Szent Mihály , Szent Gábor és Szent Rafael ünnepe

"A Szentírásból név szerint ismert három főangyalt ünnepeljük szeptember 29-én. Egyikük neve Mihály (Mikaél), vagyis: ’Ki olyan, mint az Isten?’; a másiké Gábor (Gábriél): ’Isten embere’, ’az Isten erősnek bizonyult’; a harmadiké Rafael (Rafaél): ’Isten orvossága’.Az angyalok életéről nincsenek az emberekéhez hasonló életrajzi adatok. Történetük a teremtéssel kezdődött. Kegyelembe öltöztek, és próbára lett téve hűségük. Szabad akaratuk lehetővé tette a jók számára a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak számára a büntetés az örök kárhozat lett."-Magyar Kurír

   Mihály arkangyalról már értekeztem egy előző posztomban Szent Mihály arkangyal .

  Most Gábriel arkangyalról szeretnék írni , összeszedtem az ide vonatkozó egyes írásokat .

 Gábriel az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel. Gábriel szerepel a Magyar Királyi Szent Koronán is .

"Egy legenda szerint III. Ottó német-római császár a lengyel uralkodónak ígérte oda Attila koronáját, miközben azt István, a magyarok fejedelme is szerette volna megkapni. III. Ottó 1000-ben megkerestette és föl is tárta Nagy Károly sírját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát. A két értékes koronázási szimbólumot Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. Ottó és II. Szilveszter pápa közösen megegyezett, hogy az értékes a hun Attilától származó koronát a lengyel uralkodónak adják oda.

Az éjjel azonban II. Szilveszter pápa álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a koronát ne a lengyel királynak adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel elsőként érkezik hozzá. Másnap reggel az Árpád családból származó István magyar fejedelem követe, Asztrik apát érkezett a pápához és az uralkodójának kérte a koronát. Ezzel is kifejezve a magyarság szándékát, hogy a keresztény hitbe térjen meg. Szilveszter pápa megáldotta a koronát, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben a magyarok királyát apostoli jogokkal ruházta fel. Ezzel kinyilvánította, hogy a koronát nemcsak az Istentől származó földi hatalom közvetítőjének, hanem egyben a magyar állam megtestesítőjének is tekinti. Így Attila öröksége egy rokon nemzetet avatott kereszténnyé."-Gábriel arkangyal

"Egyes apokrif iratok szerint a Szodomát és Gomorát elpusztító angyalok között is ott volt Gábriel. Az ezoterikus tanokban Gábriel az igazság angyala és az Édenkert őrzőjének a feje. Mivel az édenbe való bejutás csak rajta keresztül lehetséges, ezért Gábriel arkangyal egyben a remény angyala is. Ő az, aki mindig reményt ad az embereknek. Ábrázolása mindig valami fensőbbséges erőt sejtet mindenkivel szemben, amitől a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Ő volt, aki, mint az éden őrzője kiüldözte Ádámot és Évát a Paradicsomból."-Gábriel arkangyal

Zakariásnak megjelenve a jeruzsálemi templomban hírül adta Keresztelő Szent János születését és a megváltás elérkeztét (Lk 1,11–20). Magáról ekkor mondta: „Én Gábor vagyok, s az Úr színe előtt állok.”

 Szorosan hozzá kötődik a március 25-e, az Angyali üdvözlet, azaz Gyümölcsoltó Boldogasszony napja is. A keresztény tanok szerint ezen a napon tudatta Gábriel arkangyal Máriával, hogy Jézusnak fog életet adni. A karácsonyt pontosan kilenc hónappal megelőző Gyümölcsoltó Boldogasszony napját Európa szerte megünneplik. Gábri

Leonardo da Vinci - Gábriel Arkangyal :  Angyali üdvözlet

     " A magyar történelmi hagyományokban is olvashatunk angyali jelenésekről, amelyekkel kapcsolatban többször szintén Gábrielre hivatkoznak.Hartvik püspök Könyves Kálmán idején megírta István, az első magyar király megkoronázásának legendás történetét. Tőle származik a híressé vált monda, miszerint István követeket küldött a pápához, hogy a kialakulóban lévő új, keresztény országának koronát kérjen. A pápa ekkorra készíttetett el egy koronát a lengyel fejedelemnek, Mieszkónak, és épp el akarta küldeni neki, amikor a megelőző este látomásban egy angyal jelent meg neki. Az angyal arra utasította, hogy a koronát ne a lengyeleknek adja, hanem azoknak a követeknek, akik egy „ismeretlen nemzetből” jönnek majd hozzá. Ezután érkeztek meg István követei Magyarországról. Így kapta meg István a koronát, „mivel ismeri az Úr, kik az övéi… elhatározta, hogy sokkal inkább választottját, Istvánt ékesíti szerencsésen e világi koronával, majd ugyancsak őt díszíti fel még szerencsésebben az örökkévalóval” – írja a Hartvik-legenda.A magyar történelem páratlan értékű forrása, a 14. századi Képes Krónika szintén angyali jelenésről számol be a korona kapcsán.  A magyar Salamon király idején két Árpád-házi testvér, Géza és László szembeszállt az uralkodóval, aki az unokatestvérük volt, hogy megszerezzék a trónt. A harcok idején, miközben épp tanácskoztak a Salamonnal szembenálló felek, a krónika szerint Lászlónak (a későbbi I. László királynak) látomása támadt, amelyben egy angyal szállt le a mennyből és egy arany koronát helyezett testvére, Géza fejére. Ezután László arra a következtetésre jutott, hogy „nyilvánvaló ebből, hogy minékünk adatik a győzelem, Salamon pedig legyőzetve, számkivetve futamodik ki az országból, a királyságot és a koronát pedig neked (I. Géza) adja az Úr”.Géza valóban győzött és fogadalmához híven templomot építtetett a „Szűzanya” tiszteletére. A két történet közötti alapvető különbség, hogy a Képes Krónika írója Hartvik püspökkel ellentétben azt kívánta jelezni, hogy a magyar király nem az egyház fejével, hanem közvetlenül az égiekkel van kapcsolatban.Sem István király legendájában, sem a Képes Krónikában nem szerepel, hogy az angyal Gábriel lenne, a hagyomány mégis vele azonosítja ezt a szellemi lényt. Ezt jelképezi a Hősök terén álló Millenniumi Emlékmű központi alakja, a Gábriel-szobor, amely bal kezében kettős keresztet, jobb kezében pedig a magyar koronát fogja. A magyar honfoglalás ezredik évfordulójára tervezett ünnepségek és építkezések keretében indult meg a Millenniumi Emlékmű megépítése, amely a „honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját” volt hivatott megörökíteni. A történelmi célokhoz történelmi lépték és ennek megfelelően évtizedek is kellettek. A tér felavatására csak 1929-ben került sor, addig folyamatosan részletekkel gyarapodott. A szoborcsoport megalkotásával Zala Györgyöt, a kor sikeres szobrászművészét bízták meg. Az első alkotás, amellyel elkészült, Gábriel arkangyalnak a tér központjába tervezett 5 méter magas szobra volt. Bár az emlékműben szereplő történelmi alakok kiválasztása körül nagy politikai viszály dúlt, Árpád vezér és Gábriel angyal szobrával szemben senki sem ellenkezett. A 36 méteres korinthoszi oszlop tetején álló szobor osztatlan sikert aratott, habár eredetileg annak helyére Hungária, a magyarok istennőjének szobrát tervezték. Míg Hungária alakja megjelenik a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Galéria timpanonjának a központjában és más szobrokban is, Gábriel szoboralakja egyedinek mondható Magyarországon. 

Budapest Gábriel szárnyai alatt

   Történészek szerint Gábriel alakja a középkori keresztény állam létrejöttét, egyben a királyi hatalom isteni eredetét szimbolizálta, jelképeivel együtt pedig a nemzeti-állami függetlenség és az európai integrálódás eszméje nyert megfogalmazást."-   a_magyarok_angyala

Hogy megértük e szép napot hálát adunk a Jóistennek és készítünk egy becsületes rakott kelkáposztát , mert most van a szezonja .

Hozzávalók :

800 g sertéscomb vagy lapocka ledarálva

2 közepes vöröshagyma , apróra aprítva

4 evőkanál üveges lecsó

4 evőkanál napraforgóolaj

300 g tejföl - 20 %-os

1 fej kelkáposzta , kb. 1 kg.

1 dl alaplé , vagy vegetás víz

800 g főtt fehér rizs

100 g füstölt sajt

só

bors

pirospaprika

majoránna

Elkészítés :

A kelkáposztát  megmosom , leveleire szétszedem a vastag ereket a levelekből kivágom és enyhén sós vízben blansírozom - úgy félpuhára, hisz a későbbi sütés folyamán majd megpuhul. A húst  megdarálom, és napraforgóolajban fehéredésig sütöm, majd hozzáadom a finomra vágott vöröshagymát. Ezután félrehúzva az őrölt pirospaprikával megszórom, sózom, fűszerezem, és puhára párolom. A rizst egy kevés zsiradékon megpirítom utána felengedem alaplével , vagy vegetás vízzel , és félpuhára főzöm. Ezután a húst a rizzsel összekeverem. A tepsi alját kicsit olajjal kikenem, és először a kelkáposztából, majd a rizses húsból teszek egy réteget, erre tejfölt. Majd ismételem úgy a rétegeket, hogy a tetején kelkáposztával fejezzem be, és tejfölözöm . Aztán irány a sütő.Mielőtt megsül megszórom reszelt sajttal és készre pirítom .