Szűz Mária mennybevétele

 vagy Nagyboldogasszony

 Assumptio Beatæ Mariæ Virginis

 A napbaöltözött asszony, a csíksomlyói Boldogasszony kegyszobra

„	Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.	”
– Jel 12,1

    A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered .

        A krónikus hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyar földön a „Boldogasszony” nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében.  - Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

Az ünnepet Székesfehérvárott első szent királyunk is megüli. Egyik alkalommal a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt. Az Érdy-kódex nyilván hazai hagyomány nyomán írja, hogy Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.

Az Árpád-ház, Árpád megkeresztelkedett hada, nemzetsége így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát. Az országot, vagyis önnön uraságát, uralmát és a királyságot a Szűzanya szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta. E választásba még nyilván a pogány Boldogasszony-tisztelet, archaikus Emese-hagyomány is közrejátszott: Mária az Árpádoknak mennyei édesanyja és oltalmazó királynéja.

Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot, de az ő patrociniuma alatt állott a székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó és temetkező helye, továbbá az esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, váci, győri püspöki székesegyház: a szent király alapításai.- Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

Boldogasszony anyánk…

(részlet)

Boldogasszony Anyánk, régi nagy patrónánk, Nagy ínségben lévén, így szólamlik hazánk: Magyarországrul, Pannóniárul, Ne feledkezzél el árva magyarokrul. Oh Atyaistennek kedves szép leánya, Krisztusnak szent anyja, Szentlélek mátkája! Magyarországrul, Pannóniárul, Ne feledkezzél el árva magyarokrul. Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, Tégy méltóvá bennünk régi grátiákra. Magyarországrul, Pannóniárul, Ne feledkezzél el árva magyarokrul. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlet) Pars prima 3. Musa! te, ki nem rothadó zöld laurusbul Viseled koszorudat, sem gyönge ágbul, Hanem fényes mennyei szent csillagokbul, Van kötve koronád holdbol és szép napbul; 4. Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat, Az ki örökkén volt, s imádod fiadat Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat: Szentséges királyné! hivom irgalmadat. 5. Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt, Arrol, ki fiad szent nevéjért bátran holt, Megvetvén világot, kiben sok java volt, Kiért és szent lelke, ha teste meg is holt. 6. Engedd meg, hogy  neve, mely mast is köztünk él, Bűvöljön jó hire, valahól nap jár-kél, Lássák pogány ebek: az ki Istentől fél, Soha meg nem halhat, hanem örökkén él. Pázmány Péter: Fohászkodás a hazáért Oh áldott Szűz! Oh Magyarországnak kegyes Asszonya! Tekints a mi sok fogyatkozásinkra: szánd meg a mi romlásinkat. Csaknem megholt, akit te szerettél; csaknem elfogyott a te országod, nemes Asszonyunk. Azért állj elő a te szent Fiadnál. Mondd azt néki: Fiam, az én országomban megfogyatkozott az igaz hit; nincs igazság; nincs isteni félelem; nincs aitatosság benne. Vízzé vált az ő bora; nagyrészből tévelygésre fordult igaz vallása; elpusztult szentegyháza; megromlott ereje; pogány rabságára adatott szabadsága. Elhiggyed, édes hazám, Magyarország, ha a Boldogasszony tanácsát követed, és magadat megeszmélvén, abban eljársz, amit az ő szent Fia parancsol, foganatja lészen a Szűz könyörgésének. Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el. Szűz Mária mennybevétele  Peter Paul Rubens (után)  Siegen, 1577 – Antwerpen, 1640 Szűz Mária mennybevétele  Peter Paul Rubens (után)  Siegen, 1577 – Antwerpen, 1640