KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS 

emlékére IV.

Nándorfehérvár neve a bolgár-törökök magyar nyelvű nándor népnévből és a fehér kövekből épült vár szóösszetételből keletkezett. A szláv Belgrád is fehér várat jelent.

Nándorfehérvárt a kelták alapították, majd római colonia lett, a kelta eredetű Singidunum néven, s része volt a Dunamenti limesnek. A Római Birodalom kettészakadása után a Keletrómai Birodalomhoz, Bizánchoz került. A stratégiailag fontos helyen, a Száva és a Duna összefolyásánál fekvő várost és erődjét elfoglalták a szarmaták, gótok, hunok és az avarok is. A Dunai limes egy részének 630 körüli avar megszállása egyúttal utat engedett a szlávoknak, akik elözönlötték a Balkánt.

Honfoglaló őseink, Árpád magyarjai 895-896-ban már szláv nyelvű bolgárok ellen hadakoztak az Al-Dunánál, és Simeon bolgár cár bolgár-szlávjai tartották ellenőrzésük alatt Dél-Erdélyt, a Maros völgyét, Nándorfehérvárt, stb. Bizánc újraerősödésével Bulgária vazallus országgá vált, s Nándorfehérvár a Bizánci-magyar háborúskodások során többször is magyar kézre került, először 1071-ben.

A törökök először 1440-ben ostromolták, sikertelenül, majd a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed, "Hódító Mohamed" 1456-ban hatalmas sereggel támadt a várra. A vár, védőinek, és a Hunyadi János és Kapisztrán vezette felmentő csapatok hősies harcának köszönhetően felszabadult, a török hazakullogott, és 65 évig nem is támadt újra.

Mátyás király halála után, a Jagellók alatt Magyarország meggyengült, a végvárakra nem fordítottak elég gondot, s felmentő sereget sem küldtek az 1521-ben támadó török ellen.

Nándorfehérvár török uralma, kisebb megszakításokkal 1521-től 1867-ig tartott. 1867-ben a Szerb Királyság fővárosa lett, a délszláv háború óta Szerbia fővárosa.

A konstanzi zsinat (1414--1418) végre megszüntette az 1378 óta tartó nyugati egyházszakadást, melynek következtében Európa -- legalábbis erkölcsi szempontból -- romhalmazzá vált. Senki sem tudta, mit is kell hinnie, melyik pápának kell engedelmeskednie, hisz harminc éven át legalább két pápát tudtak maguk felett az emberek. Ebbe a zűrzavarba a Sziénai Szent Bernardin (lásd május 20-án) és Kapisztrán Szent János által újra életre hívott vándorprédikátorság hozott megoldást.

Itáliában feltűntek a kolduló és prédikáló barátok, és Kapisztrán János vitte ezt az életformát az Alpokon túlra. Az igehirdetésnek ebben a formájában szinte a semmiből, elölről kellett kezdeni mindent: a kereszténységet csak az ismerheti, aki maga hiteles formájában éli (ezért volt olyan fontos az obszervancia, a ferences ősi regula); enélkül minden teljesen hiábavaló, még a legszebb prédikáció is. Ez a felismerés és misszió volt a Kapisztrán-féle obszerváns reform lényege.

János negyven éven át prédikált, naponta legalább egyszer, s néha három óra hosszat. Ha valahol megjelent, eseményszámba ment.1451-ben Európa középső területeire ment, s mindig tizenkét testvér kísérte (név szerint ismerjük őket!), akik részben tolmácsai voltak, hiszen János mindig latinul beszélt, részben az írnok szerepét töltötték be.S miközben inkvizítorként a hit tisztaságáért harcolt, vitatkozott és prédikált, állandóan keresték mint szentéletű tanácsadót is. Mindemellett összeszedett imádságos életet élt, amely alapot adott roppant széles körű tevékenységéhez.

Az obszervancia magyarországi elterjedésében kulcsszerepet játszott a királyi hatalom, valamint számos arisztokrata és nemesi család támogatása.Az obszervánsok feladata volt az ortodox keresztények térítése, illetve a husziták és a törökök elleni küzdelem.

Sziénai Szent Bernardin rendtársa és tanítványa, Kapisztrán Szent János az ördög kísértése elleni egyik eszköznek Jézus Nevének segítségül hívását tartotta. Ő a Jézus-monogramot ráfestette azokra a zászlókra is, melyek alatt Nándorfehérvárnál (1456) a török ellen harcoltak. Az egykorú leírások szerint a Hunyadi és Kapisztrán vezérelte sereg ajkán Jézus nevével győzte le a törököket (L. a Katolikus Lexikonban).

Napjainkban különösen feltűnő, hogy „Ferenc pápa” mindezzel szemben :

1.) népszerűsíti és ünnepli a protestáns eretnekséget és elindítóját, Luther Mártont; 

2.) támogatja a muzulmán térhódítást (akár az abortusz utálatos és halálos bűnének relativizálásával); 

3.) Jézus szent Nevének elhallgatásával hirdeti a vallást – Jézus szent Nevének ünnepi idejében.

4.)  Ferenc pápa a minap a :  „Traditionis custodes” kezdetű motu proprió - jában lényegében megszünteti a latin szertartású misét .

"A lemondatott XVI. Benedek pápa Őszentsége intézkedéseit tehát, még életében igyekezett anulálni az argentin utód, aki Benedek pápa Őszentsége lemondatásának egyenes következményeként lett Róma püspöke. A latin mise betiltása tehát, nem csak egyházi intézkedésnek szánalmas és de facto semmis, hanem az utód emberi magatartását is erősen megkérdőjelezi…"  - Stoffán György

Saveur : nyári bolognai

Megpróbáltam a fenti képen látható bolognai spagettit / Farideh Sadeghin, receptje / a saját nyári ketogén variációmra átalakítani .

Hozzávalók:

400 g. cukkini spagetti
parajdi só
1 dob. konzerv szardínia
2 teáskanál chili pehely, vagy 3 vörös thai chili, darálva
2 evőkanál. darált kakukkfű
3 fokhagymagerezd
frissen őrölt fekete bors
1 / 2 csésze száraz fehérbor
2 evőkanál. vörösborecet
1 citrom, héja és leve
400 g. vegyes koktélparadicsom
1 / 2 csésze zöld vagy kalamata olajbogyó
 bazsalikomlevél 
Reszelt parmezán sajt, tálalásra

    

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS 

emlékére III.

Kapisztrán János időközben Róma utasítására 1451-ben Bécsbe tette át székhelyét, ahol nunciusként a Csehországból Lengyelország, Magyarország és Moldva felé terjedő huszitizmus visszaszorítása érdekében dolgozott.A szerzetes buzgó igyekezetéről híven tanúskodik, hogy prédikációi mellett összesen 19 kötetet töltött meg a legfőbb dogmatikai kérdések elemzésével, ám kifogyhatatlan energiáit még ez a munka sem tudta teljesen lekötni. Kapisztrán ugyanis a huszitizmus terjedése mellett az oszmán előrenyomulásban rejlő fenyegetést is felismerte, és komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Német-Római Birodalom támogassa Magyarország küzdelmét. Miután Konstantinápoly török kézre került, a pápa fáradhatatlan nunciusát bízta meg a keresztény uralkodók egységének megteremtésével, ezért Kapisztrán 1454-ben részt vett a frankfurti birodalmi gyűlésen, majd a következő évben Magyarországra utazott.

Július 22-én történt, hogy a ferences szerzetes tüzes prédikációján felbátorodó keresztesek egy csoportja átúszott a Száván, hogy rárontson a túloldalon táborozó oszmánokra. Kapisztrán meg akarta akadályozni az összecsapást, ezért csónakba szállt, hogy visszahívja katonáit, ám cselekedetét a sereg többi része úgy értelmezte, hogy a vezér is rohamra indult. Rövid időn belül tehát több tízezer fanatikus harcos rontott rá II. Mehmed seregére, melyet készületlenül ért a keresztesek támadása, ezáltal súlyos hátrányba került. Eleinte valószínűleg Nándorfehérvár védői is értetlenül szemlélték az eseményeket, Hunyadi János azonban felismerte a kedvező alkalmat, és a várból kitörve két tűz közé szorította az ellenséget. A Kapisztrán táborából induló vakmerő roham végül elsöprő magyar sikerhez vezetett: a Száva-parti város megmenekült, a ferences szerzetes pedig egy olyan győzelemben vállalt oroszlánrészt, amely több évtizedre megóvta Magyarország pozícióit az Oszmán Birodalommal szemben.

A zimonyi táborba gyűlt keresztesekhez a következő beszédet intézte: ,,Ne nyújtsátok ki kezeteket rablott jószág után, hanem szálljatok szembe Krisztus keresztjének ellenségeivel. Űzzétek el őket, ne engedjétek, hogy a kereszténységet legyűrjék. Könnyen legyőznek minket, ha csak zsákmány után járunk; levernek minket a törökök, ha zsákmányért üldözzük őket. Harcoljatok vitézül Krisztusért, és meglátjátok, hogy Isten áldása lesz rajtatok! Ha őket legyőzzük, mindaz, amit ellenünk idehordtak, a birtokunkba kerül. Legyetek bátrak a harcban, küzdjetek meg az ősi kígyóval, és megnyeritek az örök boldogságot! Gyónjátok meg bűneiteket, és a római pápa teljes bűnbocsánatot ad nektek! Ó, fiaim, ó, legkedvesebb magyarjaim, ó ti szegények! Fel a csatára a török ellen!!!''

Thoman Burgkmair: Kapisztrán Szent János

A győzelem után, az újlaki kolostorban betegen, tudván , hogy nagy barátja és társa, Hunyadi már eltávozott az élők közül az Úrhoz, így kesergett: ,,Jaj nekem, mert hosszúra nyúlik zarándokságom ideje és megfosztattam minden reménytől... Miért tagadta meg tőlem Isten azt, hogy érte meghalhassak? Annyiszor voltam háborúban, a hitetlenek között kitéve a halálnak, és megmenekültem, s most tétlenül az ágyban, az ellenség kardcsapása nélkül halok meg!''

Életrajzírói elmondják, hogy gyalog és mezítláb tette meg hosszú útjait. Ha aludt, ágya a puszta föld, vánkosa egy kő vagy egy darab fa volt. Három-négy órát aludt mindössze. Napjában csak egyszer étkezett, s akkor is oly keveset, mint egy gyermek. Húst harminchat éven át nem vett magához. Állandóan vezeklőövet viselt, s még pápai nuncius korában is térden állva szolgálta ki testvéreit.

A zsolozsma legfontosabb alkotó eleme a zsoltároskönyvnek a hórákra (napi időpontokra) szétosztott éneklése, imádkozása.

Az éjszakai istentiszteletnek, a matutinumnak három részlete van a három éjszakai vigyázatnak, vigiliának megfelelő három nocturnum. Ehhez hasonlóan a nappali istentisztelet is a három őrállásnak, stációnak megfelelően három egyforma hórára oszlik, amelyek egész fölépítésükben és hangulatukban is egymáshoz teljesen hasonlítanak.

Az Apostolok Cselekedetei könyvben mind a három imádságos hóráról találunk megemlékezést. Tertia hora (a délelőtt 9 órája volt) amikor az apostolok a Szent Szűz köré imádságra jöttek össze a coenaculumban és megkapták a Szentlelket (2,15.). – Sexta hora, a nap közepe volt, amikor Péter Jaffában imádkozni ment a ház lapos tetejére; itt látomást kapott és ezzel megindult a pogány világ megtérítése első képviselőjében, Cornelius centurióban (10,9.). – Nona hora, a délután közepe volt, amikor Szent Péter Szent Jánossal együtt felment a templomba a közös imádságra és ott a templom ajtajában meggyógyította a születésétől fogva béna koldust és a csoda hatására ötezer ember tért Krisztus megvallására.

A liturgia imádságos szent idői közül a legkedvesebbé a vesperae vált a magyar nép előtt is.17 Mutatja az az egy tény, hogy míg a többi hórának nincs magyar neve, ezt magyaros alakban vecsernye néven emlegeti a nép is.

Míg tehát a tertia, sexta és a nona hosszú időn át magános imádság volt és közösen legfeljebb a stációs napokon mondották a hívők, máskor csak az aszkéták és szüzek, a vesperae mindig nyilvános istentisztelet volt.A vecsernye elnevezése a latin vesper szóból származik és ez elsősorban jelentette az esti csillagot, de azután magát az estét is. Eredetileg ugyanis abban az időben imádkozták ezt a hórát, mikor az esti csillag feljött az égre.A nap utolsó hórája éppúgy a szerzetesi élet alkotása, mint a prima hora volt; a világi papság azonban átvette és beillesztette a kánoni officiumba. Nyugaton általában Szent Benedeknek tulajdonítják a completorium bevezetését Miután a vecsernyét elimádkoztuk, ismét imádkoznunk kell az éjszaka kezdetekor, hogy gáncs nélkül és minden fantáziaképtől szabad nyugalmat élvezhessünk. Ebben az időben tehát a 90. zsoltárt kell imádkoznunk.

Ez-a-bejegyzés http://www.ppek.hu/konyvek/Szunyogh_Ferenc_A_szent_zsolozsma_1.pdf alapján történt

A zsoltárok kiosztása a https://egyhazzene.hu/wp-content/uploads/2018/12/psaltabl.pdf - ben található

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS 

emlékére II.

Az obszervánsoknak szóló szabályzat utolsó fejezetében így ír: ,,Fel tehát, harcosaim és testvéreim! Akár a hitetlenek földjén buzgólkodtok, akár a katolikusok országaiban szolgáltok az Úrnak, megvetvén a világ gyönyöreit, szent vággyal vágyódjatok az örök dicsőség babérjai után. Krisztus keresztjét átkarolva feszítsétek meg magatokat a világnak és a világot magatoknak. Vessetek le minden terhet és körülöttünk álló bűnt, az apostollal rohanjunk át az elénk állított harcon, szemünket csak hitünk szerzőjére és beteljesítőjére, Jézusra szegezvén!''

A nándorfehérvári diadal, középen Kapisztrán Szent János Ismeretlen 19. századi festő

Egy nürnbergi polgár feljegyezte a szent napirendjét: ,,Hajnal előtt kel. Elmondja a matutinumot, a laudest, a primát és a terciát, ezután misézik. Ennek végeztével latinul beszédet intéz a néphez. Utána a tolmács, amennyire képes volt, lefordította a népnek, amit mondott. A beszéd végeztével visszatért rendjének kolostorába. A szexta és a nóna elvégzése után betegeket látogatott. Sokáig tartózkodott náluk, mindegyik fejére rátette a kezét, és hozzájuk érintette Szent Bernardin birétumát és vérét, s könyörögve imádkozott valamennyiért. Ezután ebédel. Végül fogadja azok látogatását, akik hozzá jönnek. Ezután elmondja a vesperást, és visszatér a betegekhez, ezeknél marad késő estig. Végül a kompletórium és más kedves imádságai elvégzése után nyugalomra tér. Nyugalma rendkívül rövid, mivel az álomra csak kevés időt szán. A Szentírás könyveinek tanulmányozására még szakít egy kis időt.''

Kapisztrán Szent János szobra Budapesten a Kapisztrán téren

És akkor lássuk lépésről lépésre a Szent Kapisztrán János tevékenységét :Hajnal előtt kel. Elmondja a matutinumot , a laudest, a primát és a terciát, ezután misézik.

matutinum (a lat. Matuta szóból: 'hajnali'): a →zsolozsma korábban →vigiliának nevezett éjszakai, hajnali része 

- A matutinumnak fölséges bevezetése az invitatorium  (a bevezető ének) a 94. zsoltárral liturgikus mestermű:

Zsoltár 94.

Zsoltárok könyve 94. fejezet Károli Biblia


1. Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
2. Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
3. A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4. Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
5. A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6. Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7. És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
8. Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9. A ki a fület plántálta, avagy nem hall-e? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-e?
10. A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-e meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
11. Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12. Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
13. Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
14. Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
15. Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
16. Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
17. Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18. Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19. Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20. Van-e köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21. Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22. De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
23. És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.

Nagyszerű befejezés a TE DEUM és szép átmenet a laudeshez . 

A Te Deum az Egyház legrégibb, egyben legszebb magasztaló hálaadó éneke. A IV. században keletkezett, sőt egyes részei, elemei még korábbra, a vértanúk korába vezethetők vissza. A szöveg a zsoltárok költészetéhez hasonlóan magasrendű, emelkedett próza, rím és szabályos ritmus nélkül, mégis szárnyaló, ünnepélyesen egyszerű nyelven, mint a Biblia és a liturgia többi szövegei is.

"Téged, Isten, dicsérünk" (Te Deum) himnusz.

Téged, Isten, dicsérünk, * téged Úrnak ismérünk.

Téged, örök Atyaisten * mind egész föld áld és tisztel.

Téged minden szép angyalok * Kerubok és Szeráfkarok.

Egek és minden hatalmak * szüntelenül magasztalnak.

Szent vagy, szent vagy, * erősséges szent Isten vagy!

Nagyságoddal telve ég, föld,* dicsőséged mindent bétölt.

Téged dicsér, egek Ura * apostolok boldog kara.

Dicséretes nagy próféták * súlyos ajka hirdet és áld.

Jeles mártírseregek * magasztalnak tégedet.

Vall tégedet világszerte * szent Egyházad ezerszerte.

Ó Atyánk, téged *s mérhetetlen nagy Fölséged.

S azt, ki hozzánk tőled jött le * Atya igaz Egyszülöttje.

És áldjuk veled * Vigasztaló Szentlelkedet.

Krisztus, Isten Egyszülöttje * Király vagy te mindörökre.

Mentésünkre közénk szálltál * szűzi méhet nem utáltál.

Halál mérgét megtiportad * mennyországot megnyitottad.

Isten jobbján ülsz most széket: * Atyádéval egy fölséged.

Onnan leszel eljövendő: * mindeneket ítélendő.

(Itt meghajlunk vagy letérdelünk.)

Téged azért, Uram, kérünk,* mi megváltónk, maradj vélünk!

Szentjeidhez végy fel égbe * az örökös dicsőségbe!

Szabadítsd meg, Uram, néped, * áldd meg a te örökséged!

Te kormányozd, te vigasztald * mindörökké felmagasztald!

(Fölegyenesedünk vagy fölállunk.)

Mindennap dicsérünk téged, * szent nevedet áldja néped.

Bűntől e nap őrizz minket * és bocsásd meg vétkeinket!

Irgalmazz, Uram, irgalmazz; * híveidhez légy irgalmas!

Kegyes szemed legyen rajtunk * tebenned van bizodalmunk.

Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!

A matutinummal a legszorosabb kapcsolatban áll a laudes. Ez a kapcsolat oly szoros, hogy a hivatalos és nyilvános karimádságban nem szabad elválasztani.

laudes: a →zsolozsma reggeli dicsérő imaórája. - Szerkezete korábban 5, a II. Vat. Zsin. (1962-65) után 3 zsoltár, himnusz, rövid olvasmány, responzórium, Benedictus, könyörgés. Esti megfelelője a →vesperás.

3. zsoltár Az Úr az én védelmezőm

Uram, mily sokan vannak, akik szorongatnak, *

mily sokan támadnak ellenem.

Sokan mondogatják rólam: *

„Nincs menedéke Istennél!”

De te, Uram, védelmező pajzsom vagy, *

és dicsőségem, mert fejemet fölemeled.

Hangos szóval az Úrhoz kiáltok, *

és ő meghallgat engem szent hegyéről.

Nyugovóra térek, és elalszom, *

de fölkelek újra, mert az Úr a gyámolítóm.

Körülvehet ezernyi nép, nem félek, *

kelj fel, Uram, ments meg engem, Istenem!

Te minden ellenségemet arcul vered, *

a gonoszok fogát kitöröd.

Uram, tebenned van üdvösségünk, *

áldásod legyen népeden!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

A laudes csúcspontja Zakariás éneke, a Benedictus, melyben Krisztust mint, „Oriens ex alto”-t, a magasságból felkelőt, mint a kegyelem napját üdvözöljük.

Benedictus

Szent vagy, szent vagy, szent vagy, mindenség Ura, Istene. Dicsőséged betölti a mennyet és a földet. Hozsanna a magasságban. Áldott, aki jön az Úr nevében. Hozsanna a magasságban.

Ha az első két hóra fölé ezt írhatnánk: Vigilate et orate: legyetek ébren és imádsággal szenteljétek meg a virrasztást, mert valóban a matutinum és a laudes az Úr Jézusnak ezt a parancsát teljesíti, – akkor a következő négy hóra fölé, melyet összefoglaló néven kis hóráknak is neveznek, ezt lehetne odaírnunk: Ora et labora – imádságos lélekkel dolgozzál és munkádat szakítsd meg, szenteld meg az imádsággal . Elmúlt ugyanis az éjszaka, megszűnt a nyugalom és kezdődik a küzdelem, a megpróbáltatás. „Dolgoznunk kell, amíg a nap tart.” (Jn 9,4) Ez az Isten rendelése! De nem szabad úgy elmerülnünk a munkába, hogy tekintetünket közbe-közbe az égre ne vetnénk. A mai ember nem mindig érti meg, hogy mit jelent akárcsak egy percnyi csend, befelé fordulás, mert megfertőzte gondolkodását az „amerikanizmus"........, Pedig a munkának is a célja csak az lehet, hogy Istenhez vezessen minket. Azért ma is életprogram maradhat Szent Ágoston szava: „Szükséges, hogy az ember gondolkozzék és megismerje, mint járjon az égbevezető úton, hogy el ne maradjon vagy vissza ne forduljon, hogy el ne tévelyegjen és ne is sántikáljon.”.

A nap kis hórái közül az első tehát az, amelynek neve is „Prima hora” (első óra).

- Mint a breviárium része a zsinat utáni →liturgikus reform megszüntette, a →Liturgia Horarumban nem szerepel. -

   

         Reggeli imádság

Szívem első gondolatja

Hozzád száll fel Istenem,

Te őriztél meg az éjjel,

Maradj ma is énvelem!

Téged áldlak és imádlak,

Mint szerető gyermeked,

Szívem csakis azt akarja,

Ami kedves teneked.

Édes Jézus, add kegyelmed,

Őrizz engem szüntelen,

Hogy egész nap neked éljek

Tiszta szívvel, bűntelen.

Szűz Mária, Jézus anyja,

Te mindnyájunk anyja vagy,

Oltalmazz meg minden bajtól,

Kísértésben el ne hagyj! Amen.

Továbbá :a) Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy 

b) Isten, siess segítségemre...

Zsoltárok 70

Magyar Károli

70 Az éneklőmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre.

2 Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!

3 Szégyenüljenek meg és piruljanak, a kik életemre törnek; riadjanak vissza és gyalázat érje õket, a kik bajomat kivánják.

4 Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!

5 Örülnek és örvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek tégedet, és ezt mondják majd szüntelen, a kik szeretik a te szabadításodat: Magasztaltassék fel az Isten!

6 Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segedelmem és szabadítóm vagy te Uram: ne késsél!

 Dicsőség. . Alleluja

Ma van a Nándorfehérvári Diadal napja

Emlékezzünk meg Hunyadi Jánosról, az Athleta Christi-ről, ahogy II. Pius pápa utalt rá, de ne feledkezzünk meg Szent Capistran Jánosról és Szilágyi Mihályról !

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS

Capestrano, 1386. június 24. +Újlak, 1456. október 23.

János Dél-Itáliában, Aquila közelében, Capestranóban született. Atyja ,,északi báró'', minden valószínűség szerint német származású,az Anjou uralkodókkal költözött délre, és végül a nápolyi király hűbérese lett. De hamarosan életét vesztette, s ellenségei könyörtelenek voltak. János gyermekkorának egyik szörnyű élménye: a szeme láttára égették fel atyja várát . János rendkívüli tehetségekkel volt megáldva, ezért egész fiatalon Perugiába küldték tanulni kora leghíresebb jogi karára. Közel tíz évig tanult. Tanulmányai befejezése után gyors karrierje és ragyogó állása birtokában eljegyzett magának egy nápolyi grófi családból való leányt, és ekkor fordulat következett be az életében: A Perugia és Malatesta közti háborúban elfogták és börtönbe vetették. Megkísérelte a szökést, de ismét elfogták, és ekkor változott meg a lelke úgy, hogy később a megtérését látta benne. Teljesen szakított a világgal, felbontotta az eljegyzést, s belépett a ferences rendbe, mégpedig az akkor újonnan induló obszervánsok közé.Minden tehetségét és erejét Krisztus ügyének és a ferences rend megújításának szentelte. Ezekben az évtizedekben ugyanis komoly küzdelem folyt azért, hogy a ferences rendnek legalább egy része a Szent Ferenc által adott szigorú regula szellemében éljen, és el ne veszítse minden hitelét az Egyház és a hívők előtt.S éppen ez az obszerváns mozgalom volt az, amely a hívők körében feléledő vallásos érdeklődést újra az Egyház hatáskörébe tudta vonni.A konstanzi zsinat (1414--1418) végre megszüntette az 1378 óta tartó nyugati egyházszakadást, melynek következtében Európa -- legalábbis erkölcsi szempontból -- romhalmazzá vált. Senki sem tudta, mit is kell hinnie, melyik pápának kell engedelmeskednie, hisz harminc éven át legalább két pápát tudtak maguk felett az emberek. Ebbe a zűrzavarba a Sziénai Szent Bernardin (lásd május 20-án) és Kapisztrán Szent János által újra életre hívott vándorprédikátorság hozott megoldást.Itáliában feltűntek a kolduló és prédikáló barátok, és Kapisztrán János vitte ezt az életformát az Alpokon túlra. Az igehirdetésnek ebben a formájában szinte a semmiből, elölről kellett kezdeni mindent: a kereszténységet csak az ismerheti, aki maga hiteles formájában éli (ezért volt olyan fontos az obszervancia, a ferences ősi regula); enélkül minden teljesen hiábavaló, még a legszebb prédikáció is. Ez a felismerés és misszió volt a Kapisztrán-féle obszerváns reform lényege.

S miközben inkvizítorként a hit tisztaságáért harcolt, vitatkozott és prédikált, állandóan keresték mint szentéletű tanácsadót is. Mindemellett összeszedett imádságos életet élt, amely alapot adott roppant széles körű tevékenységéhez.

A nép nemcsak prédikációit hallgatta, hanem csodálatos gyógyító erejét is felfedezte. Nincs is olyan szent, akinek még az életében oly sok csodájáról készült volna jegyzőkönyvszerű feljegyzés, mint Kapisztrán Szent János esetében. E csodatételei barátja, Sziénai Bernardin szentté avatása után kezdődtek Észak-Itáliában. Bernardin- ereklyéket hordott magánál, és ezeket helyezte a betegekre, akik meggyógyultak. János pedig a gyógyulást mindig Bernardin javára írta! Egy párizsi kódex közel kétezer ilyen gyógyulást sorol fel hely, személy, dátum és tanúk adataival!

Élete utolsó szakasza és hősies önfeláldozása Magyarországhoz kapcsolja. ,,A magyar rendek először 1452-ben hívták Kapisztránt Magyarországra Isten igéjének hirdetése végett. Mikor a frankfurti birodalmi gyűlésen Magyarország megsegítéséért küzdött, ígéretet tett, hogy személyesen is eljön hozzánk. Ekkor kezdte hangoztatni felismerését, hogy Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője a török veszedelem miatt. Írt a burgundi fejedelemnek, a pápának és a császárnak, hogy késztessék összefogásra az uralkodókat. Ő maga pedig elindult, hogy személyes jelenlétével lelkesítse a magyarokat a harcra, és megakadályozza egy magyar-török szövetség létrejöttét.''

,,1455 májusában a Zala megyei Lendva közelében lépte át a határt, és július elsején érkezett Győrbe, az országgyűlésre. Itt kapta kézhez az új pápa, III. Callistus levelét, amelyben megbízta, hogy hirdesse Magyarországon a török elleni hadjáratot. A spanyol származású pápa trónra lépésekor megesküdött arra, hogy kiűzi a törököt Európából, s ehhez Kapisztrán Jánosban és Hunyadi Jánosban megfelelő társakat talált. Július végén Kapisztrán János már egy szövetséges hadsereg tervét küldhette a pápának, amelyet Hunyadi javasolt. Ez sajnos csak terv maradt, de Kapisztrán János tovább fáradozott a minél szélesebb összefogás érdekében. Részt vett a budai országgyűlésen, majd augusztus végén Székesfehérvárra ment, innen Szegedre indult, hogy Hunyadival találkozhasson. Hunyadi azonban nem várta meg, mert ügyei Erdélybe szólították, ezért Kapisztrán utánament, s az esztendő hátralévő részét -- ekkor már hetven éves! -- ő is Erdélyben tölti, ahol az ortodoxok térítésén fáradozik.Január végén a pápai követ, Carvajal bíboros Budára kérette, és február 15-én a budai vár templomában átadta neki a pápától küldött keresztet és a megbízást, melynek birtokában keresztes háborút kell hirdetnie a törökök ellen.''

Nemcsak a sereg összegyűjtésében volt fáradhatatlan, hanem a harcban is. A keresztesek pedig kérik, vezesse őket harcba. Ekkor már nem lehetett tétovázni, mert csata alakult ki, és Kapisztrán határoz: ťKi a kezdetet adta, a befejezést is meg fogja adni!

A keresztesek legázolták a török hadállás balszárnyát, elfoglalták az ágyútelepeket. Visszaverésükre maga a szultán, Mohamed vezeti testőreit ellenük, de most már Hunyadi is a keresztesek segítségére jön. A törökök háromszor tettek kísérletet a támadás megállítására, Kapisztrán azonban lángoló arccal siet előre, s amikor óvatosságra intik, így kiált: ťAki fél, meneküljön, én negyven évig szomjaztam, vártam és kerestem ezt az alkalmat!

A szultán maga is harcol, de a keresztesekkel szemben most nem tudnak ellenállni. Elesnek legkedveltebb vezérei, elhull a janicsárok színe-java, maga a szultán is sebet kap, és katonái félholtan viszik magukkal.Amikor e győzelem híre Rómába ért, a pápa örök emlékezetül elrendelte Urunk színeváltozása ünnepét, augusztus 6-ra, és szokássá tette a déli harangszót.

Három héttel később meghalt Hunyadi, és október végén az újlaki kolostorban visszaadta lelkét Urának Kapisztrán János is. Testét itt őrizték mindaddig, míg a török hódoltság idején ismeretlen körülmények között nyoma nem veszett. 1690-ben avatták szentté.

Istenünk, ki Szent János hitvallód által híveidnek győzelmet adtál a kereszt ellenségeivel szemben, kérünk, engedd, hogy közbenjárására a lelki ellenség minden cselvetésén győzelmet arassunk, és az igazság koronáját Tőled elnyerhessük!- részlet :https://archiv.katolikus.hu/szentek/1023.html

Ez az ima ma is a lehető legaktuálisabb , ha Európa muszlim invázióját nézzük és ehhez a nyugat nem csak asszisztál de tevékenyen ösztönzi is azt .