Exaltatio S. Crucis
A mai ünnepi emlékezés különös aktualitását adja a napjainkban világszerte zajló keresztényüldözések és az iszlamista migránsok európai beözönlésének a megállítása .
Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre, Krisztus keresztjének megtalálására, valamint visszaszerzésére emlékezik az Egyház.
Az egyház minden évben megüli a Kereszt felemelésének és felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet, hogy rátekintsünk, és tudatossá legyen, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia minden kereszténynek.
A Szent Kereszt felmagasztalásának
ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben
felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett
Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár
édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A Keresztet szeptember
14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az
elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása.
Miután a Golgotán Jézust felszegezték a keresztre és meghalt
azon , az evangélisták ezután nem említik többet a keresztfát.
Nagy Konstantin császárságát eldöntő csata előtt – Kaiszareiai Euszebiosz
néhány évtizeddel későbbi tudósítása szerint – látomása volt, megjelent
az égen egy kereszt, és felirat: "E jelben győzni fogsz". Miután a
csatát nagy szerencsével megnyerte feltételezhető, hogy ennek hatására
édesanyja Szent Ilona hívő emberként sürgette Krisztus keresztjének megtalálását Jeruzsálemben.
Szent Ambrus, Milánó püspöke azt állítja 395-ben, hogy Szent Ilona kezdeményezte a megkeresését. Szókratész Szkholasztikosz konstantinápolyi történész határolja be a megtalálás idejét, mely szerinte 325 és 326 között történt.Egy 13. századi legendagyűjtemény a Legenda aurea szerint - amit az Érdy-kódex[7]
is átvett -, Szent Ilona Makariosz jeruzsálemi püspöktől kapta a
tanácsot, vigyék egy gyógyíthatatlan beteghez a megtalált kereszteket,
mert lehet hogy az igazi kereszt meggyógyítja a haldoklót. Az egyik
kereszt hozzáérintésével felgyógyult a beteg, így választották ki azt a
fát amelyiket ma, Szent vagy Igaz Keresztnek nevezünk.
Először három részre osztották. Egyik darab maradt Jeruzsálemben, másik Konstantinápolyba került és a harmadik Rómába.
A Jeruzsálemben maradó példányt a Golgota hegyen felszentelt bazilikában helyezték
el, melyet 335. szeptember 14-én szenteltek fel. A bazilika ott épült,
ahol ma a Szent Sír templom áll. Később a perzsák elrabolták, de Hérakleiosz bizánci császár a perzsák legyőzésével visszaszerezte 630. március 21-én.
A Hattíni csatában újra elvesztették. A csata 1187. július 4-én zajlott le, a keresztet Akkon
püspöke vitte harcba azonban köntöse alatt vértet hordott. A hagyomány
szerint nem szabadott volna, mert az hitetlenségre utalt. Az egyesített
keresztes csapatok vereséget szenvedtek Szaladintól, és a csatába elvitt Szent Keresztet is hadizsákmányként elvesztették.
Néhány év múlva a helyszínen megjelenő Oroszlánszívű Richárd megpróbálta visszaszerezni, sőt I. Tamar grúz királynő váltságdíjat kínált az araboknak, de eredménytelenül.
Néhány év múlva a helyszínen megjelenő Oroszlánszívű Richárd megpróbálta visszaszerezni, sőt I. Tamar grúz királynő váltságdíjat kínált az araboknak, de eredménytelenül.
A Konstantinápolyban maradt darabot beillesztették Nagy Konstantin szobrába. Az ekkor születő "új Róma",
Konstantinápoly, az ő nevét vette fel. A városavató ünnepségen 330. május 11-én körbehordozták a róla készített aranyozott faszobrot.
A Sessiorianumba került Rómába, ahol kápolnát építtetett Szent Ilona. Ezt a palotát építették át templommá a mai Santa Croce in Gerusalemme bazilika
vált belőle. Ebbe a kápolnába kihelyezte Szent Ilona az ereklyéket, a
Golgotáról hozott földdel hintette be és azon térdepelve imádkozott.
Nemcsak a keresztfa volt itt, hanem az INRI felírat táblájának egy darabja is.
Az idők során a pápák tovább adományoztak darabkákat a keresztfából. Így például I. Ferenc francia király kapott X. Leó pápától 1515-ben, és a Szent Péter-bazilika is kapott 1630-ban VIII. Leó pápától.
Nemcsak a keresztet találták meg, hanem az INRI táblát
és a szegeket is, amivel átütötték a felfeszített végtagjait. Az
egyiket Szent Ilona a császár sisakjára, a másikat a lova kantárjára
erősítette.
Az egyházatyák később megtalálták azt a próféciát Zakariás könyvében,
ami hasonlít ehhez a cselekedethez: "Azon a napon még a lovak csengőjére
is az lesz írva: Az Úr szent tulajdona" (Zak 14.20). A harmadik szeg
Konstantinápolyban a császár szobrába illesztették, Szókratész
Szkholasztikosz szerint ez a város bevehetetlenségét jelentette. Később valamelyik szeg ugyancsak beépítésre került a Lombardia vaskoronája egyik részébe. - https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Kereszt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése