embed>

Hájas tészta          

           Epiphania Domini / επιφάνεια / , Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe ! Azért tartom fontosnak - nem mások ellenében , hanem a keresztény Európáért - megemlíteni ezt az ünnepet mert manapság a muzulmán invázió idején ez már kezd feledésbe merülni .

                                                                       mirhafa

 A Vízkeresztről mára már jobbára az maradt csak meg , hogy ilyenkor kel leszedni a karácsonyfát . A három királyok : Gáspár , Menyhért , Boldizsár , látogatásának  emlékére  , neveinek kezdőbetűit : G.M.B. krétával felvésni a bejárati ajtó szemöldökfájára , a házszenteléssel együtt már szinte teljesen elmaradt , - a kis Jézusnak ajándékba hozott arany , mirha és tömjén emléke - inkább csak vidéken , a keleti végeken na meg Erdélyben él ez a tradició .

                                                                             tömjénfa

     Ezek a növények az ókorban is igen egzotikusnak és drágának számítottak , a belőlük nyert gyanta égetésével keletkező szépen gomolygó egyenesen felfelé szálló füst spirituális jelentéssel bír . Ezek az ókorban az arannyal és a drágakövekkel egy rangban álltak és a hatalom jelképei voltak . Származási helyét tekintve Arábiát , Indiát és Etiópiát említhetjük .

                                                                 tömjén gyanta

A muszlim világban a szeszes italok élvezetének tilalma miatt a tömjén kábító hatásának élvezete megengedett volt: a nagy mennyiségben beszívott tömjénfüst olyan bódító hatású volt, mint az alkohol.

 A mirhát az ókori Egyiptomban is használták a füstölésen kívül a múmiák balzsamozásánál is , a zsidók temetési szokásaiban is fellelhető a mirha használata .A keresztről levett test megkenésére Nikodémus „mintegy 100 font mirha és aloékeveréket” vásárolt (Jn 19,39).

A mirha a mai Szaúd-Arábia és Etiópia É-i részén 300-2000 m tszf. őshonos. Főként a Mekka környéki szigorúan őrzött helyeken termesztik, így a balzsamkészítés több fázisa gyártási titok, a helyi technológiákat ma sem ismerjük részleteiben. - Id. Plinius Perzsiából származtatta, más leírások szerint Nagy Sándor a legyőzött Dareiosz táborában talált egy drága kenőcsök tartására szolgáló szekrényt, melyben mirha volt.  

                                                                  mirha gyanta

Később az ünnep elsődleges témája keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton a Háromkirályok látogatása (Szt Ágoston és Nagy Szt. Leó pápai beszédeiben csak erről van szó).

     Ekkor ér véget a karácsonyi ünnepkör , a Vízkereszt hozza el a farsang kezdetét .A farsang emblematikus ételei közt pedig a sok pecsenyén és a farsangi fánkon kívül megtalálható a hájas tészta is !

Drága jó nagyanyám és azt követően anyám , most pedig a feleségem készíti /már egyre ritkábban / az ősrégi recept szerint:

Végy 1/2 kg. hájat , daráld le és gyúrd ki jól , lapítsd el egy tepsi nagyságúra és tedd hidegre . Ezután szitálj egy vájdlingba 1 liter finom lisztet , üss bele 2 egész tojást és egynek a sárgáját , 1/2 liter tejfelt , egy pálinkás pohár rumot , 4 gyűszűnyi cukrot , egy pici sót , 2 kanál ecetet , kevés hideg vizet , keverd össze és gyúrd ki jól hogy rétestésztánál valamivel keményebb legyen . Most vágd két cipóba és hagyd pihenni egy félóráig , aztán nyújtsd ki nagyobbra mint a hájat nyújtottad . Az egyik tésztára tedd rá a hájat a másikkal takard be , a szélét nyomkodd körül jó erősen , ezután nyújtsd ki , amennyire lehet . Hajtsd össze , hagyd állni egy óra hosszat , hidegen és aztán nyújtsd ki még háromszor. Tetszés szerint darabold ki tüzes késsel , kend meg tojás fehérjével , tégy a közepére jó kemény szatmári szilvalekvárt , hajtsd össze és ha lehet kemencében süsd ki !

PS.:Egy kis adalék a Vízkereszti népszokásokat illetően:

Három-királyozók kiugratós betlehemi csillaga. Barsi Ernő gyűjtése, 1960-as évek.
Vízkereszt, január 6.
Vízkereszt ünnepe, Jézus megkeresztelésének, a vizek megszentelésének ünnepe és a háromkirályok napja.
A háromkirályozás a középkori latin nyelvű misztériumjátékból, a „Tractus Stellae”-ből /Csillagjáték/ ered, amelyet később magyarra fordítottak, majd kikerült a templomból és népszokássá vált. Énekét csillagénekként említik /legrégebbi említése 1540/, mert a háromkirályok betlehemi csillagot jelképező, kiugratható csillagot visznek magukkal. A népszokást több helyen csillagjárásnak is nevezik. – Fotó:Barsi Hajna.

"Három királyok napja,
Országunk egy istápja,
Szép jeles szép csillag,
Szép napunk támada.

Dícsérjük énekekkel,
Vígadozó versekkel,
Szép jeles szép csillag,
Szép napunk támada."
/Sérfenyősziget,1968. B.E./

– itt: Hédervár, 1960-as évek, Barsi Ernő felvétele. 

                                                                    egy szebb fotó