Kókonya
avagy a húsvéti bárány, a tojás és a sonka hagyománya
A magyar népnyelvben már-már feledésbe menő kókonya a neve a megszentelt sonka levében kifőtt tojásnak, de a középkorban az összes húsvéti szentelt hideg ételt ezzel a szóval jelölték.
A témában gyakran idézik az 1518 körül keletkezett Sándor-kódexet, miszerint „A kókonnya ünnönmaga Úr Krisztus, Isten és embör…”.
A húsvéti jelképek sorában különböző állatokat találunk. Legősibb a húsvéti bárány. Eredete a Bibliában keresendő.
Már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak húsvéti bárányt keserű
salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és
elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére /a kivonulás Kr. e. 1460-ban ment végbe/.
Az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
Ezsd. 6,20 Mert megtisztultak vala a papok és Léviták: egyetemben mindnyájan tiszták valának, és megölék a húsvéti bárányt mindazokért, a kik a rabságból megjöttek, és atyjokfiaiért a papokért és önmagokért.
Mt. 26,17 A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a húsvéti bárányt?
A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a
bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert
vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt
kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig
Isten bárányának.
Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött,
mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak
bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte
elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai
közé tartozott. -forrás:-Húsvéti_bárány-
Habár Erdélyben a mai napig a bárányt tekintik a fő húsvéti eledelnek . Szatmárnémetiben még most is / főleg az ortodox románok körében / ebben az időszakban külön bárány vásárt rendeznek és csak erre az alkalomra egy ideiglenes bárányvágóhidat rendeznek be a vásár szomszédságában /A bárány, mint a legfőbb áldozati állat, Jézust jelképezi.
http://erdely.ma_toltott_barany
A sonka a középkorban vette át a báránysült helyét az ünnepi étkezésben. Ennek nem volt vallásos vagy szertartásbeli oka. Egyszerűen a böjt végén ekkor vehették elő az emberek a disznóvágásból származó finomságokat. A sonka a hétköznapi emberek körében vált jellegzetes húsvéti eledellé.
Kenyér helyett az ünnepi asztal dísze a fonott kalács volt, amelynek ma megszámlálhatatlan változatát készítik. A különböző népek saját ízlésviláguknak megfelelően ízesítik és díszítik, napjainkban már a formája is szabadon változtatható.
Húsvéti tojás, piros tojás: húsvéti szimbólum,
eredetileg csak pirosra festve, később minden más színben, díszítve is.
- Maga a tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike; az életnek, az
újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, úgy
támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására...... - Külön jelentéstartalma van a ~ héjának. Csíkménasági
szóhagyomány szerint a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér
(belső festetlen rész) a verejtékét jelképezi. A pirostojás héját az
utcákon, tereken szétszórják, hogy emlékeztessen Krisztus
kálváriajárására. http://lexikon.katolikus.hu/
Áldott húsvétot kívánok :)
VálaszTörlésViszont kívánjuk Isten áldásával !
Törlés