Oldalak

Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

2022. október 8., szombat

 


Az üdvösség ( V ) - folytatás



Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya , Magyarország főpatrónája /

 Patrona Hungariae


Benczúr GyulaSzent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (Bp. Szent István-bazilika)


Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára. Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A honfoglalás 1000. évfordulójára kapta meg országunk XIII. Leó pápától azt a bullát, amely alapján Szűz Máriát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletével illetjük.   Magyarok Nagyasszonya

Szűz Mária tisztelete Magyarországon azóta is folyamatos: Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat. IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.[2]

Mátyás király pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzein Mária látható a kis Jézussal. Hasonló, Madonnával díszített pénzeket 1849-ig készítettek, amiket a nép „máriásnak” nevezett.[3]

A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak. 1658-ban I. Lipót király Mária oltalma alá helyezte magát, családját és országát, majd 1687-ben a máriavölgyi kegyhelyen ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának, amit 1693-ban, a török alóli fölszabadulásért hálából a bécsi Szent István-székesegyházban ünnepélyesen megújított.

1895. október 6-án Dessewffy Sándor csanádi megyés püspök a máriaradnai kegykép előtt ünnepélyesen felajánlotta egyházmegyéjét és az egész országot a Magyarok Nagyasszonyának.
    Az angyali üdvözlet eseményének kezdetét, bevezetését olvassuk ma, Magyarok Nagyasszonya ünnepén az evangéliumban, ....

     Üdvözlégy Mária 
 
     Az imádság már 513 körül feltűnik a Szent Jakab litániában, valamint a 6. század végén Nagy Szent Gergely antifonáriumában.[1] 1198-ban Odon de Sully párizsi püspök felvette a rendes imák közé.

A magyar egyháztörténet úgy véli, hogy Avesnes Detre frank ispán felesége, Ada, aki először imádkozott egy rövidebb változatot. Magyarországon 1309-ben az udvardi zsinaton rendelték el, hogy a Boldogasszony tiszteletére minden község harangja délben és este konduljon meg, mire a hívek háromszor mondják el az Üdvözlégyet. (Fejér Kódex). Ez az ima csak a Szentírásból származó rövidebb rész: 
„Idvez légy Mária malaszttal telyes,
 ur vagyon te veled,
 te vagy áldott azzoni állatoc közeth, 
és áldoth a te méhednec gyümölcse 
Jesus Christus 
Amen”.
 Az utóbbi három szót még IV. Orbán pápa egészítette ki 1261-ben. Tovább bővítették a „Szent Mária, Isten anyja, imádj Istent érettünk bűnösökért, Amen” egy 1521-es karthauzi breviáriumban olvasható latin szöveggel. „Most és halálunk órájában”, egy ferences imakönyvben olvasható 1525-ből.[2]
   A kat. Egyházban alapvető imádsága a →Miatyánk és →Hiszekegy mellett; a Ny-i egyh-ban a legkedvesebb Mária-imádság, a →rózsafüzér alapimádsága. – Szövege több részből tevődött össze: a) Gábor angyal köszöntő szavai: Üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr van teveled (Lk 1,28); b) Erzsébet köszöntő szavai: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse (Lk 1,42); c) Jézus neve; d) könyörgés Isten anyjához: Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Amen. – Ebből alakult ki a rózsafüzér.
     Bizalommal fordulunk ma Máriához, a Magyarok Nagyasszonyához, hogy a magyar nemzet minden tagját tekintse gyermekének és oltalmát árassza ki mindannyiunkra!
   Magyarországnak a 19. századig nem volt "törvényesített" himnusza. Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk eleitől fogva) volt.

Boldogasszony Anyánk
(Régi magyar himnusz)

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, (Boldogasszony, Anyánk, Regina Patronánk)
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

Sík Sándor
Magyarok Nagyasszonya


Édesanya, boldog anya,
Virágszülő Szűzmária,
Világraszült virágodnak,
Ajánlj minket szent Fiadnak.

Ha nem ajánlsz, hova menjünk?
Nincs egy izrom épség bennünk.
Minden épet, minden szépet
Fölfaltak a cudar évek.

Mind a tíz bűnnel komáztunk,
Belzebúbbal paroláztunk,
Ami csepp jó maradt bennünk,
Lemarta az idegen bűn.

Csúfra mégis megmaradtunk,
Nem nyílt meg a föld alattunk,
Kikerültük a koporsót,
Itt vagyunk most, legutolsók,

Legutolsók a világnak,
Kik a szívünkbe nem látnak,
De tenálad, Asszonyunknál,
Tudjuk, hogy csak irgalom vár.

Eddig is mint nyitott könyvben,
Úgy olvastál a szívünkben.
Bűneinket végigsírtad,
De ítélni föl nem írtad.

Te látod, hogy szívünk marja
A bűnbánat jeges karma,
Pislog már a keserűség
Hamvából a régi hűség.

Már a régi hit is mozdul,
A meleg vér meg-megpozsdul.
Ami szégyenünkre válott,
Szemünkről már hull a hályog.

Látjuk már, hogy mi rossz, mi jó,
Tudjuk, mi félteni való.
Sereglünk a Krisztus elé,
De hogy álljunk szeme elé?
Mit mondjunk, ha reá kérdez?
Szólj helyettünk, anyánk édes,
Annyit mondj csak: rosszak
 vagyunk,
De mégis a tied vagyunk.

És egy másik hivatkozás : rózsafüzér

És most írjunk egy keveset az ételről : Hamvas Béla szerint :
"Ha az ember természeti lény lenne, az abszolút táplálék nem lehetne más, mint a gyümölcs. De tudjuk, hogy származásunk szerint nagyobbik felében a természeten túlról valók vagyunk, és igazi humánus ételeinket magunknak kell megcsinálni. Az ételek rafinált volta lépést tart életünk bonyolultságával, és bizonyosnak látszik, hogy életünkben sok szövevény első oka valamely szövevényes étel. Ezen az alapon nyugodtan lehetne szendvics, vagy desszert életről beszélni. Az ilyen szendvics és desszert ételeken élő emberek a normalitást teljesen elvesztették. Bizonyos határokon túl ez már nem is élet, csak hisztéria. Ha az ember útközben a normális élet felé az alaptételeket keresi, a józan és nyugodt táplálékot, alig talál néhányat.  A normális étel, mint a kenyér, a krumpli, a főzelék, a főtt rizs, a szalonna, megunhatatlan, mert nem akar mást, mint táplálni. A konyha nagy művei, mint a franciasaláta, vagy a birsalmával töltött sült kacsa, esetleg a pástétom, tele van hátsó gondolattal; komplex művek, sok rétegű ételek, nem is tudják magukat egyszerre kimondani.....Mindenesetre van asszony, elég ritka, aki annak, hogy mit főz, teljes tudatában van;.... 
A bűncselekmények között kétségtelenül a legsúlyosabb az élelmiszer hamisítás. Ebben bizonyos tekintetben együtt van az árulás, a káromlás, a mérgezés, a csalás, a hazugság, mindez alattomosan és rejtve; gyűlöletes nyereségvágyból visszaél azzal, hogyha az ember megéhezik, ennie kell. Akármilyen rettenetes, de úgy van, ahogy Dosztojevszkij mondja: rugdaljatok, püföljetek, alázzatok meg, köpdössetek le, csak adjatok enni, enni. Az ételhazugságnál csak egy még súlyosabb van, a hamis prófétaság, amely az embert hazug gondolatokkal mérgezi meg. A nemes és a valódi kenyeret már csaknem elvesztettük. Alig van ennél nagyobb hiány, s ezért ennél mélyebb fájdalom. A rántottleves olyan egyszerű és szerény, hogy azt hamisítani még senkinek sem jutott eszébe. Talán azért is, mert olyan olcsó, és nem érdemes.... a normalitás még nem tűnt el teljesen, amíg van rántottlevesünk, krumplink és főtt rizsünk."
Nem úgy mint az alábbiakban közölt hamisított palócleves amit a neten találtam és ez kering a nyugaton mint eredeti magyar húsleves ?
Magyar húsleves, amit mindenki szeret! A valaha volt legfinomabb leves recept. Húsleves, ez egy nagyon régi magyar recept, nagyon finom a konyhájuk és nagyon szeretem. Hogyan kell főzni a húslevest, ma egy több mint 200 éves magyar receptet mutatok be. Gyors leves recept és minimális termék. Ez a recept korábban bárányhúsból készült, de én marhahúsból készítettem, és nagyon elégedett vagyok az eredménnyel.  Egyszerű leves recept, kivétel nélkül mindenkinek remek étel.  A lényeg, hogy szeretettel főzz, és minden menni fog!
Recept és hozzávalók:
200 g bacont vágunk fel.
5 percig nagy lángon pirítjuk.
500 g marhahúst aprítunk fel.
5 percig nagy lángon pirítjuk.
2 közepes hagymát apróra vágunk.
Vágj fel 1 sárgarépát.
Apríts fel 1 csípős paprikát és 3 gerezd fokhagymát.
Só, bors, paprika, bazsalikom, koriander, pároljuk 10 percig.
1 liter vizet és forraljuk 30 percig.
Vágjunk fel 3 közepes méretű burgonyát.
200 g fiatal babot és 15 percig főzzük.
100 g 20%-os tejfölt és 1 evőkanál lisztet jól összekeverünk.
fél citrom, facsarjuk ki a levét, forraljuk 10 percig.
A kaprot apróra vágjuk, és további 5 percig főzzük.

A különbség érzékeltetésére ide teszem az eredeti palócleves receptjét.
A palócleves receptjének keletkezését több, mint 100 évvel ez előttre eredeztetjük vissza, amikor is a legenda szerint Gundel János készítette el a levest egy ünnepségre, ahol Mikszáth Kálmán, a "legnagyobb palóc" megkóstolta azt. A történetek arról árulkodnak, hogy Mikszáthnak annyira ízlett a palócleves, hogy rögtön két tányérral szedett belőle (innen ered a "kéttányéros palócleves" kifejezés is), s jóízzel elfogyasztotta. Egy másik legenda szerint a palócleves Mikszáth Kálmán születésnapjára készült: az író arra kérte Gundelt, hogy lepje meg egy olyan különleges, magyaros levessel, amit még sosem kóstolt. Bárhogy is történt, jól sült el, ugyanis a palócleves mind a mai napig a magyarok egyik nagy kedvence!

Az eredeti palócleves receptje

  • ½ kg báránycomb / báránylapocka
  • 2 ek sertészsír
  • 250 g zöldbab
  • 4 db krumpli
  • 2 db sárgarépa
  • 1 db fehérrépa
  • 1 db paradicsom
  • 1 db paprika
  • 2 fej vöröshagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 csokor friss kapor
  • 2 db babérlevél
  • 1 tk őrölt fűszerkömény
  • 1 ek liszt
  • 1 kis pohár tejföl
  • 2 l víz
  • 2 ek őrölt pirospaprika
  • só, bors ízlés szerint

Hogyan készül a palócleves?

  • 1. Előkészületként tisztítsuk meg a zöldségeket és daraboljuk fel őket: a hagymát, fokhagymát finomra, a többi zöldséget kockákra. A húst mossuk meg, töröljük szárazra, majd kockázzuk fel!
  • 2. Egy lábasban (vagy bográcsban) olvasszuk föl a disznózsírt, dinszteljük meg a hagymát, fokhagymát, majd adjuk hozzá a paradicsomot és a paprikát, hogy elkészüljön a palócleves lecsós alapja.
  • 3. A palócleves eredeti receptje alapján adjuk a lecsós alaphoz a bárányhúst, fűszerezzük őrölt paprikával, köménnyel, sóval és borssal, illetve adjuk hozzá a babérlevelet is. Főzzük kifehéredésig, gyakran kevergetve, nehogy odakapjon a bárányhús. Néhány percre le is fedhetjük.
  • 4. Adjuk hozzá a répát és a krumplit is, majd öntsük fel a vízzel és főzzük addig, míg az összes hozzávaló puha nem lesz.
  • 5. Készítsünk habarást: egy tálban keverjük el a lisztet a tejföllel, majd engedjük föl a palócleves levével, míg ki nem egyenlítődik a hő és csomómentes nem lesz. Ekkor folyamatos kavargatás mellett öntsük hozzá a fazék palócleveshez.
  • 6. Amikor úgy ítéljük, hogy kész a palócleves és a habarás is benne van, aprítsuk fel finomra a friss kaprot és keverjük hozzá a leveshez. Tálaljuk forrón, csípős paprikával, extra tejföllel, friss kenyérrel!  - eredeti palócleves

2023. október 8., vasárnap




Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya , égi patrónánk !



Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén.


Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.

1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.


A magyarok Nagyasszonya kápolna a Vatikánban
- Szt. István felajánlása az égi patrónánknak 

A látomásszerű jelenet azt a pillanatot idézi, amikor az országépítő király felismeri a jövő útját, amely a védelmet nyújtó Magyarok Nagyasszonyához és a népét befogadó keresztény Európához vezet.

n

A te oltalmadra bízom !


A mai napon, Magyarok Nagyasszonya ünnepén minden hívő magyar ember szíve egy irányba fordul. Mindazok, akik Magyarországon, Mária országában élnek és azok is, akik onnan elszármaztak, ezen az ünnepen arra az égi édesanyára tekintenek, akinek egykor Szent István király felajánlotta az országot. Mária pártfogását a történelem nehéz időszakaiban mindig megtapasztalhattuk, segítségére mind jelen napjainkban, mind a jövőben feltétlenül számítunk.


A Hartwik-legendában olvashatjuk, hogy halálának közeli napját érezve Szent István király „szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég Királynője! Végső könyörgésemben az országot a néppel a te oltalmadra bízom.” E pillanattól kezdve egészen napjainkig a keresztény magyar emberek mindenkor bizalommal fordultak Máriához, hiszen tudták, hogy égi pártfogására akkor is lehet számítani, amikor más nemzetektől már nem várható segítség és az emberi erő is már meggyengült. Szent István király utódai tudatában voltak az országfelajánlás jelentőségének. Jól tudták, hogy ha megtagadnák, hogy ez az ország Mária országa és ez a magyar nép Mária népe, akkor méltatlanok volnának az ország vezetésére és a Szent Korona viselésére. Magyar elődeink példáját követve a mai nehéz időkben most mi is nagy bizalommal fordulunk a Magyarok Nagyasszonyához, és kérjük, hogy oltalmazó kezeit ne vonja vissza tőlünk! Kérjük, hogy tekintsen az egész magyar nemzetre úgy, mint gyermekeire, még akkor is, ha egyesek semmibe véve az ő édesanyai szeretetét hűtlen módon megtagadták őt!


Támogass bennünket, Magyarok Nagyasszonya, hogy fiataljainknak úgy tudjuk hirdetni Krisztus evangéliumát, hogy örömmel kötelezzék el magukat a keresztény életre! Támogasd családjainkat, hogy a változó idők viharaiban ragaszkodni tudjanak azokhoz a családi értékekhez, amelyekre a nagyobb közösség, a nemzet épülhet! Támogasd a szülőket, hogy hitelesen tudják megélni és gyermekeiknek továbbadni keresztény hitüket! Segítsd a gyermekeket és a fiatalokat, hogy ellen tudjanak állni a könnyelmű élet kísértésének, és mindenkor az igaz életet és a becsületes munkát válasszák!


Áldozás Nagyboldogasszony ünnepén '23 Máriabesnyő 

Egy évvel ezelőtt abban a feszült helyzetben ami elkezdődött a mi szomszédságunkban , a megtérés szó köré fogalmaztam meg az üzenetemet , most hasonlóképpen mindenkihez szóló üzenet hogy : változni kell ! A válságban változni kell , változtatni kell , ..... az aki felismerte hogy a bajok onnan erednek hogy hátat fordítottunk a teremtő Istennek , .....nemet mondtunk , nem a béke , nem az élet  Istenét akarjuk , hanem ellenkezőleg , akkor válságba kerül az ember élete , az emberiség . Éva az első nem-je után , Istentől való elfordulása után kezdődtek a bajok , Káin testvérgyilkolásával láthatóvá vált / a szembefordulás következménye / hogy milyen szellem kezd uralkodni a Földön , .....de a bűnösök nevében így fogalmazunk : mi , nekünk , bocsáss meg Istenünk ...... a gödör legalaján döbbenünk rá arra hogy változtatnunk kell , mert valahol nagyon rosszul döntöttünk , és nagy hálát adunk az ÚRISTENNEK azért az első nőért , olyan emberért aki az ISTENNEK  mondott - teljes szívével és egész életével - igent . .... Ha valaki , ő aztán nagyon mondhatja hogy EMMÁNUEL - 'velünk az ISTEN -  ,..... De  mindazok boldogok akik hiszik , hisznek Isten szavaiban , igéjében , befogadják és teljesítik , élik , az Ő akaratát ! ;  Saját maguk életét úgy változtatják hogy az Istennek tetsző , az ő életének békességet hozó , gyógyító , fölemelő és üdvösséget hozó legyen .  Így megtestesülhet mindannyiunk életében , Szűz Mária után mindannyian akik elfordulunk a felismert rossztól , ... sőt bátran , határazottan nemet mondunk ! Mert sajnos Európa nyugati  és a világ gazdag része , nem ismeri fel a rosszat , vagy nem mond határozott nemet a rosszra , a fölismert hazugságra , a bűnre , a gonosz lelkekre , a kísértő szellemekre . ..... Bár a világ a halál mellett döntött , ..... a halálos bűn mellett akar maradni , nem akar változni , nem akar megtérni ! .... .... Az alázatra figyelmeztet minket assisi Szent Fernc , a békesség , a békítésnek nagy szentje .... hogy hogyan lehet az ellenség fölött győzni ? ; Nem karddal , / fegyverekkel/ nem ... a harci szekerekben /tankokban/ bizakodva .... hanem Istenben bizakodva ! Jeremiásnak az üzenete döbbenetesen aktuális : eddig biztatok a keletiekben , most bíztok  a nyugatiakban , mikor fogtok már végre bízni az élet urában , a világ urában , Istenben ! Mert aki benne bízik , aki hozzá imádkozik , akármilyen mélyre is csúszott , akár a saját bűnei miatt is , a mélységből fölkiált hozzá azt mindig meghallgatja , kisegíti , kimenti , de addig is vele van ott a mélyben is . A Szűzanya ezzel a békével , ... üzen ma is nekünk hogy : ne féljetek ! Ha Szent István fölajánlotta a koronát nekem , fölajánlotta az ország jövőjét , akkor veletek leszek és mindig közbenjárok értetek Jézusnál ! A történelem világosan bizonyítja hogy amig az Istenre figyelt a nép és különösen a királyok , addig vele volt az Isten . Mihelyst elfordultak Istentől , a tízparancsolat törvényeit semmibe vették , különösen a királyok , a vezetők , akkor ellenséget bocsátott rájuk . Így van megírva a bibliában , az ószövetségben , többször is , ....  De ha hozzá kiáltanak , .... a történelem végéig igazak a biblia szavai , ha megtértek , akkor rögtön a vigasztalás , a vigasztaló Isten szavait hallhatjuk ! Addig nem , mert hátat fordítunk neki , .... Ő már szólt , ... , de a megtérés szavát nekünk kell kimondani , helyettünk nem tudja az Atya Úristen sem kimondani , Ő nem fog minket a hajunknál fogva a helyes útra , az egyenes útra rángatni , illetve a menyországba bekényszeríteni . Nekünk kell kimondani , valamire a nemet , és valamire , valakinek az igent ! 
   A  Szűzanya , a magyarok Nagyasszonya  segítsen minket hogy mi a béke emberei , a béke követei , a béke szigetei lehessünk ebben a háborút akaró világban ! 





 A mai ünnepi ajánlat , természetesen egy jó húsleves , karajcsontból és csirkelábakból , fekete retekkel .





 Második fogásként ajánlatom : szaftos fasirt , finom főzelékkel . 





PS. - 

Az isteni törvények nem tagadhatók meg















2019. október 8., kedd


Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya


     Szent István volt az első, aki uralkodóként egész nemzetét és annak jövőjét Isten Anyjának ajánlotta föl. Szent László Magyarok Nagyasszonyának nevezte el az egykori názáreti leányt, aki a magyar lelkiség kincse lett.


       Ünnepe kezdetben Nagyboldogasszony napja volt, ma október 8-án ünnepeljük. Az ünneplés maradandó értéke, hogy ezen a napon magunkat, családunkat és minden hazánk fiát, lányát, egész népünket ismét Nagyasszonyunknak ajánljuk. Oltalmát nem azért kérjük, mert megérdemeljük, hanem azért, mert kis országunknak és népünknek a nagyok között égi segítségre van szüksége. Anyai gondoskodását ma is igénylik, akikben él a máriás lelkület.

        Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.

    Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.


      1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában. 


Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása(egri bazilika, 1773)

     A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.

A CSÍKSOMLYÓI BABBA MARIA


   Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak. - Magyar Kurír


Kevesen gondolnak talán arra, hogy az ,,asszony'', s így a ,,nagyasszony'' szó nyelvünknek még pogány kori rétegéből való... A magyar nyelvbe az alán ,,achszin'' szó kerülhetett át a8. század táján, amikor szorosabb kapcsolatok lehettek az előmagyar törzsek és az alánok között. Az ő nyelvükben a jelentése ez volt: úrnő, fejedelemasszony. 

     A Halotti beszéd és könyörgésben melynek keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), még így olvashatjuk :"Eſ vimagguc ſʒen achſcin mariat." vagyis :És imádjuk Szent Asszony Máriát.

a halotti beszéd


Buda 1686. évi visszavételekor és a török kiűzésekor XI. Ince pápa üzenete volt a jelszó: "A Boldogságos Szűz ad segítséget!" Latinul: B eata V irgo D abit A uxilium! (A kezdőbetűk Buda nevét adják ki.) A mecsetként használt budavári Nagyboldogasszony-templomban a magyar győzelem után leomlott a fal, amelyet - védelmül - a Szűz Mária szobra elé emeltek. Így jelent meg a Szent Szűz diadalmas alakja. Mátyás királytól kezdve egészen 1849-ig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungariae képével ékesek a magyar fémpénzek. Ezeket "máriásoknak" hívták.  A magyar hadilobogókon a Dózsa Györgyre bízott keresztes hadjáratból maradt ránk először Mária alakja. II. Rákóczi Ferenc, a "nagyságos fejedelem" zászlói közül kettőn is ott láthatták a Nagyasszonyt, de a hadbavonult főrendek is ilyen lobogók alatt harcoltak a törökök, majd a "németek" ellen. Az 1848/49-es csatákban Patrona Hungariae zászlói lobogtak, sőt még a kiegyezés után is több gyalogsági ezrednél is megmaradtak. 


   ,,Áldott Nagyasszonyunk!... Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint''. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

  Istenünk, ki a Szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyesen, hogy akit Szent István királyunk példája szerint Nagyasszonyunknak tisztelünk a földön, annak örök társaságában örvendhessünk a mennyben!

   Ezen idemásolt az ünnephez illő válogatott idézetek után lássuk mit ajánlunk a mai napra :

savanyú tojásleves , fokhagymás pirítóssal

hagymás szelet krumplival és kovászos uborkával


2023. november 13., hétfő




  Magyar szentek és boldogok


   

Kiss György : A magyar szentek hódolata a Magyarok Nagyasszonya előtt



A mai emléknap mindenszentek ünnepéhez kötődik: magyar népünk szentjeit, boldogjait köszöntjük.


A Magyarok Nagyasszonya előtt nevet viselő dombormű, amelyet a művész 1891-ben készített el, a pécsi székesegyház bejáratát díszíti.
Amint arra már a címéből is következtethetünk, a dombormű közepén a trónon ülő Szűz Mária mint a Magyarok Nagyasszonya jelenik meg előttünk, aki a karjában a gyermek Jézust tartja. Tőle jobbra Szent Lászlót, Szent Margitot és Szent Albertet láthatjuk, akik hódolnak az Istenanya előtt. A bal oldalon, szintén térdelő helyzetben megjelenik Szent Imre herceg, Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Erzsébet is. A teljes kompozíciót fölül egy boltív zárja, amely mintegy keretbe is foglalja az alkotást.
Kiss György számos ma is látható köztéri szobrot készített. Köztük olyan nagyszabású alkotást is, mint a Hősök terén található Millenniumi emlékmű. Tehetségét a századforduló leghíresebb szobrászának kikiáltott Zala György is elismerte.


A mai napon 58 éve, 1965. november 13-án hunyt el Zsámbékon Zadravecz István OFM ,  püspök , vezérezredes a “szegedi Kapisztrán” A horvát származású ferences szerzetes, tábori püspök a magyar tábori püspökség megszervezője, az ellenforradalmi szervezkedések támogatója. Ő szentelte föl Szegeden a Nemzeti Hadsereg zászlóját, majd Horthy Miklós fővezérrel és a Nemzeti Hadsereg csapataival együtt vonult be Budapestre. Püspöki jelmondata: „Pro Regno Mariano” – „Mária országáért”. ... Kezdeményezésére állították fel a Várban Kapisztrán Szt. János szobrát.


