Az emésztés folyamata III.

 

A vastagbélben történik a víz és a sók felszívódása, valamint a kiürítésre kerülő salakanyagok besűrűsödése is. A táplálék keresztülhaladását a bélcsatornán a garattól kezdve a bélcsatorna akarattól független, úgynevezett perisztaltikus mozgása biztosítja.

 

 

A vastagbél (colon, intestinum crassum) , hossza: 150–160 cm átmérője: 6–8 cm, a béltraktusnak a csípőbél beszájadzásától (valvula ileocaecalis; Bauchin-billentyű) a végbélnyílásig terjedő szakasza. 

 

 

 

 

A vakbél (feltárva). Látható az ileocoecalis billentyű, az ileum és a processus vermiformis szájadéka (utóbbiban egy szonda vége).
Vakbél

A vakbél (caecum) az ileum beszájadzása alatti rész, amely a jobb csípőárokban helyezkedik el. Ennek egy csökevényes nyúlványa a féregnyúlvány (appendix vagy processus vermiformis). A csípőárokhoz vagy lazán tapadva vagy hashártyakettőzettel kötődik. A caecum alsó pólusán helyezkedik el a féregnyúlvány, a köznyelv ezt nevezi vakbélnek. A féregnyúlvány gyulladását appendicitisnek nevezzük (a köznyelvben ezt nevezik vakbélgyulladásnak). A féregnyúlvány helyzete és hashártyaviszonyai egyénileg igen változatosak. A vakbélből, a féregnyúlvány becsatlakozásának helyétől, hosszanti simaizomkötegek (taeniae) indulnak a vastagbél felé. Ezeknek az egyik része a felszálló vastagbél elülső részén, kettő pedig annak jobb és bal oldalán helyezkednek el. Mivel a hosszanti kötegek rövidebbek mint a bélfal, ezért a vastagbélen kiöblösödések (haustra coli) találhatók.
Felszálló vastagbél

A felszálló remese (colon ascendens) vakbél folytatásaként a máj alsó felszínéig húzódik. Hashártyakettőzete nincs, egy keskeny sávban közvetlenül tapad a hátsó hasfalhoz. A többi részén hashártya borítja, így intraperitonealis elhelyezkedésűnek tekinthető.
Jobb oldali vastagbélhajlat

A jobb oldali vastagbélhajlat (flexura coli dextra vagy flexura hepatica) vastagbélnek a máj alsó felszínénél található hajlata, ahol a felszálló vastagbél élesen áthajlik a haránt vastagbélbe.
Haránt vastagbél

A haránt vastagbél (colon transversum) - különböző mértékben lefelé konvex ívet képezve - a máj alsó felszíne és a gyomor nagy görbülete alatt húzódik át a máj alól a lép alsó pólusához. Helyzetét a gyomor teltsége, a belek teltsége, a testhelyzet stb. befolyásolják. Saját hashártyakettőzete van (mesocolon transversum), ezért a vastagbélnek ez a legkevésbé fixált szakasza. A hashártyakettőzet részt vesz a cseplesztömlő (bursa omentalis) alsó határának képzésében. A gyomorral hashártyaszalag köti össze, innen lóg le a belek elé a kötényszerű hashártyakettőzet, a nagycseplesz (omentum majus).

 A végbél (feltárva).
 

Bal oldali vastagbélhajlat

A bal oldali vastagbélhajlat (flexura coli sinistra vagy flexura lienalis) a lép alsó pólusánál, szalaggal a rekeszhez rögzítve, a jobb oldali hajlatnál magasabban helyezkedik el. A haránt vastagbél itt hajlik át élesen a leszálló vastagbélbe.
Leszálló vastagbél

A leszálló vastagbél (colon descendens) a hátsó hasfalhoz egy keskeny sávban rögzülve a bal oldali vastagbélhajlattól megközelítőleg függőlegesen száll le a bal oldali csípőárok (fossa iliaca) irányába. Ott megy át a szigmabélbe, ahol ez utóbbinak a hashártyakettőzete megjelenik.
Szigmabél

A szigmabél (colon sigmoideum) a vastagbélnek kettősen meghajlott, saját hashártyakettőzettel (mesosigmoideum) bíró, mobilis szakasza. Nagyjából a bal csípőárkot tölti ki.
Végbél

A végbél (rectum) a vastagbélnek a kismedencében található utolsó szakasza. Két görbülete közül a felső (flexura sacralis), a nagyobb, hátra konvex, és a keresztcsont homorulatába fekszik bele. Ennél lényegesen rövidebb az ellentétes görbületű gáti görbület (flexura perinealis). A végbélnek ez a szakasza a gátat fúrja át, és összenő annak izmaival és kötőszövetes lemezeivel (fascia).
Végbélnyílás

A végbélnyílás (anus) a végbélnek a gáton található kimeneti nyílása. Falában két záróizom a belső körkörös réteg megvastagodásából kialakuló belső (nem akaratlagos) záróizom (musculus sphincter ani internus), és a harántcsíkolt izomrostokból álló külső (akaratlagos) záróizom (musculus sphincter ani externus) található. Ezek biztosítják az akaratlagos széklettartást, illetve részben reflexes, részben akaratlagos megnyílásukkal a székletürítést. (A végbél megbetegedéseivel az orvoslás egy külön szakága, a (proctológia) is foglalkozik)


A vékonybélből a megemésztett táplálék után visszamaradó salakanyag egy bizonyos idő elteltével az utóbélbe továbbítódik, annak is vastagbél részébe, egy szelepszerű képződményen keresztül (valvula ileocaecalis). Ez a képződmény megakadályozza, hogy a baktériumokat tartalmazó vastagbéltartalom visszajuthasson a steril vékonybélbe. A vastagbélben már csak a víz és ionok, valamint bizonyos vitaminok szívódnak fel. A széklet színét főleg a vékonybélbe beleömlött epe adja. Emésztés a vastagbélben lényegében nincs, csak a bélbaktériumok bontó tevékenysége, valamint K- és B-vitamin-termelése. A nyálkahártyájában lévő mirigyek csak nyákot termelnek. Vérellátását a felső és részben az alsó bélfodri artériából kapja. Vénája a májkapuvénába ömlik. A vastagbél a visszamaradt béltartalmat továbbítja a végbélbe, miközben az fokozatosan székletté alakul. A végbél egy 15–20 cm-es szakasza az utóbélnek, ahol már felszívódás nem történik, csak a széklet formálása és részben akaratlagosan befolyásolt reflexes ürítése egy záróizomrendszer megnyílásával. A végbél vénás elvezetésénél megemlíthető, hogy alsó szakaszán itt a portális keringés akadályoztatásakor (pl. májzsugorban, stb.) könnyen alakulhatnak ki vénatágulatok (aranyerek).

A vastagbelet a haránt vastagbél bal oldali harmadáig a felső bélfodri verőér (arteria mesenterica superior), innen az alsó bélfodri verőér (arteria mesenterica inferior) látja el. A végbél felső harmadát az alsó bélfodri verőér, középső harmadát a belső csípőverőér (arteria iliaca interna), alsó harmadát a belső szeméremverőér (arteria pudenda interna) látja el. A vastagbél vénás vére - a végbél alsó kétharmadának kivételével - a májkapugyűjtőér (vena portae) rendszerébe szedődik össze.
Egy magyar proktológus szerint manapság Magyarországon az emberek 50 % -nak vannak végbél problémái . Aranyér betegség esetén detoxikálatlan vér kerül a keringésbe .

A vastagbél utolsó szakaszának a végbél alsó kétharmadából a toxinok a vénás vérrel távoznak a avval a keringési körrel amelynek útvonala a szív , jobb pitvar , jobb kamra és a tüdő . Ha szorulásunk van vagy aranyerünk akkor ez a toxinokat tartalmazó vér ide kerül ebbe a keringési körbe és végeredményben a fejbe is kerül , aminek a következménye többek között a depresszió , fejfájás , rossz hangulat , koncentrációs zavarok , köhögés , orrdugulás , különböző torok problémák , különböző hurutok , ismétlődő mandula gyulladás , ezek mind összefüggésbe lehetnek a vastagbél rendellenességével . Legalább évente kétszer kell , tavasszal és ősszel csinálni egy nagytakarítást a szervezetben . - colon hidroterápia - hatvani galina egészségterv négy lépésben - facebook csoport .


A vegyszerfelhasználás a világban úgy néz ki hogy 1. a glifozát , 2. az atrazin és 3. a diklórfenoxi ecetsav / 1400 hormonhatású gyomírtószer van forgalomban /4. az aflatoxin ami a korpában van /teljeskiörlésű termékek ! /, veszélyes anyagok még : a pálmaolaj , a margarinok , a fruktóz ,stb . Szivárgóbél esetén az allergén immunbiológiailag aktív táplálékok , ezek a tojásban lévő immunglobulin , a tejben lévő savófehérje , a növényi lektinek , stb.
A kulcs a fermentáció , és továbbá a mikróbiom szempontjából nagyon fontosak a zsírok és próbáljuk meg elkerülni a gombatoxinokat !

Míg az USA-ban a talajvizeknek a glifozát tartalma már 780 μg / l , nálunk 0,98 μg / l , tehát ott már 800 szorosa . A bélbaktériumok nagyon sok triptofánt termelnek nekünk , de amikor a glifozát bekerül a bélcsatornába akkor ez gátolja a triptofán termelését mert a síkininsavból képződik és síkininsav útvonalat gátol a glifozát . Ha triptofán nincs akkor nincs niacin , ha nincs niacin akkor nincsen nikotinamid - adenin - dinukleotid - foszfát / NAD PH / , a mitokondriális szinten az elektron átviteli rendszernek a része , az elektronok szállításában a redoxpotenciál-transzfer során.
A másik probléma a lizinnek a mindenhatósága a takarmányban illetve az élelmiszerekben , mert most már az EU-ban 2006 - óta engedélyezett a lizin használata , mint táplálék kiegészítő illetve élelmiszeradalékként , és itt jön elő a lényeg : a lizin - arginin antagonizmus , ami létrehozza a keringési problémát . Ugyanis az arginin a donorja a nitrogénmonoxidnak és a vazodilatációnak , a mikrokapilárisok megnyílásának , a szervezetünk nitrogénmonoxid termelődésének a képessége ez romlik el , az ízfokozóként adott lizin .
Mit tudunk tenni ? ; mit ne együnk ?
Az EU elfogadja az amerikai FDA tételeit , itt jönnek a lobbisták , olyanszíntű hazugságok vannak itt hogy hihetetlen . Az élelmiszer iparban a lizin hozzáadásával ízfokozóként függővé teszik az embereket , és akkor ha ebből sokat esznek , akkor nagyon elrontják a keringésüket . Az élelmiszeripari termékeken nem kötelező feltüntetni az ízfokozókat , ezért úgymond vakon repülünk .
A társadalom kábultan és fásultan fogadja ezeket a dolgokat és észre sem veszik hogy halálra eszik magukat ! Lábhoz tett fegyverrel nézik hogy masszívan elhülyülnek ! - Mester Károly, Jakab István . Egely György , Béky László és Jeszenszky kaland ...  - https://www.youtube.com/watch?v=_VavLqsyI6w&t=798s  beszélgetései nyomán.

Van itt még egy nagyon nagy probléma , mégpedig a vastagbélrák . 

A vastagbélrák okozta halálozás tekintetében Magyarország majdnem vezető pozíciót foglal el Európában , csak Horvátország előz meg bennünket , ez nagyon nyugtalanító dolog ! A rákmegelőző állapotok , a vastagbél polipok esetében a latencia akár 15 év is lehet , mig a hasnyálmirigy esetében ez 20 év . Borzasztó edukációs probléma van azzal kapcsolatban hogy kell-e magunkkal foglalkozni ? ; mikor kell magunkkal foglalkozni ? ; ez pontosan mit jelent ? ; mikor kell menni szűrésre ? ; ha egyébként úgy érezzük hogy az égvilágon semmi bajunk nincs . Viszont manapság már drámaian nő a fiatalabb korosztály esetében a daganatok aránya !
A vastagbélrák kialakulásának szempontjából a bél áteresztő képessége nagyon kulcstényező , egyébként a magas vérnyomás esetében is a béláteresztés egy nagyon fontos kockázati tényező . A II. tip. cukorbetegség nagyon fontos kockázati tényező nemcsak a szívinfarktus , vagy a stroke , de a vastagbélrák kialakulásában is . Ezek mind következmények , a bél áteresztő képességének és a bélflóra változásainak különböző tüneteiről van szó , mint súlyos szövődményekről .
Életmód kockázati tényezők nélkül nincs vastagbélrák ! A táplálkozással összefüggő egyedi kockázati tényezők vannak . Az alkohol is tud béláteresztődési szindrómát okozni , sőt ha egy szigorú eliminációs diétát folytatunk mondjuk a cukorbetegségünk miatt , attól még az áteresztő bél folytán kialakulhat a vastagbélrák .
Egyébként ha a vastagbélbe bekerül a coli baktérium és a coli baktin akkor ezeknek a mutációja a vastagbél daganatképződéshez vezet .
Minnél rosszabb az alvásminőség , annál inkább a béláteresztő képesség megváltozik a stresszhormonok képződése miatt a bélflóránk ellenünk fordul . A stressz ellensúlyozása szempontjából óriási jelentősége van a mozgásnak ezért mind a daganatok , mind a szív és érrendszeri betegségek , a cukorbetegség megakadályozására , a mozgás a létező legjobb dolog . A belek és az összes többi szövődmény szempontjából a napi 30 -60 ' közötti ínterváll mozgásokat kell preferálni , a kardio típusú megterhelés kockázati tényezőt jelent és a belek szempontjából az extrém megterhelés durva hasmenést okoz . Ha terhelés miatt a belek kevesebb vért kapnak , akkor nagy az esélye annak hogy a bélfal sérül és áteresztővé válik és átjutnak a baktériumtörmelékek . Az ínterváll mozgás szempontjából a legjobb mozgásforma a biciklizés , a lépcsőzés vagy a fekvőtámasz .

Az egyéni felelősséget illetően a megoldás : meg kell enni naponta 1/2 kg. nyers zöldséget , az alvás min 7 óra , és a mozgás , ezért aktívan tenni kell .

Azokat az élelmiszereket amelyek propionát * termelést indukálnak kerülni kell .


* ... molekula, amely a bélflórában zajló folyamatok során képződik a szervezetben. Korábbi kutatásokból már ismert volt, hogy a vegyület az inzulin működését blokkolja , csökkenti a metformin hatékonyságát és terápiás hatását is a vércukorszint mérséklésében , ugyancsak kapcsolatba hozható bélrendszeri gyulladásokkal, a metformin és hozzájárul a metformin mellékhatásaihoz is , lehetséges mellékhatásai között pedig többféle bélrendszeri probléma is előfordul.


Propionát , butirát és acetát , - a propionát a feldolgozott ételekből , a pékárukból , a tésztafélékből , magas CH és keményítő tartalmú élelmiszerekből és a cukorból van , - a butirát termelést a nyers zöldségek adják . 

Minnél több propionát van a szervezetünkben annál inkább bármit eszünk , salátát , soványhúst , akármit , annál inkább zsírt fogunk raktározni .


Kiemelt jelentősége van a koplalásnak , az IF 18-6 /délig semmi , este hat után semmi / órás időablaknak a ketogén irányú anyagcsere létrejöttében . A gyorsan felszívódó szénhidrátok feleslegéből termelődő zsír felhasználását is lehetővé teszi - ez a ketózis - ezáltal fogyást okoz és ha még zöldséget is eszünk hozzá akkor butirát képződés miatt a bélflóra egyensúlya helyreáll .


A tej és a tejtermékek /mindegy hogy laktózmentes / szintén magas kockázati tényezők , mert a tejfehérje gyulladást okozó ágens . A kazein nevű tejfehérje okozza a bajt , nem kivételek a joghurt és kefirfélék sem .


Az állati fehérjék fogyasztásával egy TMAO* molekulák szintje nő , ez pedig a magas vérnyomás kialakulásához vezető érfalgyulladás kóroki első számú tényezője .


* A trimetilamin N-oxid (TMAO) nem más, mint a beleinkben található egyes baktériumok anyagcseréjének a mellékterméke. Valójában az étkezéssel bevitt anyagok (kolin, L-karnitin) emésztése során keletkező trimetilamin (TMA) alakul át a májban TMAO-vá. Ha azonban túl sok van belőle, a korai halál hírnöke is lehet. A mikrobiom összetételének felborulása a vér TMAO-szintjében is jelentős változásokhoz vezethet. Azoknak a bérflórájában, akik súlyos agyvérzésen estek át, jelentős diszbiózis volt megfigyelhető.Az érelmeszesedés, a krónikus gyulladás és a meszes plakkok lerakódása az erek elzáródásához vezethet, ami létfontosságú szervek vérellátását akadályozhatja meg.a főszereplő valószínűleg a TMAO. Ez ugyanis gyulladáskeltő, elősegíti a meszesedés folyamatát, illetve hozzájárul a magas vérnyomás és trombózis kialakulásához. Kulcsszerepet játszik a szervezet zsíranyagcseréjében, így a koleszterinszint megemelkedése is inkább következmény lehet. Magas TMAO szint mellett ráadásul akkor is emelkedett a szívinfarktus kockázata, ha a koleszterinszintünk vagy a vérnyomásunk alacsony.A TMAO-val összefüggésbe hozható továbbá a májrák, a gyomorrák, hasnyálmirigyrák, mellrák, melanoma kialakulása is. A metabolit ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy az állati eredetű hem vasból ún. nitrozo vegyületek képződjenek. A nitrozo vegyületek karcinogén anyagok, melyek károsítják a DNS-t és kóros sejtmutációkat okozhatnak.

Emelkedett TMAO szint következtében az immunrendszer gyulladásserkentő mechanizmusai túlsúlyba kerülhetnek a gyulladáscsökkentőkhöz képest. Egyre több betegséggel kapcsolatban válik világossá ez a mechanizmus. Ide tartozik az elhízás, az inzulin rezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, az irritábilis bél szindróma, továbbá bizonyos magatartási és viselkedészavarok.

Az Alzheimer-kór esetén, amely a szív-, és érrendszeri, illetve a neurológiai betegségek határvonalán helyezkedik el, szintén emelkedett TMAO-szint tapasztalható. Ráadásul úgy tűnik, hogy a TMAO fokozza az epekövek képződésének esélyét is.Mivel a TMAO-tól a szervezet a vizelet útján szabadul meg, a metabolit károsíthatja a veséket, így felelőssé tehető a kalcium alapú vesekövek és a veseelégtelenség kialakulásáért is. A vese működésének fontos mutatója az ún. GFR (glomeruláris filtrációs ráta). Minél alacsonyabb a GFR, annál magasabb TMAO szint mérhető. Azt vették ugyanis észre, hogy a TMAO azoknál fokozta a korai halál bekövetkezésének kockázatát, akiknél alacsonyabb volt a GFR. 

   Kutatások során az elmult 10 évben 80 000 beteget megvizsgálva kimutatták  hogy a szív és érrendszeri betegségek / és ezek által okozott halálozás és a daganatos halálozás / a legérzékenyebb jövendölő tényező , predikciós faktor , amit laborban lehet mérni az egy gyulladásos marker a HSCRP érték az elsődleges . Nem a koleszterin szint , nem a tumor markerek , effektíve a gyulladásszint , az ami számít , ha gyulladásmentesíteni tudjuk a szervezetet az a legbiztosabb módja hogy ezeket a betegségeket megelőzzük .

Székletvizsgálat , áteresztő bél vizsgálat szükséges . Ha a zonulin nevű fehérje  / ez annak a jele hogy a bélfal megsérült / illetve , a calprotectin nevű fehérje / ami a gyulladást reprezentálja , A specifikusan gyulladást kelt / a székletbe jut , ezek egymástól független tényezők , nemcsak a gyulladás tudja az áteresztőképességet növelni hanem vannak specifikus baktériumok / amelyek a barrieren átjutva nagy tömegű bakteriális , antigén fehérje ingert jelent , ennek nyomán jellemzően hisztamin szabadul föl és ez egy nagyon általános gyulladást keltő ágens .

Azon túlmenően hogy a gyulladásgóc az a bélfalon van , végül is az érfalakban a gyulladás kialakul és ez teszi rugalmatlanná úgy az eret hogy ez végül is magas vérnyomást okoz . A TMAO vegyület felelős azért hogy az érfalakban a gyulladás ki tud alakulni . Az áteresztő bélfalon keresztül a baktérium törmelékek kijutnak és az érfal intima részén gyulladást generálnak .  Mikor ez a gyulladás és az érszűkületet megszűnik / ez 20 év gyógyszeres vérnyomáskezelés után is igaz / , akkor helyreáll a normál vérnyomás , / hihetetlen regenerációra képes a szervezet /.

Amerikában nemrégen bebizonyították azt hogy a klasszikusan degeneratív ízületi betegségek ahol a "viair and tire" ízületi tulhasználat , kopás stb. teória megdőlni látszik és úgy látszik hogy a bélflóra által mediált másodlagos gyulladás az ami tönkreteszi az ízületi porcot és a genetika csak a béláteresztést befolyásolja .

Máskülönben a kalória bevitel megvonása az élethosszabitó hatású és gyulladás ellenes hatású . Egy pohár bor 30%-kal növeli a béláteresztőképességet , az alkohol zsíroldó képessége miatt , és tökéletesen tönkreteszi a mélyalvást , vegetatív zavart idéz elő .

      Alapintervenció ami működik : Drasztikusan kell csökkenteni a  húst / TMAO , ami a grillezés során a húsra sült kéregből származik / és egyébként az állati fehérjék fogyasztását .  Több nyers zöldséget napi 0,5 kg-ot , heti 20 félét kell behozni az étrendbe . Nem főzeléket vagy rizi-bizit kell enni hanem helyette köretként aprított nyers zöldséget keverve a gluténmentes állgabonákkal mint a hajdina és a köles , vagy a barna rizs . 

A tejet és a tejfehérjéket és a glutént is el kel felejteni .

A cukrot és az édesítőszereket is le kel nullázni !

Az édesítőszerekről / az utóbbi kutatások szerint / azt kell tudni hogy önmagában az inzulinszint növekedését reflexszerűen kiváltják , az általunk  felnemszívódó mesterséges cukrok a káros baktériumokat ugyanúgy táplálják és ugyanúgy hizlalnak is . A bélflóránk azt-is befolyásolja hogy mit szeretünk enni , indirekt módon . Nagyjából három hét a bélflórának a térülésideje és az átállása , három hetes ciklusokban lehet meghatározni hogy milyen mértékben vágyunk erre vagy arra . Ezért 10 -20 % - nál többet ne változtasson valaki az étrendjén egyszerre , ha ezt a változtatásokat diétás napló szerűen teszi , akkor ilyen 3-4-5 hetes ciklusban  szinte észrevétlenül el lehet ezeket hagyni és a frissen beépülő rostban gazdagabb tápanyagokat fogjuk kívánni .

 

 A rendszeres  mozgás és az alvás is nagyon fontos . Napi egy órás mozgással 30 % - kal csökkenthető mindenféle daganatos betegség előfordulási aránya !  A vegetatív regeneráló alvás / 2-2,5 óra / az döntően az éjfél előtti szakaszban van , gyakorlatilag éjfél után ezt nem lehet pótolni . A szubjektív pihenés az a REM fázisban történik és utána már csak a szendergés ez összesen 7-8 óra .

- Dr. Gergely Anna írása és dr. Schwab Richárd podcastjei alapján .

 

 

 

Ami pedig a zsíros kenyeret illeti továbbra is ajánlom de csak szigorúan kovászos fehér kenyérrel és biohagymával lehetőleg a házi kertből és természetesen mangalica zsírral ami olyan sertésből való amit gmo mentes és glifozát mentes takarmányon neveltek .

 

 

 

 

Az emésztés folyamata II.

 

A genézis szoftvere ami bennünk munkálkodik , a biológiai törvények , gyakorlatilag a mai napokban is ugyanolyan változatlanul működik bennünk mint 30 - 50 -100 vagy netán még több száz évvel ezelőtt . Az egy másik dolog hogy a táplálkozási környezetünk teljesen megváltozott . A vegyszeres mezőgazdaság az kb. 60-70 éves , a génmódosított mezőgazdaság az olyan 28-30 éves , aztán hogy a profitéhes élelmiszerfeldolgozás megváltozott , azt ez a szoftver nem tudja követni . Itt van egy ellentét : küzd a szervezet ebben a megváltozott táplálkozási környezetben mert pl. a répacukrot gyártó gyárainkat eladták , a cukorkvótánkat eladták és a piacunkat megnyitották a külföldről behozott nádcukor előtt ami vagy atrazinos vagy glifozátos , vagy génmódosított , vagy pedig egy nagyon durva vegyszerrel kezelt , amit az EU-ban 2004 óta nem lehet használni , - csak erről nem beszélnek . Egy másik vetülete ennek a problémának az hogy a privatizáció után megjelentek itt az adalékos kenyeret gyártó forgalmazók és gyorsan tönkretették a hagyományos kovászos technológiával , fermentációs eljárással dolgozó őshonos nagy kenyérgyárainkat . Jelen pillanatban a kenyér körül óriási tévedések vannak . A fermentáció során a búzaszemben lévő veszélyes anyagok  lebomlanak , a gyulladást okozó anyagok .

Veszélyes anyag pl. a búzacsírában lévő agglutinin fehérje , ami a pajzsmirigy problémák mimikrije . Búza , árpa , rozs , zab , kukorica mentesen kell táplálkozni , akkor a pajzsmirigy hormonok értéke visszamegy a normális tartományba . A másik nagy probléma a fitátok , amik nem bomlanak el , ez egy növényi lektin , ami komoly gyulladást okozó anyag , a glutén az nyilvánvalóan allergén , az se bomlik el és a foodmap , a fermentált cukrok , amik szintén nem bomlanak el . Tehát a teljeskiörlésű lisztből készült kenyér , fermentálatlanul /élesztővel / , adalékokkal elkészítve lassan ölő méreg ! 

A kovászban a baktériumok és a gombák áldásos tevékenysége miatt lebomlanak a gyulladást okozó anyagok - mint a szimfonikus zenekarban úgy dolgozik a kovászban a baktérium meg a gomba harmóniában dolgoznak és mindegyik termel un. baktericin anyagot , ez egy bélbarát antibiotikum . Mikor megsütjük a kenyeret a gombák , baktériumok sajnos elpusztulnak de ott marad ez a bélbarát antibiotikum , ami a rossz bélbaktériumokat elpusztítja . 

Az adalékos kenyérben viszont nincs benne ez a baktericin anyag , de ott van a génmódosított szójából származó szójalecitin , amiben ott van a glifozát és 0,1mg / kg mennyiségben és megöli a jó bélbaktériumot , ez egy olyan vegyszer ami a síkininsav útvonalat gátol . A teljeskiörlésű kenyérnél a búzaszem összes toxinjának a 90% -a korpában van és ott vannak még a gombaölő szerek is , ez tény . A korpa az tele van ligninnel , ami nem fermentálható , nem tud hozzáférni a jó bélbaktérium ! 

A vastagbélhámsejtek kizárólagos tápláléka a pektinből és a hemicellulózból képződött butirát vajsav és a máj mitokondrium kizárólagos tápláléka a butirát , a vajsav ! A vastagbéldaganat , májdaganat , itt van ! ; és amikor a vérér-agyvíz gáton bejut az agyba a butirát , a vajsav , megnyugtatja a szervezetet .  

Nagyon sok problémának nem a medicinában van a megoldása hanem az agráriumban és az élelmiszeriparban .

Magyarországon a talajvíz glifozát tartalma 0,98 , az USA-ban 400 mg/l

 

Most már észre kéne térjenek a döntéshozók és hagyják abba a génmódosítást mert a növénynemesítés elve a : szebbet , többet , jobbat már rég nem érvényesül . Manapság arról van szó hogy 450 000 000 ha - on termelnek un. roundup rezisztens , génmódosított szóját , repcét , kukoricát , búzát , lucernát , gyapotot , cukorrépát stb. amit azért termelnek hogy egy totális gyomirtó szert lehessen benne használni . / nagyon okosak lettünk  a nemzetközi tőke hatalmi nyomására és a pénzügyi hatalom feltétel nélküli kiszolgálása / És ez a totális gyomirtó szer egy síkininsav útvonalat gátol , egy esszenciális aminosavnak az előállítását . A bélben a glifozát minden jó bélbaktériumot megöl ,  , ezért van annyi clostridium difficile * nemcsak az állatoknál de az embereknél is és halnak meg nagyon sokan mert gyakorlatilag ezt a génmódosított szója kiszelektálta . 

* a clostridium difficile egy olyan baktérium , amelyről  ismert  hogy súlyos hasmenéses fertőzéseket okoz és vastagbélrákot is okoz .

Amikor megnézzük hogy min tenyésztik a clostridium difficile-t akkor azt látjuk hogy fruktózon . Mit adunk a gyerekeinknek ? ; fruktózt ! Meg foszforon , és mi van a glifozátban ? ; foszfor ! Ma már Szatmárban a lakosság 6 - 7 % cukorbeteg , miért ? Azért mert a tej , a szivárgóbél szindróma miatt most már nem élet , erő , egészség , hanem a tejben lévő béta laktó albumin az mimikri , hasonlít valamire mégpedig a Langerhans - szigetekben lévő béta sejtekre . Mi beletesszük a cukrozott teljes gabonaszemből származó nedves gőzzel feltárt gabonát  - ez a fitnesz reggeli , mindenféle gabonapehely - ; gyakorlatilag a glutén megcsinálja a szivárgó belet , átmegy a béta-laktó albumin és ellene termel ellenanyagot és mivel hasonlít a béta sejtekre , nemcsak a lakto albumin ellen dolgozik a saját immunrendszer hanem a bétasejtet is megöli . 

Ha  clostridium difficile van  bélben akkor ott lesz a vizeletben is és óriási problémákat fog csinálni a vesékben is .

Évente kb. 40 000 ember hal meg a kórházakban antibiotikumos kezelés után a clostridium difficile fertőzés miatt ! Ez egy olyan fertőzés amelyet az  emberek éppen ott kapták el a kórházban ahová gyógyulni vitték  ! / Ez velem is előfordult a Covid kapcsán , egy konzultáció során fertőződtem meg minden maszk , fertőtlenítés , valamint négy oltás ellenére .

A Herbafulvo készítmény megöli a clostridium difficile - t .

Tehát olyan betegség hogy autoimmun betegség nincsen , mert a szervezet ellen nem fordul , csak mi beleavatkoztunk a teremtés rendjébe , azáltal hogy azt az ezeréves tudást eltöröltük . A lektineket csak fermentálva lehet elbontani , ezt tudták a régi öregek , ez több ezer évnek a tapasztalata . A múltat végképp eltörölni ... énekelték Lenin elvtársék . Most ugyanazt tesszük csak most a globalizált tőke törli el ! 

Sokkal jobban szembe kéne menni az EU-val , a saját egészségünk miatt , tulajdonképpen mi tartjuk el ezeket a nagy nemzetközi vállalatokat , ha nem megyünk be a szupermarketjeikbe , és ha próbálunk kicsit okosan gondolkodni akkor rájövünk . 

A  hisztamin érzékenységnek köze nincs a hisztaminhoz , köze nincsen a dao enzimhez  , hanem a lizinből képződött , a vastagbélben képződött kadaverin - hullaméreg van  . Mert a teremtés szoftvere szerint a kadaverin is egy biogén amin , a hisztamin is egy biogén amin , ha a kadaverint nem bontja le , a jövő héten meghal . A hisztaminnal meg egy kicsit vakarózik , meg kicsit túltermel a gyomorsav , meg vannak egyéb keringési problémák , abba nem hal bele . Röviden ha nem eszünk kadaverint , akkor kigyógyulunk a hisztamin érzékenységből , ha tescós virslit eszünk akkor meg ott van a hullaméreg  . 

Az emberi agynak 60 - 70 % - a omega3 zsírsav , ez tény . Az hogy a sejtjeink meddig élnek azt az dönti el hogy a sejtben lévő membránok mennyire stabilak és milyen gyakran halnak meg a sejtjeink az a membránok minőségétől függ , ami szintén omega3 zsírsav függő . Ha meghal egy sejt az óriási szabadgyök képződés .

Ha elemezzük a pálmaolajat hogy mennyi az omega3 zsírsav tartalma , látjuk hogy 0 , itt omega6 zsírsav van , ami még építőzsírnak alkalmas valamilyen szinten - nem tökéletes . Mert tulajdonképpen az omega3 , omega6 aránynak , egy aránylik a kettőhöz , háromhoz , jelen pillanatban  ez Magyarországon egy aránylik a harminchoz-negyvenhez . A mi felelősségünk hogy a gyerekeink elegendő omega3 -t egyenek és ezáltal okosak legyenek / nem szeretem a halat ! ; tanuld meg szeretni ! Régen az Alföldön hihetetlen mennyiségű halat ettek , nem voltak ilyen gabonafüggők .

Az omega3 bevitel a pálmaolajban = 0 , de manapság mindenben az van . Ezelőtt 40 évvel a pálmaolaj nálunk sehol nem volt , de jöttek ezek a multik , fölgyújtották indokinában az esőerdőket és gyakorlatilag 20 Ft-ért megtermelik a pálmaolajat . De a pálmaolajnak van egy nagy problémája , mégpedig az hogy büdös , tele van karotinoidokkal , ahhoz hogy szagtalanítsák fölhevítik vagy 250°-ra , 30 '-ig , vagy 350°-ra 3 ' keresztül . Ezek a karotinoidok elégnek és ezáltal rákkeltő anyag lesz belőlük . 

Tulajdonképpen oda kéne figyelni a halra nagyon , hogy omega3 legyen , pálmaolaj = 0 , nem megvenni a csokikat , kekszeket , - meg kell nézni mindenben pálmaolaj van , azért mert nagyon olcsó és nagy a profit rajta - . A napraforgó olaj az még hagyján ha glifozátmentes , a sertészsír az tökéletes lenne ha a sertés nem evett génmódosított szóját vagy kukoricát . A sertészsír az tökéletes csak kell még enni hozzá halat . Ha beállítjuk az egy aránylik a kettőhöz , háromhoz omega3 - omega6 arányát , akkor hat hónapon keresztül 10 évet fiatalodik a testünk .  Információáramlás a membránokon csak ott van ahol omega3 van .

Érzékeljük a mai világot , itt hirtelen fiatal emberek halnak meg  , vérrögképződés miatt . A vérlemezke állapota dönti el a rögképződést , ha a vérlemezke állapota jó mert tele van omega3 zsírsavval ! Ha a laboreredményben a thrombocyta szám alacsony , hajlamosít a rögképződésre , Ha omega3-t eszel akkor a rögképződés rendben lesz .

Ha a vérlemezkéknek a töltése megfelelő . ha az alakos elemeknek a töltése megfelelő , ha vérér falának a töltése megfelelő , akkor a vérlemezkék állandóan lökdösik egymást . Ezt a töltöttséget adja a nitrogén-monoxid . Hogyan rontjuk el ezt ? ; ha megesszük a csipszet amiben 80-100 gr - ban van 400 -900 mg lizin , a lizin - arginin antagonizmus miatt arginin hiány lesz a szervezetben . Az arginin a donorja a  nitrogén képződésnek , és ha ez fennáll akkor nem működik a sejtes immunitás és hajlamosít a rögképződésre . Erre a kicsit hosszúra nyúlott bevezetőt szükségesnek véltem mielőtt rátérünk a következő fejezetre , a belekre , az emésztést nézve .

A vékonybélben indul meg a lebontott tápanyagok felszívódása is . A vékonybél szakaszai a patkóbél , az éhbél és a csípőbél .

 

 

A gyomor után a nyombél / duodenum / ( vagy patkóbél , epésbél ) következik , ami az emésztőcsatorna része, egy patkó alakú, üreges szerv, hossza kb. 30 cm amely a gyomrot az éhbéllel (jejunum) köti össze. A vékonybél első és legrövidebb szakasza. A gyomorkaput (pylorus) követő tágulattal (bulbus duodeni) kezdődik és a Treitz-szalagnál ér véget.A nyombélben nagyon erős lugos PH van , amit az epe és a hasnyál biztosít . Itt van a puffadások , gázképződések lokális eredője , azon kívül itt történi a zsírok , szénhidrátok , keményítők , glutén és egyes állati fehérjék lugos frakciójának emésztése .
A következő bélszakasz az éhbél (jejunum) az emésztőcsatorna része, a vékonybél három részének középső eleme, a jejunum hossza 1-2 méter, átmérője 2,5-3 cm. , a patkóbél (duodenum) és a csípőbél (ileum) között helyezkedik el. 

A csípőbél (ileum) a vékonybél harmadik szakasza, hossza 2 - 4 m , a jejunum és a vastagbél között helyezkedik el. A Treitz-szalaggal veszi kezdetét, és éles határ nélkül folytatódik az ileumba. Az éhbél pH-ja leggyakrabban 7 és 8 közötti (semleges vagy gyengén bázisos).
A vékonybél funkcióját tekintve főként a különböző anyagok kiválasztásáért és a tápanyagok felszívásáért felel. Tudományos tény, hogy a tápanyagok 90%-a benne szívódik fel, az imént említett három fő terület valamelyikén. A patkóbél a bevitt táplálékot összekeveri az epével és a hasnyálmirigyből származó más enzimekkel, majd az éhbél további emésztőenzimeket adagol hozzá. A kémiai emésztésen kívül a vékonybél mechanikailag is elősegíti a táplálékok megfelelő felszívódását azáltal, hogy izmos falának köszönhetően mozgatja és aprítja az ételt, ami által jobban el tud keveredni az emésztőenzimekkel. Továbbá, ezen elengedhetetlen szervünk emészti a fehérjéket a hasnyálmirigy (pancreas) által kiválasztott enzimek segítségével. Szintén itt kerülnek lebontásra a zsírok az epe segítségével, illetve a szénhidrátok és a különféle vitaminok, ásványi anyagok, szintén a pancreas váladékaival. Bár a szervezet sok különféle emésztőenzimet termel, mégse kizárólag ezek vesznek részt az emésztésben. A bél tele van különböző baktériumokkal, amik szimbiotikusan támogatják emésztésünket. A szervezetünk tápanyagot és élő helyet biztosít nekik, ők pedig elősegítik az emésztést.

 

A bél üregét fedő nyálkahártya bélsejtjei redőkben és bolyhokban helyezkednek el, ezáltal lényegesen növelve a felületet, így az emberi szervezet legnagyobb felületét adja. Azért is fontos ez a hatalmas felület, mert a tápcsatornába kerülő élelmiszereken, táplálékon és egyéb tényezőkön (akár baktériumok, vírusok is) keresztül a vékonybél közvetlen és szoros kapcsolatban van a külvilággal is.

 

A táplálékból elemeire bontott tápanyagok aztán a bélfal sejtjein keresztül felszívódnak a véráramlásba, nyirokkeringésbe és innen kerülnek be a sejtekbe is. Bizonyos nyomelemek, vitaminok a vékonybél adott szakaszán szívódnak fel (pl. vas az ileumban), ennek ismerete nagyon fontos bélbetegségek esetén, mert a vitamin- és nyomelemhiány kockázata nagyobb, erre figyelni kell. Az emésztés folyamata átlagosan 10-50 óráig tart, vagyis ennyi idő telik el az élelem elfogyasztásától a salakanyag széklet formájában történő ürüléséig. Természetesen ez függ a táplálék típusától és a belek működésétől, az enzimek mennyiségétől is. Vannak lassabban és kifejezetten gyorsan emésztő emberek is.
Azok az alkotóelemek, melyek nem kerülnek felszívódásra, vagy nem hasznosíthatóak, a bél mozgásának – perisztaltikájának – segítségével továbbítódnak a vastagbél és végbél irányába, majd a salakanyag széklet formájában ürül.

Ha a nyombél elsavasodik azáltal hogy a gyenge gyomorsav becsorog a nyombélbe mivel a pylorus és az Oddii gyűrű átereszt , akkor a glutén nem lesz megemésztve és áteresztő bélt okoz .
A vékonybélben a tápanyagok kétféleképp szívódnak fel: a bélsejteken keresztül és a bélfalsejtek közötti réseken át. Ezek a rések nagyon aprók, de ha például kórokozó kerül a vékonybélbe, akkor egy zonulin nevű fehérje kinyitja a szoros illeszkedéseket, hogy hasmenéssel megszabaduljunk tőle, majd ismét visszazárja azokat.
A zonulin kiválasztást azonban a feldolgozott élelmiszerek, bizonyos gyógyszerek, a gluténben található gliadin és baktériumok folyamatosan is aktiválhatják, melynek következtében a bélsejteket összekötő rések nyitva maradnak és kialakul az áteresztő bél szindróma.

Napjaink népbetegsége az :

Áteresztőbél szindróma

A szivárgó bél szindróma akkor alakul ki ha a bélrendszerünk sérülést szenved , magyarul gyulladásban van . Ha a bérnyálkahártya áteresztő képessége megnő akkor ez különböző súlyos problémákat okoz . Ha kialakul a lyukas bél akkor kikerülnek a vérbe a bélrendszerből - ami úgy egy zárt rendszer  - egy csomó olyan dolog aminek ott nincs helye . Az immunrendszer azonnal létrehoz antitesteket és rögtön el kezdi támadni ezeket . A rendszer immunglobulinok / G tip. antitestek / által létrehozott válaszreakciója olyan élelmiszerfehérjékre / antigének / amik kikerülnek a bélből . Az antigének és az antitestek immunkomplexet hoznak létre ami a problémákat okozza . Normál esetben a fehérvérsejtek ha észreveszik hogy valami betolakodó van ezeket bekebelezik , megemésztik és a máj ezt kivezeti . Ha az embernek áteresztőbél szindrómája van , akkor se az immunrendszer se a máj nem működik úgy hogy ezt maradéktalanul kitisztítsa a vérből , a szervezetből . Ilyenkor egyre több immunkomplex felhalmozódik a szervezetben és attól függ hogy hol halmozódnak , ott fognak jelentkezni a problémák . A hosszú időn át kezeletlenül maradt szivárgó bél miatt kialakul az ételintolerancia , ez nem ételallergia ! Az ételallergia a hisztamin termeléssel van összefüggésben és a tünetek pár órán belül jelentkeznek a kritikus étel fogyasztása után . Ezzel szemben az ételintolerancia IgG antitestekkel van összefüggésben és a tünetek nem azonnal jelentkeznek és ezért nehezen hozhatók össze az elfogyasztott étellel . Az ételintolerancia tünetei pl. : emésztési problémák ( puffadás , hasmenés , szorulás ) , túlsúly , bőrproblémák , migrénes fejfájás , ízületi panaszok , nőgyógyászati panaszok , gyerekeknél hiperaktivitás , autizmus . 

Egyre megalapozottabb bizonyítékok vannak arra hogy a szivárgó bél és az ételintolerancia áll olyan betegségek hátterében mint : egyes autoimmun betegségek , autizmus , sokízületi gyulladás , endometrózis , meddőség , stb.

Ahhoz hogy ételintolerancia alakuljon ki annak a feltétele a szivárgó bél szindróma . 

Mikor alakul ki a szivárgó bél ? ; akkor ha vírusfertőzés , szteroidos vagy antibiotikumos kezelés , bélben lévő kórokozók elszaporodása , elégtelen emésztés - erjedés , rothadás a belekben - , bélnyálkahártya gyulladás , enzimatikus gyengeség (inaktívak az enzimek ) . 

Miért kerülnek be a vérbe félig emésztett fehérjék ? 

1. gyomor - kevés a gyomorsavunk ezáltal csak félig emésztődnek meg az állati fehérjék , a tojás , a tej stb.

2. nyombél - inaktívak az emésztő enzimek , növényi fehérjék , glutén stb. bontásához erős lúgos közeg kell 

3.  hasnyálmirigy 

- a hasnyálmirigy és az epe közös vezetéke a Vater papylla nem nyílik meg a kellő időben , 

- az enzimek bontani kezdenek hasnyálmirigy szöveteket ( fehérjét ) , károsítják a hasnyálmirigyet

4. ennek a folyamatnak a rossz működése összehozható a hasnyálmirigy gyulladással és akár a cukorbetegséggel mert egyszerűen kimerítik , legyengítik a hasnyálmirigyet .

Ilyenkor az emésztő rendszerünk nem tudja lebontani maradéktalanul a fehérjéket , akár állati , akár növényi fehérjéről van szó , és a félig emésztett fehérjék kikerülnek a bélrendszerből , kikerülnek a vérbe és nem aminosavak - ahogy normál esetben lenni kell - hanem csak félig lebontott fehérjék , ezek a veszélyesek .

A legveszélyesebb fehérjék :

- gabona fehérjék - liszt , glutén

- tejfehérje - kazein 

 Amikor a szervezet nem tudja lebontani aminosavakra ezeket a fehérjéket maradéktalanul , ezek kikerülnek a vérbe és opiátokat hoznak létre amelyek tulajdonképpen az autizmus kialakulásának a hátterében vannak . Diétával ha elvonjuk a glutént és a kazeint az autista gyerekek étrendjéből , akkor rohamosan javul az állapotuk .  

A glutén intolerancia az annak az eredménye hogy a patkóbélben a glutén nem bomlik le , az enzimek inaktivitása miatt és ez kikerül a bélbe  és erre a szervezet immunválasz reakciója képpen G tip. immunglobulinokat állít elő . 

 Nem tévesztendő össze a glutén intolerancia a lisztérzékenységgel . A lisztérzékenység = cöliákia = autoimmun betegség A lisztérzékenység esetén a glutén fogyasztása a bélbolyhok pusztulásához vezet .

 A glutén ( gliadin , glutenin ) intolerancia esetén elsősorban szivárgóbél szindrómával állunk szemben . A glutén az egy növényi fehérje , emésztése a nyombélben történik . Ha a nyombélben lévő enzimek inaktívak és az emésztés elégtelen ( stressz , pylórus záróizomzatának a gyengesége ) a félig emésztett fehérjék bekerülnek a vérbe és beindul a szervezet válaszreakciója . Immunológiai laborteszt során lehet vizsgálni az IgG immunglobulinokat , amelyek ételspecifikusak . Házilagosan is elvégezhető egy Food-Detective teszt , mindössze egy vércseppből megállapítható , 46 illetve 59 élelmiszerre mutatja ki az ételintoleranciát . - https://medicoverkorhaz.hu/laborvizsgalatok/laborvizsgalati-csomagok/etelintolerancia-laborcsomag/?g

vagy otthon  - https://etelintoleranciateszt.com/

Ha kiderül hogy ételintoleranciánk van , akkor a szivárgóbél szindrómával is szemben állunk .
A szivárgóbél szindróma kezelése : diétával ki kell vezetni az immunkomplexeket / IgG / a szervezetből , gyomorsavat kell erősíteni , / parajdi só nyalása / , a pylorus izmainak a regenerálása , bélnyálkahártya regenerálása , / aloevera készítmény / , probiotikumok / erjesztett italok , zöldségek , kombucha / , enzimek fogyasztása /papaja / , a nyombél lúgos közegének erősítése / zöldség őrlemények /, az epe termelés aktiválása .

Az ilyenkor nagy mennyiségben cirkuláló zonulin nem csak magasabb BMI-t eredményez, de kiváltója olyan metabolikus betegségeknek, mint az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség és a nem-alkoholos zsírmáj.
- a FOS és a GOS


Az ember bélrendszerében található hasznos baktériumflóra jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sokrétű élettani szerepe miatt sokan már-már különálló szervként tekintenek rá. Éppen ezért kiemelt fontosságú e rendszer egyensúlyi állapotának helyreállítása, amit probiotikum alkalmazásával érhetünk el.
A klasszikus római tudomány egyik kiválósága, Plinius is erjesztett tejtermékek fogyasztását javasolta gyomor-bélbetegségek esetén. A probiotikumok alkalmazásának létjogosultságát mégis az orosz biológus, Mecsnyikov bizonyította be, aki a Lactobacillusok káros baktériumokkal szembeni jótékony hatásának felfedezéséért 1908-ban orvosi Nobel-díjat kapott.
A probiotikumokkal párhuzamosan a prebiotikumok kérdéskörét is fontos tisztázni. Utóbbiak olyan emészthetetlen ételkomponensek, amelyek elsődleges energia- és tápanyagforrásul szolgálva szelektíven elősegítik a baktériumok növekedését és szaporodását. Fő képviselőik a rövid cukormolekula-láncokból álló oligoszacharidok. A frukto-oligoszacharidok (FOS), a galakto-oligoszacharidok (GOS) és az inulin számos zöldségfélében megtalálhatók, és rövid fruktóz-, illetve galaktóz-molekulaláncokból épülnek fel. Ezeket az anyagokat az emberi emésztőrendszer csak részben képes feldolgozni.
Ugyancsak az érdekességek közé tartozik, hogy gasztro-intesztinális rendszerünkben egyes adatok szerint csaknem 5 ezer baktériumfaj él, ugyanakkor e mikroorganizmusok 99 százalékát adó állandó, úgynevezett rezidens flórát túlnyomórészt 30-40 faj alkotja. Ez a közösség olyan mértékben egyénre jellemző, hogy sokan bakteriális „ujjlenyomatként” tekintenek rá. A baktériumok súlyát képletesen és a szó szoros értelmében is jellemzi, hogy tömegük egy átlagos, 70 kilogrammos felnőttben másfél kilogrammot tesz ki. E szervezetek napi energiaszükségletünk akár 10 százalékát is biztosíthatják. Felelősek továbbá az emészthetetlen poliszaharidok lebontásáért, és vitaminokat (B1, B6, B9 és K) is szintetizálnak.

Két legfontosabb csoportjuk, a Bifido- és Lactobacillusok nemcsak a patogén baktériumok elszaporodását, hanem azok toxintermelését is képesek megakadályozni, köszönhetően annak, hogy zsindelyszerűen a bél hámrétegére tapadva lehetetlenné teszik a kórokozók megtelepedését.


Bélbaktériumaink sokrétű funkciójához tartozik, hogy immunerősítő hatásuk van, szerepet játszanak az antópiás megbetegedések megelőzésében, hozzájárulnak a tökéletesebb emésztéshez, sőt a végbélrák kialakulásának megelőzéséhez is. Csökkenthetik továbbá a laktóz-intoleranciát és a koleszterinszintet, hatással vannak a vastagbélgyulladás (colitis) és az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére (serkentik az antiinflammatorikus cytokin, az IL-10 termelését), valamint javítják a mikroelemek és ásványi anyagok felszívódását. Egy tanulmány szerint a felnőttkorban megkívánt arányuk 30–45 százalék kellene hogy legyen, ezzel szemben Magyarországon az átlag 2–10 százalék körül alakul.
A bélnyárkahártyánk gyakorlatilag két hét kell és regenerálódni tud csak ehhez az kell hogy minden nap ne sérüljenek a bélhámsejtek , az enterociták , azt a tevékenységünket ami rontja a bélhámsejtek szabályos szaporodását abbahagyjuk , akkor a teremtett világ az visszaállítja a saját rendjét . 

 Szólni kell a stressz szerepéről , ha nagyon sok a stressz az , az addiktív viselkedésre hajlamosít . Ezért van az hogy rászokhatunk a dohányzásra , az alkoholra , vagy manapság a kábítószerre , egyébként az evés is addikció /ezen belül a nassolás vagy az édesség , csokoládé zabálás / . Hogyan lehet ezt semlegesíteni ? ; hát a mozgással ! ; úgyhogy  a stressz okát levezetjük mozgással pl. a forma 1-es pilótáknak ahhoz hogy 2 órát tudjanak versenyezni , 4 órát kell sportolni , máskülönben rosszak lesznek a reakcióik . Ha magasak a stresszhormonok akkor ez tönkreteszi az alvásmintázatot  . Ha rosszul alszunk akkor ez tovább erősíti a stresszt és a stressz hatására megváltozik a baktériumflóra , ahogy a gyulladás hatására is . Kiderítették hogy legalább 30 % - a  a vastagbélrákoknak konkrétan ehhez a stressz indukálta diszbiózishoz köthető .

 

 

A másik rákfene az :

 az INZULINREZISZTENCIA 

 - a cukorbetegség előszobája

 A halál a belekben lakozik - Hippokratész

Addig amíg az emésztőrendszert nem hozzuk rendbe és a bélrendszer nem működik egészségesen , semmilyen betegségből nem lehet meggyógyulni !

 Az inzulinrezisztencia egy folyamatnak a része amelynek a végén a II. tip. cukorbetegség van .

 A zonulin (haptoglobin 2 prekurzor) egy olyan fehérje, amely növeli az emésztőrendszer falának sejtjei közötti szoros kapcsolatok permeabilitását.A zonulin a kolera patogén Vibrio cholerae által kiválasztott zonula occludens toxin emlős analógjaként szerepet játszik a cöliákia és az 1-es típusú diabetes mellitus patogenezisében. A 2-es típusú cukorbetegeknél megnövekedett zonulinszint volt kimutatható. A gliadin (a gluténben jelen lévő glikoprotein) az autoimmunitás genetikai kifejeződésétől függetlenül aktiválja a zonulin jelátvitelt, ami a makromolekulák megnövekedett bélpermeabilitásához vezet.

Inzulinrezisztencia a szénhidrát-anyagcsere zavara, amikor a sejtek érzéketlenné válnak a inzulin nevű hormon hatásával szemben, ami a vércukor (glükóz) sejtbe jutását segítené.Az inzulinrezisztencia leggyakoribb formájában sok szénhidrátot fogyasztó, elhízott embereknél fejlődik ki, a gyakorlatban leginkább a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapotként ismert, illetve a "cukorbetegség előszobájaként" is használja a köznyelv. 

Inzulint a szervezet (hasnyálmirigy) akkor kezd termelni, amikor az elfogyasztott szénhidrátok emésztése során felszívódva a cukor (glükóz) magasabb mennyiségben megjelenik a vérben. Az inzulin segíti elő, hogy a cukor a vérből bejusson az (inzulinérzékeny) szövetek sejtjeibe energiaforrásnak, emellett gátolja, hogy a szervezet a zsírszövetekből mobilizáljon energiát. A vérben a cukor szintje ennek hatására csökken, és egy normál szinten belül marad akkor is, ha nagyobb mennyiségű szénhidrátot fogyasztunk.

Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha a sejtek valamilyen okból érzéketlenné válnak az inzulin hatásával szemben. A glükóz emiatt nem képes megfelelő mennyiségben bejutni a sejtekbe, a kívánatosnál több cukor marad a vérben, a vércukorszint magasabbra emelkedik. Ezt érzékelve a hasnyálmirigy növeli az inzulintermelést (a vérben magas inzulinszint, hiperinzulinémia alakul ki), hogy elérje a szükséges mennyiségű cukor bejutását a sejtek működéséhez. Egy határig képes erre, anélkül, hogy tartósan magas vércukorszint vagy más, észrevehető tünetek jelentkeznének. E szakaszban az inzulinrezisztencia még cukorbetegség nélkül áll fenn. Ha a hasnyálmirigy hosszabb ideig fokozott működésre kényszerül, inzulintermelő sejtjei kimerülhetnek, az inzulintermelés visszaesik, és – az inzulinrezisztencia mellett – megjelenik a tartósan magas vércukorszint és egyéb tünetek, azaz kialakul a 2-es típusú cukorbetegség.Az inzulinrezisztencia önmagában (prediabetes és cukorbetegség nélkül), kompenzált állapotban nem jár tünetekkel, a vércukorszint normális.

 

 A magas vérnyomás oka  az hogy a mikrokapillárisok nem tudnak megnyílni . Hatszor akkora a véredényrendszerünk mint amennyi vérünk van , mindig odamegy a vér ahol szükség van rá . Ha egyszerre megnyílna az összes vérkapillárisunk akkor a saját vértereinkben elvéreznénk , ezt a mechanizmust a vérereknek és azon belül a mikrokapillárisoknak a megnyílása ez romlik el . Evvel kapcsolatban nagyon érdekesek a vese problémák . Egy vesében durván 160 km hosszúságú , 40 μ átmérőjű csövecske van , amikor a szimpatikus - paraszimpatikus tónusváltás megvan és nyugalmi állapotba kerülünk és a légzés , a keringés lassul , akkor kezd el a vese működni , akkor nyílnak meg a nefronokban a vékony kis csövecskék . Ha ez nem tud megnyílni , akkor magas a vérnyomásunk és akkor a szövetek oxigénhiányosak lesznek . Három fő tényező van ami , részt vesz a mikrokapillárisok megnyitásában :  Egyik az argininről képződött nitrogén monoxid , ez a vasodilatátor , az arginin a donorja , arról leválasztja a nitrogén monoxidot , a nitrogén monoxid termelődik a vérerek belső falán és kidiffundál kívülre az erekre . Minden vérér egy kiviről  egy sima izom , ez végzi az összehúzódást és a tágulást , gyakorlatilag ekkor elernyed az izom , ki tud nyílni a vérér  és a szív által termelt nyomás benyomja a vért a mikrokapillárisba , ha nincs elegendő arginin a vérben akkor nincs meg a nitrogénmonoxidnak a donorja .   A másik anyag az a prosztaglandin , a prosztaglandin gátlás az problémás akár a veseműködésre , akár a vérnyomásra . A harmadik egy biogén amin , ami a bélben termelődik , ha ebből sok termelődik akkor van nagy baj . Ha a mikrobiom nem elég mikrobiotikus , a hasznos bélbaktériumok túlsúlyban vannak akkor ez a harmadik tényező ami elrontja a vérnyomást . Ha egy szövet oxigénhiányos akkor termelődik egy anyag  a VNDF faktor ez utasítja a szervezetet hogy több oxigén és táplálék kell ide - A vérerek nem tudnak több oxigént adni mert nincs elég arginin , a szív nem tud több vért pumpálni mert már 200 a vérnyomás , és ebből baj lesz , akkor jön a párhuzamos ereknek a kiépülése . Ez az angiogenézis , ha ez van akkor a daganatos sejt már megtudja oldani az utánpótlást ha plusz erek vannak . 

A lizin ugyanolyan aminosav mint az arginin csak a lizin finom - unami íze van - ezzel lehet az embert is manipulálni , ízfokozóként használják is . Ha 10 gr lizint megeszünk az úgy működik a bélben hogy gyorsan fel akar szívódni , és ezért a szervezetből elvonja a transzporter fehérjét . Az argininnek ugyanaz a transzporter fehérjéje mint a lizinnek , és ezáltal az arginin mozgása blokkolva lesz a szervezetben . Az argininhiánynak a szervezetben szerepe van a csecsemőmirigysorvadás , bélnyárkahártya , gyomornyálkahártya sérülés ,  , vese meg májprobléma . A következő lépés ha a daganatos sejteknél  arginin hiány van szervezetben akkor a sejtes immunitásban hiányzik a nitrogénmonoxid . Az argininhiány szerepet játszik az inzulinrezisztenciában , az immunrendszer működésében , a sebgyógyulásban a cukorbetegségben , a daganatos betegségekben .

Magyarországon ma kb. 1 millió cukorbeteg van a járulékos betegségekkel eggyütt és kb. ugyanennyi fejfájós , migréntől szenvedő beteg van , ebből Budapesten 240 000 , egyébként a lakoság 12 % - a  . A bél-agy tengely eddig nem igazán kapott kellő odafigyelést , a betegségek kialakulása , oksági  kezelések révén ez összekötődik.

A belek beidegzését végző ún. bél idegrendszer bonyolultsága magával az aggyal vetekszik – innen a második agy elnevezés. A két rendszer egymással képes kommunikációra a bolygóidegen keresztül.

Tovább bonyolítja a képet, hogy a bél baktériumai is becsatlakoznak a rendszerbe , lévén, hogy ők is termelnek neurotranszmittereket, mint dopamin, szerotonin és GABA. A szerotoninről leginkább a boldogság ugrik be a többségnek, azonban a bél idegrendszerben is egy fontos ingerületátvivő anyag, fontos szerepe van a perisztaltikában.

A bél idegrendszerben több szerotonin receptor van, mint az agyban? Talán ezért se jó ötlet a pszichiátriában az SSRI gyógyszerek használata. Ezek a gyógyszerek a szerotonin visszavételét gátolják a szinaptikus résből. Az eredeti terv arról szólt, hogy mindezt az agyban szerették volna elérni, de nem lehetsz okosabb a természetnél. A hatás nyilván a belekben is megjelenik és a magas szerotonin szint eleinte fokozott perisztaltikát, azaz hasmenést okoz (esetenként hányinget), majd a hosszasan magas szerotonin miatt az idegsejtek érzéketlenek lesznek, és lassul a perisztaltika. Nem véletlen, hogy a régóta SSRI-t szedők gyakran számolnak be székrekedésről. Ez és az orgazmuskészség zavara nem teszi népszerűvé az SSRI-okat, a kedvező marketing ellenére sem

Jóval ésszerűbb gondolat a mikrobiomot rendbe tenni, azaz az emberi bélflórában megtalálható jótékony törzsek pótlására helyezni a hangsúlyt. Ezek közül azokat, amelyek jótékony hatással vannak a pszichés állapotra pszichobiotikumoknak hívjuk.
Visszakanyarodhatunk persze oda is, hogy hol rontottuk el, honnan is jött a baj?
Nos a mikrobiom összetételét befolyásolhatjuk étkezéssel. Az ultrafeldolgozott és magas szénhidrát tartalmú étkezés képes diszbiózist okozni, és hogy nehezebb legyen kiszabadulni ebből az állapotból, megváltozott mikrobiomunk, csak akkor áraszt el minket szerotoninnal, ha jól tartottuk, „junk food-on”

A stressz is befolyásolja a mikrobiom összetételét , A stressz hatására az agyalapi mirigy-mellékvese tengely aktiválódása révén stresszhormonok szabadulnak fel, melyek közvetlen hatással vannak a mikrobiom összetételére, azt megváltoztatva a bélfal áteresztőképességének növekedését eredményezik. Ugyanakkor ez a kapcsolat a másik irányban is működik, dysbiosis és bél-permeábilitás növekedés esetén aktiválódik az agyalapi mirigy.
Tovább árnyalhatjuk a képet a glutén és a lektin fogyasztás kapcsán is, hiszen ezek áteresztő bél szindrómát okoznak, ami, gyulladással járó folyamat, és szintén megemlíthetjük ugyanezen anyagok hatását a vér agy gát áteresztés kialakulásában. 

Lám vissza is kanyarodtunk a GAPShez. -

-  Dr. Tóth Lénárd szakgyógyszerész, fms szakértő

    Kiderült hogy az IBS meggléte és a fájdalom továbbítás , a fájdalom agyon belóli leképződése az direkt összefüggésben van . A bélhám felszínén a megváltozott baktériumflóra következtében egy helyi gyulladás a fájdalomérző rostokat olyan mértékben érzékenyíti ami valóssá teszi a fájdalmat , ami tulajdonképpen visszafordítható ! Ez a gasztoenteorológia része , az alsó nézetről látszik , de kiderült hogy felülről nézve a problémát az Alzheimer és a Parkinson betegségek kialakulásánál is döntő szerepe van a bélnek . - Jégbüfé podcast - dr. Schwab Richárd, Prof Mechtler László

 Van még egy manapság  egyre gyakoribb betegség a nem alkoholos zsírmáj . Előzetes becslések szerint 2030 - ra , 15-30 % - ra emelkedhet ennek a betegségnek az előfordulása . Az egész úgy kezdődik hogy a máj egykicsit megnagyobbodik , ultrahanggal láthatóvá válik hogy a kötőszöveti átalakulás mértéke megváltozik és a zsírtartalma megnő , és amájenzim laborértékei egy kicsit emelkedetteké válnak . Régebben természetesnek vették hogy a túlsúly vagy a II.tip. cukorbetegség következménye a zsírmáj . Azonban kiderült hogy ennek hosszútávú szövődményei amik elsősorban a mikrobiom és a bélbarrier sérülése következménye képpen kialakuló lassú gyulladás összesége a májban , ami előbb-utóbb a máj fibrózisához , majd a májdaganat rákos kialakulásához vezethet . Ezek viszont már mortalitási tényezők . 

Kb. 5 000 féle baktériumfaj él az emberi bélben , ez kb. 1-2 kg. , és ennek 60-80 % - a az immunrenszerünk része . 

Különben az elhízás , az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség esetében a propionát termelés az ami az mTORC1 fehérjét aktiválja , ami gátolja az inzulin receptornak a működését ez magas cukorszinthez és egy hiperinzuinémiához vezet . Ezért a cukor és a zsír a zsírszövetben tárolódik / nem csak a hasi zsírszövetekben , hanem a májban és a belek közt is / és ez az oka az elhízásnak és a cukorbetegségnek . Ha propionát szintet nem tudjuk lecsökkenteni akkor a cukorbetgség gyógyszeres kezelés ellenére is progressziven megy előre jönnek a szövődmények stb  . A terápiás végpont nem a vércukorszint csökkentése hanem le kell csökkenteni  a propionát szintet , azonak a baktériumoknak  a szintjét amelyek a propionátot termelik . Ha az okot kiiktattuk miután a páciens lefogyott nem fog visszahízni hiszen a propionátot kiiktattuk .

- Dr. Gelley András és Dr. Schwab Richárd beszélgetése a zsírmáj kialakulásáról

    A gasztropusztítás-t  ha nézzük akkor ideje rátérni a régi 50 - 70 évvel ezelőtti étkezési szokásokra , mert ha nem előbb - utóbb jön a koporsó . Na mármost ha eddig nem ijedtek meg kellőképpen  akkor meg kéne fontolni hogy hogyan tovább , de ha megijedtek akkor annál inkább . Most pedig zsíros kenyér kapcsán ajánlok egy velős pirítóst .

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egészséges táplálkozás

Már régen gondolkoztam azon hogy jó hogy vannak bizonyos ismereteim az egészséges táplálkozásról és ezáltal a betegségekből való kigyógyulásról de úgy istenigazából nem tudom hogy mi is történik ha megeszek egy karéj zsíros kenyeret ? Milyen az útja a falatnak a szájüregtől a testen át a végbélnyílásig ? Ez tulajdonképpen biokémia és erről tájékozódtam csak úgy okulásképpen , hogy tiszta legyen a kép .

" Jobb ha az ember a dolgok elébe megy , 

mert a dolgok nem mindig jönnek helybe ! " 

Agatha Christie

 

Az emésztés folyamata I.

 Az ember szervezetében az emésztés a szájüregben kezdődik, ahol a fogak által szétzúzott táplálék nyállal keveredik. A nyálat a fültő-, a nyelv és az állkapocs alatti mirigyek termelik.

 

 A nyál elősegíti a táplálék továbbhaladását a nyelőcsőben, és szénhidrátbontó enzimet (nyálamiláz *) is tartalmaz. A nyálamiláz a táplálék keményítőjét dextrinekre és maltózra bontja . Lehetővé teszi a szénhidrátok megemésztését.
*https://hu.wikipedia.org/wiki/Amil%C3%A1z

 Az amiláz enzim lugos környeztben fejti ki hatáasát . Van itt még egy másik , a lizozim enzim ami fertőtlenítő hatású , ez az első fertőtlenítő állomás . Fontos a falatoknak a jó megrágása , jó pépesre kell rágni összekeverve a nyállal . El kell mondani az asztali áldást és nyugodtan , stresszmentesen kell étkezni . Ha magában isszuk a citromos vizet az lugosít , ha étellel eggyütt fogyasztjuk  akkor savasít .

 

A táplálék a szájüregből a garaton át a nyelőcsőbe, onnan a gyomorba jut.

A gyomorban termelődő gyomornedv erősen savas kémhatású, és fehérjebontó enzimet (pepszint) tartalmaz. A gyomorból a táplálék a vékonybélbe jut, amelybe két nagy mirigy, a máj és a hasnyálmirigy önti váladékait. A máj váladéka, az epe elősegíti a zsírok lebontását és felszívódását. A hasnyálmirigy váladéka a hasnyál.* Ebben több enzim található (pl. a fehérjebontó tripszin, kimotripszin és peptidázok, a zsírokat bontó lipázok és a szénhidrátokat bontó amiláz). Az emésztés itt már gyengén lúgos kémhatásnál történik.

 

Hasnyálmirigy vagy más néven fehérmáj

* Arasznyi méretű , a gyomor mögött található , fehér szinezetű , hasüreg hátsó falán levő, hashártyával borított mirigy, amely naponta kb. 1-1,5 liter hasnyálat termel . A hasnyálmirigy / pancreas / külső elválasztású mirigyei termelik a hasnyálat , amelynek – a bél nedvével keveredve – fontos szerepe van az emésztésben . Belső elválasztású mirigyei / Langerhanst-szigetek / pedig a cukorháztartás szabályozásáért felelős inzulint . A hasnyál , ahogy az epe is a vékonybél kezdeti szakaszába a patkóbélbe ürül .

A hasnyálmirigy tartalmazza az emésztés szempontjából legfontosabb enzimeket. A hasnyálmirigynedv lúgos kémhatású, és nagy mennyiségű bikarbonátot tartalmaz. Legfontosabb alkotórészei a fehérje-, szénhidrát-, és zsírbontó enzimek. A fehérjék bontását a tripszin, kimotripszin, polipeptidáz és dipeptidáz nevű enzimek végzik. A fehérjebontó enzimek proenzim (előenzim) formájában képződnek és a bél enterokináz nevű enzimje aktiválja őket. A szénhidrátokat az amiláz nevű hasnyálmirigy enzim bontja. A zsírok emésztését a lipáz enzim végzi.
Gyakran másik kisebb kivezetője is van, amely külön önti be a mirigy váladékát, a hasnyálat a nyombélbe (gyomorvégi bél). Finomabb szerkezete olyan, hogy a főkivezető csöveibe nyiló másodrendü kivezetői eredésüket olyanszerü bogyóalaku mirigyszemcsékből veszik, amelyek a nyálmirigyek szemcséihez sokban hasonlítanak,csak elválasztó sejtjeik mások. Egy külső pálcikás nyulványu részük és egy belső szemcsés állományuk van.
A hasnyálmirigy a hasnyálat választja el. Az elválasztás az ételfelvétel után azonnal megindul és 17-20 óráig tart. A hasnyál tiszta, szintelen, nyulós, sóizü alkalikus vegyhatásu, szagtalan folyadék. Dus fehérjetartalmu. Legnevezetesebbek a hasnyál szerves alkatrészei között az emésztésnél szereplő erjesztők; ezeknek köszönhető, hogy a hasnyál a legtökéletesebb emésztő nedvet adja szervezetünknek. Az erjesztők: a diasztatikus erjesztő, a zsirerjesztő és a tripszin. A diasztatikus erjesztő a nyers, még inkább a főtt keményítőt emészti meg. A főtt keményítőből maltóz, dextrin és felette kevés glikogen lesz. A dextrin, mint erythro- és achroodextrin szőőllőcukorrá változik át. Ez emésztőhatása a hasnyálnak sokkal erélyesebb, mint a szájnyálé. A glikogenből is dextrin és szőllőcukor lesz a hasnyál befolyása alatt. A zsirokkal a hasnyál egyfelől fejetet képez, másfelől erjesztő befolyása következtében azokat zsirsavra és glicerinre hasítja. Ezáltal lesz a hasnyál a zsirok kitünő emésztője. A mirigy oly megbetegedésekor, melynél hasnyálat nem választ el, a bélsár zsirdus szokott lenni. A tripszin a hasnyál fehérjeemésztő erjesztője. A fehérjékből lesz a tripszin befolyása alatt pepton. E peptonképződés Corvisart szerint háromszor akkora mint a gyomornak hasonló képessége. A hasnyál befolyása alatt az emésztés igen gyorsan foly le s nem állapodik meg azzal, hogy a fehérjékből peptonok és albumozok képződnek, hanem ha az emésztés tovább tart, ezek részben leucinre és tirozinre is alakulnak át. Sőt ennek hosszabb ideig való tartama alatt az emésztőfolyadék erősen büzös lesz, bélsárra emlékeztető szagot terjeszt, indol, különböző zsírsavak és más, részben légnemű anyagok is képződnek. Az emésztés a legjobban a test hőmérsékletében folyik le, 60 fokon felüli hőmérsékletben az erjesztők elpusztulnak. A hasnyálmirigy más fiziológiai szerepét illetőleg kitűnt, hogy kiirtására nagyobb mennyiségű cukor lép fel a vizeletben; azért, úgy tetszik, a hasnyálmirigy szabályozza a cukorképződést a májban, Chauvean és Kaufmann szerint két idegközpont segedelmével. A pankreas kiirtása egyúttal a máj, vesék és izmok nagyfokú elzsírosodásával is jár.
A hasnyálmirigy (pancreas) egy rendkívül érdekes szerv, mivel külső elválasztású, azaz exokrin mirigy, ugyanakkor belső elválasztású, azaz endokrin állománnyal is rendelkezik, és e kettősségből adódóan enzimeket és hormonokat is termel.A hormonok közvetlenül a vérpályába jutnak be.
A hasnyálmirigy belső elválasztású állománya a Langerhans-szigetek, amelyek béta-sejtjeiben termelődik az inzulin, ennek hiányában a sejtek nem tudják felvenni a vérből a glükózt. Nagyon leegyszerűsítve ez vezet a cukorbetegség kialakulásához. A diabétesznek két legismertebb típusa az 1-es és a 2-es. Az 1-es esetében egyáltalán nem termelődik inzulin, ez a súlyosabb, de lényegesen ritkább, míg a 2-es típusúra a relatív inzulinhiány jellemző, vagyis kellő mennyiségben termelődik, de vagy maga hormon vagy a célsejtek nem működnek megfelelően, és emiatt emelkedik a vér cukorszintje.A glükagon szintén a vércukorszintet szabályozza, és szintén a Langerhans-szigetek termelik, csak éppen annak alfa-sejtje. Funkciójában viszont pont ellentétes az inzulinnal: ez a hormon emeli a vér cukorszintjét. Könnyen belátható, hogy a megfelelő vércukorszint eléréséhez és fenntartásához mindkét hormonra és a köztük lévő egyensúlyra is szükség van.

Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigy megnagyobbodik, ami különböző tünetekhez vezet, és valamilyen mögöttes egészségügyi problémára utal. A hasnyálmirigy gyulladása a megnagyobbodott hasnyálmirigy gyakori oka. Lehet akut vagy krónikus, és különböző tényezők, például epekő, alkoholfogyasztás, fertőzések vagy bizonyos gyógyszerek következtében alakulhat ki. A sárgaság (icterus), amelyet a bőr és a szem besárgulása jellemez, akkor fordulhat elő, ha a megnagyobbodott hasnyálmirigy összenyomja az epevezetéket, és így az epeáramlás elzáródását eredményezi. Ezen kívül a hasnyálmirigy megnagyobbodásnak számos különféle oka lehet úgymint a hasnyálmirigyrák , a cisztás fibrózis , a pszeudociszták , hasnyálmirigy-nekrózis vagy a hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai , ezek ultrahang vizsgálattal kiderülnek .
Az elváltozások kezelésére bizonyos esetekben endoszkópos beavatkozásokat lehet alkalmazni. Például endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP) végezhető az epevezeték köveinek eltávolítására vagy az epevezeték elzáródásának enyhítése érdekében, ún. sztentek behelyezésére. Az endoszkópos ultrahang (EUS) a hasnyálmirigy elváltozások biopsziájához szükséges finom tűszúrás (FNAB) vezérlésére is használható.

Ugyancsak a Langerhans-szigetek delta sejtjei termelik a szomatosztatint . Feladata más hormonok felszabadulásának a gátlása. Az emésztőrendszer kapcsán gátolja az inzulin, a glukagon kiválasztódását, valamint a gyomorsav elválasztódást serkentő hormonokat. Emellett az agyalapi mirigy egyes hormonjainak kiválasztódására is gátló hatást fejt ki, mint a növekedési hormon, prolkatin, tireotropin.
A hasnyálmirigy működés rendellenességeinek lehetnek lelki okai is , amiről sokszor megfeledkeznek , sőt nem vizsgálják ! Az elfojtott lelki problémák amelyek megoldás hiányában fizikai szinten /betegség formájában / jelennek meg . Mivel a szerv funkciója kettős , így a betegséget kiváltó lelki okok is két terület körül jelennek meg .
1. Emésztési folyamat : a hasnyálmirigy sejtek pusztulása elégtelen emésztési funkcióhoz vezet .
Ennek az a jelentése hogy az életükben jelenlévő és zajló dolgokat nem tudják elfogadni , kezelni , úgymond " megemészteni " , akár pozitívak vagy negatívak legyenek azok . Kiszolgáltatottnak , áldozatoknak érzik magukat , ha ezt az állapotot nem tudják kezelni és ez sokáig fenn áll , akkor a betegség áthúzódhat a májra , ami ugye a méregtelenítés helye .
2. A cukorszint szabályozása elégtelenné válik . Nem kapjuk meg az életünk során mindazt amiről azt hisszük hogy jár nekünk , megdolgoztunk érte , illetve már titkon saját tulajdonunknak véltünk . Ezek a hiedelmek igen gyorsan csalódáshoz vezetnek , főleg ha mindent mi akarunk irányítani és az élet minden területén a saját akaratunkat akarjuk érvényesíteni .
A hasnyálmirigy-betegség előfutára a cukorbetegség , ezt úgy élik meg hogy a hétköznapjainkban egyre kevesebbek azok az események amelyek úgymond " beédesítik" a napjaikat .

Az orvosi /gyógyszeres és alternatív / gyógymódok mellett fontos megérteni hogy nincs ellenünk a világ , amikor leesik hogy semmit sem erőltetnek ránk , van szabad akaratunk . Mindez nagy segítség a szabadságérzetünk érvényesítésére és a gyógyításunk elősegítésére .

Alternatív megoldások :
1. Kurkuma
A benne lévő kurkumin tartalmának köszönhetően védi a hasnyálmirigyet, plusz serkenti a szervben az inzulin termelődését, ezáltal segít ideális tartományban tartani a vércukorszintet, ami csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A kurkuma rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő, ezért a hasnyálmirigyben is gátolja a gyulladásos folyamatok kialakulását.
2. Fokhagyma - méz kombó
A fokhagyma, és a méz kombinációja rendkívül jót tesz a hasnyálmirigynek, pláne éhgyomorra fogyasztva. A fokhagyma természetes antibiotikum, a méz pedig annyira ráerősít a jótékony hatásaira, hogy együtt eredményesen segítik a belső szervek, így a hasnyálmirigy szöveteinek regenerálódását is.
3. Spenót
A spenótnak magas a vas, és a B-vitamin tartalma, ami nagyon jót tesz a hasnyálmirigynek. A vas segít megakadályozni, hogy a hasnyálmirigy begyulladjon, a B-vitamin pedig védi a szöveteit. A spenótban monogalaktozil-diacilglicerid (MGDG) zsírsav is található, amely csökkenti a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyét.
4. Brokkoli
A brokkoli segít megőrizni a hasnyálmirigy sejtállományának egészségét, illetve csökkenti a szerv elrákosodásának esélyét is, egyik legismertebb hatóanyaga a sulforafán. Sok benne a könnyen felszívódó tápanyag, és a flavonoid, amik támogatják a szervezet méregtelenítő folyamatait. A többi keresztes virágú zöldségeknek, mint a káposzta, a karfiol vagy a kel, is hasonló hatása van.
5. Szőlő, főleg a vörös
A vörös szőlőben sok rezveratrol található, ami rendkívül erős antioxidáns, megakadályozhatja a hasnyálmirigy begyulladását, elrákosodását. Lehetőség szerint mindennap érdemes megenni egy kisebb fürttel, mert nyersen a legegészségesebb. A belőle készült vörösbor is megtartja rezveratrol tartalmát, viszont az alkohol kifejezetten károsítja a hasnyálmirigyet.
6. Édesburgonya / csak fenntartással
Kutatások szerint az édesburgonya rendszeres fogyasztása akár 50%-kal is csökkentheti a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyét, plusz a vércukorszint szabályozásában is segít. - na ezzel vannak némi fenntartásaim mert igaz hogy lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz de azt bőven ( 20 g /100 g szemben a normál burgonyával ami  kevesebbet tartalmaz , ami azonban ellenjavallt a cukorbetegségben )
7. Oregánó, vagy szurokfű
Az oregánót, más néven szurokfüvet is a fokhagymáshoz hasonlóan a természet antibiotikumának tartják. Fenolos antioxidánsokkal van tele, karvakrolt, és erős gyulladáscsökkentő timolt is tartalmaz, ezek hatékonyan gátolják a baktériumok szaporodását. Fertőtleníti az emésztőrendszert, oldja a gyomorgörcsöt, még a máj munkáját is megkönnyíti.
8. Gyermekláncfű, vagy pitypang
A gyermekláncfű tea hatékonyan segíti a hasnyálmirigy méregtelenítését, vizelethajtó, és vértisztító, serkenti a máj, és a vesék aktivitását. Javítja az emésztést (enyhe hashajtó), gyulladáscsökkentő hatása is van, támogatja a sérült hasnyálmirigy-szöveteket helyreállítását, és fokozza az epe termelődését. Csökkenti a vérzsírt, oldja a koleszterint. Vércukorszintet csökkent, cukorbetegeknek is ajánlott a fogyasztása.

A hasnyálmirigy egészségének megőrzéséhez kerülni kell az alkoholt, lehetőség szerint a feldolgozott élelmiszereket, és a finomított szénhidrátokat. 

 

Fontos megemlítenünk hogy a hasnyálmirigy betegségek előfordulása az utóbbi tíz évben 30 %-kal növekedett és hasnyálmirigy gyulladás esetén gyakorlatilag minden harmadik beteg az életét veszti ! A pankreász rák halálozási mutatói pedig különlegesen rosszak, a diagnózis megléte 95%- ban egyenértékű az élet elvesztésével . - mondta dr. Hegyi Péter a Szenior Akadémia 2021-es őszi szemeszterének hetedik alkalmán.

  A gyomornak két nagyon fontos feladata van, egyrészt a savas kémhatású közeg sterilizálja a táplálékot, másrészt az emésztőenzimeket egy vezetékrendszeren keresztül a duodenumba, vagyis a patkóbélbe juttatja. A rendszernek hála csak ott aktiválódnak a fehérjét, szénhidrátot, zsírokat és más tápanyagokat bontó enzimek, ahol szükség van rá, azaz a vékonybélben. Amikor a nagyon savas, 1-es, 2-es körüli pH értékű gyomornedvtartalom lekerül a vékonybélbe – ahol lényegében az emésztés zajlik –, akkor a bikarbonátban gazdag folyadék / amit a pankreász termel / semlegesíti a savas tartalmat, és olyan 7-es, 8-as pH érték alakul ki .

Itt kell szót ejtenünk a másik fontos nagy mirigy a máj termékéről az epéről . A májat felépítő különleges sejtek választják ki az epét. Az epe összegyűlik a májsejt-csoportokat (gerendákat) elválasztó csatornácskákban és onnan az epeutakba ömlik, majd végül az epevezetékbe kerül. Az epevezeték elhagyja a májat és a patkóbél felé halad, majd leágazik belőle egy kis csatorna, amely az epehólyagba vezet, ezt a kis csatornát nevezik epehólyag-vezetéknek. Az epehólyag (cholecysta) körte formájú, rugalmas falú, kb. 50 cm3-es űrtartalmú szerv, amely a máj alatt, ahhoz alulról hozzátapadva helyezkedik el. Az epehólyag a máj által termelt epét tárolja, majd szükség esetén (táplálkozáskor) összehúzódva kipréseli magából az epét a kivezető csövén keresztül az epevezetékbe, ezen át az epe a duodenumba kerül. Mivel közben az epevezető belecsatlakozik a hasnyálmirigy kivezető csövébe, ezért ettől a szakasztól kezdve közös epevezetőnek nevezik. A közös epevezetőt a vékonybéltől egy megerősödött izomgyűrű (Oddi-sphincter) választja el, amely általában zárva van és csak az epehólyag összehúzódása után nyílik meg, hogy az epehólyagból kipréselt epe a bélbe folyhasson.

 

 

 Az epe egy aranysárga, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban. Alkotói közül az epesavak a zsírok emésztését segítik elő azok emulgeálásával. Színét a bilirubin és biliverdin festékanyagok (epefestékek) adják, amelyek a vörösvértestek hemoglobinja hem részegységének lebontása során keletkező, kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át víz alkotja, melyben anorganikus ionok (Na+, K+, Cl−,HCO−3) vannak feloldva. Ennek következtében az epe pH-ja lúgos. A legfontosabb alkotóelemek az epesavas sók, elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat (hidrotróp aktivitás). Ezeken kívül az epében még találunk koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat. Az epével választjuk ki a fölösleges koleszterint a szervezetből . Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az epehólyagban a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek.

 Ha az epefestéktermelés kórosan fokozódik (fokozott vörösvértestpusztuláskor), az epe kiürülése akadályozott (epeútelzáródás) vagy a máj epekiválasztó kapacitása csökken (májgyulladás, toxikus májkárosodások) a vér fokozott epefestékszintje miatt sárgaság (icterus) jelenik meg. Az epe a nagy zsírcseppeket hidrotróp aktivitása révén apró cseppekké alakítja és így a zsírbontó enzimek (lipázok) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a vízben nem oldódó (víztaszító; hidrofób) anyagcsere-végtermékek. 

Az epében tárolt anyagok finom egyensúlya ha felbomlik , akkor kezdődik a baj . 

Meg kell vizsgálni hogy az epehólyagban túlzott nyomás alakul ki vagy nyomás csökkenés van és nem tud kiürülni ? Funkcionális ultrahang vizsgálat kell ! dr. Légrády Péter belgyógyász úgy vizsgálta az epeműködést - Szamos Miklós híres cukrász esetében aki cukorbeteg lett - hogy szalonnás tojásrántotta evése közben vizsgálta ultrahanggal az epehólyagot ! Erre koncentrált, ezeket tartotta az anyagcsere betegségek legfőbb okozójának, következményének és tünetének is. (kigyógyította Szamos urat , egy időre remisszióba vitte a cukorbetegséget , mert egy idő után visszaesett , mivel nem tartotta a diétát , ugyanis a cukorbetegségből idős korban nem igazán lehet meggyógyulni , csak remisszióba helyezni )

 

Epepangásnak (cholestasis) nevezzük azt az állapotot, amikor a máj által megtermelt és/vagy az epehólyagban raktározott emésztőnedv, az epe ürülése akadályozva van a bélrendszerünk felé. Hátterében leggyakrabban mechanikai ok áll, de egyéb állapotok is előidézhetik.

Ha mechanikai ok miatt alakul ki pangás, az hajlamosíthat visszatérő epeúti, vagy epehólyag gyulladás kialakulására is , de ha szerencsétlen módon az epekő a hasnyálmirigy kivezető vezetékét is elzárja akkor súlyos hasnyálmirigy gyulladást okozhat .

Az epehólyag az 1-2 óránként , rövid ideig , 5 percig tartó összehúzódások , tisztító fázisok vannak összehangolva a Vater-papilla mechanizmusa által * a Motilin és a Secretin és még sok más  hormon hatására .

*A Vater-papilla , az epeút legvégén lévő izomszerkezet ,  a patkóbél (duodenum) homorulatában, annak második, leszálló részébe ferdén érkező közös epe- (ductus choledochus) és hasnyálmirigy-vezeték (ductus pancreaticus major) beszájazódása. A papilla mintegy 7–10 cm-rel a gyomorkapu (pylorus) alatt található. 

 

Néha előfordul, hogy a közös vezetékhez kapcsolódó hasnyálmirigy-vezeték a papilla felett, és kb. 2 cm-rel az előtt kapcsolódik az epevezetékhez. valójában egy kis kiemelkedés, melyet egy záróizomgyűrű vesz körül (musculus sphincter Oddii ) és körkörösen körbeveszi a beszájazódást. A simaizomsejtek mindenkori kontrakciós állapota befolyásolja a közös epe és hasnyálmirigy-vezeték tartalmának ürítését a patkóbélbe. Ha  Vater-papilla működésében zavar áll be annak súlyos következményei lehetnek , többek között szerepe van a cukorbetegség kialakulásában is . Ugyanakkor tudjuk hogy az epevezeték és a hasnyálmirigyvezeték egy hosszú csatorna után találkozik és ez egy életveszélyes helyzet mert a legerősebb , a kígyóméregnek nevezett Lysolecitin , az epehólyag lecitin összetevőjéből képződik a hasnyálmirigynedv a foszfolipáz A2 hatására . Egy 1,5 cm szakasz után találkozik a két váladék és összekeveredik , és ez a súlyos kígyóméreg daganatot képez ha nem oldjuk meg  ezt a problémát / mármint a váladék felhalmozódását a Vater-papilla előtt ha nem nyílik vagy rosszul működik a sphincter Oddii / akár gyógyszeresen akár sebészileg vagy endoszkóposan , akkor 20 éven belül lesz 95% -ban epehólyagrák vagy papillarák .

 A sebészeti úton eltávolított epehólyag és az Oddii gyűrű átvágásából baj lehet , mert hegesedni tud a vágás és főleg ez a pancreas vezetéken komoly bajokat okoz , ráadásul e sebészi vagy endoszkópos beavatkozásnak komoly szövődményei adódhatnak , hasnyálmirigy gyulladást okoznak , vagy későbben elrákosodik . Nem szerencsés tehát a sebészeti beavatkozás , helyre kell állítani az epehólyag és az Oddii gyűrű működését , szinkronicitását , konzervatív , hatékony kezeléssel . Az idegi mechanizmus , a stressz is tud nagy bajt csinálni , ezért ezt is vizsgálni kell , lehetőleg funkcionális vizsgálatokkal . Ez egy laborvizsgálat , egy provokációs vizsgálat , stimulálják a hasnyálmirigyet , / morfin-prostigmin teszttel / és a hasnyálmirigy váladékát ,a 20 féle hormon közül az amilázt vizsgálják , óránként , 5 órán keresztül hogy mikor indul a görcs és mikor van a csúcs . Ezen kívül létezik még a stimulált MR , CT vizsgálat - Prof. dr. Pap Ákos szerint .

A stresszoldás kapcsán megemlítjük hogy érdemes magnézium tartalmú élelmiszereket vagy készítményeket alkalmazni mert egyrészt a magnézium a stressztűrő képességet is javítja , másrészt lazítja a simaizmokat és így a Vater-papilla átjárhatóságát is elősegíti .

 

A máj, epehólyag, nyombél és hasnyálmirigy szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Tökéletesen kiegyensúlyozott együttműködésüknek köszönhető a jó emésztés és a jó anyagcsere .

Az epehólyag sebészeti vagy laporoszkópiás eltávolítása után az epe folyamatosan jut a nyombélbe .

Amennyiben az epetermelés, az epeürülés, és az epekörforgás nem megfelelő, úgy a zsírbontás és az emésztés sem lesz kiegyensúlyozott, és ez székrekedést, puffadást, rossz közérzetet, esetleg hasmenést is okozhat. Ennek következtében, nagyobb epeigény esetén (pl. magasabb zsírtartalmú ételekkel), nem jut elegendő epe a kiegyensúlyozott emésztéshez. A zsírok nem emulgeálódnak, és a vastagbélbe jutva a bélflóra kezdi el bontásukat, fokozott gázképződést, has puffadást, esetleg hasmenést is okozva.
Az epesavaknak nem csak az emésztésbe, vagyis a zsírok emulgálásában, hanem a szervezet immunrendszerének fenntartásában is fontos szerepük van. Ezt a szerepet fiziko-kémiai védekezőképességnek hívják, mivel az epesavak a gombák és baktériumok pusztulásakor felszabaduló és erősen mérgező endotoxinokat semlegesítik.

Az epesavak nélkül nem történhet meg a zsírban oldódó vitaminok (A-, E-, D- és K-vitaminok) felszívódása.

Elvégezve élettani feladatukat az epesavak is átalakulnak, majd felszívódnak.

A bélcsatornában élő baktériumok hatására történik az epesavak átalakulása (dekonjugáció és 7-alfa-dehidroxiláció). Az elsődleges, konjugált (primer) epesavakból másodlagos (szekunder) epesavak képződnek. Egy felnőtt, egészséges ember teljes epesav-állománya 20%-ban szekunder epesavból áll. Az újszülött szervezetében, még lényegében nincs bélflóra, ezért nincsenek szekunder epesavak. Az epesavak felszívódása a bélnyákhártyán keresztül történik, és a portális rendszeren keresztül, a vérrel a májba, majd a májsejtekbe kerülnek. Csak egy kis részük diffundál vissza a vérkeringésbe. A májsejtekben zajló biotranszformáció hatására az epesavakból újra konjugált, primer epesavak képződnek, majd újraindul az epesavak entero-hepatikus recirkulációja.

Egy átlagemberi szervezet teljes epesav mennyisége 2-3 gr, mely naponta 5-10-szer kerül be az entero-hepatikus körforgásba, tehát a nyombélbe naponta 15-30 gr epesav jut be. Közben a szervezet napi epesav vesztesége csupán 500 mg, mely főként a bélsárra távozik. Végeredményben, csak ezt az elvesztett epesav mennyiséget kell a májnak újratermelnie.Koleszterinszint emelkedése esetén

A koleszterin kiválasztódása az epével 2 formában történik: közvetlenül koleszterin formában és epesavakká alakulva. Ennek a mechanizmusnak zavara jelentősen hozzájárulhat a zsírvérűség, az érelmeszesedés, és mint láttuk az epekőképződés kialakulásához. Az epesavak szintézisét és a bélcsatornából felszívódott epesavak újraépítését a máj végzi. Itt a koleszterin jelentős része epesavakká alakul át. Ebben a folyamatban fontos rizikótényező még a C-vitaminhiány, mivel a C-vitamin azt a májenzimet stimulálja, amely a koleszterint epesavakká alakítja, egyben gátolja a koleszterinszintézist.

Az optimális mennyiségű epesavak képződésének a szerepe központi jelentőségű, mert a kevés epesav kiválasztás számos betegség forrása lehet. Elsődleges szerepük abban jelentkezik, hogy segítik a szervezetet megszabadítani a fölösleges és így károssá váló koleszterintől. Ha a máj kevesebb epesavat termel és ürít – aminek a pangó rosszul és rendszertelenül ürülő epe az oka – ami az által következik be, hogy kevés epehajtó ételt fogyasztunk, akkor kevesebb epe képződik. Ilyenkor több fölös mennyiségű koleszterin marad a szervezetben, a zsírok emésztése tökéletlenebb lesz és az így felszívódó zsírok megemelik a vér koleszterin és triglicerid tartalmát, lerakodnak a vérkeringési rendszerben az erek falára, szűkítik azok belső lumenét és ezáltal katasztrófához vezető keringési és infarktust okozó szituációkat hozhatnak létre. Az epén keresztül kiürített epesavak és koleszterin a bélbe jutnak, majd nagyobb részük onnan visszaszívódik. Így a máj által termelt koleszterin is megköthető a belekben. Bizonyított, hogy a bélbaktériumoknak is fontos szerepük van a koleszterin széklethez való kötésében. Épp ezért fontos a rostdús táplálkozás, és probiotikumok pótlása, a bélflóra karbantartásának érdekében. Tehát nem a bevitt, hanem a szervezet által termelt koleszterin megkötése a fontosabb tényező. A táplálékkal bevitt zsírok és koleszterin csak maximum 10%-ban járulnak hozzá a laborértékek romlásához. Van még egy vitamin, mely fontosabb befolyásoló tényező, mint a táplálkozás, ez a Nikotinsav (PP-vitamin), mivel csökkenti a májban a koleszterintermelést. A székletünket 75%-ban víz, a fennmaradt 25%-ban fele-fele arányban emésztetlen rostok és elhalt, vagy élő baktériumok alkotják. A belekben a baktériumok pusztulása során endotoxinok (zsírszerű méreganyagok) képződnek. A folyamat során a felhalmozódott endotoxin makromolekulákat az epesavak kisebb molekulasúlyú, már nem mérgező egységekre bontják, így a bélcsatornában a méregtelenítés nagymértékben az epesavakhoz van kötve. Max Theiler kimutatta, hogy az epesavak inaktiválják még az olyan veszélyes kórokozót, mint a sárgáláz vírusát, és fontos szerepük van a herpesz vírusfertőzések elleni védekezésben is. Az endotoxinokra, baktériumokra, gombákra és vírusokra kifejtett semlegesítő hatását az epesavaknak, nevezzük fiziko-kémiai védekezőképességnek. 

A máj egyik fő feladata a bélből felszívódott, vagy bárhol a szervezetben képződött ártalmas anyagok lebontása, és ártalmatlan melléktermékként történő kiválasztásuk az epébe vagy a vérbe. Az epével azok bekerülnek a bélbe, és a szervezetet a széklettel hagyják el. A vérbe került melléktermékeket a vesék szűrik ki, így ezek a vizelettel távoznak el a testből.

 A máj állítja elő a szervezet koleszterinjének körülbelül a felét. A többi a táplálékból származik. A máj által termelt koleszterin körülbelül 80%-a az epe képzéséhez használódik fel. A koleszterin minden sejthártyának alapvető fontosságú része, és szükséges bizonyos hormonok, az ösztrogén, a tesztoszteron és a mellékvesekéreg hormonjainak előállításához is. 

A máj ezenkívül a megemésztett ételekből származó anyagokat átalakítja fehérjékké, zsírokká és szénhidrátokká. A cukrok a májban keményítő (glikogén) formájában raktározódnak, és akkor bomlanak le és kerülnek be a véráramba szőlőcukorként (glükóz), amikor szükség van rájuk - például amikor a vércukorszint túl alacsony lesz.

További feladata, hogy több, fontos vegyületet építsen fel (szintetizáljon), különösen fehérjéket, amelyeket a szervezet használ fel a saját feladatai teljesítéséhez. Ezek között van olyan anyag, ami a vérzések során a véralvadáshoz szükséges. Ezeket véralvadási faktoroknak nevezik. 

A májba a vér részben a belek, részben pedig a szív felől érkezik. A bélfalban lévő apró hajszálerek a portális vénába, azaz a májkapu-gyűjtőérbe ömlenek, amely a májba lép be. A vér ezután átáramlik a máj belsejében lévő apró csatornácskák szivacsos hálózatán, ahol a megemésztett tápanyagok és a káros anyagok átalakulnak. A májartéria a vért a szív felől vezeti a májba. Ez a vér szállítja az oxigént a májszövet ellátására és a koleszterint és más anyagokat is, feldolgozásra. A bélből és a szívből érkező vér azután összekeveredik egymással, és a májvénán keresztül visszaáramlik a szívbe.

A májműködés zavarai nagyjából két csoportba oszthatók: egyrészt azokra, amelyeket a májsejteknek a működészavarai okoznak (pl. a májzsugorodás vagy a májgyulladás). A másik csoportba tartoznak azok, amelyeket a májból az epeutakon keresztül történő epeelfolyásnak az akadálya okoz (mint az epekő vagy a rák).

Nem mellékesen de úgy oldalszélt ott van még a gyomor is , a hasüregben , a rekeszizom alatt , a középvonaltól balra . A gyomornak két záróizma van , fölül a cardia és alul a pylorus , ezeknek a szerepe az hogy elkülönítse a savas és a lugos közeget .

 A gyomor az előbél utolsó, tág üregű szakasza. Az elfogyasztott táplálékot tárolja, összekeveri a gyomornedvvel és fokozatosan továbbítja a középbélbe. A gyomornedv a gyomor falában termelődő emésztőnedv, amely sósavat tartalmaz és megkezdi a fehérjék emésztését. A gyomornedvfehérjéket bontó hatóanyaga a pepszin nevű enzim. A gyomor és a tápcsatorna többi szakaszának fala azért nem emésztődik meg a saját emésztőnedvei hatására, mert a bél belső felszínét mindenütt vastag, védő nyálkaréteg vonja be. A gyomornedv sósav tartalma egyrészt segíti a pepszin működését, vagyis az emésztést, másrészt a gyomorba kerülő kórokozók jelentős részét elpusztítja.

 

 A gyomorsavat a gyomornyálkahártya választja ki , naponta 6-8 liter termelődik , ebből emésztésre csak 8 dcl -1 liter megy , a többi a véráramba kerül és ott a tisztántartást végzi és vérhigítást végez .

Manapság mindenkinek van valamilyen pajzsmirigy betegsége , de erre nem mindig kerül napvilágra mert a laborvizsgálatot rossz időben végzik , tulajdonképpen mindig a reggeli órákban , holott a pajzsmirigy du. 6 órától a legaktívabb és ekkor kell végezni a laborvizsgálatot. A jódrács alkalmazásával gyorsan és egyszerűen kiderül a pajzsmirigy betegség - labor nélkül . Ha pajzsmirigy alul-működés van / jódhiány / akkor az epe nem tud rendesen a nyombélbe ürülni , a túlnyomás miatt bekerül a gyomorba és ott tönkreteszi a nyálkahártyát és ezáltal gátolja a normális gyomorsavtermelést .

 

Ha a gyomor túl sok sósavat termel, illetve a védő nyálkaréteg elvékonyodik, akkor a gyomornedv egyes helyeken elroncsolhatja a gyomor falát. Ez a fájdalmas betegség a gyomorfekély. Legtöbbször baktériumfertőzés következménye, de kialakulását elősegíti a tartós idegfeszültség, a rendszertelen étkezés és a nagymértékű alkoholfogyasztás is. A fekélybetegség létrejöhet a vékonybél első szakaszában is, ebben az esetben nyombélfekélyről beszélünk. 

 

 

A gyomorkapu (pylorus, pyl- = kapu, -orus = őr; magyarul) a gyomor patkóbélhez (duodenum) kapcsolódó része. Két része van: az antrum pyloricum, ami a gyomorhoz kapcsolódik.
a canalis pyloricus, ami a patkóbélhez kapcsolódik.

A gyomorkapu szfinktere erős simaizomgyűrű, amely a canalis pyloricus végénél található, szerepe a táplálék patkóbélbe juttatásában van. A gyomor alsó része a vékonybélhez kapcsolódik. A kettő közt van egy izomszelep (pylorus),ami az ételt a gyomorban tartja, amíg az készen nem áll az emésztési folyamat következő szakaszára. Ez az izomszelep összehúzódik (bezárul), amikor az ételt és a folyadékot meg kell emészteni a gyomorban. Ezután ellazul (kinyílik), hogy átjusson a vékonybélbe. 

A Helicobacter pylori a legelterjedtebb emberi gyomor-bélrendszeri kórokozó, az emberiség 50 százalékában jelen van.A baktérium a korábban sterilnek vélt gyomor-nyálkahártya felszíni nyákrétegein belül telepszik meg. A Helicobacter pylori csak emberről emberre terjed, a fertőzés útja a széklettel szennyezett kéz, ételek, tárgyak szájüregbe jutása. Jelenleg nem bizonyított a szájból szájba terjedés, illetve a szennyezett orvosi eszközök útján való átvitel.Jelentős különbség van a fejlődő országok és a fejlett országok Helicobacter pylori fertőzöttsége között. A harmadik világ országaiban a felnőtt lakosság 80-90 százaléka fertőzött, a fejlett országokban ugyanakkor a 40 év alattiaknak csupán körülbelül 20 százaléka baktériumhordozó. Hazánkban a felnőttek Helicobacter pylori átfertőzöttsége 50-60 százalék közötti.A Helicobacter-fertőzés számos kórképpel - pl. gyomorhurut, fekélybetegség, nyiroktumor, gyomorrák - megalapozottan összefüggésbe hozható, de a fertőzés önállóan egyik kórképet sem váltja ki törvényszerűen. A fertőzöttek csak 10-15 százalékban alakul ki életük során fekély, tehát hat érintettből öt nem lesz fekélybeteg. Jelen álláspont szerint a Helicobacter pylori fertőzés társtényezőnek tekinthető, mely önállóan nem képes a fent említett kórképek kiváltására. A betegségek létrejöttéhez számos környezeti, életmódi és veleszületett tényező együttes fennállása szükséges. Azonban a baktérium szerepét erősíti, hogy a fekélybetegség előfordulási gyakorisága a Helicobacter pylori átfertőzöttséggel párhuzamosan alakul.A nyombélfekélyesek 90-95 százaléka, a gyomorfekélyesek 70-90 százaléka Helicobacter pylori pozitív. A Helicobacter pylori kiirtása (eradikációja) töredékére csökkenti a fekélybetegség kiújulását. A baktérium jelenléte a gyomorrák kockázatát 3-5-szörösre emeli a Helicobacter pylori negatívakhoz képest.

A Helicobacter az akkor telepszik meg amikor az epe bejut a gyomorba , ez szoros összefüggésben van a pajzsmirigy elégtelen működésével . Ez a baktérium a pylorus környékén telepszik meg , ott jut a gyomorba . Mindez azért történhet meg mert a gyomorsav erőssége nem megfelelő . 

 

Antibiotikummal és protonpumpa gátlókkal próbálják gyógyítani ami egy téves irány - A protonpumpagátló típusú savcsökkentők használata olyan mellékhatásokkal áll összefüggésben, mint a csonttörés, hiánybetegségek és bélrendszeri fertőzések , vagy akár a korai elhalálozás ! Akik tehát tartósan savlekötőket illetve savtermelést gátló szereket szednek, azoknál a gyomor-bélrendszer, de indirekt akár az egész szervezet is sokkal fogékonyabb a fertőzésekre és gyulladásokra. Kiderítették hogy a Clsotridium difficile nevű kórokozó által kiváltott fertőzések jelentősen megsokszorozódtak. Ez egy Gram pozitív festődésű anaerob baktérium, mely a kórházakban a leggyakoribb fertőzést kiváltó csírák egyike. Egészséges bélrendszerben is előfordul nagyon kis mennyiségben, de ha a normális baktériumflóra kiegyensúlyozott és rendben van, akkor nem okoz panaszt. Ha azonban egy fertőzést követően, antibiotikumokra, hormonkezelésre vagy egyéb külső hatásra a normál flóra károsodik, akkor a Clostridium-telepek száma radikálisan képes megnőni, és az általuk kibocsátott baktériumtoxinok mennyisége is megugrik. Ettől súlyos – akár életet veszélyeztető – hasmenés is kialakulhat.Az is kiderült, hogy nemcsak a Clostridumok, hanem a Salmonella, a Campylobacter-bakterium, a Listeria, a vibrionok (pl. Cholera), de a gombák is sokkal könnyebben megtelepszenek azoknál, akik savlekötő és savtermelést gátló szereket szednek, hiszen nincs elegendő sav a gyomorban, ami elpusztíthatná őket, ha bekerülnek az étellel, itallal. A protonpumpa-gátlók leggyakoribb mellékhatásai: májelégtelenség, izomgyengeség, kiütések, fényérzékenység, izzadás, látászavarok, hajhullás, hasmenés, székrekedés, fejfájás, szédülés, ízületi fájdalom lehetnek. A gyomorsav erősségének a normalizálását , az elégséges gyomorsavtermelés visszaállítását kell elérni . 

Vannak még természetes ellenszerek a Helicobacter gyógyítására úgy mint a mastica /ez egy növényi gyanta ,  kapható tabbletta formájában is /, a másik természetes anyag a brokkoli csíra kivonat .

A reflux alapvetően nem a túlzott savtermelés eredményeként alakul ki, hanem a nyelőcső védő funkcióinak gyengülése miatt. Tartós fennállás esetén ez vezethet a nyelőcső falának károsodásához, és ez felelős a betegséggel járó panaszokért, mint a nyelőcső alsó szakaszán jelentkező égő érzés, fájdalom, sőt köhögés és rekedtség. A hasűri nyomás fokozódása szintén vezethet reflux kialakulásához, a nyelőcső felé szorítva a gyomor tartalmát. Ezt kiválthatja egy kiadós evés, a hasra történő elhízás, a várandósság, a túl szoros ruházat, vagy a nehéz fizikai munka, nehéz súlyok emelése.A rendszertelen táplálkozás és az ülő életmód a nyelőcső mozgásának elégtelenségéhez vezet.A túl csípős ételek, a dohányzás és túlzott alkohol fogyasztás, valamint a mértéktelen kávé- és fekete tea fogyasztás, egyes gyógyszerek (pl. a szalicilátok) károsítják a védő nyákot, ezzel is teret engedve a gyomorsav okozta kellemetlen tüneteknek. 

A reflux fajtái:

A „klasszikus” savas refluxon túl a gyomortartalom fizikai és kémiai tulajdonságai alapján megkülönböztetünk még epés refluxot és gáz refluxot, ugyanis a gyomorsav mellett más károsító anyagok is érintkezhetnek a nyelőcsővel.

1. Epés reflux esetén a beteg nem csak a gyomorsav visszafolyása miatti maró érzést észlelheti, hanem ezt kísérheti folyamatos hányinger, és a szájban érzett keserű íz. Normális esetben az epe nem jut fel a gyomorba és onnan a nyelőcsőbe, vagy akár a garatba. De ha a gyomornak motilitási zavara van, helytelen az alsó záróizom működés, amihez esetleg még nyelőcső záróizom elégtelenség is társul, akkor ez megtörténhet. Ilyenkor zöld színű, nagyon keserű váladékot köhög fel, vagy hány ki a beteg.

2. Gáz reflux esetén a folyékony halmazállapotú savas gyomortartalom nem jut vissza a nyelőcsőben, csak a savas kémhatású gázok szállnak fel (pl. böfögés során), ezek okozzák a panaszokat. Igazolása nyelőcső pH-impedancia vizsgálattal lehetséges. 

 

Bár a reflux enyhítésére több házi módszer is ismert, a hosszasan fennálló tüneteket mégis komolyan kell venni. A gyakori reflux ugyanis nemcsak kellemetlen panaszokat okoz, hanem hosszabb távon súlyos szövődményekhez, például nyelőcső szűkülethez vagy akár rákos megbetegedéshez is vezethet.

Az állapotban étrendi és életviteli változtatásokkal már javulás érhető el. A rendszeres testmozgás, a gyakori kis adagú étkezés, irritáló élelmiszerek elhagyása kedvezően hat a refluxra. Ezen felül gyógyszeres kezelés (PPI, H2 receptor blokkolók, szukralfát hatóanyagú nyálkahártya bevonószerek, prokinetikumok), illetve (nagy méretű rekeszsérv esetén) műtéti lehetőség áll rendelkezésre a GERD kezelésében.

 A reflux kezelésében is téves megoldás a protonpumpa gátlók alkalmazása . (PPI, H2 receptor blokkolók ) A megoldás a szukralfát hatóanyag-tartalmú gyógyszerek a reflux vagy a fekély következtében kialakult nyálkahártya-károsodás helyreállításában nagyon hatékonynak bizonyultak. A vegyület szerkezete a gyomorban erősen savas kémhatás esetén úgy változik meg, hogy a molekulái egymáshoz kapcsolódnak és gélt képeznek. Fontos kiemelni, hogy csak savas közegben fejti ki hatását, ezért nem szabad együtt szedni savlekötőkkel, H2-receptor bénítókkal, vagy protonpumpa-gátlókkal. A keletkező gél ezután elektrosztatikusan kötődik a nyálkahártya sérült felületéhez, vagyis sokkal erősebben kapcsolódik a károsodott nyálkahártya-részekhez, mint az ép felületekhez. Így a gyulladt területet bevonva megvédi azt a további, sav és emésztőenzim általi károsodástól. Ráadásul megköti a gyomor emésztőenzimét, a pepszint és az epesavakat is, ezáltal tovább csökkenti a károsító tényezők jelenlétét. 

 A reflux gyógyításához elengedhetetlen még a simizmok meggyógyítása is , mert a simaizmok mindenhol ott vannak ,  a záróizmokban is , ehhez pedig tudni kell hogy mit eszünk . Kb. 30 év kellett ahoz hogy észrevegyük hogy a kenyérrel baj van és ez még most sem tudtosult mert orvosi és dietetkus szinten nyomatják /hogy a rekámról már ne is beszéljünk , meg a csak a profitot néző pékségekről , amelyek a kovászos kenyeret is hamisítják / a teljeskiörlésű kenyereket , péksüteményeket és tésztaféléket . Kb. még 10 év kell ahoz hogy leessen hogy a hússal is baj van . Elindult már egy mozgalom a génmódosított szója mellőzzésre kapcsán mert ma már az tény hogy nálunk a szójában min. 20 mg van és a baromfihúsban meg a sertéshúsban kb. 5 mg glifozát van . A német lakosság 70% -nak a vizeletében a glifozátot ki lehet mutatni , nálunk nincsen csak pár % -ban , tehát még nem vagyunk olyan rossz helyzetben .

Szót kell még ejteni a vágusz ideg szerepéről is . A vágusz ideg aktivitása felel a nyugalomért , az ellezulásért , a kiegyensúlyozott testi működésért , a pihenés és az emésztés fő idege , a test leghosszabb paraszimpatikus idege , az agytól a vastagbélig terjed . 

 

 

Kapcsolatban van a torokkal , a szívvel , a tüdővel , a májjal , a hasnyálmiriggyel , a léppel , a gyomorral és a belekkel is . A vágusz ideg a felelős agyomor , a bélrendszer illetve a szív és más szervek közötti kommunikációért , szabályozza az emésztést , az immunrendszert , a gyulladást és a hangulatot is . Az egész emésztésünket , igy a gyomorban lévő savat is a vágusz ideg tónusa szabályozza  , ami azt jelenti hogy minden emésztési folyamat kapcsolatban van a vágusz ideg egyensúlyi állapotával . A vágusz ideg legfőbb neurotranszmitere az acetylcholine / C7H16NO2 / . Az emésztési problémák , pl. a kevés gyomorsav , a reflux , a leromlott bélbaktériumok , a bélgyulladások , az áteresztőbélszindróma , a székrekedés , szinte bizonyos hogy alacsony acetylcholine szintet is jelentenek a szervezetünkben . Az acetylcholine szint gyors és azonnali emelésére az egyik legjobb táplálékkiegészítő a tiszta méhpempő amely természetes formában tartalmaz acetylcholine-t . Naponta háromszor , reggel , délben és este is foggyszzunk 1-1 gr -ot néhány napon keresztül . A méhpempőnek magas a B5 vitamin tartalma és segíti a saját  acetylcholine-unk termelődését. Az  acetylcholine felépítésében a B1 vitamin játssza a főszerepet , tehát B1-t pótolni , illetve magas B1 vitamin tartalmú ételeket fogyasztani kulcsfontosságú az emésztésünk helyreállításában . A B1- sörélesztővel lehet pótolni , ezenkívül jó forrás a disznóhús , a lazac , a lenmag és a napraforgómag is /csak az ami nem volt szikkatívval kezelve - Glifozát mentes /, ezenkívül a tojás és a májból készült ételek

 Az acetylcholine szintünk a túl sok szénhidrátfogyasztástól , a sok kávétól és a stressztől csökken le .

 

 Ahhoz hogy a sejtjeink megfelelő üzemanyaghoz jussanak tökéletes emésztőrendszerrel kell rendelkeznünk ! Az emésztés a szájbsn kezdődik ahol lugos kémhatás van , utánna a gyomorban folytatódik ahol erős savas kémhatás van , erős lugos kémhatás kell a nyombélben amit biztosít az epe és a hasnyál , ezenkívül nagyon fontos a pajzsmirigy egészséges működése , ezáltal az elégséges jódháztartás jelenléte -  Hatvani Galina, Jakab István podcast alapján . -  eterv@hatvanigalina.hu

A pajzsmirigy működést gátolja még az összes penészedést gátló difenil tipusu gyomirtószerek amikkel az összes déligyümölcsöt kezelik tartüsítás végett .

 Az E230 , E 231 ,E232 ,ezek mind penészgátlók és nézni kell hogy benne vannak-e a vásárolt élelmiszerekbe , pl. a kenyérbe . A kovászos kenyér azért nem lesz penészes mert nincs benne cukor és a penész a cukrot keresi , ha nem talál , nem tud megélni .

 

És most lássuk hogy honnan indultunk , ez ugyan indulásból nem zsíros kenyér , annál egy fokkal jobb , lacipecsenye friss kovászos fehér kenyérrel :