Védőszent a járványos betegségek ellen: Palermói Szent Rozália szűz

Szent Rozália (1130–1166) emléknapját ünnepeljük szeptember 4-én. Szicíliában született, grófi családban; a fejedelmi udvar helyett az önmegtagadást, a remeteséget választotta. A járványos betegségek ellen is segítségül hívható védőszent.

Életéről keveset tudunk, azt is teljesen átszövi a legenda. Az előkelő Sinibaldi grófi család sarjadéka, a szicíliai udvarban nevelkedett, majd visszavonult a világtól. Palermo mellett a Monte Pellegrino egyik barlangjának mélyén húzódott meg és 1166 táján ott is halt meg. A barlang földjére feküdt, bal karját tette vánkosul a feje alá, jobbjával a feszületet tartotta. Legtöbbször így ábrázolják.

Dögletesség és mirigy ellen szüz Szent Rosáliához való imádság

(részlet)

HYMNUS

Tövis nélkül nyilt szép Rósa

Mirigyesek új orvosa,

Herczegeknek Unokája,

Üdvöz légy Szent Rosalia.

Kristus példáját követted,

Világtól ügyed ki vötted,

Atyád udvarát nem nézted,

'S-igiretit meg vetetted.

Kö-sziklák közt nagy Havasban,

Ember rettentö Barlangban,

Szolgáltál nagy buzgóságban,

Jegyesednek ez világban.

A tudománytalan eljárás vádja lép elő, ha gyógyulásokról van szó manapság, s közben elfelejtik: a tudomány bővülésével más, újabb nehézségek jelentkeznek. Rozáliát a virágok királynőjének tartott rózsa latin nevéből, a rosából származtatja a nyelvészet. Mária, az Istenanya jelzője: Rosa mystica – Titkos értelmű rózsa. A keresztény költészetből Claudelt említjük. Ezt írja: „Egyedül a rózsa kellően törékeny, hogy kifejezze az örökkévalóságot.” Egy-egy név történetében meglelhető annak égi mása. Miért lenne csupán profán értelmű, ha a népdalok egyszerűen rózsámnak nevezik a kedvest, legyen az lány vagy legény! A templomokban látva a bensőségével is megragadó Rozália-szobrot, imádkozhatja a zarándok: Tövis nélkül nyílt szép Rózsa. Üdvöz légy Szent Rozália. XVII. századi himnusz. Mi lenne a leggyöngédebb zenei kísérete, ha nem Schubert Rosamunda-nyitánya. A kegyelemtől választott zeneköltő múlhatatlan őszintesége – „a világ éjjelén.”- https://ujember.hu/viragkiralyno-szent-rozalia/

A rózsa akárcsak a többi gyógynövényként is használt virág antibakteriális, gyulladásgátló és vérzéscsillapító hatású.

A rózsa ehető virág, illatos szirmaiból kitűnő üdítőital és fagylalt készíthető. A rózsalekvár nyugtató, feszültség oldó szerként is ismert.

Illóolaját az aromaterápiában légúti megbetegedéseknél alkalmazzák, de kedvező hatású a szorongásra és rossz közérzetre, változó kedélyállapotra is.

A friss szirmokból rózsavíz vagy erősebb formában rózsaeszencia is készülhet. Az eszenciát borogatásra, menstruációs problémákra, szédülésre, fej- és torokfájásra, valamint depresszióra alkalmazhatjuk.

Szagolj bele jó mélyen egy illatozó rózsába, és a memóriád javulni fog, a stressz szinted pedig csökkenni.

A világ legidősebb rózsáját körülbelül 1000 évesre becsülik, és a német Hildesheim katedrális falán éli életét, rózsás hangulatban.

A rózsatő története 815-re, a Hildesheimi Püspökség alapítására nyúlik vissza. Nagy Károly római császár egyik fia, Jámbor Lajos és kísérete vadászat közben megpihent. Szentmisén vettek részt, s közben Lajos a nála lévő értékes Mária-ereklyetartót egy vadrózsabokor ágára tette, ám később már nem lehetett levenni az ágról. A császár isteni jelet látott a történtekben, ezért kápolnát építtetett a bokor mellett. Itt épült fel később a hildesheimi dóm is, mellette ma is látható a legenda szerint több mint ezeréves rózsabokor.

Amikor 1945 márciusában a hildesheimi dómot lebombázták, a bokor elégett. Nyolc héttel később azonban a tövig megsemmisült, ám gyökereiben ép növény 25 új hajtást hozott. A rózsafa ágain azóta fémtáblák jelölik az évet, amikor az ág kihajtott. A város lakossága a rózsatövet az újrakezdés reményének tekintette, és azóta a rózsa a város jelképévé vált.

Most már a harmadik oltás után mégis újra támad a Corona vírus és kezdődik az Eucharisztikus kongresszus , kérjük Szent Rozália segítségét a vírus leküzdésében