Szent Máté emléknapja
Az apostolról és evangélistáról, akinek jelképe az angyal , (aki az evangélium megírására inspirálja). biztosat csak a Szentírásból tudunk, ezen kívül nem sok olyan adat maradt ránk, amely történetileg hitelesnek tekinthető.
A mai napon Szent Máté apostolt ünnepeljük, aki Kr. u. 80 táján írta meg evangéliumát. A négy evangélium közül ez a legterjedelmesebb.
Szent Máté I. században élt apostol, evangélista, Jézus tanítványa. Máté evangéliuma szerint eredeti neve Lévi ben Halfai volt, / Lévi a levita származására utal / Márk pedig Alfeus fiának mondja. Valószínűleg Galileában született., eredetileg vámszedő volt Kafarnaumban. Ezt foglalkozást (és annak zsidó űzőit) az izraeliták megvetették, mivel a Római Birodalom számára (is) dolgoztak, s többnyire a saját zsebükre is.
Lévi-Máté, a vámos Kafarnaumban dolgozott. Kafarnaum ugyanis határváros volt Heródes Antipász országa és Fülöpnek a Jordántól keletre elterülő országa között. Mint vámos a zsidók szemében nyilvános bűnös, kitaszított, tisztátalan ember volt. Jézus azonban megszólítja: "Kövess engem!", és csakhamar vendége lesz Máténak. Máté pedig tudta, hogy amikor fölkelt a vámasztal mellől, nem egy dúsgazdag ember társaságába került, hanem az Emberfia követője lett, akinek nemhogy elvámolnivalója, de még hajléka sincsen, ahol álomra hajthatná a fejét.
Jézus igehirdetésének második évében csatlakozott hozzá. A hagyomány szerint Krisztus halála után ő jegyezte le - közvetlen tapasztalat alapján - a Megváltó szavait és cselekedeteit .
Máté evangéliuma erősen zsidó jellegű. Legfőbb jellemzője, hogy a názáreti Jézus alakját Isten választott népének hagyományába ágyazza, illetve megmutatja azt is, hogy ez a Jézus nem tépi szét e hagyományok bilincseit, hanem beteljesíti azokat.
A két leggyakoribb megnevezés az Emberfia és az Isten Fia. Az első cím a módot tükrözi, ahogyan Jézus magára alkalmazza ezeket a címeket, és ez valószínűleg Dán 7. fejezetének mennyei alakjával kapcsolatos. A második megnevezés pedig a királyi Messiásra utalva idézhette az Ószövetséget (ld. Zsolt 2; és 110). E címek Jézusra alkalmazva új jelentést kapnak, és messze túlmutatnak bármely ószövetségi értelmezésen.
Ferenc pápa jelmondata Béda Venerabilis, Máté ünnepéről szóló 21. homíliájának (CCL 122, 149–151) egyik szakaszából származik, amely így hangzik: „Vidit ergo Jesus publicanum, et quia miserando atque eligendo vidit, ait illi, »Sequere me«”. [„Látta tehát Jézus a vámost, és mivel rajta megkönyörülvén és őt kiválasztván látta, így szólt hozzá: »kövess engem.«”]
Ez a homília az Isteni Irgalmasság tiszteletére készült, és az imaórák liturgiájában Szent Máté ünnepén olvasnak fel. Ennek különös jelentősége van a pápa életében és lelkiségében. A 17 éves Jorge Bergoglio ugyanis 1953-ban, Szent Máté ünnepén, egészen különleges módon tapasztalta meg Isten szerető jelenlétét az életében. Egy gyónás nagyon mélyen érintette és megérezte Isten irgalmasságát, aki gyengéd szeretettel teli tekintetével hívta őt a szerzetesi életre, Loyolai Szent Ignác példáját követve.
A szentek életútjának olvasása vezette a jezsuita rend alapítóját a megtérésre és az életszentség útjára. Szükséges látnunk a példaképeket magunk előtt, hogy tudjuk, még nem vagyunk azok, amivé lehetünk és lennünk kell. Szent János úgy fogalmaz: „Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk” (1Jn 3,2). Meghívást kaptunk, hogy Krisztus követőiként éljünk, de ne csak ideig-óráig, hanem tartósan, teljes elkötelezettséggel.
A hivatalosan „Jézus társasága” (Societas Iesu) nevű szerzetesrendet 1534. augusztus 15-én Párizsban alapította Loyolai Szent Ignác és néhány társa. Rómában felajánlották szolgálataikat III. Pál pápának, aki 1540. szeptember 27-én hivatalosan jóváhagyta az új rend megalapítását.
A 17–18. században – elsősorban a felvilágosodás hívei – azzal vádolták a szerzetesrend vezetőit, hogy beleavatkoznak azoknak az államoknak a politikájába, ahol éppen működnek.
Portugáliában, nem sokkal később Franciaországban és Spanyolországban is betiltották tevékenységüket, majd 1773-ban XIV. Kelemen pápa francia nyomásra feloszlatta a társaságot.
1773-ban e napon Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar királynő kihirdetteti a jezsuita rend feloszlatásáról szóló, július 21-én kiadott pápai bullát.
A XVI. század közepétől a XVIII. század közepéig tartó két évszázad talán legtekintélyesebb, a történelemben legaktívabban részt vevő egyházi intézmény, a Jézus Társaság feloszlatásáról, az üldöztetés tulajdonképpeni okairól és lefolyásáról többnyire első helyen említik a rend óriási gazdasági potenciálját és politikai befolyását, melynek köszönhetően szembekerültek egyrészt az európai uralkodók felvilágosult államminisztereivel, másrészt a gyarmatokon az anyaország érdekeit képviselő állami hivatalnokokkal és a helyi földbirtokos arisztokráciával. Emellett a XVIII. század közepén a pápai Kúrián belül is megerősödni látszott egy olyan irányzat, mely a világi uralkodókkal egyetértésben a központosított egyházi kormányzat és annak legfőbb támasza, a jezsuita rend reformját vagy felszámolását látta szükségesnek.
Megjegyzendő, hogy a feloszlatás sohasem lett teljes, hiszen Poroszországban és Oroszországban, ahol a breve /Dominus ас Redemptor Nos ter kezdetű, a Társaság feloszlatását 1773-ban elrendelő pápai breve / nem került kihirdetésre, a jezsuiták zavartalanul folytathatták munkájukat egészen 1814-ig, a Társaság újbóli megalakulásáig , /1814. augusztus 7-én VII. Piusz pápa jóváhagyásával / .
A Társaság elleni vádakat a kiváló jezsuita publicista, Bangha Béla foglalja össze és cáfolja A jezsuita-rendellenségei című, 1928-ban Budapesten, a Magyar Kultúra kiadásában megjelent könyvében.
Tevékenységüket – amelynek a súlypontja kezdettől fogva az oktatás volt – néhány évtizeden belül kiterjesztették szinte egész Európára. A 17. század legismertebb jezsuitája Pázmány Péter esztergomi érsek, aki megalapította a nagyszombati egyetemet.
A magyar jezsuita rendtartomány 1909-ben lett független provinciává, korábban egyetlen jezsuita rendtartomány működött az egész Osztrák–Magyar Monarchia területén. 1945-ben 400 tagja volt, akik kilenc templomban, két gimnáziumban (Kalocsán és Pécsett) és egy lelkigyakorlatos házban működtek.
A jezsuita rend elkobzott vagyonát a Magyar Kamara kezeli, e vagyonból alapítják meg a Tanulmányi Alapot. Ez teszi lehetővé a magyarországi oktatásügy reformját és szervezetének jelentős átalakítását is.
Ezekhez járultak még a rendi ifjúság képzésére rendelt intézmények, a budai noviciátus (Manréza) és a szegedi filozófiai és teológiai főiskolák, s akkoriban nyolc folyóiratot adtak ki a magyar jezsuiták. 1950-ben betiltották a szerzetesrendek működését, elvették házaikat, államosították intézményeiket és eltiltották őket minden apostoli munkától.
A rend visszaállítását követően a jezsuiták Magyarországon csak azzal a feltétellel indulhattak újra, ha semmit sem kérnek vissza a rend feloszlatásakor elvett javaikból. Ennek következtében több korábbi, tipikusan jezsuita jellegű épület és intézmény továbbra is más katolikus vagy világi intézmény tulajdonában maradt. A 10 000 Ft-os bankjegyen látható Prímási Palota és Vízivárosi templom eredetileg jezsuita rendház ill. templom volt . További példák Budapesten a vízivárosi plébániatemplom, Egerben a mai ciszterci templom, a mellette lévő rendház és gimnázium, a „jezsuita patika”, a csillagvizsgáló, Győrött a bencés templom és gimnázium, Pécsett a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Sopronban a volt jezsuita templom, a volt rendház a templom mellett, valamint a jelenleg múzeumként működő patika, Székesfehérvárott a jelenlegi ciszterci templom, stb.
A jezsuiták vezették a háború előtt az Actio Catholica-t és máig a Manrézát, amelyben rendszeresen tartanak lelkigyakorlatokat.
A rendszerváltás után újraindítottak a szerzetesi közösségi életet. Ma a rendtartomány 2010-es katalógusa szerint Magyarországon a provinciának összesen 93 tagja van.
- forrrás : Wikipédia, Katolikus.hu, Szent István Társulati Biblia , Magyar Kurír, vatican.va , mult-kor magazin .
A gasztronómiát illetően ,
most az alábbiakat ajánlom :
Csirkeláb pörkölt távolkeleti módra , spenóttal és kínai tésztával , pörkölt szezámmaggal meghintve .
valamint tejfölös , kapros uborkasalátával .
A csirkeláb a megosztó ételek egyik legjelesebb képviselője. Van, aki imádja, van aki fújjog, ha meglátja. A csirkeláb fogyasztásának számos pozitív hozadéka van az egészségünkre nézve, ezt pedig egy igen értékes komponensének, a kollagénnek köszönhetjük, amelyben nagyon gazdag , a hialuronsavnak és a kondroitin szulfátnak is jó forrása , amelyek számos pozitív egészségügyi hatást fejtenek ki a szervezetre.A kondroitin-szulfát egy komplex szénhidrát, amely a porcok hidratáltságát őrzi meg. Ennek tükrében kiváló kezelést jelent a csont-és ízületi gyulladásra és egyéb ízületi panaszokra is.
A csirkeláb még nem is olyan rég mint valami járulékos termékként , gyakorlatilag hulladékként kezelték a városi hentesüzletek és gyakran állateledelként adták el . Amióta a komprádor kapitalista kereskedelmi láncok egyre jobban drágították a hús árát , az alacsony jövedelműek csak az olcsó csirkeaprólékot vásárolták . Látva ezt hogy kelendő lett a csirkeaprólék a kereskedők odáig jutottak hogy ma már a csirkelábot 1100 Ft./kg. áron árulják holott az akciós csirkecomb farrésszel 699 Ft./kg. áron kapható . Ugyan ez történik a velőscsonttal is ami mostanában 1650 Ft./kg. áron , vagy a húsos (? sic. ) sertéscsont 1099 Ft. / kg. áron árulják , holott az akciós sertéscomb 1349 Ft. /kg. áron már kapható !
Látva az ilyen és ehhez hasonló pofátlanságokat a kereskedelem részéről , igencsak megfontolandó a csirkeláb pörkölt készítése , figyelembe véve az égészségre tett jótékony hatásait is .
“A kollagén fehérjék, amik egy állatnál pl. a bőr, a zsigerek, a csontozat, a porc, ezek állnak kollagén típusú fehérjékből, illetve a kötőszövetet is, a húst is valamennyire átszővi, csak abban már sokkal kevesebb a kollagén. Az állat fehérjetartalmának a 30, vagy akár 50%-át is kollagén fehérjék adhatják ki, és ma meg a koleszterintől való félelmünk miatt, ami egyébként teljesen alaptalan, mindenki a csirkemellet preferálja, pedig az semmilyen kollagént nem tartalmaz.
Az igazán egészséges népcsoportok közül, vadászó – gyűjtögetők közül, az ember ősei meg sem ették a színhúst, sőt a ragadozók többsége sem eszi meg a színhúst, hanem a zsíros, kollagén típusú részeket csak. A táplálkozásunk miatt kollagén hiányban általában szenvedünk, mivel nem nagyon eszünk már ilyeneket, mint pacal, körömpörkölt, kocsonya, meg csontlé, pedig nagyon jó lenne. Ha valakinek jó az emésztése, de tényleg nagyon jó a fehérje-emésztése, akkor ennek úgy a 10%-át akár hasznosítani is tudja. Kevésnek hangzik, mert nagy mennyiséget is lehet ilyenekből enni. De akkor ilyet kellene ennünk minden nap. Ezért találták ki az un. előemésztett, hidrolizált kollagén fehérjéket, avagy kollagén peptideket, és azonnal, gyakorlatilag 100% felszívódik a véráramba és ez az, ami már tud hasznosulni.
Az I-es típusú kollagén peptidek a leggyakoribbak. I-es, II-es és III-as típusú kollagén peptidekről szoktak beszélni, de sokkal több típus van. Az I-es adja a 90%-ékát a szervezetünknek, a II-es az inkább az ízületeinkben dominál, a III-ast pedig gyakorlatilag mindegyik tartalmaz egy keveset.
Az I-es típusú hidrolizált kollagén peptidek, ezeket kollagén peptidek néven lehet általában megtalálni, ezek nem zselatinosodnak, mint a zselatin lehűtve már, és oldódnak akár hideg vízben is, persze melegben hamarabb. Ezekről van rengeteg olyan kutatás, hogy jó a bőrnek, tehát csökkenti a ráncokat és segíti hidratálni a bőrt, növeli a bőr feszességét, fokozza a hajnövekedést. Főleg ilyen kutatások vannak róla, illetve az ízületi folyadék mennyiségét segít növelni, de magát az ízületet csak közvetve segítheti visszaépülni, tehát közvetlenül nem épül be. Inkább bőrre jó, ízületre csak enyhébben. Ebből általában 10 gramm, 10 ezer milligramm az adag.
Az ún. csirkeporc kollagén, melyből van kétfajta, már II-es típusú kollagén. Az egyik féléből úgy 1500 milligramm, azaz másfél gramm az adag, a másikból pedig 40 milligramm, ami viszont 1 mg ún. nem denaturálódott csirkeporc kollagént tartalmaz. UC2 néven lehet ilyet találni, és ez utóbbinak reumás, vagy sokízületi típusú problémákra jó inkább , ugyanakkor van olyan, amikor a csont a csonthoz, a porc a porchoz erősen ér, mert nincs ott elég folyadék, akkor egymáshoz érnek a porcok, vagy rosszabbik esetben a csontok súrlódása történik, aminek és a nyomásnak következtében ott denaturálódik a fehérje, megváltozik a struktúrája, amit a szervezet idegenként ismerhet föl és emiatt is kialakulhat erre egy autoimmun reakció. Az UC2 típusú leszoktatja a szervezetet, hogy ellenanyagokat termeljenek helyileg denaturálódott fehérjék ellen. Így ez javulást tud hozni. Az UC2 tipikusan a sokízületi problémára jó.
A másik típusú csirkepolc kollagén, amiből több mint 1000 milligramm a dózis, gyakorlatilag maga a csirkeporc előemésztve, így ez tartalmaz egyrészt II-es típusú kollagéneket, amik képesek beépülni is és regenerálni így az ízületeket, illetve ezek is képesek az ízületi folyadék mennyiségét növelni, már csak azáltal is mert természetes módon tartalmaznak aminoglikánokat is, kondroitin szulfátként talán ismerős lehet, meg glukozamint. Illetve valamennyi msm-et, de ezek inkább az osteo-artitisre, tehát a kopásos típusú ízületi problémákra jók.
A zselatin is kollagén fehérje, de az nincs előemésztve, tehát az gyakorlatilag 1%-a, maximum 10%-a szívódik fel, persze attól függően, hogy kinek milyen az emésztése. Hidegen sokkal rosszabb a fölszívódása, mint melegen, amíg folyós, de akkor sem igazán jó.
Inkább a csontlét érdemes enni, mondjuk a kocsonya gyakorlatilag azt is tartalmazza. A zselatinnak inkább olyan szerepe van, hogy bevonja a beleket és ezáltal hogyha káros anyagokat is eszünk mellette, akkor azok kevésbe tudnak rombolni ott. A bőrre, az ízületekre alig-alig lesz hatással. Ezért nagyon fontos, hogy peptideket keressünk.
Tehát még egyszer: A hidrolizált kollagén peptidek jók elsősorban a szépségre, és csak egy picit az ízületre, az 1000 mg felett szedett csirkeporc kollagén elsősorban a kopásos típusú ízületi problémákra való, és van a speciális UC2 (mint undenaturated chicken collagen type 2 rövidítése), amiből csak pár milligrammnyi dózist kell beszedni, ez viszont inkább ahhoz hasonlatos, mint egy védőoltás, ami leszoktatja a szervezetet az immun túlműködésről. Ebből este lefekvés előtt kell egy picit beszedni belőle.”-https://epresszonjalili.wordpress.com/2020/02/28/halfej-es-csirkelab-sokkolo-uj-infok-az-egeszsegrol/
Mivel a kollagén állati eredetű, azt villámgyorsan leszögezhetjük már így az elején: vegán kollagén - szigorúan ebben a formában – nem létezik!
Ezenkívül :
Szabó Gál Bence tízrészes ismeretterjesztő videója:Az egészség alappillérei
A magyar csirkelábpörkölt se kutya ('-nak való) , de azért a legjobb csirkeláb receptek , többek között a thaiföldieknél vannak .
Recept Mr. Tom Joke-tól, a Pantip.com webhely tagjától. Ez a recept curry pasztát használ a fűszerezéshez.
Hozzávalók ropogósra sült csirkelábhoz currypasztával :
• 500 gramm csirkeláb
• 1 csésze kukoricakeményítő /keto változatnál valamilyen keto-kompatibilis sűrítőanyag pl. almarost /Herbafulvo
• 1/2 evőkanál vörös curry paszta
• 1/2 evőkanál őrölt bors
• 1/2 evőkanál cukor /keto változatnál méz vagy édesítőszer
• Só 1/ 2 evőkanál
• 1 evőkanál szójaszósz
• 1/2 csésze hideg víz
• kaffir lime levelek összetépve
Ropogósra sült csirkeláb készítése:
1. Mossa meg a csirkelábakat, és vágja le a körmöket.
2. Keverjük össze az összetevőket a kukoricakeményítő hozzáadásával Adjunk hozzá vörös curry pasztát, őrölt borsot, cukrot, sót, szójaszószt és hideg vizet, majd jól keverjük össze. Várja meg, amíg az olaj felforrósodik. A csirkecombokat a keverékbe mártjuk. Utána aranybarnára és illatosra sütjük
4. A kaffir lime leveleket ropogósra pirítjuk és rászórjuk a sült csirkecombokra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése