Oldalak

2012. február 12., vasárnap


Bejelentkezés !

Van hogy az ember ráérős óráiban olvasgatja a gasztroblogokat, mert keres valamit vagy csak úgy kíváncsiságból. Ilyenkor megesik hogy kommentálni támad kedve és ilyenkor feltámad benne a kisördög.Mert Magyarországon "mindenki mindent jobban tud, nem is igazán tudni akarnak az emberek, hanem jobban tudni "./ Gasper ·comment a BSZ.Gondolatok a gépházban című blogban/, külföldi blogokat olvasva mintha nyoma sem lenne a nálunk tapasztalt vehemens polémiának , a hibakeresésnek,a mindenáron való győzni akarásnak ,az egymás feletti uralkodásnak /és ilyenkor kommentálnak,kiigazítanak.
Na ez a blog is így indul,miért lennék pont én  kivétel ? ; na de aki tudja csinálja , aki meg nem.... az más blogjában kommentál , akkor már jobb ha indítunk egy saját blogot.
Amikor az embert meglegyinti az öregedés szele és jut ideje kotorászni az emlékeiben ,óhatatlanul felsejlik a fiatalságának ízvilága , legyen szó bár ételről vagy italról.És most az ízvilágon van a hangsúly,ami mintha feledésbe merülne a mostani rohanó,sok esetben csak a nyerészkedésre törekvő vendéglőseink,fogadósaink és kifőzdéseink körében ! De nincs ez másként a háziasszonyok körében sem akik munka után arra kényszerülnek hogy sietve elkészítsék a család ennivalóját,mert nincs rá kellő idejük , nem beszélve a gyerekekről hogy mit kapnak az óvodában, vagy az iskolában, az étel minőségére a szülőknek nincs sok ráhatása .A fiatalok meg már nem is főznek hét közben,mert olyanná tette az életvitelüket a globalizáció,a multik és a komprádor kapitalizmus,gyűlöletes nyereségvágyból visszaél azzal, hogy ha az ember megéhezik, akkor ennie kell.
Reggel , nincs reggeli csak egy kávé esetleg munkába menet útközben egy péksütemény. / nem ám jó kézműves pékségből hanem csak ami útba esik , gyorsfagyasztott ,  előkelesztett , elősütött , ipari tucatáru /
A bűncselekmények között kétségtelenül a legsúlyosabb az élelmiszer hamisítás. Ebben bizonyos tekintetben együtt van az árulás, a káromlás, a mérgezés, a csalás, a hazugság, mindez alattomosan és rejtve.../ vannak gondolatok amivel az ember mélyen egyetért és nem tudja már hogy hol olvasta,de muszáj közreadnia mert annyira mélyenszántók...ez is ilyen /.
Itt következik az ebéd , vagy eljut az ember egy kifőzdébe /étteremre keveseknek telik /vagy marad a házhoz szállított ipari ,gyors-sokk-hűtött , majd mikrózott előregyártott ebéd.Majd a vacsora,ami olyan mint a kutya vacsorája....vagy van vagy nincs!
Az emlékek konyhájában...mint ahogy Krúdy Gyula mondaná...a régi ízek őrzése , felelevenítése , a fiatalok instruálása , a hagyományok megőrzése ,dokumentálása ...ezt kell csinálni  !
Igen ám de a rég volt ízeket hogyan őrizzük meg,azoknak nincs géntérképük ,nem lehet átörökíteni mint a mangalicát vagy a kopasznyaku tyúkot !
Az ételhazugságnál csak egy még súlyosabb van, a hamis prófétaság, amely az embert hazug gondolatokkal mérgezi meg.És jönnek az ételízesítők , az ízfokozók ,a tartósítószerek ,a mesterséges aromák , a táplálék kiegészítők , a levesporok , a cukrozott üdítők , a margarinok....a szeparátorhús, más néven húspép, amely a hulladékhasznosítás egy engedélyezett módja.
Erről egy anekdota jut eszembe : az ember fiatal korában mindent megtesz hogy több pénzt keressen , olykor egészségét sem kíméli , aztán ha megöregszik és egészsége megrendül , minden pénzt megadna hogy azt rendbe hozza !
Vajon eljön e az az idő amikor ismét az évszakok múlása szerint táplálkozunk és egészségesek leszünk ?


2 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy rátaláltam a blogodra, annál is inkább, mert a múlt idők ételei és ízei engem is foglalkoztatnak. Sokszor, úgy érzem, hogy ha mi, akik még éreztünk a régi ételek ízeiből és valamennyire emlékszünk rá, kötelességünk azokat megmutatni a mai fiataloknak, mert lassan a ködbe vesznek.
    A minap egy régi ételt készítettem, amit soha nem volt alkalmam kóstolni eredeti formájában: ordaleves.Eltűnődtem azon, vajon milyen íze lehetett ezelőtt 100 évvel, amikor a mezei munkától kifáradt nénike hamar elkészítette estebédnek? Csak remélni tudom, hogy a lehető legjobban elő tudtam idézni. Hisz én, még éreztem annak az igazi ordának az ízét, amit gyerekkoromban az esztenán készítettek és aminek semmi köze nincs a ma található nagykereskedelmekben kapható ordának. Sőt, a piaci ,kistermelők által készített orda is csak hasonlít a régihez. Ha a gyermekem majd, elkészíti a levest a nagykersekedelmi ordából, nemtudván, h milyen az igazinak az íze, azt hiszi majd, hogy ilyen volt 150 évvel ezelőtt is. És bizony, a kettő között óriási a különbség . De ezt már, senki nem tudja majd bizonyítani:(

    VálaszTörlés
  2. Elhatároztam hogy a tőlem telhető módon igyekszem megőrizni és továbbadni azokat a régi ételek receptjeit és azok ízvilágát ,valamint elkészítési módját amit ismerek , de .... az ízeknek nincs , még nincs géntérképük és az eredeti íz visszaadása igen nehéz !
    Nemrég olvastam nagyszerű bejegyzésedet a tordai májgaluskáról és gyönyörű leírásodat a vargabélesről valamint az egykori Darvas vendéglőről...-azt hiszem rokon lelkek vagyunk .

    VálaszTörlés