LECTURA  II ,

  avagy az olvasmány tanulmányozása

  

 

".... csak akkor lehettem volna boldog , ha egy lettem volna a tizenkettő közül , és őt hallottam volna " - Hamvas Béla : Unicornis

Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? 

Hamvas Béla fő műve kétségtelenül –  a Scientia sacra - amelynek teljes kidolgozása 1941-től egészen 1960-ig tartott, sőt folytatásán haláláig, 1968-ig dolgozott.

 Hamvas Béla :  Mágia szutra /az életvezetés gyakorlata

 Gondolati fogalmak az én olvasatomban :

Nekem, szükségem van leírni /lemásolni / , akár többször átolvasni Hamvas Béla értekezését a megértéséhez .

Kill Bill 2

Ontológiai megközelítés

Folyt.

10. Kiindulás. 

  Az első kilenc szutra a bevezető alapvetés volt. Maga a dolog most következik. Miről is van tulajdonképpen szó? Azt a helyet kell megkeresni amelyen az ember a szót realizálni képes. A kiindulás az, hogy az emberben a szándék megvan. Mint ahogy a legtöbb esetben tényleg meg is van. De nem a szándékon múlik.

11. Az egész állandó jelenléte. 

Vagyis ez az, amit szüntelenül ébren kell tartani. Az ember létezése egyetemes létezés. Minden teremtett lény között egyedül az ember az, akinek a létezése egyetemes. Nemcsak az egész emberiség, hanem minden idők emberisége. Jelen van benne nemcsak az emberi világ, hanem az állati és a növényi és az ásványvilág is. Az egész világegyetem, az angyali és a szellemi hierarchiák is. Az ember nem mikrokozmosz, hanem mikrotheosz. Az egész teremtett világ (természet) jelenléte.  

         (Jegyzet:  Az ember létezése közvetlenül nem a kozmosszal, hanem Istennel kapcsolódik. Ez minden antropológia fundamentuma. Ezért az ember nem a kis világ, hanem a kis Isten.) 

12. Következménye a partialobjektiváció. 

Mit jelent a létezés egészének állandó jelenléte? Hogy mindaz, amit észlelhetek, ennek az egésznek részleges tárgyiasodása. Paradoxul hangzik de nem paradox. Amit az ember láthat, kivétel nélkül minden egymástól külön álló határolt objektum. Nem is észlelhet mást, mint ilyen objektumot, amely minden más objektumtól el- és leválasztható. Ez az objektum ugyanakkor, amikor a szemlélő szubjektummal szemben áll, bele van ágyazva valamibe, amibe a szubjektum is bele van ágyazva és amibe minden objektum és minden szubjektum bele van ágyazva. Ez a valami amibe bele van ágyazva, az alap, éspedig a közös alap. Ez az egész. Ez az egész pedig egy. Ez az egész az, amit úgy hívunk, hogy létezés, és ennek az egy létezésnek minden, amit az ember észlelhet, részleges objektiválódása. Persze nemcsak tárgyakról van szó, mint amilyenek a kövek, fák, az égitestek, a használati eszközök, vagy az élőlények testi alakja. Ilyen részleges tárgyiasulás valamely szó vagy gondolat vagy élmény vagy kép vagy tapasztalat vagy álom is Egyik sem egész olyan értelemben, ahogy a mindenség egész. Az ember minden egésznek mindössze partialobjektivációjával áll szemben. És egyáltalán el sem képzelhető sem olyan gondolat, sem olyan kép, vagy élmény, eszme, vagy fogalom, amely ne okvetlenül részleges tárgyiasodás lenne. Az egész amelyben minden együtt van és egy, vagyis a létezés maga nem részlegesen tárgyiasult, hanem a maga teljességében van jelen, éspedig állandóan, éspedig minden emberben......A megértéséhez hozzájárul, ha az ember az Egy, az Egész és a Minden kifejezéseit közelebbről szemügyre veszi. Az aritmológia szerint az, Egyet minden esetben az 1-gyel jelöljük. Az Egész jele azonban nem az 1, hanem a 3. Mert amikor az Egy egésszé lesz, először résszé válik (2) és csak azután lehet újra egész (3). A Minden jele pedig 10, mert ahhoz, hogy az Egy Mindenné legyen, előbb mindent (2-3-4-5-6-7-8-9) át kell szenvednie, és csak így lehet Minden (10), vagyis minden szám együtt. E műveletet már csak az utolsó követi, s ez az Összes. Az Összes jele a 12. Az Összest nem szabad összetéveszteni a Mindennel. Mert a Mindenben ugyan minden szám együtt van, és ami ezután elképzelhető az semmi egyéb, mint e mindenen belül levő számok variációja és haladványa. Valahol azonban e variációknak és haladványoknak is be kell fejeződniük. Ahol befejeződnek, ott az összes számok együtt vannak, és ez az, összes a 12. Ezért az Összes az idő száma.  

13. Így érthető a szabadság 

A szabadság nem társadalmi és nem morális és nem pszichológiai és nem tudományos, hanem létezés-fogalom. Az ember nem a társadalomban, nem erkölcsi alkatában, lelki életének irányításában, fizikailag, vagyis nem az egész (minden, összes) létezés valamely részleges tárgyiasodásában szabad, hanem az egész létezésben. Részleges objektiváció területére a szabadságot alkalmazni hiba. Ha az ember szabadságát például a társadalomban akarja érvényesíteni, a mértékeket összezavarja. A szabadság alkalmazása partialobjektiváció területén kivihetetlen. A szabadság csak a létezés egészének állandó jelenlétéből érthető, és a szabadság csak a létezés egészére alkalmazható. Nem, mint fizikai test, mint erkölcsi személy, mint a társadalom tagja, mint gondolkozó, érző stb. lény vagyok szabad, hanem mint a létezés egyetemességében élő ember. A szabadság nem egyéb, mint az a mérték, amelyen létezésem távlatát, vagyis az Egész, a Minden és az Összes jelenlétét le tudom mérni. Aki önmagát leszűkíti, távlatát lezárja, az Egész egy részét lezárja, önmagát szabadságától megfosztja. Aki a távlatot kinyitja, az Egészet megismeri és birtokba, szabad. A szabadság ontológiai fogalom. A realizálás legfontosabb feladata a szabadság megszerzése és tevékeny alkalmazása. 

14. A rongáltság 

A rongált létezés kifejezését először és ilyen értelmezésben FERDINAND EBNER használja (Daseingebrochenheit). Az első kérdés, természetesen, amely itt felmerül, ha a létezés rongált, akkor mihez képest rongált? A válasz pedig a következő: - ha az ember azt mondaná, hogy az első és eredeti ember létéhez képest rongált, nem kielégítő módon felelne. Az első és eredeti ember létének esetleg más emberre kötelező érvénye nincs; - tehát nem az eredeti, hanem a normális emberhez képest rongált. Mert a normális ember normális voltáról való biztos tudatot mindenki magában őrzi. Mindenki tudja, hogy e normális embertől hol tér el, vagyis mindenkinek tudomása van arról, hogy létezésünk a normális ember létezéséhez képest töredék és tört és homályos és elrajzolt és elrontott, végül is megrongált lét. Az ember a lét teljességének és épségének és normális voltának képét magában hordja. Tudja, hogy érzékei és gondolatai és erői és képességei és tulajdonságai e normális emberéihez hasonlítva gyengültek és tompák és elcsorbultak és célszerűtlenek és nem kielégítőek. 

15. Mindhárom körre kiterjed

 Más szóval a rongáltság ontológiai defektus. Nem valamely részlet rossz. Az egész meg van törve. Persze itt most fontos megjegyzést kell tenni. Újabban (de régen is megtették) sokan azt hirdették, hogy a lét megtörtségének legelső következménye az egyénekre való felmorzsolódás. Ez a nézet rossz. Az egyéni lét és az. általános lét összetartozik. Ezért vagyunk egyetlen és egyszeri és meg nem ismételhető emberek, amikor és ugyanakkor bele vagyunk ágyazva népbe és nemzetbe és osztályba és fajba, végül pedig az emberiségbe. Az egyetlenség és az egyetemesség összetartozik, és ez a kettő az Egyház alapja. A rongáltság ténye azonnal világossá lesz, mihelyt az ember abban a három körben nézi, ahol az megnyilatkozik. 

16. A szellem bűne, - miért? 

Mert a bűn sajátos területe a szellemvilág. Ez a felfogás a közhiedelemmel szemben áll. Általában, főként a félreértett keresztény dogma alapján mindenki a bűnös testről beszél. Az ilyesmi teljesen hibás. A testnek bűnt elkövetni nincs is módja, mert létezése nem morális, hanem élettani körben folyik le. A test rongáltságát betegségnek hívjuk. A bűn morális defektus. Elkövetésére csak a szellem képes. Az első bűnt kezdetben a szellemvilágban a fény angyala követte el, és a bűn azóta is mindig csak a szellem színvonalán érthető. A bűn a szellemvilág szentségének beszennyezése. 

17. A lélek őrülete 

Ugyanaz a megtörtség, ami a szellemvilágban a bűn, a lélek világában az őrület. Az őrület a lélek normális voltának megbomlása és megzavarodása. A hindu hagyomány azt mondja, hogy a megtört lét legmélyebb sebe ez, az, avidja, a lélek éberségének és érzékenységének és világos látásának elvesztése, a megvakulás és a süketség és az eltompulás. A lélek őrülete a lélek homálya. Aluszékonnyá válik, kába, irányt és célt veszt, tévelyeg, rögeszmék szállják meg, képzeleg, valóság érzéke elvész, a másik lélekkel való kapcsolata meglazul és meg is szakad. Ha a bűn a szellemvilág megzavarodását idézte, az őrület a humánum világát bontotta fel. Az őrült nem tud közösségben élni. Amióta a lélekben az őrület uralkodik, az államok és a népek és a nemzetek és a fajok és a rendek viszályban élnek. Az Egyház megvalósítására nincs lehetőség.

 18. A test betegsége,

 Vagyis ugyanaz a rongáltság, ami a szellemvilágban a bűn, a lélekvilágban az őrület, a testi világban a betegség. Bűnökkel születünk és őrülteknek születünk és nyomorékokként születünk. A betegség csíráját nem minden esetben lehet a szellemben, vagy a lélekben keresni. Gyakran az őrület, vagyis a bűn csírája a testben van. De, ami a testet megtöri, az sohasem bűn és sohasem őrület, hanem mindig a betegség. 

19. De a három egy,

 Ami most már csaknem magától értetődik, és e hármat egymástól elválasztani e perctől fogva nem ajánlatos. A héber hagyomány a bűn jegyében állt, és a kereszténység (dogmatika) is, bár az Evangéliumban a bűnnek szerepe elenyésző, és csak PÁL apostolnál lép előtérbe. A héber hagyományból vette át. Szükségképpen át kellett vennie. A mulasztás az volt, hogy amikor a szellem megrongálódásának oly különös figyelmet szentel, ugyanakkor a lélek megtörtségével nem foglalkozik. Ezzel a többi között azt az évezredes zavart támasztotta, hogy az ember azt se tudta, a bűn gyökerét hol, a szellemben, vagy a lélekben, esetleg még a testben is kell keresnie. Amikor a korai kereszténység a héber hagyomány befolyására a bűnt, mint fundamentális rongáltságot, a középpontba helyezte, megfeledkezett a héber hagyomány rejtettebb tanításairól, a Kabaláról, amely a gnózissal együtt nem a szellemből, hanem a lélekből indul ki, és azt vallja, hogy a lélek megtörése az őrületben jelentkezik. A Kabala és a gnózis a kereszténységben néha-néha megtűrt, de többnyire eretnek tevékenységet fejtett ki, főként azokban a misztikusokban, akik nagyon jól látták, hogy a szellem megzavarodását (bűnt) a lélek megzavarodásától (őrület) elválasztani lehetetlen. De még a misztikusok sem látták a létezés megrongáltságát a maga teljes egészében. Ezt csak az alkimisták (PARACELSUS) vették észre. A megrongált létezés kérdésvilágát a maga teljességében először BÖHME fejtette ki. BÖHME-nél a bűn, az őrület és a betegség egymást abban a hierarchikus rendben fedi, amely rendet azóta elfogadottnak lehet és kell tekinteni azért, mert kielégítőbbet e tárgyról eddig mondani senki sem tudott. A kérdés tisztázásához, újabban két körülményre volt szükség. Az első a modern materialista természettudomány kutatása, amely éppen olyan apodiktikusan, ahogy a korai keresztény dogmatika a létezés rongáltságát a bűnből vezette le, a középpontba a testet helyezte, és azt állította, hogy minden zavar első oka a test betegsége. A második körülmény a hindu (görög orfikus, iráni, kínai, egyiptomi stb.) hagyomány térhódítása, amely különleges hangsúllyal a Kabala, a gnózis és a misztika igazát emelte ki, és lélek rongáltságát (őrületet) hangsúlyozta. 

Folyt. köv.

Szamosparti Zen hangulat - fotó : Muhi Sándor

     Miután legutóbb már kóstolgattuk a japán konyha egyik nevezetes fogását a tonkatsu -t , most ismerkedjünk tovább a japán ételekkel .

A japán konyha legfontosabb alapkövetelménye a szezonalítás . Mielőtt a japán ember főzni kezd körülnéz a piacon hogy milyen friss , az évszaknak megfelelő alapanyagokat lehet kapni . Az Európában most annyira divatos - fine dining -, nem egy új találmány , Japánban a több kis fogásból álló étkezés már évszázados hagyomány . A világ többi részével ellentétben a japánok a hagyományok tiszteletben tartásával , az alapanyagok minőségével és a szabályok variálásával , nem vad újragondolásokkal élénkítik a kínálatukat .  

 A japán ételek többsége zsír- és kalóriaszegény .

A sukiyaki az egyik leghíresebb japán étel, a külföldieket mindig ezzel etetik. Az asztalba beépített tűzhelyen faszénparázsra helyezett serpenyőben a szakács a vendégek szeme láttára süti meg a vékonyra vágott marhahús-darabokat, zöldségeket, tésztaféléket és tofut . Az ételt szójaszósszal, mirin mártással, húslevessel és szakéval ízesítik. Az elkészült darabokat fogyasztás előtt nyers tojássárgába kell mártani. A mirin az tulajdonképpen egy rizsből készült főzőbor , amit az Ázsia BT boltjaiban és más keleti fűszereket és félkész keleti ételeket árúsító boltokban találjuk csakúgy mint a szójaszószt és a tofut , de már egyes piacokon is árulnak pok choy-t , valamint különféle egzotikus  gombákat is . A szaké a japánok ősi alkoholos itala , amely rizs erjesztésével készül , általában 18-20 térfogatszázalék alkoholtartalmú , szintén az ázsiai boltokban kapható . 

Sukiyaki.jpg/https://www.angsarap.net/

Hozzávalók : 2 ADAG

Warishita (sukiyaki szósz)

• 90 ml  szaké, mirin és szójaszósz
• 3 evőkanál cukor
• 50 ml  dashi alaplé (1. megjegyzés)

Sukiyaki Hozzávalók :

• 250 g marhahús, nagyon vékonyra szeletelve (2. megjegyzés)
• 2-3 szár mogyoróhagyma , körülbelül 140 g 
• 4 shiitake gomb
• 1 csomag shirataki (konyaku yum tészta), 350 g  (3. megjegyzés
• 150 g shungiku (ehető krizantém levél, 4. megjegyzés)- (elhagyható)
• ½ csomag kemény tofu , 150 g 

Szolgáló

• 1 evőkanál étolaj (5. megjegyzés)
• 50 ml  dashi alaplé (1. megjegyzés) vagy víz az íz beállításához, ha szükséges
• 2 tojás

Utasítás

Warishita

1. Adja hozzá a Warishita összes hozzávalóját egy kis edénybe, és forralja fel nagy lángon.
2. Miután hagyta forrni körülbelül 5 másodpercig, kapcsolja ki a hőt, és tegye félre, amíg szükséges.

Hozzávalók elkészítése

1. Marhahús: Ha minden marhaszelet nagyon nagy, vágja ketté. Lehet, hogy a tenyerénél nagyobb szelet túl nagy ahhoz, hogy evés közben kezelje.
2. Mogyoróhagyma: dobja ki a gyökereket, és szeletelje fel a mogyoróhagymát átlósan körülbelül 5 cm hosszúságúra.
3. Shiitake gomba: Vágja le a shiitake gomba szárát. A shiitake fej díszítéséhez (opcionális) a fej közepén egy sekély V-alakú vágást, majd az első vágásra merőlegesen egy másik V-alakú vágást készítsen keresztet (lásd a fotót a bejegyzésben).
4. Shirataki: Öblítse le a shiratakit vízben. Terítse el a tésztát a vágódeszkán, körülbelül 20 cm szélesen, és vágja ketté. Ezzel lerövidítjük a tésztát, hogy evés közben könnyen fel tudjuk venni.
5. Shungiku: Vágja le a szár végét. Vágja fel a shungiku-t körülbelül 10 cm-re (4”). Ha a szárak rendkívül vastagok, például 1-1,5 cm (½”) vastagságúak, függőlegesen vágja ketté a szárat.
6. Tofu: Vágja ketté a tofutömböt, majd vágja újra az első vágásra merőlegesen, így 4 kis kockát készít.

Főzés és tálalás

1. Csoportosítsd az egyes összetevőket egy nagy tányéron.
2. Helyezzen minden tojást egy kis tálba, amelyben az egyén felverheti a tojást, és belemárthatja a sukiyakit.
3. Egy nagy serpenyőt vastag alappal vagy sekély öntöttvas edényt/serpenyőt melegítsen fel nagy lángon, és adjon hozzá olajat.
4. A marhahússzeleteket mindkét oldalukon enyhén barnára pirítjuk, körülbelül 30 másodpercig. Adjuk hozzá a medvehagymát, és pirítsuk 15 másodpercig.
5. Adja hozzá a warishitát és a többi hozzávalót, kivéve a shungiku-t, és az összes hozzávalót összekeverje a jobb megjelenítés érdekében (ha szeretné).
6. Amikor a szósz forrni kezd, vegyük le a hőt, és főzzük pár percig, majd adjuk hozzá a shungiku-t.
7. Főzzük még néhány percig, vagy amíg a zöldségek megpuhulnak, időnként megforgatva a hozzávalókat, hogy egyenletesen átsüljenek.
8. Hagyja alacsony lángon, miközben közvetlenül a fazékból eszi a sukiyakit. Ha a szósz túlságosan besűrűsödött, adj hozzá egy kis dashi alaplevet vagy vizet a beállításhoz, és forrald fel.

A fenti recept és a fotók a Kanto stílusban készültek:https://japan.recipetineats.com/sukiyaki/