Az 1919-es véres diktatúra idején nyíltan szót emelt az embertelenséggel szemben Lőw Immánuel szegedi rabbival együtt. Lőw és Zadravecz bölcsességének köszönhetően a Kun Béla vezette kommunista diktatúra bukását követően Szegeden nem alakult ki az országban sok helyütt tapasztalható antiszemitizmus, mert a szegedi zsidóság nem csatlakozott Kunék ámokfutásához. Mivel Zadravecz István a környékbeli szervezetek és civil csoportosulások többségének vezetője vagy tiszteletbeli tagja, elnöke volt, kapcsolatba került az ellenforradalom vezérkarával. Itt alakult ki barátsága Horthy Miklóssal, Magyarország későbbi kormányzójával. Horthy kormányzó felkérésére Csernoch János hercegprímás Zadravecz Istvánt felterjesztette Rómánál tábori püspöki kinevezésére, egyben felkérte őt a magyar tábori püspökség megszervezésére. Ezt annak ellenére tette, hogy a felbomlott Osztrák–Magyar Monarchia tábori püspöke, Bjelik Imre (1911–1927) ekkor még élt, és 1923-tól nagyváradi apostoli kormányzóként irányította a trianoni döntés által kettészakított egyházmegyét, 1927-ben bekövetkezett haláláig.
A Horthy-korszak idején vallási villongások nehezítették az ország amúgy is drámai helyzetét. A kormányzásban a református és katolikus erők rivalizálása számos problémát okozott, amely a tábori püspökség munkájára is kihatott. Zadravecz igyekezett csillapítani ezeket a nézeteltéréseket. Az első próbatétel IV. Károly király váratlan, puccsszerű hazatérése volt, amikor is Zadravecznek színt kellett vallania. A kérdésben határozottan, de rendkívül diplomatikusan igyekezett eljárni éppen úgy, mint a nyugat-magyarországi felkelés kérdésében is. Mivel azonban az események kapcsán legitimista (azaz a Habsburg-monarchiával szimpatizáló) álláspontot foglalt el, a Horthy kormányzóhoz fűződő baráti viszonya meggyengült.1925-ben a magyar irredenta mozgalom Windischgrätz Lajos herceg vezetésével, a francia pénzügyi rendszer megbuktatása céljából frankot hamisított, s a kész bankjegyeket a budai ferencesek rendházában élő Zadravecz püspöknél helyezték el egy ládában, amelynek tartalmáról a püspök nem tudott. A sajtó azonban belekeverte az ügybe őt magát is, sőt elterjedt az a hír, hogy Zadravecz meg is áldotta a hamisított bankjegyeket (egyébként a hamisítók maguk tényleg küldetésként tekintettek munkájukra, hogy bosszút álljanak ezáltal a franciákon). Számos bíráló, sőt mocskolódó írás jelent meg róla. A bíróság azonban Zadraveczet nem találta bűnösnek, és a rágalomhadjáratot folytató lapok a bírósági döntés után súlyos kártérítést fizettek a tábori püspöknek. Később, a kommunista rendszer propagandája Zadravecznek a tábori püspökségről történt lemondását is a frankhamisítási botrány következményeként állították be, noha a püspök nem ezért mondott le tisztségéről. Az igazi ok az volt, hogy beszédeit a M. Kir. Hadügyminisztérium cenzúrázni akarta. Lemondásában így fogalmaz: „Válasszatok olyan püspököt, aki a ti ízléseteknek megfelel, s ha nyomogatjátok, a trianoni trágyalé folydogáljon belőle.”
Lemondását követően papi tevékenységet folytatott, pasztorációs úton kétszer járt Amerikában, egyszer a Szentföldön. Két püspöki kinevezést utasított vissza, mert nem látta kinevezésének értelmét.
Zadraveczet a kolostorban többször felkereste a kormányzó, kikérve véleményét a politikai helyzetről.
Zadravecz és a ferences rendtagok példás magatartást tanúsítottak a vészkorszakban, s zsidók ezreit mentették meg a biztos haláltól – rendházaikban bújtatva, ferences csuhába öltöztetve és/vagy keresztlevéllel ellátva őket.
1945-ben beidézték a II. kerületi rendőrkapitányságra, letartóztatták és két év börtönre ítélték. 1947 tavaszán szabadult. 1947 és 1950 között a máriagyűdi ferences kolostorban lakott, 1950-ben a kolostor bezárása után Budapestre, a Lotz Károly utcába, mostohaanyjának házába költözött.

1951-ben kitelepítették, Homrogd és Alsóvadász községekben élt. 1953-tól Pilisszentlászlón és a szomori plébánián tengette napjait betegen, és gyászban, ugyanis édesanyja nem élte túl a kitelepítés brutalitását. 1955-től a zsámbéki plébánián élt. Budapestről kitiltották, ám ő ezt a kitiltást semmibe véve mintegy harminc kispapot szentelt fel titokban, akiket politikai okokból, a békepapok feljelentései alapján távolítottak el a teológiai főiskoláról. Más egyházi szolgálatokat is vállalt, a nyilvánosság kizárásával. A rendőrség itt is folyamatosan zaklatta, házkutatások alkalmával elvitték precízen vezetett följegyzéseit is, amelyek egy részét 1990 után a rend budai kolostorának könyvtára visszakapta.

1965. november 13-án hunyt el Zsámbékon. Kívánsága szerint az esztergomi ferences templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. A temetési szertartáson a kommunista rendőrség tiltása ellenére sokan megjelentek. A szertartást Szabó Imre püspök végezte.

1996-ban rehabilitálták, amikor a Budapesti Népbíróság által hozott háborús és népellenes bűntett miatti ítéletet hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság. - forrás: WIKIPÉDIA

És szokásunk szerint ajánlunk valami ennivalót is : padlizsán és hal á lá filippínó