Paszulyleves bütyökkel és lilahagymával
A paszuly – fasulye , a törököknél, kiejtés: fasülje >, vagy a székelyeknél : fuszulyka . Hozzánk neveiből is következtetve , főleg Erdélybe a törökökön keresztül
jutott. A
paszulyt a szamosháti néphit a puliszkával együtt a szegény ember
eledelének tartja. Zölden főzve a leggyakoribb nyári étel. Főzik rántva
is, habarva is, törve is, zölden és szemesen egyaránt.
Péntek "paszulynap". A hagyományos paraszti étrendben minden napnak megvolt a maga étele . Pénteken a habart ételek közül főztek egyet pld.:habart paszulyt , amikor már volt zöldpaszuly, akkor azt ,
habart krumplilevest , káposztalevest , salátát , dara-, alma-, rizskása-,
meggy-, cseresznye- levest , második fogásként palacsinta
került az asztalra vagy valamilyen lángosféle / főleg kenyérsütés alkalmával /, esetleg lapcsánka , vagy valamilyen lapótya ! Ha tört paszulyt főztek, ahhoz nem volt második fogás,
mert a paszulyra szalonnát, kolbászt vagy hagymát pirítottak ! A hithűbb katolikusoknál a pénteki nap a böjtök idején hús nélküli nap volt. Ilyenkor
tartózkodtak a zsírral készített ételek fogyasztásától is. Ezen a napon
olajjal vagy vajjal főztek és természetesen a paszulyból is elmaradt a füstölt bütyök vagy egyéb húsféle . Főleg ekkor készítették az úgynevezett zsidópaszulyt ! http://kalendar2.blogspot.hu/2012/03/zsido-paszuly-
A paszulylevest igen sokféleképpen főzik szerte szép hazánkban és a környező elszakított területeken ! Itt most egy nagyanyám féle egyszerű paszulylevest rekonstruálok , mert manapság már semmi se a régi , se a paszuly , se a tejfel , és már a bütyökkel is csak elvétve találkozhatunk ! A denaturált összetevőkből / babkonzerv , gyorspácolt , füstaromával kezelt gyorsérlelésü csülök , mindenféle agyonpaprikázott és túlfüstölt kolbászok - ne adj'Isten , füstölt ízű kocka - ; és a tejfölnek nevezett utánzatok / főzött , a tárkonyt és a csombort nélkülöző paszuly leves , ízvilágában olyan messzi van a régi ízektől mint Makó , Jeruzsálemtől ! Azért írom le ezt a receptet hogy megmaradjon , mementóként a mulandó , felgyorsult , rohanó világunkban , a hamburgerevő fiataloknak , akiknek ha mégis lenne türelmük és kedvük hozzá , elkészíthessék !
Hozzávalók:
~ 15 dkg, füstölt bordaporc,
2 drb. füstölt disznóköröm,
egy bütyök / ha van
0,5 kg tarka paszuly
3-4 gerezd fokhagyma
2 fakanál disznózsír
3 fakanál liszt
3-4 l. víz
egy csupor tejfel /250 gr. (min. 20 % )
egy csupor tej
csombor
tárkony
babérlevél
A paszulylevest igen sokféleképpen főzik szerte szép hazánkban és a környező elszakított területeken ! Itt most egy nagyanyám féle egyszerű paszulylevest rekonstruálok , mert manapság már semmi se a régi , se a paszuly , se a tejfel , és már a bütyökkel is csak elvétve találkozhatunk ! A denaturált összetevőkből / babkonzerv , gyorspácolt , füstaromával kezelt gyorsérlelésü csülök , mindenféle agyonpaprikázott és túlfüstölt kolbászok - ne adj'Isten , füstölt ízű kocka - ; és a tejfölnek nevezett utánzatok / főzött , a tárkonyt és a csombort nélkülöző paszuly leves , ízvilágában olyan messzi van a régi ízektől mint Makó , Jeruzsálemtől ! Azért írom le ezt a receptet hogy megmaradjon , mementóként a mulandó , felgyorsult , rohanó világunkban , a hamburgerevő fiataloknak , akiknek ha mégis lenne türelmük és kedvük hozzá , elkészíthessék !
Hozzávalók:
~ 15 dkg, füstölt bordaporc,
2 drb. füstölt disznóköröm,
egy bütyök / ha van
0,5 kg tarka paszuly
3-4 gerezd fokhagyma
2 fakanál disznózsír
3 fakanál liszt
3-4 l. víz
egy csupor tejfel /250 gr. (min. 20 % )
egy csupor tej
csombor
tárkony
babérlevél
A bütyök: legfinomabb a már lecsupaszított füstölt sonkacsontból , de ezen
mindig maradt egy kevés húst amit már nehéz volt lefaragni ! Szerencsére régebben nem csak egy disznót vágtunk és felfüstöltünk , így állából, fejéből, ritkán oldalasból és körömből is készítettünk paszulylevest .
Egy kis füstölt oldalas porcvég is kerül bele hogy azért ne csak a csontot rágcsáljuk és nyalogassuk.
A paszulyt beáztatjuk előző nap és hagyjuk ázni másnapig egészen a főzés kezdetéig , mikoris az áztatóvizet elöntjük .
A füstölt hozzávalókat
hideg vízben feltesszük főni és kis lángon 2-3 óra alatt puhára főzzük.
Ezzel egyidőben a tarkapaszulyt szintén feltesszük főni. Amikor felforr, levesszük a
tűzhelyről és leöntjük a főzővizet. A füstölt csontok főzővizéből
kivesszük a megfőtt csontokat , majd leszedjük róla a húst és netán a tetejére felúszó túl sok
zsírt. Ezek után az előfőzött paszulyt a hús főzőlevében odatesszük főni és beleteszünk vagy két szál csombort is. Mikor már majdnem megfőtt , rántást
készítünk a zsír , liszt , zúzott fokhagyma , egy kis pirospaprika keverékből,
csomómentesre kevertjük egy pohár hideg tejjel , így öntjük a leveshez , hozzáadjuk az aprított tárkonyt , a babérlevelet és ha kell , megsózzuk .
Amikor újra felforrt , a tejfelt hőkiegyenlítéssel keverjük hozzá , egyet lobban és elzárjuk
alatta a tűzet. Nem szabad túl sűrűre berántani , ha úgy véljük hígítsuk egy kis vízzel , / vigyázat mert amikor a leves kihűl még sűrűsödik / ,nem kell bele se zöldség se krumpli se másegyéb. Forrón , megsózott lilahagymával tálaljuk , a tányérba még tehetünk egy kis tárkonyecetet , ezzel ízlés szerint savanyítva a levesünket . A friss és puha kenyeret nem árt ha odakészítjük , de nem elengedhetetlen , van, aki az ecetes hagymát sem veti meg . Erdélyben , ha szemes vagy zöldpaszuly leves , kötelező a hagyma is , még a vendéglőkben is úgy tálalják , a kifőzdékben meg pláne hogy úgy!
És a nagy
felismerésekkel találkozva konstatáljuk : hogy milyen az erdélyi és ezen belül
a magyar, az örmény vagy a román konyha , hogy minket ,
magyarokat egyebek mellett mi közelít a keleti konyhához ,
mondjuk a kínaihoz , hogy az édeset
és a savanyút - ők , a kínaiak és mi itt ,
Európában - társítjuk mániákus
ráérzéssel és napkeleti eleganciával , többek között a paszulylevesünkben is .
https://www.youtube.com
Az idősebb korosztály számára azért megjegyzem hogy bár nem egy könnyű étel , de a hiedelmekkel ellentétbe , mértékkel fogyasztva , még jót is tehet . A fejtett paszuly megköti a koleszterint a bélben , így csökkenti , vagy gátolja a rossz koleszterin felszívódását. A paszulyszemekben lévő keményítő nagyon lassan szívódik fel , a belőle képződő cukor lassabban kerül a véráramlatba , ennek köszönhetően a vércukor szintet nem emeli meg ugrásszerűen , glikémiás indexe 30 % alatti . Az első főzővizet elöntve nem okoz puffadást , a csombor és a babér segít a szelek megelőzésében , a széljárás csökkentésében , jó ha a rántáshoz ez esetben teljeskiörlésü lisztet használunk . Az oldhatatlan rostok serkentik a bélmozgást , így hatásosak székrekedés ellen , illetve mérséklik a vastag- és végbélrák veszélyét , valamint elősegítik a rákkeltő anyagok és mérgek gyorsabb kiürülését a szervezetből. Ugyanakkor a savanykás , tejfölös bableves savanyúsága csökkenti az együtt fogyasztott szénhidrátok GI-jét. Például két evőkanál citromlé akár 30%-kal is csökkentheti a GI-értéket. A salátáknál alkalmazott ecetes lé ugyanilyen hatású /ecetes lilahagyma /.
1 adag (450g) tápértéke: kcal:306.27,
fehérje:15.73, szénhidrát:34.6, zsír:11.86
Szeretném összeírni, hogy a régi paraszti vagy nem paraszti konyhákban melyik nap mi volt szokásban, ami az ételeket illeti, ahogy most írtad is, hogy a péntek paszulynap volt, vagy valami más leves és ezek mellé valami édes, vagy sós, tésztaféleség került másodiknak.
VálaszTörlésA többi napon mi volt szokásban, a te tudomásod szerint, ha leírnád nekem, nagyon megköszönném. Nem akarok vele semmi különöset, csak magamnak kellene, egyszerűen érdekel:-)))) Előre is köszönöm:-))))
"A többi napon mi volt szokásban...."Ezt már elég nehéz az emlékek tárházából kibányászni hogy nagyanyám idejében mi volt a szokás , mivel életmódunk annyira megváltozott és felgyorsult , teljesen átalakult és ez rányomta bélyegét az étkezésünkre is .Azért igyekszem valamit visszahozni , rekonstruálni a nagyanyám világából . A következőkre emlékszem : Vasárnap : kötelezően húsleves ,általában disznóhúsból de volt amikor tyúk vagy csirke aprólékból , ritkán borjúhúsból vagy marhából - vad ,hal ,bárány , birka ,galamb, pulyka ,liba ,kacsa nagyon ritkán -; ha nem húsleves akkor szóba jöhetett még a gulyásleves ,utána a levesben főtt húsok különféle mártásokkal - idény szerint -; második fogásként ezen húsféleségekből való sültek ,pörköltek ,paprikások ,rántott szeletek stb. különféle köretekkel úgymint : gombás rizskása , krumplipüré vagy párolt- esetleg sült krumpli , galuska vagy nokedli esetleg vastaglaska vagy párolt káposzta ; és idény salátákkal . Ha ünnepi ebéd volt akkor volt még egy harmadik fogás is : töltött káposzta vagy kolozsvári káposzta esetleg székelygulyás .A vadas marha vagy nyúl is előfordult ritkán úgymint a ludaskása vagy a kacssült , főleg az őszi- téli szezonba . Végül sütemény következett az idénynek megfelelően : hájas tészta , krémes , Rigó Jancsi , bejgli , rétesek , különféle piskóták, rácsos lekváros mézes, aranygaluska ,különféle porlósok , túrós , almás ,stb. , Hétfő : általában vasárnapi maradék ,esetleg ebből készült friss étel ,úgymint : vetrece .vagy hortobágyi palacsinta.Kedd: általában könnyű levesek : pergelt ,vagy lebbencsleves utána : nudli ,vagy derelye , Lehetett még köménymagleves utána rakott krumpli/hús nélkül /vagy tojásleves és valamilyen édes tészta pl,:mocskos tészta /lekváros laska/,vagy szilvásgombóc ,Szerda: szezonnak megfelelően könnyű zöldséglevesek , vagy krumplileves utána pedig különféle laskák : túrós,mákos, diós ,sajtos,krumplis ,káposztás stb.Csütörtök : ekkor akadt valamilyen húsos étel pld.: lucskos káposzta füstölt hússal utána : fánk vagy csőröge , vagy valamilyen főzelék a szezonnak megfelelően hozzávaló húsos feltéttel /fasírt ,kis pörkölt/ vagy anélkül de lehetett spenót is bundás kenyérrel vagy paprikás krumpli esetleg lecsó de volt hogy valamilyen töltött- rakott étel volt úgymint:karalábé,karfiol,tök,káposzta stb.Péntek : akkor mindig paszuly volt .szezonnak megfelelően :zöldpaszuly .zsengéspaszuly,száraz paszuly,vagy törtpaszuly esetleg csólent ,utána valamilyen lapótya , vagy kőtt tészta .Szombat:valamilyen könnyű leves esetleg gyümölcsleves ,úgymint: sóskaleves ,öntött saláta /szezon szerint / ,köszméte- ,alma-,szilva-,paradicsomleves utána pedig rakott túrós puliszka vagy valamilyen tarhonyás vagy rizses étel .Nos kb. ennyi ami eszembe jutott ,hozzáteszem mindez Szatmárnémeti és környékére volt jellemző ,kisebb,nagyobb eltérésekkel ,felekezetektől függően , kb. a '60-as évekig !
TörlésEgyébként a hétvégére készítettem kolbászos, babos libacombot, amiből tegnapra maradt csak kolbászos bab, mert ugye a libacomb elfogyott már, na és a te ösztönzésedre, ezt a maradékot sózott lilahagymával ettük, valami pazar volt hozzá a hagyma, ezentúl így fogom föltálalni is meg enni is az ilyen jellegű babételeket. Frenetikusan finom volt:-))))
VálaszTörlésKöszönöm, hogy összeszedted, mi volt szokásban napi szinten, persze tudom, hogy tájegységenként volt/lehetett változás, de nagyon nem, mert hasonlóságokat ettek szinte mindenütt, csak a nevük volt más:-))) Nagyon érdekes dolgok ezek számomra:-)))
VálaszTörlés