igen hasznos Litánia .
II. -  Bóldog-ki-múlásért-való hét Grádicsok , mellyek Urunk Imádságából össze-rakattattak . 
III. - Mind egészségnek , s'- mind betegségnek idején gyakorlandó szükséges bizonyság-tételek , az idvességes kimúlásért . A' beteg , és halálra-váltak körül forgódó ,emberek Oktatási , Litániával , és Imádságokkal eggyütt .

Következnek egynéhány Controversiák.
Kérdésekkel , Feleletekkel , és Ellen-vetésekkel .
I.  C O N T R O V E R S I A .
 - A' Krisztusnak igaz Anya-szent-egyházáról , és Hitről .
II. - Az Isten parancsolatinak meg-tartásáról , és jóságos - cselekedetekről .
III. - A' Szent Sacramentumokról  , avagy Szentségekről .
IV. - Az Oltári Szentségről .
V. - A' Szentek tiszteletiről , és segítségül-hívásáról .
VI. - A' Szentek teteminek tiszteletiről .
VII. - Az Holtakért - való Imádságról .
VIII. - Az Indulgentziákról , avagy Búcsukról .

A' Kisdedek oktatására-való Keresztyéni Tudomány, rövid Kérdésekben , és Feleletekben .
I. R É S Z .
    - A' Keresztyén Hitről .
II. - A' Hiszek egy Istennek , első  részének  magyarázattya , mely a' Szent  Háromságnak első Személlyét illeti . 
III. - A' Hiszek egy Istennek , második  részének  magyarázattya , mely a' Szent  Háromságnak második Személlyéről szól .
IV. - A' Hiszek egy Istennek , harmadik  része  , mely czéloz  a' Szent  Háromságnak harmadik Személlyére.
V. - A' Reménségről , Imádságról ,  Mi-Atyánkról , és Angyali  Idvezletről , avagy Idvez-légy Máriáról .
VI. - Az Indulgentziákról , avagy Bucsúkról .
VII. - A' Szeretetről , és Tíz Parancsokatról . 
VIII. - A' Szentségekről : úgy-mint , a' Keresztségről , Bérmálásról , Oltári Szentségről , Penitentziáról , Útolsó Kenetről , Egyházi Rendről , és Szent Házasságról .
IX. - A' hét Fő Bűnökről , tudni-illik : a' Kevélységről , Fösvénységről , Bújaságról , Irigységről , Torkosságról , Haragról , és a jóra-való Restségről .
Az Anya - szent - egyház Parancsolatiról .
A' Szentelt Allatokról közönségesen , és magánossan .

...........................................................................

Elménkben forgatván, a’pokolbéli kígyónak szines csalárdságától meg-csalattatott ( a ) és az Isten - parancsolattyának által-hágása-után, a ’ gyönyörű - ségnek Paradicsomából ki-üzettetett első Embernek véletlen szomorú esetét ( b )  Ki-üzettetett, és a’ halálnak kemény szentencziája-alá véttettetett a’ bűnös ember, az Igazság által, meg az Élet- fájának gyümölcse által, halhatatlan ne lenne .......................
Mert imé , az Isteni Irgalmasság , és Igazság szemben találkozván, és nagy szeretettel meg - ölelvén egymást, csendes békességet kötének , egy–mást, nagyobb szeretetnek ki-nyilatkoztatására, megcsókolák. Az Igazság, és Békesség meg-csókolák egy-mást. (d)..............................................
Mert , ugyan-is bé-zárták vala,az Isteni Igazságnak bosszú-állással forró kezei, a’ gyönyörűség Paradicsomának kapuit , a bűnnöknek méltó büntetésére ; de az Isteni Irgalmasság nagy kegyesen azokat meg-nyitá, hogy a’bűnöknek feneketlen örvényéből, ki-úsznánk, és azon bűnöknek undokságában többé ne keverednénk. Ki-üzettetett, és a’ halálnak kemény szentencziája-alá vettettetett a’ bűnös ember, az Igazság által, meg az Élet- fájának gyümölcse által, halhatatlan ne lenne . 
Igen de az Irgalmasság által, viszontag viszsza téríttetett,…az Élet fájának gyümölcsével táplálván magát örök élete…( f ) Rettentő tüzzel-villámló fegyverrel állítá eleibe az Igazság a’ Cherubin Angyalt , hogy a’ pártos ember már hozzá ne-férne ; de az Irgalmasság meg-egyezvén az emberrel a’Békességet állitá eleibe, hogy mindennek (a’kinek ………… a reá ) szabados úttya lenne . Annak okáért , minden rettentő félelmet ki - rekesztvén , nagy bátorsággal , ezen Lelki Paradicsomnak kapuját meg-nyittyuk, ki nem csak gyönyörködtető virágokkal vagyon béplántálva ;  nem csak elevenítő orvosságokkal vagyon meg - rakva ; hanem tápláló és éltető gyümölcs-fákkal is bé -vagyon ültetve..........................................................
Gyula – Fejérvárrat , M. D C C. Esztendőben , Boldog–Aszszony Havának 25-dik napján .    
  Nagyságodnak köteles Káplánnyi

 a’ G Y U L A – F E J É R V A R I   P A T E R E K .  


I N T É S A’ KERESZTYÉN OLVASÓHOZ 

...,imé megnyitottunk ezen Lelki Paradicsomnak kapuját , de minek-előtte bé-lépnél, vedd eszedbe ezeket Sokan meg-csallyák magokat, kik a’köny- vekben hely-heztetik aitatatosságokat , mellyet nem a’könyvekben,hanem a léleknek belső rejtekeiben kell keresni . Sokan abban helyheztetik aitatosság- okat , ha minden-nap , nagy , és hosszas imádsá - gokat , a’könyvekből el-olvasnak . Ezt mi nem csak nem kárhoztattyuk , hanem helyesnek is vallyuk : De ha életeket meg-nem jobbittyák , a’külső , és belső indúlattyokat meg-nem zabolázzák , a’ jóságos-csele-kedeteket nem gyakorollyák gyanos  lehet az ő aitatosságok ; mert nincsen gyökerek és nedvességek , melyek az aitatosságot élesztenék . Mert az aitatosság , és a buzgó imádság , az Istenes élet - ből tetszik ki . Innét mondgya szent Ágoston : Jól tud az élni, a’ki jól tud imádkozni. Ugy is vagyon ; a’valóságos aitatosság , és imádság segíti az Istenes életet , s - viszontag , az Istenes élet segíti a’ valóságos aitatosságot , és imádságot: és egyik, a’ másik-nélkül meg nem állhat . Kit kell tehát valósággal aitatosnak tarttanunk ? Azt a’ki a’menyeiekhez , és az imádsághoz nagy buzgó - sággal , és készséggel viseltetik , és keresztyénhez méltó életben igye - kezik magát viselni . Aitatos akarsz azért lenni ? az nem szép , és ékes szókkal , hanem keresztyéni cselekedetekkel megyen-végbe . Mikor azért a’könyvekből , aitatos imádságokat mondasz , életedet-is hozzájok igyekezd alkalmaz - tatni . Mert a’szent , és aitatos imádságokat , a’gono - szok is-el - tudgyák a’könyvekből olvasni ; de szentül , és aitatossan ( úgy hogy az életek is eggyezzen imádságokkal ) mondani , csak a’valóságos aitatosakhoz tartozandók . Azért a’ mit a’ - nyelveddel forgatsz , azont forgasd a’szívedben-is ,né-talántán az mondassék néked: Ez az nép , az ajakival tisztel engem , a’ szíve pedig távul vagyon én-tőlem . Avagy amaz: Miért beszélled te az én igazságomat. &c. Mert nem egyéb az imádság ,hanem elménknek az Istenhez való fel-emelése. De ó miképpen emellyük-fel elmén - ket az Istenhez mennyékbe , ha erkölcstelenségünkel a bűnöknek úndokságában heverünk ? Vedd eszedbe azt-is , hogy az imádság két részre osztatik. Eggyik Elmélkedésbül, s-másik Szóból- álló imádságnak mondatik. Mind-az-által, ne-úgy gondolkodgyál, hogy a’szóbólvaló imádság tellyességgel csak szóból állyon, mert itt-is az elmének jelen-léte kívántatik . Mert micsoda az imádság az elmének jelen-léte-nélkül ? Nem más, hanem búza-nélkül-való pelyva, bél-nélkül-való héj , olaj-nélkül-való lámpás , gyümölcs-nélkül-való virág , lélek-nélkül-való test . Meg-csallyák azért magokat , kik az Isten szép, és ékes szók-által akarják magokhoz vonni; mert az Isten Lélek , azért lélekben kell imádni . De azt mondod : Mire valók tehát az ékes szók , ceremóniák , és más szokások? Nem egyébre, hanem az ember szívének , és lelkének fel-gerjesztésére , kire csak egyedül tekint az Isten . Imé Cain , és Ábel egy test-vér atyafiak valá nak s-mind kettőnek áldozattyát látta az Isten; de csak Ábelét vette kedvessen , Cainét meg-vetvén , mind kettőnek tuni-illik szívek indulatit , és szándékit visgálván . A’szóból való imádságnak , három rendbéli figyelmetességéről , hogy itt hoszszassan szóllyunk ( tudni-illik , az Istenhez való figyelmetességről , a’ szókra való figyelmetes - ségről , és a’szóknak értelméről-való figyelme-tességről ) sem az idő , sem a’ könyvnek mi-volta nem engedi , és az - on-kívül-is már az közönséges . Mind-azon-által , a’mik ehez szükségesebbek , meg-talállya a’Kegyes Olvasó , az el- ső Résznek , a’Krisztus , és Ember-közt-való beszélgetésben. Két-fele a’szóból álló imádság : Közönséges , és Magános. A közönségeshez - válók az Anya-szent-egyház Solosmái ,kik órákra rendeltetnek . A’ magánoshoz, tartozandók , kiket az ember maga választ, és avagy maga szerzi, avagy más köny -vekből mondgya . Mi itt a’magánosról szóllunk, és regulákat-is adunk , hogy hasznossabban , és idveségessebben men-nyen végbe . Noha a’közönségeshez-is alkalmaztathatni . A’többi-között, két mód vagyon, mely szerént te-kélletessebben vihetni végbe , a’ szóból-álló imád- ságot . 1. Mikor figyelmetessen mondasz minden szót , hogy értsed-is a’mit mondasz , mind-az-által , csak folytában mégy, és nem elmélkedel róluk . Ez ugyan közönséges módgya az imádságnak ,de kevéssé gyulasztya-fel a’szívet , mert midőn egyik szóról a’másikra által-megyen , csak hamar el-enyészik , ha szintén valamire fel-gerjedett-is , valamely szóból , avagy sententziából. Azért hasonló az illyen imádság a’zápor esőhöz , ki noha bőven esik , de nem igen hattya-meg a’földet , mert minekelőtte a’föld béinná , hamarsággal el-foly. Így az ilyen siető imádság , noha valamennyire fel-gerjeszti ugyan az ember szívét , de meg-nem erősíti annyira a’jóban , mivel egyikről a’másikra által-megyen . 2. Mód. Mikor imádkozol , nem csak a’szókat érted , hanem minden szóban ,vagy leg-alább minden sententziákban megállasz , és azokról elmélkedel , és azokban mulatozol . Példának- okáért ; Mikor a Mi-Atyánkat ,vagy Zsoltárokat mondod , minden szókra , avagy szententziákra meg-állasz, meg-visgálván micsoda mennyei édességet , és tudományt , értesz bennek ; tudnia illik , a Hitnek , Reménségnek , és Szeretetnek gerjedezését . &c. Ez hasonló , a’lassú esőhöz , ki noha lassan , és csöppenként esik , de felettébb meg-hattya a’földet , és gyümölcsössé teszi . Így az illyen imádság inkább meg-hattya az embernek a szívét , és a’jó indulatokat inkább meg-gyökeresz - teti benne . Ezt a’módot bőven elődbe-adtuk , mindenik részben , Urunk imádságát , a’Mi-Atyánkat magyarázván . Ezt a’módot előnkbe-adgya szent Ignátz Pátriárka, amaz mennyei könyvében , mellyet nevez : Exertitia Spiritualia , mellyet utána sok szent életű , minden renden-lévő emberek kóvettek , és gyakorlottak , s-ma-is követnek és gyakorlat - nak , el-hitetvén azt magokkal , hogy hasznossabb így, egyszer a’Mi-Atyánkat , avagy más imádságot mondani , hogysem százszor futva és haba-hurgyán . Azért imé egy-néhány Intéseket-is adunk , mellyek minden imádságban igen hasz - nossak . 
 1. Előszször készítsd-el-a’lelkedet az imádság előtt . Az imád- ság-előtt készítsd-el a lelkedet, és ne légy ollyan , mint a’ki késérti az Istent. ugy-mond Siratides.Eceli.18.v.23.Tudnia illik , gondold meg jól , mit fogsz cselekedni ; mert a’te Teremtő Isteneddel , menynek és földnek Urával fogsz beszélni , őtet fogod dicsirni , ő-eleibe terjeszted szükségeidet , őtőle kérsz segétséget , és áldást . Vedd eszedbe azért, mely nagy alázatosságot ,buzgóságot és tiszteletet kíván , az Isten - nek méltósága . 2. Bocsásd-elől az imádságban , a’bűnökről való Töredelmességet . Mert Az Isten meg-nem halgattya a’bűnösöket. Joan.9.v.31. Sőt gyűlöli, kik bűnökből ki-térni nem akarnak. Ugyan-is hogy mér a’bűnös , az Itillő Bíró – eleibe állani ? 3. Imádságod-előtt tégy jó intentiót , vagy szándékot , nem csak egyet , hanem többet-is . Tudni-illik hogy a’te imádsá -godat az Istennek dicsőségére , magadnak , és felebarátodnak idvességére intézed . Ez , vagy amaz jóságos cselekedetet akarod meg-nyerni . Ez-től , vagy amaz vétektől akarsz meg-menekülni .De erről bővebben írtunk , a’könyvnek részeiben . 4. Kérj malasztot , hogy aitatossan , és hasznossan vihesd végbe imádságodat . Azonban tekéld-el , hogy minden ide- gen , és tétovázó gondolatoknak ellene-mondasz . Annakokáért a’szemeidet , és a füleidet , zabolázd-meg ; mert ő mely hamar , olly gondolatok férkeznek-bé ezek-által az ajtók által , kik lelkednek esendességét meg-háboríttyák ! Helyt ollyat válaszsz ,ki alkalmatosabb az imádságra , és távulabb vagyon a’tétovázó gondolatoktól . Magadt olly formában helyheztessd , ki az aitatosságra alkalmatosabb .
 5. Az imádság-közt , elmédet gyakorta hozd helyre . Az Istennek jelen-létét tedd elődbe . Elegyísd az imádság közzé , a’ Hitről , Reménységről . Szeretetről - való bizonyságtételt , a’ bűnökről-való Tőredelmességet , Hálá-adást , Alázatosságot , és többet é’félét . 
 6. Végtére , nagy alázatossággal, és tisztességgel fejezd-bé imádságodat . Ha valamely Feje-delemhez mennél , s-szükségedet eleibe ter-jesztenéd , s-ottan mindgyárt minden tisztellet nélkül el-fordulnál tőle , s-ott hagynád , nem-de-nem nagy parasztság , és illetlen dolog vólná-é ?; mentől inkább tehát , ha így bánnál az Istennel . Annak- utánna , visgáld-meg imádságodat , és abban esett fogyatkozásokról kövesd-meg az Istent ,és mutasd-bé a’Krisztusnak , Boldogságos Szűznek , és Minden Szenteknek érdemi-által , ugyan azon végre , mellyet az imádság elején fel-tettél volt . Ennek formályát , a ’ Részekben hellyel-hellyel , fel-tettük . Ez a’ hasznos imádságnak módgya , mellyet ezen Lelki Paradicsomban kívánunk . Ha pedig ezeket nem követed , hasznát , és gyümölcsét ne-várd imádságodnak . Es a’ Proféta mondása rajtad tellyesedik-bé : Sokat vetettél , keveset arattál ; ettél , és meg-nemelégítettél ;ittál , és meg-nem részegedtél , bé-fedezted magadat, és meg-nem melegettél . - Aggæi I. ƛ. 6. Gyakorta történik , hogy az imádságok , mellyek a’könyvekből mondatnak ( de nem csuda , ha ezekkel a’Módokkal nem élnek ) nem szolgálnak hasznára , és lelki vigasztalására az embereknek ; úgy hogy mikor az imádság az Istennek, vagy felebaráttyának szeretetéről szól , vagy a’bűnöknek meg-utállásáról &c. ( Példának - okáért , a’mint ezek : Uram nem fualkodott-fel az én szívem , sem az én szemeim fel-nem magasztaltattak . Uram miképpen szerettem a’te törvényedet , egész nap elmélkedtem róla . Hajtsd a’te parancsolatodra , az én szívemet &c. ) Semmi izit nem érzi , sőt ellenkező indúlato - kat érez magában . Nem külömben , mint a’ki mástól megrágott étket veszen szájába , kevés izit érzi az éteknek , és és kevés hasznát is veszi . Mit kell tehát cselekedni ? Azt , hogy a’könyvekben-való fohászkodásokat , és belső lelki indulatokat magáévá te - gye az ember, és az ő szíve indulatait alkalmaztassa hozzájok ; és ha valami ellenkező indúlatokat érezne magában , ellenek-mondgyon azoknak, és azokat meg-győzni igyekezze . Erre leg-alkalmatosabb Urunk imádsága, ki minden rend , és állapotbéli embereknek alkalmatos , és ki-ki ez-által az ő szükségét Isten eleibe terjedztheti . Azért ne csináld , hogy minden részeiben , ezen Lelki Paradicsomnak , annak magyarázattyát , külömb-külömb-féle-képpen leírtuk . Sőt azt csudáld vélem együtt , hogy ez az imádság, mindenféle fohászkodásokkal , buzgóságokkal , és lelki indulatokkal rakva vagyon . De inkább ezt mi  tcsu-dállyuk , holott önnön-maga a’Mennyei Szószólló , és Közben-járó , adta előnkbe ? Ennek méltóságát , és dicsiretét meg-találod szent Cypriánusnál , és , szent Ágostonnál , kiknek szavait elé-hozni , ez könyv - nek kicsinsége nem engedi . Sok új Litániákat hozunk itt elé , de azért meg-ne ütközzél bennek , hogy újak , mert mind a’szent írás szavaiból szedettek-öszve , kik lelki fohász-kodásokkal , és óhajtások - kal tellyesek . Annak-okáért , ezen Lelki Paradicsomnak részeiben , bővséges matériát találsz mind a’lelki fohá-szkodásokra , mind indulatokra , s-mind pedig elmélkedésekre . Hogy-ha vala - kinek , a’hosz-szasága unalmat szerezne, azt igyekezze meggyőzni ; ha pedig nem , szabad részenként , más időre ren - delni. Mi itt azt küvettük , a’mit azok , kik külömb-külömb-féle étkekkel meg-rakják gazdag asz-talokat , hogy ki-ki válaszsza azt , a’mi szája izint-való . Válaszsz azért ezekből Kegyes Olvasó, a’miket Istennek dicsőségére , lelkednek , és felebarátodnak idvességére , szükségidneek megor-voslására alkalmatosbaknak itilsz len - ni . Ámen 




Nézzük hogy az étkek közül mi is van a mai napra :
az lenne az illő hogy az imádságokra vonatkozó 1700 .ból való intelmek után ebből a korból való ételt ajánljak . Ezért lássuk Simai Kristóf recepjét :

Sült tej

  Melegítsd meg a tejet , sodorj közibe két friss tojást , a lábost kend ki írós vajjal , édesítsd meg a tejet nádmézzel  , 's töltsd  a lábosba , adj alól-felül izzó tüzet neki , de ne sokat , pirítsd meg szépen ,   's add fel.
Akárhogy keresgéltem , e régi recept szerint készült étket már így sehol sem készítik , mindenhol , lisztet , cukrot , keményítőt , vaníliát , citromhéjat és egyebeket adnak hozzá . Így hát ha valakinek kedve támadt hozzá , e szerint a recept után készítse , én nem , mert nem eszem tejet , azonkívül cukorbeteg vagyok . De hogy ne maradjunk étel nélkül ajánlok egy magyarosított japános menüt : miso levest , jégcsap retekkel és fasírtot gombás rizzsel , valamint csalamádéval :