Szűz Mária menybevétele , Nagyboldogasszony
 |
Az esztergomi bazilika a világ legnagyobb (13,5x6,6 m) egyetlen vászonra festett oltárképe, Szűz Mária mennybevitele - Michelangelo Grigoletti, velencei művész munkája |
A mai napon Mária mennybevételét ünnepli Egyházunk, amely napot a magyar hagyomány Nagyboldogasszonynak nevez.
Három dolgot érdemes tisztáznunk az ünneppel, az eseménnyel kapcsolatban. Először: nem tudjuk, miként fejeződött be Mária evilági élete. Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy meghalt, de az ellenkezőjét sem. A katolikus szóhasználatban ezért nem Mária haláláról beszélünk, hanem elszenderedéséről. Hitünk szerint Isten azért vette őt fel a mennybe, hogy a Megváltó Anyjának testét megóvja a romlástól, de hogy ez milyen módon történt, az titok marad számunkra.
Ha Mária meghalt volna és az apostolok eltemették volna testét, akkor bizonyára nagy tiszteletben tartották volna azt a helyet, ahol az Úr édesanyjának holtteste nyugszik, de ilyen helyről nem tudunk. Ez azt jelzi, hogy Mária élete nem olyan módon fejeződött be, mint az többi emberé, azaz nem halállal.
A második lényeges dolog, hogy Isten az ő testét és lelkét vette fel a mennybe. Hitünk szerint halálunkkor a lelkünk Istenhez kerül, földi testünket pedig eltemetik, s a végső feltámadáskor kapunk Istentől új testet, amely egyesül lelkünkkel. E feltámadást mintegy elővételezve jutott Mária a mennyországba, teste és lelke az égbe.
Harmadikként pedig azt szükséges megemlítenünk, hogy Mária mennybe jutása Istennek köszönhető. Jézus Krisztus esetében mennybemenetelről beszélünk, hiszen ő a maga erejéből emelkedett az égbe, ezt ünnepeljük a húsvét utáni negyvenedik napon. Mária viszont nem saját erejének köszönhetően jutott a mennyországba, hanem a mindenható Isten vette fel őt oda.
E fogalmi tisztázásokat szépen tükrözi az a megfogalmazás, amely Szűz Mária mennybevételének hitigazságát, hittitkát kimondja. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén kelt, Munificentissimus Deus (A legbőkezűbb Isten) kezdetű apostoli bullájában ugyanis a következő szerepel: „a szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testestől, lelkestől felvétetett a mennyei dicsőségbe.” Mindannyiunkra a test szerinti megdicsőülés vár, bár nem olyan módon, mint Szűz Mária esetében, de hisszük, hogy halálunk után Isten feltámaszt minket az örök életre, s e feltámadásban új testet kapunk Istentől, amely megdicsőült test újra egyesül majd halhatatlan emberi lelkünkkel.
Szűz Mária mennybevételének eseménye erősíti bennünk a feltámadás és az örök élet reményét. Őbenne megmutatkozik és az emberek közül elsőként mutatkozik meg az a dicsőség, amelyre Isten meghív minket. Törekedjünk arra, hogy eljussunk a mennyországba! - Horváth István Sándor
 |
| Mátyás templom , a budavári Nagyboldogasszony templom főoltára a Szűzanyával és a magyar kor0nával |
Magyarországot e napon ajánlotta a Szűzanya oltalmába Szent István király, ennek nyomán Magyarország égi pártfogójának, Patrona Hungariaenak is nevezzük Máriát.
Csávossy György István: Nagyboldogasszony
A rügy hallotta sugallatát,
s bomlott az első, csodás virág:
bámult a mennyegző forgataga,
ámulva víz metamorfózisát.
Ő szerényen követett tovább
számolatlanul sok szép csodát,
majd jött a végső, fájdalmas csoda,
mit szíve nem kívánt látni soha.
Végtelenbe távozó fia
testált reá támaszt, új fiat;
majd eljött végül a kegyes idő,
s lágyan emelte fel magához Ő.
Ma onnan vigyázza lépteink,
s hullatja szűntelen könnyeit.
Mivé vált mindünk földi otthona?
A világ ma irdatlan Golgota.
 |
| Városligetben álló Regnum Marianum-templom teljes pompájában, mielőtt 1951. szeptember 23-án felrobbantották (Fotó: Fortepan/Ted Grauthoff) |
Az istentelen kommunista évtizedeket leszámítva augusztus 15-e mindenkor a magyarság legnagyobb egyházi ünnepének számított. (Nagyboldogasszony napja számos országban munkaszüneti nap.)
A törés az istentelen Rákosi Mátyás kommunista ámokfutása idején kezdődött, utóda, Kádár János is kihagyta az ünnepi körmeneteket. Akárcsak a sorozatbérmálkozó Gyurcsány Ferenc a Szem/kilöv/ő-hegyről.
Komoly felelősségünk, hogy ebben a hitét, keresztjét és önazonosságát vesztett, megzavarodott világban Nagyboldogasszony napja mielőbb visszakapja az őt megillető – a mostaninál is méltóbb – helyét a kereszténységhez mindmáig hűséggel ragaszkodó Magyarországon. A lelkeknek is kijár a kárpótlás. - Magyar Nemzet
Nagyboldogasszony-napi gyógynövény szentelés
Van, ahol felelevenítik, nagy ritkán pedig fennmaradt a fajok ismerete, a csokrok kötésének és szentelésének hagyománya.
"Az emlékezet csak a szertartás gyakorlás körülményeit őrizte meg .... az anyáról leányra hagyományozott növényismeret megmaradt, de az alkalmazásra és gyógyhatásra vonatkozó tudás és gyakorlat elsikkadt, elveszett az évszázadok során... a növények használata, amellyel életük szinte minden területén felmerülő szükségletet, betegséget megpróbáltak ellátni... Friss és szárított növényi részekkel, párlatokkal, olajokkal, ecetekkel, alkoholos kivonatokkal, gyógylekvárral, kenőcsökkel éltek, gyógyítottak. Riasztották a rovarokat, rágcsálókat, védték állataikat, füstöltek vagy épp’ illatosították szekrényeik tartalmát, fényesítették hajfonataikat...
A mai tudással összesen 100 nemzetiségi néven, 48 növényfaj valószínűsíthető a szent csokrokba kötöttek közül, ebből 44 vadnövény. Minden faluban meghatározott fajokból álltak a csokrok. Több településen is a része volt a kis ezerjófű (Centaurium erythraea), a cickafark (Achillea sp.), a szurokfű (Origanum vulgare), a fehér üröm (Artemisia absinthium), a hólyagos habszegfű (Silene vulgaris), a közönséges bábakalács (Carlina vulgaris), a tejoltó galaj (Galium verum), a vasfű (Verbena officinalis), a zsidócseresznye (Physalis alkekengi) és a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) is.
Wild Katalin: Der Weihbüschel bei den Deutschen in Südungarn: https://www.sulinet.hu/.../pages/004_der_weihbuschel.htm
Egy összefoglaló cikk a 48 azonosított fajjal: https://www.researchgate.net/.../321167932_Vadnovenyek...
Fotó: Pap Éva cikkéből
Baranya megye változatos alföldi és dombvidéki tájain a természetes élőhelyek aránya magyar összehasonlításban továbbra is magas, így a táj mindenkor kiváló lehetőséget biztosított a gyógynövénygyűjtésre , összesen 52 fajt gyűjtöttek be vadon élő ehető növényként vagy fűszerként. Jelentős a vadvirágként (vadvirágdíszként) használt fajok száma (98 faj). Összesen 130 vadon termő növényt árultak a piacokon. A piaci eladások – különösen a begyűjtött vadvirágoké – ma is jelentősek (82 faj), de a fajok időközben nagyrészt kicserélődtek.
A gyógynövényként betakarított fajok adatai között gyakran szerepel infúziós gyógynövényként is, mint például :
- Achillea sp. / Cickafark
A növényeknek jellemzően fodros levelei vannak . A "cickafark" köznév általában az A. millefoliumra utal. A nemzetség nevét a görög mitológiai szereplőről , Akhilleuszról kapta, akinek katonáiról azt mondták, hogy cickafarkfűvel kezelték sebeit; ezt tükrözik az olyan gyakori nevek, mint az allheal és vérfű .- https://en.wikipedia.org/wiki/Achillea
Hazánkban a gyógyászatban elsősorban gyulladáscsökkentő, görcsoldó és étvágyjavító hatása miatt alkalmazzák.- Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya
- Centaurium erythraea , / Kis ezerjófű / epefű
A kis ezerjófű (Centaurium erythraea, korábban Centaurium minus) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családján belül az ezerjófű (Centaurium) nemzetségbe tartozó növényfaj. Gyógynövény. A Magyarországon előforduló három ezerjófűfaj közül a leggyakoribb. Centaurium umbellatum Gilib.
A gyógynövény bizonyítottan emésztést és epeműködést serkentő, étvágyfokozó hatású. Teáját fogyasztják puffadás enyhítésére, májbántalmak ellen és vértisztítóként.A drog keserű likőrök fontos alkotóeleme, aperitif italok készülnek belőle, és ürmösborok készítésénél is felhasználják. Egyes vidékeken a komlót helyettesítik vele a sörkészítéskor. A szesziparban a gyomorkeserűk elmaradhatatlan alkotórésze. - https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis_ezerj%C3%B3f%C5%B1#
-Agrimonia eupatoria, /
Apróbojtorján, közönséges párlófű
A párlófüvet már az ókori görögök is használták a nehezen gyógyuló sebekre. Bingeni Hildegard ezt a gyógynövényt bőrbetegségekre, hurutos gyomorpanaszokra ajánlotta, de kiváltképp nehezen gyógyuló sebekre. A gyomor- és bőrpanaszokra való hagyományos alkalmazás a mai napig érvényben maradt.A népi gyógyászatban epebántalmak ellen is hatásosnak bizonyult.Helyi antibiotikus hatása vetekszik a széles spektrumú antibiotikumokkal (pl. tetraciklinek).Gombaölő hatású, ezért gombás fertőzések esetén is jól alkalmazható - https://gyogyfuveskertem.hu/aprobojtorjan-kozonseges-parlofu/
- Matricaria chamomilla ,
Orvosi székfű / kamilla
A gyógyászatban virágzatát és annak kivonatait alkalmazzák. Teája nemcsak a légutakat tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató, gyomor-, bél-, hólyag- és epezavaroknál, valamint sebkezelésre, arc- és hajápolásra is javasolják.
A népi gyógyászatban rendkívül széleskörűen használják az orvosi székfüvet különböző betegségek, problémák és tünetek kezelésére. Alkalmazzák asztmára, hólyagbántalmakra, hörghurutra, bőrkeményedésre, tyúkszemre, megfázásra, bélgörcsre, szédülésre, fejfájásra, fülfájásra, aranyérre, vérzéscsillapításra, gyulladásokra, álmatlanságra, sárgaságra, fogfájásra, sebkezelésre, migrénre, fájdalomcsillapításra, veseproblémákra, vastagbélgyulladásra, menstruációs problémákra, szemmel kapcsolatos problémákra, léppel kapcsolatos problémákra, emésztési problémákra, idegrendszeri betegségek kezelésére, elvonási tünetek csillapítására, görcs ellen, korpásodás ellen, paraziták ellen , valamint étvágygerjesztőként, azonkívül népi gyógyászati felhasználásaként a megfázás tüneteinek enyhítését, enyhe emésztőszervi panaszok (pl. puffadás) csökkentését, afták, illetve enyhe bőr- és nyálkahártya-irritációk (pl. napégés) kezelését említi.
- Verbascum sp. / ökörfarkkóró
Egy több mint 450 virágos növényfajt magában foglaló nemzetség - https://en.wikipedia.org/wiki/Verbascum
Az ökörfarkkóró alkalmazását leggyakrabban légzőszervi problémák felmerülésekor javasolják. A forrázatával történő inhalálás eltávolítja a hurutos váladékot, és kiválóan kezeli az általában vírusos fertőzés okozta arcüreg-és homloküreg gyulladást. Segítségével megszüntethető a száraz köhögés és csökkenthető a légutak gyulladása egyaránt.
Az egyik klasszikus foglalkozási betegség, a szilikózis gyógymódja lehet, mert gátolja a tüdő hegesedését, és regenerálja a szöveteit. Javallott a bevitele azok számára is, akik erős dohányosok vagy egyéb tüdőbetegségben szenvednek. Elengedhetetlen kelléke a tüdőgyulladás kezelésének, enyhíti ugyanis a mellkasi fájdalmat, emellett pedig jótékony hatással van a száraz és a nedves asztma tüneteire is. Régebben a fertőzéses eredetű megbetegedés, a tüdőgümőkór (tbc) kezelésére is felhasználták.
A vadrózsa (Rosa canina) , vagy csipkerózsa őshonos gyógy- és fűszernövény, magyar népies elnevezései: gyepű- , parlagi- , vagy vadrózsa , tüskefa. Termése a csipkebogyó , amelyet egyes vidékeken hecsedlinek is neveznek .
Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók. Szörpöt, ecetet, sörbetet, édességeket ízesíthetünk vele.
Gyümölcse, a csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, de nyersen gyógybor, szörp és lekvár, illetve dzsem készítésére használják. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával növelik a szervezet ellenállóképességét. Mivel a C-vitamin hő hatására elbomlik, már a szárítása sem történhet 40 foknál magasabb hőmérsékleten.
Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólék készítésére.
Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea. Már az ókorban is a skorbut gyógyszerének tartották. Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A magjában E-vitamin van, ezért a belőle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni. Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, és vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású. Ezt a tulajdonságát főzetében vagy speciális vese- és húgykőoldó teakeverékekben is felhasználják. Mellékhatása nincs.
- Crataegus spp. / Galagonya
Általában tövises cserjék, vagy kis fák. A galagonyát gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a szívműködésre.
A galagonya a népi gyógyászatban szívgyógyszerként alkalmazott gyógynövény. Jótékony hatását a 19–20. század során igazolták. Hatóanyagát a növény leveléből, virágából, vagy terméséből főzött teán keresztül nyerik ki. A galagonya flavonoidokat (vitexint, hiperozidot, rutint), aminszármazékokat (feniletilamint, tiramint), proantocianidokat és triterpéneket tartamaz. Jótékony hatással van a fáradt, túlterhelt, stresszes szívre, javítja a szívizomsejtek aktivitását, serkenti a szívizom vérellátását. Teakeveréke értágító és vérnyomáscsökkentő hatású, fogyasztása javallt koszorúér-betegségek esetén. Segít a vérkeringési problémák enyhítésében, visszaszorítja az érelmeszesedés kialakulását.
A Kárpát-medencében négy faj őshonos: egybibés galagonya, fekete galagonya, rózsaképű galagonya, cseregalagonya. -https://hu.wikipedia.org/wiki/Galagonya
- Urtica dioica , / Csalán
A csalánlevél , vagy csak csalán vagy csípő , egy lágyszárú évelő virágzó növény a csalánfélék családjába. Eredetileg Európában, a mérsékelt égövi Ázsia nagy részén és Észak-Afrika nyugati részén őshonos, ma már világszerte megtalálható.
A faj hat alfajra oszlik , amelyek közül ötnél sok üreges szúró szőr található a leveleken és a száron, amelyek úgy viselkednek, mint a tűk., hisztamint és más vegyi anyagokat fecskendeznek be, amelyek érintkezéskor szúró érzést keltenek ("contact urticaria", a kontakt dermatitisz egyik formája ).
A növényt régóta használják hagyományos orvoslás , élelmiszer, tea és textil alapanyagok forrásaként az ókori és a modern társadalmakban.
Egy 2000-ben végzett tanulmány kimutatta, hogy a csalán hatékony terápia az ízületi gyulladás fájdalmának enyhítésében
A csalánszőr hangyasavat, acetilkolint, szerotonint és hisztamint tartalmaz, ezért fájdalmas és égető a csaláncsípés. Fontos gyógynövény, de számos hazai lepkefaj tápnövénye is. Régebben a növény friss hajtásával ütögették a reumásokat. Teáját évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. Erősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze. Gyökerének alkoholos kivonatát samponokba, tonikokba, egyéb hajápoló termékekbe teszik hajhullást csökkentő, hajerősítő hatása miatt. A vese- és hólyagkő képződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok.
A konyhában is használatos gyógynövény: leveleit főzelékként, zsenge hajtásait tavaszi levesekben és salátákban fogyasztják, sőt néha sörhöz is használják fűszerként.
 |
| https://antalvali.co.hu/receptek/szekely-csalanleves/ |
Gyökere és levelei vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatásúak. Leveleit gyakran alkalmazzák epe- és májbántalmakra is. Az egész növényből kisajtolt nedv kitűnő tavaszi tisztítókúrákhoz, az egész kiválasztó szervrendszert felpezsdíti.
A középkorban háborús időkben a kendert helyettesítették vele, belőle készítettek fonalat és szövetet. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét pedig ősszel vagy tavasszal szokás gyűjteni . -https://en.wikipedia.org/wiki/Urtica_dioica
A mezei zsurló (Equisetum arvense) évelő növény, amelynek gyöktörzse van (rizóma); az északi féltekén honos. Székelyföldön, Csík környékén fentőfűnek nevezik.
Begyűjtése májustól júliusig tart, szárát a talajtól 5-6 cm-re vágják le. A növény számos gyógyászatban felhasználható anyagot tartalmaz. Gazdag ásványi anyagokban – szilícium (10%), kálium és kalcium –, amelyek vízhajtó tulajdonságaiért felelősek. a kötőszövetek, polipok és vérzések kezelésére használják. Gyógyteáit vese-, húgyhólyag-, emésztőrendszeri és prosztatabetegségek kezelésére alkalmazzák.
Közismert vérzéscsillapító, orrvérzések kezelésére használják. Húgyúti fertőzéseknél, valamint ödémás lábaknál hatásos gyógyír. Fogíny-, szájüregi- és torokgyulladásnál gargarizátuma hatékonyan segít. Gyenge, törékeny köröm és hajhullás esetében is alkalmazzák, mivel a benne lévő kovasav sok szilíciumot tartalmaz, ami az emberi szervezet számára létfontosságú elem. A népi gyógyászatban köhögés elleni hatása miatt alkalmazták, de reuma és köszvény ellen is. Egyes adatok szerint a szervezet ellenálló-képességét fokozó hatása van, és segíti a sebgyógyulást.
- Plantago lanceolata , / Lándzsás útifű
A lándzsás útifű vagy keskeny levelű útifű az ajakosvirágúak rendjébe, az útifűfélék családjába, a Plantago nemzetségbe tartozó lágy szárú növényfaj. Rétek, legelők, útszegélyek, taposott gyomtársulások világszerte elterjedt jellegzetes évelő, tőrózsás növénye.
Alaplevelei lándzsásan szétterülők vagy felállóak, alig fogazottak, 3-5 erős párhuzamos érrel, amely rövid levélnyélre szűkült . A virágszár mélyen barázdált, tojásdad virágzatban végződik, sok kis virággal, amelyek mindegyike hegyes fellevelet tartalmaz.
A Plantago lanceolata-t gyakran használják gyógyteákban és más gyógynövénykészítményekben . A levelekből származó teát köhögés elleni gyógyszerként használják. A hagyományos osztrák gyógyászatban a Plantago lanceolata leveleket belsőleg (szirupként vagy teaként) vagy külsőleg (friss levelek) használták légúti, bőr-, rovarcsípések és fertőzések kezelésére. A levelek nagyon fiatalon fogyaszthatók. - https://en.wikipedia.org/wiki/Plantago_lanceolata
A lándzsás útifű teáját baktériumölő, nyálkaoldó hatása miatt elsősorban légzőszervi betegségekre, köhögésre, asztmára alkalmazzuk. Kiváló köhögéscsillapító. Allergia (por, pollen, állatszőr) esetén is ajánljuk. Sebgyógyító, gyulladácsökkentő, ezért ekcémára is használhatjuk.
Alkalmazható a száj- és a toroknyálkahártya, illetve a bőr gyulladásainak kezelésére. Ellenjavallat: szem- és a szemhéjfertőzés esetén először kérjük ki orvosunk véleményét! Várandósság és szoptatás ideje alatt belsőleg történő alkalmazása, nagy mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott!
A papsajtmályva, közönséges mályva, kereklevelű mályva vagy egyszerűen papsajt (Malva neglecta) a mályva nemzetségbe tartozó növényfaj. Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában honos, gyomos társulásokban világszerte elterjedt.
A leveleket és a hajtásokat nyersen is fogyaszthatjuk, főzzük főzve vagy levesek sűrítésére is. A magvak nyersen vagy pörkölve fogyaszthatók, de kicsik, és egy étel elkészítéséhez több százra lenne szükség. Az éretlen magvak nyersen és főzve is ehetők. A termésnek sajtíze van. A levelek teához használhatók, a gyökerek pedig megfőzve és leszűrve a tojásfehérjét helyettesíthetik sütési célokra. A növény minden részének főzetét többek között gyulladáscsökkentőként, hashajtóként, sebborogatásként, köptetőként használták.
Cserzőanyagai összehúzó képességet kölcsönöznek neki. Egyébként az erdei mályva felhasználásával megegyezik.
Egy laboratóriumi vizsgálatban gyomorfekély ellen hatásosnak bizonyult.
-Tilia spp. / Hársfa
A hársfajok (Tilia spp.) a hársfélék (Tiliaceae) családba tartoznak, lombhullató, magas növésű, terebélyes koronájú fák. Egyszerű, hosszú nyelű, aszimmetrikus leveleik váltakozó állásúak, fűrészes szélűek, szíves vagy ferde vállúak. A hímnős, kellemes illatú virág öt tagú, sok porzóval.
A Tilia körülbelül 30 fa- vagy bokorfajtából álló nemzetség , amely a mérsékelt égövi északi féltekén honos.. A nemzetség Európában és Észak-Amerika keleti részén fordul elő, de a legnagyobb fajdiverzitás Ázsiában található.
A Tilia fajok többnyire nagy, lombhullató fák, amelyek általában 20-40 méter magasak, ferde szív alakú levelekkel melyek 6-20 cm átmérőjűek. Akárcsak a szil esetében , a fajok pontos száma bizonytalan, mivel sok faj könnyen hibridizálódhat , mind a vadonban, mind a termesztésben. Hermafroditák, tökéletes virágaik hím és női részekkel, rovarok által beporzva .
Illatos és nektárt hozó virágokat hoz, és a méhészek fontos mézelő növénye, sápadt, de gazdag ízű egyvirágos mézet eredményez .
A virágokat télen gyógyteához használják Görögországban és Törökországban. Kínában szárított Tilia virágot is használnak tea készítéséhez. A hársfavirág tea kellemes ízű, a virágokban található aromás illóolajnak köszönhetően. A Tilia virágokban található fitokemikáliák közé tartoznak az összehúzó tulajdonságú flavonoidok és tanninok .
A hársfa virágából készült tea, amely a kamillavirág után a legnépszerűbb háziszer, kiválóan alkalmas a megfázás és meghűlés okozta fájdalmak és láz csillapítására.
Az izzadás fokozásával és a köhögés enyhítésével segíti a szervezet megtisztulását. Ezen kívül idegerősítő hatása mellett vértisztítóként is használható, valamint enyhe szívműködést serkentő tulajdonsága is ismert.
-Melittis melissophyllum , / Déli méhfű
A méhfű (Melittis) növénynemzetség egyetlen faja. Közép- és Dél-Európában, valamint Nagy-Britanniában honos. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.
Baranya megyében a legkedveltebb gyógynövényfőzetre használt növény talán a „mecseki tea”, a Melittis melissophyllum volt, amelyből még gyógycukorkák is készültek.
Régen sebek ápolására, vértisztítónak és vizelethajtónak használták. Ismert nyugtató hatása is. Jelenleg nagyobb jelentősége van a szárított hajtásaiból készült „mecseki teának”.
A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt fogyasztják élvezeti teának is. A kumarinillatú, glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.
- Origanum vulgare , / Szurokfű / Oregano
A szurokfű, más néven közönséges szurokfű vagy vadmajoránna , az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának szurokfű (Origanum) nemzetségébe tartozó fűszer- és gyógynövényfaj, amelyet latin nevéből oregánónak is neveznek.
Az ókori Egyiptomban is ismerték már gyógyhatásait, köhögéscsillapítóként volt közismert, az ókori Görögországban pedig sérüléseket gyógyítottak vele. A középkorban az ételeket a szurokfűolajával óvták meg a mikrobás fertőzésektől. Sajátságos íze van, mely a majorannára és a kakukkfűre emlékeztet. Hazánkban is gyakori, a száraz gyepek, hegyoldalak és erdőszélek növénye. Leginkább a meszes talajokat kedveli.
A szurokfüvet a természet antibiotikumának tartják. Karvakrolt, illóolajat, cseranyagot, keserű anyagot és gyulladáscsökkentő timolt tartalmaz; a karvakrol és a timol a baktériumok szaporodását gátolja. Maga a szurokfű 2–5%-ban tartalmazhatja, olaja az oregánóolaj pedig 40–70%-ban. A legjobb minőségű olajok akár 85%-ban is tartalmazhatják a karvakrolt, de ez függ a lepárlás módjától. A növény levelét megszárítják, és nyugtató hatású teát főznek belőle. Teája (forrázata) étvágygerjesztő, idegnyugtató, baktériumölő, köhögéscsillapító hatású.
- Artemisia absinthium / Fehér üröm
A fehér üröm vagy abszintüröm Magyarországon már a középkorban is elterjedt fűszer- és gyógynövény. Magyar népi elnevezései a bárányüröm, hegyi üröm, patikai üröm, pusztai üröm, kálvinista tapló vagy mesétfű, de nem összetévesztendő a leggyakrabban szintén bárányürömnek nevezett Artemisia ponticával.
Az Artemisia a görög Artemisz istennő nevére utal, ugyanis az ő adományának tartották, az Absinthium pedig a fehér üröm görög nevének (αψίνθιον, apszínthion) latinosított változata.
Legújabb szabályozások szerint, emberi alkalmazása tilos, de korlátozással a hajtás használható, ha tujon tartalma kisebb, mint 6 mg a napi adagban, a késztermékre vonatkozóan.
A természetben gyakoribb fekete ürömhöz hasonlóan fűszernövényként használatos. Íze, illata hasonlít a citroméra, fűszeres. A növény minden része illatos és keserű. Főként húsételek (például csülök) ízesítéséhez használják, de például fagylaltok fűszerezésére is alkalmas. Ürmösborok (vermut), keserű italok, likőrök egyik fűszere is.
A fehér ürmöt, mint a világ állítólag legkeserűbb növényét már az egyiptomiak és a görögök ismerték és gyógyításra használták. A Magyar Királyság területén a középkori kolostorkertekben megtalálható volt, a szerzetesek különböző elixíreket készítettek belőle. Étvágygerjesztő hatása miatt gyógyteák alkotórészeként is használatos.
A belőle nyert illóolaj görcsoldó, bélféregűző gyógyszerek egyik alapanyaga. Izgató szerként is használják és a váltóláz gyógyítására is alkalmazható. Külsőleg reuma elleni készítményekben használják. Gyomor- és bélfekélyben szenvedő betegeknél káros hatású. Nagyobb adagban mérgezés léphet fel, melynek tünetei: hányás, erős hasmenés, vizelet-visszatartás, eszméletvesztés, görcsök.
Az ánizs és az édeskömény mellett ez a növény az egyik fő összetevője az abszintnak, ami a 19. és 20. század fordulóján hatalmas divatnak örvendett, míg sok országban átlagosan 90 évre be nem tiltották epilepsziát, elmebajt és egyéb betegségeket okozó hatására hivatkozva, ám a modern tudomány ezen vádakat megalapozatlannak találta, és az Európai Unióban történt, 1988-as rehabilitációja utáni hamisítványok közt mára ismét megjelent eredeti formájában is.
Az ürömolajban található tujon GABA-antagonista; túladagolás esetén izomrángásokat, még nagyobb mennyiségben heves görcsöket okoz. Fokozott fogyasztása a központi idegrendszer leépüléséhez vezethet. Kis mennyiségben (amennyit pl. az abszint is tartalmaz) nincs számottevő mérgező hatása. A tujont az abszintizmus félreértelmezése nyomán sokan hallucinogénnek tartják, de ennek tudományos alapja nincs.
Eurázsiai eredetű faj, Európa nagy részén és Ázsia mérsékelt övi tájain honos egészen Japánig. Észak-Amerikába a 19. században behurcolták, ott sokhelyütt gyomnövénynek számít. Magyarországon az egész országban szórványosan előfordul.
Útszéleken, félszáraz gyepekben, gyomtársulásokban fordul elő.Levelei és fiatal hajtásai ehetőek, nyersen salátában vagy megfőzve. Megfőzött 5 cm-es hajtásainak íze kissé kesernyés zöldborsóra emlékeztet. Püréként íze a spenótéra hasonlít. Leveleit még a virágzás előtt kell begyűjteni. Magyarország egyes tájain a spenóthoz hasonlóan fogyasztják, a Csallóközben még ma is van olyan falu, ahol a legelőn gyűjtik, majd pénzért árulják. Szaponintartalma miatt nagyobb mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott.
Fokozottan védett növény , leszedése tiltott , büntetés : 100000 Ft.Folytatás következik .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése