A vatikáni titkos könyvtár

 Archívum Secretum Vaticanum

               A levéltár alapítása a Borghese családból származó V. Pál nevéhez fűződik, eredeti magvát VII. Gergely pápáságából (1073-1085) származó kéziratok alkotják, amelyek túlélték a pápák avignoni fogságának időszakát. Az V. Pál (1605–1621) által 1611-ben alapított intézmény 1646 óta viselte folyamatosan ezt a nevet . De a „titkos” melléknév félreérthetővé, sőt „többértelművé kezdett válni és negatív árnyalatokat   vett”, írja Ferenc Pápa a 2019. október 27-én közzétett apostoli levelében. Az elnevezés most tehát megváltozik , a Vatikán Apostoli Levéltára nevet kapja.

Nemrég napvilágra került iratok amit Vl Pál pápa közölt , osztott meg a világgal –

     “A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását.

Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére.

Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd azaz idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot.” VI. Pál pápa

Vatikáni Könyvtár - forrás: twitter.com/vaticanlibrary

".... fontos dokumentumot, a középkori magyar politikai gondolkodás és eszmetörténet egyik legfontosabb emlékét őrzi a Vatikáni Titkos Levéltár, ... IV. Bélának 1250-ben a pápához írott latin nyelvű levelét. Ebben írja le metaforikus szavakkal a levélnek egyházi és világi műveltségben járatos szerzője a király nevében Magyarországot és az országot jelképező folyót, a Dunát az „ellenállás vize” (’aqua contradictionis’)-ként. Joó Tibor, a jeles történetfilozófus Magyarország helyzetét elemezve jó 700 évvel később nem alaptalanul jutott hasonló következtetésre, használva az „ellenállás nemzete”(„natio contradictionis”) kifejezést. 

IV. Béla említett 1250-es levele a mai olvasó számára is hihetetlenül aktuális. Egyfelől a király meggyőzően érvel arról, hogy a latin világ számára a magyar határ védelme legalább akkora súlyú, mint a szentföldi front (amiről tudjuk, hogy 1244-ben összeomlott és nemzetközi szinten háttérbe szorította a magyar helyzetet). A király arról is tudott, de ezt elhallgatta, hogy a pápa és a nyugati uralkodók keresték a tatárok szövetségét a szentföldi muzulmánokkal szemben, egyébként nem is teljesen eredménytelenül. Másfelől utalt arra, hogy az országnak joga van egy külön utas védelmi politikához, ami a nyugati hatalmakkal szemben keleti szomszédaira, a részben ortodox halicsiakra és a lengyelekre támaszkodik, nem kevésbé az országba betelepült, akkor még leginkább pogány kunokra. - szemelvények Molnár Pál cikkéből : https://gondola.hu/cikkek/118015-IV__Bela_kiraly_750.html

Ezek után lássunk egy rostélyon sült pecsenyét :amit mostanában úgy hívnak hogy : steak medium rare

kép: https://tesco.hu/hello/cikk/az-izletes-steak-elkeszitese-muveszet-on-is-megtanulhatja/22092/