Oldalak

2022. október 8., szombat

 


Az üdvösség ( V ) - folytatás



Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya , Magyarország főpatrónája /

 Patrona Hungariae


Benczúr GyulaSzent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (Bp. Szent István-bazilika)


Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára. Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A honfoglalás 1000. évfordulójára kapta meg országunk XIII. Leó pápától azt a bullát, amely alapján Szűz Máriát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletével illetjük.   Magyarok Nagyasszonya

Szűz Mária tisztelete Magyarországon azóta is folyamatos: Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat. IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.[2]

Mátyás király pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzein Mária látható a kis Jézussal. Hasonló, Madonnával díszített pénzeket 1849-ig készítettek, amiket a nép „máriásnak” nevezett.[3]

A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak. 1658-ban I. Lipót király Mária oltalma alá helyezte magát, családját és országát, majd 1687-ben a máriavölgyi kegyhelyen ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának, amit 1693-ban, a török alóli fölszabadulásért hálából a bécsi Szent István-székesegyházban ünnepélyesen megújított.

1895. október 6-án Dessewffy Sándor csanádi megyés püspök a máriaradnai kegykép előtt ünnepélyesen felajánlotta egyházmegyéjét és az egész országot a Magyarok Nagyasszonyának.
    Az angyali üdvözlet eseményének kezdetét, bevezetését olvassuk ma, Magyarok Nagyasszonya ünnepén az evangéliumban, ....

     Üdvözlégy Mária 
 
     Az imádság már 513 körül feltűnik a Szent Jakab litániában, valamint a 6. század végén Nagy Szent Gergely antifonáriumában.[1] 1198-ban Odon de Sully párizsi püspök felvette a rendes imák közé.

A magyar egyháztörténet úgy véli, hogy Avesnes Detre frank ispán felesége, Ada, aki először imádkozott egy rövidebb változatot. Magyarországon 1309-ben az udvardi zsinaton rendelték el, hogy a Boldogasszony tiszteletére minden község harangja délben és este konduljon meg, mire a hívek háromszor mondják el az Üdvözlégyet. (Fejér Kódex). Ez az ima csak a Szentírásból származó rövidebb rész: 
„Idvez légy Mária malaszttal telyes,
 ur vagyon te veled,
 te vagy áldott azzoni állatoc közeth, 
és áldoth a te méhednec gyümölcse 
Jesus Christus 
Amen”.
 Az utóbbi három szót még IV. Orbán pápa egészítette ki 1261-ben. Tovább bővítették a „Szent Mária, Isten anyja, imádj Istent érettünk bűnösökért, Amen” egy 1521-es karthauzi breviáriumban olvasható latin szöveggel. „Most és halálunk órájában”, egy ferences imakönyvben olvasható 1525-ből.[2]
   A kat. Egyházban alapvető imádsága a →Miatyánk és →Hiszekegy mellett; a Ny-i egyh-ban a legkedvesebb Mária-imádság, a →rózsafüzér alapimádsága. – Szövege több részből tevődött össze: a) Gábor angyal köszöntő szavai: Üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr van teveled (Lk 1,28); b) Erzsébet köszöntő szavai: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse (Lk 1,42); c) Jézus neve; d) könyörgés Isten anyjához: Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Amen. – Ebből alakult ki a rózsafüzér.
     Bizalommal fordulunk ma Máriához, a Magyarok Nagyasszonyához, hogy a magyar nemzet minden tagját tekintse gyermekének és oltalmát árassza ki mindannyiunkra!
   Magyarországnak a 19. századig nem volt "törvényesített" himnusza. Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk eleitől fogva) volt.

Boldogasszony Anyánk
(Régi magyar himnusz)

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, (Boldogasszony, Anyánk, Regina Patronánk)
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

Sík Sándor
Magyarok Nagyasszonya


Édesanya, boldog anya,
Virágszülő Szűzmária,
Világraszült virágodnak,
Ajánlj minket szent Fiadnak.

Ha nem ajánlsz, hova menjünk?
Nincs egy izrom épség bennünk.
Minden épet, minden szépet
Fölfaltak a cudar évek.

Mind a tíz bűnnel komáztunk,
Belzebúbbal paroláztunk,
Ami csepp jó maradt bennünk,
Lemarta az idegen bűn.

Csúfra mégis megmaradtunk,
Nem nyílt meg a föld alattunk,
Kikerültük a koporsót,
Itt vagyunk most, legutolsók,

Legutolsók a világnak,
Kik a szívünkbe nem látnak,
De tenálad, Asszonyunknál,
Tudjuk, hogy csak irgalom vár.

Eddig is mint nyitott könyvben,
Úgy olvastál a szívünkben.
Bűneinket végigsírtad,
De ítélni föl nem írtad.

Te látod, hogy szívünk marja
A bűnbánat jeges karma,
Pislog már a keserűség
Hamvából a régi hűség.

Már a régi hit is mozdul,
A meleg vér meg-megpozsdul.
Ami szégyenünkre válott,
Szemünkről már hull a hályog.

Látjuk már, hogy mi rossz, mi jó,
Tudjuk, mi félteni való.
Sereglünk a Krisztus elé,
De hogy álljunk szeme elé?
Mit mondjunk, ha reá kérdez?
Szólj helyettünk, anyánk édes,
Annyit mondj csak: rosszak
 vagyunk,
De mégis a tied vagyunk.

És egy másik hivatkozás : rózsafüzér

És most írjunk egy keveset az ételről : Hamvas Béla szerint :
"Ha az ember természeti lény lenne, az abszolút táplálék nem lehetne más, mint a gyümölcs. De tudjuk, hogy származásunk szerint nagyobbik felében a természeten túlról valók vagyunk, és igazi humánus ételeinket magunknak kell megcsinálni. Az ételek rafinált volta lépést tart életünk bonyolultságával, és bizonyosnak látszik, hogy életünkben sok szövevény első oka valamely szövevényes étel. Ezen az alapon nyugodtan lehetne szendvics, vagy desszert életről beszélni. Az ilyen szendvics és desszert ételeken élő emberek a normalitást teljesen elvesztették. Bizonyos határokon túl ez már nem is élet, csak hisztéria. Ha az ember útközben a normális élet felé az alaptételeket keresi, a józan és nyugodt táplálékot, alig talál néhányat.  A normális étel, mint a kenyér, a krumpli, a főzelék, a főtt rizs, a szalonna, megunhatatlan, mert nem akar mást, mint táplálni. A konyha nagy művei, mint a franciasaláta, vagy a birsalmával töltött sült kacsa, esetleg a pástétom, tele van hátsó gondolattal; komplex művek, sok rétegű ételek, nem is tudják magukat egyszerre kimondani.....Mindenesetre van asszony, elég ritka, aki annak, hogy mit főz, teljes tudatában van;.... 
A bűncselekmények között kétségtelenül a legsúlyosabb az élelmiszer hamisítás. Ebben bizonyos tekintetben együtt van az árulás, a káromlás, a mérgezés, a csalás, a hazugság, mindez alattomosan és rejtve; gyűlöletes nyereségvágyból visszaél azzal, hogyha az ember megéhezik, ennie kell. Akármilyen rettenetes, de úgy van, ahogy Dosztojevszkij mondja: rugdaljatok, püföljetek, alázzatok meg, köpdössetek le, csak adjatok enni, enni. Az ételhazugságnál csak egy még súlyosabb van, a hamis prófétaság, amely az embert hazug gondolatokkal mérgezi meg. A nemes és a valódi kenyeret már csaknem elvesztettük. Alig van ennél nagyobb hiány, s ezért ennél mélyebb fájdalom. A rántottleves olyan egyszerű és szerény, hogy azt hamisítani még senkinek sem jutott eszébe. Talán azért is, mert olyan olcsó, és nem érdemes.... a normalitás még nem tűnt el teljesen, amíg van rántottlevesünk, krumplink és főtt rizsünk."
Nem úgy mint az alábbiakban közölt hamisított palócleves amit a neten találtam és ez kering a nyugaton mint eredeti magyar húsleves ?
Magyar húsleves, amit mindenki szeret! A valaha volt legfinomabb leves recept. Húsleves, ez egy nagyon régi magyar recept, nagyon finom a konyhájuk és nagyon szeretem. Hogyan kell főzni a húslevest, ma egy több mint 200 éves magyar receptet mutatok be. Gyors leves recept és minimális termék. Ez a recept korábban bárányhúsból készült, de én marhahúsból készítettem, és nagyon elégedett vagyok az eredménnyel.  Egyszerű leves recept, kivétel nélkül mindenkinek remek étel.  A lényeg, hogy szeretettel főzz, és minden menni fog!
Recept és hozzávalók:
200 g bacont vágunk fel.
5 percig nagy lángon pirítjuk.
500 g marhahúst aprítunk fel.
5 percig nagy lángon pirítjuk.
2 közepes hagymát apróra vágunk.
Vágj fel 1 sárgarépát.
Apríts fel 1 csípős paprikát és 3 gerezd fokhagymát.
Só, bors, paprika, bazsalikom, koriander, pároljuk 10 percig.
1 liter vizet és forraljuk 30 percig.
Vágjunk fel 3 közepes méretű burgonyát.
200 g fiatal babot és 15 percig főzzük.
100 g 20%-os tejfölt és 1 evőkanál lisztet jól összekeverünk.
fél citrom, facsarjuk ki a levét, forraljuk 10 percig.
A kaprot apróra vágjuk, és további 5 percig főzzük.

A különbség érzékeltetésére ide teszem az eredeti palócleves receptjét.
A palócleves receptjének keletkezését több, mint 100 évvel ez előttre eredeztetjük vissza, amikor is a legenda szerint Gundel János készítette el a levest egy ünnepségre, ahol Mikszáth Kálmán, a "legnagyobb palóc" megkóstolta azt. A történetek arról árulkodnak, hogy Mikszáthnak annyira ízlett a palócleves, hogy rögtön két tányérral szedett belőle (innen ered a "kéttányéros palócleves" kifejezés is), s jóízzel elfogyasztotta. Egy másik legenda szerint a palócleves Mikszáth Kálmán születésnapjára készült: az író arra kérte Gundelt, hogy lepje meg egy olyan különleges, magyaros levessel, amit még sosem kóstolt. Bárhogy is történt, jól sült el, ugyanis a palócleves mind a mai napig a magyarok egyik nagy kedvence!

Az eredeti palócleves receptje

  • ½ kg báránycomb / báránylapocka
  • 2 ek sertészsír
  • 250 g zöldbab
  • 4 db krumpli
  • 2 db sárgarépa
  • 1 db fehérrépa
  • 1 db paradicsom
  • 1 db paprika
  • 2 fej vöröshagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 csokor friss kapor
  • 2 db babérlevél
  • 1 tk őrölt fűszerkömény
  • 1 ek liszt
  • 1 kis pohár tejföl
  • 2 l víz
  • 2 ek őrölt pirospaprika
  • só, bors ízlés szerint

Hogyan készül a palócleves?

  • 1. Előkészületként tisztítsuk meg a zöldségeket és daraboljuk fel őket: a hagymát, fokhagymát finomra, a többi zöldséget kockákra. A húst mossuk meg, töröljük szárazra, majd kockázzuk fel!
  • 2. Egy lábasban (vagy bográcsban) olvasszuk föl a disznózsírt, dinszteljük meg a hagymát, fokhagymát, majd adjuk hozzá a paradicsomot és a paprikát, hogy elkészüljön a palócleves lecsós alapja.
  • 3. A palócleves eredeti receptje alapján adjuk a lecsós alaphoz a bárányhúst, fűszerezzük őrölt paprikával, köménnyel, sóval és borssal, illetve adjuk hozzá a babérlevelet is. Főzzük kifehéredésig, gyakran kevergetve, nehogy odakapjon a bárányhús. Néhány percre le is fedhetjük.
  • 4. Adjuk hozzá a répát és a krumplit is, majd öntsük fel a vízzel és főzzük addig, míg az összes hozzávaló puha nem lesz.
  • 5. Készítsünk habarást: egy tálban keverjük el a lisztet a tejföllel, majd engedjük föl a palócleves levével, míg ki nem egyenlítődik a hő és csomómentes nem lesz. Ekkor folyamatos kavargatás mellett öntsük hozzá a fazék palócleveshez.
  • 6. Amikor úgy ítéljük, hogy kész a palócleves és a habarás is benne van, aprítsuk fel finomra a friss kaprot és keverjük hozzá a leveshez. Tálaljuk forrón, csípős paprikával, extra tejföllel, friss kenyérrel!  - eredeti palócleves

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése