Az egészséges táplálkozás

Már régen gondolkoztam azon hogy jó hogy vannak bizonyos ismereteim az egészséges táplálkozásról és ezáltal a betegségekből való kigyógyulásról de úgy istenigazából nem tudom hogy mi is történik ha megeszek egy karéj zsíros kenyeret ? Milyen az útja a falatnak a szájüregtől a testen át a végbélnyílásig ? Ez tulajdonképpen biokémia és erről tájékozódtam csak úgy okulásképpen , hogy tiszta legyen a kép .

" Jobb ha az ember a dolgok elébe megy , 

mert a dolgok nem mindig jönnek helybe ! " 

Agatha Christie

 

Az emésztés folyamata I.

 Az ember szervezetében az emésztés a szájüregben kezdődik, ahol a fogak által szétzúzott táplálék nyállal keveredik. A nyálat a fültő-, a nyelv és az állkapocs alatti mirigyek termelik.

 

 A nyál elősegíti a táplálék továbbhaladását a nyelőcsőben, és szénhidrátbontó enzimet (nyálamiláz *) is tartalmaz. A nyálamiláz a táplálék keményítőjét dextrinekre és maltózra bontja . Lehetővé teszi a szénhidrátok megemésztését.
*https://hu.wikipedia.org/wiki/Amil%C3%A1z

 Az amiláz enzim lugos környeztben fejti ki hatáasát . Van itt még egy másik , a lizozim enzim ami fertőtlenítő hatású , ez az első fertőtlenítő állomás . Fontos a falatoknak a jó megrágása , jó pépesre kell rágni összekeverve a nyállal . El kell mondani az asztali áldást és nyugodtan , stresszmentesen kell étkezni . Ha magában isszuk a citromos vizet az lugosít , ha étellel eggyütt fogyasztjuk  akkor savasít .

 

A táplálék a szájüregből a garaton át a nyelőcsőbe, onnan a gyomorba jut.

A gyomorban termelődő gyomornedv erősen savas kémhatású, és fehérjebontó enzimet (pepszint) tartalmaz. A gyomorból a táplálék a vékonybélbe jut, amelybe két nagy mirigy, a máj és a hasnyálmirigy önti váladékait. A máj váladéka, az epe elősegíti a zsírok lebontását és felszívódását. A hasnyálmirigy váladéka a hasnyál.* Ebben több enzim található (pl. a fehérjebontó tripszin, kimotripszin és peptidázok, a zsírokat bontó lipázok és a szénhidrátokat bontó amiláz). Az emésztés itt már gyengén lúgos kémhatásnál történik.

 

Hasnyálmirigy vagy más néven fehérmáj

* Arasznyi méretű , a gyomor mögött található , fehér szinezetű , hasüreg hátsó falán levő, hashártyával borított mirigy, amely naponta kb. 1-1,5 liter hasnyálat termel . A hasnyálmirigy / pancreas / külső elválasztású mirigyei termelik a hasnyálat , amelynek – a bél nedvével keveredve – fontos szerepe van az emésztésben . Belső elválasztású mirigyei / Langerhanst-szigetek / pedig a cukorháztartás szabályozásáért felelős inzulint . A hasnyál , ahogy az epe is a vékonybél kezdeti szakaszába a patkóbélbe ürül .

A hasnyálmirigy tartalmazza az emésztés szempontjából legfontosabb enzimeket. A hasnyálmirigynedv lúgos kémhatású, és nagy mennyiségű bikarbonátot tartalmaz. Legfontosabb alkotórészei a fehérje-, szénhidrát-, és zsírbontó enzimek. A fehérjék bontását a tripszin, kimotripszin, polipeptidáz és dipeptidáz nevű enzimek végzik. A fehérjebontó enzimek proenzim (előenzim) formájában képződnek és a bél enterokináz nevű enzimje aktiválja őket. A szénhidrátokat az amiláz nevű hasnyálmirigy enzim bontja. A zsírok emésztését a lipáz enzim végzi.
Gyakran másik kisebb kivezetője is van, amely külön önti be a mirigy váladékát, a hasnyálat a nyombélbe (gyomorvégi bél). Finomabb szerkezete olyan, hogy a főkivezető csöveibe nyiló másodrendü kivezetői eredésüket olyanszerü bogyóalaku mirigyszemcsékből veszik, amelyek a nyálmirigyek szemcséihez sokban hasonlítanak,csak elválasztó sejtjeik mások. Egy külső pálcikás nyulványu részük és egy belső szemcsés állományuk van.
A hasnyálmirigy a hasnyálat választja el. Az elválasztás az ételfelvétel után azonnal megindul és 17-20 óráig tart. A hasnyál tiszta, szintelen, nyulós, sóizü alkalikus vegyhatásu, szagtalan folyadék. Dus fehérjetartalmu. Legnevezetesebbek a hasnyál szerves alkatrészei között az emésztésnél szereplő erjesztők; ezeknek köszönhető, hogy a hasnyál a legtökéletesebb emésztő nedvet adja szervezetünknek. Az erjesztők: a diasztatikus erjesztő, a zsirerjesztő és a tripszin. A diasztatikus erjesztő a nyers, még inkább a főtt keményítőt emészti meg. A főtt keményítőből maltóz, dextrin és felette kevés glikogen lesz. A dextrin, mint erythro- és achroodextrin szőőllőcukorrá változik át. Ez emésztőhatása a hasnyálnak sokkal erélyesebb, mint a szájnyálé. A glikogenből is dextrin és szőllőcukor lesz a hasnyál befolyása alatt. A zsirokkal a hasnyál egyfelől fejetet képez, másfelől erjesztő befolyása következtében azokat zsirsavra és glicerinre hasítja. Ezáltal lesz a hasnyál a zsirok kitünő emésztője. A mirigy oly megbetegedésekor, melynél hasnyálat nem választ el, a bélsár zsirdus szokott lenni. A tripszin a hasnyál fehérjeemésztő erjesztője. A fehérjékből lesz a tripszin befolyása alatt pepton. E peptonképződés Corvisart szerint háromszor akkora mint a gyomornak hasonló képessége. A hasnyál befolyása alatt az emésztés igen gyorsan foly le s nem állapodik meg azzal, hogy a fehérjékből peptonok és albumozok képződnek, hanem ha az emésztés tovább tart, ezek részben leucinre és tirozinre is alakulnak át. Sőt ennek hosszabb ideig való tartama alatt az emésztőfolyadék erősen büzös lesz, bélsárra emlékeztető szagot terjeszt, indol, különböző zsírsavak és más, részben légnemű anyagok is képződnek. Az emésztés a legjobban a test hőmérsékletében folyik le, 60 fokon felüli hőmérsékletben az erjesztők elpusztulnak. A hasnyálmirigy más fiziológiai szerepét illetőleg kitűnt, hogy kiirtására nagyobb mennyiségű cukor lép fel a vizeletben; azért, úgy tetszik, a hasnyálmirigy szabályozza a cukorképződést a májban, Chauvean és Kaufmann szerint két idegközpont segedelmével. A pankreas kiirtása egyúttal a máj, vesék és izmok nagyfokú elzsírosodásával is jár.
A hasnyálmirigy (pancreas) egy rendkívül érdekes szerv, mivel külső elválasztású, azaz exokrin mirigy, ugyanakkor belső elválasztású, azaz endokrin állománnyal is rendelkezik, és e kettősségből adódóan enzimeket és hormonokat is termel.A hormonok közvetlenül a vérpályába jutnak be.
A hasnyálmirigy belső elválasztású állománya a Langerhans-szigetek, amelyek béta-sejtjeiben termelődik az inzulin, ennek hiányában a sejtek nem tudják felvenni a vérből a glükózt. Nagyon leegyszerűsítve ez vezet a cukorbetegség kialakulásához. A diabétesznek két legismertebb típusa az 1-es és a 2-es. Az 1-es esetében egyáltalán nem termelődik inzulin, ez a súlyosabb, de lényegesen ritkább, míg a 2-es típusúra a relatív inzulinhiány jellemző, vagyis kellő mennyiségben termelődik, de vagy maga hormon vagy a célsejtek nem működnek megfelelően, és emiatt emelkedik a vér cukorszintje.A glükagon szintén a vércukorszintet szabályozza, és szintén a Langerhans-szigetek termelik, csak éppen annak alfa-sejtje. Funkciójában viszont pont ellentétes az inzulinnal: ez a hormon emeli a vér cukorszintjét. Könnyen belátható, hogy a megfelelő vércukorszint eléréséhez és fenntartásához mindkét hormonra és a köztük lévő egyensúlyra is szükség van.

Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigy megnagyobbodik, ami különböző tünetekhez vezet, és valamilyen mögöttes egészségügyi problémára utal. A hasnyálmirigy gyulladása a megnagyobbodott hasnyálmirigy gyakori oka. Lehet akut vagy krónikus, és különböző tényezők, például epekő, alkoholfogyasztás, fertőzések vagy bizonyos gyógyszerek következtében alakulhat ki. A sárgaság (icterus), amelyet a bőr és a szem besárgulása jellemez, akkor fordulhat elő, ha a megnagyobbodott hasnyálmirigy összenyomja az epevezetéket, és így az epeáramlás elzáródását eredményezi. Ezen kívül a hasnyálmirigy megnagyobbodásnak számos különféle oka lehet úgymint a hasnyálmirigyrák , a cisztás fibrózis , a pszeudociszták , hasnyálmirigy-nekrózis vagy a hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai , ezek ultrahang vizsgálattal kiderülnek .
Az elváltozások kezelésére bizonyos esetekben endoszkópos beavatkozásokat lehet alkalmazni. Például endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP) végezhető az epevezeték köveinek eltávolítására vagy az epevezeték elzáródásának enyhítése érdekében, ún. sztentek behelyezésére. Az endoszkópos ultrahang (EUS) a hasnyálmirigy elváltozások biopsziájához szükséges finom tűszúrás (FNAB) vezérlésére is használható.

Ugyancsak a Langerhans-szigetek delta sejtjei termelik a szomatosztatint . Feladata más hormonok felszabadulásának a gátlása. Az emésztőrendszer kapcsán gátolja az inzulin, a glukagon kiválasztódását, valamint a gyomorsav elválasztódást serkentő hormonokat. Emellett az agyalapi mirigy egyes hormonjainak kiválasztódására is gátló hatást fejt ki, mint a növekedési hormon, prolkatin, tireotropin.
A hasnyálmirigy működés rendellenességeinek lehetnek lelki okai is , amiről sokszor megfeledkeznek , sőt nem vizsgálják ! Az elfojtott lelki problémák amelyek megoldás hiányában fizikai szinten /betegség formájában / jelennek meg . Mivel a szerv funkciója kettős , így a betegséget kiváltó lelki okok is két terület körül jelennek meg .
1. Emésztési folyamat : a hasnyálmirigy sejtek pusztulása elégtelen emésztési funkcióhoz vezet .
Ennek az a jelentése hogy az életükben jelenlévő és zajló dolgokat nem tudják elfogadni , kezelni , úgymond " megemészteni " , akár pozitívak vagy negatívak legyenek azok . Kiszolgáltatottnak , áldozatoknak érzik magukat , ha ezt az állapotot nem tudják kezelni és ez sokáig fenn áll , akkor a betegség áthúzódhat a májra , ami ugye a méregtelenítés helye .
2. A cukorszint szabályozása elégtelenné válik . Nem kapjuk meg az életünk során mindazt amiről azt hisszük hogy jár nekünk , megdolgoztunk érte , illetve már titkon saját tulajdonunknak véltünk . Ezek a hiedelmek igen gyorsan csalódáshoz vezetnek , főleg ha mindent mi akarunk irányítani és az élet minden területén a saját akaratunkat akarjuk érvényesíteni .
A hasnyálmirigy-betegség előfutára a cukorbetegség , ezt úgy élik meg hogy a hétköznapjainkban egyre kevesebbek azok az események amelyek úgymond " beédesítik" a napjaikat .

Az orvosi /gyógyszeres és alternatív / gyógymódok mellett fontos megérteni hogy nincs ellenünk a világ , amikor leesik hogy semmit sem erőltetnek ránk , van szabad akaratunk . Mindez nagy segítség a szabadságérzetünk érvényesítésére és a gyógyításunk elősegítésére .

Alternatív megoldások :
1. Kurkuma
A benne lévő kurkumin tartalmának köszönhetően védi a hasnyálmirigyet, plusz serkenti a szervben az inzulin termelődését, ezáltal segít ideális tartományban tartani a vércukorszintet, ami csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A kurkuma rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő, ezért a hasnyálmirigyben is gátolja a gyulladásos folyamatok kialakulását.
2. Fokhagyma - méz kombó
A fokhagyma, és a méz kombinációja rendkívül jót tesz a hasnyálmirigynek, pláne éhgyomorra fogyasztva. A fokhagyma természetes antibiotikum, a méz pedig annyira ráerősít a jótékony hatásaira, hogy együtt eredményesen segítik a belső szervek, így a hasnyálmirigy szöveteinek regenerálódását is.
3. Spenót
A spenótnak magas a vas, és a B-vitamin tartalma, ami nagyon jót tesz a hasnyálmirigynek. A vas segít megakadályozni, hogy a hasnyálmirigy begyulladjon, a B-vitamin pedig védi a szöveteit. A spenótban monogalaktozil-diacilglicerid (MGDG) zsírsav is található, amely csökkenti a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyét.
4. Brokkoli
A brokkoli segít megőrizni a hasnyálmirigy sejtállományának egészségét, illetve csökkenti a szerv elrákosodásának esélyét is, egyik legismertebb hatóanyaga a sulforafán. Sok benne a könnyen felszívódó tápanyag, és a flavonoid, amik támogatják a szervezet méregtelenítő folyamatait. A többi keresztes virágú zöldségeknek, mint a káposzta, a karfiol vagy a kel, is hasonló hatása van.
5. Szőlő, főleg a vörös
A vörös szőlőben sok rezveratrol található, ami rendkívül erős antioxidáns, megakadályozhatja a hasnyálmirigy begyulladását, elrákosodását. Lehetőség szerint mindennap érdemes megenni egy kisebb fürttel, mert nyersen a legegészségesebb. A belőle készült vörösbor is megtartja rezveratrol tartalmát, viszont az alkohol kifejezetten károsítja a hasnyálmirigyet.
6. Édesburgonya / csak fenntartással
Kutatások szerint az édesburgonya rendszeres fogyasztása akár 50%-kal is csökkentheti a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyét, plusz a vércukorszint szabályozásában is segít. - na ezzel vannak némi fenntartásaim mert igaz hogy lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz de azt bőven ( 20 g /100 g szemben a normál burgonyával ami  kevesebbet tartalmaz , ami azonban ellenjavallt a cukorbetegségben )
7. Oregánó, vagy szurokfű
Az oregánót, más néven szurokfüvet is a fokhagymáshoz hasonlóan a természet antibiotikumának tartják. Fenolos antioxidánsokkal van tele, karvakrolt, és erős gyulladáscsökkentő timolt is tartalmaz, ezek hatékonyan gátolják a baktériumok szaporodását. Fertőtleníti az emésztőrendszert, oldja a gyomorgörcsöt, még a máj munkáját is megkönnyíti.
8. Gyermekláncfű, vagy pitypang
A gyermekláncfű tea hatékonyan segíti a hasnyálmirigy méregtelenítését, vizelethajtó, és vértisztító, serkenti a máj, és a vesék aktivitását. Javítja az emésztést (enyhe hashajtó), gyulladáscsökkentő hatása is van, támogatja a sérült hasnyálmirigy-szöveteket helyreállítását, és fokozza az epe termelődését. Csökkenti a vérzsírt, oldja a koleszterint. Vércukorszintet csökkent, cukorbetegeknek is ajánlott a fogyasztása.

A hasnyálmirigy egészségének megőrzéséhez kerülni kell az alkoholt, lehetőség szerint a feldolgozott élelmiszereket, és a finomított szénhidrátokat. 

 

Fontos megemlítenünk hogy a hasnyálmirigy betegségek előfordulása az utóbbi tíz évben 30 %-kal növekedett és hasnyálmirigy gyulladás esetén gyakorlatilag minden harmadik beteg az életét veszti ! A pankreász rák halálozási mutatói pedig különlegesen rosszak, a diagnózis megléte 95%- ban egyenértékű az élet elvesztésével . - mondta dr. Hegyi Péter a Szenior Akadémia 2021-es őszi szemeszterének hetedik alkalmán.

  A gyomornak két nagyon fontos feladata van, egyrészt a savas kémhatású közeg sterilizálja a táplálékot, másrészt az emésztőenzimeket egy vezetékrendszeren keresztül a duodenumba, vagyis a patkóbélbe juttatja. A rendszernek hála csak ott aktiválódnak a fehérjét, szénhidrátot, zsírokat és más tápanyagokat bontó enzimek, ahol szükség van rá, azaz a vékonybélben. Amikor a nagyon savas, 1-es, 2-es körüli pH értékű gyomornedvtartalom lekerül a vékonybélbe – ahol lényegében az emésztés zajlik –, akkor a bikarbonátban gazdag folyadék / amit a pankreász termel / semlegesíti a savas tartalmat, és olyan 7-es, 8-as pH érték alakul ki .

Itt kell szót ejtenünk a másik fontos nagy mirigy a máj termékéről az epéről . A májat felépítő különleges sejtek választják ki az epét. Az epe összegyűlik a májsejt-csoportokat (gerendákat) elválasztó csatornácskákban és onnan az epeutakba ömlik, majd végül az epevezetékbe kerül. Az epevezeték elhagyja a májat és a patkóbél felé halad, majd leágazik belőle egy kis csatorna, amely az epehólyagba vezet, ezt a kis csatornát nevezik epehólyag-vezetéknek. Az epehólyag (cholecysta) körte formájú, rugalmas falú, kb. 50 cm3-es űrtartalmú szerv, amely a máj alatt, ahhoz alulról hozzátapadva helyezkedik el. Az epehólyag a máj által termelt epét tárolja, majd szükség esetén (táplálkozáskor) összehúzódva kipréseli magából az epét a kivezető csövén keresztül az epevezetékbe, ezen át az epe a duodenumba kerül. Mivel közben az epevezető belecsatlakozik a hasnyálmirigy kivezető csövébe, ezért ettől a szakasztól kezdve közös epevezetőnek nevezik. A közös epevezetőt a vékonybéltől egy megerősödött izomgyűrű (Oddi-sphincter) választja el, amely általában zárva van és csak az epehólyag összehúzódása után nyílik meg, hogy az epehólyagból kipréselt epe a bélbe folyhasson.

 

 

 Az epe egy aranysárga, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban. Alkotói közül az epesavak a zsírok emésztését segítik elő azok emulgeálásával. Színét a bilirubin és biliverdin festékanyagok (epefestékek) adják, amelyek a vörösvértestek hemoglobinja hem részegységének lebontása során keletkező, kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át víz alkotja, melyben anorganikus ionok (Na+, K+, Cl−,HCO−3) vannak feloldva. Ennek következtében az epe pH-ja lúgos. A legfontosabb alkotóelemek az epesavas sók, elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat (hidrotróp aktivitás). Ezeken kívül az epében még találunk koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat. Az epével választjuk ki a fölösleges koleszterint a szervezetből . Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az epehólyagban a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek.

 Ha az epefestéktermelés kórosan fokozódik (fokozott vörösvértestpusztuláskor), az epe kiürülése akadályozott (epeútelzáródás) vagy a máj epekiválasztó kapacitása csökken (májgyulladás, toxikus májkárosodások) a vér fokozott epefestékszintje miatt sárgaság (icterus) jelenik meg. Az epe a nagy zsírcseppeket hidrotróp aktivitása révén apró cseppekké alakítja és így a zsírbontó enzimek (lipázok) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a vízben nem oldódó (víztaszító; hidrofób) anyagcsere-végtermékek. 

Az epében tárolt anyagok finom egyensúlya ha felbomlik , akkor kezdődik a baj . 

Meg kell vizsgálni hogy az epehólyagban túlzott nyomás alakul ki vagy nyomás csökkenés van és nem tud kiürülni ? Funkcionális ultrahang vizsgálat kell ! dr. Légrády Péter belgyógyász úgy vizsgálta az epeműködést - Szamos Miklós híres cukrász esetében aki cukorbeteg lett - hogy szalonnás tojásrántotta evése közben vizsgálta ultrahanggal az epehólyagot ! Erre koncentrált, ezeket tartotta az anyagcsere betegségek legfőbb okozójának, következményének és tünetének is. (kigyógyította Szamos urat , egy időre remisszióba vitte a cukorbetegséget , mert egy idő után visszaesett , mivel nem tartotta a diétát , ugyanis a cukorbetegségből idős korban nem igazán lehet meggyógyulni , csak remisszióba helyezni )

 

Epepangásnak (cholestasis) nevezzük azt az állapotot, amikor a máj által megtermelt és/vagy az epehólyagban raktározott emésztőnedv, az epe ürülése akadályozva van a bélrendszerünk felé. Hátterében leggyakrabban mechanikai ok áll, de egyéb állapotok is előidézhetik.

Ha mechanikai ok miatt alakul ki pangás, az hajlamosíthat visszatérő epeúti, vagy epehólyag gyulladás kialakulására is , de ha szerencsétlen módon az epekő a hasnyálmirigy kivezető vezetékét is elzárja akkor súlyos hasnyálmirigy gyulladást okozhat .

Az epehólyag az 1-2 óránként , rövid ideig , 5 percig tartó összehúzódások , tisztító fázisok vannak összehangolva a Vater-papilla mechanizmusa által * a Motilin és a Secretin és még sok más  hormon hatására .

*A Vater-papilla , az epeút legvégén lévő izomszerkezet ,  a patkóbél (duodenum) homorulatában, annak második, leszálló részébe ferdén érkező közös epe- (ductus choledochus) és hasnyálmirigy-vezeték (ductus pancreaticus major) beszájazódása. A papilla mintegy 7–10 cm-rel a gyomorkapu (pylorus) alatt található. 

 

Néha előfordul, hogy a közös vezetékhez kapcsolódó hasnyálmirigy-vezeték a papilla felett, és kb. 2 cm-rel az előtt kapcsolódik az epevezetékhez. valójában egy kis kiemelkedés, melyet egy záróizomgyűrű vesz körül (musculus sphincter Oddii ) és körkörösen körbeveszi a beszájazódást. A simaizomsejtek mindenkori kontrakciós állapota befolyásolja a közös epe és hasnyálmirigy-vezeték tartalmának ürítését a patkóbélbe. Ha  Vater-papilla működésében zavar áll be annak súlyos következményei lehetnek , többek között szerepe van a cukorbetegség kialakulásában is . Ugyanakkor tudjuk hogy az epevezeték és a hasnyálmirigyvezeték egy hosszú csatorna után találkozik és ez egy életveszélyes helyzet mert a legerősebb , a kígyóméregnek nevezett Lysolecitin , az epehólyag lecitin összetevőjéből képződik a hasnyálmirigynedv a foszfolipáz A2 hatására . Egy 1,5 cm szakasz után találkozik a két váladék és összekeveredik , és ez a súlyos kígyóméreg daganatot képez ha nem oldjuk meg  ezt a problémát / mármint a váladék felhalmozódását a Vater-papilla előtt ha nem nyílik vagy rosszul működik a sphincter Oddii / akár gyógyszeresen akár sebészileg vagy endoszkóposan , akkor 20 éven belül lesz 95% -ban epehólyagrák vagy papillarák .

 A sebészeti úton eltávolított epehólyag és az Oddii gyűrű átvágásából baj lehet , mert hegesedni tud a vágás és főleg ez a pancreas vezetéken komoly bajokat okoz , ráadásul e sebészi vagy endoszkópos beavatkozásnak komoly szövődményei adódhatnak , hasnyálmirigy gyulladást okoznak , vagy későbben elrákosodik . Nem szerencsés tehát a sebészeti beavatkozás , helyre kell állítani az epehólyag és az Oddii gyűrű működését , szinkronicitását , konzervatív , hatékony kezeléssel . Az idegi mechanizmus , a stressz is tud nagy bajt csinálni , ezért ezt is vizsgálni kell , lehetőleg funkcionális vizsgálatokkal . Ez egy laborvizsgálat , egy provokációs vizsgálat , stimulálják a hasnyálmirigyet , / morfin-prostigmin teszttel / és a hasnyálmirigy váladékát ,a 20 féle hormon közül az amilázt vizsgálják , óránként , 5 órán keresztül hogy mikor indul a görcs és mikor van a csúcs . Ezen kívül létezik még a stimulált MR , CT vizsgálat - Prof. dr. Pap Ákos szerint .

A stresszoldás kapcsán megemlítjük hogy érdemes magnézium tartalmú élelmiszereket vagy készítményeket alkalmazni mert egyrészt a magnézium a stressztűrő képességet is javítja , másrészt lazítja a simaizmokat és így a Vater-papilla átjárhatóságát is elősegíti .

 

A máj, epehólyag, nyombél és hasnyálmirigy szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Tökéletesen kiegyensúlyozott együttműködésüknek köszönhető a jó emésztés és a jó anyagcsere .

Az epehólyag sebészeti vagy laporoszkópiás eltávolítása után az epe folyamatosan jut a nyombélbe .

Amennyiben az epetermelés, az epeürülés, és az epekörforgás nem megfelelő, úgy a zsírbontás és az emésztés sem lesz kiegyensúlyozott, és ez székrekedést, puffadást, rossz közérzetet, esetleg hasmenést is okozhat. Ennek következtében, nagyobb epeigény esetén (pl. magasabb zsírtartalmú ételekkel), nem jut elegendő epe a kiegyensúlyozott emésztéshez. A zsírok nem emulgeálódnak, és a vastagbélbe jutva a bélflóra kezdi el bontásukat, fokozott gázképződést, has puffadást, esetleg hasmenést is okozva.
Az epesavaknak nem csak az emésztésbe, vagyis a zsírok emulgálásában, hanem a szervezet immunrendszerének fenntartásában is fontos szerepük van. Ezt a szerepet fiziko-kémiai védekezőképességnek hívják, mivel az epesavak a gombák és baktériumok pusztulásakor felszabaduló és erősen mérgező endotoxinokat semlegesítik.

Az epesavak nélkül nem történhet meg a zsírban oldódó vitaminok (A-, E-, D- és K-vitaminok) felszívódása.

Elvégezve élettani feladatukat az epesavak is átalakulnak, majd felszívódnak.

A bélcsatornában élő baktériumok hatására történik az epesavak átalakulása (dekonjugáció és 7-alfa-dehidroxiláció). Az elsődleges, konjugált (primer) epesavakból másodlagos (szekunder) epesavak képződnek. Egy felnőtt, egészséges ember teljes epesav-állománya 20%-ban szekunder epesavból áll. Az újszülött szervezetében, még lényegében nincs bélflóra, ezért nincsenek szekunder epesavak. Az epesavak felszívódása a bélnyákhártyán keresztül történik, és a portális rendszeren keresztül, a vérrel a májba, majd a májsejtekbe kerülnek. Csak egy kis részük diffundál vissza a vérkeringésbe. A májsejtekben zajló biotranszformáció hatására az epesavakból újra konjugált, primer epesavak képződnek, majd újraindul az epesavak entero-hepatikus recirkulációja.

Egy átlagemberi szervezet teljes epesav mennyisége 2-3 gr, mely naponta 5-10-szer kerül be az entero-hepatikus körforgásba, tehát a nyombélbe naponta 15-30 gr epesav jut be. Közben a szervezet napi epesav vesztesége csupán 500 mg, mely főként a bélsárra távozik. Végeredményben, csak ezt az elvesztett epesav mennyiséget kell a májnak újratermelnie.Koleszterinszint emelkedése esetén

A koleszterin kiválasztódása az epével 2 formában történik: közvetlenül koleszterin formában és epesavakká alakulva. Ennek a mechanizmusnak zavara jelentősen hozzájárulhat a zsírvérűség, az érelmeszesedés, és mint láttuk az epekőképződés kialakulásához. Az epesavak szintézisét és a bélcsatornából felszívódott epesavak újraépítését a máj végzi. Itt a koleszterin jelentős része epesavakká alakul át. Ebben a folyamatban fontos rizikótényező még a C-vitaminhiány, mivel a C-vitamin azt a májenzimet stimulálja, amely a koleszterint epesavakká alakítja, egyben gátolja a koleszterinszintézist.

Az optimális mennyiségű epesavak képződésének a szerepe központi jelentőségű, mert a kevés epesav kiválasztás számos betegség forrása lehet. Elsődleges szerepük abban jelentkezik, hogy segítik a szervezetet megszabadítani a fölösleges és így károssá váló koleszterintől. Ha a máj kevesebb epesavat termel és ürít – aminek a pangó rosszul és rendszertelenül ürülő epe az oka – ami az által következik be, hogy kevés epehajtó ételt fogyasztunk, akkor kevesebb epe képződik. Ilyenkor több fölös mennyiségű koleszterin marad a szervezetben, a zsírok emésztése tökéletlenebb lesz és az így felszívódó zsírok megemelik a vér koleszterin és triglicerid tartalmát, lerakodnak a vérkeringési rendszerben az erek falára, szűkítik azok belső lumenét és ezáltal katasztrófához vezető keringési és infarktust okozó szituációkat hozhatnak létre. Az epén keresztül kiürített epesavak és koleszterin a bélbe jutnak, majd nagyobb részük onnan visszaszívódik. Így a máj által termelt koleszterin is megköthető a belekben. Bizonyított, hogy a bélbaktériumoknak is fontos szerepük van a koleszterin széklethez való kötésében. Épp ezért fontos a rostdús táplálkozás, és probiotikumok pótlása, a bélflóra karbantartásának érdekében. Tehát nem a bevitt, hanem a szervezet által termelt koleszterin megkötése a fontosabb tényező. A táplálékkal bevitt zsírok és koleszterin csak maximum 10%-ban járulnak hozzá a laborértékek romlásához. Van még egy vitamin, mely fontosabb befolyásoló tényező, mint a táplálkozás, ez a Nikotinsav (PP-vitamin), mivel csökkenti a májban a koleszterintermelést. A székletünket 75%-ban víz, a fennmaradt 25%-ban fele-fele arányban emésztetlen rostok és elhalt, vagy élő baktériumok alkotják. A belekben a baktériumok pusztulása során endotoxinok (zsírszerű méreganyagok) képződnek. A folyamat során a felhalmozódott endotoxin makromolekulákat az epesavak kisebb molekulasúlyú, már nem mérgező egységekre bontják, így a bélcsatornában a méregtelenítés nagymértékben az epesavakhoz van kötve. Max Theiler kimutatta, hogy az epesavak inaktiválják még az olyan veszélyes kórokozót, mint a sárgáláz vírusát, és fontos szerepük van a herpesz vírusfertőzések elleni védekezésben is. Az endotoxinokra, baktériumokra, gombákra és vírusokra kifejtett semlegesítő hatását az epesavaknak, nevezzük fiziko-kémiai védekezőképességnek. 

A máj egyik fő feladata a bélből felszívódott, vagy bárhol a szervezetben képződött ártalmas anyagok lebontása, és ártalmatlan melléktermékként történő kiválasztásuk az epébe vagy a vérbe. Az epével azok bekerülnek a bélbe, és a szervezetet a széklettel hagyják el. A vérbe került melléktermékeket a vesék szűrik ki, így ezek a vizelettel távoznak el a testből.

 A máj állítja elő a szervezet koleszterinjének körülbelül a felét. A többi a táplálékból származik. A máj által termelt koleszterin körülbelül 80%-a az epe képzéséhez használódik fel. A koleszterin minden sejthártyának alapvető fontosságú része, és szükséges bizonyos hormonok, az ösztrogén, a tesztoszteron és a mellékvesekéreg hormonjainak előállításához is. 

A máj ezenkívül a megemésztett ételekből származó anyagokat átalakítja fehérjékké, zsírokká és szénhidrátokká. A cukrok a májban keményítő (glikogén) formájában raktározódnak, és akkor bomlanak le és kerülnek be a véráramba szőlőcukorként (glükóz), amikor szükség van rájuk - például amikor a vércukorszint túl alacsony lesz.

További feladata, hogy több, fontos vegyületet építsen fel (szintetizáljon), különösen fehérjéket, amelyeket a szervezet használ fel a saját feladatai teljesítéséhez. Ezek között van olyan anyag, ami a vérzések során a véralvadáshoz szükséges. Ezeket véralvadási faktoroknak nevezik. 

A májba a vér részben a belek, részben pedig a szív felől érkezik. A bélfalban lévő apró hajszálerek a portális vénába, azaz a májkapu-gyűjtőérbe ömlenek, amely a májba lép be. A vér ezután átáramlik a máj belsejében lévő apró csatornácskák szivacsos hálózatán, ahol a megemésztett tápanyagok és a káros anyagok átalakulnak. A májartéria a vért a szív felől vezeti a májba. Ez a vér szállítja az oxigént a májszövet ellátására és a koleszterint és más anyagokat is, feldolgozásra. A bélből és a szívből érkező vér azután összekeveredik egymással, és a májvénán keresztül visszaáramlik a szívbe.

A májműködés zavarai nagyjából két csoportba oszthatók: egyrészt azokra, amelyeket a májsejteknek a működészavarai okoznak (pl. a májzsugorodás vagy a májgyulladás). A másik csoportba tartoznak azok, amelyeket a májból az epeutakon keresztül történő epeelfolyásnak az akadálya okoz (mint az epekő vagy a rák).

Nem mellékesen de úgy oldalszélt ott van még a gyomor is , a hasüregben , a rekeszizom alatt , a középvonaltól balra . A gyomornak két záróizma van , fölül a cardia és alul a pylorus , ezeknek a szerepe az hogy elkülönítse a savas és a lugos közeget .

 A gyomor az előbél utolsó, tág üregű szakasza. Az elfogyasztott táplálékot tárolja, összekeveri a gyomornedvvel és fokozatosan továbbítja a középbélbe. A gyomornedv a gyomor falában termelődő emésztőnedv, amely sósavat tartalmaz és megkezdi a fehérjék emésztését. A gyomornedvfehérjéket bontó hatóanyaga a pepszin nevű enzim. A gyomor és a tápcsatorna többi szakaszának fala azért nem emésztődik meg a saját emésztőnedvei hatására, mert a bél belső felszínét mindenütt vastag, védő nyálkaréteg vonja be. A gyomornedv sósav tartalma egyrészt segíti a pepszin működését, vagyis az emésztést, másrészt a gyomorba kerülő kórokozók jelentős részét elpusztítja.

 

 A gyomorsavat a gyomornyálkahártya választja ki , naponta 6-8 liter termelődik , ebből emésztésre csak 8 dcl -1 liter megy , a többi a véráramba kerül és ott a tisztántartást végzi és vérhigítást végez .

Manapság mindenkinek van valamilyen pajzsmirigy betegsége , de erre nem mindig kerül napvilágra mert a laborvizsgálatot rossz időben végzik , tulajdonképpen mindig a reggeli órákban , holott a pajzsmirigy du. 6 órától a legaktívabb és ekkor kell végezni a laborvizsgálatot. A jódrács alkalmazásával gyorsan és egyszerűen kiderül a pajzsmirigy betegség - labor nélkül . Ha pajzsmirigy alul-működés van / jódhiány / akkor az epe nem tud rendesen a nyombélbe ürülni , a túlnyomás miatt bekerül a gyomorba és ott tönkreteszi a nyálkahártyát és ezáltal gátolja a normális gyomorsavtermelést .

 

Ha a gyomor túl sok sósavat termel, illetve a védő nyálkaréteg elvékonyodik, akkor a gyomornedv egyes helyeken elroncsolhatja a gyomor falát. Ez a fájdalmas betegség a gyomorfekély. Legtöbbször baktériumfertőzés következménye, de kialakulását elősegíti a tartós idegfeszültség, a rendszertelen étkezés és a nagymértékű alkoholfogyasztás is. A fekélybetegség létrejöhet a vékonybél első szakaszában is, ebben az esetben nyombélfekélyről beszélünk. 

 

 

A gyomorkapu (pylorus, pyl- = kapu, -orus = őr; magyarul) a gyomor patkóbélhez (duodenum) kapcsolódó része. Két része van: az antrum pyloricum, ami a gyomorhoz kapcsolódik.
a canalis pyloricus, ami a patkóbélhez kapcsolódik.

A gyomorkapu szfinktere erős simaizomgyűrű, amely a canalis pyloricus végénél található, szerepe a táplálék patkóbélbe juttatásában van. A gyomor alsó része a vékonybélhez kapcsolódik. A kettő közt van egy izomszelep (pylorus),ami az ételt a gyomorban tartja, amíg az készen nem áll az emésztési folyamat következő szakaszára. Ez az izomszelep összehúzódik (bezárul), amikor az ételt és a folyadékot meg kell emészteni a gyomorban. Ezután ellazul (kinyílik), hogy átjusson a vékonybélbe. 

A Helicobacter pylori a legelterjedtebb emberi gyomor-bélrendszeri kórokozó, az emberiség 50 százalékában jelen van.A baktérium a korábban sterilnek vélt gyomor-nyálkahártya felszíni nyákrétegein belül telepszik meg. A Helicobacter pylori csak emberről emberre terjed, a fertőzés útja a széklettel szennyezett kéz, ételek, tárgyak szájüregbe jutása. Jelenleg nem bizonyított a szájból szájba terjedés, illetve a szennyezett orvosi eszközök útján való átvitel.Jelentős különbség van a fejlődő országok és a fejlett országok Helicobacter pylori fertőzöttsége között. A harmadik világ országaiban a felnőtt lakosság 80-90 százaléka fertőzött, a fejlett országokban ugyanakkor a 40 év alattiaknak csupán körülbelül 20 százaléka baktériumhordozó. Hazánkban a felnőttek Helicobacter pylori átfertőzöttsége 50-60 százalék közötti.A Helicobacter-fertőzés számos kórképpel - pl. gyomorhurut, fekélybetegség, nyiroktumor, gyomorrák - megalapozottan összefüggésbe hozható, de a fertőzés önállóan egyik kórképet sem váltja ki törvényszerűen. A fertőzöttek csak 10-15 százalékban alakul ki életük során fekély, tehát hat érintettből öt nem lesz fekélybeteg. Jelen álláspont szerint a Helicobacter pylori fertőzés társtényezőnek tekinthető, mely önállóan nem képes a fent említett kórképek kiváltására. A betegségek létrejöttéhez számos környezeti, életmódi és veleszületett tényező együttes fennállása szükséges. Azonban a baktérium szerepét erősíti, hogy a fekélybetegség előfordulási gyakorisága a Helicobacter pylori átfertőzöttséggel párhuzamosan alakul.A nyombélfekélyesek 90-95 százaléka, a gyomorfekélyesek 70-90 százaléka Helicobacter pylori pozitív. A Helicobacter pylori kiirtása (eradikációja) töredékére csökkenti a fekélybetegség kiújulását. A baktérium jelenléte a gyomorrák kockázatát 3-5-szörösre emeli a Helicobacter pylori negatívakhoz képest.

A Helicobacter az akkor telepszik meg amikor az epe bejut a gyomorba , ez szoros összefüggésben van a pajzsmirigy elégtelen működésével . Ez a baktérium a pylorus környékén telepszik meg , ott jut a gyomorba . Mindez azért történhet meg mert a gyomorsav erőssége nem megfelelő . 

 

Antibiotikummal és protonpumpa gátlókkal próbálják gyógyítani ami egy téves irány - A protonpumpagátló típusú savcsökkentők használata olyan mellékhatásokkal áll összefüggésben, mint a csonttörés, hiánybetegségek és bélrendszeri fertőzések , vagy akár a korai elhalálozás ! Akik tehát tartósan savlekötőket illetve savtermelést gátló szereket szednek, azoknál a gyomor-bélrendszer, de indirekt akár az egész szervezet is sokkal fogékonyabb a fertőzésekre és gyulladásokra. Kiderítették hogy a Clsotridium difficile nevű kórokozó által kiváltott fertőzések jelentősen megsokszorozódtak. Ez egy Gram pozitív festődésű anaerob baktérium, mely a kórházakban a leggyakoribb fertőzést kiváltó csírák egyike. Egészséges bélrendszerben is előfordul nagyon kis mennyiségben, de ha a normális baktériumflóra kiegyensúlyozott és rendben van, akkor nem okoz panaszt. Ha azonban egy fertőzést követően, antibiotikumokra, hormonkezelésre vagy egyéb külső hatásra a normál flóra károsodik, akkor a Clostridium-telepek száma radikálisan képes megnőni, és az általuk kibocsátott baktériumtoxinok mennyisége is megugrik. Ettől súlyos – akár életet veszélyeztető – hasmenés is kialakulhat.Az is kiderült, hogy nemcsak a Clostridumok, hanem a Salmonella, a Campylobacter-bakterium, a Listeria, a vibrionok (pl. Cholera), de a gombák is sokkal könnyebben megtelepszenek azoknál, akik savlekötő és savtermelést gátló szereket szednek, hiszen nincs elegendő sav a gyomorban, ami elpusztíthatná őket, ha bekerülnek az étellel, itallal. A protonpumpa-gátlók leggyakoribb mellékhatásai: májelégtelenség, izomgyengeség, kiütések, fényérzékenység, izzadás, látászavarok, hajhullás, hasmenés, székrekedés, fejfájás, szédülés, ízületi fájdalom lehetnek. A gyomorsav erősségének a normalizálását , az elégséges gyomorsavtermelés visszaállítását kell elérni . 

Vannak még természetes ellenszerek a Helicobacter gyógyítására úgy mint a mastica /ez egy növényi gyanta ,  kapható tabbletta formájában is /, a másik természetes anyag a brokkoli csíra kivonat .

A reflux alapvetően nem a túlzott savtermelés eredményeként alakul ki, hanem a nyelőcső védő funkcióinak gyengülése miatt. Tartós fennállás esetén ez vezethet a nyelőcső falának károsodásához, és ez felelős a betegséggel járó panaszokért, mint a nyelőcső alsó szakaszán jelentkező égő érzés, fájdalom, sőt köhögés és rekedtség. A hasűri nyomás fokozódása szintén vezethet reflux kialakulásához, a nyelőcső felé szorítva a gyomor tartalmát. Ezt kiválthatja egy kiadós evés, a hasra történő elhízás, a várandósság, a túl szoros ruházat, vagy a nehéz fizikai munka, nehéz súlyok emelése.A rendszertelen táplálkozás és az ülő életmód a nyelőcső mozgásának elégtelenségéhez vezet.A túl csípős ételek, a dohányzás és túlzott alkohol fogyasztás, valamint a mértéktelen kávé- és fekete tea fogyasztás, egyes gyógyszerek (pl. a szalicilátok) károsítják a védő nyákot, ezzel is teret engedve a gyomorsav okozta kellemetlen tüneteknek. 

A reflux fajtái:

A „klasszikus” savas refluxon túl a gyomortartalom fizikai és kémiai tulajdonságai alapján megkülönböztetünk még epés refluxot és gáz refluxot, ugyanis a gyomorsav mellett más károsító anyagok is érintkezhetnek a nyelőcsővel.

1. Epés reflux esetén a beteg nem csak a gyomorsav visszafolyása miatti maró érzést észlelheti, hanem ezt kísérheti folyamatos hányinger, és a szájban érzett keserű íz. Normális esetben az epe nem jut fel a gyomorba és onnan a nyelőcsőbe, vagy akár a garatba. De ha a gyomornak motilitási zavara van, helytelen az alsó záróizom működés, amihez esetleg még nyelőcső záróizom elégtelenség is társul, akkor ez megtörténhet. Ilyenkor zöld színű, nagyon keserű váladékot köhög fel, vagy hány ki a beteg.

2. Gáz reflux esetén a folyékony halmazállapotú savas gyomortartalom nem jut vissza a nyelőcsőben, csak a savas kémhatású gázok szállnak fel (pl. böfögés során), ezek okozzák a panaszokat. Igazolása nyelőcső pH-impedancia vizsgálattal lehetséges. 

 

Bár a reflux enyhítésére több házi módszer is ismert, a hosszasan fennálló tüneteket mégis komolyan kell venni. A gyakori reflux ugyanis nemcsak kellemetlen panaszokat okoz, hanem hosszabb távon súlyos szövődményekhez, például nyelőcső szűkülethez vagy akár rákos megbetegedéshez is vezethet.

Az állapotban étrendi és életviteli változtatásokkal már javulás érhető el. A rendszeres testmozgás, a gyakori kis adagú étkezés, irritáló élelmiszerek elhagyása kedvezően hat a refluxra. Ezen felül gyógyszeres kezelés (PPI, H2 receptor blokkolók, szukralfát hatóanyagú nyálkahártya bevonószerek, prokinetikumok), illetve (nagy méretű rekeszsérv esetén) műtéti lehetőség áll rendelkezésre a GERD kezelésében.

 A reflux kezelésében is téves megoldás a protonpumpa gátlók alkalmazása . (PPI, H2 receptor blokkolók ) A megoldás a szukralfát hatóanyag-tartalmú gyógyszerek a reflux vagy a fekély következtében kialakult nyálkahártya-károsodás helyreállításában nagyon hatékonynak bizonyultak. A vegyület szerkezete a gyomorban erősen savas kémhatás esetén úgy változik meg, hogy a molekulái egymáshoz kapcsolódnak és gélt képeznek. Fontos kiemelni, hogy csak savas közegben fejti ki hatását, ezért nem szabad együtt szedni savlekötőkkel, H2-receptor bénítókkal, vagy protonpumpa-gátlókkal. A keletkező gél ezután elektrosztatikusan kötődik a nyálkahártya sérült felületéhez, vagyis sokkal erősebben kapcsolódik a károsodott nyálkahártya-részekhez, mint az ép felületekhez. Így a gyulladt területet bevonva megvédi azt a további, sav és emésztőenzim általi károsodástól. Ráadásul megköti a gyomor emésztőenzimét, a pepszint és az epesavakat is, ezáltal tovább csökkenti a károsító tényezők jelenlétét. 

 A reflux gyógyításához elengedhetetlen még a simizmok meggyógyítása is , mert a simaizmok mindenhol ott vannak ,  a záróizmokban is , ehhez pedig tudni kell hogy mit eszünk . Kb. 30 év kellett ahoz hogy észrevegyük hogy a kenyérrel baj van és ez még most sem tudtosult mert orvosi és dietetkus szinten nyomatják /hogy a rekámról már ne is beszéljünk , meg a csak a profitot néző pékségekről , amelyek a kovászos kenyeret is hamisítják / a teljeskiörlésű kenyereket , péksüteményeket és tésztaféléket . Kb. még 10 év kell ahoz hogy leessen hogy a hússal is baj van . Elindult már egy mozgalom a génmódosított szója mellőzzésre kapcsán mert ma már az tény hogy nálunk a szójában min. 20 mg van és a baromfihúsban meg a sertéshúsban kb. 5 mg glifozát van . A német lakosság 70% -nak a vizeletében a glifozátot ki lehet mutatni , nálunk nincsen csak pár % -ban , tehát még nem vagyunk olyan rossz helyzetben .

Szót kell még ejteni a vágusz ideg szerepéről is . A vágusz ideg aktivitása felel a nyugalomért , az ellezulásért , a kiegyensúlyozott testi működésért , a pihenés és az emésztés fő idege , a test leghosszabb paraszimpatikus idege , az agytól a vastagbélig terjed . 

 

 

Kapcsolatban van a torokkal , a szívvel , a tüdővel , a májjal , a hasnyálmiriggyel , a léppel , a gyomorral és a belekkel is . A vágusz ideg a felelős agyomor , a bélrendszer illetve a szív és más szervek közötti kommunikációért , szabályozza az emésztést , az immunrendszert , a gyulladást és a hangulatot is . Az egész emésztésünket , igy a gyomorban lévő savat is a vágusz ideg tónusa szabályozza  , ami azt jelenti hogy minden emésztési folyamat kapcsolatban van a vágusz ideg egyensúlyi állapotával . A vágusz ideg legfőbb neurotranszmitere az acetylcholine / C7H16NO2 / . Az emésztési problémák , pl. a kevés gyomorsav , a reflux , a leromlott bélbaktériumok , a bélgyulladások , az áteresztőbélszindróma , a székrekedés , szinte bizonyos hogy alacsony acetylcholine szintet is jelentenek a szervezetünkben . Az acetylcholine szint gyors és azonnali emelésére az egyik legjobb táplálékkiegészítő a tiszta méhpempő amely természetes formában tartalmaz acetylcholine-t . Naponta háromszor , reggel , délben és este is foggyszzunk 1-1 gr -ot néhány napon keresztül . A méhpempőnek magas a B5 vitamin tartalma és segíti a saját  acetylcholine-unk termelődését. Az  acetylcholine felépítésében a B1 vitamin játssza a főszerepet , tehát B1-t pótolni , illetve magas B1 vitamin tartalmú ételeket fogyasztani kulcsfontosságú az emésztésünk helyreállításában . A B1- sörélesztővel lehet pótolni , ezenkívül jó forrás a disznóhús , a lazac , a lenmag és a napraforgómag is /csak az ami nem volt szikkatívval kezelve - Glifozát mentes /, ezenkívül a tojás és a májból készült ételek

 Az acetylcholine szintünk a túl sok szénhidrátfogyasztástól , a sok kávétól és a stressztől csökken le .

 

 Ahhoz hogy a sejtjeink megfelelő üzemanyaghoz jussanak tökéletes emésztőrendszerrel kell rendelkeznünk ! Az emésztés a szájbsn kezdődik ahol lugos kémhatás van , utánna a gyomorban folytatódik ahol erős savas kémhatás van , erős lugos kémhatás kell a nyombélben amit biztosít az epe és a hasnyál , ezenkívül nagyon fontos a pajzsmirigy egészséges működése , ezáltal az elégséges jódháztartás jelenléte -  Hatvani Galina, Jakab István podcast alapján . -  eterv@hatvanigalina.hu

A pajzsmirigy működést gátolja még az összes penészedést gátló difenil tipusu gyomirtószerek amikkel az összes déligyümölcsöt kezelik tartüsítás végett .

 Az E230 , E 231 ,E232 ,ezek mind penészgátlók és nézni kell hogy benne vannak-e a vásárolt élelmiszerekbe , pl. a kenyérbe . A kovászos kenyér azért nem lesz penészes mert nincs benne cukor és a penész a cukrot keresi , ha nem talál , nem tud megélni .

 

És most lássuk hogy honnan indultunk , ez ugyan indulásból nem zsíros kenyér , annál egy fokkal jobb , lacipecsenye friss kovászos fehér kenyérrel :