Az emésztés folyamata II.
A genézis szoftvere ami bennünk munkálkodik , a biológiai törvények , gyakorlatilag a mai napokban is ugyanolyan változatlanul működik bennünk mint 30 - 50 -100 vagy netán még több száz évvel ezelőtt . Az egy másik dolog hogy a táplálkozási környezetünk teljesen megváltozott . A vegyszeres mezőgazdaság az kb. 60-70 éves , a génmódosított mezőgazdaság az olyan 28-30 éves , aztán hogy a profitéhes élelmiszerfeldolgozás megváltozott , azt ez a szoftver nem tudja követni . Itt van egy ellentét : küzd a szervezet ebben a megváltozott táplálkozási környezetben mert pl. a répacukrot gyártó gyárainkat eladták , a cukorkvótánkat eladták és a piacunkat megnyitották a külföldről behozott nádcukor előtt ami vagy atrazinos vagy glifozátos , vagy génmódosított , vagy pedig egy nagyon durva vegyszerrel kezelt , amit az EU-ban 2004 óta nem lehet használni , - csak erről nem beszélnek . Egy másik vetülete ennek a problémának az hogy a privatizáció után megjelentek itt az adalékos kenyeret gyártó forgalmazók és gyorsan tönkretették a hagyományos kovászos technológiával , fermentációs eljárással dolgozó őshonos nagy kenyérgyárainkat . Jelen pillanatban a kenyér körül óriási tévedések vannak . A fermentáció során a búzaszemben lévő veszélyes anyagok lebomlanak , a gyulladást okozó anyagok .
Veszélyes anyag pl. a búzacsírában lévő agglutinin fehérje , ami a pajzsmirigy problémák mimikrije . Búza , árpa , rozs , zab , kukorica mentesen kell táplálkozni , akkor a pajzsmirigy hormonok értéke visszamegy a normális tartományba . A másik nagy probléma a fitátok , amik nem bomlanak el , ez egy növényi lektin , ami komoly gyulladást okozó anyag , a glutén az nyilvánvalóan allergén , az se bomlik el és a foodmap , a fermentált cukrok , amik szintén nem bomlanak el . Tehát a teljeskiörlésű lisztből készült kenyér , fermentálatlanul /élesztővel / , adalékokkal elkészítve lassan ölő méreg !
A kovászban a baktériumok és a gombák áldásos tevékenysége miatt lebomlanak a gyulladást okozó anyagok - mint a szimfonikus zenekarban úgy dolgozik a kovászban a baktérium meg a gomba harmóniában dolgoznak és mindegyik termel un. baktericin anyagot , ez egy bélbarát antibiotikum . Mikor megsütjük a kenyeret a gombák , baktériumok sajnos elpusztulnak de ott marad ez a bélbarát antibiotikum , ami a rossz bélbaktériumokat elpusztítja .
Az adalékos kenyérben viszont nincs benne ez a baktericin anyag , de ott van a génmódosított szójából származó szójalecitin , amiben ott van a glifozát és 0,1mg / kg mennyiségben és megöli a jó bélbaktériumot , ez egy olyan vegyszer ami a síkininsav útvonalat gátol . A teljeskiörlésű kenyérnél a búzaszem összes toxinjának a 90% -a korpában van és ott vannak még a gombaölő szerek is , ez tény . A korpa az tele van ligninnel , ami nem fermentálható , nem tud hozzáférni a jó bélbaktérium !
A vastagbélhámsejtek kizárólagos tápláléka a pektinből és a hemicellulózból képződött butirát vajsav és a máj mitokondrium kizárólagos tápláléka a butirát , a vajsav ! A vastagbéldaganat , májdaganat , itt van ! ; és amikor a vérér-agyvíz gáton bejut az agyba a butirát , a vajsav , megnyugtatja a szervezetet .
Nagyon sok problémának nem a medicinában van a megoldása hanem az agráriumban és az élelmiszeriparban .
Magyarországon a talajvíz glifozát tartalma 0,98 , az USA-ban 400 mg/l
Most már észre kéne térjenek a döntéshozók és hagyják abba a génmódosítást mert a növénynemesítés elve a : szebbet , többet , jobbat már rég nem érvényesül . Manapság arról van szó hogy 450 000 000 ha - on termelnek un. roundup rezisztens , génmódosított szóját , repcét , kukoricát , búzát , lucernát , gyapotot , cukorrépát stb. amit azért termelnek hogy egy totális gyomirtó szert lehessen benne használni . / nagyon okosak lettünk a nemzetközi tőke hatalmi nyomására és a pénzügyi hatalom feltétel nélküli kiszolgálása / És ez a totális gyomirtó szer egy síkininsav útvonalat gátol , egy esszenciális aminosavnak az előállítását . A bélben a glifozát minden jó bélbaktériumot megöl , , ezért van annyi clostridium difficile * nemcsak az állatoknál de az embereknél is és halnak meg nagyon sokan mert gyakorlatilag ezt a génmódosított szója kiszelektálta .
* a clostridium difficile egy olyan baktérium , amelyről ismert hogy súlyos hasmenéses fertőzéseket okoz és vastagbélrákot is okoz .
Amikor megnézzük hogy min tenyésztik a clostridium difficile-t akkor azt látjuk hogy fruktózon . Mit adunk a gyerekeinknek ? ; fruktózt ! Meg foszforon , és mi van a glifozátban ? ; foszfor ! Ma már Szatmárban a lakosság 6 - 7 % cukorbeteg , miért ? Azért mert a tej , a szivárgóbél szindróma miatt most már nem élet , erő , egészség , hanem a tejben lévő béta laktó albumin az mimikri , hasonlít valamire mégpedig a Langerhans - szigetekben lévő béta sejtekre . Mi beletesszük a cukrozott teljes gabonaszemből származó nedves gőzzel feltárt gabonát - ez a fitnesz reggeli , mindenféle gabonapehely - ; gyakorlatilag a glutén megcsinálja a szivárgó belet , átmegy a béta-laktó albumin és ellene termel ellenanyagot és mivel hasonlít a béta sejtekre , nemcsak a lakto albumin ellen dolgozik a saját immunrendszer hanem a bétasejtet is megöli .
Ha clostridium difficile van bélben akkor ott lesz a vizeletben is és óriási problémákat fog csinálni a vesékben is .
Évente kb. 40 000 ember hal meg a kórházakban antibiotikumos kezelés után a clostridium difficile fertőzés miatt ! Ez egy olyan fertőzés amelyet az emberek éppen ott kapták el a kórházban ahová gyógyulni vitték ! / Ez velem is előfordult a Covid kapcsán , egy konzultáció során fertőződtem meg minden maszk , fertőtlenítés , valamint négy oltás ellenére .
A Herbafulvo készítmény megöli a clostridium difficile - t .
Tehát olyan betegség hogy autoimmun betegség nincsen , mert a szervezet ellen nem fordul , csak mi beleavatkoztunk a teremtés rendjébe , azáltal hogy azt az ezeréves tudást eltöröltük . A lektineket csak fermentálva lehet elbontani , ezt tudták a régi öregek , ez több ezer évnek a tapasztalata . A múltat végképp eltörölni ... énekelték Lenin elvtársék . Most ugyanazt tesszük csak most a globalizált tőke törli el !
Sokkal jobban szembe kéne menni az EU-val , a saját egészségünk miatt , tulajdonképpen mi tartjuk el ezeket a nagy nemzetközi vállalatokat , ha nem megyünk be a szupermarketjeikbe , és ha próbálunk kicsit okosan gondolkodni akkor rájövünk .
A hisztamin érzékenységnek köze nincs a hisztaminhoz , köze nincsen a dao enzimhez , hanem a lizinből képződött , a vastagbélben képződött kadaverin - hullaméreg van . Mert a teremtés szoftvere szerint a kadaverin is egy biogén amin , a hisztamin is egy biogén amin , ha a kadaverint nem bontja le , a jövő héten meghal . A hisztaminnal meg egy kicsit vakarózik , meg kicsit túltermel a gyomorsav , meg vannak egyéb keringési problémák , abba nem hal bele . Röviden ha nem eszünk kadaverint , akkor kigyógyulunk a hisztamin érzékenységből , ha tescós virslit eszünk akkor meg ott van a hullaméreg .
Az emberi agynak 60 - 70 % - a omega3 zsírsav , ez tény . Az hogy a sejtjeink meddig élnek azt az dönti el hogy a sejtben lévő membránok mennyire stabilak és milyen gyakran halnak meg a sejtjeink az a membránok minőségétől függ , ami szintén omega3 zsírsav függő . Ha meghal egy sejt az óriási szabadgyök képződés .
Ha elemezzük a pálmaolajat hogy mennyi az omega3 zsírsav tartalma , látjuk hogy 0 , itt omega6 zsírsav van , ami még építőzsírnak alkalmas valamilyen szinten - nem tökéletes . Mert tulajdonképpen az omega3 , omega6 aránynak , egy aránylik a kettőhöz , háromhoz , jelen pillanatban ez Magyarországon egy aránylik a harminchoz-negyvenhez . A mi felelősségünk hogy a gyerekeink elegendő omega3 -t egyenek és ezáltal okosak legyenek / nem szeretem a halat ! ; tanuld meg szeretni ! Régen az Alföldön hihetetlen mennyiségű halat ettek , nem voltak ilyen gabonafüggők .
Az omega3 bevitel a pálmaolajban = 0 , de manapság mindenben az van . Ezelőtt 40 évvel a pálmaolaj nálunk sehol nem volt , de jöttek ezek a multik , fölgyújtották indokinában az esőerdőket és gyakorlatilag 20 Ft-ért megtermelik a pálmaolajat . De a pálmaolajnak van egy nagy problémája , mégpedig az hogy büdös , tele van karotinoidokkal , ahhoz hogy szagtalanítsák fölhevítik vagy 250°-ra , 30 '-ig , vagy 350°-ra 3 ' keresztül . Ezek a karotinoidok elégnek és ezáltal rákkeltő anyag lesz belőlük .
Tulajdonképpen oda kéne figyelni a halra nagyon , hogy omega3 legyen , pálmaolaj = 0 , nem megvenni a csokikat , kekszeket , - meg kell nézni mindenben pálmaolaj van , azért mert nagyon olcsó és nagy a profit rajta - . A napraforgó olaj az még hagyján ha glifozátmentes , a sertészsír az tökéletes lenne ha a sertés nem evett génmódosított szóját vagy kukoricát . A sertészsír az tökéletes csak kell még enni hozzá halat . Ha beállítjuk az egy aránylik a kettőhöz , háromhoz omega3 - omega6 arányát , akkor hat hónapon keresztül 10 évet fiatalodik a testünk . Információáramlás a membránokon csak ott van ahol omega3 van .
Érzékeljük a mai világot , itt hirtelen fiatal emberek halnak meg , vérrögképződés miatt . A vérlemezke állapota dönti el a rögképződést , ha a vérlemezke állapota jó mert tele van omega3 zsírsavval ! Ha a laboreredményben a thrombocyta szám alacsony , hajlamosít a rögképződésre , Ha omega3-t eszel akkor a rögképződés rendben lesz .
Ha a vérlemezkéknek a töltése megfelelő . ha az alakos elemeknek a töltése megfelelő , ha vérér falának a töltése megfelelő , akkor a vérlemezkék állandóan lökdösik egymást . Ezt a töltöttséget adja a nitrogén-monoxid . Hogyan rontjuk el ezt ? ; ha megesszük a csipszet amiben 80-100 gr - ban van 400 -900 mg lizin , a lizin - arginin antagonizmus miatt arginin hiány lesz a szervezetben . Az arginin a donorja a nitrogén képződésnek , és ha ez fennáll akkor nem működik a sejtes immunitás és hajlamosít a rögképződésre . Erre a kicsit hosszúra nyúlott bevezetőt szükségesnek véltem mielőtt rátérünk a következő fejezetre , a belekre , az emésztést nézve .
A vékonybélben indul meg a lebontott tápanyagok felszívódása is . A vékonybél szakaszai a patkóbél , az éhbél és a csípőbél .
A gyomor után a nyombél / duodenum / ( vagy patkóbél , epésbél ) következik , ami az emésztőcsatorna része, egy patkó alakú, üreges szerv, hossza kb. 30 cm amely a gyomrot az éhbéllel (jejunum) köti össze. A vékonybél első és legrövidebb szakasza. A gyomorkaput (pylorus) követő tágulattal (bulbus duodeni) kezdődik és a Treitz-szalagnál ér véget.A nyombélben nagyon erős lugos PH van , amit az epe és a hasnyál biztosít . Itt van a puffadások , gázképződések lokális eredője , azon kívül itt történi a zsírok , szénhidrátok , keményítők , glutén és egyes állati fehérjék lugos frakciójának emésztése .
A következő bélszakasz az éhbél (jejunum) az emésztőcsatorna része, a vékonybél három részének középső eleme, a jejunum hossza 1-2 méter, átmérője 2,5-3 cm. , a patkóbél (duodenum) és a csípőbél (ileum) között helyezkedik el.
A csípőbél (ileum) a vékonybél harmadik szakasza, hossza 2 - 4 m , a jejunum és a vastagbél között helyezkedik el. A Treitz-szalaggal veszi kezdetét, és éles határ nélkül folytatódik az ileumba. Az éhbél pH-ja leggyakrabban 7 és 8 közötti (semleges vagy gyengén bázisos).
A vékonybél funkcióját tekintve főként a különböző anyagok kiválasztásáért és a tápanyagok felszívásáért felel. Tudományos tény, hogy a tápanyagok 90%-a benne szívódik fel, az imént említett három fő terület valamelyikén. A patkóbél a bevitt táplálékot összekeveri az epével és a hasnyálmirigyből származó más enzimekkel, majd az éhbél további emésztőenzimeket adagol hozzá. A kémiai emésztésen kívül a vékonybél mechanikailag is elősegíti a táplálékok megfelelő felszívódását azáltal, hogy izmos falának köszönhetően mozgatja és aprítja az ételt, ami által jobban el tud keveredni az emésztőenzimekkel. Továbbá, ezen elengedhetetlen szervünk emészti a fehérjéket a hasnyálmirigy (pancreas) által kiválasztott enzimek segítségével. Szintén itt kerülnek lebontásra a zsírok az epe segítségével, illetve a szénhidrátok és a különféle vitaminok, ásványi anyagok, szintén a pancreas váladékaival. Bár a szervezet sok különféle emésztőenzimet termel, mégse kizárólag ezek vesznek részt az emésztésben. A bél tele van különböző baktériumokkal, amik szimbiotikusan támogatják emésztésünket. A szervezetünk tápanyagot és élő helyet biztosít nekik, ők pedig elősegítik az emésztést.
A bél üregét fedő nyálkahártya bélsejtjei redőkben és bolyhokban helyezkednek el, ezáltal lényegesen növelve a felületet, így az emberi szervezet legnagyobb felületét adja. Azért is fontos ez a hatalmas felület, mert a tápcsatornába kerülő élelmiszereken, táplálékon és egyéb tényezőkön (akár baktériumok, vírusok is) keresztül a vékonybél közvetlen és szoros kapcsolatban van a külvilággal is.
A táplálékból elemeire bontott tápanyagok aztán a bélfal sejtjein keresztül felszívódnak a véráramlásba, nyirokkeringésbe és innen kerülnek be a sejtekbe is. Bizonyos nyomelemek, vitaminok a vékonybél adott szakaszán szívódnak fel (pl. vas az ileumban), ennek ismerete nagyon fontos bélbetegségek esetén, mert a vitamin- és nyomelemhiány kockázata nagyobb, erre figyelni kell. Az emésztés folyamata átlagosan 10-50 óráig tart, vagyis ennyi idő telik el az élelem elfogyasztásától a salakanyag széklet formájában történő ürüléséig. Természetesen ez függ a táplálék típusától és a belek működésétől, az enzimek mennyiségétől is. Vannak lassabban és kifejezetten gyorsan emésztő emberek is.
Azok az alkotóelemek, melyek nem kerülnek felszívódásra, vagy nem hasznosíthatóak, a bél mozgásának – perisztaltikájának – segítségével továbbítódnak a vastagbél és végbél irányába, majd a salakanyag széklet formájában ürül.
Ha a nyombél elsavasodik azáltal hogy a gyenge gyomorsav becsorog a nyombélbe mivel a pylorus és az Oddii gyűrű átereszt , akkor a glutén nem lesz megemésztve és áteresztő bélt okoz .
A vékonybélben a tápanyagok kétféleképp szívódnak fel: a bélsejteken keresztül és a bélfalsejtek közötti réseken át. Ezek a rések nagyon aprók, de ha például kórokozó kerül a vékonybélbe, akkor egy zonulin nevű fehérje kinyitja a szoros illeszkedéseket, hogy hasmenéssel megszabaduljunk tőle, majd ismét visszazárja azokat.
A zonulin kiválasztást azonban a feldolgozott élelmiszerek, bizonyos gyógyszerek, a gluténben található gliadin és baktériumok folyamatosan is aktiválhatják, melynek következtében a bélsejteket összekötő rések nyitva maradnak és kialakul az áteresztő bél szindróma.
Napjaink népbetegsége az :
Áteresztőbél szindróma
A szivárgó bél szindróma akkor alakul ki ha a bélrendszerünk sérülést szenved , magyarul gyulladásban van . Ha a bérnyálkahártya áteresztő képessége megnő akkor ez különböző súlyos problémákat okoz . Ha kialakul a lyukas bél akkor kikerülnek a vérbe a bélrendszerből - ami úgy egy zárt rendszer - egy csomó olyan dolog aminek ott nincs helye . Az immunrendszer azonnal létrehoz antitesteket és rögtön el kezdi támadni ezeket . A rendszer immunglobulinok / G tip. antitestek / által létrehozott válaszreakciója olyan élelmiszerfehérjékre / antigének / amik kikerülnek a bélből . Az antigének és az antitestek immunkomplexet hoznak létre ami a problémákat okozza . Normál esetben a fehérvérsejtek ha észreveszik hogy valami betolakodó van ezeket bekebelezik , megemésztik és a máj ezt kivezeti . Ha az embernek áteresztőbél szindrómája van , akkor se az immunrendszer se a máj nem működik úgy hogy ezt maradéktalanul kitisztítsa a vérből , a szervezetből . Ilyenkor egyre több immunkomplex felhalmozódik a szervezetben és attól függ hogy hol halmozódnak , ott fognak jelentkezni a problémák . A hosszú időn át kezeletlenül maradt szivárgó bél miatt kialakul az ételintolerancia , ez nem ételallergia ! Az ételallergia a hisztamin termeléssel van összefüggésben és a tünetek pár órán belül jelentkeznek a kritikus étel fogyasztása után . Ezzel szemben az ételintolerancia IgG antitestekkel van összefüggésben és a tünetek nem azonnal jelentkeznek és ezért nehezen hozhatók össze az elfogyasztott étellel . Az ételintolerancia tünetei pl. : emésztési problémák ( puffadás , hasmenés , szorulás ) , túlsúly , bőrproblémák , migrénes fejfájás , ízületi panaszok , nőgyógyászati panaszok , gyerekeknél hiperaktivitás , autizmus .
Egyre megalapozottabb bizonyítékok vannak arra hogy a szivárgó bél és az ételintolerancia áll olyan betegségek hátterében mint : egyes autoimmun betegségek , autizmus , sokízületi gyulladás , endometrózis , meddőség , stb.
Ahhoz hogy ételintolerancia alakuljon ki annak a feltétele a szivárgó bél szindróma .
Mikor alakul ki a szivárgó bél ? ; akkor ha vírusfertőzés , szteroidos vagy antibiotikumos kezelés , bélben lévő kórokozók elszaporodása , elégtelen emésztés - erjedés , rothadás a belekben - , bélnyálkahártya gyulladás , enzimatikus gyengeség (inaktívak az enzimek ) .
Miért kerülnek be a vérbe félig emésztett fehérjék ?
1. gyomor - kevés a gyomorsavunk ezáltal csak félig emésztődnek meg az állati fehérjék , a tojás , a tej stb.
2. nyombél - inaktívak az emésztő enzimek , növényi fehérjék , glutén stb. bontásához erős lúgos közeg kell
3. hasnyálmirigy
- a hasnyálmirigy és az epe közös vezetéke a Vater papylla nem nyílik meg a kellő időben ,
- az enzimek bontani kezdenek hasnyálmirigy szöveteket ( fehérjét ) , károsítják a hasnyálmirigyet
4. ennek a folyamatnak a rossz működése összehozható a hasnyálmirigy gyulladással és akár a cukorbetegséggel mert egyszerűen kimerítik , legyengítik a hasnyálmirigyet .
Ilyenkor az emésztő rendszerünk nem tudja lebontani maradéktalanul a fehérjéket , akár állati , akár növényi fehérjéről van szó , és a félig emésztett fehérjék kikerülnek a bélrendszerből , kikerülnek a vérbe és nem aminosavak - ahogy normál esetben lenni kell - hanem csak félig lebontott fehérjék , ezek a veszélyesek .
A legveszélyesebb fehérjék :
- gabona fehérjék - liszt , glutén
- tejfehérje - kazein
Amikor a szervezet nem tudja lebontani aminosavakra ezeket a fehérjéket maradéktalanul , ezek kikerülnek a vérbe és opiátokat hoznak létre amelyek tulajdonképpen az autizmus kialakulásának a hátterében vannak . Diétával ha elvonjuk a glutént és a kazeint az autista gyerekek étrendjéből , akkor rohamosan javul az állapotuk .
A glutén intolerancia az annak az eredménye hogy a patkóbélben a glutén nem bomlik le , az enzimek inaktivitása miatt és ez kikerül a bélbe és erre a szervezet immunválasz reakciója képpen G tip. immunglobulinokat állít elő .
Nem tévesztendő össze a glutén intolerancia a lisztérzékenységgel . A lisztérzékenység = cöliákia = autoimmun betegség A lisztérzékenység esetén a glutén fogyasztása a bélbolyhok pusztulásához vezet .
A glutén ( gliadin , glutenin ) intolerancia esetén elsősorban szivárgóbél szindrómával állunk szemben . A glutén az egy növényi fehérje , emésztése a nyombélben történik . Ha a nyombélben lévő enzimek inaktívak és az emésztés elégtelen ( stressz , pylórus záróizomzatának a gyengesége ) a félig emésztett fehérjék bekerülnek a vérbe és beindul a szervezet válaszreakciója . Immunológiai laborteszt során lehet vizsgálni az IgG immunglobulinokat , amelyek ételspecifikusak . Házilagosan is elvégezhető egy Food-Detective teszt , mindössze egy vércseppből megállapítható , 46 illetve 59 élelmiszerre mutatja ki az ételintoleranciát . - https://medicoverkorhaz.hu/laborvizsgalatok/laborvizsgalati-csomagok/etelintolerancia-laborcsomag/?g
vagy otthon - https://etelintoleranciateszt.com/
Ha kiderül hogy ételintoleranciánk van , akkor a szivárgóbél szindrómával is szemben állunk .
A szivárgóbél szindróma kezelése : diétával ki kell vezetni az immunkomplexeket / IgG / a szervezetből , gyomorsavat kell erősíteni , / parajdi só nyalása / , a pylorus izmainak a regenerálása , bélnyálkahártya regenerálása , / aloevera készítmény / , probiotikumok / erjesztett italok , zöldségek , kombucha / , enzimek fogyasztása /papaja / , a nyombél lúgos közegének erősítése / zöldség őrlemények /, az epe termelés aktiválása .
Az ilyenkor nagy mennyiségben cirkuláló zonulin nem csak magasabb BMI-t eredményez, de kiváltója olyan metabolikus betegségeknek, mint az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség és a nem-alkoholos zsírmáj.
- a FOS és a GOS
Az ember bélrendszerében található hasznos baktériumflóra jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sokrétű élettani szerepe miatt sokan már-már különálló szervként tekintenek rá. Éppen ezért kiemelt fontosságú e rendszer egyensúlyi állapotának helyreállítása, amit probiotikum alkalmazásával érhetünk el.
A klasszikus római tudomány egyik kiválósága, Plinius is erjesztett tejtermékek fogyasztását javasolta gyomor-bélbetegségek esetén. A probiotikumok alkalmazásának létjogosultságát mégis az orosz biológus, Mecsnyikov bizonyította be, aki a Lactobacillusok káros baktériumokkal szembeni jótékony hatásának felfedezéséért 1908-ban orvosi Nobel-díjat kapott.
A probiotikumokkal párhuzamosan a prebiotikumok kérdéskörét is fontos tisztázni. Utóbbiak olyan emészthetetlen ételkomponensek, amelyek elsődleges energia- és tápanyagforrásul szolgálva szelektíven elősegítik a baktériumok növekedését és szaporodását. Fő képviselőik a rövid cukormolekula-láncokból álló oligoszacharidok. A frukto-oligoszacharidok (FOS), a galakto-oligoszacharidok (GOS) és az inulin számos zöldségfélében megtalálhatók, és rövid fruktóz-, illetve galaktóz-molekulaláncokból épülnek fel. Ezeket az anyagokat az emberi emésztőrendszer csak részben képes feldolgozni.
Ugyancsak az érdekességek közé tartozik, hogy gasztro-intesztinális rendszerünkben egyes adatok szerint csaknem 5 ezer baktériumfaj él, ugyanakkor e mikroorganizmusok 99 százalékát adó állandó, úgynevezett rezidens flórát túlnyomórészt 30-40 faj alkotja. Ez a közösség olyan mértékben egyénre jellemző, hogy sokan bakteriális „ujjlenyomatként” tekintenek rá. A baktériumok súlyát képletesen és a szó szoros értelmében is jellemzi, hogy tömegük egy átlagos, 70 kilogrammos felnőttben másfél kilogrammot tesz ki. E szervezetek napi energiaszükségletünk akár 10 százalékát is biztosíthatják. Felelősek továbbá az emészthetetlen poliszaharidok lebontásáért, és vitaminokat (B1, B6, B9 és K) is szintetizálnak.
Két legfontosabb csoportjuk, a Bifido- és Lactobacillusok nemcsak a patogén baktériumok elszaporodását, hanem azok toxintermelését is képesek megakadályozni, köszönhetően annak, hogy zsindelyszerűen a bél hámrétegére tapadva lehetetlenné teszik a kórokozók megtelepedését.
Bélbaktériumaink sokrétű funkciójához tartozik, hogy immunerősítő hatásuk van, szerepet játszanak az antópiás megbetegedések megelőzésében, hozzájárulnak a tökéletesebb emésztéshez, sőt a végbélrák kialakulásának megelőzéséhez is. Csökkenthetik továbbá a laktóz-intoleranciát és a koleszterinszintet, hatással vannak a vastagbélgyulladás (colitis) és az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére (serkentik az antiinflammatorikus cytokin, az IL-10 termelését), valamint javítják a mikroelemek és ásványi anyagok felszívódását. Egy tanulmány szerint a felnőttkorban megkívánt arányuk 30–45 százalék kellene hogy legyen, ezzel szemben Magyarországon az átlag 2–10 százalék körül alakul.
A bélnyárkahártyánk gyakorlatilag két hét kell és regenerálódni tud csak ehhez az kell hogy minden nap ne sérüljenek a bélhámsejtek , az enterociták , azt a tevékenységünket ami rontja a bélhámsejtek szabályos szaporodását abbahagyjuk , akkor a teremtett világ az visszaállítja a saját rendjét .
Szólni kell a stressz szerepéről , ha nagyon sok a stressz az , az addiktív viselkedésre hajlamosít . Ezért van az hogy rászokhatunk a dohányzásra , az alkoholra , vagy manapság a kábítószerre , egyébként az evés is addikció /ezen belül a nassolás vagy az édesség , csokoládé zabálás / . Hogyan lehet ezt semlegesíteni ? ; hát a mozgással ! ; úgyhogy a stressz okát levezetjük mozgással pl. a forma 1-es pilótáknak ahhoz hogy 2 órát tudjanak versenyezni , 4 órát kell sportolni , máskülönben rosszak lesznek a reakcióik . Ha magasak a stresszhormonok akkor ez tönkreteszi az alvásmintázatot . Ha rosszul alszunk akkor ez tovább erősíti a stresszt és a stressz hatására megváltozik a baktériumflóra , ahogy a gyulladás hatására is . Kiderítették hogy legalább 30 % - a a vastagbélrákoknak konkrétan ehhez a stressz indukálta diszbiózishoz köthető .
A másik rákfene az :
az INZULINREZISZTENCIA
- a cukorbetegség előszobája
A halál a belekben lakozik - Hippokratész
Addig amíg az emésztőrendszert nem hozzuk rendbe és a bélrendszer nem működik egészségesen , semmilyen betegségből nem lehet meggyógyulni !
Az inzulinrezisztencia egy folyamatnak a része amelynek a végén a II. tip. cukorbetegség van .
A zonulin (haptoglobin 2 prekurzor) egy olyan fehérje, amely növeli az emésztőrendszer falának sejtjei közötti szoros kapcsolatok permeabilitását.A zonulin a kolera patogén Vibrio cholerae által kiválasztott zonula occludens toxin emlős analógjaként szerepet játszik a cöliákia és az 1-es típusú diabetes mellitus patogenezisében. A 2-es típusú cukorbetegeknél megnövekedett zonulinszint volt kimutatható. A gliadin (a gluténben jelen lévő glikoprotein) az autoimmunitás genetikai kifejeződésétől függetlenül aktiválja a zonulin jelátvitelt, ami a makromolekulák megnövekedett bélpermeabilitásához vezet.
Inzulinrezisztencia a szénhidrát-anyagcsere zavara, amikor a sejtek érzéketlenné válnak a inzulin nevű hormon hatásával szemben, ami a vércukor (glükóz) sejtbe jutását segítené.Az inzulinrezisztencia leggyakoribb formájában sok szénhidrátot fogyasztó, elhízott embereknél fejlődik ki, a gyakorlatban leginkább a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapotként ismert, illetve a "cukorbetegség előszobájaként" is használja a köznyelv.
Inzulint a szervezet (hasnyálmirigy) akkor kezd termelni, amikor az elfogyasztott szénhidrátok emésztése során felszívódva a cukor (glükóz) magasabb mennyiségben megjelenik a vérben. Az inzulin segíti elő, hogy a cukor a vérből bejusson az (inzulinérzékeny) szövetek sejtjeibe energiaforrásnak, emellett gátolja, hogy a szervezet a zsírszövetekből mobilizáljon energiát. A vérben a cukor szintje ennek hatására csökken, és egy normál szinten belül marad akkor is, ha nagyobb mennyiségű szénhidrátot fogyasztunk.
Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha a sejtek valamilyen okból érzéketlenné válnak az inzulin hatásával szemben. A glükóz emiatt nem képes megfelelő mennyiségben bejutni a sejtekbe, a kívánatosnál több cukor marad a vérben, a vércukorszint magasabbra emelkedik. Ezt érzékelve a hasnyálmirigy növeli az inzulintermelést (a vérben magas inzulinszint, hiperinzulinémia alakul ki), hogy elérje a szükséges mennyiségű cukor bejutását a sejtek működéséhez. Egy határig képes erre, anélkül, hogy tartósan magas vércukorszint vagy más, észrevehető tünetek jelentkeznének. E szakaszban az inzulinrezisztencia még cukorbetegség nélkül áll fenn. Ha a hasnyálmirigy hosszabb ideig fokozott működésre kényszerül, inzulintermelő sejtjei kimerülhetnek, az inzulintermelés visszaesik, és – az inzulinrezisztencia mellett – megjelenik a tartósan magas vércukorszint és egyéb tünetek, azaz kialakul a 2-es típusú cukorbetegség.Az inzulinrezisztencia önmagában (prediabetes és cukorbetegség nélkül), kompenzált állapotban nem jár tünetekkel, a vércukorszint normális.
A magas vérnyomás oka az hogy a mikrokapillárisok nem tudnak megnyílni . Hatszor akkora a véredényrendszerünk mint amennyi vérünk van , mindig odamegy a vér ahol szükség van rá . Ha egyszerre megnyílna az összes vérkapillárisunk akkor a saját vértereinkben elvéreznénk , ezt a mechanizmust a vérereknek és azon belül a mikrokapillárisoknak a megnyílása ez romlik el . Evvel kapcsolatban nagyon érdekesek a vese problémák . Egy vesében durván 160 km hosszúságú , 40 μ átmérőjű csövecske van , amikor a szimpatikus - paraszimpatikus tónusváltás megvan és nyugalmi állapotba kerülünk és a légzés , a keringés lassul , akkor kezd el a vese működni , akkor nyílnak meg a nefronokban a vékony kis csövecskék . Ha ez nem tud megnyílni , akkor magas a vérnyomásunk és akkor a szövetek oxigénhiányosak lesznek . Három fő tényező van ami , részt vesz a mikrokapillárisok megnyitásában : Egyik az argininről képződött nitrogén monoxid , ez a vasodilatátor , az arginin a donorja , arról leválasztja a nitrogén monoxidot , a nitrogén monoxid termelődik a vérerek belső falán és kidiffundál kívülre az erekre . Minden vérér egy kiviről egy sima izom , ez végzi az összehúzódást és a tágulást , gyakorlatilag ekkor elernyed az izom , ki tud nyílni a vérér és a szív által termelt nyomás benyomja a vért a mikrokapillárisba , ha nincs elegendő arginin a vérben akkor nincs meg a nitrogénmonoxidnak a donorja . A másik anyag az a prosztaglandin , a prosztaglandin gátlás az problémás akár a veseműködésre , akár a vérnyomásra . A harmadik egy biogén amin , ami a bélben termelődik , ha ebből sok termelődik akkor van nagy baj . Ha a mikrobiom nem elég mikrobiotikus , a hasznos bélbaktériumok túlsúlyban vannak akkor ez a harmadik tényező ami elrontja a vérnyomást . Ha egy szövet oxigénhiányos akkor termelődik egy anyag a VNDF faktor ez utasítja a szervezetet hogy több oxigén és táplálék kell ide - A vérerek nem tudnak több oxigént adni mert nincs elég arginin , a szív nem tud több vért pumpálni mert már 200 a vérnyomás , és ebből baj lesz , akkor jön a párhuzamos ereknek a kiépülése . Ez az angiogenézis , ha ez van akkor a daganatos sejt már megtudja oldani az utánpótlást ha plusz erek vannak .
A lizin ugyanolyan aminosav mint az arginin csak a lizin finom - unami íze van - ezzel lehet az embert is manipulálni , ízfokozóként használják is . Ha 10 gr lizint megeszünk az úgy működik a bélben hogy gyorsan fel akar szívódni , és ezért a szervezetből elvonja a transzporter fehérjét . Az argininnek ugyanaz a transzporter fehérjéje mint a lizinnek , és ezáltal az arginin mozgása blokkolva lesz a szervezetben . Az argininhiánynak a szervezetben szerepe van a csecsemőmirigysorvadás , bélnyárkahártya , gyomornyálkahártya sérülés , , vese meg májprobléma . A következő lépés ha a daganatos sejteknél arginin hiány van szervezetben akkor a sejtes immunitásban hiányzik a nitrogénmonoxid . Az argininhiány szerepet játszik az inzulinrezisztenciában , az immunrendszer működésében , a sebgyógyulásban a cukorbetegségben , a daganatos betegségekben .
Magyarországon ma kb. 1 millió cukorbeteg van a járulékos betegségekkel eggyütt és kb. ugyanennyi fejfájós , migréntől szenvedő beteg van , ebből Budapesten 240 000 , egyébként a lakoság 12 % - a . A bél-agy tengely eddig nem igazán kapott kellő odafigyelést , a betegségek kialakulása , oksági kezelések révén ez összekötődik.
A belek beidegzését végző ún. bél idegrendszer bonyolultsága magával az aggyal vetekszik – innen a második agy elnevezés. A két rendszer egymással képes kommunikációra a bolygóidegen keresztül.
Tovább bonyolítja a képet, hogy a bél baktériumai is becsatlakoznak a rendszerbe , lévén, hogy ők is termelnek neurotranszmittereket, mint dopamin, szerotonin és GABA. A szerotoninről leginkább a boldogság ugrik be a többségnek, azonban a bél idegrendszerben is egy fontos ingerületátvivő anyag, fontos szerepe van a perisztaltikában.
A bél idegrendszerben több szerotonin receptor van, mint az agyban? Talán ezért se jó ötlet a pszichiátriában az SSRI gyógyszerek használata. Ezek a gyógyszerek a szerotonin visszavételét gátolják a szinaptikus résből. Az eredeti terv arról szólt, hogy mindezt az agyban szerették volna elérni, de nem lehetsz okosabb a természetnél. A hatás nyilván a belekben is megjelenik és a magas szerotonin szint eleinte fokozott perisztaltikát, azaz hasmenést okoz (esetenként hányinget), majd a hosszasan magas szerotonin miatt az idegsejtek érzéketlenek lesznek, és lassul a perisztaltika. Nem véletlen, hogy a régóta SSRI-t szedők gyakran számolnak be székrekedésről. Ez és az orgazmuskészség zavara nem teszi népszerűvé az SSRI-okat, a kedvező marketing ellenére sem
Jóval ésszerűbb gondolat a mikrobiomot rendbe tenni, azaz az emberi bélflórában megtalálható jótékony törzsek pótlására helyezni a hangsúlyt. Ezek közül azokat, amelyek jótékony hatással vannak a pszichés állapotra pszichobiotikumoknak hívjuk.
Visszakanyarodhatunk persze oda is, hogy hol rontottuk el, honnan is jött a baj?
Nos a mikrobiom összetételét befolyásolhatjuk étkezéssel. Az ultrafeldolgozott és magas szénhidrát tartalmú étkezés képes diszbiózist okozni, és hogy nehezebb legyen kiszabadulni ebből az állapotból, megváltozott mikrobiomunk, csak akkor áraszt el minket szerotoninnal, ha jól tartottuk, „junk food-on”
Visszakanyarodhatunk persze oda is, hogy hol rontottuk el, honnan is jött a baj?
Nos a mikrobiom összetételét befolyásolhatjuk étkezéssel. Az ultrafeldolgozott és magas szénhidrát tartalmú étkezés képes diszbiózist okozni, és hogy nehezebb legyen kiszabadulni ebből az állapotból, megváltozott mikrobiomunk, csak akkor áraszt el minket szerotoninnal, ha jól tartottuk, „junk food-on”
A stressz is befolyásolja a mikrobiom összetételét , A stressz hatására az agyalapi mirigy-mellékvese tengely aktiválódása révén stresszhormonok szabadulnak fel, melyek közvetlen hatással vannak a mikrobiom összetételére, azt megváltoztatva a bélfal áteresztőképességének növekedését eredményezik. Ugyanakkor ez a kapcsolat a másik irányban is működik, dysbiosis és bél-permeábilitás növekedés esetén aktiválódik az agyalapi mirigy.
Tovább árnyalhatjuk a képet a glutén és a lektin fogyasztás kapcsán is, hiszen ezek áteresztő bél szindrómát okoznak, ami, gyulladással járó folyamat, és szintén megemlíthetjük ugyanezen anyagok hatását a vér agy gát áteresztés kialakulásában.
Tovább árnyalhatjuk a képet a glutén és a lektin fogyasztás kapcsán is, hiszen ezek áteresztő bél szindrómát okoznak, ami, gyulladással járó folyamat, és szintén megemlíthetjük ugyanezen anyagok hatását a vér agy gát áteresztés kialakulásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése