Szent Kozma és Damján

Róma megszámlálhatatlanul sok ókeresztény emlékének egyik gyöngyszeme  a Via Sacrán található Basilica dei Santi Cosma e Damiano.

A szír származású testvérpár, Szent Kozma és Damján 260 körül született a kisázsiai Égea városában. Orvosi képzésük után Krisztus szeretetével és lelkületével gyógyítottak szerte Kisázsiában.Keresztény hitük miatt a 303-ban kitört Diocletianus-féle nagy keresztényüldözés során őket is elfogták, kínzásokkal akarták hitehagyásra kényszeríteni őket, de ők mindvégig kitartottak, míg végül lefejezték őket.

Vértanúságuk helyén, a kisázsiai Kürosz városában, majd Bizáncban is hamarosan templomot emeltek a tiszteletükre. A keleti főváros után Róma is templomot emelt számukra: III. Félix pápa 526–530-ban a Forum Romanum területén, a Via Sacra mellett jelölte ki a helyet. Szent Kozma és Damján templomának több magyar vonatkozása is van, minthogy a középkortól máig a ferences harmadrend gondozza, ezért a szentély félköríves stalluma fölött a világi ferences női szentek sorát Árpád-házi Szent Erzsébet nyitja.

Az idős Liszt Ferenc, aki a kisebb papi rendeket fölvéve papi ruhát viselt, leányának, Cosimának névnapjára Rómából írt levelében említi, hogy azért megy szentmisére a Szent Kozma és Damján-bazilikába, mert leánya, Cosima védőszentje éppen az a Szent Kozma vértanú, akinek nevét a római misekánon a vértanúk fölsorolása közben a legközelebb említi meg Urunk Jézus Krisztus nevéhez -https://www.magyarkurir.hu

Manapság már nem úgy gyógyítanak mint az ókorban . A hiba talán már kimondhatjuk, rendszerszintű. Mivel a dietetika nem része a megelőzésnek, az étel nem része a gyógyításnak . Az orvos betegségeket menedzsel, tünetek alapján kivizsgálást és gyógyszerezést rendel el, de a megelőzés és a nem gyógyszeres gyógyítás  nem tartozik a kompetenciák közé.

És amíg ez nem változik, a statisztikák sem változnak. És egyre betegebbek leszünk, egyre korábban.

Egy új étrend kezdi egyre inkább felkelteni a nagyközönség figyelmét. A carnivore étrend szembemegy a táplálkozás terén megszokott eddigi konvenciókkal. Azonban az eddig hallott trendek közül ez az étrend tűnik a legextrémebbnek.

A carnivore étrend azonban valójában már évszázadok óta jelen van. Az őseink szigorúan állati eredetű étrendet követtek, a leghosszabb átlagos élettartammal rendelkező népcsoportok pedig már jóval azelőtt carnivore étrenden éltek, hogy a különféle „diéták” megjelentek volna.  

Habár ez elsőre őrültségnek tűnhet, sokan úgy vélik, hogy nincs szükség növényi eredetű ételekre az életben maradáshoz. Valójában a szénhidrátok – melyek a növényekben találhatók – számítanak az egyetlen nem esszenciális makrotápanyagnak. Ez azt jelenti, hogy zsírokra és fehérjére szüksége van a testünknek az egészséges működéshez, azonban minden különösebb nehézség nélkül élhetünk szénhidrátok nélkül.

Nincs szükség semmiféle étkezés-időzítésre, az adagok méricskélésére vagy kalória számlálásra.

                                  https://blog.360akademia.hu/carnivore

    

Jared M. Diamond (Boston, 1937. szeptember 10. –) evolúcióbiológus, biogeográfus, ornitológus, élettanprofesszor (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles; UCLA Orvos Egyetem, Los Angeles). Korábban a WWF környezetvédelmi civil szervezet amerikai igazgatója.

Egyike a világ legjobb természettudományos ismeretterjesztő íróinak. Műveiben laikusok számára is érthetően dolgozza össze a régészet, a biológia és a történelem tudományos eredményeit.

   Érdekes idézetek , Jared Diamond: A harmadik csimpánz         felemelkedése és bukása - című könyvéből 

    Közel 30 éves könyv, de ma is megállja a helyét ! - eredeti        címén The Third Chimpanzee; - 1992

    

Elkeserítő, hogy az állatok mennyire hasonlítanak az emberre. És viszont. De a velük való nemes vetélkedésben mi, emberek jutottunk el ahhoz a kiváltsághoz, hogy kipusztíthassuk egész környezetünket, növényestül, állatostul, emberfajostul. Diamond a rokonság alapos - és élvezetes - végigtekintése során azt latolgatja ebben a könyvében, hogy vajon van-e még esély észhez térésünkre. Merthogy nem vagyunk különös anyagból gyúrva; DNS-ünk csak 1,6 százalékban különbözik a közönséges csimpánz és a törpe csimpánz DNS-étől. Őket csak mostanában irtjuk ki, míg a másik kedves rokont, a Neander-völgyi embert már negyvenezer évvel ezelőtt kipusztítottuk, nem a jégkorszak hidegétől halt ki, hanem a mi ősünk, a cro-magnoni ember kezétől.

Új nézőpont ez. Fontos tudnunk. - Typotex e-kiadó ismertetője

A legtöbb embernek első hallásra rejtély Diamond könyvének címe: „A harmadik csimpánz tündöklése és bukása”. Az emberszabású majmok közül valószínűleg ismeri az orángutánt, a gorillát, de hogy háromféle csimpánz is létezne, ez különös. A tájékozottabb biológus hallott talán már a csimpánzok két jól megkülönböztethető fajáról, arról, hogy a közönséges csimpánz mellett létezik egy törpe csimpánz is. De mi vagy ki az a harmadik? Megdöbbentő, sokak számára elfogadhatatlan állítás: Mi vagyunk!

A molekuláris biológia sok meglepő eredményt produkált már. Ezek közül kiemelkedő az a megállapítás, hogy a DNS-be írt genetikai programunk 98,4%-ban megegyezik a „másik két” csimpánzéval. A szerző arra kíváncsi, hogy mi volt ez a csekély 1,6%-os genetikai változás, ami ilyen fantasztikus sikert tett lehetővé fajunknak a Föld teljes benépesítésében, meghódításában és tönkretételében is – utóbbival potenciális bukásunkat is előre vetítve.- Fülszöveg : Moly

Egy kevésbé elfogult szemlélő (mondjuk egy marslakó) valószínűleg egy  nemzetségbe sorolná a három csimpánzt.

.....

Egyik főemlős rokonunk sem gyakorol semmi olyasmit, ami valamennyire is emlékeztetne a mezőgazdaságra.....A Föld különböző sarkaiban, főleg a művelésre alkalmatlan területeken néhány tucatnyi „primitívnek” nevezett nép néhány éve még vadászott és gyűjtögetett, például a Kalahári sivatagban élő busmanok. Elképesztő módon az derül ki, hogy a vadászoknak általában van szabad idejük, sokat alszanak és munkájuk nem nehezebb, mint földműves szomszédjaiké. A busmanok például hetente átlagosan 12-19 órát fordítanak táplálékszerzésre; hány Olvasó büszkélkedhet ilyen rövid munkahéttel? ....A busmanok napi átlagos tápanyagbevitele 2140 kalória, 93 gramm fehérje, jóval több, mint amennyit a US RDA (a javasolt napi adag) a kis termetű és igen aktív emberekre megszab. A vadászok egészségesek, kevés betegség kínozza őket, változatosan táplálkoznak és nem sújtja őket rendszeres éhínség, mint a csak néhány terményt nevelő földműveseket. A nyolcvanötféle ehető növényt fogyasztó busmanok körében szinte elképzelhetetlen dolog az éhhalál, Írországban viszont majdnem 1 millió földműves és családja veszett oda az 1840-es években, mert fő terményüket, a burgonyát burgonyavész támadta meg.......Végül, a mezőgazdaságra történt áttérésig nem pusztítottak az emberiségen ma eluralkodott járványos betegségek és élősködők. Ezek a kórokozók csak a zsúfolt, alultáplált, helyhez kötött, egymástól és a saját szennyvizüktől folyamatosan újrafertőződő emberek társadalmában maradnak fenn.

....... Tegyük fel, hogy egy űrből ide látogató régész megpróbálná társainak elmagyarázni az emberiség történetét. Az ásatások eredményét szeretné egy huszonnégy órára felosztott órán bemutatni; egy-egy ilyen óra (egység) ténylegesen 100 ezer évnek felelne meg. Ha az emberiség története éjfélkor kezdődött, akkor most éppen az első nap végén járnánk. Éjféltől kezdve a hajnalon, délen és napnyugtán át vadászó-gyűjtögetőkként éltük szinte a nap végéig. Végül este 11 óra 54 perckor áttértünk a mezőgazdaságra.- fb. carnivore ragadozó diéta - részlet Károly Nagy bejegyzéséből -2020.09.26.-10.37.

Végül is, ha igazán nem merészkedik is át ezekre a területekre, Diamond számos tanulsággal szolgál arról, mit tanulhatnánk el a hagyományos társadalmak gyakorlataiból, ami valószínűleg változást hoz abban, miként gondolkodunk akár ezekről a társadalmakról, akár a magunkéról. Sikerül elgondolkodtatnia bennünket arról, vajon nem tudnánk-e jobban nevelni a gyerekeinket, emberségesebben bánni az öregekkel, egészségesebben élni vagy jobban reagálni a vitákra. Meggyőzően érvel amellett, hogy őrizzük meg a világ nyelvi sokféleségét, és vállaljuk a „konstruktív paranoiát”, ami azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet szentelünk a mindennapi élet kockázatainak. Noha sok vita lesz még ezekről az érvekről és arról, milyen tudományos bizonyítékokra van szükség a megítélésükhöz, ahhoz nem fér kétség, hogy Diamondnak ismét sikerült kijelölnie az egyik olyan kérdést, amelyről az elkövetkező években vitatkozni fogunk.

- daron acemoglu, james a. roBinson

file:///C:/Users/Win10/OneDrive/Pictures/Jared%20Diamond%20-%20A%20harmadik%20csimp%C3%A1nz%20felemelked%C3%A9se%20%C3%A9s%20buk%C3%A1sa.pdf