Magyar szentek és boldogok

   

Kiss György : A magyar szentek hódolata a Magyarok Nagyasszonya előtt

A mai emléknap mindenszentek ünnepéhez kötődik: magyar népünk szentjeit, boldogjait köszöntjük.

A Magyarok Nagyasszonya előtt nevet viselő dombormű, amelyet a művész 1891-ben készített el, a pécsi székesegyház bejáratát díszíti.

Amint arra már a címéből is következtethetünk, a dombormű közepén a trónon ülő Szűz Mária mint a Magyarok Nagyasszonya jelenik meg előttünk, aki a karjában a gyermek Jézust tartja. Tőle jobbra Szent Lászlót, Szent Margitot és Szent Albertet láthatjuk, akik hódolnak az Istenanya előtt. A bal oldalon, szintén térdelő helyzetben megjelenik Szent Imre herceg, Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Erzsébet is. A teljes kompozíciót fölül egy boltív zárja, amely mintegy keretbe is foglalja az alkotást.

Kiss György számos ma is látható köztéri szobrot készített. Köztük olyan nagyszabású alkotást is, mint a Hősök terén található Millenniumi emlékmű. Tehetségét a századforduló leghíresebb szobrászának kikiáltott Zala György is elismerte.

A mai napon 58 éve, 1965. november 13-án hunyt el Zsámbékon Zadravecz István OFM ,  püspök , vezérezredes a “szegedi Kapisztrán” A horvát származású ferences szerzetes, tábori püspök a magyar tábori püspökség megszervezője, az ellenforradalmi szervezkedések támogatója. Ő szentelte föl Szegeden a Nemzeti Hadsereg zászlóját, majd Horthy Miklós fővezérrel és a Nemzeti Hadsereg csapataival együtt vonult be Budapestre. Püspöki jelmondata: „Pro Regno Mariano” – „Mária országáért”. ... Kezdeményezésére állították fel a Várban Kapisztrán Szt. János szobrát.

Az 1919-es véres diktatúra idején nyíltan szót emelt az embertelenséggel szemben Lőw Immánuel szegedi rabbival együtt. Lőw és Zadravecz bölcsességének köszönhetően a Kun Béla vezette kommunista diktatúra bukását követően Szegeden nem alakult ki az országban sok helyütt tapasztalható antiszemitizmus, mert a szegedi zsidóság nem csatlakozott Kunék ámokfutásához. Mivel Zadravecz István a környékbeli szervezetek és civil csoportosulások többségének vezetője vagy tiszteletbeli tagja, elnöke volt, kapcsolatba került az ellenforradalom vezérkarával. Itt alakult ki barátsága Horthy Miklóssal, Magyarország későbbi kormányzójával. Horthy kormányzó felkérésére Csernoch János hercegprímás Zadravecz Istvánt felterjesztette Rómánál tábori püspöki kinevezésére, egyben felkérte őt a magyar tábori püspökség megszervezésére. Ezt annak ellenére tette, hogy a felbomlott Osztrák–Magyar Monarchia tábori püspöke, Bjelik Imre (1911–1927) ekkor még élt, és 1923-tól nagyváradi apostoli kormányzóként irányította a trianoni döntés által kettészakított egyházmegyét, 1927-ben bekövetkezett haláláig.

A Horthy-korszak idején vallási villongások nehezítették az ország amúgy is drámai helyzetét. A kormányzásban a református és katolikus erők rivalizálása számos problémát okozott, amely a tábori püspökség munkájára is kihatott. Zadravecz igyekezett csillapítani ezeket a nézeteltéréseket. Az első próbatétel IV. Károly király váratlan, puccsszerű hazatérése volt, amikor is Zadravecznek színt kellett vallania. A kérdésben határozottan, de rendkívül diplomatikusan igyekezett eljárni éppen úgy, mint a nyugat-magyarországi felkelés kérdésében is. Mivel azonban az események kapcsán legitimista (azaz a Habsburg-monarchiával szimpatizáló) álláspontot foglalt el, a Horthy kormányzóhoz fűződő baráti viszonya meggyengült.1925-ben a magyar irredenta mozgalom Windischgrätz Lajos herceg vezetésével, a francia pénzügyi rendszer megbuktatása céljából frankot hamisított, s a kész bankjegyeket a budai ferencesek rendházában élő Zadravecz püspöknél helyezték el egy ládában, amelynek tartalmáról a püspök nem tudott. A sajtó azonban belekeverte az ügybe őt magát is, sőt elterjedt az a hír, hogy Zadravecz meg is áldotta a hamisított bankjegyeket (egyébként a hamisítók maguk tényleg küldetésként tekintettek munkájukra, hogy bosszút álljanak ezáltal a franciákon). Számos bíráló, sőt mocskolódó írás jelent meg róla. A bíróság azonban Zadraveczet nem találta bűnösnek, és a rágalomhadjáratot folytató lapok a bírósági döntés után súlyos kártérítést fizettek a tábori püspöknek. Később, a kommunista rendszer propagandája Zadravecznek a tábori püspökségről történt lemondását is a frankhamisítási botrány következményeként állították be, noha a püspök nem ezért mondott le tisztségéről. Az igazi ok az volt, hogy beszédeit a M. Kir. Hadügyminisztérium cenzúrázni akarta. Lemondásában így fogalmaz: „Válasszatok olyan püspököt, aki a ti ízléseteknek megfelel, s ha nyomogatjátok, a trianoni trágyalé folydogáljon belőle.”

Lemondását követően papi tevékenységet folytatott, pasztorációs úton kétszer járt Amerikában, egyszer a Szentföldön. Két püspöki kinevezést utasított vissza, mert nem látta kinevezésének értelmét.

Zadraveczet a kolostorban többször felkereste a kormányzó, kikérve véleményét a politikai helyzetről.

Zadravecz és a ferences rendtagok példás magatartást tanúsítottak a vészkorszakban, s zsidók ezreit mentették meg a biztos haláltól – rendházaikban bújtatva, ferences csuhába öltöztetve és/vagy keresztlevéllel ellátva őket.

1945-ben beidézték a II. kerületi rendőrkapitányságra, letartóztatták és két év börtönre ítélték. 1947 tavaszán szabadult. 1947 és 1950 között a máriagyűdi ferences kolostorban lakott, 1950-ben a kolostor bezárása után Budapestre, a Lotz Károly utcába, mostohaanyjának házába költözött.

1951-ben kitelepítették, Homrogd és Alsóvadász községekben élt. 1953-tól Pilisszentlászlón és a szomori plébánián tengette napjait betegen, és gyászban, ugyanis édesanyja nem élte túl a kitelepítés brutalitását. 1955-től a zsámbéki plébánián élt. Budapestről kitiltották, ám ő ezt a kitiltást semmibe véve mintegy harminc kispapot szentelt fel titokban, akiket politikai okokból, a békepapok feljelentései alapján távolítottak el a teológiai főiskoláról. Más egyházi szolgálatokat is vállalt, a nyilvánosság kizárásával. A rendőrség itt is folyamatosan zaklatta, házkutatások alkalmával elvitték precízen vezetett följegyzéseit is, amelyek egy részét 1990 után a rend budai kolostorának könyvtára visszakapta.

1965. november 13-án hunyt el Zsámbékon. Kívánsága szerint az esztergomi ferences templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. A temetési szertartáson a kommunista rendőrség tiltása ellenére sokan megjelentek. A szertartást Szabó Imre püspök végezte.

1996-ban rehabilitálták, amikor a Budapesti Népbíróság által hozott háborús és népellenes bűntett miatti ítéletet hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság. - forrás: WIKIPÉDIA

És szokásunk szerint ajánlunk valami ennivalót is : padlizsán és hal á lá filippínó