KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS
emlékére II.
Az obszervánsoknak szóló szabályzat utolsó fejezetében így ír: ,,Fel tehát, harcosaim és testvéreim! Akár a hitetlenek földjén buzgólkodtok, akár a katolikusok országaiban szolgáltok az Úrnak, megvetvén a világ gyönyöreit, szent vággyal vágyódjatok az örök dicsőség babérjai után. Krisztus keresztjét átkarolva feszítsétek meg magatokat a világnak és a világot magatoknak. Vessetek le minden terhet és körülöttünk álló bűnt, az apostollal rohanjunk át az elénk állított harcon, szemünket csak hitünk szerzőjére és beteljesítőjére, Jézusra szegezvén!''
 |
A nándorfehérvári diadal, középen Kapisztrán Szent János Ismeretlen 19. századi festő
|
Egy nürnbergi polgár feljegyezte a szent napirendjét: ,,Hajnal előtt kel. Elmondja a matutinumot, a laudest, a primát és a terciát, ezután misézik. Ennek végeztével latinul beszédet intéz a néphez. Utána a tolmács, amennyire képes volt, lefordította a népnek, amit mondott. A beszéd végeztével visszatért rendjének kolostorába. A szexta és a nóna elvégzése után betegeket látogatott. Sokáig tartózkodott náluk, mindegyik fejére rátette a kezét, és hozzájuk érintette Szent Bernardin birétumát és vérét, s könyörögve imádkozott valamennyiért. Ezután ebédel. Végül fogadja azok látogatását, akik hozzá jönnek. Ezután elmondja a vesperást, és visszatér a betegekhez, ezeknél marad késő estig. Végül a kompletórium és más kedves imádságai elvégzése után nyugalomra tér. Nyugalma rendkívül rövid, mivel az álomra csak kevés időt szán. A Szentírás könyveinek tanulmányozására még szakít egy kis időt.''
 |
| Kapisztrán Szent János szobra Budapesten a Kapisztrán téren |
És akkor lássuk lépésről lépésre a Szent Kapisztrán János tevékenységét :Hajnal előtt kel. Elmondja a matutinumot , a laudest, a primát és a terciát, ezután misézik.
matutinum (a lat. Matuta szóból: 'hajnali'): a →zsolozsma korábban →vigiliának nevezett éjszakai, hajnali része
- A matutinumnak fölséges
bevezetése az invitatorium (a bevezető ének) a 94. zsoltárral liturgikus
mestermű:
Zsoltárok könyve 94. fejezet Károli Biblia
1. Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
2. Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
3. A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4. Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
5. A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6. Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7. És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
8. Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9. A ki a fület plántálta, avagy nem hall-e? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-e?
10. A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-e meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
11. Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12. Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
13. Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
14. Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
15. Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
16. Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
17. Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18. Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19. Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20. Van-e köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21. Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22. De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
23. És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
Nagyszerű befejezés a TE DEUM és szép átmenet a laudeshez .
A Te Deum az Egyház legrégibb, egyben legszebb magasztaló hálaadó éneke. A IV. században keletkezett, sőt egyes részei, elemei még korábbra, a vértanúk korába vezethetők vissza. A szöveg a zsoltárok költészetéhez hasonlóan magasrendű, emelkedett próza, rím és szabályos ritmus nélkül, mégis szárnyaló, ünnepélyesen egyszerű nyelven, mint a Biblia és a liturgia többi szövegei is.
"Téged, Isten, dicsérünk" (Te Deum) himnusz.
Téged, Isten, dicsérünk, * téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten * mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok * Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak * szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, * erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég, föld,* dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér, egek Ura * apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták * súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek * magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte * szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged *s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le * Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled * Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje * Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál * szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad * mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket: * Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő: * mindeneket ítélendő.
(Itt meghajlunk vagy letérdelünk.)
Téged azért, Uram, kérünk,* mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe * az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, * áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald * mindörökké felmagasztald!
(Fölegyenesedünk vagy fölállunk.)
Mindennap dicsérünk téged, * szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket * és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; * híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk * tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
A matutinummal a legszorosabb kapcsolatban áll a laudes. Ez a kapcsolat oly szoros, hogy a hivatalos és nyilvános karimádságban nem szabad elválasztani.
laudes: a →zsolozsma reggeli dicsérő imaórája. - Szerkezete korábban 5, a II. Vat. Zsin. (1962-65) után 3 zsoltár, himnusz, rövid olvasmány, responzórium, Benedictus, könyörgés. Esti megfelelője a →vesperás.
