ÖREGEDÉS
vs.
REGENERÁCIÓ
LEMERÜLT AZ AKKUMULÁTOR , ÚJRATÖLTÉS .
Már másodjára csinálta ezt a Blogger hogy posztolást írogatva egyszercsak minden figyelmeztetés nélkül törlődik minden és sehogyan sem lehet visszaállítani . A segítségkérésre adott tanácsok nem működnek , mitsem érnek , nagyon berágtam , de aztán belenyugodtam a változtathatatlanba , ... Játszd újra Sam , ... , persze csak akkor ha igazán fontos , ...
Valahol olvastam valami gondolatébresztőt a mitokondriumok megfogyatkozásáról és ezeknek a regenerálásáról , ... na ennek utánanéztem .
A mitokondrium külső membránja henger vagy gömb alakot vehet fel, míg a belső membrán egy redőzött, nagyobb felületű határt képez. A belső membránon belül található a gélszerű alapállomány, a strukturált víz, ami negatív töltéssel bír. Ezzel szemben a két membrán közötti tér töltése pozitív. Ezért tud egyfajta akkumulátorként működni a mitokondrium.
Az alapállományban játszódik le a cukrok és zsírok oxidációja, amelynek eredményeként a citromsav ciklusból nagy energiájú, igen reaktív elektront hordozó NADH- molekula és CO2 szabadul fel.
Miközben a nagy energiájú elektron áthalad a légzési lánc komponensein, energia szabadul fel, ami protonpumpaként hat és kilöki az alapállományból a membránok közötti térbe a protont.
Így alakul ki a potenciálkülönbség a belső membrán két oldala között. A létrejövő protongradiens mentén a protonok visszaáramolnak a membránhoz, és egy ATP szintetáz molekulán keresztül visszajutnak az alapállományba. Ez a visszaáramlás, mint egy turbinalapát esetében energiát szabadít fel, azaz ATP-t termel.
Egy-egy sejtben, energiaigényétől függően 100-2000 mitokondrium is található. Ahogy változik a sejt energiaigénye, úgy csökken vagy növekszik a mitokondriumok száma. ... Ezért a mitokondriumok képesek összeolvadni, ezáltal megfogyatkoznak, vagy szükség szerint osztódni is képesek, ilyenkor növekszik a számuk. Vannak energiazabáló szerveink, ilyen a szív, az agy, a máj és az izomzat. A szívünk naponta kb. 10 tonna vért továbbít, s ehhez naponta 6 kg ATP-t állít elő. Az egész test kb. 160 kg ATP-t termel és használ fel naponta. A mitokondrium működéséhez, akárcsak az erőművekéhez, oxigénre van szükségünk. Amikor lélegzünk, valójában a mitokondriumok számára szívjuk be a levegőt, amikor táplálkozunk, annak jó részét a mitokondriumok "égetik" el, hogy energiát nyerjenek belőle. Hogy mennyire energiafüggő a testünk, azt jól mutatja, hogy oxigén nélkül alig egynéhány percet bírunk ki. Ha elfogy az oxigén, leállnak az erőművek és a test meghal. Van némi anaerob energiatermelés, amely nem a mitokondriumban, hanem a sejtfolyadékban megy végbe, de ez csak pár másodperces "termeléskiesést" képes áthidalni. Ennek részben az is az oka, hogy az anaerob energiatermelés kis hatékonyságú. Míg egy glükóz molekulából a mitokondrium 30-32 ATP-t állít elő, a glikolízisnek nevezett anaerob folyamatban egy glükóz molekulából mindössze 2 ATP keletkezik. Amúgy a ráksejtek nagymértékben hagyatkoznak erre az energianyerési eljárásra, ez viszont roppant cukorigényes. Ezért is szokták mondani, hogy a "cukor táplálja a rákot". De fontos itt rögtön leszögezni, hogy a mitokondriumok zsírokat és fehérjéket is felhasználnak energianyerésre, sőt a szívizom energiája 80%-át zsírokból nyeri, azaz teljesen téves az az elterjedt nézet, hogy a "szervezet üzemanyaga a szénhidrát".
A táplálkozás, légzés vagy a bőrkontakt során szervezetbe bejutó anyagok bekerülnek a testben lejátszódó körforgásokba, és így eljutnak a mitokondriumokba is. A nem megfelelő minőségű anyagok “befüstölik”, vagy akár el is tömíthetik a mitokondriumban található nanomotorokat, ami hatásfok csökkentést, vagy megsemmisülést eredményez. A kevésbé rossz eset melléktermékei pedig a szabadgyökök, amelyek további életellenes folyamatok indikátoraiként rodeóznak a testedben.
Kutatások bizonyították, hogy a szénhidrátok is ilyen hatással vannak a mitokondriumokra, ezért érdemes inkább az egészséges zsírok fogyasztására törekedni, amelyek tiszta energiaforrásként működnek. A zsírok oxidációja nem jár szabadgyök termeléssel, míg a szénhidrátoké igen.
Sokan évek óta ketogén étrenden élnek, azaz zsírokon és fehérjéken kívül nem igen fogyasztanak mást, mégis élnek és virulnak és egyesek még olimpiai csúcsokat is döntenek. Nem mondok újat azzal, ha azt mondom, a szervezet valódi igénye és a szénhidrátalapú nyugati étrend köszönő viszonyban sincs egymással.
A táplálkozás része a folyadékfogyasztás is. A mitokondriumok esetében ez egy igen érdekes kérdéskör, hiszen a lejátszódó biokémiai folyamatok révén igazából előállítja a szükséges mennyiségű vizet. Egyes számítások szerint ez az újra és újra előállított vízmennyiség 7.000 liter is lehet naponta.
Ettől függetlenül, a jó minőségű tiszta vízre szüksége van az emberi testnek, hiszen számos élettani folyamatban részt vesz. És mint tudjuk jól a vese munkájának, a légzésnek vagy az izzadásnak köszönhetően van veszteség is jócskán, amit pótolni kell.
Amit érdemes a vízzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a mitokondriumokon is átáramlik az elfogyasztott víz, amelyben természetes módon deutériumcsökkentett víz keletkezik. A deutérium a hidrogén nehéz atomja, ami méreténél és reakcióképességénél fogva játszi könnyedséggel roncsolja szét a nanomotorokat.
Az életkor előrehaladtával a mitokondriumok szaporodása természetes módon lassul, azért megfontolandó a védelmük akár a deutériumcsökkentett víz fogyasztásával is. A téma egyik legismertebb szakértője dr. Somlyai Gábor, akinek a fő szakterülete a rákgyógyítás.
Douglas Wallace kutató szerint a civilizációs betegségek és az öregedés a mitokondriális károsodások felhalmozódásával függenek össze (Wallace, 2005). Ezt támasztja alá, hogy ezek a betegségek 40-50 éves kor körül jelentkeznek és a fizikai romlás is 50-60 körül kezdődik el igazán.
Minden szövetünk nagy sejttartalékokkal rendelkezik, mondhatni, minden szervünkben a normál működéhez szükséges sejtnél jóval több van. Ezek, az életkor előrehaladtával felhalmozódó mitokondriális károsodások miatt fokozatosan pusztulnak, de egészen addig, amíg számuk nem csökken a normál működéshez szükséges küszöb alá, tünetet nem okoznak. Amikor az immunrendszer már nem boldogul a folyamatosan keletkező ráksejtekkel, amikor a szívizom már gyengévé válik a vérkeringés fenntartásához, amikor már annyi bétasejt pusztult el, hogy elégtelen az inzulintermelés, akkor jelentkezik a rák, a szívelégtelenség vagy az inzulinpótlás szükségessége .
A civilizációs betegségek és a nyugati ember túlzott élelmiszerbősége és mozgáshiánya nyilvánvalóan összefügg. Wallace szerint a bőség mitokondriális szinten úgy jelentkezik, hogy folyamatosan érkezik az elégetni való "nyersanyag", viszont a megtermelt ATP nem használódik el. Mivel az ATP termeléséhez ADP (Adenozin difoszfát) szükséges, ami az ATP felhasználásakor keletkezik, egy idő után ADP hiány keletkezik, és zavar támad a mitokondrium működésében, mert az már csak öncélúan dolgozik tovább, mértéktelenül termelve a szabadgyököket. A szabadgyökök pedig folyamatosan rongálják a mitokondriumot, az mtDNS-t és magát a sejtet is.
Bruce Ames "triage", azaz "prioritási sorrend" teóriája szerint, ha a szervezet nem jut megfelelő mennyiségben mikrotápanyagokhoz, akkor a mindennapi túlélésre koncentrál, míg megfelelő ellátottság esetén az élethosszabbító folyamatokat is tudja működtetni (Ames, 2018). Egyszerű példával élve, ha valaki nem szed D-vitamint, akkor az immunrendszere alulműködik és a fertőző betegségekkel és a rákkal szembeni védettsége jelentősen lecsökken. D-vitamin nélkül is viszonylag sokáig lehet élni, de az ilyen emberek jelentős részével valamilyen rák fog végezni. Nyilván az ellenkezője nem állítható; aki szed D-vitamint, az még megbetegedhet rákban, hiszen a rák elég sok tényező függvénye. A D-vitamin közvetlenül hat a mitokondriumok működésére, védi őket a szabadgyökök kóros túltermelődésétől (Ricca és mtsi., 2018). Ha már rák, vegyük példának még a szelént. Mivel szelénhiányos a hazai föld - az emberek általában szelénhiányosak. A legmagasabb szelénszintűek 31%-kal kisebb valószínűséggel betegednek meg rákban, mint a legalacsonyabb szintűek és 17%-kal kisebb a kockázatuk a bármilyen okból bekövetkező halálra (Bleys és mtsi., 2008). A szelén fontos szerepet tölt be a mitokondriumok antioxidáns védelmében, súlyos hiánya okozza a Keshan-betegséget, ami szívmegnagyobbodást, majd szívelégtelenségből fakadó halált okoz (Ge és mtsi., 1983).
A K2-vitamin másik jó példája a prioritási sorrend teóriának. A nyugati civilizáció súlyos K2-vitaminhiányban szenved, ám ettől még fantasztikus eredményekre volt képes az elmúlt száz évben is, csak éppen az emberekben már harminc évesen kimutathatók az érelmeszesedés kezdeti jelei, és többségük az 50-es évei után már magas vérnyomásban és érszűkületben szenved. A K2-vitamin tipikusan az egészséges, hosszú élet vitaminja (McCann és Ames, 2009).
A mitokondriumok számát és aktivitását lehet serkenti. A rendszeres mozgás igazoltan megnöveli a mitokondriumok számát, s az egyik nagy jövőnek elébe néző, a mitokondriális működést serkentő anyag a Nikotinamid ribozid, ami az ATP előállításához közvetlenül szükséges NAD+ (Nikotinamid adenin dinukleotid) szintjét növeli meg a sejtekben.
Ha a szervezet energiahiányos lesz ez valójában az öregedés .
Ki akar megöregedni? Senki. Mit teszünk az öregedés ellen? Semmit. Miért, lehet valamit tenni ellene? Nagyon is. A sok közül az egyik kevésbé ismert módszer a mitokondriumok működésének és számának a növelése.
Egyszerűen átlátható, hogy az öregedés egyik alapvető folyamata a szervezet energiatermelésének csökkenése, ami részben annak köszönhető, hogy az arterioszklerózisban tönkremenő érhálózat egyre kevesebb oxigént és tápanyagot képes szállítani a szöveti sejtek mitokondriumai számára. A mitokondriumok számos más módon is károsodhatnak, s így a kor előre haladtával a számuk egyre csökken. Az energiatermelés ugyanis veszélyes folyamat, az ATP termelése során olyan szabadgyökök termelődnek, amelyek magát a mitokondriumot is károsíthatják. Erre alakult ki egy oxidatív hatásokat kivédő rendszer, amelynek hatékonysága -részben a táplálkozás hiányosságai miatt, részben a szervezet elhasználódása révén- az életkorral csökken. Ha egy sejt energiaellátása romlik, a sejt működése károsodik, s végső soron elpusztul. Gondoljunk csak bele, mi történik, ha pl. az agysejtek, izomsejtek, immunsejtek működése csökken? Ez az öregedés folyamata, amely főként azokat a szöveteket érinti, amelyek sok energiát követelnek. Ilyen a szív, az izomzat, az agy, az immunrendszer és a szem retinája. ...
A mitokondriumok fontosságára az orvostudomány 1988-ban figyelt fel, amikor egy sokarcú betegségben, a mitokondriális miopátiában (izomműködés zavar) felfedezték, hogy a mtDNS örökletes sérülése okozza az izomgyengeséget, a szemkárosodást, az epilepsziát, a süketséget és egyéb súlyos tüneteket (Holt és mtsi., 1988). Felmerült az a lehetőség, hogy a legkülönfélébb betegségek vagy éppen bizonyos kiugró tehetségek hátterében a mtDNS különféle mutációi állnak. Az mtDNS mutációs változatait feltérképezték, ezeket haplocsoportoknak nevezik (Richards és mtsi., 2002). A kutatások egyik iránya, hogy a haplocsoportokhoz kössenek betegség kockázatokat.
Fontos hangsúlyozni, hogy a mtDNS változatokhoz köthető betegségek csak kockázatot jelentenek. ... A haploid csoportokhoz, ill. mtDNS mutációkhoz köthető betegségek tehát -ritka eseteket leszámítva- az életmód és a környezet (toxinok, gyógyszerek, stb.) hatására alakulnak ki. ...
Felmerül a kérdés, vajon a mitokondriumok serkentésével nem lehet-e javítani a 2-es típusú cukorbetegségen. Erre már vannak ígéretes eredmények (Trammell és mtsi., 2016).
A szívműködés hatékonyságát jelentősen rontja a magas vércukorszint, mivel a szívizomsejtek is inzulinrezisztenssé válnak, és így a mitokondriumok nem jutnak tápanyaghoz és tönkremennek. Ez magyarázza részben az elhízás és a szívbetegség kapcsolatát (Zhang és mtsi., 2013).
Szívünk egész életünkben folyamatosan pumpálja a vért, így energiaszükséglete az agyéval vetekszik. A szívizomsejtek percenként 60-90-szer húzódnak össze, ehhez rengeteg ATP-t kéne a mitokondriumoknak termelnie. A szívelégtelenség, amelynek tünetei a fáradékonyság, légszomj, az alsó végtagok ödémásodása, mellkasi fájdalom, szívritmuszavar, stb.) leggyakoribb oka a bal szívkamra kitágulása. A mérések szerint ilyen betegekben a szív mitokondriumai 35%-kal kevesebb ATP-t termelnek. Az örökletes szívtágulatban az ATP szintézis 50%-kal csökken le. Mivel a mtDNS 15-ször gyakrabban mutálódik, mint a DNS, és az mtDNS károsodása nem javítódik ki, ezért az élet előre haladtával és a károsító hatások növekedésével a szívizomsejtekben egyre csak halmozódik a hibás vagy működésképtelen mitokondriumok száma. A végeredmény a szívizomsejtek pusztulása, ami azért végzetes, mert a szívizomsejtek nem képesek osztódni, azaz igen korlátozott mértékben képesek regenerálódni(Chaudhary és mtsi., 2011). A károsodást az egyre növekvő -részben a mitokondriumok működésekor keletkező- oxidatív hatások, részben a különféle, a mitokondriumok működését támogató tápanyagok hiánya okozza, ill. az említett mtDNS mutációk. ... A kezelés módját illetően itt említésre méltó a jól ismert Q10, amelynek termelődése az életkorral csökken, s mivel ez többszörös szerepet is betölt a mitokondriumok működésében, ennek pótlása javítja a szív munkáját és lassítja az öregedést is (Hernández-Camacho és mtsi., 2018).
Az Alzheimer betegek 20%-a Parkinson kórban is szenved, s a Parkinson betegek 60%-a dementálódik. Kapcsolat áll fenn a Parkinson betegség és az inzulinrezisztencia, ill. némely népcsoportnál a Parkinson és a cukorbetegség között (Santiago és mtsi., 2014). A Parkinson kórt a substantia nigra és a striátum dopaminerg neuronjainak pusztulása okozza. A betegség, akár csak az Alzheimer, kb. 20 évig fejlődik ki alattomban. A tünetek a dopaminerg neuronok 70%-os pusztulása után jelentkeznek csak. A mitokondriumok szerepére a Parkinson betegségben először az 1980-as években figyeltek fel, amikor kiderült, hogy bizonyos idegmérgek (Exner és mtsi., 2012) gátolják a mitokondriumok légzését. ... A terápiás lehetőségek egyik kutatási iránya a mitokondriumok működésének serkentése (Błaszczyk, 2018). Sajnálatos módon, a Parkinson-betegség kezelésében alkalmazott alapgyógyszerek mitokondrium károsodást okoznak (Neustadt és Pieczenik, 2008). ...
Az öregedés velejárója a növekvő gyulladásszint is. Ennek kiváltója az, hogy a mitokondriumok eredetileg baktériumok voltak, s a károsodott mitokondriumokból olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek a veleszületett immunrendszert aktiválják (Sun és mtsi., 2016).
Természetesen az öregedés folyamatát jelentősen felgyorsítja az egyes szervek és szövetek megbetegedése, amely aztán az egész szervezet összműködését rontja.
A szirtuin fehérjék aktivitását kapcsolatba hozzák az élethosszal. E tekintetben különösen fontosnak tűnnek a mitokondriumokban található szirtuinok, ezek közül is a szirt3 emelkedik ki, mivel serkenti a mitokondriumok energiatermelését. Az idősödő emberekben csökken a szirt3 szintje. Igen érdekesek azok a vizsgálatok, amelyek igazolták, hogy a kalóriacsökkentett táplálkozás, amely nem társul alultápláltsággal (pl. vitaminhiánnyal), növeli a szirt3 mennyiségét és ezen keresztül a mitokondriumok számát és működését. Ezzel ellentétben, az inzulinrezisztencia csökkenti a szirt3 szintjét (Lombard és mtsi., 2011). Az öregedés lassításának a titka tehát a mitokondriális egészség megőrzése.
Igen sok, akár mindennaposan használt gyógyszerek is károsítják a mitokondriumok működését, ezáltal elősegítik betegségek kialakulását, ill. gyorsítják az öregedést. A leggyakrabban szedett gyógyszerek (hatóanyag szerint): sztatinok, aszpirin, ibuprofen, diklofenac, paracetamol, naproxen, metformin, béta-blokkolók, antiepileptikumok (barbiturátok, valproinsav), antidepresszánsok, alprazolam, diazepam, antipszichotikumok, tetraciklinek (Neustadt és Pieczenik, 2008).Kiemelten veszélyes antibiotikumok a quinolonok és fluoroquinolonok (pl. Ciprofloxacin, Levofloxacin, stb.), mert ezek több szervre kiterjedő károsodást, bénulást, halált okozhatnak (Marchant, 2018).
A mitokondriumokban az energiatermelés a citrát- vagy Krebs-ciklusban folyik. Ahhoz azonban, hogy a szénhidrátból, zsírsavakból és aminosavakból ATP keletkezzen, rengeteg "segédanyagra" van szükség. Az egyik legfontosabb ilyen a NAD+ (nikotinamid adenin dinukleotid). A szívizomsejtekben található NAD+ 70%-a a mitokondriumokban található. Ennek hiányában nincs ATP termelés és a sejt elpusztul. Az egyik legismertebb NAD-hiányból fakadó halálos betegség a pellagra, amit a B3-vitamin (nikotinsav) és a triptofán aminosav hiánya okozza.
Mivel a szirtuinok is nagy NAD+ fogyasztók, így érthető, hogy a szervezet NAD+ szintje nemcsak a szervezet normál működéséhez, de a hosszú élethez is elengedhetetlen. Az öregedéssel egyre csökken a NAD-szintézis: ezt kalóriacsökkentett táplálkozással, időszakos koplalással, fizikai aktivitással, ill. NR (nikotinamid ribozid) és NMN (nikotinamid mononukleotid) fogyasztásával lehet ellensúlyozni. A B3-vitamin és a Nikotinamid, sajnos nagyobb dózisban, nem kívánatos mellékhatásai miatt nem alkalmas a NAD-szintézis fokozására, viszont az NR és az NMN iránt növekvő érdeklődés tapasztalható.
Az NMN javítja a neurodegeneratív folyamatokat és a szívbetegséget, fokozza az izomerőt. Hasonló eredményeket kaptak NR alkalmazásával is. Azonban fontos szem előtt tartani, a ráksejtek is használnak energiatermelésre mitokondriumokat, így a NAD+ növelése serkentheti a daganat növekedését (Yoshino és mtsi., 2018).
A betegségek és az öregedés részben visszafordítható, ám senki ne várjon önmagában sikereket tablettáktól és mitokondrium működést serkentő étrendkiegészítőktől. Ha ugyanis életmódunkkal továbbra is pusztítjuk a mitokondriumokat, étrendkiegészítőkkel nem tudjuk a negatív folyamatokat megállítani. A legtöbbet tehát sporttal, csökkentett kalóriájú, a finomított szénhidrátokat teljes mértékben nélkülöző táplálkozással tehetjük.
Minden, ami részt vesz a Krebs-ciklusban, ill. védi a mitokondriumokat az oxidatív sérülésektől, az mitokondriumokat támogató étrendkiegészítőnek tekinthető. Ezekhez átlagos táplálkozással bizonytalan mennyiségben és esetlegesen jutunk csak hozzá.
Magnézium: Alapvető fontosságú, ugyanis az ATP csak magnéziumhoz kötődve hasznosul.
B-vitaminok: Nem csak a NAD előnyagaként ismert B3-vitamin fontos, hanem a B-vitamincsoport szinte összes vitaminja fontos a mitokondriumok működéséhez (Depeint és mtsi., 2006).
D-vitamin: Ismert, hogy a D-vitaminszint szoros kapcsolatban áll az izomerővel, s ennek oka az, hogy a D-vitamin serkenti a mitokondriumok keletkezését és aktivitását (Ryan és mtsi., 2016), ugyanakkor védi a mitokondriumokat a már káros, fokozott oxigén felhasználástól (Ricca és mtsi., 2018).
Acetil-L-karnitin: Része a mitokondrium belső membránjának, serkenti a mitokondrium működését, csökkenti a gyulladást, tartós szedése élethosszabbító hatású (Patel és mtsi., 2010). A szívizomsejtek mitokondriumaiba az ALK viszi be a zsírsavakat. A szívizomzat ugyanis elsősorban zsírsavakból nyeri az energiáját.
Q10: Serkenti a mitokondriumokban folyó elektroncseréket és véd az oxidatív hatásokkal szemben, részt vesz az ATP szintézisében. Hiánya súlyos zavarokat idéz elő a mitokondriumok működésében (Saini, 2011). A sztatinok gátolják a szervezetben a szintézisét (Langsjoen és Langsjoen, 2003).
Resveratrol: Serkenti a mitokondriumok keletkezését, fokozza a szirtuin gének aktivitását, védi a teloméreket, javítja a szénhidrát-anyagcserét, meghosszabbítja az életet (De Paepe és mtsi,., 2017). Azonban rosszul hasznosul és a vérben gyorsan lecsökken a szintje, ezért a tovább aktív pterostilben-t javasolják inkább (Kauffman, 2017)
Glutation: A legfontosabb antioxidáns, amely védi a mitokondriumokat az oxidatív hatásokkal szemben (Marí és mtsi., 2009). Egyesek szeerint szájon át szedve nem hasznosul, de egy újabb vizsgálat ezt cáfolta (Richie és mtsi., 2015). Mindenesetre érdemes N-acetil-cisteint is szedni, mert ez a glutathion előanyaga a szevezetben.
N-acetil-cisztein: A glutation szintézis előanyaga, és önmagában is szabadgyök semlegesítő, kivédi a paracetamol májkárosító hatását (Mokhtari és mtsi., 2017).
(R)-Alfa-liponsav: Mitokondriális tápanyag, koenzim, véd az oxidatív hatásokkal szemben, újra aktiválja az oxidálódott C-vitamint és glutationt, fokozza a mitokondriális légzést, javítja a memóriát és hatásos neuropátiában (Liu, 2008).
Astaxanthin: Védi a mitokondriumokat az oxidatív hatásokkal szemben (Wolf, 2010).
Kreatin: Védi a mitokondriumokat, és ezen keresztül csökkenti a korral járó izomtömeg-csökkenést (Barbieri és mtsi., 2016).
Melatonin: A közhiedelemmel ellentétben ez nemcsak a tobozmirigyben termelődik, és nem csupán "alvás" hormon, hanem aktívan részt vesz a mitokondriumok védelmében az oxidatív hatásokkal szemben (Kauffman, 2017).
A vörös fény serkenti a mitokondriumokban az ATP-szintézist, a regenerációt és csökkenti a gyulladásos folyamatokat.
A 670nm körüli hullámhosszon a vörös fény hatással van a strukturális vízre, és csökkenti a viszkozitását (folyékonyabbá teszi). Ennek köszönhetően a mitokondriumban működő ATP-szintetáz nanomotorok nagyobb fordulaton tudnak dolgozni, mert kisebb a belső súrlódás, a közegellenállás.
Sőt, azt is bizonyították, hogy az oxidatív stressz révén létrejövő szabadgyökök is a strukturális folyadékra hatva gátolják az ATP-szintetáz működését.
A korral járó alvásromlás és az emésztőrendszeri betegségek negatívan hatnak az életminőségre és felgyorsítják idős emberekben a degeneratív folyamatokat.
A melatonin hormon nem csak a pihentető, mély alvásért felelős, hanem azért is, hogy a sejtszervecskék optimálisan működjenek.
A NAD+ egyik legfontosabb szerepe a DNS javításban áll. Nap mint nap a DNS-ünkben számos törés következik be, amit a NAD+-t használó enzimek javítanak ki.
A Nikotinamid adenin dinukleotid (NAD+) egy vegyület, amely megtalálható minden élő sejtben.
Ez nélkülözhetetlen a sejt energiatermelésében. Újabb kutatások azt mutatják azonban, hogy a NAD+ ennél sokkal több (6,8-11,16,17).
Minden sejtben több száz különböző fehérje igényli a NAD+-t a megfelelő működéshez .
A legfontosabb fehérjék a szirtuinok, amelyek a sejt DNS-t védik a különféle károsodásokkal szemben, amik különben a korral járó betegségekhez vezetnének .
A szirtuinok fontos célpontok az öregedést gátló beavatkozásokban
Mivel az életkorral a NAD+ szintje csökken, a szirtuin aktivitás is hanyatlik. A NAD+ szintjének növelése fokozza a szirtuin aktivitását is.
Elősegíti az AMPK-nak, azaz egy enzimnek az aktivitást, amit javítja az anyagcserét és véd az elhízás és a cukorbetegséggel szemben. (AMPK serkentő még a Gynostemma növény kivonata is!
Szabályozza a p53 tumor szupresszor gén működését is, amely kijavítja a sérült DNS-t és megvéd a rák kialakulásától
Gátolja az NF-kB (nuklear faktor-kappa B) fehérje működését, amely a sok betegséghez és az idő előtti öregedéshez kapcsolódó gyulladást hozza létre
Gátolja az mTOR molekuláris komplex működését, melynek abnormális aktivitása hozzájárul sok krónikus betegséghez és az öregedéshez
Ahogy öregszünk, "gúzsba kötjük" az őssejtjeinket (50)Az őssejtek képesek az önmegújulásra
Az őssejtek különböző működő testi sejtekké alakulhatnak
Az őssejtek száma lényegesen nem csökken az öregedéssel
Az öregedés viszont lecsökkenti az őssejtek regenerálódási képességét.
Az őssejtek öregedése hozzájárul az életkorral összefüggő állapotokhoz
Hogyan fiatalíthatók meg az öreg őssejtek?
Az AMPK felturbózásával
Kimutatták hogy az ellagsav képes javítani a mitokondriális DNS /mtDNS / integritást , ami különösen fontos az öregedés során .
Az AMPK csökkenti a túlzott mTORC1/egy fehérjekomplex , amely tápanyag/energia/redox szenzorként működik, és szabályozza a fehérjeszintézist , nevezetesen tápanyag-/energia-/redox szenzorként és a fehérjeszintézis szabályozójaként működik. /
- A sejtek NAD+ szintjének megnövelésével- A szirtuinok aktiválásával (Rezveratrol segítségével)
- A Nikotinamid Ribozid fokozza a NAD+ szintjétA NAD+ magasabb szintje együtt jár a jobb egészséggel és a korral járó betegségek ritkább előfordulásával
Az alacsonyabb NAD+ szint az időskor sok betegségéhez hozzájárul, így pl. az alvászavarokhoz, az anyagcsere betegségekhez, a diabéteszhez, a kardiovaszkuláris betegségekhez és a szellemi hanyatláshoz
A NAD+ szintjét könnyű növelni Nikotinamid Riboziddal, amely a testben NAD+-szá alakul át
Emberekben 300 mg Nikotinamid Ribozid a vörösvérsejtekben 51%-kal növeli meg a NAD+ szintet
A Nikotinamid Ribozid szájon át szedve könnyen felszívódik és jól hasznosul
A Nikotinamid Ribozid és a Rezveratrol: egy hatékony öregedés gátló duó
- A Rezveratrol egy növényi összetevő, amely vörös szőlőben, vörös borban és más sötétszínű gyümölcsben fordul elő
A sok előnyös tulajdonsága mellett aktiválja a szirtuinokat, amelyek kulcsfehérjék a hosszabb és egészségesebb élethez .
De a Rezveratrol képtelen ezt véghez vinni, ha a sejtben alacsony a NAD+ szint. Ezért a NAD+ szükséges a szirtuinok megfelelő működéséhez.
- A megoldás az, hogy a Nikotinamid Ribozid szedésével fokozzuk a NAD+ szintet és ezzel párhuzamosan Rezveratrollal serkentjük a szirtuinok működését.
Hogyan növelhető a NAD+ szint?
Táplálékkiegészítők:
Olyan prekurzorokat tartalmaznak, mint a nikotinamid ribozid (NR) vagy nikotinamid mononukleotid (NMN), amelyek a szervezetben NAD+-á alakulnak.
NAD+ infúzió:
Egyes klinikákban elérhető, tisztán NAD+ koncentrátumból álló infúzió, ami fizikai és mentális állóképességet, valamint jobb alvást ígér.
Egészséges életmód:
Bár a pótlás hasznos lehet, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott táplálkozást, a rendszeres testmozgást és a megfelelő alvást.
Figyelemreméltó új eredmények
1, Az elöregedett mitokondriumok lecserélése és a mitokondriális működés serkentése
A bizonyítékok azt mutatják, hogy a szirtuinok a sejtek karbantartói, s lecserélik az öreg és sérült mitokondriumokat egészséges újakra (28). Ez a folyamat megfiatalítja a sejteket és javítja az anyagcseréjüket, ami fenntartja optimális működésüket.
Mivel a szirtuin aktivitás a NAD+ függvénye (ami viszont a korral csökken), a Nikotinamid Ribozid segít megőrizni a sejtek működését.
A NAD+ szintjének Nikotinamid Riboziddal való megnövelése fokozott mitokondriális működést eredményez
- A megfiatalított öregedő csontvelősejtek segítenek fenntartani az immunfunkciókat és megelőzi a csontvelő alulműködését és az ebből fakadó betegségeket .
- Javítja az izomműködést és lecsökkenti az izom működészavarait, mint az izomsorvadás egy állatmodellje bizonyítja és , ...
- Csökkenti a máj gyulladását és serkenti a mitokondriumok születését egerek májában
2, Megfiatalítja az őssejteket
Az egészséges őssejtek azért szükségesek, hogy kicseréljék a halott vagy haldokló sejteket működő újakra. Ám az őssejtek is öregszenek és diszfunkcionálissá válnak idővel, ami a szövet károsodásához és megnövekedett betegségkockázathoz vezet .
A Nikotinamid ribozid szedése segíthet ezen. Idős egerekben a Nikotinamid ribozid visszaállította a NAD+ szintjét, ami javította a mitokondriális működést és megfiatalította az őssejteket az izomzatban. Ugyancsak megelőzte a izomzat, a bőr és az agysejtek károsodását . ...
A Nikotinamid ribozid megközelítőleg 75%-kal növelte meg a bél őssejtjeit, elősegítve a bélsérülés gyógyulását. Ebből az eredményből kedvező következtetések vonhatók le idős emberek számára, akik emésztőszervi problémáktól szenvednek.
NAD+ az egészséges, hosszú életért
- A NAD+ nélkülözhetetlen kofaktor több száz sejtfolyamathoz
- A szirtuinok, melyek a sejtek védelmét szolgálják, kapcsolatban állnak a hosszabb élettel és védenek a betegségekkel szemben, de működésükhöz optimális NAD+ szint szükséges
- A NAD+ szintje az életkorral csökken, ami felgyorsítja az öregedést. A Nikotinamid ribozid segít megnövelni a NAD+ szintet.
- A megnövelt NAD+ szint javítja a mitokondriális funkciókat, egészségesebb őssejteket eredményez, amely megfiatalítja a szöveteket és megnöveli az élethosszt.
- A NAD+ maximalizálása védi a szöveteket az öregedés hatásával szemben és lecsökkentheti a korral járó megbetegedéseket, mint a szellemi hanyatlást, a kardiovaszkuláris és az anyagcsere betegségeket
A NAD+ széleskörű pozitív hatásai
A NAD+ szintjének növelése az egészséggel kapcsolatos több területen fejti ki pozitív hatását.
Élethosszúság
Az étrendkiegészítő emberi élethosszra gyakorolt hatását nehéz vizsgálni, mivel az ember átlagos életideje igen hosszú. De számos élőlény esetében bizonyították a vizsgálatok, hogy a NAD+ szintjének növelése meghosszabbítja az életet .
Az élesztőgomba egy egysejtű, rövid élethosszal. A Nikotinamid Ribozid javította a sejt osztódási kapacitását.
Fizikai teljesítmény
Egy friss kutatásban idős emberekben a NADH (a NAD+ egyik formája) szintje 59%-kal megemelkedett, alig két órával a Nikotinamid ribozid bevételét követően, s eközben az oxidatív stressz szintje meg lecsökkent. Ebben a vizsgálatban a férfiaknak 8%-kal javult az izomereje és 15%-kal csökkent a testedzés okozta fáradtság.
Az agy egészsége
Az Alzheimer betegség egérmodelljében az állatok Nikotinamid ribozid hatására javulást mutattak .
Egy még frissebb vizsgálatban a Nikotinamid ribozid visszafordította a kognitív hiányosságokat és javította a memóriát is. Az Alzheimer betegeknél látható amyloid plakkok száma is csökkent az egerek agyában.
Elhízás és anyagcserezavarok
A szirtuinok javítják az anyagcserét és segíthetnek a hízás, a metabolikus szindróma és a II. típusú cukorbetegség kivédésében .
A Nikotinamid riboziddal felfokozott szirtuin aktivitás serkenti az anyagcserét és megelőzte egereknél a súlyfelesleg felszedését .
A II-es típusú cukorbetegség állatmodelljében ez a felfokozott anyagcsere segített a vércukor szabályozásában és védelmet nyújtott a magas vércukor okozta károsodásokkal szemben .
Kardiovaszkuláris egészség
A serkentett anyagcsere és az alacsonyabb testsúly segít a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát lecsökkenteni.
De a Nikotinamid ribozid még többet is tesz a kardiovaszkuláris egészségért. ...
Ötven éves korban a NAD+ szintje 40%-kal, 80 éves korban már 90-98%-kal alacsonyabb mint 21 éves korban.
A szívelégtelenség kockázata az életkorral arányosan nő.
A friss vizsgálatok azt mutatják, hogy a Nikotinamid Ribozid védi a kardiovaszkuláris rendszer szerveit és védi a szöveteit a kardiovaszkuláris betegségek hatásaival szemben.
Rendesen, ha egy szövet nem jut elég vérhez valami betegség következtében, a szövet elhal, ahogy szívinfarktusban vagy sztrókban történik. A vizsgálatok szerint a Nikotinamid Ribozid hozzásegíti a szöveteket ahhoz, hogy lecsökkentsék az ilyen típusú károsodások hatását és elősegítik a szövetek regenerálódását
Hogyan javítja a NAD+ az alvást?
Nem titok, hogy időskorra felborul az alvásmintázat.
Sok probléma a cirkadián (napi) ritmus zavarából fakad, amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusát.
A NAD+-nak megvan az a képessége, hogy a SIRT1 fehérje serkentésén keresztül képes újra egyensúlyba hozni a cirkadián ritmust.
A megnövekedett NAD+ szint növelheti a SIRT1 és más szirtuinok szintjét, ami helyreállítja az alvás-ébrenlét ciklust.
A nikotinamid ribozid alkalmazása.
Ez a B3 vitamin egy természetes formája, amely a táplálékunkban csak nyomokban fordul elő. Következésképpen a jelentős szintnövelésnek az egyetlen módja az étrendkiegészítő formában való szedése.
A kutatások azt mutatják, hogy a szájon át szedett nikotinamid ribozid jól felszívódik és jól hasznosul, és bizonyítottan megnöveli a testben a NAD+ szintet .
Egy vizsgálat azt bizonyította, hogy a NAD+ normál alapszintjéhez képest a négy héten át szedett 250 mg vagy 500 mg nikotinamid ribozid a NAD+ szintjét a vérben 40 illetve 90% -kal növelte meg .
Visszatérve a mitokondriumokhoz nem lehet elégszer hangsúlyozni hogy :
Krónikus vércukor emelkedés és inzulinrezisztencia esetén mitokondrium pusztulás figyelhető meg .
Bizonyos ételek nem csak javítják a mitokondriumok működését , de képesek arra is hogy teljesen újjat hozzanak létre .
1. szójabab , ... a szójában található egy különleges vegyület ez a genistein , - izoflavon tipusu polifenol , egyfajta antioxidáns , ... serkenti a piogenezist , a mitokondrium képződést - , növeli az inzulinérzékenységet , ezzel tehermentesiti a hasnyálmirigyet , azt is kimutatták hogy hatására az izmok elkezdték hatékonyabban égetni a zsírsavakat . ... Ez azért fontos mert az intramuszkuláris zsír felhalmozódása közvetlenül kapcsolódik az inzulinrezisztenciához . ... A szója ráadásul teljesértékű fehérjét is tartalmaz , ... minden esszenciális aminósav benne van .
A genistein természetes forrásai közé tartozik a tofu, a lóbab, a szójabab, és a csillagfürt.
Tudni kell hogy a szója un. antinutriens vegyületeket tarrtalmaz úgy mint : a lektinek , a fitátok , a proteázgátlók , oxalátok és szapionok . Szerencsére az antinutriensek nagy része az ételek elkészítése során hatástalanná válik.... A szójaalapú élelmiszerek megszokott mennyiségben fogyasztva, egy változatos étrend részeként nem jelentnek veszélyt, csak néhány, ezekre az anyagokra különösen érzékeny embernél okozatnak gondot.
Egy szakirodalmi áttekintés szerint kevés a bizonyíték arra, hogy a szója károsan befolyásolná a pajzsmirigy működését egészséges egyénekben. Azoknak viszont, akik szóját esznek, különös figyelmet kell a megfelelő mennyiségű jódbevitelre fordítaniuk.
A szója az egészségügyi és környezeti hatásairól szóló mítoszok ellenére rendkívül sokoldalú és tápláló élelmiszer, számos élettani előnnyel és gazdag kulináris potenciállal. A szója rendszeres fogyasztása csökkentheti a vércukorszintet, ...
A XI-XII. századi Kínában rájöttek, hogy a szóját hőkezeléssel és erjesztéssel ehetővé lehet tenni. Kínából jutott el Japánba és más távol-keleti országokba, ahol mára már alapvető élelmiszernek számít. Európában csak a XVIII. században vált ismertté.
A szója 45 százalék fehérjét tartalmaz, amelynek biológiai értéke megközelíti a húsét.A szója gazdag kálium-, magnézium-, vas- és E-vitamin-forrás. Nincs benne koleszterin, sőt a préselt szójababból kivont szójaolaj jelentős része a koleszterinszintet csökkentő linol és linolénsav. Nagy mennyiségben tartalmaz lecitint. A lecitin segít lebontani a zsírokat, bizonyítottan jótékony hatással van a máj és az agy működésére.
A felnőtteknek is célszerű fokozottan odafigyelni a szójafogyasztásra, kizárólag ellenőrzött alapanyagból készült, fermentált szójatermékeket érdemes fogyasztani.
Mennyi szóját együnk?
Napi egy szójatermék, mint például szójajoghurt, vagy egy pohár szójatej bőven elég. A hangsúly inkább a rendszeres fogyasztáson van. Amikor májkrémet, húskonzervet vagy bármilyen húskészítményt vásárolunk, biztosak lehetünk benne, hogy a termék több-kevesebb szóját tartalmaz. Nemcsak olcsóbb, mint a valódi hús, de állományjavító hatása is van. Utóbbi tulajdonsága miatt a cukrászatban és a sütőiparban is használják. A szójából készült ételek hasi diszkomfortérzést, gázképződést okozhatnak.
A „Food and Drug Administration - FDA” elnevezésű egyesült államok-béli egészségügyi szervezet, 50 egymástól független tanulmány kielemzése után napi 25 grammban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójaprotein mennyiségét. Ez körülbelül 300 gramm tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.
A világon termesztett összes szója csak kb. 2%-a kerül emberi fogyasztásra, a többit az ipari állattenyésztés használja fel.A szója a leginkább génkezelt növény, emiatt termeszthető a világ szinte minden pontján. A hazai szabályozás szerint nálunk tilos GMO-szóját emberi fogyasztásra értékesíteni és termeszteni, de ez csak a jogszabály – senki sem ellenőrzi. Gyakorlatilag ma már minden szója valamilyen szinten génmódosított és az állatokat szinte kizárólag GMO-s szójával etetik.
Szójaszósz kínai eredetű fűszer. Hagyományosan legalább két évig erjesztett, főtt szójababból készül, különböző ízesítők hozzáadásával. Ízesítőként, ízfokozóként, só pótlásra használják.Tempeh – Tradicionális indonéz élelmiszer, amelyet erjesztéses, fermentációs eljárással állítanak elő. Az egész szójababból készül meglehetősen bonyolult, munkaigényes folyamattal főzik, majd egy gomba spórájával oltják be és így érlelik. A miszó Japán élelmiszer. Gyakorlatilag egy szójapaszta, amit hetekig, de akár több évig is érlelnek. A pasztát vízzel keverve „alaplé”-ként, ízfokozóként használják levesek és más ételek készítéséhez. Mint látható hagyományosan mindig érlelve, erjesztve, csíráztatva használják a szóját. A hozzáadott gombák, baktériumok segítségével, vagy az akár évekig történő érlelés során a szójában levő méreganyagok legnagyobb része lebomlik és így válik emberi fogyasztásra is alkalmassá.Ázsiában a szója mindig csak kiegészítőként szerepelt az étkezésben, sohasem fogyasztották rendszeresen és nagy mennyiségben.
Általában a szója megítélése ellentmondásos , ... jelentős mennyiségben génmódosított (50%) , ezért fogyasztását csak óvatosan , mértéktartóan tudom javasolni .
Miért is foglalkoztam ilyen hosszan a szójával ? ; ... - azért mert megítélésé még mindig erősen ellentmondásos , ezért csak óvatosan vele , ... a kutatásoknak és a véleményeknek csak a felét lehet komolyan venni , ... mert nagyon erős a mezőgazdasági és az ipari lobbi , de a kereskedelmi nyomás sem elhanyagolható , ...
2. a kakaóbab , az igazi jóminőségű étcsokoládé alapanyaga , ... a min. 80 % os változat elenyésző cukortartalommal . A kakaóbab teli van egy epikatechin nevű polifenollal , ez a vegyület serkenti molekuláris szinten a nitrogénmonoxid termelését az érfalakban . A nitrogénmonoxid egy fontos jelátvívő molekula , ami kitágítja az ereket , javítja a vérkeringést ezáltal több oxigén jut el a sejtekhez , beleértve a mitokondriumokat is . De az epikatechin ennél sokkal fontosabb , aktiválja a sirt1 enzimet * , ...
* A SIRT1 egy, az emberi szervezetben található, NAD+-függő fehérje-deacetiláz enzim, a szirtuinok családjának tagja, amely számos élettani folyamatot szabályoz, mint például az öregedést, az anyagcserét, a DNS-javítást, a gyulladást és a sejtciklust. Fő feladata az acetilcsoportok eltávolítása a hiszton- és nem hisztonfehérjékből, így befolyásolva a génexpressziót és a sejt funkciókat. Mivel kulcsszerepe van a sejtanyagcsere és az öregedés szempontjából, a SIRT1 aktivitásának szabályozása fontos lehet bizonyos betegségek, például a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében.
... ez az enzim kulcsszerepet játszik a mitokondriális genezisben és a sejtek stressztűrő képességének a javításában . ... Azt is megfigyelték hogy javítja az erek endotél funkcióját , ez azt jelenti hogy az erek rugalmasak maradnak és hatékonyan szállítják a vért . Az epikatechin javítja a kognitiv funkciókat is , ez azért van mert az agy rendkívül energiaigényes szerv , a test összes energiájának kb. 20%-át fogyasztja , pedig csak a testtömeg mindössze 2 %-át teszi ki .
3. a kávé , ... a kávébab is tele van polifenolokkal , amelyek bizonyítottan jótékony hatással vannak a mitokondriumokra . A kávé több mint 1000 különböző vegyületet tartalmaz , de a mitokondriumoknak a legfontosabb a klorogénsav és a koffein . A klorogénsav egy erős antioxidáns ami védi a mitokondriumokat az oxidatív károsodástól , ... a koffein nemcsak az idegrendszerre hat hanem közvetlenül befolyásolja a mitokondrium funkciót . Úgy működik hogy molekuláris szinten gátolja az adenozin receptorokat , ami a fáradság okozásáért felelős , amikor felhalmozódik az agyban . De a koffein ettől sokkal többre képes , serkenti a ciklikus AMP , - ciklikus adenozin monofoszfát termelését , ami egy fontos jelátvívő molekula . CAMP molekula aktiválja a protein kináz nevű enzimet , ami viszont bekapcsolja mitokondriális biogenezis folyamatait , és új mitokondrium termelődik . ... A kávé nem csak az agyat pörgeti föl , hanem a sejtek energiatermelését is , növeli az oxigén fogyasztást a sejtekben , serkenti a mitokondriális funkciót és fokozza az ATP termelést . Kimutatták hogy a kávéfogyasztás után átlagosan 15%-al nőtt a mitokondriumok működésének a hatékonysága . A kávé ráadásul javítja a zsírégetést is , ... serkenti az un. lipolizist , vagyis a zsírsejtek zsírtartalmának a felszabadítását . Ez a zsír aztán a mitokondriumokba kerül , ahol energiává alakul a sejtek számára . Ezek az előnyök kizárólagosan a feketekávéra érvényesek cukor és tej hozzáadása nélkül , amelyek csökkentik ezeket a pozitív hatásokat .
4. a bogyós gyümölcsök , ... Áfonya , málna , szeder , eper , ribizli , som , köszméte , kökény , fekete berkenye , ... Ezek valóságos antioxidáns bombák , ... tele vannak antociánokkal , ez egy másik típusú polifenol , ami védi a mitokondriumokat a káros szabadgyökök támadásától . Az antociánok azok a vegyületek amik a bogyós gyümölcsök sötét színéért felelősek , minnél sötétebb színű a gyümölcs annál több antociánt tartalmaz . Ezek a gyümölcsök nemcsak antioxidáns hatásúak , hanem gyulladás csökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek . A krónikus gyulladás az egyik fő oka a mitokondriális károsodásnak , ezért az antociánok védelmet nyújtanak ezen folyamatok ellen . A szabadgyökök olyan instabil molekulák amelyek károsítják a sejteket , a mitokondriumokat is és felgyorsítják az öregedési folyamatokat . ... A mitokondriumok különösen érzékenyek a szabadgyökök támadására , mert ott keletkezik a legtöbb ATP , és ez a folyamat természetesen is termeli a szabadgyököket * .
* A szabadgyökök nagy reakcióképességű, rövid életű molekulák, és képesek a test bármelyik anyagában kárt okozni. Olyan kis részecskékről van szó, amik folyamatosan egy másik elektron után kutatnak, hogy új párt hozhassanak létre. Mivel a legkülső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak, így könnyen és gyorsan reakcióba lépnek más vegyületekkel, mivel nagy intenzitással keresnek párt maguk számára. Ezeket az elektronokat szervezetünk egészséges sejtjeiből veszik el. A szabadgyökök kárt okozva a sejt magjában megakadályozzák a sejtek normális működését.
Az oxidatív stressz a labor tesztekben nem látszik ez arról szól hogy miközben a mitokondriumok energiát termelnek , akkor egyfajta füst képződik , ... ezek olyan molekulák amelyek károsítják az összes többi dolgot amivel kapcsolatba kerülnek , akár a fehérjék , akár a DNS , akár a sejtnek a membránja , ... Tehát nagyon sok kárt okoznak , ezek elhárítására kellenek az antioxidánsok , amik megkötik ezeket .
Az áfonya különösen gazdag a pterostilben* nevű vegyületben , ami aktiválja megint csak a Sirt1 nevű enzimet . ....
* A pterostilben egy természetes, polifenol vegyület, amely szerkezetében és hatásában hasonlít a resveratrolhoz, de jobban felszívódik a szervezetben.
Ez ugyanaz az enzim mint az epikatechin is aktivál a kakaó esetén . A pterostilben úgy működik mint egy természetes kalóriakorlátozó vegyület . A kalókorlátozásról tudjuk hogy ez az egyik leghatékonyabb módja a mitokondriális egészség javításának , az élettartam meghosszabbításának . Ez történik böjtöléskor . A bogyós gyümölcsökben lévő antioxidánsok nem csak semlegesítik a szabadgyököket hanem serkentik a sejtek saját antioxidáns védelmi rendszerét is ami a sejtek természetes védelmét képezik az oxidatív stressz ellen . A málna különösen gazdag ellagsav-ban , ami egy másik erős antioxidáns , és ez nemcsak védi a mitokondriumokat , hanem serkenti azok regenerációját is .
Kimutatták hogy az ellagsav képes javítani a mitokondriális DNS /mtDNS / integritást , ami különösen fontos az öregedés során .
5. a ginseng , ... Ginseng - természetes energia löket.
Aki fáradt és kimerült , annak igazi csodaszer lehet!
Tipp: A szibériai ginzeng kevésbé pörget , a koreai egy kicsit erősebb - válassz , ami jobban passzol hozzad!
6. zöldtea , ... Segítenek a sejtek méregtelenítéseben.
Kapszulában is elérhető , ha nem szereted a teát kortyolgatni
7. Ashwagandha , más néven "indiai ginzeng" - a nyugalom nagykövete !
Ez a gyógynövény nemcsak a stresszt csökkenti , hanem az energiát is növeli . Segít az alvásban is, ami fontos a sejtek regeneráciojahoz !
A nyugodt légzés, meditáció és természetközeli életmód segíti a mitokondriumok túlélését.
„Megengedhetik-e a biológusok maguknak, hogy – mert járatlanok a kvantummechanika bonyodalmaiban – elkerüljék az elektronok dimenzióját? Jelenleg nagyon kicsi azoknak a száma, akik mindkét tudományhoz, a biológiához és a kvantummechanikához is értenek. Lehet, hogy az emberi élet és az emberi agy korlátozott volta miatt ez a szám sosem lesz nagyon nagy. Mindkét tudomány teljes elmét és teljes életet követel. Ezért, legalábbis ma, a fejlődés valamiféle hibridizációtól függ.” /Szent-Györgyi Albert – Tudományos pályámról/
Tehát aki „csak” a hormonok, szénhidrátok, zsírok szintjén gondolkodik, az jobbesetben részigazságokat kap, rosszabb esetben téves következtetéseket vonhat le az élővilág működéséről.
„Azok, akiket nem sokkol, amikor először találkoznak a kvantummechanikával, valószínűleg nem értették meg.” (Niels Bohr – Nobel díjas dán fizikus) A kvantummechanika világa meglehetősen furcsa és okoz egy kis fejtörést a kézzelfogható…
Na és ezen a ponton következik egy másik fejezet : A KVANTUMBIOLÓGIA , ... a folytatásban , ...
De van itt valami ami olyan bizalomkeltő :
Fűszeres tofu és quinoa
Adagok2
Hozzávalók
- 300 g quinoa
- 1/2 fej brokkoli
- 1/4 fej karfiol
- 1 evőkanál kókuszolaj
- 200 g kemény tofu
- 1/2 teáskanál tabasco szósz
- 1 evőkanál szójaszósz
- 2 gerezd fokhagyma (zúzott)
- 1 teáskanál szezámolaj
- 1 evőkanál szeletelt mandula
- 1 evőkanál mazsola
- 1 teáskanál friss koriander (apróra vágva)
Utasítás
- Egy lábasban öntsünk forrásban lévő vizet a quinoára (1 rész quinoa, 2 rész víz), fedjük le, és főzzük lassú tűzön 10 percig, vagy amíg a quinoa magjainak közepe átlátszó nem lesz.
- A brokkolit és a karfiolt rózsáira vágjuk, majd 5 percig pároljuk.
- Olvaszd fel a kókuszolajat egy serpenyőben közepes lángon.
- A tofut kockákra vágjuk, és kókuszolajban pirítjuk, amíg a széle ropogós nem lesz.
- Add hozzá a tabasco szószt, a szójaszószt és az összezúzott fokhagymát, és főzd még néhány percig.
- Öntsd le a quinoa tetejét a vízzel, majd keverd össze a párolt zöldségekkel és a tofuval.
- Tetejére szezámolajat, mandulát, mazsolát és friss koriandert teszünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése