Kókonya

      avagy a húsvéti bárány, a tojás és a sonka hagyománya

 

       A magyar népnyelvben már-már feledésbe menő kókonya a neve a megszentelt sonka levében kifőtt tojásnak, de a középkorban az összes húsvéti szentelt hideg ételt ezzel a szóval jelölték.

     A témában gyakran idézik az 1518 körül keletkezett Sándor-kódexet, miszerint „A kókonnya ünnönmaga Úr Krisztus, Isten és embör…”.

                    http://bamapa._hollokoi_husveti_fesztival.

    A húsvéti jelképek sorában különböző állatokat találunk. Legősibb a húsvéti bárány. Eredete a Bibliában keresendő.
   Már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak húsvéti bárányt keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére /a kivonulás Kr. e. 1460-ban ment végbe/.

Az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

Ezsd. 6,20  Mert megtisztultak vala a papok és Léviták: egyetemben mindnyájan tiszták valának, és megölék a húsvéti bárányt mindazokért, a kik a rabságból megjöttek, és atyjokfiaiért a papokért és önmagokért.

      Mt. 26,17 A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a húsvéti bárányt? 

   A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
     Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. -forrás:-Húsvéti_bárány- 

                    http://www.informatia-zilei.ro/sm/

Habár Erdélyben a mai napig a bárányt tekintik a fő húsvéti eledelnek . Szatmárnémetiben még most is / főleg az ortodox románok körében / ebben az időszakban külön bárány vásárt rendeznek és csak erre az alkalomra egy ideiglenes bárányvágóhidat rendeznek be a vásár szomszédságában /A bárány, mint a legfőbb áldozati állat, Jézust jelképezi.

                          http://erdely.ma_toltott_barany

  A sonka a középkorban vette át a báránysült helyét az ünnepi étkezésben. Ennek nem volt vallásos vagy szertartásbeli oka. Egyszerűen a böjt végén ekkor vehették elő az emberek a disznóvágásból származó finomságokat. A sonka a hétköznapi emberek körében vált jellegzetes húsvéti eledellé. 

 Kenyér helyett az ünnepi asztal dísze a fonott kalács volt, amelynek ma megszámlálhatatlan változatát készítik. A különböző népek saját ízlésviláguknak megfelelően ízesítik és díszítik, napjainkban már a formája is szabadon változtatható. 

    Húsvéti tojás, piros tojás: húsvéti szimbólum, eredetileg csak pirosra festve, később minden más színben, díszítve is. - Maga a tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike; az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására...... - Külön jelentéstartalma van a ~ héjának. Csíkménasági szóhagyomány szerint a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér (belső festetlen rész) a verejtékét jelképezi. A pirostojás héját az utcákon, tereken szétszórják, hogy emlékeztessen Krisztus kálváriajárására.  http://lexikon.katolikus.hu/