3. zsoltár Az Úr az én védelmezőm
Uram, mily sokan vannak, akik szorongatnak, *
mily sokan támadnak ellenem.
Sokan mondogatják rólam: *
„Nincs menedéke Istennél!”
De te, Uram, védelmező pajzsom vagy, *
és dicsőségem, mert fejemet fölemeled.
Hangos szóval az Úrhoz kiáltok, *
és ő meghallgat engem szent hegyéről.
Nyugovóra térek, és elalszom, *
de fölkelek újra, mert az Úr a gyámolítóm.
Körülvehet ezernyi nép, nem félek, *
kelj fel, Uram, ments meg engem, Istenem!
Te minden ellenségemet arcul vered, *
a gonoszok fogát kitöröd.
Uram, tebenned van üdvösségünk, *
áldásod legyen népeden!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
A laudes csúcspontja Zakariás éneke, a Benedictus,
melyben Krisztust mint, „Oriens ex alto”-t, a magasságból felkelőt, mint a kegyelem napját
üdvözöljük.
Benedictus
Szent vagy, szent vagy, szent vagy, mindenség Ura, Istene. Dicsőséged betölti a mennyet és a földet. Hozsanna a magasságban. Áldott, aki jön az Úr nevében. Hozsanna a magasságban.
Ha az első két hóra fölé ezt írhatnánk: Vigilate et orate: legyetek ébren és imádsággal szenteljétek meg a virrasztást, mert valóban a matutinum és a laudes az Úr Jézusnak ezt a parancsát teljesíti, – akkor a következő négy hóra fölé, melyet összefoglaló néven kis hóráknak is neveznek, ezt lehetne odaírnunk: Ora et labora – imádságos lélekkel dolgozzál és munkádat szakítsd meg, szenteld meg az imádsággal . Elmúlt ugyanis az éjszaka, megszűnt a nyugalom és kezdődik a küzdelem, a megpróbáltatás. „Dolgoznunk kell, amíg a nap tart.” (Jn 9,4) Ez az Isten rendelése! De nem szabad úgy elmerülnünk a munkába, hogy tekintetünket közbe-közbe az égre ne vetnénk. A mai ember nem mindig érti meg, hogy mit jelent akárcsak egy percnyi csend, befelé fordulás, mert megfertőzte gondolkodását az „amerikanizmus"........, Pedig a munkának is a célja csak az lehet, hogy Istenhez vezessen minket. Azért ma is életprogram maradhat Szent Ágoston szava: „Szükséges, hogy az ember gondolkozzék és megismerje, mint járjon az égbevezető úton, hogy el ne maradjon vagy vissza ne forduljon, hogy el ne tévelyegjen és ne is sántikáljon.”.
A nap kis hórái közül az első tehát az, amelynek neve is „Prima hora” (első óra).
Reggeli imádság
Szívem első gondolatja
Hozzád száll fel Istenem,
Te őriztél meg az éjjel,
Maradj ma is énvelem!
Téged áldlak és imádlak,
Mint szerető gyermeked,
Szívem csakis azt akarja,
Ami kedves teneked.
Édes Jézus, add kegyelmed,
Őrizz engem szüntelen,
Hogy egész nap neked éljek
Tiszta szívvel, bűntelen.
Szűz Mária, Jézus anyja,
Te mindnyájunk anyja vagy,
Oltalmazz meg minden bajtól,
Kísértésben el ne hagyj! Amen.
Továbbá :a) Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy
b) Isten, siess segítségemre...
Zsoltárok 70
Magyar Károli
70 Az éneklőmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre.
2 Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!
3 Szégyenüljenek meg és piruljanak, a kik életemre törnek; riadjanak vissza és gyalázat érje õket, a kik bajomat kivánják.
4 Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!
5 Örülnek és örvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek tégedet, és ezt mondják majd szüntelen, a kik szeretik a te szabadításodat: Magasztaltassék fel az Isten!
6 Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segedelmem és szabadítóm vagy te Uram: ne késsél!
Dicsőség. . Alleluja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése