Oldalak

2016. szeptember 14., szerda


Exaltatio S. Crucis


         A mai ünnepi emlékezés különös aktualitását adja a napjainkban világszerte zajló keresztényüldözések és az iszlamista migránsok európai beözönlésének a megállítása .

Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre, Krisztus keresztjének megtalálására, valamint visszaszerzésére emlékezik az Egyház.

 Az egyház minden évben megüli a Kereszt felemelésének és felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet, hogy rátekintsünk, és tudatossá legyen, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia minden kereszténynek.

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása.
Miután a Golgotán Jézust felszegezték a keresztre és meghalt azon , az evangélisták ezután nem említik többet a keresztfát.
Nagy Konstantin császárságát eldöntő csata előtt – Kaiszareiai Euszebiosz néhány évtizeddel későbbi tudósítása szerint – látomása volt, megjelent az égen egy kereszt, és felirat: "E jelben győzni fogsz". Miután a csatát nagy szerencsével megnyerte feltételezhető, hogy ennek hatására édesanyja Szent Ilona hívő emberként sürgette Krisztus keresztjének megtalálását Jeruzsálemben.

Szent Ambrus, Milánó püspöke azt állítja 395-ben, hogy Szent Ilona kezdeményezte a megkeresését. Szókratész Szkholasztikosz konstantinápolyi történész határolja be a megtalálás idejét, mely szerinte 325 és 326 között történt.Egy 13. századi legendagyűjtemény a Legenda aurea szerint - amit az Érdy-kódex[7] is átvett -, Szent Ilona Makariosz jeruzsálemi püspöktől kapta a tanácsot, vigyék egy gyógyíthatatlan beteghez a megtalált kereszteket, mert lehet hogy az igazi kereszt meggyógyítja a haldoklót. Az egyik kereszt hozzáérintésével felgyógyult a beteg, így választották ki azt a fát amelyiket ma, Szent vagy Igaz Keresztnek nevezünk.
Először három részre osztották. Egyik darab maradt Jeruzsálemben, másik Konstantinápolyba került és a harmadik Rómába.
A Jeruzsálemben maradó példányt a Golgota hegyen felszentelt bazilikában helyezték el, melyet 335. szeptember 14-én szenteltek fel. A bazilika ott épült, ahol ma a Szent Sír templom áll. Később a perzsák elrabolták, de Hérakleiosz bizánci császár a perzsák legyőzésével visszaszerezte 630. március 21-én.
A Hattíni csatában újra elvesztették. A csata 1187. július 4-én zajlott le, a keresztet Akkon püspöke vitte harcba azonban köntöse alatt vértet hordott. A hagyomány szerint nem szabadott volna, mert az hitetlenségre utalt. Az egyesített keresztes csapatok vereséget szenvedtek Szaladintól, és a csatába elvitt Szent Keresztet is hadizsákmányként elvesztették. 
Néhány év múlva a helyszínen megjelenő Oroszlánszívű Richárd megpróbálta visszaszerezni, sőt I. Tamar grúz királynő váltságdíjat kínált az araboknak, de eredménytelenül.
A Konstantinápolyban maradt darabot beillesztették Nagy Konstantin szobrába. Az ekkor születő "új Róma", Konstantinápoly, az ő nevét vette fel. A városavató ünnepségen 330. május  11-én körbehordozták a róla készített aranyozott faszobrot.
A Sessiorianumba került Rómába, ahol kápolnát építtetett Szent Ilona. Ezt a palotát építették át templommá a mai Santa Croce in Gerusalemme bazilika vált belőle. Ebbe a kápolnába kihelyezte Szent Ilona az ereklyéket, a Golgotáról hozott földdel hintette be és azon térdepelve imádkozott. Nemcsak a keresztfa volt itt, hanem az INRI felírat táblájának egy darabja is.
Az idők során a pápák tovább adományoztak darabkákat a keresztfából. Így például I. Ferenc francia király kapott X. Leó pápától 1515-ben, és a Szent Péter-bazilika is kapott 1630-ban VIII. Leó pápától.
Nemcsak a keresztet találták meg, hanem az INRI táblát és a szegeket is, amivel átütötték a felfeszített végtagjait. Az egyiket Szent Ilona a császár sisakjára, a másikat a lova kantárjára erősítette. Az egyházatyák később megtalálták azt a próféciát Zakariás könyvében, ami hasonlít ehhez a cselekedethez: "Azon a napon még a lovak csengőjére is az lesz írva: Az Úr szent tulajdona" (Zak 14.20). A harmadik szeg Konstantinápolyban a császár szobrába illesztették, Szókratész Szkholasztikosz szerint ez a város bevehetetlenségét jelentette. Később valamelyik szeg ugyancsak beépítésre került a Lombardia vaskoronája egyik részébe. -  https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Kereszt

A plasztikus emlékek közül jelentős a kolozsvári Szent Mihály-templom barokk fareliefje, amely a világ bűnei alatt összeroskadó Krisztust ábrázolja. Fején töviskoszorú, vállán az emberi bűnöket jelképező keresztek serege: Ira, Avaritia, Superbia, Invidia, Blasphemia, Homicidium, Ebrietas, Detractio, Non felix Matrimonium, Mendacium, Inquieta Constientia, Gula, Acedia, Luxuria, vagyis harag, fösvénység, gőg, irigység, istenkáromlás, gyilkosság, részegség, gyalázkodás, házasságtörés, hazugság, rossz lelkiismeret, falánkság, bujaság, jóra való restség.




 Ezen az ünnepen egy szerény de ízletes ennivalót javasolnék :


Csirkemájas lecsó , avagy bácskai csirkemáj

  Előnye hogy egész évben készíthetjük , de télen és kora tavasszal , amikor a paradicsom és a paprika drága , a télire eltett kész lecsóval főzzük . Hasonlít a másik híres bácskai ételhez a rizses húshoz.

  

   A szokásos módon lecsót készítünk és mikor már majdnem kész beleteszem a megtisztított és feldarabolt májat, és 2-3 percig kis lángon puhára főzöm. Ez esetben puliszkával tálalom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése