A Szentírás vasárnapja
Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett. Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel...-János evangéliuma 1,1-5 A Katolikus Egyházban szeptember utolsó vasárnapja sajátos ünnep, a Szentírás vasárnapja. Ezen a napon a hívek közössége fokozott figyelemmel és tisztelettel fordul a Biblia felé, ünnepli azt a tényt, hogy a zsidóság nagyjai írásba foglalták történelmüket és prófétáik jövendöléseit, az apostolok és evangélisták pedig Jézus történetét, tanítását, az ősegyház igehirdetését.Ez az ünnep újkeletű a Katolikus Egyházban. A II. Vatikáni Zsinat alkalmával történt először, hogy a világ püspökei a Szent Péter-bazilikában a főhelyre tették, és a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Ezen a zsinaton a főpapok testülete messzemenően új szellemű határozatot fogadott el a Bibliáról (Dei Verbum), amely többek között arra szólítja fel a katolikusokat, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.
Szentírás vasárnapján különös tisztelettel vesszük kézbe a Bibliát, Isten élő szavára figyelünk. A Szentírás eligazít az élet kérdéseiben. Mindennapi útmutatónk kereséseinkben.
Olvasom, hogy egyszer egy hitoktató megkérdezte a hittanosokat kinek van otthon Bibliája. Néhányan jelentkeztek is. Egyik kisgyereket tovább kérdezgeti, na és olvassátok is. Jaj, nem dehogyis, a nagymamától örököltük, és olyan szép díszes táblája van, hogy bárki eljön hozzánk, megmutatjuk neki.
A Szentírás ne legyen csak egy a könyvek közül, hanem legyen az életem, tetteim eligazítója. Ne csak olvassam, ne csupán hallgassam, hanem váltsam is tettekre, amire tanít és ösztönöz.-http://frh.theol.u-szeged
Ez a Könyv – ahogy Gárdonyi Géza írja - a könyvek-könyve! Az ember egyesek szerint kincskereső, ha igazán értékes kincsre, – mondhatom így – igazságra talál, akkor ez meghatározza egész életét. Az ember mindent e szerint rendez az életében.
A Biblia védőszentjének, Szent Jeromosnak az ünnepéhez, szeptember 30.-ához legközelebb eső vasárnapon ünnepli az Egyház a Szentírás vasárnapját. Ez idén szeptember 29.-ére esik , ami Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepe A Szentírásból név szerint ismert három főangyalt ünnepeljük szeptember 29-én. Egyikük neve Mihály (Mikaél), vagyis: ’Ki olyan, mint az Isten?’; a másiké Gábor (Gábriél): ’Isten embere’, ’az Isten erősnek bizonyult’; a harmadiké Rafael (Rafaél): ’Isten orvossága’.
Az angyalok életéről nincsenek az emberekéhez hasonló életrajzi adatok. Történetük a teremtéssel kezdődött. Kegyelembe öltöztek, és próbára lett téve hűségük. Szabad akaratuk lehetővé tette a jók számára a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak számára a büntetés az örök kárhozat lett.
Jeromos (Hieronymus) 347-ben, a Dalmácia és Pannónia határán fekvő, ókori Stridon városában született, melyet a kutatás a mai Csáktornya (Čakovec, Horvátország) muraközi várossal azonosít /,Jeromos eredeti nyelvből lefordította a Szentírás majd minden könyvét, megteremtve azt az alapszöveget, amelyet Vulgata néven a nyugati egyház egészen a legutóbbi időkig hivatalos szentírási szövegként használt.A pálosok Jeromos tiszteletére emelt temploma Csáktornyán (1446) hajdan jeles búcsújáróhely volt. Különösen tiszteltté tette a szentet a pálosok körében, hogy a majdani magyar haza szülötte volt, továbbá, hogy a betlehemi barlangban remetéskedett, és megírta a rend szellemi őse, Remete Szent Pál életrajzát.-/szeptember_30_szent_jeromos
Ezen felsorolt idézetek után a vasárnapi miséről hazaérve készülhetünk az ünnepi ebédhez.
