Keresztelő Szent János vértanúságának emléknapja augusztus 29. Az ünnep mai neve Keresztelő Szent János fővétele. A magyar hagyomány összekapcsolja a mohácsi vész évfordulójával.
Vizitáció
Omajjád nagymecset , Damaszkusz
Szíria fővárosa, egyben a világ egyik legősibb lakott települése Damaszkusz, történelme 7000 éves múltra tekint vissza.
A sivatagból a Földközi-tenger felé haladó vagy az Antilibanon hegységbe induló karavánok számára eszményi pihenőhelyül kínálkozott. Kr. e. 2500 táján a kereskedelmi oázis városjogot kapott, és Kr. e. 1480-ban III. Thotmesz egyiptomi fáraó Damaszkusz néven bevette birodalma városainak jegyzékébe.
Damaszkusz egyik, és építészetileg talán a leglenyűgözőbb spirituális központja a város szívében álló nagymecset. A Kr.e. 64-ben ideérkező rómaiak megszokott vallási rugalmasságukkal rögtön azonosították is az itt tisztelt viharistent, Hadadot saját főistenükkel, Jupiterrel és impozáns templomot emeltek a tiszteletére. A bizánciak kegyhelyrombolását követően 705-ben a Keresztelő Szent János Katedrálist építették fel a helyén , így már Nagy Theodosius alatt keresztény templommá lett , amit később már Keresztelő Szent János fejének temetőhelyeként tartott számon.
 |
| Az Omajjád nagymecset Damaszkuszban |
A hatalmas épületegyüttes mai formájának azonban a 8. század hajnalán vetik meg az alapjait, amikor Damaszkusz az új világbirodalom, az Omajjád Kalifátus fővárosaként az arab világ politikai középpontjává is lesz. Így 706-ban mecsetté alakítják .
A hosszú, háromhajós imaterem melletti belső udvart három oldalán művészien kialakított oszlopos folyosók foglalják keretbe. Pompás mozaikok, fafaragások, szobrok és kovácsoltvas munkák jelzik a város legjelentősebb mecsetjének rangját.
Az imateremben őrzött, a korai kereszténység idejéből származó fejereklyét (Keresztelő Szent János koponyáját) a muszlimok is szentként tisztelik, mivel Jánost egyik prófétájukkal, Jahjával azonosítják. Egy bibliai legenda szerint Damaszkuszban született a szemiták ősatyja, Ábrahám, és itt ölte meg Káin testvérét, Ábelt. Az óváros keleti részén álló Ananiás-kápolna az Apostolok cselekedeteiben szereplő damaszkuszi tanítványra, Ananiásra emlékeztet, aki az Úr parancsára kézrátevéssel visszaadta a Krisztus követőit üldöző Saulus (a későbbi Pál apostol) szeme világát.
Az iszlámban lévő fontosságát jól mutatja, hogy amellett, hogy Keresztelő Szent János (aki a muszlimok között is prófétaként tisztelt személy) végső nyughelyeként tartják számon, a muszlim hagyomány szerint ez lesz Jézus második eljövetelének helyszíne is, aki innen indul majd Jeruzsálembe, hogy végső ítéletet tartson az emberiség felett.
Borzalmas látni, hogyan pusztul el egy ősi kultúra a háború és vallási fanatizmus miatt, de még szörnyűbb belegondolni, hogy egy országnyi ember élettere vált a hatalmak harcának martalékává.
Iosephus Flavius feljegyzése szerint Keresztelő Jánost a mai Jordániában a Holt-tengertől keletre fekvő Mahérusz várában, Heródes király pompás palotájában ölték meg, Krisztus után 27-ben.Sem Iosephus Flavius műveiben, sem a Bibliában nem esik szó arról, hogy hol helyezték Keresztelő Jánost örök nyugalomra, bár Máté evangéliuma szerint „tanítványai eljöttek és elvitték a testet, majd eltemették, elmentek, és elmondták Jézusnak, hogy mi történt".
A negyedik század óta a próféta temetkezési helyét hagyományosan a mai Palesztina területén fekvő Szebaszté (Szamaria) területére teszik, ahol templomot szenteltek a tiszteletére.
 |
| Kép: SzebasztéFORRÁS: HOLYLAND |
Keresztelő Szent János feje azonban eltűnt, és ez hosszú évszázadok óta mozgatja az ereklyekeresők fantáziáját. A szóbeszédek és mítoszok szerint nem kevesebb, mint négy helyszín jöhet szóba, mint lehetséges temetkezési hely.
1.Damaszkusz - Omajjád mecset
2. A katakombák helyén épült római San Silvestro in Capite templomban
 |
| A római ereklyeFORRÁS: WIKIPEDIA |
3. Franciaországban található , a 13. században épült Amiensi Székesegyház őrzi a szent relikviát, amelyet állítólag a keresztes seregek hoztak magukkal Konstantinápolyból, amikor 1206-ban visszatértek szentföldi hadjáratukról.
 |
| A Notre Dame-i székesegyház a franciaországi Amiensben, melyet a 13. században Szent János fejének építettek. |
 |
| Keresztelő Szent János ereklyetartója az amiensi katedrálisbanFORRÁS: WIKIPEDIA |
4. München , ahová V. Vilmos, Bajorország hercege hozatta el a koponyát a pápa engedélyével a 16. század közepén.
 |
| Keresztelő Szent János állítólagos fejereklyéje a müncheni ResidenzMúzeumban.FORRÁS:HTTPS://WWW.ATLASOBSCURA.COM/PLACES/THE-RELICS-OF-MUNICH-RESIDENZ-MUNICH-GERMANY |
De ezenkívül többek közt Isztambulban, Egyiptomban és Montenegróban található múzeumok, illetve kolostorok állítják azt, hogy ők birtokolják Keresztelő János egyes testrészeit.-https://www.origo.hu/tudomany-eltunt-keresztelo-janos-fejet.html
Mindennapi kenyerünk
A kovász a kenyérsütés legősibb eszköze, liszt és víz keveréke, amely természetes és sokáig tartó fermentáció során válik alkalmassá a tészta megkelesztésére. Állításuk szerint /a Guardian ugyanis utánajárt és valóban nagyon úgy látszik, a kovász jelentheti a gluténérzékenyek számára a visszatérést a búzához / a hosszú fermentáció(kovászolás) lehet a siker titka, mivel ez teszi lehetővé, hogy a baktériumok teljesen lebontsák a szénhidrátokat és a glutént.
Mivel a hosszabb láncú szénhidrátok is széttöredeznek, így a kovászos kenyeret azok is könnyebben emésztik, akiknek nincsenek egészségügyi problémái. Szóval a kovászos kenyér sok szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkezik.
A kenyerekben, zsemlékben található szénhidrátokra jellemző a sok-sok elágazást tartalmazó amilopketin dominanciája. Ez azért fontos, mert a keményítőt lebontó enzimünk, az amiláz CSAK az elágazások végpontjainál képes megkezdeni a keményítő bontását. Minél több az elágazás, annál több ilyen „végpont” keletkezik, az enzim annál több helyre fog tudni kapcsolódni, így annál gyorsabban következik be a bontás. Olyan ez, mint egy hosszú szerteágazó lánc: az enzim a végpontoknál a keményítőre csatlakozik, és eltördeli a láncot, sok kicsi darabra. A szénhidrát a táplálékban marad, csak sokkal több, rövidebb láncocska formájában. A vércukorszintet pedig a kisebb, könnyebben emészthető szénhidrát-darabok jobban megemelik. Összességében tehát ha a kovászolás hatására a szénhidrátláncok széttöredeznek, az éppen hogy a glikémiás index emelkedését kéne hogy okozza. Sajnos nem találtunk olyan releváns szakirodalmat, ahol ezt az értéket konkrétan meg is mérték volna.
https://foodandwine.hu/2012/10/16/hazi-kenyer-dagasztas-nelkul-recept/https://foodandwine.hu/2016/02/15/kenyer-kovasz-eleszto-a-lisztek-titkos-lakoi/
Kell-e és vajon tudjuk helyettesíteni a kenyeret ?-http://:nelegybeteg.hu/tanulmany-mindennapi-kenyerunket.php+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
Manapság már ez is megtörténik :
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése