Deus semper maior

Isten mindig nagyobb

A római SANTA MARIA NOVA bazilika Erdő Péter bíboros címtemploma 

Isten mindig hatalmasabb annál, mint amit fel tudok fogni belőle. Isten mindig kimeríthetetlenebb annál, mint amilyen képet kialakítok róla.

Hiszen Isten sokkal hatalmasabb még annál is, amit emberi hitem megérezhet belőle. Istenképem csupán egy kép. Igaz, hogy róla alkotott és megküzdött kép, de az élet következő kihívásában ismét össze fog törni, ismét kevésnek fog bizonyulni: bálványkép. Ezért beszélünk szüntelen istenkeresésről. Hiszen teljesen érteni, befogadni, teljesen fölfogni őt képtelenség. Nincs rá emberi képünk..... - Juhász-Laczik Albin OSB

Erdő Péter bíboros székfoglaló szentbeszéde

"A mai evangélium arra a kapcsolatra irányítja a figyelmünket, amely a tanítványokat Jézus Krisztushoz köti. Hűségesnek kell lennünk hozzá, mert a vele való kapcsolatunk szorosabb, mint bármilyen rokonság, és el kell viselnünk a szenvedést, sőt az igazi tanítványnak készen kell állnia arra, hogy életét adja Krisztusért. Máté evangéliumának soraiból már érezzük az üldözött tanítványok közösségének légkörét.....

Ehhez kérjük az erőt Krisztustól! Ebben támogasson minket a Boldogságos Szűz Mária és Római Szent Franciska közbenjárása!” – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros.

Keresztény életünk és tanítványi magatartásunk akkor lesz hiteles, ha legfőképpen Krisztust szeretjük, és ebből a szeretetkapcsolatból ered sokféle jócselekedetünk. Be kell látnunk, hogy Isten nélkül valójában nincs szeretet. Nagy tévedés azt gondolni, hogy az ember csupán a maga bölcsességével képes megismerni és gyakorolni a helyes szeretetet. Egyedül Krisztustól tanulhatjuk meg azt, hogy nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja másokért. A Jézussal való személyes kapcsolatban tanulhatjuk meg a szeretet lényegét.

Krisztus tanítványának lenni azt jelenti, hogy vele együtt vállaljuk a szenvedést és életünk keresztjeit.

Aki nem veszi föl a keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám. Aki megtalálja életét, elveszíti azt, de aki értem elveszíti életét, megtalálja azt........És aki az igazat befogadja, mert igaz, az az igaznak jutalmát kapja. ......

– Mt 10,37–42

Az evangéliumi üzenet : Jézus kétféle értelemben használja az élet értelmét , az evilági értelmezésben : a  mostani létrendünkben való élet , a földhözragadt élet , és az örök élet az üdvösség ajándéka . Aki megtalálja életét , vagyis az evilági életben akarja megtalálni a biztonságot és a jólétet , elfeledve azt hogy a mi célunk az üdvösség a menyben van , az elveszíti azt , de aki Krisztusért áldozatot hoz , az megmenti az örök életre halhatatlan lelkét és testi lelki személyiségét hiszen felfogunk támadni . Krisztus követésével kapcsolatban az egyén saját keresztjének felvételét illetően  nem szó szerint kell értelmezni azt hanem a kereszt kifejezésben , érzelmeink világában valami nehézséget , kellemetlen , kényelmetlen vagy nem kívánatos állapotot szoktunk érteni , amihez sok minden kapcsolható : nehéz munka , betegség , testi fájdalom és kínok , vagy valami lelki gond ami ránk nehezül . Nem erre kel gondolnunk hogy nevetve és dalolva a fájdalmakért kell küzdenünk , hogy minél többet tudjunk magunkra vállalni , hanem arról a lehetőségről hogy elfogadjuk a nehézségeket és hozzákapcsoljuk ezeket Krisztus áldozatához és az ő keresztjével azonosítjuk . És ahogy Szent Pál mondja a keresztény ember is éppen ezzel a lelkülettel a nehézségek ellenére veszi fel keresztjét hogy az áldozatvállalás Krisztusra gondolva , az ő áldozatához kapcsolva a miénket , hisz ez könnyű teher lehet , hiszen ezt mondta Jézus : az én igám édes , az én terhem könnyű . Ezt érthetjük a kereszthordozásra is , amit vele együtt vállalunk . Krisztus követésében meg kell találnunk a helyes értékrendet és ha felvállaljuk saját keresztünket , így tudjuk elveszíteni az önző földhözragadt életünket hogy megtaláljuk azt az örök boldogságban , a Krisztusi élet kiteljesedésében , hiszen erre vagyunk hivatottak . - dr. Szederkényi Károly Miklós esperes  prédikációja alapján a Gazdagréti Szent Angyalok templomából .

A kereszténységet nem a tanítás igazsága vagy bölcsessége hitelesíti valójában, hanem az, hogy mindez Krisztus igazsága, aki a szenvedés vállalásával és kereszthalálával pecsételte meg tanítását. A mi keresztény életünk hitelességét is az adhatja meg, ha nem csupán az örömben követjük Urunkat, hanem a nehéz élethelyzetekben is kitartunk mellette. Kereszthordozásunkban azonban Isten soha nem hagy magunkra. Egyedül Krisztustól tanulhatjuk meg a szenvedések türelmes elviselését és a bántalmazások megbocsátását.

Amikor olyan emberekkel találkozunk, akik meg vannak ugyan keresztelve, de nem gyakorolják vallásukat, hamar ki szoktuk mondani róluk az elmarasztaló ítéletet, hogy hitetlenek. Pedig lehet, hogy csak arról van szó, hogy nincs személyes kapcsolatuk Krisztussal, s nem ismerik azt a forrást, amit ő jelent. Vezessük őket vissza a forráshoz, hogy újra megtanulják Krisztustól az igazi szeretetet, a szenvedést és az önfeláldozást!

- Horváth István Sándor

Életem Ura, Jézus Krisztus! Készen állok arra, hogy tétovázás nélkül induljak és kövesselek téged! Tudom, hogy mennyire nehéz lesz ez az út számomra, de vállalom, mert ez vezet holt múltamból a jövő felé, az élet felé, az üdvösség felé. Nem tart vissza semmi. Nem hátráltathat semmi. Nem akadályozhat semmi. Te vagy számomra az út és te vagy a cél! Te légy vezetőm az örök élet felé! Te vagy az egyetlen, akiben megtalálom boldogságom és örök életem. Segíts, vezess, élj bennem! Adj erőt, hogy hűséges tanítványod és követőd legyek!

Fogadjunk el az Isten kezéből minden helyzetet, amelybe az életünk során kerülünk, legyenek azok boldogok vagy boldogtalanok, és tegyük ezt erős hittel, mert Isten ura minden élethelyzetünknek, és akik szeretik őt, azoknak minden a javukra válik.

A hit három lépése :

1.Fogadd el feltétel nélkül a nehéz vagy nyomorúságos helyzetedet .

2.Adj hálát az Istennek , békélj meg .

3.Imádkozz hogy Isten megdicsőüljön - Mijo Barada

Magyarországon régi szokás szerint július 2.-án ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. Mivel ezekben a napokban kezdődnek az aratási munkák, és a katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanya oltalma alatt végezte , ezért Sarlós Boldogasszonynak nevezték el az ünnepet. Népünk nem Péter-Pálkor kezdte az aratást, ahogy a kalendárium előírta volt, hanem e Boldogasszony-ünnep másnapján.

A 18. században még az asszonyok arattak sarlóval, s a férfiak kötözték a kévét. Ez vallási értelmezésben összecseng azzal, hogy amit Szűz Mária learat, azt fia összegyűjti, és elválasztja a búzát az ocsútól (értsd: ítélkezik az emberek fölött).

Bátran ráhagyatkozhatunk Isten végtelen irgalmára és ajándékozó szeretetére !

Rántott sajt pirított gombával