Nagyboldogasszony-napi gyógynövény szentelés - II. / FOLYTATÁS

A Városligetben álló Regnum Marianum-templom teljes pompájában, mielőtt 1951. szeptember 23-án felrobbantották (Fotó: Fortepan/Ted Grauthoff)

Első királyunk e napon, halála órájában ajánlotta fel Magyarországot a Szűznek s lettünk Mária országa, Regnum Marianum. Szent uralkodónk már országlása során kivételes fényben tartotta a Nagyboldogasszony-megemlékezéseket. A kivételes nap a következő évszázadokban sem veszített fényéből, minden esztendőben ekkorra hívták össze a királyi tanácsot Székesfehérváron, itt került sor a törvénykezésre is. Az istentelen kommunista évtizedeket leszámítva augusztus 15-e mindenkor a magyarság legnagyobb egyházi ünnepének számított. (Nagyboldogasszony napja számos országban munkaszüneti nap.)

A törés az istentelen Rákosi Mátyás kommunista ámokfutása idején kezdődött, utóda, Kádár János is kihagyta az ünnepi körmeneteket. Akárcsak a sorozatbérmálkozó Gyurcsány Ferenc a Szemkilövő-hegyről.

Komoly felelősségünk, hogy ebben a hitét, keresztjét és önazonosságát vesztett, megzavarodott világban Nagyboldogasszony napja mielőbb visszakapja az őt megillető – a mostaninál is méltóbb – helyét a kereszténységhez mindmáig hűséggel ragaszkodó Magyarországon. A lelkeknek is kijár a kárpótlás.

- https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2023/08/maria-orszaga-2

A nagy nyilvánosság számára nem látogatható bécsi Pázmáneumban található képen a trónon ülő , gyermekét átölelő Madonna előtt a szentek : István , Imre , László , Erzsébet , Gellért és Margit térdepelnek .- A Turulmadár nyomán

Lassan feledésbe merül és már nem tartják számon de augusztus 16.-a a magyarőstörténetig vezethető vissza . Egyes történészeink szerint e napon történt hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották , neki engedelmességet és hűséget fogadtak és ezt a vérszerződéssel pecsételték meg . A hét törzs : Nyék , Megyer , Kürtgyarmat , Tarján , Jenő , Kér és Keszi , és ezeknek vezérei : Tétény , Huba , Tas , Ond , Kende , Előd és Álmos .-Lázár Ervin nyomán

- Carlina vulgaris , közönséges bábakalács / bogáncs

A 2 hazánkban előforduló bábakalács-faj közül a sokkal gyakoribb.

70-80 cm magasra megnövő, rendkívül szúrós, kemény levelű faj. Elszáradt kórója még a következő évben is megmarad, régebben díszítésként szárazvirágnak gyűjtötték. Nyár közepétől kezd virágozni.

Szárazságtűrő, nyílt gyepi faj: sztyepréteken, száraz gyomtársulásokban, mezsgyéken, löszpusztákon, legelőkön találhatjuk meg. Országszerte többé-kevésbé gyakori faj, az Alföldön valamivel ritkább.

A néphagyomány szerint elűzi a fáradságot és ha virága becsukódik az esőt jelez.

A növény drogja a gyökere, mely hatóanyagai illóolaja (karlina-oxid), cseranyagok, gyanta, inulin és labenzim. A bábakalács gyökér vizelethajtó, izzasztó valamint nyákoldó hatású. Elősegíti a menstruációt és bélféregűzésre is kiváló. A bábakalácsgyökér alkalmazható külsőleg és belsőleg is, bőrproblémák, sömör, ekcéma, bőrgomba kezelésére, gyomorpanaszok esetén, hurutos megbetegedéseknél és veseproblémák kezelésére, vizelethajtásra és gyulladáscsökkentésre egyaránt. Forrázatából készült tea alkalmazható megfázás és láz esetén is, de étvágygerjesztő hatással is rendelkezik. Illóolaja antibakteriális hatású.

A másik faj a szártalan bábakalács :

Carlyna acaulis / népies név: angolbogács, disznótövis, vad articsóka, böfögtető

Hatóanyagok: karolinaoxid (mérgező!), cserzőanyag, flavonoid, inulin

Hatások: antibakteriális, izzasztó, görcsoldó, vizelethajtó, emésztésjavító, epeserkentő, féreghajtó

Javasolt: emésztési panaszokra, görcsoldásra, vizelethajtásra, izzasztásra, külsőleg sebek, bőrbetegségek kezelésére

Ellenjavallt: nagy dózisban

FONTOS: nagyobb adagja hasmenést, hányást okoz, adagolása körültekintést igényel

Virágjának vacka articsókához hasonlító ízeket hordoz , ízletes étel készíthető belőle .

- Verbena officinalis / vasfű

További magyar elnevezései: orvosi vasfű, vasfű, kakascímer, keserűfű, lakatfű, uborkafű.

Magyarországon a természetes populációit gyűjtik mint gyógynövényt. Drogja a virágos-leveles hajtás.

Felhasználják menstruációs zavarokat enyhítő, tejelválasztást serkentő teakeverékekben. Külsőleg bőrbántalmak kezelésére is javasolt. Továbbá nyálkaoldó, immunerősítő, köhögést csillapító hatású, felső légúti hurutok kezelésére használják. A népi gyógyászatban a légző- és emésztőrendszeri panaszok enyhítésére használták, máj- és epebántalmak esetén is. Jó erősítő, étvágyfokozó hatású.

- Galium verum , a tejoltó galaj

A tejoltó galaj vízhajtó, görcsoldó hatású. Vese és epebajokra, epilepsziára, mirigydaganatokra használják.

Ajánlották a pajzsmirigy betegségeire is. A pajzsmirigy betegségei esetében belsőleg és külsőleg is ajánlották a használatát.

Legújabb kutatások szerint, a tejoltó galaj iridoid-glikozidokat és antrakinonokat (pl. alizarin) tartalmaz, emiatt a teljes növény fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.

- Physalis alkekengi / zsidócseresznye

Számos további néven is ismert: lampionnövény, fizálisz , azaz hólyag szóból eredt, mert „bogyóját hólyagként felfúvódott veres csésze zárja be” piros papmonya, illetve páponya vagy paptök (bogyó formájú gyümölcse alapján, eredete a pap és a mony: ’here, tojás’ birtokos jelzős összetételeként keletkezett, amit szeméremsértő növénynévként 1884-ban Kossuth Lajos is megemlített), alkekengi (eredete az arab al-kākanğ átvétele), muharc, hólyagcseresznye, korallcseresznye, kláriscseresznye, kőrontófű (a népi gyógyászatban hasznosítására utalva), Vénusz köldöke (a termések formája miatt), Halicacabon, sócsepp, vereshalyag, körontó-fü (magyarázata, hogy a növényt vesekő szétoszlatására használták), zsidócseresznye (a német Judenkirsche tükörfordítása), közönséges zsidócseresznye, hólyagkláris.

Korábban a Földicseresznye (Physalis) nemzetség mintegy 30 faja közé az egyetlen olyan fajként sorolták be, amely fagytűrésének köszönhetően a Kárpát-medencében is megél. 

A népi gyógyászatban használták hólyag- és vesekő kezelésére, valamint vizelethajtó szerként.

A fizáliszfélék megkülönböztethetőségét az európai fogyasztók körében nagyban nehezíti a fajok közötti nagyfokú hasonlóság és a köznyelvben sokszor hibásan élő, vagy ki sem alakult elnevezések. Például a perui földicseresznye termése nagyon hasonló, de míg ez ehető, a Physalis alkekengi (lampionvirág, zsidócseresznye, fizálisz, piros papmonya) fogyasztásra alkalmatlan, mérgező ! Zsidócseresznyéből és fekete csucsorból készítették a hippomane és halicacabum nevű halálhozó italt. Levelét a Folium belladonnae és a Folium stramonii hamisítására használták .

- Hypericum perforatum , közönséges orbáncfű

A közönséges orbáncfű – melyet lyukaslevelű orbáncfűnek is neveznek

A Kárpát-medence gyakori őshonos növénye. Antidepresszáns, közérzetjavító, enyhe nyugtató, valamint álmatlanság elleni hatásai miatt a középkorban hatékony „ördögűzőnek” tartották. Antidepresszáns hatása tudományos kísérletekkel is igazolt. Pszichés és fizikai-egészségi állapotra való jótékony hatásai miatt gyógyhatású készítményként, recept nélkül kapható gyógyszerként mára világszerte több millióan szedik. Levelét saláták, likőrök ízesítésére is használják. Korábban hívták úgy is, mint Szent János virága, vagy „Ashlasan Chalium-chille”

Olajos kivonatát nehezen gyógyuló égési sebekre, gyomor- és nyombél-fekély kezelésére használják. Teája védi a nyálkahártyát, keverékekben máj- és epebántalmakra használják.A népi gyógyászatban az orbáncfüvet (orbáncfű olajat) reumás fájdalmak enyhítésére és egyes bőrbetegségek kezelésére használják. Köszvény, furunkulózis és egyéb gennyesedések, felületi-külső vérzések esetén használták.

Orbáncfű fogyasztásának idején a napfénytől tartózkodni kell, mert hólyagos kiütéseket okoz. Meghatározott gyógyszerekkel és bizonyos élelmiszerekkel együtt nem fogyasztható. Kizárólag csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható. (Mayo Clinic leírása az Orbáncfűről (St. John's wort))

Külső használatra :

- Dioscorea communis, / Pirítógyökér 

A pirítógyökér a jamszgyökérfélék (Dioscoreaceae) családjába tartozó faj. 5–3 m hosszan kúszó, felkapaszkodó szárú növény. Kétlaki. A szár hosszan heverő, majd balra csavarodó, valamint csíkos és kopasz. A gumó nagy, hengeres és tojásdad. Fénylő levelei mélyen szíves vállúak, nyelesek, csúcsuk hegyesedő. Nyúlánk, laza fürtös virágzata van. Virágok aprók, valamint halvány sárgászöldek. Kb. 1 cm átmérőjű piros bogyó termése van, mely sokáig, gyakran a levelek elszáradása után is megmarad.

A húsos, piros bigyók még az ősz végén, tél elején is díszítenek. A növény mérgező. Európa nagy részén megtalálható, hazánkban azonban csak szórványosan. Erdőkben, cserjésekben él, de az alföldeken is találkozhatunk vele.

Népi gyógyászati javallat: Tinctura formájában reumatikus panaszokra, csontdeformitásra, isiászra, derékbántalmakra, akut/krónikus ízületi gyulladásra, köszvényre, fagyásra, zúzódásra, porckopásra, csípőficamra, csontritkulásra.

- Symphytum officinale , / Fekete nadálytő

A fekete nadálytő , népies nevén forrasztófű, összeforrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó növényfaj.

Évelő növény, a nedves helyeket kedveli, réteken vizes gödrökben gyakran előfordul.

Mérgező pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amelyek a gyomorban és a bőrön keresztül könnyen felszívódnak és megnövelik a végzetes májmérgezés veszélyét. 2001-ben az amerikai US Food and Drug Administration és a Federal Trade Commission betiltotta a fekete nadálytőből készült termékek forgalmazását a lehetséges mérgező hatásuk miatt , de szerepel az OGYÉI tiltólistáján is. Egy 2018-as, a fekete nadálytőben lévő pirrolizidin alkaloidokról szóló átfogó tanulmány általános, emberre és állatra veszélyes mérgező hatást állapított meg.

Egyes készítmények (például a lóbalzsam) a gyógyszertárakban is beszerezhetők. 2013-ban egy klinikai tanulmány kimutatta, hogy a vélelmezett gyógyhatást bemutató kutatás nagyon megbízhatatlan és nem igazolható hitelesen a hatásossága és a biztonságossága. Európában 2015-ben nem használták belsőleg és a külsőleges használata során is májmérgezés veszélye merült fel.-https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_nad%C3%A1lyt%C5%91

- Chelidonium majus , / Vérhullató fecskefű

A vérehulló fecskefű vagy fecskefű , a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó Chelidonium növénynemzetség egyetlen faja. Évelő gyom-, de egyben gyógynövény is. Jellemző rá, hogy bárhol megsértve narancssárga színű tejnedvet ereszt.

A vérehulló fecskefű erős hatású gyógynövény, nem megfelelő használata mérgezést okozhat. Hatóanyagai a sárga tejnedvben és a növényből készült drogokban egyaránt megtalálható. A növényt korábban a népi gyógyászat alkalmazta, mivel azonban házi felhasználása különös óvatosságot és orvosi szakértelmet, felügyeletet követel meg a mérgezés elkerülése miatt, manapság általában csak a gyógyszeripar nyersanyaga.

A növény sárga színű tejnedvét használták a népi orvoslásban: külsőleg szemölcs és tyúkszem eltüntetésére, belsőleg máj- és epehólyag-betegségek gyógyításakor. Manapság belsőleg történő felhasználása csak orvosi előírásra történhet a mérgezési veszély miatt. Külsőleg történő felhasználása szemölcsirtásra azonban alkalmazható: a frissen szedett növény tejnedve kizárólag a szemölcsre csepegtethető legfeljebb napi 2-3 alkalommal, az egészséges bőrfelületet azonban a maró tejnedv irritálhatja.

A vadon termő gyümölcsök :

- Rubus fruticosus / vadszeder

A vadszeder vagy földi szeder a szeder nemzetséghez tartozó, egész Európában elterjedt gyümölcstermő gyógynövény. Tulajdonképpen gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kisfajok összessége. Ezekből Magyarországon eddig több mint 160-at különítettek el. Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. Népies neve: szeder, fekete szeder, földi szeder.

Nyersen fogyasztva kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, illetve gyümölcsbor készítésére is. Szárított levelét gyógyteaként használják. Magas a foszfor- és vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Nagyon jó mézképző, világos színű méz készül virágjai nektárjából.

Levele tartalmaz flavonoidokat, pektint, csersavat (gallotannint), szterolokat és a triterpént. Gyümölcse gazdag C-, B1-, B2-, B3-, B6-, B12-, A provitaminokban, ásványi anyagokban és gyümölcssavakban.

Torokfájás, torokgyulladás, afta, hasmenés, fehér folyás ellen alkalmazzák.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadszeder

- Fragaria spp. / eper / erdei szamóca

Az erdei szamóca vagy szamóca, földi eper (Fragaria vesca) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Fragaria nemzetségébe tartozó, a termesztett eperénél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, Magyarországon is őshonos növény.

Levelei flavonoidokat (kvercetint), cserzőanyagokat (ellagitanninokat), kávésav származékokat, citrált, triterpén-alkoholt, nyomokban illóolajat tartalmaznak. Termésének magas a C-vitamin tartalma (100 g termésben 60 mg), valamint ásványi anyagok (kalcium, kálium, magnézium, mangán, vas, cink található benne.

Főzetét szájnyálkahártya-gyulladás és fogínysorvadás, teáját gyomor-, és bélpanaszok, hasmenés, aranyér esetén használják. Segít vérszegénység, fáradékonyság, máj, lép, epe működési zavarok ellen. Fagyási sérülésekre szárított terméséből hatásos szer készíthető.

- Cerasus avium / vadcseresznye

A vadcseresznye 15–30 m magasra is megnövő lecsüngő ágú fa. Törzsének átmérője a másfél métert is elérheti. Gyorsan növő, viszonylag rövid életű (~80 év) faj. Fényes, vöröses barna kérge vékony, vízszintes csíkokban hámlik.  A virágokat méhek porozzák be. Gyümölcse apró, előbb sárga, majd élénkpiros színre érik be. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz.

Felhasználható: cukrozva nyersen, süteményekbe, tortákba, befőttekbe (kompótokba) stb. Mandulával keverve a cherry brandy alapanyaga, de gyümölcsbort is készítenek belőle.

A gyümölcsükért termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek.

Kérge a XIX. században Amerika legnépszerűbb gyógynövényei közé tartozott önmagában, és szabadalmaztatott gyógyszerkészítmények alkotóelemeként is. - Fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, hatású, ennélfogva hörgőpanaszokra, náthás bajok ellen is hat. - Napi negyed kiló cseresznye fogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában lehet jó hatása. - A levelekből készült tea ajánlott nyálkaoldásra, az elzsírosodás megakadályozására, a szívműködés segítésére, vízhajtásra, hólyaggyulladásra. - A szárából (kocsányából) készített tea a bél és a gyomor elnyálkásodása ellen kiváló hatású. - Nyugtató és hatásos lehet megfázás és influenza esetén fellépő száraz köhögés ellen. - Ajánlják még hosszú betegségekből történő lábadozáskor erősítő italként.

 Valódi teapótszerként is fogyasztják.

- Cornus mas / som

Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3–7 méter magasra nővő cserje. Még a lombosodást megelőzően nyíló sárga virágai nem csak a tavasz első hírnökei, hanem dísze is a kertnek. Gyümölcsei 1,5 – 3 centiméter nagyságúak lehetnek, hosszúkás szilvára emlékeztető, általában élénkpiros, savanykás, pikáns ízű. A gyümölcshúsán belül csontmagot találunk.

Magyarországi tájfajtái a Császlói, mely Szatmárban és a Nyírségben honos, és a Szadai (Szada község Gödöllő közelében található).

A som igen értékes gyümölcsöt  terem, amelyből – különösen vadas húsok mellé való – kiváló lekvár készíthető. C-vitamin tartalma 200 mg/100g körül van, karotinban gazdag. Lekvár, szörp, dzsem, kompót, gyümölcsbor, pálinka készíthető belőle. Az éretlen termését az olajbogyóhoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Korábban a házikertekben gyakori növény volt, ma már háttérbe szorult.

Hasmenés esetén használható, a termés frissen antioxidáns hatású .

- Malus sylvestris / vadalma

A vadalma vagy erdei vadalma,  a rózsafélék családjába tartozó alma (Malus) növénynemzetség egyik faja, kifejlett egyedei fanyar gyümölcsöt érlelő erdei kis fák. Zárt erdőben ritkán fordul elő, inkább erdőszéleken, legelőkön érzi jól magát . Az almanemesítésben nagy szerepe van, anyatőként oltásra is használják.

 Leveléből jóízű tea készül.

Gyógynövényként a gyümölcs húsát borogatásként lehet használni égések és más kisebb sebek kezelésére. A nyers vadalmának enyhe hashajtó hatása is van. A gyökér kérge lázcsillapító hatású. A levelek egy florin nevű hatóanyagot tartalmaznak, ami antibakteriális, fertőtlenítő hatású.

A belőle készített mártás kitűnő kísérője a húsételeknek, savanyú íze miatt a zsírosabb és vadhúsok ízesítője, de kompótot, gyümölcskocsonyát és bort is készíthetünk belőle.

- Pyrus pyraster / vadkörte / vackor

Magyarországon mindenhol előfordul. Nem számít ritka növényfajnak. Vannak vidékek, ahol még az Alföldön (Kiskunfélegyháza, Nyárlőrinc, Ócsa környékén) is gyakori.

Termése fontos vadtáplálék, de éretten, kellemesen fanyar íze emberi fogyasztásra is alkalmassá teszi. Aszalványként ugyancsak fogyasztható. A termése kövecses húsú és fanyar ízű. A friss gyümölcsből préselt lé kitűnő, a musthoz hasonlóan édeskés aromájú, szörpkészítésre is alkalmas. A kissé már megbarnult (szottyosodott) termésből jó ízű pálinka főzhető. Fája értékes bútor- és szobrászfa.

Gyógynövényként is használható. Drogja, szárított levelei előnyösek, arbutin tartalmuk miatt. A medveszőlőhöz és az áfonyalevélhez hasonlóan kiváló fertőtlenítő hatásúak. Daganatos betegségek esetén segítő hatását figyelték meg akkor is, ha a ma szokásos onkológiai kezeléseket (kemo- és radioterápia) alkalmazzák a beteg kezelésére. A szervezetnek segít újraépíteni, regenerálni a roncsolt szöveteket. A prosztata megnagyobbodásával, gyulladásával járó betegségei esetén kiváló hatású lehet. A kismedence területén lévő szervek gyulladásai esetén általában jótékony hatású. A szemölcsök, tyúkszem, mióma és fibrómák esetében sokszor segít.

- Sambucus nigra / fekete bodza

A magasra megnövő terebélyes cserje vagy fa. Egyéves ágai zöldek, a többévesek szürke kérgűek, paraszemölcsösek.

A terebélyes bokor vesszői ívesen lehajlóak, a vesszőket eltörve láthatóvá válik lágy, fehér belük. Levelei sötétzöldek, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, páratlanul szárnyasan összetettek, szélük fogazott. Virágai aprók, krémfehérek, jellegzetesen illatosak, a virágzat bogernyő. A termés fekete színű csonthéjas bogyó.

Valaha felhasználták e növény minden részét a gyökerétől a kérgén át a leveléig. E hasznosítások többségét mára elfeledtük, ma leginkább csak táplálkozási és gyógyászati szerepe ismert.

A népi gyógyászatban a bodza volt „a szegényember patikája”: ennek főzetével kezelték a székrekedést, a szemgyulladást, a gümőkórt (TBC), de használták vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak, vizelethajtónak, köptetőnek, hámosítónak is.

Virágait cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, enyhén szénsavas üdítő italt kapunk. A frissen szedett virágok palacsintatésztába mártva kisüthetők, de szörp is készíthető belőlük. Bogyója szederrel vagy almával elegyítve lekvár főzésére alkalmas. Leves is készíthető belőle.

A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító.

A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. Helyenként pálinkát is főznek belőle – mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága.

A zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani, mert mérgezőek!

Rovarűző hatását ma a biokertészetekben hasznosítják.

A fekete bodza nem összetévesztendő a :

- Sambucus ebulus / földi bodza -val ,vagy gyalogbodza  mert az mérgező is 

Levele, virágzata és termése is hasonlít a fekete bodzáéra. A földi bodza azonban lágyszárú (és nem fásszárú), legfeljebb 2 méter magasra nő meg (a fekete bodza ennél általában nagyobb), kellemetlen szagú virágzatában a portokok vörösek (a fekete bodza kellemes illatú virágzatában a portokok sárgák), termései ugyanúgy felállók mint virágzatai (a fekete bodza felálló virágzataiból lecsüngő termések fejlődnek) .

Mérgező növény

Keserűanyagai (pl. cianogén glikozidok) miatt enyhén mérgező: az érett nyers termések túladagolása (gyermekeknél kisebb mennyiség is túladagoláshoz vezet), de különösen az éretlen termések fogyasztása hányingert, hányást, hasfájást, hasmenést, látászavarokat okozhat, haláleset is előfordult már. Gyógynövényi drogjainak túladagolása heves hányást, hasmenést okozhat. Melegítés hatására azonban a mérgezést okozó anyagok tönkremennek, így a magvaktól elkülönített terméshús élelmiszer- és festékalapanyagként már felhasználható. 

A magvai mérgezők !