Szent István király ünnepe
 |
| Szent István szobra Budapest Hősök terén |
Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel főünnepe, augusztus 20. alkalmából.
Erdő Péter bíboros, prímás üzenete: Augusztus 20. öröm és ünnep mindenki számára , akiknek fontos a magyarság sorsa, akik tisztelik azokat az értékeket, amelyeket államalapítónk a maga korában megvalósított.
Korzenszky Richárd OSB bencés szerzetes, emeritus tihanyi perjel Szent István király, Magyarország fővédőszentje ünnepére írt gondolatai:...Szükségünk van szentekre, akikre föltekinthetünk. Szükségünk van hiteles vezetőkre, akik nem a változó irányú szélhez igazodnak, hanem sziklára akarnak építeni. Kellenek felelős emberek, akik tudják: szüksége van az embernek, hogy lelkét az Istenhez emelje.
A Szent Jobb története
A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik. Az első írásos forrás erről Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt, végakaratának megfelelően, a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot.
A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, 1083-ban kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból – ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt –, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét, és bihari birtokán rejtette el.
Amikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a „tolvajnak”, és a Szent Jobb megtalálásának helyén – első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére – Szent Jobb-apátságot alapított. (Az apátság s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb; a mai Románia területén található, román neve: Siniob).
A 15. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja: először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába; később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.
Amikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését....
A Szent Jobbot 1988-ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900-1000 éves mumifikálódott erős szorítású, férfi kézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van. Ezért továbbra sincs akadálya, hogy nagy tisztelettel körbehordozzák, és augusztus 20-án hívők ezrei láthassák a Szent István-napi körmeneten.
A vitaminok
és a növények sötét oldala
Általános vélekedés szerint az élelmiszerekben található mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek) a legelőnyösebben a gyümölcsökben és zöldségekben vannak. Ez csak féligazság , mert az alábbi táblázat szerint a vörös húsban minden tápanyag, kivéve a C-vitamint, meghaladja az alma és a sárgarépa tápanyagát, és a marhamájban minden tápanyag - beleértve a C-vitamint is - magasabb arányban van a marhamájban, mint az alma és a sárgarépában. A szervhús általában 10–100-szor magasabb tápanyagot tartalmaz, mint a megfelelő izomhús.
Amiről keveset beszélnek, hogy a növények úgynevezett antitápanyagokat termelnek - pont azért, hogy az állatok kevésbé legyenek képesek a növényben lévő makro és mikrotápanyagokat hasznosítani.
Tudom, hogy most sokként ér, de alapvetően a növények nem barátként tekintenek rád, és az emberiségnek is benne van pár 10.000 éve abban, hogy az amúgy toxikus növényeket nemesítéssel, hőkezeléssel, áztatással és fermentációval emészthetővé tegye.
Erre mondhatod azt, hogy a növényekre szükségünk van a rostfogyasztás miatt, mert ugye a bélmotilitás / a vékonybélben csökken, a vastagbélben inkább növekszik, ez megváltoztatja a bélfalat borító nyák, vagyis a bélbaktériumok élőhelyének mozgását / és a rövid láncú zsírsavak miatt ebből azért napi szinten fogyasztani kell. A dolog nem ilyen egyszerű, de azt gondolom, hogy annak, aki a sztenderd nyugati étrenden van, annak valóban szüksége van a rostokra, ebből is a vízben oldhatókra.-Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/21350/emesztorendszer-tobb-mint-taplalkozas
És mi van azzal a rengeteg vitaminnal, ásványi anyaggal, ami a növényekben van? Nos, a kérdés mindig a biológia hasznosulásuk, és ez bizony nem a legjobb. És kérem ne gyere a növényevő állatokkal, mert ezek az állatok olyan fantasztikus emésztőrendszerrel rendelkeznek, amely el tud bánni a növényi toxinokkal és a hatalmas mennyiségű rosttal.
A növények sokkal inkább tartoznak a gyógyszer kategóriába, mint a táplálék kategóriába. És ahogy a gyógyszerekre is igaz, a növényekre is illik : a dózis határozza meg a mérget.
Vannak a növényi toxinok szempontjából biztonságos növények, lásd fejes saláta , tök és uborka , ebből a szempontból a kovászos uborka különösen érdekes lehet.
- Lakatos Péter
Manapság a csapból is az folyik hogy a teljeskiörlésű kenyér az az egészséges a kovászos fehér kenyérrel szemben . Hát nem ki kell mondani hogy a teljeskiörlésű liszt az egy lassan ölő méreg - a benne lévő glutén , lektin /glikolprotein/,fitátok révén és nincs hozzá fitát enzim ami lebontaná !
Ezzel szemben a kovászos kenyérben a fermentáció során az aspergilus gombák és a laktobacilusok termelnek fitát enzimet ami 10-12 óra alatt gyakorlatilag lebontja a fitátot és a makró , mikró elemek tudnak hasznosulni . - Mester Károly
Vannak a növényi toxinok szempontjából biztonságos növények, lásd fejes saláta , tök és uborka , ebből a szempontból a kovászos uborka különösen érdekes lehet.
- Lakatos Péter
Manapság a csapból is az folyik hogy a teljeskiörlésű kenyér az az egészséges a kovászos fehér kenyérrel szemben . Hát nem ki kell mondani hogy a teljeskiörlésű liszt az egy lassan ölő méreg - a benne lévő glutén , lektin /glikolprotein/,fitátok révén és nincs hozzá fitát enzim ami lebontaná !
Ezzel szemben a kovászos kenyérben a fermentáció során az aspergilus gombák és a laktobacilusok termelnek fitát enzimet ami 10-12 óra alatt gyakorlatilag lebontja a fitátot és a makró , mikró elemek tudnak hasznosulni . - Mester Károly
A lizin-arginin antagonizmus a legfontosabb kiváltó oka a NO termelődés hiányának.Miért nem termelődik elegendő NO, miért lehet arginin hiány az emberi szervezetben?
Az utóbbi években, a feldolgozott élelmiszerekben egyre inkább terjed az L-lizin, mint szabad aminosav ízfokozóként való használata. A lizinnek ugyanis umami, „finom” íze van.
A kedvező íz hatású lizin mennyisége nem kedvező az optimális keringés szempontjából. A lizin jelenléte arginin hiányt okoz a szervezetben .
Nitrogén-monoxidot termelő élelmiszerek
Speciális élelmiszereken és gyógynövényeken végzett tudományos tesztek támasztják alá a szív regenerálódásának régi, hagyományos megközelítését. Így kiderült, hogy a vizsgált élelmiszerek közül sok, melyeket már évszázadok óta alkalmaznak szív- és érrendszeri problémákra, rendkívül hatékony anyagokkal látja el a szervezetet, melyeket az arra használ fel, hogy nitrogén-monoxiddá alakítsa át.
Ide tartoznak például a zöld leveles zöldségek, mint a spenót, a torma, a fehérkáposzta, a karfiol és a brokkoli, a mángold, és egy sor gyökérzöldség, mint a zeller, a sárgarépa és a cékla. Ezek mind kitűnő forrásai azoknak a kiindulási anyagoknak, amelyekre a nitrogén-monoxid termeléséhez szükség van. Ezért az említett élelmiszereket feltétlenül rendszeresen kerüljenek bele az étrendünkbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése