Szent Mihály, Szent Gábriel és Szent Rafael főangyalok
 |
| Marco d’Oggiono: A három arkangyal |
A mai napon eltűnődünk az angyalok létén , elgondolkodunk ennek a szellemvilágnak jelentőségéről , és elsősorban azt a hitbeli tényt állapítjuk meg hogy : mi hiszünk az angyalok létében ! ... Hiszünk a szellemvilágban mert ez a hitvallásunk része és nemcsak hogy hiszünk hanem tapasztaljuk is ennek a világnak a jelentőségét , tapasztaljuk az oltalmat is , .... és tapasztaljuk a kisértést is . .... Hiszünk minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében ..... A főangyalok , Szent Mihály , a mennyei seregek vezére , Szent Gábriel a hírvivő , aki többek között hozza az angyali üdvözletet Máriának és Szent Rafael , a gyógyító , akiknek a nevében benne van a küldetés .Micháel - ki olyan mint az Isten - ; Gábriel - az Isten ereje - ; Rafael - Isten orvossága - ...... minket is küld az Isten a másik emberhez , ha vállaljuk azt hogy embertársainkhoz elvisszük az ISTEN ÜZENETÉT , elvisszük az Ő meghívását , elvisszük az Ő segítségét az embertársainkat szolgáló szeretetben .- a gazdagréti Szent Angyalok templomában elhangzott dr. Szederkényi Károly Miklós c. prépost , esperes plébános prédikációja alapján
Már Szent István Mihálynak szenteli a veszprémi székesegyházat (1009). Ő a patrónusa a váci és erdélyi / gyulafehérvári / , társpatrónusa az egri egyházmegyének is. Mihály és Gábor zománcképe tűnik föl a Szent Korona alsó részén,
(részlet)
CHristus, Szenteknek, s' Angyaloknak Ura,
Menynek, és földnek Teremtö Királlya:
Te népeidnek légy óltalmazója,
Menyország úttya.
Mihály Arkangyalt el-küldgyed mi-nékünk,
Engedelmedböl látogasson bennünk:
Es békeséget szerezzen közöttünk,
Hogy el-ne veszszünk.
Gábriël Angyalt, erösség Angyalát,
Bocsásd el nékünk ellenség rontóját:
Hogy látogassa Istennek Szent házát,
Drága Templomát.
Raphaël Angyalt, idvesség orvosát,
Küld-el mi-hozzánk, lelkünk gyógyítóját:
Hogy betegeknek hallya imádságát,
Fohászkodását.
Paracelsus az orvosi etikáról
Paracelsus azt tanította, hogy a betegségeknek sokféle oka van, de ezek mind visszavezethetők egy fő okra: arra, hogy az ember nem él összhangban a természeti törvényekkel, hogy nem követi a Lelkét, és ezért eltér attól az úttól, amit a Lelke mutat számára.
A betegség ennek a diszharmóniának a következménye.
A betegség egy olyan állapot, amellyel mindannyian találkozunk – akár egy-egy fejfájás vagy akár hosszú éveken át tartó krónikus betegség formájában. A betegségeknek sokféle tünetük lehet, de van egy fontos közös jellemzőjük: az, hogy fájdalommal, szenvedéssel járnak. Az ember szembesül azzal, hogy a teste elromolhat, szembesül a halandóságával, megérinti a halál szele. Ez a szenvedés általában befelé fordít: feltesszük a miért, és gyakran a hogyan másként kérdését is. Lehet, hogy csak az életmódban keresünk okokat és változtatást (mozgás, táplálkozás), vagy esetleg rátalálunk megoldatlan lelki problémákra, és változtatunk a konfliktusmegoldási stratégiáinkon, a többi emberhez való viszonyulásunkon. És ebben rejlik a kulcs a betegségek jelentőségének megértéséhez.
A betegség minden ember életének velejárója, nincs tökéletesen egészséges ember, hiszen aki tökéletes harmóniában van a Lelkével, annak már nincs szüksége a megtestesülésre. Mi éppen azért kaptuk az élet lehetőségét, hogy önmagunkra rátaláljunk, és ebben fontos szerepük van a betegségeknek.
A gyógyulás ezért nem egyszerűen azt jelenti, hogy eltűnnek a betegség objektív, mérhető tünetei. Paracelsus azt értette gyógyulás alatt, amikor az ember rátalál valódi belső önmagára és így a valódi szabadságra.
Az ember birtokában van az öngyógyítás képességének, amely a természet egyik ereje.
Mi az orvos szerepe a gyógyulási folyamatban?
Paracelsus úgy tartotta, hogy a külső orvos nem tud gyógyítani, csak felébreszteni a belső orvost, és a természettel harmóniában működve felgyorsíthatja a folyamatokat.
Az orvos feladata tehát nem elsősorban a test gyógyítása, hanem a beteg ember belső átalakulásának a segítése, lelkének megtisztítása, szellemi erejének megerősítése, hogy újra helyreállítsa a megbomlott harmóniát.
„A látás ereje nem a szemből jön, a hallásé nem a fülből, az érzékelésé nem az idegekből.
Az ember szelleme az, ami a szemeken át lát, a fülekkel hall és az idegek segítségével érzékel.”
Hasonlóképpen Paracelsus a gondolkodás forrásának sem az agyat tartotta:
„A bölcsesség, az értelem és a gondolatok nem az agyban vannak, hanem a láthatatlan szellemhez tartoznak, ami a szíven keresztül érez és az agy segítségével gondolkodik.
Mindezek az erők a fizikai szerveken keresztül nyilvánulnak meg.
A fizikai szervek határozzák meg a megnyilvánulás módját.”
Paracelsus szerint az élet legfőbb célja megvalósítani saját isteni természetünket.
„Csak amikor az »én« illúziója eltűnt a szívemből és az elmémből, és a tudatom felemelkedett arra a szintre, ahol nincs »én«, akkor nem én leszek a cselekvő, hanem a bölcsesség szelleme fog csodákat tenni a közreműködésemmel.”
Paracelsus a közönséges csillagjóslást, a horoszkópiát elvetette.
Nem értett egyet azzal, hogy a csillagok irányítják az ember sorsát.
Azt mondta, hogy a kozmikus befolyások az ember állati részére tudnak csak hatást kifejteni, az isteni részre nem.
Az ember tehát képes gondolatával és akaratával irányítani a sorsát.
Paracelsus igen magas erkölcsi szintet követelt az orvosoktól.
Azt mondta, hogy:
- az első és legfontosabb követelmény egy orvos számára a tökéletes tisztaság és az őszinte, tiszta szándék, a mentesség a becsvágytól, a hiúságtól, az irigységtől, az erkölcstelenségtől, az önhittségtől.
Azt tanította, hogy :
- a szeretet és a megértés a legfőbb gyógyító erő.
Azt mondta, hogy kétféle orvos létezik: olyan, aki szeretetből cselekszik, és olyan, aki haszonlesésből.
Amíg az ember csak magával törődik, a maga javát keresi, vét az egyik legfőbb természeti törvény, az egység törvénye ellen.
Ha szeretünk, képesek vagyunk sok rossz dologtól megszabadulni, változni, jobbnak lenni. A szeretet a tökéletesség felé vezet, és így gyógyulást hoz.
A második legfontosabb követelmény, amelynek át kell hatnia az orvosi hivatást, az az Istenben való hit. Nem keresztényi, vallási formákhoz kapcsolódó hitre gondolt. Számára az Istenben való hit Isten érzékelése, aki a természetben ölt testet, aki jelen van minden részében mint irányító akarat, éltető szeretet és szervező értelem.
Az orvosnak nem elég, ha csak az ember testét ismeri, a betegségek tüneteit érzékeli. Mint tiszta kristályon kell keresztüllátnia a betegen és a betegség valódi okait felismerni. A maga teljességében kell látnia és gyógyítania az embert, minden lelki és szellemi indíttatásával együtt, hiszen ezek nem választhatók el egymástól. „Az az igazi orvos, aki ismeri a láthatatlant, amelynek nincs neve, anyagtalan, de mégis megvan a hatása”.
„Mert akinek hite jó, az nem hazudik, s Isten műveinek bevégzője. Mert amilyen, akként tanúja magának: azaz becsületes, őszinte, erős, igaz hittel kell lenned Istenben, egész lelkeddel, szíveddel, értelmeddel-gondolatoddal, csupa szeretetben s bizalomban. Ilyen hittel és szeretettel nem is fogja megvonni tőled Isten az ő igazságát, hanem hihető, látható és biztató módon kinyilvánítja neked műveit.”- Paracelsus
- Életigenlők . hu , Paracelsus: Paragranum. Budapest, 1989., Helikon Kiadó
Visita, quaesumus Domine, habitationem istam, et omnes insidas inamici ab ea longe repelle: Angeli tui sancti habitent in ea, qui nos in pace custodiant, et benedictio tua sit super nos semper. Per Christum Dominum nostrum. Amen!
"Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: Parancsoljon neki az Isten! Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen."
Stoffán György
Ezek után nézzük mit kínál számunkra a gasztronómia .
Hagymás velő sült gombával
Hozzávalók (4-5 főre):
4 dkg. füstölt szalonna
1 nagy vöröshagyma
5 dkg gomba
6 dkg velő
4 cikk fokhagyma
1 csípős paprika
1 tk őrölt fekete bors
1 ek fekete szójaszósz
petrezselyemzöld
A velőt először enyhén ecetes hideg vízben leöblítem és lehártyázom , majd szűrőtálba teszem és hagyom lecsöpögni a víztől .
A szalonnát odateszem sülni és mikor már üvegesre pirult az apróra vágott hagymát és fokhagymát is hozzáadom és megdinsztelem , ráteszem a vékony szeletekre vágott gombát , az aprított csípős paprikát és együtt tovább pirítom , majd ráteszem a hártyázott , felvagdalt velőt , kevergetve tovább sütöm 8-10 percig. Végén szójaszósz , bors, apróra vágott petrezselyemzöld .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése