Az üdvösség ( VI ) - folytatás 

Az imádságról

Amikor az Isten Fia a megtestesüléssel belépett a világba, kinyilvánította a mennyei Atyához fűződő bensőséges kapcsolatát .Jézus mindennapi tevékenysége szorosan kapcsolódott az Atyához intézett imádsághoz. Egész életét végigkísér az imádság , ugyanis szenvedése közeledtével (Jn 12,27), az utolsó vacsorán (Jn 17, 1-26), halálküzdelmében (Mt 26, 36-44), és a kereszten is (Lk 23,34. 46; Mt 27,46; Mk 15,34) imádságra nyitotta ajkát.

“Az imádság jótéteménye által érjük el tehát azt, hogy a mennyei Atyánál számunkra letett kincsekhez juthatunk. Az imádság ugyanis az embereknek Istennel való bizonyos társalkodása,.. Látjuk tehát, hogy Isten semmi olyan várni valót sem tüz elénk, amit az ő parancsa szerint könyörgésekkel is ne kellene tőle kérni."

- Kálvin: A keresztyén vallás rendszere

Az Úr Jézus azt mondta a János evangéliuma szerint semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.

Az imádkozás az Istennel való kapcsolat-tartás ezköze, ezért hogy ezt helyesen tegyük segítségül hívjuk Baranyi Pál1: Lelki paradicsom című munkáját , mely vegyes tartalmú imádságos-könyv, a 17. század végének jellegzetes aszketikus kiadványa. Műfaja átmenetet képez az imádságos-könyv, a lelki kalauz, a lelki olvasmány, illetve az elmélkedés gyűjtemény között. .... ez az imádságoskönyv sem csak olvasásra és egy-általán nem folyamatos olvasásra készült, hanem egyéni és gyakorlati használatra. Ebből adódik a Lelki paradicsom legfontosabb jellegzetessége: a használati szövegeknek az a sajátos funkciója, hogy egyben ismeretközlő, tudományos fejtegetések is: olyan ismereteket közölnek a teológiai tudományokban járatlan olvasókkal, melyeket máshonnan nem szerezhetnek meg......

....az ember létmódját túllépő, transzcendens, végtelen Isten kifejezhető-e a véges emberi beszéddel? ....

... a szakrális szféráról való beszéd egyetlen lehetséges módja, a jelek, szimbólumok ugyanis képesek olyan intenzitással kifejezni a láthatatlan valóságot, melyre a nyelv, azaz a beszéd önmagában nem képes.....

.... Baranyi Pál. Hangsúlyozza, hogy a látható, érzékeinkkel felfogható valóság mindig túlmutat önmagán, a transzcendens valóságra utal. Ezért buzdítja arra olvasóit, hogy ne álljanak meg a dolgok, jelenségek felszínénél, hanem törekedjenek mindig az elmélyülésre, a reflexióra. Főleg Jézus életének eseményei fölötti elmélkedésre sürget, hiszen Jézus minden cselekedete, csodatételei, halála és feltámadása egyaránt istenségére, szentháromsági lényegére utalnak, és egyúttal a mi istengyermekségünkre is. Baranyi Pál a szüntelen reflexiót sürgeti: az embernek élete minden percében tudatosan ezen kell elmélkednie. Ehhez nyújt segítséget azzal is, hogy a liturgikus jeleket, ruhákat és cselekményeket magyarázza ilyen módon: „A Kő-oltár, a’ Cálvária hegyét jegyzi, az oltár öltözeti, a meg-hólt Kristus lepedőjét, és a’ vég-vacsorán az asztal-abroszszát. A gyertya-gyújtás jelenti, hogy a’ Kristus meg-fogására, égő lámpásokkal, szövétnekekkel mentek-ki a’ Zsidók; és hogy délben, meg-fosztatott világától a’ Nap, Kristus halálakor. Azon-kivül jelenti hitünk világát-is, mely-nélkül a’ szent áldozatnak titkait senki nem érti” (Zzz). Fontosnak tartja, hogy külön jelentést adjon a szentmise minden egyes mozzanatának, például: „Mikor a’ Pap az oltárhoz megyen, jelenti Kristus kertbe-menetelét./ A’ Pap a’ Miséhez kezd. Kristus a’ kertben kezd imádkozni./ A’ Pap a’ köz-gyónást mondván le-hajol. Kristus arczra le-borulván vérrel veritékezik./ A’ Pap az oltárt meg-csókólván, jelenti, miképpen adtael Júdás Urunkat csókkal./ A’ Pap az oltár ballyára megyen. Kristus fogva hurczoltatik az útakon./ A’ Pap a’ Mise olvasáshoz kezd. Kristus Annásnál visgáltatik, és arczúl csapatik./ A’ Pap a’ Kyriét mondgya. Kristus Kaifáshoz vitetik, és Pétertől háromszor meg-tagadtatik [...]” (Zzz3 után) 

.....A szentmise részeinek magyarázatai után mindig rövid imát közöl a szerző, ezekben is kiemelve, hogy a konkrét jeleknél, cselekményeknél mindig fontosabb az üzenet és az azokra való reflexió. - Horváth Izabella 

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3UVcAqAUSKkJ:epa.oszk.hu/00900/00979/00302/pdf/010.pdf&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

...........................................................................

     Ennek érdekében részleteket adok közre Baranyi Pál jezsuita szerzetes művéből , a teljesség igénye nélkül .- Lelki Paradicsom

..........

.........

LELKI

PARADICSOM

M U T A T Ó   T Á B L Á J A

I. RÉSZ

A' Tellyes Szent Háromság Egy igaz Istennek tiszteletiről.

I. C Z I K K E L .

  - A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , az Imádságnak módgyáról , hasznáról , és szükségéről .

II. - A'  Mi - Atyánknak , avagy Urunk Imádságának külömb-külömb - féle magyarázattya. 

III.- A' Szentírásból összeszedett Litánia a'Szent Háromságról .

IV.- A' Szent Háromságról-való Korona , más aitatosságokkal eggyütt .

V.- Külömb-külömb - féle módok és Intentiók , melyekkel ember a'belső jó indulatok által , eggyesül az Istennel .

VI.- Az Isten tulajdonságiról és tökéletességiről - való elmélkedések , kik-által az Isten isméretire juthatni .

VII.- A' Szent Háromságról-való Solosma , más aitatos Imádságokkal , Hymnusokkal , és Szent Athanásius vallás tételével eggyütt .

VIII. - Az Atya Istenhez - való mindennapi aitatosságok a' Szentírásból összeszedett Litániával , és Solosmával eggyütt .

IX. - A' Fiu Istenhez , külömb-külömb-féle , aitatosságok , Litániákkal , Solosmával , és Imádságokkal .

X. - Szép aitatos Könyörgések , A' Szent Lélek Istenhez , Litániával , Solosmával , Hymnusokkal , és Imádságokkal eggyütt .

II. RÉSZ

A' Dicsőült Szentek tiszteletiről .

  I. C Z I K K E L .

 - A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , mellyel megmutattatik , miképpen kellessék , a' dicsőült Szenteket tisztelnünk .

II. - A' Szent Angyaloknak , de fő-képpen az őrző Angyalnak tiszteletiről , Litániával , Hymnosokkal ,és Imádsággal eggyütt .

III. - Az őrző Angyalnak , Solosmája , Hymnosokkal ,és Imádságokkal eggyütt .

IV. - Szent Mihály Arkangyalról Litánia , egyéb aitatosságokkal eggyütt .

V. - Bizonyos szent Patrónisudnak magad ajánlása , kiket , naponként kiváltképpen tisztelsz , Litániákkal , és külömb-külömb - féle Hymnusokkal , s-Imádságokkal .

VI. - A' Mi-Atyánknak módgya , mely szerint mondgyad a'Mi-Atyánkat , a' Szentek emlékezetire , és tisztességére , Litániával , s- Imádságokkal eggyütt .

III. RÉSZ

A' meg-térő bűnösnek Penitentziájáról , és ahhoz tartozandó szükséges dolgokról

I. C Z I K K E L .

- A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , a'penitentzia-tartás módgyáról .

II. -  A' Szentírásból összeszedett  penitentzia-tartók Litániája .

III. - Külömb-külömb - féle aitatos penitentzia- tartó Imádságok és Zsoltárok .

IV. -  A' Mi-Atyánk sok-képpen alkalmaztatik a' meg-térő bűnösök  hasznára .

V. - Külömb-külömb - féle Oktatások a' Gyónásról .

VI. - A Gyónás - előtt - való  Imádságok .

VII. - A' bűnösöknek ki-írtására , életünk  jobbítására , és bűneinknek  bocsánattyára , igen hasznos , és foganatos , hetedszakai Elmélkedések , és Imádságok .

IV. RÉSZ

 Külömb-külömb - féle Jóságos cselekedetekre , és Keresztyéni tökélletességre vezető módok .

Az Imádságrsa , vagy a lelki könyvek olvasására készűló Imádság .

I. C Z I K K E L .

- Az aitatos - és Istenes életről - való tudomány meg-mutattatik  , a' Krisztus , és Ember - között - való beszélgetésből .

II.- Külömb-külömb - féle aitatosságok , és a' tökéletes életre-való Grádicsok , a' Mi - Atyánk - szerint .

III. - A' Keresztyéni  Jóságos cselekedetekről - való Litánia .

IV. -  Külömb-külömb - féle  Jóságos cselekedeteknek idvességes Nemei .

V. - A' főbb Jóságos - cselekedeteknek Nemei .

VI. - Reggeli és Estvéli aitatosságok .

VII.- Más rövidebb formában való Reggeli és Estvéli  Imádságok , hetedszakai Intentioval eggyütt .

VIII. -  Külömb-külömb - féle Jóságos cselekedeteknek Nemei , mindennapi szükséginkben - való Imádságokkal eggyütt .

A' Szent írásból össze - szedett Könyörgések , mellyek Zsoltár módgyára a' Mi - Atyánknak hét kérése-szerint  el-rendeltettek , és az Anya - szent - egyház ellenségi - ellen  alkalmaztattak .

Estvéli imádságok .

V. RÉSZ

 A' Mise halgatásnak , és Communikálásnak  aitatos , és hasznos módgyáról .

I. C Z I K K E L .

- A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , mint kellessek hasznoson  communikálni .

II. -  A' Szentírásból összeszedett  Litánia  az Oltári Szentségről .

III. -  A' Mi - Atyánk szépen alkalmaztatik az aitatos Communikálásra .

IV. - A' Szent-Mise halgatásnak és Communikálásnak aitatoson , és hasznoson - való  végbe - vitele .

V. - Mi kívántatik a' Szent - Mise - halgatás , és Communikálás - után .

VI. - Más igen hasznos , és rövidebb módok , mint előtte , s-mind utánna a' Communiónak .

VII. - A' Szent-Misének hasznáról , gyümölcséről , és tiszteletiről . Más Szent-Mise - halgatásra - való mód .

VIII. - Mely hasznos , és szükséges , a' gyakor Communió , más rövidebb Imádságokkal , mellyeket Communió-előtt , és utánna-is mondhatni .

VI. RÉSZ

 A' mi Urunk J e s u s  Krisztusnak életéről ,

 és szenvedéséről .

I. C Z I K K E L .

- A' Krisztus , és az Ember , közt-való beszélgetés , mint kellessék a' Krisztus életéről , és szenvedéséről , elmélkednünk , és azt követnünk .

II. - A' Mi - Atyánk külömb-külömb - féle - képpen alkalmaztatik a' Krisztus kinszenvedéséhez . 

III. - A' mi Meg - váltó  Jesus Krisztusunknak életéről és szenvedéséről-való Litánia , a hét Kanonok órákra rendeltetett Imádságokkal .

IV.- A' Krisztus életéről , és szenvedéséről -való Rosarium ,avagy olvasó .

V. - Külömb-külömb - féle Imádságok a' Krisztus kinszenvedéséről .

VI.- Külömb-külömb - féle  aitatosságok a' Krisztus őt mélységes Sebeinek , és hétszerte-való szent Vérének ki-öntése tiszteletére .

VII. RÉSZ

 A' Bóldogságos Szűznek tiszteletiről , és a' bóldog

 ki-múlásra-való készületről .

I. C Z I K K E L .

 - A' bóldog ki-múlásra-való beszélgetés a' Krisztus , és az Ember , közt .

II. - A' Mi - Atyánkról - való Elmélkedés , mely a' Bóldogságos Szűznek tiszteletihez alkalmaztatik .

III. - Litániák a' Bóldogságos Szűzről , külömb-külömb - féle Imádságokkal .

IV. -  A' Bóldogságos Szűz M A R I A - nak öt Zsóltári , a' dög - halál ellen , Imádságokkal , és Solosmákkal .

V. - A' Bóldogságos Szűznek életéről , és dicséretiből , össze-szedett Rosárium , avagy Olvasó , hét fájdalmiról , és siralmiról - való kis Solosmával , és Imádságokkal .

VI. -   A' Bóldog  Asszonynak  közönséges Rosáriomjáról , avagy Koronájáról , és Olvasójáról .

VII. - Asszonyunk  Szűz M A R I A - nak nagy Solosmája , Hymnusokkal , Leczkékkel , külömb - külömb - féle Antiphonákkal , és Imádságokkal .

A' HETEDIK  RÉSZNEK

Második oszlattya

Bóldog ki-múlásra-való Készűlés .

I. C Z I K K E L .

- Mind egészségeseknek , mind betegeknek , s'-mind halálra - váltaknak alkalmatos ,  és igen hasznos Litánia .

II. -  Bóldog-ki-múlásért-való hét Grádicsok , mellyek Urunk Imádságából össze-rakattattak . 

III. - Mind egészségnek , s'- mind betegségnek idején gyakorlandó szükséges bizonyság-tételek , az idvességes kimúlásért . A' beteg , és halálra-váltak körül forgódó ,emberek Oktatási , Litániával , és Imádságokkal eggyütt .

Következnek egynéhány Controversiák.

Kérdésekkel , Feleletekkel , és Ellen-vetésekkel .

I.  C O N T R O V E R S I A .

 - A' Krisztusnak igaz Anya-szent-egyházáról , és Hitről .

II. - Az Isten parancsolatinak meg-tartásáról , és jóságos - cselekedetekről .

III. - A' Szent Sacramentumokról  , avagy Szentségekről .

IV. - Az Oltári Szentségről .

V. - A' Szentek tiszteletiről , és segítségül-hívásáról .

VI. - A' Szentek teteminek tiszteletiről .

VII. - Az Holtakért - való Imádságról .

VIII. - Az Indulgentziákról , avagy Búcsukról .

A' Kisdedek oktatására-való Keresztyéni Tudomány, rövid Kérdésekben , és Feleletekben .

I. R É S Z .

    - A' Keresztyén Hitről .

II. - A' Hiszek egy Istennek , első  részének  magyarázattya , mely a' Szent  Háromságnak első Személlyét illeti . 

III. - A' Hiszek egy Istennek , második  részének  magyarázattya , mely a' Szent  Háromságnak második Személlyéről szól .

IV. - A' Hiszek egy Istennek , harmadik  része  , mely czéloz  a' Szent  Háromságnak harmadik Személlyére.

V. - A' Reménségről , Imádságról ,  Mi-Atyánkról , és Angyali  Idvezletről , avagy Idvez-légy Máriáról .

VI. - Az Indulgentziákról , avagy Bucsúkról .

VII. - A' Szeretetről , és Tíz Parancsokatról . 

VIII. - A' Szentségekről : úgy-mint , a' Keresztségről , Bérmálásról , Oltári Szentségről , Penitentziáról , Útolsó Kenetről , Egyházi Rendről , és Szent Házasságról .

IX. - A' hét Fő Bűnökről , tudni-illik : a' Kevélységről , Fösvénységről , Bújaságról , Irigységről , Torkosságról , Haragról , és a jóra-való Restségről .

Az Anya - szent - egyház Parancsolatiról .

A' Szentelt Allatokról közönségesen , és magánossan .

...........................................................................

Elménkben forgatván, a’pokolbéli kígyónak szines csalárdságától meg-csalattatott ( a ) és az Isten - parancsolattyának által-hágása-után, a ’ gyönyörű - ségnek Paradicsomából ki-üzettetett első Embernek véletlen szomorú esetét ( b )  Ki-üzettetett, és a’ halálnak kemény szentencziája-alá véttettetett a’ bűnös ember, az Igazság által, meg az Élet- fájának gyümölcse által, halhatatlan ne lenne .......................

Mert imé , az Isteni Irgalmasság , és Igazság szemben találkozván, és nagy szeretettel meg - ölelvén egymást, csendes békességet kötének , egy–mást, nagyobb szeretetnek ki-nyilatkoztatására, megcsókolák. Az Igazság, és Békesség meg-csókolák egy-mást. (d)..............................................

Mert , ugyan-is bé-zárták vala,az Isteni Igazságnak bosszú-állással forró kezei, a’ gyönyörűség Paradicsomának kapuit , a bűnnöknek méltó büntetésére ; de az Isteni Irgalmasság nagy kegyesen azokat meg-nyitá, hogy a’bűnöknek feneketlen örvényéből, ki-úsznánk, és azon bűnöknek undokságában többé ne keverednénk. Ki-üzettetett, és a’ halálnak kemény szentencziája-alá vettettetett a’ bűnös ember, az Igazság által, meg az Élet- fájának gyümölcse által, halhatatlan ne lenne . 

Igen de az Irgalmasság által, viszontag viszsza téríttetett,…az Élet fájának gyümölcsével táplálván magát örök élete…( f ) Rettentő tüzzel-villámló fegyverrel állítá eleibe az Igazság a’ Cherubin Angyalt , hogy a’ pártos ember már hozzá ne-férne ; de az Irgalmasság meg-egyezvén az emberrel a’Békességet állitá eleibe, hogy mindennek (a’kinek ………… a reá ) szabados úttya lenne . Annak okáért , minden rettentő félelmet ki - rekesztvén , nagy bátorsággal , ezen Lelki Paradicsomnak kapuját meg-nyittyuk, ki nem csak gyönyörködtető virágokkal vagyon béplántálva ;  nem csak elevenítő orvosságokkal vagyon meg - rakva ; hanem tápláló és éltető gyümölcs-fákkal is bé -vagyon ültetve..........................................................

Gyula – Fejérvárrat , M. D C C. Esztendőben , Boldog–Aszszony Havának 25-dik napján .    

  Nagyságodnak köteles Káplánnyi

 a’ G Y U L A – F E J É R V A R I   P A T E R E K .  

I N T É S A’ KERESZTYÉN OLVASÓHOZ 

...,imé megnyitottunk ezen Lelki Paradicsomnak kapuját , de minek-előtte bé-lépnél, vedd eszedbe ezeket Sokan meg-csallyák magokat, kik a’köny- vekben hely-heztetik aitatatosságokat , mellyet nem a’könyvekben,hanem a léleknek belső rejtekeiben kell keresni . Sokan abban helyheztetik aitatosság- okat , ha minden-nap , nagy , és hosszas imádsá - gokat , a’könyvekből el-olvasnak . Ezt mi nem csak nem kárhoztattyuk , hanem helyesnek is vallyuk : De ha életeket meg-nem jobbittyák , a’külső , és belső indúlattyokat meg-nem zabolázzák , a’ jóságos-csele-kedeteket nem gyakorollyák gyanos  lehet az ő aitatosságok ; mert nincsen gyökerek és nedvességek , melyek az aitatosságot élesztenék . Mert az aitatosság , és a buzgó imádság , az Istenes élet - ből tetszik ki . Innét mondgya szent Ágoston : Jól tud az élni, a’ki jól tud imádkozni. Ugy is vagyon ; a’valóságos aitatosság , és imádság segíti az Istenes életet , s - viszontag , az Istenes élet segíti a’ valóságos aitatosságot , és imádságot: és egyik, a’ másik-nélkül meg nem állhat . Kit kell tehát valósággal aitatosnak tarttanunk ? Azt a’ki a’menyeiekhez , és az imádsághoz nagy buzgó - sággal , és készséggel viseltetik , és keresztyénhez méltó életben igye - kezik magát viselni . Aitatos akarsz azért lenni ? az nem szép , és ékes szókkal , hanem keresztyéni cselekedetekkel megyen-végbe . Mikor azért a’könyvekből , aitatos imádságokat mondasz , életedet-is hozzájok igyekezd alkalmaz - tatni . Mert a’szent , és aitatos imádságokat , a’gono - szok is-el - tudgyák a’könyvekből olvasni ; de szentül , és aitatossan ( úgy hogy az életek is eggyezzen imádságokkal ) mondani , csak a’valóságos aitatosakhoz tartozandók . Azért a’ mit a’ - nyelveddel forgatsz , azont forgasd a’szívedben-is ,né-talántán az mondassék néked: Ez az nép , az ajakival tisztel engem , a’ szíve pedig távul vagyon én-tőlem . Avagy amaz: Miért beszélled te az én igazságomat. &c. Mert nem egyéb az imádság ,hanem elménknek az Istenhez való fel-emelése. De ó miképpen emellyük-fel elmén - ket az Istenhez mennyékbe , ha erkölcstelenségünkel a bűnöknek úndokságában heverünk ? Vedd eszedbe azt-is , hogy az imádság két részre osztatik. Eggyik Elmélkedésbül, s-másik Szóból- álló imádságnak mondatik. Mind-az-által, ne-úgy gondolkodgyál, hogy a’szóbólvaló imádság tellyességgel csak szóból állyon, mert itt-is az elmének jelen-léte kívántatik . Mert micsoda az imádság az elmének jelen-léte-nélkül ? Nem más, hanem búza-nélkül-való pelyva, bél-nélkül-való héj , olaj-nélkül-való lámpás , gyümölcs-nélkül-való virág , lélek-nélkül-való test . Meg-csallyák azért magokat , kik az Isten szép, és ékes szók-által akarják magokhoz vonni; mert az Isten Lélek , azért lélekben kell imádni . De azt mondod : Mire valók tehát az ékes szók , ceremóniák , és más szokások? Nem egyébre, hanem az ember szívének , és lelkének fel-gerjesztésére , kire csak egyedül tekint az Isten . Imé Cain , és Ábel egy test-vér atyafiak valá nak s-mind kettőnek áldozattyát látta az Isten; de csak Ábelét vette kedvessen , Cainét meg-vetvén , mind kettőnek tuni-illik szívek indulatit , és szándékit visgálván . A’szóból való imádságnak , három rendbéli figyelmetességéről , hogy itt hoszszassan szóllyunk ( tudni-illik , az Istenhez való figyelmetességről , a’ szókra való figyelmetes - ségről , és a’szóknak értelméről-való figyelme-tességről ) sem az idő , sem a’ könyvnek mi-volta nem engedi , és az - on-kívül-is már az közönséges . Mind-azon-által , a’mik ehez szükségesebbek , meg-talállya a’Kegyes Olvasó , az el- ső Résznek , a’Krisztus , és Ember-közt-való beszélgetésben. Két-fele a’szóból álló imádság : Közönséges , és Magános. A közönségeshez - válók az Anya-szent-egyház Solosmái ,kik órákra rendeltetnek . A’ magánoshoz, tartozandók , kiket az ember maga választ, és avagy maga szerzi, avagy más köny -vekből mondgya . Mi itt a’magánosról szóllunk, és regulákat-is adunk , hogy hasznossabban , és idveségessebben men-nyen végbe . Noha a’közönségeshez-is alkalmaztathatni . A’többi-között, két mód vagyon, mely szerént te-kélletessebben vihetni végbe , a’ szóból-álló imád- ságot . 1. Mikor figyelmetessen mondasz minden szót , hogy értsed-is a’mit mondasz , mind-az-által , csak folytában mégy, és nem elmélkedel róluk . Ez ugyan közönséges módgya az imádságnak ,de kevéssé gyulasztya-fel a’szívet , mert midőn egyik szóról a’másikra által-megyen , csak hamar el-enyészik , ha szintén valamire fel-gerjedett-is , valamely szóból , avagy sententziából. Azért hasonló az illyen imádság a’zápor esőhöz , ki noha bőven esik , de nem igen hattya-meg a’földet , mert minekelőtte a’föld béinná , hamarsággal el-foly. Így az ilyen siető imádság , noha valamennyire fel-gerjeszti ugyan az ember szívét , de meg-nem erősíti annyira a’jóban , mivel egyikről a’másikra által-megyen . 2. Mód. Mikor imádkozol , nem csak a’szókat érted , hanem minden szóban ,vagy leg-alább minden sententziákban megállasz , és azokról elmélkedel , és azokban mulatozol . Példának- okáért ; Mikor a Mi-Atyánkat ,vagy Zsoltárokat mondod , minden szókra , avagy szententziákra meg-állasz, meg-visgálván micsoda mennyei édességet , és tudományt , értesz bennek ; tudnia illik , a Hitnek , Reménségnek , és Szeretetnek gerjedezését . &c. Ez hasonló , a’lassú esőhöz , ki noha lassan , és csöppenként esik , de felettébb meg-hattya a’földet , és gyümölcsössé teszi . Így az illyen imádság inkább meg-hattya az embernek a szívét , és a’jó indulatokat inkább meg-gyökeresz - teti benne . Ezt a’módot bőven elődbe-adtuk , mindenik részben , Urunk imádságát , a’Mi-Atyánkat magyarázván . Ezt a’módot előnkbe-adgya szent Ignátz Pátriárka, amaz mennyei könyvében , mellyet nevez : Exertitia Spiritualia , mellyet utána sok szent életű , minden renden-lévő emberek kóvettek , és gyakorlottak , s-ma-is követnek és gyakorlat - nak , el-hitetvén azt magokkal , hogy hasznossabb így, egyszer a’Mi-Atyánkat , avagy más imádságot mondani , hogysem százszor futva és haba-hurgyán . Azért imé egy-néhány Intéseket-is adunk , mellyek minden imádságban igen hasz - nossak . 

 1. Előszször készítsd-el-a’lelkedet az imádság előtt . Az imád- ság-előtt készítsd-el a lelkedet, és ne légy ollyan , mint a’ki késérti az Istent. ugy-mond Siratides.Eceli.18.v.23.Tudnia illik , gondold meg jól , mit fogsz cselekedni ; mert a’te Teremtő Isteneddel , menynek és földnek Urával fogsz beszélni , őtet fogod dicsirni , ő-eleibe terjeszted szükségeidet , őtőle kérsz segétséget , és áldást . Vedd eszedbe azért, mely nagy alázatosságot ,buzgóságot és tiszteletet kíván , az Isten - nek méltósága . 2. Bocsásd-elől az imádságban , a’bűnökről való Töredelmességet . Mert Az Isten meg-nem halgattya a’bűnösöket. Joan.9.v.31. Sőt gyűlöli, kik bűnökből ki-térni nem akarnak. Ugyan-is hogy mér a’bűnös , az Itillő Bíró – eleibe állani ? 3. Imádságod-előtt tégy jó intentiót , vagy szándékot , nem csak egyet , hanem többet-is . Tudni-illik hogy a’te imádsá -godat az Istennek dicsőségére , magadnak , és felebarátodnak idvességére intézed . Ez , vagy amaz jóságos cselekedetet akarod meg-nyerni . Ez-től , vagy amaz vétektől akarsz meg-menekülni .De erről bővebben írtunk , a’könyvnek részeiben . 4. Kérj malasztot , hogy aitatossan , és hasznossan vihesd végbe imádságodat . Azonban tekéld-el , hogy minden ide- gen , és tétovázó gondolatoknak ellene-mondasz . Annakokáért a’szemeidet , és a füleidet , zabolázd-meg ; mert ő mely hamar , olly gondolatok férkeznek-bé ezek-által az ajtók által , kik lelkednek esendességét meg-háboríttyák ! Helyt ollyat válaszsz ,ki alkalmatosabb az imádságra , és távulabb vagyon a’tétovázó gondolatoktól . Magadt olly formában helyheztessd , ki az aitatosságra alkalmatosabb .

 5. Az imádság-közt , elmédet gyakorta hozd helyre . Az Istennek jelen-létét tedd elődbe . Elegyísd az imádság közzé , a’ Hitről , Reménységről . Szeretetről - való bizonyságtételt , a’ bűnökről-való Tőredelmességet , Hálá-adást , Alázatosságot , és többet é’félét . 

 6. Végtére , nagy alázatossággal, és tisztességgel fejezd-bé imádságodat . Ha valamely Feje-delemhez mennél , s-szükségedet eleibe ter-jesztenéd , s-ottan mindgyárt minden tisztellet nélkül el-fordulnál tőle , s-ott hagynád , nem-de-nem nagy parasztság , és illetlen dolog vólná-é ?; mentől inkább tehát , ha így bánnál az Istennel . Annak- utánna , visgáld-meg imádságodat , és abban esett fogyatkozásokról kövesd-meg az Istent ,és mutasd-bé a’Krisztusnak , Boldogságos Szűznek , és Minden Szenteknek érdemi-által , ugyan azon végre , mellyet az imádság elején fel-tettél volt . Ennek formályát , a ’ Részekben hellyel-hellyel , fel-tettük . Ez a’ hasznos imádságnak módgya , mellyet ezen Lelki Paradicsomban kívánunk . Ha pedig ezeket nem követed , hasznát , és gyümölcsét ne-várd imádságodnak . Es a’ Proféta mondása rajtad tellyesedik-bé : Sokat vetettél , keveset arattál ; ettél , és meg-nemelégítettél ;ittál , és meg-nem részegedtél , bé-fedezted magadat, és meg-nem melegettél . - Aggæi I. ƛ. 6. Gyakorta történik , hogy az imádságok , mellyek a’könyvekből mondatnak ( de nem csuda , ha ezekkel a’Módokkal nem élnek ) nem szolgálnak hasznára , és lelki vigasztalására az embereknek ; úgy hogy mikor az imádság az Istennek, vagy felebaráttyának szeretetéről szól , vagy a’bűnöknek meg-utállásáról &c. ( Példának - okáért , a’mint ezek : Uram nem fualkodott-fel az én szívem , sem az én szemeim fel-nem magasztaltattak . Uram miképpen szerettem a’te törvényedet , egész nap elmélkedtem róla . Hajtsd a’te parancsolatodra , az én szívemet &c. ) Semmi izit nem érzi , sőt ellenkező indúlato - kat érez magában . Nem külömben , mint a’ki mástól megrágott étket veszen szájába , kevés izit érzi az éteknek , és és kevés hasznát is veszi . Mit kell tehát cselekedni ? Azt , hogy a’könyvekben-való fohászkodásokat , és belső lelki indulatokat magáévá te - gye az ember, és az ő szíve indulatait alkalmaztassa hozzájok ; és ha valami ellenkező indúlatokat érezne magában , ellenek-mondgyon azoknak, és azokat meg-győzni igyekezze . Erre leg-alkalmatosabb Urunk imádsága, ki minden rend , és állapotbéli embereknek alkalmatos , és ki-ki ez-által az ő szükségét Isten eleibe terjedztheti . Azért ne csináld , hogy minden részeiben , ezen Lelki Paradicsomnak , annak magyarázattyát , külömb-külömb-féle-képpen leírtuk . Sőt azt csudáld vélem együtt , hogy ez az imádság, mindenféle fohászkodásokkal , buzgóságokkal , és lelki indulatokkal rakva vagyon . De inkább ezt mi  tcsu-dállyuk , holott önnön-maga a’Mennyei Szószólló , és Közben-járó , adta előnkbe ? Ennek méltóságát , és dicsiretét meg-találod szent Cypriánusnál , és , szent Ágostonnál , kiknek szavait elé-hozni , ez könyv - nek kicsinsége nem engedi . Sok új Litániákat hozunk itt elé , de azért meg-ne ütközzél bennek , hogy újak , mert mind a’szent írás szavaiból szedettek-öszve , kik lelki fohász-kodásokkal , és óhajtások - kal tellyesek . Annak-okáért , ezen Lelki Paradicsomnak részeiben , bővséges matériát találsz mind a’lelki fohá-szkodásokra , mind indulatokra , s-mind pedig elmélkedésekre . Hogy-ha vala - kinek , a’hosz-szasága unalmat szerezne, azt igyekezze meggyőzni ; ha pedig nem , szabad részenként , más időre ren - delni. Mi itt azt küvettük , a’mit azok , kik külömb-külömb-féle étkekkel meg-rakják gazdag asz-talokat , hogy ki-ki válaszsza azt , a’mi szája izint-való . Válaszsz azért ezekből Kegyes Olvasó, a’miket Istennek dicsőségére , lelkednek , és felebarátodnak idvességére , szükségidneek megor-voslására alkalmatosbaknak itilsz len - ni . Ámen 

Nézzük hogy az étkek közül mi is van a mai napra :

az lenne az illő hogy az imádságokra vonatkozó 1700 .ból való intelmek után ebből a korból való ételt ajánljak . Ezért lássuk Simai Kristóf recepjét :

Sült tej

  Melegítsd meg a tejet , sodorj közibe két friss tojást , a lábost kend ki írós vajjal , édesítsd meg a tejet nádmézzel  , 's töltsd  a lábosba , adj alól-felül izzó tüzet neki , de ne sokat , pirítsd meg szépen ,   's add fel.

Akárhogy keresgéltem , e régi recept szerint készült étket már így sehol sem készítik , mindenhol , lisztet , cukrot , keményítőt , vaníliát , citromhéjat és egyebeket adnak hozzá . Így hát ha valakinek kedve támadt hozzá , e szerint a recept után készítse , én nem , mert nem eszem tejet , azonkívül cukorbeteg vagyok . De hogy ne maradjunk étel nélkül ajánlok egy magyarosított japános menüt : miso levest , jégcsap retekkel és fasírtot gombás rizzsel , valamint csalamádéval :