Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

     Szent István volt az első, aki uralkodóként egész nemzetét és annak jövőjét Isten Anyjának ajánlotta föl. Szent László Magyarok Nagyasszonyának nevezte el az egykori názáreti leányt, aki a magyar lelkiség kincse lett.

       Ünnepe kezdetben Nagyboldogasszony napja volt, ma október 8-án ünnepeljük. Az ünneplés maradandó értéke, hogy ezen a napon magunkat, családunkat és minden hazánk fiát, lányát, egész népünket ismét Nagyasszonyunknak ajánljuk. Oltalmát nem azért kérjük, mert megérdemeljük, hanem azért, mert kis országunknak és népünknek a nagyok között égi segítségre van szüksége. Anyai gondoskodását ma is igénylik, akikben él a máriás lelkület.

        Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.

    Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.

      1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában. 

Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása(egri bazilika, 1773)

     A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.

A CSÍKSOMLYÓI BABBA MARIA

   Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak. - Magyar Kurír

Kevesen gondolnak talán arra, hogy az ,,asszony'', s így a ,,nagyasszony'' szó nyelvünknek még pogány kori rétegéből való... A magyar nyelvbe az alán ,,achszin'' szó kerülhetett át a8. század táján, amikor szorosabb kapcsolatok lehettek az előmagyar törzsek és az alánok között. Az ő nyelvükben a jelentése ez volt: úrnő, fejedelemasszony. 

     A Halotti beszéd és könyörgésben melynek keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), még így olvashatjuk :"Eſ vimagguc ſʒen achſcin mariat." vagyis :És imádjuk Szent Asszony Máriát.

a halotti beszéd

Buda 1686. évi visszavételekor és a török kiűzésekor XI. Ince pápa üzenete volt a jelszó: "A Boldogságos Szűz ad segítséget!" Latinul: B eata V irgo D abit A uxilium! (A kezdőbetűk Buda nevét adják ki.) A mecsetként használt budavári Nagyboldogasszony-templomban a magyar győzelem után leomlott a fal, amelyet - védelmül - a Szűz Mária szobra elé emeltek. Így jelent meg a Szent Szűz diadalmas alakja. Mátyás királytól kezdve egészen 1849-ig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungariae képével ékesek a magyar fémpénzek. Ezeket "máriásoknak" hívták.  A magyar hadilobogókon a Dózsa Györgyre bízott keresztes hadjáratból maradt ránk először Mária alakja. II. Rákóczi Ferenc, a "nagyságos fejedelem" zászlói közül kettőn is ott láthatták a Nagyasszonyt, de a hadbavonult főrendek is ilyen lobogók alatt harcoltak a törökök, majd a "németek" ellen. Az 1848/49-es csatákban Patrona Hungariae zászlói lobogtak, sőt még a kiegyezés után is több gyalogsági ezrednél is megmaradtak. 

   ,,Áldott Nagyasszonyunk!... Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint''. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

  Istenünk, ki a Szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyesen, hogy akit Szent István királyunk példája szerint Nagyasszonyunknak tisztelünk a földön, annak örök társaságában örvendhessünk a mennyben!

   Ezen idemásolt az ünnephez illő válogatott idézetek után lássuk mit ajánlunk a mai napra :

savanyú tojásleves , fokhagymás pirítóssal

hagymás szelet krumplival és kovászos uborkával