Gyertyaszentelő Boldogasszony 

Urunk bemutatása / praesentatio Domini

Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy méltók legyünk egykor mi is megjelenni előtted. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

II. Basil menológiája (Kr. U. 10. század). Vatikáni Könyvtár

A mai ünnep magyar elnevezése, a Gyertyaszentelő Boldogasszony kifejezés azt sugallja, hogy ez egy Mária ünnep. Valójában Jézus templomi bemutatására emlékezünk, amely esemény negyven nappal az Úr születése után történt, s amelyen természetesen édesanyja, Mária is jelen volt, de mégsem ő áll ünneplésünk középpontjában.

A hívek a mai napon viaszgyertyákat szoktak hozni a templomba , melyek az áldozó paptól ájtatos imádságok , szenteltvízhintés és tömjénfüst által megszenteltetnek .

      A mai napon megszentelt gyertyákat némely buzgó lelkű hívek égi háborúkor meggyújtják  otthon is , és míg a zivatar tart , folyvást , égetik ; nem azért mintha hinnék hogy a szenteltgyertya a villámot és a kártékony fergeteget elszéleszti ; hanem azoknak égetésével elmélyükben megújítják , és magokra alkalmaztatják az anyaszentegyház könyörgését , melyet a gyertyaszentelő pap mondott .   

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

Ezt az ünnepet még Gelasius pápa (410-496) ; / a történelem 49. egyházfője / rendelte el 492-ben . 

Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A 20. század elejétől tanácsolt ünnep.

Erre az ünnepre ajánlok egy bakonyi sertésbordát , durum spagettivel és zöld ecetes eisberg salátával :