Szent Ágoston püspök és egyháztanító
Hippói Szent Ágoston (latinul: Aurelius Augustinus; Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus. Viszonylag későn, hosszú vívódás után, harminckét éves korában keresztelkedett meg és tért vissza szülőföldjére, ahol először pappá, majd 395-ben püspökké szentelték. Szent Ágoston a kereszténység egyik legbefolyásosabb filozófusa, szinte az egész középkor ideológiája belőle táplálkozott. Beleépítette a keresztény filozófiába mindazt, amit fontosnak gondolt nemcsak a neoplatonikusoktól, hanem Cicerótól, Platóntól, a sztoikus filozófiától is. Gondolkodói hagyatékának számos eleme máig él a keresztény teológiában és bölcseletben: ilyen a platonizmusa, a kegyelemről szóló tanítása, a predesztináció tana. Katolikus és protestáns irányzatok sora hivatkozott műveire, amelyeket a 17. századtól gondos kezek gyűjtöttek egybe és adtak közre egyre alaposabb és teljesebb nyomtatott kiadásokban. Holttestét 724-ben Liutprand longobárd király vitette Szardíniáról Paviába. 1695-ben fedezték fel a kriptát, amiben megtalálták. Jelenleg a paviai Szent Péter-bazilika márványsírja őrzi a szent püspök földi maradványait, ezüst ereklyetartóban.
Közel ezer beszéde maradt ránk, és valamennyi arról tanúskodik, hogy Ágoston rendkívüli módon ismerte a Szentírást. Mikor meghalt, 113 könyv és 218 levél maradt utána. Későbbi aszketikus szigorát és jámborságának néhány kevésbé érthető megnyilvánulását az a hosszú út magyarázza, amellyel rátalált az Igazságra. Utolérhetetlen módon írta le Istenhez vezető útját. Misztikus tapasztalatait olyan formulába foglalta össze, amely később Pascalnál visszhangzik: ,,Isten és a lélek! Más semmi? Igen, más semmi!''
A keresztény ókor kimagasló egyháztanítója különösen akkor válik vonzóvá, amikor felfedezzük, hogy milyen sokban hasonlítunk hozzá mi, mai emberek. Személyének varázsa: fáradhatatlanul kutató és töprengő elméje, boldogságvágya és az igazság utáni szomjúsága főleg a Vallomásokban mutatkozik meg.
Amikor pedig Hippóban éhínség volt, beolvasztatta a templom arany felszerelési tárgyait, a kelyheket is, és eladva az aranyat az árával segítette a nyomorúságban lévőket, az oltárnál pedig fából készült kehellyel misézett, mondván: ,,az Úr vére is fán ontatott értünk!''
"Mondhatom: Mi hasznom abból, hogy untatom az embereket, és figyelmeztetem a rosszakat: ezt ne tedd, azt jól tedd, hagyd abba ezt!? Mire jó, hogy mindenkiért felelősnek érzem magam? De ez az evangélium, amely engem megrettent.''
Szent Ágoston főbb művei :
- Vallomások / Confessiones , 397- 400
- A Szentháromságról / De Trinitate , 397 - 412
- Az Isten városáról / De civitate Dei , 413 - 416
- A szabad akaratról / De libero arbitrio , 388 -395
...... Az ember számára Isten az illuminatio révén teszi felfoghatóvá a végső igazságot , azaz az isteni megvilágosodás által sajátítható el a tudás / " Isten az értelem fénye , akiben , akitől és aki által lessz minden világos az értelem számára " - Solioqua - Beszélgetés önmagammal ....... Az abszolútum , vagyis Isten örök , tiszta szellemi lény , maga a Bölcsesség , s az ember , paradox módon önmagán keresztül ismerheti csak meg . Mivel Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert , ezért elég , ha önmagunkat a bűnbeesésből fakadó fogyatékosságaink nélkül szemléljük , s így megismerhetjük Istent . Csakhogy a bűnbeesés révén / az áteredő bűn miatt /az ember nem képes végességének terhétől , önmaga ereje által szabadulni , ezt csak az isteni kegyelem teszi lehetővé .
