KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS 

emlékére III.

Kapisztrán János időközben Róma utasítására 1451-ben Bécsbe tette át székhelyét, ahol nunciusként a Csehországból Lengyelország, Magyarország és Moldva felé terjedő huszitizmus visszaszorítása érdekében dolgozott.A szerzetes buzgó igyekezetéről híven tanúskodik, hogy prédikációi mellett összesen 19 kötetet töltött meg a legfőbb dogmatikai kérdések elemzésével, ám kifogyhatatlan energiáit még ez a munka sem tudta teljesen lekötni. Kapisztrán ugyanis a huszitizmus terjedése mellett az oszmán előrenyomulásban rejlő fenyegetést is felismerte, és komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Német-Római Birodalom támogassa Magyarország küzdelmét. Miután Konstantinápoly török kézre került, a pápa fáradhatatlan nunciusát bízta meg a keresztény uralkodók egységének megteremtésével, ezért Kapisztrán 1454-ben részt vett a frankfurti birodalmi gyűlésen, majd a következő évben Magyarországra utazott.

Július 22-én történt, hogy a ferences szerzetes tüzes prédikációján felbátorodó keresztesek egy csoportja átúszott a Száván, hogy rárontson a túloldalon táborozó oszmánokra. Kapisztrán meg akarta akadályozni az összecsapást, ezért csónakba szállt, hogy visszahívja katonáit, ám cselekedetét a sereg többi része úgy értelmezte, hogy a vezér is rohamra indult. Rövid időn belül tehát több tízezer fanatikus harcos rontott rá II. Mehmed seregére, melyet készületlenül ért a keresztesek támadása, ezáltal súlyos hátrányba került. Eleinte valószínűleg Nándorfehérvár védői is értetlenül szemlélték az eseményeket, Hunyadi János azonban felismerte a kedvező alkalmat, és a várból kitörve két tűz közé szorította az ellenséget. A Kapisztrán táborából induló vakmerő roham végül elsöprő magyar sikerhez vezetett: a Száva-parti város megmenekült, a ferences szerzetes pedig egy olyan győzelemben vállalt oroszlánrészt, amely több évtizedre megóvta Magyarország pozícióit az Oszmán Birodalommal szemben.

A zimonyi táborba gyűlt keresztesekhez a következő beszédet intézte: ,,Ne nyújtsátok ki kezeteket rablott jószág után, hanem szálljatok szembe Krisztus keresztjének ellenségeivel. Űzzétek el őket, ne engedjétek, hogy a kereszténységet legyűrjék. Könnyen legyőznek minket, ha csak zsákmány után járunk; levernek minket a törökök, ha zsákmányért üldözzük őket. Harcoljatok vitézül Krisztusért, és meglátjátok, hogy Isten áldása lesz rajtatok! Ha őket legyőzzük, mindaz, amit ellenünk idehordtak, a birtokunkba kerül. Legyetek bátrak a harcban, küzdjetek meg az ősi kígyóval, és megnyeritek az örök boldogságot! Gyónjátok meg bűneiteket, és a római pápa teljes bűnbocsánatot ad nektek! Ó, fiaim, ó, legkedvesebb magyarjaim, ó ti szegények! Fel a csatára a török ellen!!!''

Thoman Burgkmair: Kapisztrán Szent János

A győzelem után, az újlaki kolostorban betegen, tudván , hogy nagy barátja és társa, Hunyadi már eltávozott az élők közül az Úrhoz, így kesergett: ,,Jaj nekem, mert hosszúra nyúlik zarándokságom ideje és megfosztattam minden reménytől... Miért tagadta meg tőlem Isten azt, hogy érte meghalhassak? Annyiszor voltam háborúban, a hitetlenek között kitéve a halálnak, és megmenekültem, s most tétlenül az ágyban, az ellenség kardcsapása nélkül halok meg!''

Életrajzírói elmondják, hogy gyalog és mezítláb tette meg hosszú útjait. Ha aludt, ágya a puszta föld, vánkosa egy kő vagy egy darab fa volt. Három-négy órát aludt mindössze. Napjában csak egyszer étkezett, s akkor is oly keveset, mint egy gyermek. Húst harminchat éven át nem vett magához. Állandóan vezeklőövet viselt, s még pápai nuncius korában is térden állva szolgálta ki testvéreit.

A zsolozsma legfontosabb alkotó eleme a zsoltároskönyvnek a hórákra (napi időpontokra) szétosztott éneklése, imádkozása.

Az éjszakai istentiszteletnek, a matutinumnak három részlete van a három éjszakai vigyázatnak, vigiliának megfelelő három nocturnum. Ehhez hasonlóan a nappali istentisztelet is a három őrállásnak, stációnak megfelelően három egyforma hórára oszlik, amelyek egész fölépítésükben és hangulatukban is egymáshoz teljesen hasonlítanak.

Az Apostolok Cselekedetei könyvben mind a három imádságos hóráról találunk megemlékezést. Tertia hora (a délelőtt 9 órája volt) amikor az apostolok a Szent Szűz köré imádságra jöttek össze a coenaculumban és megkapták a Szentlelket (2,15.). – Sexta hora, a nap közepe volt, amikor Péter Jaffában imádkozni ment a ház lapos tetejére; itt látomást kapott és ezzel megindult a pogány világ megtérítése első képviselőjében, Cornelius centurióban (10,9.). – Nona hora, a délután közepe volt, amikor Szent Péter Szent Jánossal együtt felment a templomba a közös imádságra és ott a templom ajtajában meggyógyította a születésétől fogva béna koldust és a csoda hatására ötezer ember tért Krisztus megvallására.

A liturgia imádságos szent idői közül a legkedvesebbé a vesperae vált a magyar nép előtt is.17 Mutatja az az egy tény, hogy míg a többi hórának nincs magyar neve, ezt magyaros alakban vecsernye néven emlegeti a nép is.

Míg tehát a tertia, sexta és a nona hosszú időn át magános imádság volt és közösen legfeljebb a stációs napokon mondották a hívők, máskor csak az aszkéták és szüzek, a vesperae mindig nyilvános istentisztelet volt.A vecsernye elnevezése a latin vesper szóból származik és ez elsősorban jelentette az esti csillagot, de azután magát az estét is. Eredetileg ugyanis abban az időben imádkozták ezt a hórát, mikor az esti csillag feljött az égre.A nap utolsó hórája éppúgy a szerzetesi élet alkotása, mint a prima hora volt; a világi papság azonban átvette és beillesztette a kánoni officiumba. Nyugaton általában Szent Benedeknek tulajdonítják a completorium bevezetését Miután a vecsernyét elimádkoztuk, ismét imádkoznunk kell az éjszaka kezdetekor, hogy gáncs nélkül és minden fantáziaképtől szabad nyugalmat élvezhessünk. Ebben az időben tehát a 90. zsoltárt kell imádkoznunk.

Ez-a-bejegyzés http://www.ppek.hu/konyvek/Szunyogh_Ferenc_A_szent_zsolozsma_1.pdf alapján történt

A zsoltárok kiosztása a https://egyhazzene.hu/wp-content/uploads/2018/12/psaltabl.pdf - ben található