A magyarságunkról

2.rész

a hunok és az avarok

Aki járt belső és külső Mongóliában , ... nos ez gyakorlatilag egy Európányi terület , megdöbben azon a pusztításon ami ott volt . ... Döbbenetes hogy a szkíta , vagy a hun , vagy a türk korszaknak , vagy az ujgur korszaknak az emlékeiből gyakorlatilag alig maradt valami . Ami maradt az viszont messzemutatóan világhírű , ... de Karakórumban gyakorlatilag annyi sincs mint Székesfehérváron . Meglepve lehet tapasztalni hogy van egy súlyos , őstörténettől napjainkig terjedő probléma , hogy mi a szkíta népnevet gyűjtőnévnek tekintjük és azt hisszük hogy mindenki szkíta volt ebben a világban . A hun népnevet gyűjtőnévnek tekintjük , és azt hisszük hogy mindenki aki keleten van , .... és mindenki aki lovagol , az annak fog számítani . O.K. , .... csak van egy probléma : jelenleg a keleti népek , és ezeknek egyik része a török népek körébe tartoznak , semmiféle valódi kapcsolatuk nincsen a hunokkal , ... a szkítákkal meg végképp nincs semmiféle kapcsolatuk . ... Kiderül hogy nagyon fiatal rokonnépekről van szó , ... Belső Mongóliában , ... ez Kínában az észak-nyugati részen van , egy autonóm tartomány. aminek a fővárosa Höhhot és ott van a Belső-Mongol Tudományegyetemen egy hun tanszék ahol Ucsiraltu professzor a hun nyelv emlékeivel foglalkozik . A professzor előadásán elhangzottak szerint amit Obrusánszki Borbála lefordított , vannak a kínai kódexekben , írásos emlékekben , - ők a hunokkal sokáig éltek együtt , gyakorlatilag mind a mai napig - , Tele vannak a Jézus születési előtti évszázadokból már , és utána már egy fél évezreden keresztül Jézus születését követő évszázadban ,nyelvi emlékek ontják  a hun szavakat . ... Van hun nyelvi tanszék és nincs hun nyelv , nincs közvetlen hun leszármazási vonulat . A professzor szerint ha van 10 hun szó , akkor ő mivel mongol  , innen próbál megfejtést , ... 10 szó közül 1-re , 2-re , talál a mai mongol nyelvből megfelkeléseket . A mai magyar nyelvből a 10 szó közül 7-re van úgy megközelítőleg megfelelés , miért ? ; ... - mert a hun nép nem eltünt , hanem jelen van . Ők úgy tartják , hogy a magyarok , a szkíták , vagyis a hunok közvetlen leszármazottai , tehát nem a rokonaikról van szó .

Ucsiraltu professzor másfél évtizede kezdett el foglalkozni a hunok emlékeivel, amikor a régi ázsiai eposzokat kezdte tanulmányozni, amelyben sok olyan nyomot vélt felfedezni, amely a hunokhoz köthető. Minderről akkor beszélt, amikor előadást tartott az ELTE Belső-ázsiai Tanszékén.

Ezután döntött úgy, hogy megpróbálja a hun nyelvi emlékeket is összegyűjteni. Eddig közel 20 tudományos szakcikke jelent meg kínai és mongol nyelvű folyóiratokban, és két éven belül napvilágot lát a hun nyelvről szóló monográfiája. Elmondta: a kínai történeti forrásokban közel ezer év alatt (Kr. e. 4. század - Kr. u. 5. század) 600 hun szó, kifejezés maradt fent, amelyből elég sok érdekes adatot lehet megtudni a hun nyelvről.

A professzor elmondta, hogy az elmúlt 150 évben élénkült meg a hun nyelv iránti érdeklődés a nemzetközi tudományban. Akkoriban azonban csak az európai forrásokban található töredékeket vették vizsgálat alá, ez azonban nem hozhatott áttörést. A 20. században többen is foglalkoztak a témával, legtöbbet talán a japán Shiratori érte el, de ő sem rendszer alapján vizsgálta meg a hun szavakat, hanem a megfejteni vélt szavakat a mai (és nem a korabeli) mongol, mandzsu és török szavak alapján próbálta összeilleszteni.

Sajnálja Ucsiraltu, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon lecsökkent a hunokkal foglalkozó kutatók száma, és hun nyelvészettel nemzetközi szinten szinte alig foglalkoznak. Igaz, ahhoz a régi kínai és néhány altaji nyelv alapos ismerete is szükséges. Ucsiraltu eddig nagyjából 60 szót rekonstruált (vagyis a hatszáz megtalált szó tizedének a jelentését sikerült megfejtenie, illetve eredetüket levezetnie). Ezek között vannak méltóságnevek, törzsnevek, és a hunok által használt kifejezések, sőt hiányos mondatok is.

A szavak szoros kapcsolatot mutatnak a régi belső-ázsiai hitvilággal, amelyet ma többnyire sámánizmusnak emlegetnek. Mongol neve böge (ma: bő), amelyet nyelvészeink a magyar bű szó rokonának tekintenek. Ucsiraltu szerint a hunok nyelve a régi mongol nyelvhez közelebb állt, mint a törökhöz.

Ucsiraltu szerint a magyar nyelvi emlékeket feltétlenül be kell vonni a hun kutatásba, amellyel számos nyelvészeti kérdés tisztázódhat.

Az általa rekonstruált szavaknak is vannak magyar vonatkozásai. A hun nyelvi "hitü" szó a magyar hittel egyeztethető össze, melyet a nyelvészek ismeretlen eredetűnek tartottak. A szó szerinte a régi Földanya kultuszhoz kapcsolható. A hun "picsik" szó pedig a magyar pecsét és a betű szóval tartozhat össze, és vélhetőleg a szlávnak eredetűnek tartott pecsét eredendően a hunok sajátja volt.

Ucsiraltu szerint további vizsgálatot igényel a hun "kutugu" méltóságnév európai megfeleltetése. A kínai kutatók ugyanis azt állítotják, hogy a nyugati hunoknál ez a méltóságnév "kada/kata" alakban maradt fent, és ugyanúgy főbírót jelent, mint az Ázsiában maradt részeknél. A magyar történeti forrásokban talált kadar, a hunok főbírája volt, lehet, hogy ennek köze van a hun kutuguhoz.-Obrusánszky Borbála

A nepáli magyarok sorsát többször bemutatta a az MTV , a magarok Nepálban tk. a legnagyobb néphez tartoznak még ma is ,  pl. kopjafákat állítanak, népművészetük amennyire megmaradhat ilyen elszigetelt hegyi környezetben ,  a Buda név a legáltalánosabb . ők is tudják hogy valahol nagyon messze van egy testvérnépük  és van egy Magyarország . 

Barát István Zsolt : Magyarok Nepálban ?

Amikor első alkalommal láttam Csodaszarvas-ábrázolást egy mintegy kétezer éves Síva-szentélyen, hátterében egy hármashalomra emlékeztető hegycsúccsal, ... Utudra , utudra , ... hesegette el a kereskedő a kíváncsiskodó ottani gyerekeket a piacon .   

https://www.baratistvanzsolt.hu/irasok/magyarok-nepalban/

A NEPÁLI-MAGAROK évezredek óta laknak itt, 1840 évig királyságuk volt, majd a különféle okok miatt meggyengült nepáli királyságokból jött létre, egységes akarattal a mostani NEPÁL. (Érdemes elolvasni Dor Bahadur Bista professzor könyvét PEOPLE OF NEPÁL címmel.) A MAGAROK a nevükkel jelölik a törzsiségüket, nemzetségüket, családnevüket és utónevüket pld. GARTI-MAGAR, RANA-MAGAR, TAPA-MAGAR.

A nepáli Magarok a Himalája magas hegységében élnek 1,3-1,6 millióan. A MAGAROK uralmát és királyságát a Csetnikek és a Brámiak törték meg. A hódítók, először a sámán papokat végezték ki, hogy ezáltal a mesemondó, regélő, írástudó, áldozati-szertartást, esketést végző papok elpusztításával az akaratukat és vallásukat rájuk erőltessék.

Kahmandu-i tartózkodást követően a KAM-MAGARokat 12 órás, 400 km-es út megtételével lehet elérni GORAJ-ban, ez az utolsó hely élelem és egyéb dolgok be-szerzésére. 1800-2500 m-ig a szub-Himaláján sok magar található, 2500-4000 m között már kevesebb, a hidegebb klíma miatt. SZULIKOR az utolsó falu, ahová emberfia eljut.

A filmet a BL. Stúdió munkatársai készítették és vágták; Boda Sarolta, Kunckel Béla , Lovass Ferenc, Neumee Erika. 1996. okt. 29.-én a MTV-2 adásban mutatták be először. Azóta semmi hír nem jelent meg távoli rokonainkról

Ha tovább megyünk a magas hegyek világában a Tengridág , Tien-sán , Pamir térségébe , ott vannak a hundzsák , ... egy 100 éves hundzsa férfi az úgy néz ki hogy megpödri a bajszáz és azt mondja : ideje mostmár megházasodnom . Tehát semmiféle betegség nem fordul elő köztük , ők a hunok , ... régen egyszer voltak betegek az emberek , amikor meghaltak . És ott vannak az ujgurok a Tarin medence északi részén , a Takla-Makán sivatag borítja . 

Az ujgurok 1815-ben, 1825-ben, 1830-ban, 1847-ben és 1857-ben is felkelést indítottak a kínai hatalom ellen. 1864-ben fellázadtak a mandzsu Csing-dinasztia ellen, ám a független Kelet-Turkesztán államukat 1876-ban Kína legyőzte, és nyolc évvel később Hszincsiang néven a császársághoz csatolta. A kínaiak itt nagyon csúnyán viselkednek , itt erőszakos kínai betelepítés zajlik ,  az ujguroknak nincs autonómiájuk és kb. 2-3 millióan vannak , ...

Az ujgurok mai helyzetét számos emberi jogi csoport elítéli, egyesek egyenesen genocídiumnak nevezik.[7][8]

Ujgurisztán az ujgurok otthona volt legkevesebb 2000 éven át, amely idő alatt kisebb megszakításokkal szabad és független ország volt, szemben a kínaiak állításával, mely szerint Ujgurisztán õsi, elválaszthatatlan kínai föld.

A történelmi tények világosan bizonyítják, hogy Kína ezen állítása történelem hamisításon alapszik, annak a reményében, hogy az elnyomás és az asszimiláció eredményeit idővel legitimálhatja a világ szemében.

A kínai inváziók sora Kr. e. 104-ben kezdődött, és azóta Ujgurisztánt többször foglalták el kínai csapatok, ám ezek a megszállások soha sem voltak hosszú életűek. A következőkben néhány történelmi adalék a kínai megszállásokról:

1. A Wu ti korban, Li Kuang tábornok Kr. e. 104-ben elfoglalta Ujgurisztánt, de Ujgurisztán népe visszaszerezte függetlenségét Kr. e. 86-ban, a kínai katonák legyőzésével.

2. A Hsuan Ti korban, Chang Chi tábornok megtámadta és elfoglalta Ujgurisztánt Kr. e. 59-ben. Azonban Kr. e. 10-ben az ujgur kánok legyőzték a kínai seregeket és visszanyerték szabadságukat.

3. A Ming Ti kor Második Kán Dinasztiája idején Pan Chao tábornok belháborút indított Ujgurisztán megtámadásával, Kr.u. 73-ban. Ez a háború mintegy 28 éven át tartott. Kr. u. 102-ben Pan Chao visszatért Kínába, majd egy évre rá fiának Pan Yungnak menekülnie kellett az õt legyõzõ ujgur kánok elõl. Ekkor Ujgurisztán újból visszanyerte biztonságát és függetlenségét.

4. A Topa(Wei) korban, Ujgurisztán adót volt köteles fizetni Kínának, 448-tól 460-ig.

5. 657-ben a Tang dinasztiabeli Kau Tsung elfoglalta Ujgurisztánt, de 669-ben a Gök Türk kánok kiűzték a kínaiakat Ujgurisztánból.

6. 747-ben Kau Tsung a koreai Kao Sien-chi tábornokot nevezte ki a kínai seregek parancsnokává és megbízta az egymással hadakozó ujgur kánok egy csoportjának támogatásával.

Ez a tábornok kihasználva az ujgurok megosztottságát, rendkívül agyafúrt és kegyetlen módon állította szembe egymással az ujgurokat, és így sikerült Ujgurisztánt kínai alávetettségbe taszítania.

Azonban az ujgurok 751-ben arab segítséggel megsemmisítették Kao Sien-chi erõit és így elnyerték függetlenségüket.

Kr. e. 104 és Kr. u. 751 között hat kínai hadjárat indult Ujgurisztán ellen.

Ezalatt a 855 év alatt, a kínaiak mindössze 157 évig uralták Ujgurisztánt, és mint ahogy a hadjáratok gyakorisága mutatja, ez az uralom mindvégig csak részleges és idõleges maradt.

A fennmaradó 698 évben Ujgurisztán szabad és független ország volt.

Abban időszakban (Kr. e. 104-Kr. u. 751) általánosságban baráti volt viszony és kereskedelmi kapcsolatok létesültek Ujgurisztán és Kína között.

Az újabb keletű kínai történelmi könyvek és politikai szándék ezeket a kapcsolatokat hátsó szándékoktól öveztetve úgy igyekszik beállítani, mint Ujgurisztán Kínának való alávetettségének bizonyítékát, hogy így legitimálják Ujgurisztán iránti igényüket.

Miután az arab, türk és tibeti erők kiűzték a kínai megszállókat 751-ben, mintegy 1000 esztendő telt el a kínai mandzsu uralkodók hódításáig.

Ez alatt a hosszú időszak alatt nem Kína volt az egyetlen fontos diplomáciai tényező Ujgurisztán számára.

Az ujgurok önkéntesen csatlakoztak a Mongol Birodalomhoz, ahol 207 éven keresztül megtartották függetlenségüket és fontos szerepet játszottak annak kulturális és politikai életében.

A fennmaradó 800 éven keresztül Ujgurisztán teljesen független volt, a jólét és fejlõdés saját útját járta.

A mandzsu hódítók mintegy egy millió polgári lakos élete árán 1876-ban elfoglalták Ujgurisztánt és formálisan is betagolták a Mandzsu birodalomba, Xingjiang (vagy Sinkiang, amelynek jelentése „új tartomány”) Tartomány néven.

Ezen időtől fogva Ujgurisztán folyamatosan katonai közigazgatás alatt állt.

1949-ig 42 fegyveres felkelés tört ki (átlagosan négyévente) a mandzsu uralom ellen, a függetlenség visszaszerzéséért.

1933-ban az ujgurok Ujgurisztán déli részén megalakították a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, majd Ujgurisztán egészén a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot.

Az előbbi államalakulat 3 évig, míg az utóbbi 5 évig állt fenn.

A kommunista Kína 1949-ben foglalta el Ujgurisztánt, és 1955-ben változtatta XUAR-ra a nevét.

A kommunista Kína, azóta gyarmatosító uralmat valósít meg Ujgurisztánban.

Az ujgurok leírhatatlan szenvedéseket kellet kiálljanak az embertelen idegen elnyomó uralom alatt. Dacára a szenvedéseknek és a kulturális genocídiumnak az ujgurok lelkét nem sikerült megtörni.

A hozzáférhető kínai források szerint, az ujgurok 1954 óta, a kockázatok és veszélyek ellenére tüntetéseket és felvonulásokat szerveznek, földalatti mozgalmakat alakítanak, hogy kivívják jogegyenlőségüket vagy akár függetlenségüket, harcuk mely csúcspontját 1996-ban érte el, soha sem szűnt meg.

Az ujgurok építette Ming Oy vagy az Ezer Buddha Temploma még megtekinthetők Kucha, Turfán és Dunhuang városaiban, ahol a kanchou ujgurok éltek.

Mukliszi Juszupbek, ujgur történész, aki a 30-as években a kínaiak által alapított nemzetiségi főiskolán, 1941-ben, Urumcsiban végezett, azt állítja:

Az ujgur nép őslakos Ázsiában, eredetükről az a legenda járja, hogy élt Közép-Ázsiában két testvér, „10 ujgur” és „9 ujgur”.

Tőlük származik e pusztai nép két csoportja: a kínai Hszincsiang területén élő népcsoport a „9 ujgur” népe, míg a „10 ujgur”, az onogurok Európába vándoroltak, s ők a magyarok ősei – tartja a máig is élő legenda.

Az ujgurok a mai napig számon tartják a magyarságot, mint távoli rokonokat. 14 milliónak tudjuk az Európában élő magyarok számát, mi Kelet-Ázsiában 22 millióan vagyunk, így a törzs leszármazottait 36 milliós lélekszámúra becsüljük.

Egyik kedvenc ételük a dapandzsi, amelyet ha valaki megkóstol, soha nem felejti el. Egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikáscsirke között. Tartozékai: a csirke, hagyma, fokhagyma, édes zöldpaprika, a bogyiszlóihoz hasonló erős paprika, krumpli, római kömény, őrölt szecsuáni bors, olaj, szójaszósz és – igen – sör, noha a legtöbb ujgur muzulmán.

Kasgarnak, az ősi ujgur városnak a történelmi maradványait most bontják teljes erővel. De az ujgurok vágyát a függetlenségre nem tudták kiölni. Aki párhuzamként Erdélyre gondol, nem hibáztatható.

Az átnevelő táborok 2018-ban kerültek a figyelem középpontjába, amikor műholdfelvételek bizonyították létezésüket. Az itt fogvatartottakat gyakran kínai propaganda nézésére és kényszermunkára kötelezik. Beszámolók szerint több mint 380 ilyen tábor működik, ahol a foglyokat súlyos fizikai és lelki bántalmazások érik. A táborokban a fogvatartottak nemcsak fizikai, hanem mentális megaláztatásnak is ki vannak téve. Kényszerítették őket a kínai nyelv tanulására, vallási szokásaik elhagyására, miközben sokuknak naponta 10-14 órán át kellett dolgoznia.

A nemzetközi közösség egyre hangosabban ítéli el Kína tevékenységét. 2023 októberében 51 ENSZ-tagország közösen követelte az ujgurok emberi jogainak tiszteletben tartását. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk 2024-ben hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politika súlyosan sértik az alapvető emberi jogokat. Az Amnesty International és a Human Rights Watch számos jelentésben rávilágított a kényszermunka, a kulturális elnyomás és az internálótáborok problémájára.

A hunok római források közül elsőként a történetíró Tacitus említi őket i. sz. 91-ben, és a Kaszpi-tenger környékén élő népként írja le őket, akik ekkor még nem jelentettek Rómára nagyobb veszélyt, mint bármelyik másik barbár törzs.

Ez azonban idővel megváltozott, és a Római Birodalom bukásához nagyban hozzájárultak a hunok, mivel a környező térségek rendkívül brutális lerohanásával nagyjából i. sz. 376-476 között eljött a népvándorlás kora. Az alánok, gótok, vandálok és más népek vándorlása megtörte a római társadalom megszokott rendjét, a felkeléseik és rajtaütéseik meggyengítették a birodalmat.

Egyetlen példával élve, a vizigótok Fritigern vezetésével a hunok elől menekültek római területre i. sz. 376-ban, majd a római tisztségviselők visszaélései miatt fellázadtak. Így indult Róma első gótok elleni háborúja, ami i. sz. 376-tól 382-ig tartott. A rómaiak vereséget szenvedtek, és i. sz. 378-ban Valens császár elesett a hadrianopoliszi csatában.

Briliáns katonai vezetőjük, Attila nagyfejedelem  uralkodása alatt - akit a kor keresztényei „Isten ostorának” neveztek-, a hunok hatalmas birodalmat hoztak létre, amely a mai Oroszország, Magyarország és Európa más részeinek legnagyobb részét magában foglalta, beleértve ebbe a jelenkori Németországot és Franciaországot is.

Kr. u. 406-ban Uldin hun vezér másodszor is rajtaütött Trákián. Ugyanakkor számos hun római zsoldba állt. „A következő 40 évben, nagyjából Kr. u. 380-tól Kr. u. 420-ig, a hun katonák zsoldosként szolgáltak a római hadseregben – mondja Ralph Mathisen –, ahol félelmetes hírnévnek örvendtek, mint verhetetlen harcosok.” De ez a rómaiak számára hasznos szövetség nem tartott ki sokáig. Az első szakadás Kr. u. 420 után következett be, amikor a hunok aranyban teljesítendő adót kezdtek követelni a rómaiaktól cserébe azért, hogy ne fosszák ki a tartományaikat.

A második és még nagyobb repedés Kr. u. 434-ben következett be, amikor a hun törzseket egyesítő Ruga fejedelem meghalt és két unokaöcsére, Bledára (Buda), valamint Attilára szállt a törzsszövetség feletti hatalom. Attila jóval ambiciózusabb volt mint a korábbi hun fejedelmek, akik megelégedtek azzal, hogy a Római Birodalom klienseiként szolgáljanak” – hangsúlyozza Mathisen.

A hun harcosok azért voltak annyira sikeresek, mert elsősorban kiváló lovasíjászok voltak, akiknek nagy és aszimmetrikus íjai sokkal távolabbról és jóval nagyobb erővel tudták kilőni a nyilakat amelyek így – más korabeli íjakkal ellentétben –, áthatolhattak a páncélon – állítja Peter Heather, a londoni King's College kora középkori történelem előadója és a „A Római Birodalom bukása: Róma és a barbárok új története” című könyv szerzője. Attila seregeinek másik előnye a mozgékonyságukban rejlett. Atilla lovas harcosai képesek voltak rendkívül gyorsan pozíciót váltani a csata közben – ez a taktika pedig Ammianus Marcellinus szerint pusztító hatású volt a hunok ellenségeire. Kr. u. 450 és 451 között Attila figyelme a Nyugatrómai Birodalom felé fordult részben azért mert III. Valentinianus császár nővére, Honoria is erre bátorította. Honoria botrányba keveredett, ami miatt száműzték a római császári családból és arra kényszerítették, hogy feleségül menjen egy nála sokkal idősebb konzulságot is viselt szenátorhoz, aki állítólag megvette a frigyet a császártól. Bosszúból Honoria titokban levelet küldött Attilának amelyben felajánlotta magát feleségül , és szándéka komolyságának jeleként a gyűrűjét is elküldte a hun fejedelemnek. De amikor Valentinianus erről tudomást szerzett, érvénytelenítette a házassági ajánlatot ami módfelet feldühítette Attilát . Ezenkívül a Keletrómai Birodalom új császára, Marcianus, egy korábbi hadvezér felfüggesztette az Attilának járó adófizetést. Attila  Kr. u. 451-ben megtámadta a Nyugatrómai Birodalmat. Attila támadása gyors és pusztító volt, legalábbis eleinte. Gyorsan behatolt Galliába (a mai Franciaország, Belgium és Németország egyes részei), szörnyű pusztítást hagyva maga után. Hamarosan azonban egy nagyon rátermett római hadvezérrel, Flavius Aetiusszal (Kr. u. 390-454) került szembe. Flavius Aetius, az "utolsó római", briliáns taktikus, kiváló hadvezér és rendkívül ügyes diplomata volt, akinek sikerült egy hun-ellenes koalíciót létrehoznia, ami a római légiók mellett a vizigót, a frank és burgund királyságok harcosaiból állt. Ez a koalíció Aetius főparancsnoksága alatt 451-ben a catalaunumi síkságon a mai franciaországi Orléans közelében találkozott és csapott össze Attila seregével.„ Ez volt minden idők egyik legnagyobb meglepetése” – mondja Mathisen. „Aetius és a szövetségesei legyőzték Attilát.” - Na ez nem igaz , mert a Catalaunumi csatának nem volt igazi győztese, viszont mindkét fél óriási veszteségeket szenvedett. Az Attila által vezetett hun inváziót az Aetius által irányított római csapatok és szövetségeseik megállították, de a győzelmet nem sikerült kivívniuk. ... Aetius maga a csata utáni második napon hagyta el a csatateret. Attila a csatatéren maradt és eltemették az elesett harcosokat  , több napig először csapdára gondolt , mígnem a felderítői felfedezték, hogy nincs ellenséges hadsereg már a környéken. Erre ő is visszavonult, átkelve a Rajnán.

 Attila visszavonult, de a következő évben újból felkerekedett seregeivel, és bevonult Itáliába, végigdúlva a félszigetet. Attila még Rómát is fenyegette, de a várost megkímélte, amikor I. Leó pápa és a római küldöttség a kapukon kívül találkozott a hun vezérrel. A történészek ma sem tudják, hogy mi hangzott el köztük, de a hunok végül az "örök várost" és lakóit bántatlanul hagyták. Ezután máig nem pontosan tisztázott okok miatt, 

A Tarih-i Üngürüsz krónika szerint Attila győzelmet aratott a catalaunumi csatában, amit az is megerősít, hogy a következő évben a rómaiak a legkisebb ellenállást sem tanúsították Attilával szemben, mikor bevonult Itáliába.

Attila 453-ban halt meg , 455-ben volt a Nedau menti csata ahol a gepidák győzelmet arattak Attila fiai felett . Itt vesztette életét Ellák , Attila legidősebb fia , ...468-ban Dengezich , Attila középső fia csatát veszített a gótok ellen Sirmium mellett és meghalt a csatában . Ernák , Attila harmadik fia volt a hunok utolsó uralkodója , Dengezichel egyidőben uralkodott de külön tartományban , valószínűleg Kis-Szkítiában ami Mikrá Skythia (Μικρὰ Σκυθία),amely Dobrudzsa a mai Romániában és sikerült békés kapcsolatot tartani a rómaiakkal .Irnik, egy bulgáriai falu Irnik (Ernák) nevéhez fűződik.

Krimhildától származó fia , - Attila   halála után - , Aladár és testvére, Csaba között hatalmi harc alakult ki. A konfliktus állítólag Óbuda környékén zajlott, ahol Aladár német szövetségesei segítségével legyőzte Csaba seregét, és állítólag ő is meghal de  .... Aladár sorsa innentől a ködbe vész . 

XIX. század közepén egy angol festő, Edward Burne-Jones (1833-1898) mély kiábrándulást érzett a nemesi műveltség, a keresztény erkölcs és mindazon értékek hanyatlása miatt, amelyek a középkori Angliát jellemezték, amelyek helyébe megjelentek a modern izmusok. Hiányérzetét egy festménybe foglalta, amelynek témája Artúr király szellemének halála („Artúr király végső elalvása”).Halálos ágyán a fejénél egy angyal ül, koronája pedig az ágy előtt, a földön van. hogy a véletlen műve volt-e, vagy valami más, hogy Burne-Jones ahelyett, hogy valamelyik brit birodalmi vagy más koronát Friedrich Kaulbach (1822-1903) festménye használt volna , Artúr király mellé ugyanazt a koronát ábrázolta, amelyet Kaulbach Nagy Károly megkoronázásához is. Ez a korona a Magyar Szent Korona , amelyet vélhetőleg Nagy Károly rabolt el az avaroktól miután legyőzte őket és ez volt Attila koronája 

.ÉRDEMES MEGJEGYEZNI, HOGY MINDKÉT FESTMÉNY OLYAN RÉSZLETESEN MUTATJA BE A KORONÁT, HOGY LEHETETLEN NEM FELISMERNI. BURNE-JONES MÉG A CSÜNGŐKET IS ODAFESTI, PEDIG EBBEN A KORBAN NEM VALÓSZÍNŰ, HOGY FÉNYKÉP ÁLLT VOLNA RENDELKEZÉSÉRE, A SZENT KORONA PEDIG LAKAT ALATT VOLT ELZÁRVA.

Namost itt kezd értelmet nyerni aza történés amikor a Magyar Szent Koronát : Isten adta , angyal hozta . A pápai koronaküldésről : ... angyal ígéri meg Attila királynak Róma falai alatt , ezt az angyalt maga Jézus Krisztus küldi Attila királyhoz , ... És akkor tűnődjünk el azon hogy : Jézus Krisztus angyala Róma püspökével , Nagy Szent Leóval  valón ,  miért nem akart szóba állni ? ... mert ez az angyal egyenes úton Jézus megbízatása alapján egyenesen Attila királyhoz vette az útját . Itt hangzik el az az idézet ami a krónikában , - másnéven Varsói krónikában - olvasható hogy : " ... az angyal megkéri Attila királyt , a világ urát hogy kímélje meg ezt a várost .  Miért ? ; ... - mert apostolaink csontjai nyugszanak itt , ezen a helyen . ... Itt két apostolt szoktak emlegetni , az egyik Szent Péter , a másik Szent Pál és megint felmerül az a kérdés hogy : a Szent Péternek , Jézus által tett személyes ígéretet a világtörténelemben és a kereszténység történetében , valaki valóra váltotta , vagyis Jézus , Péternek ígéri meg azt hogy : te Simon , Jóna fia , Kéfásnak fogsz neveztetni és én erre a kősziklára építem az egyházamat . Igenám de van egy vallástörténeti kérdés , ... Jézus , Péternek történetét a világtörténelemben , ki váltja valóra ? ... Mert csak Attila király személye jelenik meg ebben az időben , ... ezekről a művelődéstörténet , a vallástörténet , ... mélyen hallgat . ... Egyszer már kitérhetnének arra hogy : mióta van pápa Római székben ? ... ezek a kemény kérdések . Mindenesetre Róma falai alatt megjelenik Jézus angyala és megkéri Attilát hogy kímélje meg ezt a várost , ... és a következő lépés az hogy innentől indul a Római pápaság valóságos történelme . Az angyal ígéreté pedig így szól : ... majd egy utódod , eme nemes és kegyelemmel teljes tettedért , örökké tartó koronát fog kapni . ... Namost ez az utód viszont Magyarország első királya , aki maga Szent István . ... Namost , éppen azért pápai koronaküldésről beszélni , ... ennek csak egy kikövetkeztethető logikája van , mégpedig az hogy valahova zárkóztassanak már fel bennünket . ... más valóságos történelmi alapja nincsen . 1107-re tehető a Hartvig féle legenda , ahol a rébuszokban van valami utalás , ... egy megnem nevezett pápa és  egy magyar király kapcsolatára 

Namost az hogy középkorban nem tulajdonították pápai eredetűnek , - mármint olyan formában hogy a római pápa küldte Szent Istvánnak a Magyar Szent Koronát , ez nem vita téma - , ... Mégis hogyan lehetséges az hogy az a középkor ahol mégiscsak egy egyházjogi viszonyban áll a Magyar Apostoli Királyság , a Római pápasággal , ...egyik fél sem tud arról hogy a Római pápa , Szent Istvánnak koronát küldött volna . ...

Azonkívül a Római pápa is világi hatalom , ... tehát Magyar Szent Korona fölött , a Római pápa . - a pápaság - , nem diszponál , mert a pápa nem az Istenfiú helytartója szerepkörben gyakorolja améltóságos hatalmát , hanem Szent Péteri szerepkörben . ... A magyar király mint apostol király , nem egyik vagy másik apostol , apostolsága révén gyakorolja a hatalmat , hanem az Istenfiúság alapján , és ezzel nem szokott visszaélni . A koronánkkal egy baj van : a hivatalos történetkutatás és a napi politika színpadán , mást bizonyít a léte mint amilyen mesterséges múltat a magyarságnak szántak . Ne felejtsük el hogy fölötte már nincs evilági hatalom és megint elbagatellizáljak a tényeket , úgy ahogy nem röstellik . ... Hány apostoli király van a világban ? ... mindösszesen , egyetlen egy , ... nem hiányosságaink vannak , hanem többleteink vannak . Csaba a családi kincstárral visszavonult Keletre, ahol a Fekete-tenger partján még találkozott nagyapjával, Bendegúzzal. Magával vitte a koronát is. 568: a hunoknál tovább öröklődő korona az avar-hunok ugyancsak Arsakida származású uralkodócsaládjával együtt visszajött a Kárpát-medencébe. 795-96: Nagy Károly frank kir. 5 rablóhadjáratban kifosztotta az Avar Birodalom közp. kincstárait, s az ott talált aranyat, ezüstöt, selymet és más kincseket 5x14 társzekérrel Aachenbe vitette. A kincsek között volt az avarok jogara és a korona is. - 800: Nagy Károly Rómában a Magyar Szent koronával koronáztatta magát császárrá. Kr. u. 814: Nagy Károlyt a Magyar Szent koronával és a koronázási jogarral együtt temették el. - 999 karácsonyán III. Ottó németróm. cs. (ur. 996-1002) a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját, a Magyar Szent koronát, miközben azt István magyar fejedelem is (vissza)követelte. III. Ottó 1000. III-IV: megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a Magyar Szent koronát, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. X. 2: érkezett meg. - Ottó és II. Szilveszter p. (ur. 999-1003) úgy döntött, hogy a Magyar Szent koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki. II. Szilveszter p. azonban álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a Magyar Szent koronát ne a lengyeleknek adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel érkezik. Másnap reggel az Arsakida családból származó István magyar fejedelem  követe, (Szt) Asztrik apát érkezett és követelte a Magyar Szent koronát. Szilveszter pápa megáldotta a Magyar Szent koronát, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben Szt István kir-t apostoli jogokkal ruházta föl. 1000 karácsonya előtt Szt István a Magyar Szent korona leegyszerűsített képével emlékpénzt veretett, a Magyar Szent korona képe körül REGIA CIVITAS (= királyi állam) körirattal. Ezzel kinyilvánította, hogy a Magyar Szent koronát nemcsak az Istentől származó földi hatalom közvetítőjének, hanem egyben a magyar állam megtestesítőjének is tekinti. A Magyar Szent koronát ezenkívül a Kárpát-medencei hun, avar és m. állam jogfolytonosságát is megtestesíti. 1000 karácsonyán Szt Istvánt a Magyar Szent koronával a pápa, s ezáltal Isten áldásával Mo. királyává koronázták. - 1015 k. Szt István az Intelmekben Mo. alaptörvényét is lefektette, s a Magyar Szent koronában helyezte el a Mo. fölötti főhatalmat is. Ezáltal a Magyar Szent korona jogi személlyé vált, s megszületett a Szent Korona-tan alapja. A Szt Imre hg. megkoronázására készített →koronázási paláston (1031) Szt Bertalan ap. fején ábrázolták a Magyar Szent koronát, jelezvén, hogy Szt István nagy-örményországi Arsakida őseit és az ott élő magyarokat Szt Bertalan ap. már térítette. - 1031-38: Szt István többször is Szűz Mária gyámságába adta Mo-ot. Halála előtt, 1038. VIII. 15: (Nagyboldogasszony napján) országát és koronáját Szűz Máriának adta örökségbe.

Visszatérve a két testvér közötti harcra , két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg. Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenöt ezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Ezenfelül megmaradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. De annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek. A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében keveset eltérnek a magyaroktól. A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szkítiából elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, botokra felvésve szívesen használják ezeket. A Gyula nemzetségből való Kurt fejedelem, aki 619-678 között élt, meg is próbálja, hogy népének viszaszerezze a régi európai hatalmat. Bizáncba megy, egyességet köt a császárral, még meg is keresztelkedik. Azt tervezi, hogy a Magyarországon tanyázó rokon avarok élére áll, népét a Duna-Tisza közébe vezeti…

Rovásfelirat az erdélyi Énlaka unitárius templomának kazettás mennyezetén. Jobbról balra kell olvasni: „Egy az Isten”.

Az avarok , ők a kulcs , a késő avarkorban a 700-as években a Kárpátmedencében elterjedt egy magas színvonalú , fémműves, un. grifes indás ornamentikával dolgozó kultúra , amelyet egyes régészek és történészek , köztük László     Gyula is korábban egy előzetes bevándorlási hullámhoz kapcsoltak , az avar kaganátus idején . Ezek felvetették hogy Árpádéknál jóval korábban itt vannak a magyarok , ... 

Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből

A régészeti leleteket az utóbbi években kiegészítette a genetikai kutatások eredménye , ... Az avarok eredete egészen a mai Mongólia területén lévő egykori Zsuanzsuan Birodalomig vezethető vissza .Az avarok 14 év alatt vándoroltak hétezer km. és telepedtek le a Kárpát-medencében .

Az avaroknál megvolt a mozgékonyság , a tűzerő és a páncélos védettség . A fegyverzettel kapcsolatban az egy téves hiedelem hogy csupán nyilazni tudtak , csupán könnyűlovasság , technikailag a hunokhoz köthető a merevvázas magaskápás nyereg használata , már használnak fakengyelt , ... Az avarokhoz köthető a vaskengyel elterjedése , ... A kengyel használata támassza alá hogy komolyan vívtak közelharcot is , ... Az avarok eleve rendelkeztek négy féle karddal , ... Korábban a hunok nyolcféle szúró-vágó fegyverrel rendelkeztek , és ameddig a hunok csak egyenes kardot használtak , de van hosszúkardjuk , egyélű , kétélű , keresztvassal ellátott , és hosszú tőrkardjuk zömök kis keresztvassal és van kétkezes kardjuk is , ez a Turajevo , vagy Tugozvonovo lelőhelyen talált , - az egyik kardnak a markolata 24 cm - , drágakőborításos , aranyveretes , de van rövidkardjuk is , pl ez a Szirmabesenyőn talált kb. 55 cm-es rövid kard . A hunokról írja Ammianus Marcellinus történetíró hogy mint a forgószél a magas hegyekből , úgy csaptak le az ellenfélre , ... Ugyanakkor Zosimus az alkimista , gnosztikus misztikus , valamaint Sozomenos palaesztin származású , - a bizánci birodalom jogi képviselője és - , történetíró írja hogy : ... hamarabb érkeznek oda , mint a hírük . ... Az avarokról meg kell említeni hogy 562-ben amikor ők még a Kaukázus északi előterében tanyáznak , akkor vívnak egy harcot a frank király , Siegebert ellen , Türingiában .A Kaukázus északi előterétől egészen Türingiáig kb. 2500 km van , az avarok megteszik rekordidő alatt , legyőzik a frank királyt és visszamennek , erre a teljesítményre nyugati hadsereg soha nem volt képes . A bizánciak ellen amikor harcoltak , átkelnek a Száván , az Al-Dunán , Herakliáig nyomulnak hogy Konstantinápolyt megostromolják , bámulatos a menetteljesítményük , a gyorsaságuk .

 A VI. század végén érkeztek és egészen a IX. század első feléig uralkodtak , birodalom alapítóknak tekintették magukat , mert rögtön a bizánci császárral kezdtek el tárgyalni . Az avarok vezére Baján kagán volt , ...

A Kunbábonyi sír az eddig leggazdagabb avarkori temetkezés.

Baján kagán nem csupán kiváló hadvezér volt, hanem diplomáciai ügyességéről is ismert. 567-ben az Al-Dunától kiindulva elfoglalta az Alföldet, majd a következő évben területeit Pannóniáig kiterjesztette. 573 és 579 között szoros diplomáciai kapcsolatokat alakított ki Bizánccal, 582-ben elfoglalta Sirmium erődjét, majd 584-ben bevette Singidunumot (a mai Belgrádot). Ezt követően két évig hadjáratokat folytatott a Balkánon, területeinek jelentős részét azonban csak uralkodása végén vesztette el . Baján kagán szilárd, földvárakkal megerősített birodalmat hagyott hátra utódai számára, megalapozva az avarok hosszantartó jelenlétét a Kárpát-medencében. 

Nagy Károly nagy csapást mért az avarokra 795-ben ,ekkor még az avarok visszavonultak . ... A döntő hadjáratot Nagy Károly fia, Pippin vezette 796-ban. A frank seregek végleg legyőzték az avarokat, és az Avar Birodalom összeomlott.      A krónikák szerint hatalmas mennyiségű aranyat, ezüstöt és értékes tárgyakat zsákmányoltak. a megmaradó népesség pedig beolvadt a honfoglaló magyarságba . Az avarok mint állam megszűntek létezni , de régészetileg pontosan lehet bizonyítani a továbbélésüket . Kárpátmedencei történetünkkel kapcsolatban nem 895-ben kezdődik a magyarok története ! Krónikáink visszajövetelről , hazajövetelről , sőt visszafoglalásról írnak , a középkori magyar történeti művek főalakja Attila , hun nagykirály , ki egyben a hun-magyar hagyomány központi alakja . Tőle származtatják az Árpádházi királyokat , mert Árpádvezért és fejedelmet , Attila egyeneságú leszármazottjának tartották . 

Kossuth Lajos : ... Veszve csak az van , amiről a nemzet maga lemondott !

" Ugros eliminandos esse " a 907-es pozsonyi csata előtt már megfogalmazódott , ... - ez ez a gyűlöletté formálódott magatartás a környező népeknél ma is fennáll !

„A magyarok nyilaitól ments meg, uram, minket!”