A budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia 975
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia idén ünnepli alapításának 975. évfordulóját. Az 1048-ban létrejött plébánia korábbi bélyegzőjének töredéklenyomatai is őrzik annak emlékét, hogy már csaknem ezer éve létezik keresztény közösség Pesten, a Duna bal partján.
A Belvárosi plébániatemplom Pest legrégibb épülete, a templombelső nyolc évszázad rekvizitumainak múzeuma.
Eredetileg a mellette álló Contra Aquincum falaira, annak köveiből épült. A romjaiból kétszer újjászületett templom román stílusú elődjét a tatárdúlás során égették fel. A gótikus stílusban újraépült későbbi templom a török időkben semmisült meg, de ránk maradt a gótikus szentély és a háromkaréjos ülőfülkék sora - 19 látható ma belőlük. A kriptában látható kőtár reneszánsz márványtöredékeket is tartalmaz, utalva arra, hogy egyszer Mátyás király korában is átépíthették. A török korban mecsetté alakították, és a keleti oldalon mihrabot (imafülkét) építettek - ami ma is látható.A törökök csak átmenetileg használják mecsetnek, meghagyják Pest egyetlen keresztény templomának.
Belsejében figyelemre méltó a reneszánsz szenteltvíztartó, a kora romantikus szószék és a barokk mellékoltárok is vannak .
A budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia 2023-ban ünnepli alapításának 975. évfordulóját, valamint hogy 75 éve készült el a főoltár és mondott a templomban beszédet Mindszenty József bíboros.
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia megalakulására nagyon zavaros történelmi helyzetben került sor: nyolc évvel Szent István király halála után, I. András uralkodása idején.
A Dunának ez a része mindig révátkelőhely volt , gazdag kereskedők éltek itt , ők építettek egy templomot , az épület régebbi, mint a plébániai közösség , hiszen Szent Gellért püspököt 1046-ban temettek el a templomban .
Ezt az első kápolnát román templom követte, amelynek falmaradványait őrzi a mai belvárosi főplébániatemplom déli tornya. Egyesek szerint (Salamon Ferenc) itt történt Árpád-házi Szent Erzsébet fényes eljegyzése 1211-ben. Zsigmond király idejében új, háromhajós, körüljárós szentélyû, csúcsíves stílusban templom épült.
Magát a plébániát 1048-ban alapították. Ezért is látható a templom főbejáratának üvegajtaján az 1048-as dátum, és a plébánia pecsétjén is ez az évszám szerepel. A Szent István korabeli templomot I. András idejében bővítették, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy aktív közösség élt itt. 1227-ben IV. Béla önálló plébánosválasztási jogot biztosított a váci esperességhez tartozó templomnak, amelynek Pest szempontjából is kiemelkedő szerepet tulajdonított. Az 1200-as években már létezett az a háromhajós, román stílusú templom, amelynek az alapfalait a közelmúltban feltárták a régészek. Az 1300-as években pedig már az a gyönyörű gótikus templom állt itt, amit ma is látunk.
Adatok vannak arról, hogy a királyi udvar papja a templom plébánosa is volt. Ezért kerülhetett már az 1300-as években európai hírű freskó a főhajó apszisába; egy itáliai mester készítette.
 |
| Trónoló Madonna freskó |
1398-ból pápai dokumentum említi a templomot. Ezt követően átveszi az esztergomi érsekség a váci püspökségtől. Az 1400-as években pedig már ugyanazt a pecsétet használták, amit ma mi is. Arról is tudunk, hogy két országgyűlés zajlott a templomban, az első 1225-ben, a második az 1300-as években. Mátyás király és II. Ulászló királlyá választása után e templom falai között mutatták be a hálaadó szentmisét.
A csillagboltozatú Mátyás-oratórium viszont megmarad eredeti szépségében. Széchenyi György prímás, „Buda és Pest második alapítója” (Némethy Lajos) hatalmas összeggel támogatja a templom újjáépítését. A megmaradt csúcsíves részt már 1686-ban befedik és használhatóvá teszik. A templomhajó zöme és a homlokzat barokk stílusban való helyreállítása 1725–39 között történik Paur György tervei szerint.
Kossuth Lajos ― bár ő maga evangélikus volt ― itt tartotta az esküvőjét Meszlényi Teréziával. Liszt Ferenc 1858-tól gyakran szállt meg a templom melletti plébániaépületben. Templomunkban saját és más szerzők műveit is vezényelte.
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1948-ban szentelte fel a templom Molnár-C. Pál festőművész által készített új főoltárát Boldog Meszlényi Zoltán segédpüspök. Ugyanebben az esztendőben, a plébánia megalakulásának 900. évében, Nagyboldogasszony napján nagy hatású beszédet mondott a Március 15. téren Mindszenty József bíboros, hercegprímás.
Az 1890-ben Steindl Imrétôl tervezett főoltár az 1945-ös ostrom alatt pusztult el. A Zsolnay majolika kőoltára helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Helyébe 1946–47-ben süttői kemény mészkőből szárnyas oltárt állítottak , és így kerülhetett a templomba a modern világ ízlését idéző Molnár C. Pál oltárkép.
 |
| A főoltáron Molnár C. Pál festménye |
Ez a templom és a hozzá tartozó közösség végigkíséri történelmi múltunkat, őrzi a jelentős események és személyek emlékét, s most is itt áll, kiáltó jeleként annak, hogy a keresztény gyökerek biztosítják a jövőt, és a keresztény üzenetekből ma is fölhangzik az örök élet ígérete, az arra vonatkozó krisztusi tanítás.
a SAVEUR - nyomán , Alexia Duchêne párizsi séf receptje alapján - ketogén változat
Hozzávalók 60 ml + 2 tk. extra szűz olívaolaj, osztva
4 fej kis drágakő saláta ( saláta szív), hosszában félbevágva
Parajdi só
120 ml tepertőmorzsalék
1 gerezd fokhagyma, meghámozva és enyhén összetörve
1 szál friss kakukkfű
1 nagy tojássárgája
1 tk. dijoni mustár
120 ml olíva olaj6 olajos szardellafilé, finomra aprítva (1 evőkanál)
60 ml + 1 evőkanál. friss citromlé, osztva
1 csésze író / 240 ml
2 evőkanál. friss petrezselyemzöld, durvára vágva
Frissen őrölt fekete bors
Elkészítés
1. LÉPÉS
Egy közepes serpenyőbe, közepes lángon adjunk hozzá 1 evőkanál olívaolajat. Amikor az olaj felforrósodott, adagonként adjuk hozzá a salátát, vágott oldalukkal lefelé, és süssük aranybarnára az egyik oldalát 3-4 perc alatt. A sült salátát enyhén sózzuk, majd egy nagy tányérra félretesszük.2. LÉPÉS
Sertés tepertőből morzsalékot készítünk Ízlés szerint sózzuk, és félretesszük.3. LÉPÉS
A majonéz elkészítése: Egy közepes tálban habosra keverjük a tojássárgáját, a mustárt és a csipet sót, majd folyamatos habverés közben, lassan öntsük bele az olajat, ügyelve arra, hogy ne olyan gyorsan adjuk hozzá az olajat, hogy a majonéz kicsapódjon . Hozzákeverjük a szardellát és 2 evőkanál citromlevet, ízlés szerint sózzuk, majd félretesszük.4. LÉPÉS
Egy másik közepes tálban keverje össze az írót a maradék citromlével és az olívaolajjal. Ízlés szerint sóval és fekete borssal ízesítjük. Osszuk el az íróöntetet 4 peremes tányérra, majd öntsük rá a sült salátára .- Melegen vagy szobahőmérsékleten tálaljuk.
Mindegyik saláta felét megkenjük egy kanál majonézzel, és bőségesen megszórjuk a fenntartott tepertő morzsalékkal és petrezselyemzölddel díszítjük .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése