A vatikáni magyar kápolna

 Magna Domina Hungarorum 

A kápolna a magyar nemzet Krisztushoz való megtérésének örök záloga és tanúsága

Vatikán - Ősmagyar Boldogasszony oltár 

A kápolnában két szobor áll szemben egymással: Magyarok Nagyasszonyának életnagyságú képmása az oltár mögött, és Szent István szobra, abban a pillanatban, amikor Szent Imre, fia és trónörököse korai halála miatti vigasztalanságában a Szűzanya oltalmába ajánlja koronáját és népét. A két bronzszobor Varga Imre alkotása. Az oltár mögötti részt az ősi magyar pogány legenda csodaszarvasai díszítik az életfa ábrázolásával együtt. Az oldalfalakon találjuk a különböző művészek által elkészített tizenkilenc domborművet, amelyek a magyar szenteknek és boldogoknak a történelem során tett tanúságaira emlékeztetnek.

Kő Pál domborműve Szent Adalbert püspököt és vértanút, Szent Gellért püspököt és vértanút ábrázolja , valamint Boldog Özsébet (Eusebius), a pálos rend alapítóját. Kiss Sándor az alkotója a Magyarországi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit, valamint Boldog Gizella domborműveknek. Kiss Nagy András művei Boldog Kinga lengyel királynét, Boldog Piroska bizánci császárnőt és Szent László magyar királyt ábrázolják. Marton László szobrász alkotta meg Boldog Jolán pomerániai hercegné, Boldog Szalome halicsi királyné, Magyar Mózes kijevi szerzetes, Szent Lajos, toulouse-i püspök alakjait. Kovács Kiss Gyula szobrász az alkotója a következő domborműveknek: Szent Erzsébet portugál királyné, Szent Imre herceg, Szent István és Boldog Gizella fia, valamint Szent Margit, skóciai királyné. Csíkszentmihályi Róbert 

nevéhez fűződnek Boldog Erzsébet szűz, Boldog Hedvig és Dominici Boldog János bíboros, követ domborművei.

Amint látjuk, ez a seregszemle az egyháztörténelem ragyogó alakjairól szól, akik vagy Magyarországon születtek, vagy ott tettek tanúságot. A vezérfonal minden esetben a béke és a népek egysége.

 Magának a kápolnának a történetét Amerigo Tot négy domborműve beszéli el, amely a kápolna zárófalán látható. Az első Szilveszter pápa adománya Szent Istvánnak; a másodikon Kapisztrán Szent János harangszóval hívja a híveket az Úrangyala elimádkozására III. Kallixtusz pápa rendelkezése szerint az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére. Amerigo Tot harmadik domborműve azt a jelenetet örökíti meg, amikor VI. Pál pápa helyet ajándékoz Lékai László bíborosnak a Magyarok Nagyasszonya Kápolnájának kialakítására 1977-ben. Végül a negyedik dombormű megörökíti azt a pillanatot, amikor II. János Pál pápa felszenteli a Magna Domina Hungarorum kápolnát. Amerigo Tot domborművének jobb és bal oldalán a két pápa címere látható – fejezi be cikkét az Osservatore Romano újságírója.

A szentély alkotója, a 2019 decemberében, 96 éves korában elhunyt Varga Imre Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész többek között így emlékezett vissza élete egyik fő művének megalkotására: „Lehetőségem nyílt falat felhúzni oda, ahol egy Nagy Konstantin korából való szarkofág van beépítve. Alattunk 30 méterre található Szent Péter sírja, fejünk fölött egy szellőzőnyíláson át Michelangelo Piétájára lehet rálátni. Belépni ide olyan volt, mint egy avatási szertartás…”

„A háttérben ott vannak az aranyszarvasok, amelyek csodálatos módon illeszkednek a legendákhoz. A csodaszarvast követve jöttek a magyarok, és ezek az arasznyi szarvasok pajzsra szerelt vezérjelvények voltak; ahogy sorra bekövetkezett egy-egy vezér halála, velük együtt temették el e jelvényeket. Így kerültek a földbe, majd ásatási leletek formájában közkinccsé lettek. A magyar legendáriumban, mint tárgyi kísérők lehetnek jelen. Ezeket használtam fel a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában”.

A vatikáni magyar kápolna annak a XI. századi zarándokháznak és az ahhoz tartozó kápolnának az örököse, amelyet Szent István király emelt az Örök Várost felkereső magyar zarándokok számára. A Szent Király „Nagy Legendája” tanúsítja, hogy István „a világ fejében, Rómában, István első vértanú nevére tizenkét kanonokból álló, minden tartozékkal bővelkedő gyülekezetet állított, és egy kőfallal körülkerített telepet, házakkal és vendégfogadókkal azon magyaroknak, akik imádkozás végett felkeresik az Apostolok Fejedelmének, Boldog Péternek küszöbét”.

Ez a középkori épületegyüttes 1776-ig állt, mígnem az új Szent Péter-bazilika sekrestyéjének bővítése miatt kényszerűen lebontották. Az egykori magyar zarándokház emlékezetére elsőként Serédi Jusztinián hercegprímás 1929-ben, ezt követően pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2000. október 8-án helyezett el emléktáblát a bazilikát a sekrestyével összekötő folyosón.

A vatikáni magyar kápolna gondolatát Lékai László bíboros, prímás vetette fel, aki az 1977-ben megtartott bíborosi konzisztórium alkalmával azzal a kéréssel fordult VI. Pál pápához, hogy a lebontott, ősi magyar szentély helyett, a Szent Péter-bazilika altemplomában jelöljön ki helyet a magyar kápolna kialakítására.

Lékai bíboros egyben meghatározta a kápolna létrehozásának eszmei célját is: „Első célja, hogy a Magyarok Nagyasszonya kápolna, a Szent István-féle szellemi örökség folytatása legyen. »Mindig közelebb Rómához, a továbbélő Péterhez…« Második célja, hogy a Magyarok Nagyasszonya római otthonában testvérként találkozzanak az itthoni és külföldi magyarok, akik nemegyszer felfogásban és érzelmileg távol állnak egymástól. Végül a kápolna harmadik célja a Pax Europae, Európa békéje kimunkálásában irányt mutatni a magyar szentek éltéből vett jelenetekkel, amelyek a kápolna falait díszítik”.

A tervet VI. Pál nagylelkűen felkarolta és a San Pietro „grottának” nevezett altemplomában egy addig raktárnak használt helyiséget jelölt ki a magyar kápolna számára. A grotta a pápák temetkezési helye, itt nyugszik az építkezés ideje alatt elhunyt VI. Pál pápa is.

fotó: Vatican News

Meghívásos pályázat alapján hat jó nevű magyar szobrász kapott megbízást az oldalfalak domborműveinek elkészítésére (Csikszentmihályi Róbert, Kiss Kovács Gyula, Kiss Nagy András, Kiss Sándor, Kő Pál és Marton László). A stiláris különbségek ellenére a belső tér egységének megteremtése érdekében a művészek vállalták, hogy a domborműveket azonos nagyságrendben, édesvízi kemény mészkőből (travertin) készítik.

- MKPK Sajtóiroda/Magyar Kurír és az Osservatore Romano vatikáni napilap alapján

Csülök pékné módjára

A friss hátsó csülköt bedörzsöltem zúzott fokhagymával, sóztam, borsoztam és egy éjszakát pihent a hűtőben.

Ma reggel zsírral kikent tepsibe tettem, tettem még hozzá egy kis steak burgonyát is és fokhagyma gerezdeket meg egy vöröshagymát úgy egészben ,  öntöttem rá egy kis vizet , lefedtem fóliával és kb. 4 órát sült , az utolsó fél órában fólia nélkül és locsolgattam egy kis sörrel . A köret grillezett cukkini és padlizsán meg párolt brokkoli volt , kapros öntettel . Sört ittunk hozzá .