De a providencia / isteni gondviselés / sem jelent automatikus felszabadulást minden ember számára , ugyanis Szent Ágoston szerint , kétféle ember van :
1. Homo exterior / testi ember / : aki a külvilág sokszínűségétől elcsábulva , elfeledkezik , a lelki , szellemi értékekről , s nem fordul figyelme önmagán túlra , azaz a tökéletesség felé .
2. Homo interior / lelki ember / : a lélek szemlélődésére , s a változatlan végső igazság megismerésére kell törekednie , azaz az egoista felfogással szemben , a feltétlen igazságot kell szem előtt tartania . Ez azonban csak szabad választás révén fogadható el , ....
Ahogy az emberek , úgy a világ is két részre bomlik . Ez a kettőség jelenti a történések filozófiájának alapját . Az Isten városa / civitas Dei / és a gonosz állama /civitas terrena / áll egymással szemben , és az egész történelem nem más mint e két princípium küzdelme , s eközben az ember feladata az , hogy a transzcendens elvet segítse győzelemre . A küzdelem az időben zajlik , s az események és a korszakok egymásutánisága jelenti a történelem folyamatát , s az idő múlása , egyúttal haladás , fejlődés . Az emberi történelemnek kezdete van , és az idő előrehaladtával a kijelölt cél felé halad az emberiség , azaz a civitas Dei győzelme felé , ami az utolsó ítélettel következik be .
Az ember az időt mint jelent tudja csak megélni és megtapasztalni , hiszen az idő szubjektív , az emberi elmében lélekben van csak jelen : " Benned mérem , lelkem az időt . A múló dolgok benyomást gyakorolnak reád , és ez akkor is megmarad , ha tovaillantak ezek a dolgok , ezt mérem mint jelen valamit " - Vallomások XI
A lelkünkkel mért idő révén a múlt - emlékezés a jelenre , a jövő pedig várakozás a jelenre . De az idő végső soron teremtett valami , ami a világ teremtése előtt sem létezett , s a civitas Dei győzelme után ismét jelentőségét veszti . - https://erettsegi.com/tetelek/filozofia/szent-agoston/
Szent Ágoston, Szent Ambrussal, Szent Jeromossal és I. Nagy Szent Gergellyel együtt egyike a négy kiemelkedő nyugati egyházatyának. A világirodalom és az egyháztörténelem egyik legjelentősebb, mindmáig meghatározó alakja. Vallomások című önéletírása több mint 1600 éve a konfesszióirodalom mintája, benne ezekkel a sorokkal: „Magadnak teremtettél engem, s nyugtalan a lelkem, míg benned meg nem nyugszik.”
Szent ÁGOSTON : VALLOMÁSOK
Hideg kapor leves - ketogén módra
hozzávalók :
- 1,5 - 2 csokor zöld kapor cca 30-45 gr
- 30 gr vaj - 82%-os
- 1 l víz
- 1 zöldségleveskocka
- 120 gr kovászos uborka
- 0,5 l kovászos uborkalé
- 10 gr lestyánlevél
- 20 gr zöldhagyma
- 10 gr zellerlevél a szárával
- 10 gr lestyánlevél / zöld
- 70 gr brokkoliszár
- 100 gr karfiol szár és levél
- 30 gr sárgarépa keskeny csíkokra vágva
Elkészítés
A kaprot és a lestyánlevelet megmossuk ,valamint a zöldhagyma szárát , a zellerlevelet szárával együtt és a zöld lestyánlevelet apróra összevagdaljuk és a vajon kis ideig fonnyasszuk . Feleresztjük a leveskockából készített zöldséglével és hozzáadjuk a kockára vágott uborkát , a felaprított brokkoliszárat , valamint a karfiolszárat és levelet szintén felaprítva , na meg az uborka levét hogy mérsékelten savanyú legyen , hagyjuk egyet rottyanni , majd kihülni és megszórjuk egy kevés zöldkaporral , hidegen fogyasztjuk szárazkolbász vagdalékkal .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése