Berta Tibor püspök ,  Szent István ünnepén: A szentek, a bölcsek és az ártatlanok vezessenek bennünket!  

-elhangzott a budapesti Szent István-bazilikában tartott szentmisén  

https://www.magyarkurir.hu/img1jpg

Szent István ünnepe a legrégibb nemzeti ünnepek közé tartozik, hisz az egyház Szent László I. törvénykönyve alapján 1092-től ünnepei közé sorolta első királyunk szentté avatásának napját , 1771-ben Mária Terézia rendelte el, hogy augusztus 20-a nemzeti ünnep legyen. 1092-től azonban augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja helyett augusztus 20-a lett az országos törvénynap, tehát világi ünnep is. István ünneplése kezdettől fogva kettős jellegű: a hit szentjét és az államfőt is ünneplik személyében. A ma emberének tudatában is szinte elválaszthatatlanul összeforr ez a kettősség.

"Szent István névünnepe, István király, Szent Király vagy egyszerűen Király napja, 1949 óta az Alkotmány és az Új kenyér ünnepe, a rendszerváltás óta legfőbb állami ünnepünk lett. István szentté avatása, névünncpének naptárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme. (Csak az 1179. évi III. lateráni zsinat óta lett a szentté avatás az Apostoli Szék kizárólagosjoga.) A szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként.

A szent király halála, azaz „égi születése" napja augusztus 15-ére, Nagyboldogasszony napjára esett, ezért ezt a napot nem választhatta a papság a mégoly tisztelt király ünnepéül sem. Mindazonáltal a jelképek szintjén utaltak a két szent esemény egybeesésére. A hazai Mária-kultusz Istvántól való eredeztetésén kívül erről tanúskodik a szent király szarkofágja, amelynek oldalára az egykorú kőfaragó Mária elszenderülésének ikonográfiailag megfelelő domborművet vésett: egy angyalt, aki a mi Istvánunk lelkét bepólyált csecsemő képében viszi a magasba. A világegyház Buda 1686-os visszavétele óta előbb szeptember 2-án ünnepelte István napját, azon a napon, amelyen a magyar főváros ismét a keresztény világ része lett,..... Szent István határokon túli tisztelői között első helyen a bajorokat (bajor felesége, Boldog Gizella révén) és az osztrákokat említhetjük

A Habsburgok soha nem mulasztották el kihangsúlyozni, hogy a magyar trónra egyik ősapjuk, Szent István örökén tartanak igényt. Ereklyéit őrzik hazánkon kívül Aachenben, Kölnben, Dubrovnikban és Zágrábban, s neki tulajdonított becses emléktárgyak vannak Bécsben és Prágában.

István a Magyarok Nagyasszonya után az ország első patrónusa; a kegyes hagyomány szerint az országot ő ajánlotta a Szűzanya oltalmába. Legtöbbször úgy is ábrázolják, amint a nemzetet jelképező koronát Máriának fölajánlja. A Regnum Marianum, „Mária királysága" elnevezés azonban, nem tőle, de mindenesetre reá való hivatkozással Lászlótól és Kálmántól származik." - Jankovics Marcell : Kalendárium

"Ez a nap hálaadás a múltért, népünk életéért és könyörgés a jövőért, mostani sorsunk alakulásáért "
„Legyen a mai ünnep erőforrás számunkra. Fakadjon belőle bizalom a gondviselő Istenben, Szent István király és a Magyarok Nagyasszonya közbenjáró szeretetében!” - Erdő Péter bíboros


„Jót gondolni, jót szólni, jót cselekedni: az ember Isten irgalmából e három dolog által a Mennyországba jut.”- Lellisi Szent Kamill

https://www.magyarkurir.hu/img1..jpg

    Szt.István napi , háborús takarékos menü !

   Nyári zöldborsó/zöldség leves csirkefarháttal

 

Tök/jó/ tócsni , paradicsom/saláta/ , zöld csípős     paprika ,  juhtúró .

Csirkeláb pörkölt vietnámi stílusban , soba tészta , gombás szójaszósszal és zöld csípőspaprikával , petrezselyemzölddel , kovászos uborkával  .

Van aki nem szereti a kaparót , annak a csirkeláb felsőrészéből amit a farhátról választtattunk le , egy gombás csirkepaprikás , petrezselyemzölddel .

És ezek után egy kis alkoholmentes üdítő , mert megszomjazunk !