Hurka , kolbász II.
![]() |
KÓSTOLÓ - kép forrása :- internet |
Régen az volt a jó hogy az emberek disznóvágáskor küldtek a szomszédoknak , na meg a rokonoknak , ismerősöknek kóstolót . Így egész szezonban ettek friss hurkát , kolbászt , de akkor is igen sokfajta és eltérő ízesítésű hurkát lehetett kóstolni . Összehasonlították a kapott kóstolót a sajátjukkal és értékelték az eredményt , mert ahány ház annyi szokás alapon ezek egy kicsit azért különböztek egymástól a fűszerezést illetően .

Gyárfás
Jenő (1857--1925): A tél örömei (Disznóölés)

Most hogy elértük a 2015-ös esztendőt már csak elvétve küldenek kóstolót az emberek , mert már vidéken se nagyon van háztáji gazdálkodás , disznótartás és disznóvágás . A fiatalság elvándorolt a városokba és csak az öregek emlékeznek és tudják hogy milyen is a disznótor és hogyan is készül a jó toros káposzta , meg a friss húsból főzött orjaleves , a tepertőről meg a disznótoros vacsoráról már nem is beszélve .
Szóval ebben a szupermarketes világban már hiába jön el a disznóvágás ideje , már sehol sem hallatszik csípős hideg hétvégi reggeleken a disznóvisítás és nem csap fel már a perzselés szalmalángja , nem száll a pernye és nem érezni a füst szagát .
Az a jó disznóvágási aer ami mellé még járt egy kis jó kisüsti szilvapálinka már a múlté . A vég már közeledik mert az öregek már lassan nem bírják , a fiatalok már nem tudják , de nem is nagyon akarják , csak a látványos része érdekli őket , a munka , a fáradság az már nem !
Elérkezett az az idő mikor turisztikai látványosságá vált a disznótor és már van olyan a vidéki panziók és szállodák kínálatában hogy : tanyasi disznóvágás wellnesszel egybekötve . A disznóvágás varázsát és tradícióját valahogyan meg kellene őrizni és nem hagyni veszendőbe menni !
"Az íz: egyszerűség és állandóság. Ezért nem szabadulunk soha a gyerekkori ételektől." - mondja egy interjúban Michel Troisgros híres francia szakácsmester .
Ebből kifolyólag ha valami jó hurkát , kolbászt , sonkát , szalonnát szeretnél akkor muszáj magad uram ha szolgád nincsen alapon elkészíteni !
Az elhatározást tett követte. Következik az emlékezetpróba , a visszaemlékezések alapján , rekonstruált hurka , kolbász készítés , amolyan értékmentés egy kis segítséggel : szóbeli hagyományok alapján rögzített recepttel .
Mikor a disznót már félbevágtuk és kivettük a szűzpecsenyét vagy másképpen a bélszínt ezt azon melegében megsütöttük jó sok hagymával finom szaftosra és jól beborsozva , friss fehér kenyérrel falatoztunk belőle . Tízóraiztunk , mert kevés volt az egész de a szilvapálinkára nyomatéknak pont elég volt a kicsit zsíros , hagymás , borsos finom pecsenye . Ennél finomabb pecsenyét nem nagyon lehet enni , mert olyan friss hogy még meleg , mikor a disznóból kivágják és azon melegében megsütik és a disznó legnemesebb részéből a karaj-menti bélszínből sütik a lesipecsenyét .

kép: blogkocsma,mert csak lestem hogy hova lett le se tudtam kapni

Felénk, az Erdélyi mezőségben, torokpecsenyét szoktunk csinálni disznóvágáskor, a nyaki húsból, még melegen szedünk és kb. 5 cm-es kockákra vágva tesszük sülni, vastag falú vasedénybe. Fokhagymával, borssal és kevés fűszerpaprikával van ízesítve. Lesipecsenyét nem ettem soha, de igazad van, azt ki kell próbálni(még melegében), hisz hideget lehet venni máskor is. Az idei, dec.-i disznóvágáson majd készítek, ha Isten is úgy akarja, beszámolok majd!
VálaszTörlésKíváncsi vagyok a véleményedre a lacipecsenyét illetően , a torokpecsenyét ismerem az ugyanolyan finom !
VálaszTörlésNálunk meg a hasaaljából azaz a dagadóból sütöttek fokhagymás pecsenyét, úgy hogy tenyérnyi darabokra vágták és rengeteg fokhagymával sütötték ropogósra, puha kenyérrel és hordós savanyúsággal ettük déltájban, amikor szünetet tartottunk, amikor megettük a húszseleteket, akkor még kenyeret mártogattunk a forró zsírjába. Valami mennyei volt, imádtam:-))))
VálaszTörlés