Oldalak

2026. május 29., péntek


A lélek visszaállítása  

I.


Még mindig elég nagy a zűrzavar a közfelfogásban a lélek és a szellem mibenlétét illetően .Az ember és a világ eredetileg tiszta szellemi állapotban volt egységben. Ez az állapot később megtört, és minden szinten lefokozódott, így jött létre a polaritás világa , ... a jó és a rossz és így tovább a többi egymással ellentétes pólus , ... A csúcson a Teremtő, az Egy, a tiszta szellem áll, alatta a teremtett szellemi világok, legalul pedig ezek leképeződése az anyagba, azaz a fizikai lét. Az ezoterikus tanítások az anyagot összesűrűsödött szellemként (fényként) értelmezik, ezért nem szakítják ketté a szellemet és az anyagot, csupán formára különböztetik meg. Az ember eredeti állapota szellem, ahol az élet és a lét teljesen össszefonódott, teljességgel áthatotta egymást. Az analógia törvénye: „Amint fent, úgy lent”. Az emberi elme az univerzumot tükrözi. A rezonancia törvénye: „A hasonló hasonlót vonz.” A polaritás törvénye: Az ember olyan valóságban él, ahol mindent kettősségben érzékel: ég-föld, anyag-szellem, jó-rossz, férfi-nő stb. Általában az emberek könnyen elfogadják ezt , ... mert igaz , csak akkor amikor belemegyünk , akkor valójában , úgy mélységében nem értik . Ettől a félreértett , vagy közhelyes szellem nem tudja megadni azt az elképesztő átlátást - a tattvákról beszélünk* - a lények tattváját , a létezés tattváját tudod átlátni , ha ezt a három dolgot megérted .
*a Védák, Ramajáná, Mahabhátátá, Bhagavad Gitá és más ősi indiai szentírások , a valóság azon elemei vagy aspektusai , amelyek az emberi tapasztalatot alkotják , ... az indiai istenségek aspektusaként értelmezik őket .
Tehát egy átlag , olyan ember aki nem gondolkozik önmagán , vagy materialistának vallja magát , őrá az jellemző hogy a tudatát egy egységként érzékeli . Általában beazonosítja magát a testtel , meg az aggyal , ... ez vagyok én , tehát a lelki , szellemi oldaláról úgy gondolja hogy ez kb. az agynak a tevékenysége , ... hát aztán vannak érzelmeim , meg gondolataim is de hát ez is úgy mind az egyben az agynak a tevékenysége .  Az alkímia az ebben egyedülálló hogy az embernek e nemlátható Isteni önvalóját kettéosztja : szellemre és lélekre . 
A szellem ugye transzcendens , nem érintkezik az anyaggal , de képes az anyag uralására , képes átlátni , birtokolni , újrateremteni . Arisztotelész ezt úgy mondja hogy : a szellem az a mozdulatlan mozgató . Ő hat mindenre , de rá nem hatnak a dolgok , tehát egyfajta szenvtelen (közönyösséget kifejező, semmi indulatot, érzelmet el nem áruló ) , érzéketlen , stabil önvaló rész . A lélek pedig gyenge az anyaghoz képest , a lélek legfőbb tulajdonsága hogy az anyagvilág jelenségei hatással vannak rá . Tehát az anyag a lelket maga alá tudja gyúrni , emiatt a lélek esendő , elgyengül , befolyásolható , individuális , sebezhető , sérülékeny . Tehát ő az egyénivé , individuummá váló részünk , az élő , érzékeny , problematikus részünk . Ezért mindenki érzi hogy a lélek egy óvni való , sérülékeny , szuperérzékeny önvaló rész , míg a szellem minden körülmények közt stabil és szenvtelen . A lélek nem egy ilyen , rendíthetetlen , stabil valami és a keleti utak és a hermetika itt válnak el , hogy a keleti utakban - főleg a buddhizmus , hinduizmus , zen - , ők nem foglalkoznak az emberi önvalónak az emberi önvalónak ezen érző individuális részével , ezt illúziónak tekintik . Tehát vagy azt mondják hogy nincs lélek , vagy ezt a lelket azonosítják az ego-val és olyasminek tartják amitől a spirituális úton meg kell válni , tul kell haladni , tul kell jutni rajta . Ezért van az , hogy egy idő múlva , ambivalens ( két ellentétes véglet közt hányódó , vagy két ellentétes véglet egyidejű érvényesülését vagy gyors váltakozását , ingadozását jelenti ) érzéseket kelt egy keleti út , mert úgy érzem hogy a lényemnek egy fontos részét meg kell tagadnom . Hogy a megvilágosodással akár örökre le kell mondanom az egyedi személyiségemről , hogy az individuális részem helyett egy ilyen semleges , érzelmeket nélkülöző , szellemi tudattá kell válni .
Tehát az alkímia ebben más , az alkímiában központi szerepet játszik a lélek és ez igen fontos , mert a lelket tartja a kulcsnak a transzmutációban . Tehát a lélek az aki képes a három síkot összekötni , áthidalni és egy egységgé kovácsolni , a léleknek különös szerepe van ebben az egészben .
De hogyan jött létre a lélek ? ; ... Általában nem adnak rá választ , csak elfogadják a létét , ... a lélek abban a pillanatban jön létre amikor a szellem kapcsolatba kerül az anyaggal , ... a lélek azáltal születik meg hogy a szellem kölcsönhatásba lépett az anyaggal , tehát a lélek részben prima matéria , részben Nous , vagy szellem .
A lélek a szellem és az anyag frigyének a gyermeke . Tehát két minősége van , a szellemre nem hat semmi , átlát , nem érez , vele ellentétben a lélek érez és mindakettő , tehát a lélekben mindakettő benne van , anyagi is , szellemi is , egy furcsa köztes keverék .
A szellem a lélek által tudja tapasztalni az anyagot , általa válik érzékelő , érző lénnyé . Ezért van szüksége erre mert nem tudna másképp kapcsolatba kerülni az anyaggal . Tehát Test , Lélek , Szellem hármassága az ember esetében úgy néz ki hogy a test az úgy eléggé egyértelmű , ... azt nem kell magyarázni hogy micsoda , az érzékszervekkel és aztán van a lélek és van a szellem .
De van itt még néhány dolog amit lehet tapasztalni , volt a test , és kétféle tudat , a lélek tudata , meg a szellem tudata . Tehát lelki-szellemi tudattal rendelkezünk , de van egy harmadik tudat is . A Test , Lélek , Szellem , hármasát általában úgy tanítják hogy van a Lélek és a Szellem , a Test meg a porhüvely , tehát ő a tok , őbenne van a Lélek , ő tárolja , ez a földi burkolata , tehát az egy anyagi rész , ... De a Test az nem ennyi a Test is egy harmadik tudatot jelent , a Test az egy önálló tudattal rendelkezik . Ezen a ponton , ... a védikus filozófia nagyon sokat hangoztatja az elme , vagy a manasznak ( értelem , a gondolat, a felfogás , az érzékelés és az akarat koordináló szerveként felfogott elme a szanszkrit irodalomban ) , a fontosságát , ők is erre utalnak hogy a testnek van egy önálló tudata . Tehát a harmadik tudat bennünk az nem testtudat hanem pontosabban elme-tudat , vagy test-elme , ami tényleg az agy , idegrendszer , érzékszervek , a test működését biztosító intelligencia .
Tehát a test rendelkezik ezzel is és ez az elme , ez van az anyagvilágra ráhangolódva , a test igényeit , ösztöneit , késztetéseit , akarja kielégíteni , illetve azt irányítja . Ez a test-elmetudat vagy elme-tudat ez egy halandó tudat , a halál pillanatában kihuny , amikor a test szétesik , elemeire bomlik akkor ez az elme szétoszlik . ...
Azonban van itt még valami , egy másik nézőpont , mert a szellemnek is megtalálható a nézőpontja az emberben és ez pedig az úgynevezett : buddhi (szanszkrit szószerinti jelentése ébren lenni , megérteni , tudni , a „fogalmak megalkotásának, megtartásának ; intelligencia , értelem, elme ” képessége , az intellektuális képesség és a képesség , hogy „megkülönböztessünk, megítéljünk, megértsünk” valamit ) , ... a szellemi tudat , az ami elfogulatlanul , bölcsen , felülről szemléli a dolgokat , amit nem befolyásol az anyag , - erre nyugaton az intellektus szót használták a hermetikában , de mára már ez megváltozott - , ezért egy Buddha fejjel szimbolizáltuk .


Ha ránézünk erre a rajzra akkor láthatjuk hogy : az ember tulajdonképpen egy Test-Lélek-Szellem egység , de ennél egy mégis komplexebb lény , mert három nagy egységet , még két tudati funkció segíti , ebből az Elme az anyagra fogékony software , a Buddhi pedig a transzcendensre fogékony software , vagy a Szellem képviselője az Elme a test képviselője és a Lélek a kettő között hányódik , hol az egyiknek a hatása alá , tehát a Buddhi és a Szellem hatása alá , hol az Anyag és a Test hatása alá . Ha a Lélek éber , akkor képes arra hogy a Testet és az Elmét uralma alatt tartsa és ilyenkor van kapcsolata a Szellemmel , ragyogó magasrendű lény . De a lélek lehet alvó is , tehát a Léleknek ugyanis az a problémája hogyha alacsony energiaszintre kerül , vagy hogyha azonosul az Elmével és a Testtel , akkor teljesen belefeledkezik az Anyagba és teljesen elveszíti a kapcsolatát a forrással , a Szellemmel . Ebben az állapotában az energiáit az Anyagból próbálja meríteni és tulajdonképpen a Lélek kihuny , mint egy ilyen parázs amire túl sok földet lapátoltak , és csak az Elme- és a Test-tudat marad éber . Az embert ilyenkor az egyre mértéktelenebb evés-ivás és egyre durvább ingerek ostromolják , így tud csak energiaszinthez jutni . Ez oda vezet hogy morális érzéke sincs , nincs értékrendje , bármit megtesz , függőségek rabja lesz , - a világban a legtöbb öntudatlan embert ezek jellemzik , ... bármit belenyom a vénájába csak azért hogy valahogy ezt a test-elme-tudatot kielégítse , ... nincs határa a perverzióknak és az anyagba való elmerülésnek , tehát a lélek nincs meg kapcsolatban csak ez az elme-test , tehát ez az állatias tudat uralkodik el , és egyáltalán a szellemi rész nem nyilvánul meg .
Ekkor a lélek alvó , vagy tetszhalott  , ...Ez az öntudatlanságba merült Lélek , aki nem képes ezt a harmadik tudatot , az elme-tudatot kordában tartani és ez lenyomta , egy állatias ösztönlénnyé válik és tulajdonképpen az emberiség ettől ilyen széles skálán mozog . Tehát vannak nagyon állatias emberek , és aztán vannak érdekek által vezéreltek , kegyetlenek és teljesen szenvtelenül csak a saját élvezeteiket keresik , és van az emberiségnek egy olyan része amely együttérző , jóságos ,tiszta , attól függően hogy a Lélek éppen a Szellem , tehát éppen a Buddhi felé vagy az Elme , a majom felé van elmozdulva . ...
A létezés rongáltságának primordiális oka szellemi (bűn), lelki (őrület), vagy testi (betegség). ...
Senki sem lehet szellemében bűntelen, aki lelki világában nem értelmes, és testében nem egészséges, , ... mert végül is a szellem világa a lélek és a test világát is átsugározza; a lélek a szellemet és a testet is minősíti és formálja; a test a lélek és a szellem világát is megalapozza. .... Ezért: A lélek a test morálja, de a test a lélek bázisa. A szellem a lélek morálja, de a lélek a szellem bázisa. A szabadság a szellem morálja, de a szellem a szabadság bázisa. Ugyanaz a kapcsolat és viszony, amely a test és a lélek között fennáll, áll fenn a lélek és a szellem között is (a lélek a szellem bázisa, vagyis teste). De ugyanaz a viszony áll fenn a szellem és a szabadság között is (a szellem a szabadság bázisa, vagyis teste). Ezért, ha a test törvénye a lélekben van és a lélek törvénye a szellemben van, a szellem törvénye a szabadságban van. ...
BÖHME érdeme volt, hogy ebben a zűrzavarban rendet teremtett.
Miből kell kiindulni?
A kinyilatkoztatásból.
Miért?
Mert ha az ember nem a kinyilatkoztatásból indul ki, okvetlenül már valamely rongáltságból kell kiindulnia. A kinyilatkoztatás szava létezésünkben az egyetlen valóság, amelyet a törés nem érintett, vagyis, amelyet sem a bűn (szellemi törés), sem az őrület (lelki törés), sem a betegség (testi törés) nem ért el. A kinyilatkoztatás a szellem és a lélek és a test megzavarodása fölött áll, s amikor az ember a realizálás (transzmutáció, metanoia) módját és lehetőségét keresi, bázisnak és fundamentumnak csakis a defektusmentes szót tekintheti. Helytelenül járok el, ha a héber hagyományt fogadom el, és a realizálást a bűn likvidálásával kezdem. A kezdet rossz. Helytelenül járok el, ha a hindu hagyományt fogadom el, és a lélek területéről indulok el, és a realizálást az őrület (a lélek megzavarodásának) kiirtásával kezdem. A kezdet rossz. Helytelenül járok el, ha a görög testedzőket, vagy a modern tudományt fogadom el, és a test területéről indulok el, és a realizálást a betegség likvidálásával kezdem. 
 Aki eziránt érdeklődik, BÖHME műveiben úgyis mindent, ami lényeges, megtalál. Ezúttal csak ennyit:
    A szellemnek hatalma van 
    az anyagnak tömege van, 
    a léleknek értelme van; 

    a szellemnek ereje van, 
    az anyagnak súlya van, 
    a léleknek alakja van, 

    a szellem tevékenysége a hatás,
    az anyagé a tehetetlenség, 
    a léleké a szemlélet;

    a közép: az imagináció. ....

Az üdv az élet értelme. Az üdv az élet szubsztanciája. És feltéve, ha biztosak lennénk abban, hogy túlvilág és ítélet és öröklét nincs, mert a lélek és a szellem a testtel együtt feloszlik, az üdv gondolatát már csak felelősségérzetből, feltétlenül, csupán tisztességből is kötelezővé kellene tenni, nehogy bárkinek is eszébe jusson az embert csibésznek tartani, aki fizetés nélkül akar távozni. Ezen a helyen nyer az ember választ olyan kérdések egész seregére, amelyek egyébként soha megoldhatók nem lennének. ....
Az ember abban a csávában van, hogy tudja mit kell és kellene tennie, de sejtelme sincs arról, azt, amit tud, miképpen kell megtennie. Azt, hogy mit kell csinálni, a kinyilatkoztatás megmondja. Hogyan kell megtenni? Nem tudja senki. A szó adva van. A nehézség a megvalósítás.
Olyan módszerre van szükség, amely az ige hatalmát a gondolat válságán keresztül a tett erejébe tudja átvinni.

Az ember létezése közvetlenül nem a kozmosszal, hanem Istennel kapcsolódik. Ezért az ember nem a kis világ, /mikrokozmosz /hanem a kis Isten / mikrotheosz /.
Az egész szentírást azzal a lélekkel kell olvasni, amellyel írták és ennek segítségével kell gyakorlatozni .

Az evangéliumot olvasva , önkéntelenül adódik a kérdés : mi az élet értelme ? ; és adódik a válasz is : Krisztusnak tetsző életet élni , üdvözülni , a menyországba jutni , Krisztus követése és minden hiábavaló evilági igyekezetnek megvetése .
Aki engem követ, nem jár sötétségben – mondja az Úr. Legyen azért legkedvesebb foglalkozásunk a Jézus Krisztus életéről való elmélkedés. ... A fontos nem a tanítás hirdetése, hanem a sors átalakítása .
Sokszor azt látjuk, hogy sokan – gyakran hallják bár az evangéliumot –, nemigen lelkesednek fel, mert nincs bennük Krisztus lelke. Márpedig annak, aki teljesen, érteni akarja Krisztus szavát, annak azon kell lennie, hogy egész élete folyását az övéhez igazítsa.
Azért kellene imádkoznunk hogy ép testben ép lélek legyen .Mert ott, ahol romlik a lélek, mindennek a romlását maga után vonja: először a testét, aztán a családét, majd a nagyobb közösségét. Imádkozva a lélek épségét szolgálja az ember, szeretve le tud mondani a másik javára, és azután jöhet a kocogás, a kerékpártúra és minden más, ami azt szolgálja, hogy a lélek temploma, a test is időlegesen ép maradjon.
A 21. században vagyunk, amikor egyre hangsúlyozzák a különböző szűrővizsgálatok szerepét az egészség megőrzésében, miközben nem vesszük észre, hogy pontosan a civilizáció mennyit rontott az ember egészségén: a műanyagok, kipufogógázok, vegyszerek káros hatása mind ismert... de ennél még sokkal fontosabb, amiről keveset beszélünk, éspedig a lélek romlása, az erkölcstelenség, a szexualitás túlzott szabadsága és az anyagiak utáni hajsza.
Mi is a lelki okozó?
Fontos az okok, illetve a mögöttes problémák feltárása és elemzése, majd a belátás. A kitekintés helyett, önmagunk középpontjának megtalálása. Ha sikerül, akkor az elfogadás is megvalósul, és már csak a megoldás illetve az elengedés van hátra .

Miklósvölgyi János , festő , grafikus , a Timár L. podcastjében : Hazatalálás - kifejti : Az emberiség mára nagy bajba került ,. ...ennek alapvető oka hogy a lelket elkezdték lekapcsolni .... Ahhoz hogy az emberi lét folytatódhasson ezen a bolygón , mindenképpen szükség van arra hogy a léleknek visszaadjuk azt a hatalmát , amely egyébként a teremtéstől fogva , hát a kezében kéne hogy legyen , - a léleknek kéne érvényesülnie , döntéshozó pozícióban kéne legyen , ... Ameddig ez nem így lesz és pusztán a szellemiség és a racionális gondolkodás diadalmaskodik, addig nem várható olyan színtű pozitív el mozdulás az emberi létminőségnek a rendszerében , ami egyébként egy vágyott dolog sokmindenki számára . Tizenöt pozitív példát sorolnék fel arra hogy a lélek visszaállításának mi szolgálhat segítségül , ... ez inkább az hogy bizonyos kérdéseket hogyan kéne szemlélni. Hát most itt a Keresztút járásról lesz szó , ... ha ennek megnézzük az egyes stációit , és ezeket egyenként elemezzük , akkor látni fogjuk hogy ezek nagyon komoly szimbólumértékkel is bírnak . Itt nemcsak arról van szó hogy ez egy szenvedéstörténet , hanem egy nagyon komoly üdvtörténetet is vázol , maga a Keresztút . Ha az ember ezt meg is érti , akkor ez már egy nagyon pozitív dolog ....
Ez a 15 pont ami megfontolásra érdemes és előremutató lehet ebben a küzdelemben ami folyik évezredek óta a lélek és a sárember / gólem / között :
1.Krisztus mennyei Atyja és a héberség istene két különböző entitás . Ezt tisztán kell látni ,: A FIÚ  az nem a Jehovaként tálalt , büntető , kegyetlen istenképpel , hanem már a Teremtés pillanatában is önzetlen szeretetet sugárzó Atyai minőséggel egylényegű .
2. Az áteredő bűn általi kollektív emberi felelősség hirdetése , az egyház és a teológia Benes dekrétuma , ... - az ember alapvetően jónak lett teremtve , azt akarják sulykolni hogy bűnös vagy és bűnben fogantál ,  ... a bűntudat elültetéséről van szó ,  ami egyébként a lélek működését egyértelműen a háttérbe tolja .Azt kell elfogadni hogy az Isten saját hasonlatosságára teremtett bennünket , lélekemberként és ez az ember alapvetően tiszta és bűntelen volt .
3. Krisztus nem egyetlen népet felemelő Messiás , hanem az egész emberiséget megmentő egyetemes megváltó .
4. A kizárólag a zsidóság számára írt tízparancsolat , a szeretet legfőbb parancsolata nélkül hiábavaló . mert nem építvén lelekvezérelt embert , csupán tömegemberek programozására alkalmas .Tehát a törvény nem épít lélekembert ;... csak sárembert épít .
5, Krisztus Táborhegyi színeváltozásánál, Mózes és Illés mellett , a Teremtő Atyaisten kizárólag a világ világosságát jelöli meg szeretett fiaként . és egyértelműen jelzi , hogy a világnak őt kell hallgatnia .Mindez azt jelenti hogy a Mózes és Illés által képviselt értékrend , nem állhat meg az Üdvözítő mellett .
6. A kereszténység héber hagyománnyal való összeolvasztása teret nyit a Jézus ellenes erők feszínre törésének , ezt tapasztaljuk .
7. Az ószövetségi alapozottságú , inkvizíció , kereszteshadjáratok , és búcsúcédulák kibocsátásának felelőssége nem az evangéliumi kereszténységet , hanem a Krisztus  árúló, zsidókeresztény  egyházi elöjárókat terheli  .
8.Az ószövetség bosszúálló és az Új testamentum kegyelmet gyakorló etikája nem egyeztethető össze , utóbbi az előzőből nem vezethető le .
9. Isten nem kisért ! ; ... Aki kísért az a Sátán és Jahve . Az ószövetségi istenkép ezért minőségazonos vonásokat mutat az Antikrisztussal , igy az Üdvözítő Atyával való egylényegűségének jelen formában és keretek között történő hirdetése ,az evangéliumi tanítás bűnnel  való átitatása , vagyis burkolt támadás a Megváltó és a lélek ellen .
10.János evangélista mondja :. Aki tagadja hogy Jézus a Krisztus , az , az Antikrisztus .A héberség tagadja hogy  Jézus a Krisztus , ezért a kereszténység zsidó gyökereinek elfogadtatására tett kísérletek , a fenevad felemelését, valamint az emberellenes kirekesztő választottságtudat felébredését ás hitelesítését segítik .
11. A választott népi státusz , hatalomtechnikai eszköz , a bűnök legalizációjának és önigazolásának , ideológiai fegyvere , ezért az emberi tudatból és a vágyból való kirekesztése az emberiség elemi érdeke.
23. Az ószövetségi Jákob hazugságára is alapozódó , lélekgyilkos hagyománya terhes a Megváltóra nézve , ezért az Üdvözítő védelme és az emberi faj túlélése céljából , le kell választani az evangéliumok világáról .
13.Ősatyánk nem az egyházi tanításszerinti zsidó ősatya Ábrahám , hanem Kám vére Nimród .
14. A magyarság ótestamentuma nem a zsidó hagyomány szentnek nevezett irata , hanem a Krisztusi szellemiséget képviselő, kámita gyökerű , műveltségi hagyatéka . Ez kell hogy erkölcsi  igazodási pontja és spirituális mércéje legyen.
15.Üdvösségünk misztériuma az egyház tanításával szemben , nem a gyűlölettel és pusztítással fertőzött ószövetségben , hanem a megbocsájtást hirdető Jézus Krisztusban rejlik . ...
Itt lehet látni hogy egyértelmű hogy az ószövetség és kontra a Krisztusi hagyománnyal felírható konfliktusról van szó , és ameddig az ember ezt nem teszi rendbe önmagában ,  ... és a  közösségében , addig teret nyit az antikrisztusi erőknek .
Ezek tények , ezekkel nem nagyon lehet vitatkozni  ,  a római katolikus katekizmusban leírják hogy : Üdvösségünk misztériuma az ószövetségben rejlik . ... Mi van ? ; ... - Hát nem maga az egyetemes Megváltó Jézus Krisztusvolt az aki üdvösséget garantálta az embernek ? ...aki ezt sulykolja , aki ezt tanítja , az tévútra terel , - azt is mondhatnánk hogy egyébként hazudik - ,... Namost ki volt a hazugság ?  ... ezt pontosan tudjuk , ....milyen sötét erő mondatja ki egyébként , paragrafusokba foglalva , deklarációk szintjén , az egyháznak egyik legfontosabb iratában rögzítve ,- azt hogy az üdvösségünk misztériuma az ószövetségben rejlik - , ami egyébként konkrétan , hazugság . ...
Tisztán kell látni hogy milyen pozícióban vagyunk , most milyen történelmi korban élünk , ... itt nagyon nagy intenzitással jelen van a sötét erő. ...     Ha ezt megértjük , akkor a mélyben feltárhatjuk ennek a sötét erőnek a jelenlétét , ... a fizikai lét síkján , egyáltalán nem is biztos hogy az ember ezzel szembesül, mégis az ember tudatában ott van ez a sötét energia , hogy a katekizmusban foglaltakat elfogadja és nem szólal meg benne a vészcsengő , hogy ez biztos hogy így van ?Az emberi lélekben is jelen van ez a sötét energia , ami visszafolytja az emberben ezeket a felismerési mechanizmusokat .
Ebben a korban amiben élünk , a tudomány már tort ül a művészet és a zene felett , ami egyértelműen a léleknek lenne a felségterülete és a megnyilvánulási formája . A tudomány vívmányainak az alkalmazása felgyorsult , ez segíti az emberiséget de egyben hatalmas veszélyt is jelent , az eredményeket  nem lehet elvitatni . De ugyanakkor a tudománynak vannak olyan aspektusai , ami viszont az emberi elmét , iszonyatos módon roncsolja , nem beszélve az emberi lelkiségről . Itt a Harari féle történetre gondolunk , - hogy miként lehet biorobotokat létrehozni , ember és gép hibrideket -  , ami által a lelket kiiktatják az emberből . Ez egy olyan társadalmat fog építeni ahol aztán megnézheti magát az ember , ez szintén a technikának köszönhető. Ez a fejlődés ami ide vezetett az ipari forradalomtól eredeztethető . Az ipari forradalomnak négy fázisa különböztethető meg , a negyedik a digitális forradalom . Az első az az 1750-es években kezdődik és a XIX. századhoz köthető a vége , az 1800-as vége . Már itt is bemérhető egy sötét erő jelenléte , a közhiedelemmel ellentétben Thomas Newcoman  találta fel a gőzgépet , nem pedig James Watt , mert amikor Watt megszületett a gőzgép már működött .és Newcoman már meghalt .
Thomas Newcoman 1663-ban született Dartmouth-ban, Devonshire megyében, Angliában. A dart , az dárdát jelent , a mouth az pedig szájat jelent , ebben hogy Dartmouth már van egy figyelmeztető jel . Egy szúró fegyver a dárda és a szájnak a kombinációja az milyen módon jelenik meg a Bibliában ?...ha spirituális értelemben vizsgáljuk a dolgokat . A Jelenések könyvében , az utolsó idők Krisztusát ahogy leírják , hogy két élő éles kard van a szájában . Tehát van egy száj és abban a szúró fegyver, a Dartmouth ugyanúgy hordozza a száj és a szúrófegyver összetételt , mintahogy a  Jelenések könyvében , az utolsó idők Krisztusa  magában rejti . .Csak egyetlen gond van , hogy a Jelenések könyvében , leírt Krisztuskép az nagyon nem egyezik azzal a Krisztusképpel amit az Evangéliumokban olvashatunk . A Jelenések könyvében , a végefelé amikor megjelenik az ítélő Krisztus , az utolsó ítéletnél , hogy egyrészt két élő éles kard jön ki a szájából és azzal fogja verni a hitetleneket , a ruhája egyébként vérben áztatott lesz , ... ez inkább egy Jahvei képet mutat , nem mint egy Krisztusi képet . ...Namost Krisztus , legalábbis az Evangéliumok világában , a hitetleneket soha nem verte semmivel , sőt , inkább meggyőzni vagy megtéríteni akarta őket , nem erőszakkal hanem egyszerűen szóval . a lélek nyelvén próbált hatni . Krisztust soha nem ábrázolták vérben tocsogó ruhában , - a keresztre feszítés alkalmából ez megtörtént , de ott már a ruháitól megfosztották - ,ráadásul a tomporára , tehát a fenekére . rá van írva hogy királyok királya , ... Namost Krisztusnak ez soha nem volt a neve , se az Újszövetségben se másút . Egy olyan képet kapunk , ami sokkal inkább emlékeztet egy ószövetségi istenképre , amely büntet , vérben tocsog , és egyébként pusztít . Egyébként egészen a IV. századig nem is kanonizálták a Jelenések könyvét , a keleti egyházak csak a IX. században tették meg . Több olyan egyházi személyiség volt , Markiontól kezdve Eusebiuson keresztül akik komoly kritikával illették a Jelenések könyvét és azt mondták hogy ez az apokaliptikus zsidó hagyománynak egy jellegzetes példája  .Szó sincs arról hogy ez tisztán evangéliumi mű és ebben az értelemben az Evangéliumokhoz tartozna és keresztény értékeket képviselne , hanem tk. egy zsidó világképnek a megnyilatkozási formája tükröződik a Jelenések könyvének gyakorlatilag minden szavában és így a Krisztus képében is . Ezáltal megtörténik ugyanaz a csere ami megtörtént a Sixtus kápolnában . Tehát egy ószövetségiistenképnek a mintáját ráhúztak a magát a kegyelmet gyakorló Krisztusságra . Ez a Jelenések könyvének az egyik legnagyobb problémája , ...
Az ónbányászattal kapcsolatban találta fel Thomas Newcoman a gőzgépet , ... az ón latin neve a stanum , ami a Föld mélyén van , egy sötét erő , ami a sátáni minőséget magában hordozza a jelképek szintjén , - stannum , stan , .. satan ., ... Ez a sátáni minőség elhatalmasodott az emberiségen az idők folyamán . Ez egyértelműen bemérhető az ipari forradalom vívmányai képében , annak ellenére hogy a pozitív irány is benne van , ezt azonban hogy pozitív irányban tudjuk használni a lelket kéne , lélek alapozottságú módon gondolkodni . De mivel a lélek a háttérbe van tolva ezért egyértelműen a stan , azaz a sátán hat elsősorban az egész emberiségre .
A sötét dolgokról azért kell beszélni hogy az ember tisztában legyen azzal hogy milyen veszélyek leselkednek rá  , melyek azok a sötét energiák , vagy pusztító megnyilvánulási formák , az élet bármely területén ami eltereli abból az irányból az embert hogy a fényt képes legyen felismerni , vagy annak az irányába rendeződjön , orientálódjon ....
Amikor a negyedik ipari forradalomról beszélünk , - ami a digitális forradalom - , akkor nem nehéz belátni azt hogy azok a jelenségek , azok a jelenések , - ami tk. egyfajta ördögi jelenés ami a napjainkban történik - ,a digitalizált világ , a mesterséges intelligenciának a világa , az egy nagyon komoly veszélyt jelent az emberiségre nézve .... Ezek a tendenciák mögött amik a mesterséges intelligencia által generált világban rejlik, az megintcsak egy sötét erőnek az alapozottságát feltételezi .
A 15 ponton keresztül sok minden meg volt említve , de többek között asz hogy mégiscsak azt a Krisztusi utat kéne követnünk , nem pedig azt ami az ószövetségben rejlik , a büntető istenkép által generált , pusztító világképet .
Ha most átváltunk a pozitív mintára , akkor vannak azért olyan pozitív minták , akár a művészet , akár a vallástörténet egyetemes világába , amik nagyon szépen megmutathatnák azt hogy annak ellenére hogy bár sötét alapozottságú ez a világ , itt nagyon erősen és nagyon intenzív erővel vannak jelen , azok a fényminőségek , azok a pozitív értékrendek amelyek egyébként az emberi gondolkodást , az emberi életet egy megfelelő mederbe terelheti és egyszerűen hitet adna az embernek hogy igenis van kiút ebből a világból , ami most úgy látszik hogy tk. már nyakig betemette az embert . És pozitív mintaként felhozható Piero della Francescának az Arezzoban található Szentkereszt legendája , ez egy hihetetlen erős képi egység , egy 10 elemből álló freskó ciklusról van szó , egyszerűen a képnyelven le kell olvasni ami ott látható , hihetetlen intenzitással nyilvánul meg benne a kegyelemnek az az útja , amit egyébként , maga s Krisztusság képvisel immár 2000 éve .




De azt az energiát is megmutatja hogy melyik az a sötét erő és milyen módszerekkel próbálja ezt lefedni , hihetetlen erejű küzdelem folyik ott az Arezzói bazilika oltárképén . Az egésznek a kifutása az az embernek a felemelkedése és maga a Feltámadás .



De olyan szinten a feltámadás hogy tulajdonképpen a sárembernek a megigazolása amiről már volt szó  a második teremtéstörténet emberének , - aki egyébként lélekkel nem rendelkezik - , de most az is képes arra hogy lélekkel töltődjön . Ennek a lélekkel való töltődésnek az útját mutatja be Piero della Francesca.



Ez  a freskó tk. megmutatja azt a kivezető utat a sötétségből , ami minden ember számára , - egyébként ha őmaga ezt vállalná és felismerné - , egy járható út lehet , ... Itt konkrétan megjelölt életprogramnak olyan egyes stációit mutatja be amelyik minden ember számára bejárható .
Ez a világ számára hátrahagyott olyan üzenet ami egészen döbbenetes . Piero della Francesca 1492 október 12. -én halt meg , ez az időpont aszért érdekes mert 1492 október 12.- én történt meg amikor Columbus partot ért az Újvilágban és kezdetét vette a parazita működésrendű gyarmatosítás .
Piero della Francesca ahol született annak a helynek a neve :  Borgo Santo Sepolcro , ez Szent sirt jelent .
Namost ha valaki Szent sírból születik meg , ez keresztény terminológiával  , az maga a feltámadás , 
Namost akkor a Krisztus keresztútjára ha rátekintünk , akkor az nemcsak Krisztusnak a halál előtti néhány lépését mutatja be , hanem az egész emberi életet vázolja . De nemcsak egyetlen embernek az életútját , ...Tehát személyes keresztútjárást mindenki számára bemérhet , de az egész emberiség tk. a keresztútjárás rendszerében járja végig   az élettörténetek  fázisait .... 
A Krisztusi magatartás mint a Krisztusi jelenlét ,az az egész emberiséget átszövi , ezt kéne felismerni . Mert ha az ember képes arra hogy önmagában föltámassza a benne rejlő Krisztusságot  , - ez nem azt jelenti hogy minden más vallással föl kell hagyni - , akkor egy olyan pozitív energia szabadul fel belőle , ami által tk. az a pusztító , sötét és antikrisztusi erő , ami most eluralta ezt a világot , az gyakorlatilag parkolópályára terelhető . Ezt kell egyébként megérteni és ez a Krisztusság ez jelen van és ennek a megértéséhez nyújt támpontot a  keresztútjárásnak egy újra értelmezése . 







2026. május 25., hétfő


Andrea Mantegna: Ima a kertben (1459)

 

Egyes vélemények szerint ideje lenne számvetést tennem , összegeznem kéne hogy mi van ? ; ... - mi van a kertemben ? A kert a világ kicsinyített mása. Élet és halál egysége megtalálható benne.


Az élet és a világ szerkezete ezért kertszerű.


A kert élet és világszimbólum. Mint élet előtti Paradicsom, Édenkert, majd mint a szerelem helye az élet színhelye, és mint Getsemáné-kert a halál színhelye. Mind-mind azt mutatják, hogy az élet beláthatatlanul dús és nehéz és szép és fájdalmas és gyönyörökkel és kínokkal teli egyszerre.
Ezért nehéz az életvezetésről, kertünk ápolásáról úgy írni , mintha szakácskönyvet írnánk , nem igazán vannak receptek , talán valami útkeresés az van , mint amikor Dante a sötét erdőbe tévedt , ... Lehet erről többféleképpen írni , ... a tökélyre fejlesztett tudás , meg az egészség nyelvén és az élet nyelvén , a bor és a szerelem nyelvén .
Egy a lényeg, a világ és az élet oly hatalmas , hogy benne rendezettségre is lelhetünk , és a fej , a tudás és a szív benne megfér egymás mellett.
E néhány gondolat szíve, hogy az élet, amelyet élek – az életem – nem az enyém. És ha lélektan, filozófia vagy vallás a valóságot, az élet valóságát kívánja felmutatni, ennek belátására kell ösztönözzön. Persze lélektan is lehet inkább tan , mintsem lélek , filozófia is lehet inkább bölcselkedés , mintsem bölcsesség iránti parázsló szerelem , és vallás is lehet formalitás , kongó kötöttség , mintsem eredethez visszavezető út.
A belátás viszont azt mondja: életem nem az enyém, sokkal inkább én vagyok az életé.
Ha úgy élek, hogy az enyém – márpedig a mai ember eléggé úgy él –, akkor valami nagyobb valóság ellen vétek, nagyobb valóság ellen élek. Ez pedig az életen belül feszültségekhez , görcsökhöz , akár betegséghez is vezethet. Persze lehet , hogy ezek éppen ennek jelzésére hivatottak. Mert az életen túli életbe rejtett ereje oly nagy , hogy még ez esetben is képes görcsöket kibogozni , feszültségeket megoldani , betegségek nyelvével ráébreszteni arra , hogy egy nagy rend részeként élünk és abban tapasztaljuk magunkat.


De hová vezet, ha az ellenkezőjéből indulunk ki? Mi van akkor, ha úgy élek, hogy életem a sajátom, ahogy valójában szinte napunk egészét éljük?
Nyilvánvaló, hogy van igazság ebben, mivel nem mások életét élem.
Az élet érint engem.
Egész egzisztencialista filozófiarendszer épült arra , hogy ez nem könnyed érintés , hanem elég súlyos kapcsolódás. Ha így nézek létbevetettségemre , akkor életem az enyém. Tetszőlegesen rendelkezhetem felőle. Odaadhatom , élhetem , visszaélhetek vagy élhetek vele , megoszthatom , akarhatom uralni és így tovább. Ha viszonyunk olyan , mintha birtokolnám , akkor meglehetősen tárgyiasítom e kapcsolatot, és ha tárgyiasul , akkor meg is kövül. Ha pedig megkövül, akkor igen nehezen tudok vele bármit is kezdeni , nemhogy uralni. A kiszolgáltatottjává válok.
Ha tárgyként tételezem az életet, s magamat annak alanyaként, akkor olyan szemlélet alakul ki bennem, amelyben nemcsak a tárgy – jelen esetben maga a tárgyiasíthatatlan élet –, hanem az „én”, e még inkább tárgyiasíthatatlan minőség is megkövül, „személlyé” válik, életbe dermed.
És ez a körforgás így egyre nagyobb örvénylésbe lendül, a szemlélet megszilárdul, az én tételezi az életet, s az élet az ént, az én életemet.
És ez maga az élet természetének beszűkülése.


A régiek tudták mindezt, és tudja az ég feletti is. Tudja, hogy van az emberben „beszűkítő” hajlam. Minden bizonnyal ennek köze lehet a keresztény bűnbeeséshez is. Mert a kinyilatkoztatás ezt akarja feltörni. Ez a lét rejtett ereje, ami megnyilatkozik. Valahonnan leszáll. Ez a tudás, ez a belátás. Beleláttat, megnyilatkozik, belenyilatkozik a létezésbe. Valahonnan kibomlik, miként egy rózsavirág kinyílik. . ...V A magyar nyelv úgy fejezi ki: világra jön. Ebben rejlik a létezés misztériuma: honnan jön ki? Titok. A lét belsejéből. Mert a létezés elváltozásával, a halállal sem elszáll, vagy kiszáll belőlünk a lélek. Csak akkor száll ki, ha magamra csak és kizárólag személyként és életemre csak és kizárólag tárgyként gondolok. Igazából a lélek befelé száll, befelé húzódik vissza. Mert az eredet nem kint van. A Teremtés van kint, a kinyílás, az élet, a lét. Amiből mindez ered, az „bent” van. S az a „benső világ” jóval nagyobb. A rejtett világ, a megnyilvánulatlan határtalanul nagyobb. Hogy milyen is pontosan? Nem tudni. De nagyobb. És van a világ, a megnyilvánult. Van a nagyobb, s van, ami fénnyel teli: a világ. Ez a kettő valamilyen rejtett módon összefüggésben áll, a benti nagyobb a kinti fénytelivel.....
Az életvezetés kérdései előbb-utóbb terítékre kerülnek azoknál, akiktől e gondolatok nem idegenek. Ha enyém az élet, beszélhetek az életvezetésről. Mert meg lehet fogni az életet, tárgyiasítani lehet, beszélni, előadni lehet róla. ...
Érvényes lehet, hogy a magaménak tekintem az életem. De ez olyan, mint amikor a felnőtt csupán felnőtt, és nem emlékszik arra, honnan érkezett. ...
Ha csak felnőttként élek, akkor tárgyak vannak és személy vagyok és életem van. Nekem. Ha gyermekként, akkor „valami” általam szemléli a zöldet és a kéket. Belelát a mennyek királyságába. Királyfiként és királyleányként.
És hogy mi lehet híd , kapcsolódás? Mi az ami átvezet a „felnőtt” gondolkozásból – a tárgyiasított életből, az életemből – az életbe? Hogyan lehet vezetni az ilyen szemléletű életet? (Mert ekkor az élet megragadására sem vagyok képes, hisz inkább ő fog engem, vagyis fogva tart.) Hogyan lehet életvezetésről beszélni, ha inkább az élet vezet engem?
Ha úgy élek, hogy enyém az életem, akkor először el kell kezdenem saját gyermekemként rátekinteni. A kivezető szemlélet: tekintsek életemre úgy, mint gyermekemre. ...
Lehet ápolni, lehet nevelni, terelgetni, és lehet szeretni. De előbb-utóbb eljutok odáig, hogy el kell engednem. A gyermek végső értelemben nem az enyém. Mindig lesz valamilyen benső kötődés szülő és gyermek között, de el kell engednem, mert az élet természete ezt diktálja.
Tehát valahol természetes, hogy a gyermeki létezésben kialakul egy kötődés az élethez, és tegyük hozzá: nagyon sok minden máshoz is. De a rend felé az vezet, ha e kötődést átlátom, megértem, és helyén kezelem. Az élet attól olyan nagy-szerű, hogy ezt lehetővé teszi. Rugalmas közeg. Lehetőség, melyet alakíthatok, de ugyanakkor kerete is „valaminek”, amiben ez a „valami”: az „én” áramlik, tapasztalható.


Ha eddig eljutottam, már képes vagyok ráérezni az életvezetés természetére. Kellően fellazultak tárgyiasított életem határai. Az élet körében rálelhetek valami nagyobbra, ami benne utat keres magának az élet beszűkültségének feloldásával. Az élet egy lehetőség erre, hogy eljuttassa önmagát természete szerinti valóságába, miközben az egész folyamat szintén természetes közege.....
Maga a költészet is csak halvány kapu a valóság eme természetéhez.


Ha a lélektan nem ahhoz visz közelebb, hogy kinek van lelke, vagy hogy mi ez a lélek, s ezáltal mi az én valójában, akkor nem lélektan. Ha a filozófia mint olyan nem arra szolgál, hogy megmutassa, mire is való az élet, amelybe vetetten tapasztalom magam, akkor valójában nem a bölcsesség szeretete. És ha a teológia mint olyan nem annak megismerésére ösztönöz, nem ahhoz visz közelebb, hogy kicsoda Isten, és hogyan ered Általa, Tőle, Benne és Belőle az élet, amelybe belevetetten tapasztalom magam, valójában nem Istenről szóló tudás. ...
Minden azt mutatja, hogy belevettettem egy tér–idő világba és elmennek felettem a nappalok és éjszakák. Ám a világ csak akkor mutatja ezt az arcát, ha magamra úgy tekintek, mint valamire (énre), ami van (él) valahol (az életben).......


Isten a szavakkal teremt.
Az ember a szavakkal szűkít, lehatárol, meghatároz, definiál.
Nem azt mondom, hogy jelenlegi tapasztalatunk áltapasztalat. Mert nem az. Egy bizonyos szinten valóság. Sokszor fájdalmas valóság. Legalább annyira az, mint ahogy életem az enyém. Létezik, lehetséges olyan nézőpont, amelyben ez érvénnyel bír. De ha azt teszem abszolúttá, ami nem az, akkor valami hatalmasabb rend ellen vétek, aminek – nagyságához mérten – alávetettje vagyok.


Ma már az is komoly eredmény, ha belátjuk, vagy eljutunk odáig, hogy átéljük egy nálunk hatalmasabb valóságba való belevetettségünket, egy valóságba, amely megismerhetetlen.


Azonban mi történik akkor, ha megfordítjuk? Ha az életünkre mint gyermekre való figyelem elvezet minket addig, hogy nem miénk az élet, hanem mi magunk az életé vagyunk.
Ha nem én birtoklom az életet, hanem én vagyok az életé.
Hogyan éljünk akkor?


Hogyan lehet egyáltalán így életet rendezni, vezetni, viszonyulni hozzá?


Ha én az életé vagyok, akkor az életvezetés inkább egyfajta „rendbe-simulás”. Ama rend keresése, megtalálása és a szerint való életvitel, amelyben az „én” az élet része. Mert ha felismerem, hogy létezik nálam – az aktuális, tárgyiasított énemnél – valami nagyobb, egzisztenciálisan és valóságosan is hatalmasabb, úgy nem tehetek mást, mint hogy ezelőtt az erő és hatalom előtt meghajlok. Amennyiben nem így cselekszem, továbbra is az én merev börtönébe zártan élek és gondolkozom.




Mi ez a meghajlás? Mit is jelent tulajdonképpen, és hogyan kell csinálni?


Az evangéliumban található egy nagyon egyértelmű kép erre vonatkozóan.


Az Emberfia elé írástudók és farizeusok odavezetnek egy asszonyt, akit házasságtörésen értek. Az írástudók és farizeusok azok, akik tudják az írás titkait, tudják és ismerik a nagyobbat, a benső és külső valóságot egyaránt. Tudják, hogy van valami rend a világban, és ezt élni akarják, de a külső rendetlenséggel nem tudnak mit kezdeni. E kettőt már nem képesek összekötni. Mit tesznek? E belső tudással odaállnak Jézus elé és szembesíteni akarják a rendezetlenséggel: ha a házasság és ezzel az élet külső rendje megtöretik, azt kezelni kell – mondják. Helyre kell tenni. Azt, ami kővé vált, kővel kell egyenlővé tenni.


És mit tesz Ő?
Meghajol előttük.
Lehajol és meghajol.
Most és itt nem az a fontos, hogy ujjával írt a földre, hanem, hogy lehajol és meghajol. Földig ereszkedik. Meghajol e magasságos tudás előtt. Meghajol a nagyobb és a titkok és a benti tudás tudói előtt. A földdel azonosul, miközben elismeri tudásukat.


Az „én” adekvát viselkedése ez a meghajlás. Meghajlik valami előtt, ami nagyobb nála. A törvény, a hagyomány, a vallás előtt. Meghajlik. Nem eltörli. Nem száll szembe vele, hanem a lehető legmélyebben átéli, magáévá teszi, megtiszteli.


És aztán felegyenesedik és mond egy mondatot, onnan, a létezés középpontjából. De magába integrálva és összekötve már a bensőt a külsővel, a nagyobbat a világ rendjével.


„Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.”


Azután újra lehajol, meghajol, és tovább ír a földre.


Ez a meghajlás.


Nem cáfol, nem mond ellent. Hanem tisztelettel meghajol a törvény előtt.


Lemegy az élet eredetéig.


Majd felemelkedik.

És onnan szól.

Nem az enyém az élet, én vagyok az Életé. ....
Akár igaz tudást is szerezhetünk élet és halál mibenlétéről. De a valóság, a megélés valósága mindig több lesz mindezeknél.

Ahhoz, hogy ide eljussunk, hosszú út, belátások és felismerések sora szükséges.
Hosszú az út addig, mire annak belátására juthatunk, hogy életünk nem a miénk. ...

Ahogy a saját életem nem az enyém, úgy e finomabb minőségek, sajátunknak vélt tudatunk és sajátunknak vélt lelkünk sem a miénk.
Illanó képzetek, miként a nyáresti kert illata és párája .












A „csi” (más néven qi vagy chi) a kínai filozófia és hagyományos orvoslás alapfogalma, amely az életenergiát, az anyagi világot átható mozgást és átalakulást jelenti.
A csi a hagyományos kínai világnézet szerint az univerzumot betöltő, láthatatlan erő vagy energia, amely minden létezőt formál és mozgat . A csi fogalma szorosan kapcsolódik a jin-jang elmélethez, amely a világ kettősségét és az ellentétek harmóniáját hangsúlyozza. Nyugaton gyakran „életerőként” vagy „energiaként” fordítják, de ez leegyszerűsített értelmezés, mivel a csi nem csupán fizikai energia, hanem a folyamatos átalakulás és mozgás metaforája is .
A hagyományos kínai orvoslásban a csi az emberi test működését és funkcióit jelenti. Például a „szív csí” kifejezés a szív működésére utal . A csi áramlásának és egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú a testi és lelki egészség szempontjából. Ha a csi egyensúlya felborul, az betegségekhez és diszharmóniához vezethet. Az akupunktúra, a tuina masszázs és más keleti gyógyászati módszerek célja a csi áramlásának helyreállítása és egyensúlyának fenntartása .

A hagyományos kínai harcművészetekben, például a tai chi vagy a kung fu gyakorlása során a csi energiát irányítják és használják fel. A cél a fizikai erő, rugalmasság és koncentráció növelése, valamint a test és elme harmonizálása.
A csi írásjegye (氣) eredetileg a gőzölgő rizs képét ábrázolta, amely a pára és az élethez szükséges források szimbóluma volt  A karakter fejlődése során a felül lévő gőz/pára és az alul lévő rizs kombinációja a mozgó, átalakuló energiát jelképezi. A csi fogalma így egyszerre filozófiai, orvosi és kulturális jelentéssel bír, és a modern kínai kultúrában is alapvető szerepet tölt be .
Összességében a csi a test, az elme és a környezet közötti folyamatos energiaáramlást és átalakulást jelenti, amely meghatározza az élet működését, az egészséget és a harmóniát.

Szimbóluma a tájcsitu, azaz a tájcsi ábra ,a jint, magához öleli a jangot, az átható csi teremt közöttük harmóniát .

Minden tájcsitu három részből áll: jang (a világos oldal), jin (a sötét oldal) és az egységüket megjelenítő kör. Mindkét oldalban található egy-egy kis kör, melyek elnevezése: „jin a jangban”, illetve „jang a jinben”. Ezen belül ha a kis köröket felnagyítanánk, mindkettőben egy-egy újabb tájcsitut találnánk, mivel a kis körökből újabb „tajcsi” fejlődik ki. A tájcsitu jelében kifejeződik egy nagyon fontos elv, amely szerint „amikor a jang telítődik, a jin növekszik, és amikor a jin telítődik, akkor a jang indul az útjára”. A világegyetemben lezajló folyamatok kivétel nélkül ezt az elvet követik. Minél gyorsabban alakul ki a jin és jang áramlása, annál gyorsabban vonul vissza. Ezt fejezi ki a középen fehér kört tartalmazó ábrázolás.
A szimbólum kettős, dialektikus koncepciója leírja azokat az ősidőktől fennálló, egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus erőket, amelyek megtalálhatóak a világegyetem összes jelenségében.

A kettős fogalom általános értelmet kapott: a jin az, ami árnyékos, sötét, hideg, nőies, passzív, negatív, belső, nedves; a jang az, ami napos, világos, meleg, férfias, aktív, pozitív, külső, száraz. A Föld és a Hold a jinhez, az ég és a Nap a janghoz tartozik.– nem a létezőt és a nem létezőt képviselik, hanem az ellentétes jellegű tulajdonságokat, melyek egymásból alakulnak ki, és kiegészítik egymást
Ez a megközelítés a kínai filozófia és a hagyományos kínai orvoslás számos irányzatának az alapkövét is jelenti. A jin és jang különösen az orvoslásban és az alkímiában nyert nagy jelentőséget, a klasszikus kínai diagnosztika a vizsgált tárgy jin-jang erőviszonyait méri fel, és megszabja, melyik erőt kell erősíteni vagy gyengíteni az egyensúly, azaz az egészség helyreállításához, például moxibuszció(wd) (égetés) vagy akupunktúra révén .


Tajcsi vagy csikung? Útmutató a két ősi mozgásforma megértéséhez
A Qi Gong 气功 (Chi Kung) (Csikung) szó szerinti fordításban az "életenergia (csi vagy qi) művelését, kezelését" jelenti. Ez egy gyűjtőfogalom, amely számos olyan gyakorlatot foglal magában, amelyek célja a testben áramló csi tudatosítása, erősítése és kiegyensúlyozása. Egyszerű, gyakran ismétlődő, a természetből ihletett mozdulatokból, speciális légzéstechnikákból és meditatív összpontosításból áll. A chikung gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza, mélyen összefonódva a legkorábbi kínai egészségmegőrző és önfejlesztő gyakorlatokkal. Gyakran emlegetik "kínai jógaként" is, és modern kutatások sora támasztja alá pozitív hatásait a stresszkezelésre, az immunrendszer működésére és az általános jó közérzetre.

A csikung sokszínűsége: Több mint mozgás  .

A taoista kultúra a chikung gyakorlásának rendkívül gazdag tárházát kínálja. Ide tartozhat a tudatos teázás, a meditatív zenélés, a kalligráfia művészete, de akár egy sakkjátszma vagy egy séta a természetben is, ha azt teljes jelenléttel végezzük. Még az ülőmeditáció is a chikung egyik formája, ahol a mozgás belsővé válik: a test finom, mikroszkopikus izomigazításai tartanak egyenesen, miközben a légzés ritmusa emelkedik és süllyed.

A chikung lehet olyan egyszerű, mint a buszmegállóban várakozva tudatosan a légzésünkre figyelni. Egy elterjedt formája az álló meditáció, a Zhan Zhuang (szó szerint "fa törzseként állás"). Ennek során, vagy más légzőgyakorlatoknál ismételgethetjük a "tu na" mantrát, ami annyit tesz: „kiűzni a régit, befogadni az újat”. Ez egy csodálatos módja annak, hogy megtapasztaljuk, hogyan kapcsolódik belső természetünk a minket körülvevő univerzummal. Hiszen a természet maga is folyamatosan ezt a "tu na" elvet követi: a fák is "kilélegzik" az oxigént és "belélegzik" a szén-dioxidot, az állatok pedig ösztönös egyensúlyt és kecsességet mutatnak, figyelmük mindig a jelen pillanatban van.

A lényeg: amíg az elméd (jing – esszencia, összpontosítás) jelen van a test mozgásában (dong – mozgás), addig a gyakorlat chikungnak nevezhető.

A chikung általában könnyebben elsajátítható a kezdők számára, köszönhetően adaptálható jellegének és kevésbé összetett gyakorlatsorainak. A mozdulatok célja elsődlegesen a csi ápolása és kiegyensúlyozása. Egy-egy gyakorlatsort általában többször ismétlünk, hogy elmélyüljünk a mozdulatban és annak energetikai hatásaiban. Ilyen például a népszerű Nyolc Brokáttekercs (Ba Duan Jin) vagy a Luohan sorozat, ahol például a 13 formából álló gyakorlatsor minden elemét nyolcszor ismételjük.
A csikung ősi gyökerei: A Daoyin Tu



1973-ban kínai régészek egy lenyűgöző leletre bukkantak: egy Daoyin Tu (Tao Jin Tu) nevű, selyemre festett képre. A Kr. e. 168-ból származó alkotáson negyvennégy, különböző testtartásban ábrázolt színes alak látható – férfiak és nők, fiatalok és idősek nyújtózkodnak, hajolnak, ugrálnak, állatokat utánoznak. Ez a legkorábbi ismert, testmozgást ábrázoló grafika, és aki látott már chikung gyakorlást, annak ismerősek lehetnek ezek a mozdulatok. A Daoyin, melynek jelentése nagyjából "a csi vezetése és a végtagok nyújtása", a mai chikung ősi előfutárának tekinthető, és már akkor is az öngyógyítás két alappillérére: a légzésre és a mozgásra épült.
A Daoyin az ősi előfutára annak, amit ma csikungnak nevezünk. A Daoyin úgy fordítható, hogy „a qi vezetése és a végtagok nyújtása”, ami az öngyógyítás két elsődleges összetevőjére utal: a légzésre és a mozgásra.

Mi a tajcsi (Tai Chi Chuan)? A "Nagy Végső Ököl"
A tajcsi (太极拳, Taijiquan vagy Tai Chi Chuan) a chikung egy későbbi, kifinomultabb és harcművészeti gyökerekkel is rendelkező formája. A legenda szerint valamikor Kr. u. 1000 körül egy Zhang Sanfeng nevű, a Wudang-hegységben élő taoista szerzetes tanúja volt egy daru és egy kígyó küzdelmének. Az állatok könnyed, mégis erőteljes mozgékonysága inspirálta őt arra, hogy utánozza őket, és így kifejlesztette a Tajcsi Chuan-t, ami lefordítva „Nagy Végső Ököl” (vagy "Legfőbb Üstök Ökle").
A tajcsit gyakran "lágy" vagy "belső" harcművészetként emlegetik. Bár egyes mesterek és iskolák az önvédelmi alkalmazásokat is tanítják, a tajcsi fókusza napjainkban sokkal inkább az erő és rugalmasság művelésén, a belső harmónia megteremtésén és az egészségmegőrzésen van – hasonlóan ahhoz a természetes egyensúlyhoz, amit az állatvilágban figyelhetünk meg.
A tajcsi gyakorlásának elengedhetetlen része a tudatos fizikai és szellemi jelenlét: az éber figyelem arra, mi történik a testünkben – a lábakban, a törzsben, a karokban – és a légzésünkkel. Ez teszi a gyakorlást igazán erőteljessé és meditatívvá. A tajcsiban az elme és a test egyesül, a mozgás a nyugalommal párosul. Egy természetes, áramló mozgásforma, amely kihívást és egyben lehetőséget is ad arra, hogy jobban megértsük saját természetünket, testünk és elménk működését, és megadjuk nekik mindazt, amire a virágzáshoz szükségük van.
A tajcsi formagyakorlatai általában összetettebbek, mint a legtöbb chikung gyakorlat. Egy-egy tajcsi forma egymáshoz kapcsolódó, harci alkalmazásokkal is bíró mozdulatok hosszú sorozatát foglalja magában. Ezek megtanulása hónapokig, míg tökéletes elsajátításuk akár egy életen át is tarthat. Az egymást követő mozdulatok legtöbbször különbözőek, nem egyetlen mozdulat ismétlődik. A tajcsi széleskörű egészségügyi előnyei – mint például az egyensúlyérzék javítása, a stressz csökkentése és a szív- és érrendszeri egészség támogatása – sok gyakorló számára megérik a befektetett időt és energiát.
Akkor a tajcsi tulajdonképpen chikung?
Igen, a válasz egyszerű: a tajcsi a chikung egy speciális, komplex formája. Minden tajcsi gyakorlat magában hordozza a chikung alapelveit (tudatos légzés, csi áramoltatása, meditatív jelenlét), de nem minden chikung gyakorlat tajcsi. A chikung egy tágabb kategória, míg a tajcsi egy konkrét rendszer ezen belül.

A végső cél közös: Az önmagunkkal való kapcsolat és az egészség irányítása

Akár a chikung egyszerűségét, akár a tajcsi összetettségét választod, mindkét út ugyanahhoz a célhoz vezethet: az önmegvalósításhoz és ahhoz, hogy aktívan tegyél saját testi-lelki egészségedért. Mindkét gyakorlat segít felfedezni légzésed erejét, újra kapcsolatba kerülni a testeddel, és megtalálni a belső békét a mindennapok rohanásában. Az, hogy melyik úton indulsz el, kevésbé fontos, mint az a szándék, amellyel ezt teszed.

Az általunk gyakorolt formákról információ a csikung oldalon található.

Egy másik vélemény szerint:
A gyakorlás kezdeti szakaszában a test ellazítása és a tudat lecsendesítése a cél. A tajcsiban minden mozdulat körkörös, a mozgás irányításában nagy hangsúly van a tudatosságon, a cél pedig a csi keringetése, irányítása. Ez a mozgásforma finoman „masszírozza” a belső szerveket, javítja a vérkeringést és az egyensúlyérzéket, erősíti az inakat és a csontokat, jótékonyan hathat a húgyúti és az ivarszervek, az emésztőrendszer egészségére, miközben egyfajta meditációt is végzünk a mozgás közben. A belső nyugalom gyakorlása nagyon hatásos azoknál, akik érzelmi problémákkal küzdenek.
A tajcsi elsődleges célja a test és a lélek egészsége, de mivel eredendően harcművészetről beszélünk, ezért az önvédelmi szerepe sem elhanyagolandó. ... 
Az energiákkal való munkán keresztül a tajcsi gyakorolható harcmozdulatok nélkül, csupán az egészségmegőrzés érdekében vagy a lélekre gyakorolt hatása miatt, de az izomépítés szempontjából semmivel sem hatékonyabb, mint egy egyszerű tornagyakorlat.


A tajcsi elsősorban az alsó testet erősíti meg, a gyakorlatsorok elvégzéséhez ugyanis a lábak szolgálgatják a stabil, erős alapot – miközben a felsőtest könnyed marad gyakorlás közben, a tudat és a keringő csi emeli, tolja és húzza a karokat. A tajcsiban előírt testtartás gyakorlása – a csípő előrebillentése, a derék kiegyenesítése, a fej tetőpontjának megemelése és a vállak leengedése – hozzájárul a gerincproblémák enyhítéséhez, erősíti a törzsizmokat. A tajcsi óriási előnye, hogy nagyon nagy mértékben javítja a testtudatosságot, ami az élet minden területén jól jön a szextől a betegségek korai felismerésén át egészen odáig, hogy észrevesszük, hogyan ülünk két órája az irodai székben.
Ahhoz azonban, hogy a gyakorlás sikeres legyen, kíváncsiságra, türelemre és kitartásra van szükség. A tajcsi minden életkorban művelhető, nem igényel speciális alkati vagy erőnléti alkalmasságot. Utóbbi azért is fontos, mert más harcművészetekkel ellentétben a tajcsit valóban élethosszig lehet gyakorolni.


Elkapja a madár farkát

A tajcsi, mint valamennyi keleti mozgásforma, nem választja külön a testet és a szellemet, az előbbi karbantartását elképzelhetetlennek tartja az utóbbira fordított figyelem nélkül. Ezért a tajcsi meditatív mozgás is, ahol a gyakorlatok túlmutatnak a fizikai működésen, és az elengedettség, nyitottság állapotának elérését kínálják. Ahogy a tajcsit magas szinten művelők fogalmaznak: a mozgásban a belső biológiai és tudati működés nyilvánul meg. A lassan végzett, átgondolt mozdulatsor valójában mozgásban végzett meditáció, melynek fontos eleme a megfelelő légzés. Amikor tajcsi-gyakorlatokat végzünk, fontos, hogy tudatunkkal is ott legyünk, ne kalandozzunk mindenfelé. Csak így "hat" a mozdulat, s ezáltal segít is ellazulni, kiszakadni a napi gondokból, hisz legalább a gyakorlás idejére nem foglalkozunk a hétköznapi problémákkal. Másként nincs is értelme.

A tipikus kínai kert a maga jin-jang szimbolikájával esszenciálisan taoista eredetű.

A taoizmussal inkább összhangban levő, csendes intimitást előtérbe helyező kertek váltak hangsúlyossá , melyek elsődleges feladata az volt, hogy az Eget (vagy Mennyet) a Földön megjelenítsék. A kert a Paradicsom szimbóluma volt, ahol minden életet védtek és tiszteltek.
Minden művészeti forma a Csi [Qi] mint kozmikus lélegzet vagy energia látható kifejeződése, mellyel összhangban kell állnia minden teremtésnek és teremtett dolognak, legyen szó festményről, költeményről, zeneműről, vagy egy kert megépítéséről. Nem véletlen, hogy ezek általában egymás mellett, egymással párhuzamosan fejlődtek és alakultak, és a kínai tudóstól elvárták, hogy minden művészeti ágban megjelenő inspirációt képes legyen megfelelően értelmezni. A kert az inspirációk megvalósításának és az inspirációk kifejeződésének egyaránt teréül szolgált, legyen szó akár a szorosabb értelemben vett kertről, akár a bölcs vagy a remete minden lakott területtől távoli, festői szépségű tájon felépített kunyhójának környezetéről, ahol a kert megalkotása néhány fa elültetését jelentette.
A helyes elvek szerint megépített kertben nehéz megkülönböztetni az emberi kéz és a természet által létrehozott elemeket. Az ideális helyszín egyik ismérve, hogy „fák és hegyek között” található, illetve, hogy a „festői szépségű látványt a természet adja”. De legyen akár vadregényes hangulatú táj egy vízesés tövében, vagy csörgedező patak mellett, bambuszligetben, esetleg egy városi rezidencia udvarán, a kert mindig a lecsendesülés, a meditáció és a természettel való egyesülés helye volt.
A kert volt az „ember természetes otthona”, a ház és a kert elrendezése pedig mindig szem előtt tartotta a feng suj [feng shui] szakrális térrendezési alapelveit, amelyet szintén a Csivel összhangban alakítottak ki, biztosítva a ház és kert egyensúlyát, mint ahogyan a természetben a jin és a jang egyensúlyban vannak. A lunáris jint a völgyek és vizek, míg a szoláris jangot az ég és a hegyek jelenítették meg, szokásos jin-jang megfeleléseik révén (árnyék és napfény, hideg és meleg, mélység és magasság).
Bármilyen kicsi is volt a kert területe, sohasem egyszerű sík területként konstruálták meg. A kert egésze sem volt egyszerre belátható, határai nem voltak egyértelműek, ez pedig ritmust, folytonosságot, kiterjedést, valamint a tér és idő határtalanságának érzetét kölcsönözte. A természethez hasonlóan a kert is folyamatos változásban volt a fény és árnyék váltakozása révén – mintha lélegezne. Ez szintén összhangban volt az évszakok ritmusával és az időjárásban megjelenő kontrasztokkal. A terek és formák vonalainak látszólagos szabálytalansága szintén a mozgás és életteliség jegyében állt. „Minden szabályos és szimmetrikus [forma] idegen a szabad természettől”. Vagy, ahogyan másvalaki fogalmazott: „Az a változatosság és változás, ami a jin és jang egymásba fordulásából és egymással való interakciójából ered, a kínai kertészeket szabálytalan és meglepő formák keresésére ösztönözte. Ennek köszönhető, hogy a kínai kert mindig inkább a képzelőerején keresztül szólította meg szemlélőjét, nem pedig valamely más, a racionalitással inkább rokonítható mentális képességen keresztül. Kertrendezési szabályok és princípiumok természetesen léteztek, de ez nem eredményezett különösebb konformitást. A tájképfestészet alapelemei is ugyanezek voltak, a »san suj« [shan shui], azaz »hegy és víz«”, amely egyaránt megjelenhetett nagyszabású látképként, de egyszerű tóként is, egy sziklával a közepén. Az alapelvek alkalmazása révén a legkisebb tereket is sokatmondó, mély, határtalanság érzetét keltő helyekké tudták alakítani, amelyek nem nélkülözték a rejtélyes elemet sem; a ligetek, sziklakertek, bokrok, kanyargós ösvények mind-mind azt a célt szolgálták, hogy a szemlélő figyelmét a közvetlen benyomás mögött feltáruló valóságra irányítsák. Amint azt Rowley a nyugati és kínai művészet kapcsán megfogalmazta: „mi [nyugaton] egy szimpla nyílásra korlátozzuk a teret, mintha egy nyitott ajtó keretén keresztül látnánk rá a mögötte levő tájra; ők [a kínaiak] ezzel szemben a végtelen teret sejtetik, mint akik már átléptek azon az ajtón.”
Bármilyen kicsi is volt a kert területe, sohasem egyszerű sík területként konstruálták meg. A kert egésze sem volt egyszerre belátható, határai nem voltak egyértelműek, ez pedig ritmust, folytonosságot, kiterjedést, valamint a tér és idő határtalanságának érzetét kölcsönözte. A természethez hasonlóan a kert is folyamatos változásban volt a fény és árnyék váltakozása révén – mintha lélegezne. Ez szintén összhangban volt az évszakok ritmusával és az időjárásban megjelenő kontrasztokkal. A terek és formák vonalainak látszólagos szabálytalansága szintén a mozgás és életteliség jegyében állt. „Minden szabályos és szimmetrikus [forma] idegen a szabad természettől”. Vagy, ahogyan másvalaki fogalmazott: „Az a változatosság és változás, ami a jin és jang egymásba fordulásából és egymással való interakciójából ered, a kínai kertészeket szabálytalan és meglepő formák keresésére ösztönözte. Ennek köszönhető, hogy a kínai kert mindig inkább a képzelőerején keresztül szólította meg szemlélőjét, nem pedig valamely más, a racionalitással inkább rokonítható mentális képességen keresztül. Kertrendezési szabályok és princípiumok természetesen léteztek, de ez nem eredményezett különösebb konformitást. A tájképfestészet alapelemei is ugyanezek voltak, a »san suj« [shan shui], azaz »hegy és víz«”, amely egyaránt megjelenhetett nagyszabású látképként, de egyszerű tóként is, egy sziklával a közepén. Az alapelvek alkalmazása révén a legkisebb tereket is sokatmondó, mély, határtalanság érzetét keltő helyekké tudták alakítani, amelyek nem nélkülözték a rejtélyes elemet sem; a ligetek, sziklakertek, bokrok, kanyargós ösvények mind-mind azt a célt szolgálták, hogy a szemlélő figyelmét a közvetlen benyomás mögött feltáruló valóságra irányítsák. Amint azt Rowley a nyugati és kínai művészet kapcsán megfogalmazta: „mi [nyugaton] egy szimpla nyílásra korlátozzuk a teret, mintha egy nyitott ajtó keretén keresztül látnánk rá a mögötte levő tájra; ők [a kínaiak] ezzel szemben a végtelen teret sejtetik, mint akik már átléptek azon az ajtón.”
A kertet a maga teljességében csak akkor érthetjük meg, ha a természettel való kapcsolatában, minden természetihez való viszonyában értjük meg. Csang Csao [Chang Ch’ao] ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Azért ültetünk virágokat, hogy a méhek meglátogassanak, azért emelünk kőhalmokat, hogy felhőket idézzünk, és azért nevelünk fenyőket, hogy felkeltsük a szelet. Banánfával esőt hívunk, fűzfával pedig a kabócákat csalogatjuk.” Ezek mind tradicionális szimbolikán alapuló asszociációk.

Noha a múltban az ember ég és föld közvetítőjének szerepét töltötte be Kínában, ez nem jelenti azt, hogy ő lett volna az univerzum mértéke. Feladata mindössze annyi volt, hogy fenntartsa a jin és jang közötti harmóniát és egyensúlyt. A kozmikus, uralkodó hatalom szerepét az „Egyetemes Egészként” felfogott Természet töltötte be. A kert segítette az embert a harmónia fenntartására irányuló erőfeszítésében, annak minden etikai implikációjával és jelentőségével. Csien Lung [Ch’ien Lung] szavait idézve, a kert „felfrissítette az elmét és szabályozta az érzelmeket”, megakadályozta az embert abban, hogy „eluralkodjanak rajta az érzéki örömök, és elveszítse akaraterejét”. A kert által nyújtott örömök egyszerűek voltak, természetesek és spirituálisak. Egy szucsou-i költő így írt a kertről: „Aki belép, annak hangulata legyen nyugodt és fogékony; megfigyelőképességét használva fedezze föl a kert mintázatait, melyeket nem találomra, esetlegesen állítottak össze, hanem körültekintő mérlegeléssel építettek föl, mint ahogyan a pavilonok páros tábláit helyezik egymás mellé.” És amikor a szemlélő alaposan megértette az egyes objektumokat a maguk kézzelfogható valóságukban, akkor nekiláthat, hogy a kert lelkével kerüljön kapcsolatba, és megpróbálja megérteni a tájakat formáló rejtélyes erőket is. ....

A taoizmus és a buddhizmus csanban [japán: zen ] elért szintézise továbbvitte az ember és a természet bensőséges viszonyát. A csan buddhizmus és a kert a kínai lélek inspirációjának két fő forrásává vált, melyet a japánok adoptáltak, és folytattak. A későbbi, dekadens idők azonban a kert eredeti szimbolizmusát – vagyis, hogy az a Paradicsom földi visszatükrözése – kiüresítették, és a kert pusztán az evilági élvezeteket szolgálta – leszámítva a kolostorok kertjeit, ahol megőrizték a szimbolizmus jelentős részét és a kert meditatív aspektusát. Az impotens dekadencia ezen időszakában a kertbe beszivárogtak a mesterséges és extravagáns megoldások. Az ablakok formái önkényessé lettek: a teáskannát, állatokat, vázákat, legyezőket idéző formáknak már semmiféle kapcsolatuk nem volt a tradicionális szimbólumokkal, bár némelyik azért még megőrizte szimbolikus jelentését. Ezen aberrált formákat a Jüan je „ostobának és vulgárisnak” bélyegezte, amihez „intelligens ember nagy óvatossággal közelít”. (Képzelhetjük, mi lenne a véleménye a ma divatos műanyag darvakról és kertitörpékről!)

A kert a makrokozmosz visszatükrözéseként jelent meg, ilyeténképpen a jin és a jang kettősség minden manifesztációja megtalálható volt benne. Hegyek és völgyek, folyók és tavak – mind képviselethez jutott valamilyen formában. Csen Pan Csiao [Chen Pan Ch’iao] megfogalmazásában: „Az élet élvezete abból a nézetből kellene hogy eredjen, amely az univerzumra kertként tekint, melyben minden lény saját természetének megfelelően él, ez pedig valóban hatalmas boldogság forrása.”

A városban, vagy ahol határok közé kellett szorítani, a kertet fallal vették körül. Ez nemcsak határoló elemként szolgált, de fák, cserjék és virágok rendezőelemeként is, ráadásul olyan nyílást is biztosított, mely különleges látványt adott. A városban, ahol a hely ritka kincs, a falak gyakran kertek voltak a kertben, néha kifejezetten szélesre építették őket, hogy a tetejükön is növények lehessenek. A városban a fal segített elhatárolni a kertet a zajtól, és így segítette azokat, akik nyugalmat kerestek a kavargásban. Ezen felül a jin-jang szimbolikában is részt vettek az általuk biztosított fény–árnyék játék révén.


Tudatos gyakorlás során eljön az a nap mikor megtudod hogy mi az a csi , és nem kell többé képzelődnöd .



A csikung mindig három különböző alappillérből áll . Az első pillér maga a fizikai mozgás , amit gyakorolunk, ez a test fizikai felépítésének a léte .

A második pillér a légzés , ez az aspektus a légzésmód , és az hogy hogyan használod a légzést pl. a fizikai mozdulatok támogatására .

 A harmadik pillér pedig maga a szándék , vagyis a jelentés hogy mit csinál az elméd , miközben kifelé gyakorlatokat végzel . Ez a fizikai , a légzés , - és a mentális állapot , vagy szándék - , amit mozgásba lendítesz . 

A légzés és a mozgás összehangolása azt jelenti hogy , minden lélegzetvétel követi a mozdulatot , ... Pl.  amikor belélegzel akkor ez a kézfelemeléskor történik , ...


...és amikor kilégzel , a karok leereszkednek , ...


...éd így folytatjuk , ...

És ha nem akarjuk hogy a légzésünk tul digitális legyen , szóval csak ki és be , ... et tul gyors , ...akkor ez megköveteli hogy minden apró mozdulatra odafigyeljünk. ... A mi azt jelenti hogy  amikor belélegzel akkor érezd hogy a tüdőd és a tested lassan és biztosan tágulnak belül , ... Minden lépés során próbálj meg fokozatosan tudatossá válni ,vagyis szánj rá elég időt.... A légzés és a mozgás szinkronizációja , függőleges és vízszintes mozgásokkal is , ... előre és vissza hátra és oldalra .

Hacsak nincs valami igazán nagy baj a testeddel , akkor, mindenki gyakorolhatja a csikungot .

A csikung gyakorlásával mindenképpen javíthatod a tested és az elméd állapotát és minden mást is amiből felépültél . ...Attól függően hogy mennyit és milyen mélységben , milyen körülmények között gyakorolod a csikungot , egyszerűen egy másik megértéshez jutsz és rendelkezel .Jobb , vagy rosszabb lesz a helyzet , nem , csak egyszerűen ez azt jelenti hogy minnél mélyebbre látsz az óceánba , annál jobban látod hogy mi folyik odalent . Ha csak a felszínen maradtál , és csak a felszínen lévő hullámokkal törődtél , talán ennyivel is megelégedsz . De mégis valaki aki képes behatolni az óceánba , mélyen a felszín alá , egyszerűen több lehetősége van hogy lássa hogy mi történik . És ha ezt érzékeli ,akkor rájöhet hogy vannak különböző állapotok , amikor  dühös leszel és ez fokozódik , és mit tehetsz annak érdekében hogy ez gyorsan eltűnjön . Ez azért fontos mert nem szeretnék ebben az állapotban lenni . Mert dühös állapotban maradni , nemcsak romboló magadra nézve , de az a körülötted lévőkre is .így lehet tanulni valamit hogy jobban tudjam uralni magamat és jobban tudjam irányítani magamat , ... a csikung ehhez egy nagyon jó módszer .

Tehermentesítés , ellazulás , stresszoldás , ...

... először bizonyos mennyiségű energiát kell befektetni , ...és ez csak akkor keletkezik amikor teljesen koncentrált vagy , ...és elméd egy nagyon mély intenzív szinten részt vesz a gyakorlatban , ...ezt megtartjuk egy bizonyos ideig és aztán jön az elengedés , az ellazulás , ...

... teljesen lefelé , amig egészen ellazulsz .

Shaolin csikung , ... 

https://youtu.be/UpN3AcXLSSk?si=mAyONtqfTXgsp_lA

Edzés napló by Németh Ferenc

https://yurusuaikido.hu/blogs/2026/edzesnaplo-budapest-csikung-2026.html    

Gyakorlásihelyszín 

 https://nemethferenc.hu/training.html