Szentháromság Vasárnapja
avagy az Irgalmasság vasárnapja
A Szentháromság ugyanis misztérium.„az Isteni szeretet” (1Jn 4,16).De hogy boldogságát ne csak önmagának tartsa meg, világot teremt, embert hív a létbe, hogy megossza velünk isteni gazdagságát, végtelen szeretetét.
-https://www.magyarkurir.hu/hirek/szentharomsag-vasarnapjan
- az isteni valóság lényege az hogy messze felülmúlja az emberi elme lehetőségeit.
Miként a csillagtalan éjszakában cél nélkül bolyongó vándor a fölcsillanó fénysugarat, úgy becsüli meg a hívő emberiség a földi élet sötétségében a legkisebb fölvilágosítást is, amit Istentől a természetfölöttiekre vonatkozólag nyer. A kimeríthetetlen Istenség mélységét a halandó véges értelme át nem járhatja, föl nem foghatja, megismerni is csak a halál után megdicsőült lelke lesz képes, de a Mindenható irgalmas szeretetéből némi bepillantást már itt a földön is nyerhet az örökkévalóság titkaiba. Drága kincse gyanánt őrizte az egyház kezdettől fogva a Szentháromság titkát, melyet bár megérteni nem bírt, de amelyről mindjárt kezdetben tudta és érezte, hogy a mindent éltető végtelen Szeretet rejlik benne.-https://katolikusvalasz.blog.hu/2017/06/11/2019_junius_16_szentharomsag_unnepe_punkosd_u_i_vasarnap?fbclid=IwAR23lYjQ5FByCoGzxEmVckH0qMsHN0BiSifJRKUZsWOkn0inzOcF-wEJML0
Szentháromság székelyföldi nevén kicsipünkösd, a pünkösd ünnepét követő első vasárnap....Hazánkban már Kálmán király elrendelte éppen a mai időpontban a Szentháromság ünnepének megülését. Nyugaton később terjed el, és csak 1334-ben válik egyetemesen kötelezővé.
A Szentháromság képszerű ábrázolása csak megközelítően, szimbolikus eszközökkel lehetséges.
Általában három eggyé váló, kifejező formaelem a Szentháromság titkának legalkalmasabb ábrázolása, elképzeltetése. Ez legegyszerűbb alakjában háromszög, amely vagy a sugárzó Napot, az istenség archaikus jelképét keretezi, vagy pedig szemet fog közre, amely a híveket a mindeneket lát, megítélő, mégis gondviselő Úrra, a Szentháromság egy Istenre emlékezteti: őbenne élünk és mozgunk, előtte járunk.
 |
| Isten - intarzia - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)
Alig van barokk templomunk, amelynek homlokzatán, szószékén, oltárain ez a sugárzó nappal ábrázolt Szentháromság-szimbólum ne tűnnék szemünkbe.....Ez a barokk szakrális szimbólum: a háromszögbe foglalt sugárzó nap oltalmazó céllal fölkerül a házak homlokzatára, kapubejáratokra, más helyekre is, és több vidéken egészen elnépiesedik, népművészeti motívummá válik.-https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szentharomsag_vasarnap__kicsipunkosd
A 18. századi katolikus népességű magyar városokban nagy divat volt Szentháromság-oszlopot, Szentháromság-szobrot állítani. Ezek a főtéren, főutcán álló szobrok máig hozzátartoznak városaink arculatához, hangulatához.
A Szentháromság-szobrok előtt még a 20. század elején is köztéri ájtatosságokat tartottak: imádkoztak, énekeltek. Jellemző imádsága volt ezeknek az ájtatosságoknak: a Szentháromság koronája, más néven: angyali olvasó vagy szentes.-https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/nepi-vallasossag-ABA5/a-katolikus-magyarsag-vallasos-eletenek-neprajza-ABA6/a-katolikus-egyhazi-ev-unnepei-AD10/valtozo-idopontu-unnepek-AD4C/szentharomsag-vasarnapja-AD9A/
Ezt a gyönyörű vasárnapot egy ünnepi ebéddel is megtiszteljük , ami áll új zöldséggel és csirkeaprólékkal készült zsenge zöldborsólevesből , valamint fokhagymás sült csirkecombokkal , petrezselymes újkrumplival és ugorkasalátával .
   |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése