LECTURA  VII ,

  avagy az olvasmány tanulmányozása

   

 "Ha hozzávesszük, hogy a realizálásnak több rétege, jelentéstartalma is van, akkor láthatóvá válik, hogy ezzel a komplex fogalommal Hamvas az autentikus emberi állapot felé való közelítésre szólít fel. A Mágia szutra szövegében és más írásokban a realizálásnak ugyanis több szinonimája is használatos: metanoia, reintegráció, transzmutáció ,de néha egyszerűen csak átvilágítás, megvalósítás, második születés. A metanoia mint megbánás, önvizsgálat, a platóni hagyományból táplálkozó keresztényi élet gyakorlatra utal, a reintegráció a szétszórtságból való összeszedettségre, a transzmutáció pedig az átlényegülésre, átváltozásra,  átalakulásra. A második születés a szellem szerinti újjászületésre vonatkozik, amit így fogalmaz meg: „A hagyomány azt tanítja, hogy teljesértékű ember az, aki kétszer született (dvidzsa), először test szerint, azután szellem szerint. A realizálás középpontja ez a második születés. Az ige leszáll, az emberben megfogan, és az emberönmagát (a kisdedet) világrahozza. Másodszor, nem az élet, hanem az üdv jegyében.”  Az üdv jegyében történő „második születés”azonban nem tartós, egyszer, s mindenkorra stabilizálható létállapot, hiszena „  normális emberialapállás”,  a „státusz abszolutusz”, azaz az ember normális státusza csak egy-egy pillanatra megvalósuló lehetőség csupán, úgyis mondhatjuk,  hogy kegyelmiállapot. Kierkegaard-al szólva:  „a mozdulatot újra és újra meg kell tenni”. Minden döntés egy-egy újabb kihívás az üdv jegyében történő cselekvésre, s a processzus halálig tart. Az „alapállás helyreállítása” naponkénti és pillanatonkénti feladat, és közben az ember kölcsönhatásban van a többi emberrel is. „Ahol eredményt érek el, azt a másik is felhasználhatja és használja is. Sok úton egyszerre megyünk. Mégis mind egyetlen úton megyünk. A cél egy:az alapállás helyreállítása”– írja. H. B. :Silentium. Titkosjegyzőkönyv.

FOTO: MUHI SÁNDOR - HONVÉD utcai kis park SZATMÁRNÉMETI

   

Hamvas Béla :  Mágia szutra /az életvezetés gyakorlata

 Gondolati fogalmak az én olvasatomban :

 Folyt.:

  

    60. főként a zseni.

   

   A zsenit a hindu hagyomány nagy magatartásnak (mahamudra) nevezi. A zseni a jellegzetes szörnyeteg, aki semmi egyéb, mint kolosszális púp. Aránytalanná lett ember, akin egyetlen tehetség abszolutisztikusan és terrorisztikusan uralkodik, s az egész ember a zsenialitás őrületének (bűnének, betegségének) szolgája. Ez a tény a történet zseniális emberein tapasztalatilag ellenőrizhető. A zseninek persze más értelme is van és erről mindjárt szó lesz. Itt most csak azt kell hangsúlyozni, hogy a közhelyszerűen zseninek nevezett nagy magatartásnak üdvértéke negatív.

      61. Paraziták. 

     A tehetségesek. Az emberi létezés tápláló nedveit magukba szívják, minden egyéb tulajdonság elől a táplálékot elzabálják, maguk meghíznak és megpuffadnak, és az emberi lét arányos (szám, mérték, súly) voltát megbontják. 

     62. A bennük való hit a tulajdonságok

 

  A tulajdonság a felrobbant összhangzó egész repeszdarabja. Ilyen értelemben magyarázza BÖHME is, főként a négy komplexióról szóló kis könyvében. BÖHME a vérmérséklet négy fajtájából indul ki. A vérmérsékleteket az elemekkel azonosítja és azt mondja: a kolerikus a tűznek, a szangvinikus a levegőnek, a flegmatikus a víznek, a melankolikus a földnek felel meg. A négy elem azonban az egyetlen őselem négy széttört szilánkja, s így a négy temperamentum sem egyéb, mint az egyetlen alapvérmérséklet négy törtje. A négy temperamentum a megrongáltság négy alapjellegét mutatja. Az ember realizálásának feladata a négy temperamentumot ismét egyetlen egésszé egyesíteni. De (és ezt már többször ki kellett emelni) nem úgy, hogy az eredeti alapállásban (aranykor), hanem úgy, ahogy a kinyilatkoztatás alapján az alkímia tanítja: a quinta essentiában, az ötödik elemben, vagyis a megváltásban összeforrasztani.

     63. téves értelmezésen nyugszik. 

     A tulajdonságot az értelmezi tévesen, aki abban a hiszemben él, hogy annak minden esetben pozitív üdvértéke van. Ezt a hibát a modern újkori úgynevezett természettudomány azzal követi el, hogy a minősíthetetlenség alapján értékel. Tudomásul kell vennünk, hogy az abszolút értékrend (szám, súly, mérték) nem minősítetlen (vegyileg tiszta szellem), hanem igenis minősített -, ahogy az alkímia mondja: fermentált, vagyis van alapszíne. A tulajdonságokat annak, aki nem az emberi létezés fundamentális fermentációiból indul ki, félre kell értenie.

           (Jegyzet: A fermentáció, vagyis festés, más szóval avatás (beavatás), a kinyilatkoztatás egyik legfontosabb szava. A görög nyelvben ez baptidzein. Tévesen úgy fordítják, hogy keresztelés. Tulajdonképpen avatást jelent. Avatni annyit tesz, mint festékkel, színnel átitatni. Vigyázat! Nem színteleníteni. Nem minőségtelenné és nem üressé tenni, hanem befesteni. És még egyszer vigyázat! A festék, (szín) nem a dologra kent felületes máz, hanem alapminőségének jellege és karaktere. Az emberi létezésnek van ilyen alapszíne és a keresztény beavatás (realizálás) nem egyéb, mint hogy az ember önmagát ezzel az alapszínnel átitatja. Ez az úgynevezett keresztelés. Az avatás egyébként minden esetben valamely részbe való beavatás, ezért a keresztelt a keresztségben nevet kap. A keresztény beavatás annyit jelent, hogy az ember nevéhez még a Megváltó nevét is elnyeri, mert a Megváltó fermentumával avatják.) 

    64. Mérték: Kicsoda milyen hatalom szolgálatába áll 

       A nehéz helyzetben most végre világosan látunk. 

Az imént a tehetségről és a zseniről szólva merőben negatív álláspontot kellett felvenni. Most kitűnik, hogy a tulajdonságok értékelésében ez az elutasítás helytelen. A tulajdonság (tehetség, képesség, zsenialitás) értékét az határozza meg, hogy milyen hatalom szolgálatában áll. Ez csak más kifejezés arra, hogy az életképzeletben milyen ősképpel függ össze, vagyis és végül, milyen képet valósít meg. A tehetség ha rongált és megzavart (bűnös, homályos, beteg) képet imaginál, rossz. Még abban az esetben is, ha mint tehetség káprázatos. Sőt ebben az esetben még sokkal rosszabb. Ebben az esetben a tehetség káprázatosan, de bűnt, őrületet és betegséget realizál, vagyis éppen derealizál, vagyis a létezést egyre rongáltabbá, homályosabbá, bűnösebbé és betegebbé teszi. A zseni és őrület ilyen módon függ össze, de hozzá kell tenni, hogy a zseni és a betegség, a zseni és a bűn is. A pozitívum és a negatívum szolgálatában. A pozitívum negatívummal fermentálva. Mindig újra és újra meg kell győződni arról, hogy a realizálásban, az ember életképzeletének középpontja milyen képet helyezett.

 

        (Jegyzet: Fajoknak, országoknak, népeknek, sőt mozgalmaknak is van fermentumuk, vagyis létezésüknek alapjellege van, amely bőrük színén, vagy akár nemzeti lobogójukon megmutatkozik. A pápaság színe fehérsárga. A francia lobogó piros-fehér-kék. A német lobogó fekete-sárga piros. A szocializmus fermentuma vörös. Az ember haj és szem és bőrszíne lényének fermentumát jelzi. Tudjuk, hogy a zenei és beszédhangok minőségét az alapszín határozza meg. A festészet ezek szerint a fermentálás művészete. Azt a színt, amit a festő realizál, a dolgok mélyéből hozza ki (VAN GOGH). A fermentum mindig értelem (logosz) jelenléte. Aki az orfikát csak távolról ismeri, tudja, hogy a létezés alapfermentuma a szám.)

        65. Az emberismeret

   Nem a pszichológia, hanem ezzel együtt a karakterológia, a fiziognómia és az egész antropológia minden részdiszciplínával együtt.

       66. mai alakjában démonológia

     Minősítetlen tehetség nincs. Olyan megvalósító gépezet és erő, amely remek teljesítményeket ér el, de attól, amit megvalósít, független, elképzelhetetlen. Minden tehetség fermentált képesség. Az emberiség bámulata, amellyel a tehetség merő tehetségszerűségét annyira csodálni tudja, meglehetősen alacsony színvonalú, hiszen DEMOSZTHENÉSZ-ért éppen úgy rajong, mint a kardnyelőért, és az ügyes szélhámosért éppen úgy, mint SZENT FERENC-ért. A létezés elemi erejének megnyilatkozása? Igen. Ténylegesen vannak kolosszális démonok. Az Ótestamentum Mammonról úgy beszél, mint valamennyi között a leghatalmasabbról. Ahogy a tulajdonságokat ma felfogják, az tulajdonképpen démonológia: tehetségnek neveznek olyan démont, amely az ember életképzeletét megszállja és imaginál. E démonok egy része a hiteles üdvtervvel egybehangzó, más része az üdvtervvel ellenkező tevékenységet fejt ki, vagyis egy részük realizál, más részük derealizál. A modern tudomány, amely az anyagi (természeti) világon túl levő valóság iránt érzéketlen, és csak egyetlen értékelése van, vajon valamely tehetség életpozitív vagy életnegatív - a természettudomány arról, hogy a tehetségekben tulajdonképpen az imaginációt megszálló, nagyobbára parazita démoni lények rejtőznek (igen gyakran pszeudomorfózisban, vagyis olyan álalakzatban, amely az ellenkező maszkot hordja, mint amilyen jellegű működést fejt ki), nem tud. Példa az álalakzatokra a vallás, a politika, a művészet, a tudomány, az erkölcs és a szociális hétköznap területén bőven akad. A démon hatalma akkor válhat végzetessé, ha az életképzelet középpontjába kerül. A történet legtöbb úgynevezett zsenije tulajdonképpen megszállott, és benne - a középpontból - valamely démon imaginál. Ezek az intelligenciának, vagy a testi erőnek, vagy az ügyességnek, vagy az aszkézisnek, vagy a szívós céltudatosságnak, vagy egyébnek nagy magatartásai (mahamudra), amelyeket a szutra szörnyetegnek nevez. 

        67. amelynek alapja az összetévesztés 

    Az összetévesztésről a 47. szutra beszélt, oly módon, hogy az éber azonosítást az összetévesztéstől elválasztotta. Ha azonosítok, alapul a látást veszem, ha összetévesztek, alapul a látszatot veszem. A látszat (májá) és az összetévesztések homályos zűrzavara az őrület (avidja) eredménye. 

     Ilyen fundamentális összetévesztésen nyugszik az a felfogás, amely szerint a modern természettudomány a tehetséget (tevékeny, realizáló tulajdonságot) megérti és értékeli. A felfogást az jellemzi, hogy a legnagyobb mértékben tudattalan (megzavart, homályos), mert a tulajdonságban a démonikus természet tevékenységét nem veszi észre. A mértéket ismerjük. Tudjuk, az dönt, hogy kicsoda milyen hatalom szolgálatában áll. Nincs minőségtelen létezés, de minőségtelen tulajdonság sincs. A tulajdonságot pedig minden esetben valamely hatalom minősíti. Ezt a hatalmat a hagyomány démonnak nevezi, s mivel alkalmasabb elnevezés azóta sem kínálkozott, el kell fogadni. A modern emberismeret azt hiszi, hogy a tulajdonságok természeti erők. Ennek az összetévesztésnek beláthatatlan következményei voltak és vannak. Ezek egyike, hogy az ember, mivel tulajdonságainak valódi arcát (nevét) nem ismeri, az ezek fölött való befolyást elvesztette. A tulajdonság uralkodik az emberen, nem az ember a tulajdonságon. A mértéktelen hatalomhoz jutott tulajdonságot szenvedélynek nevezik. A szenvedélyek (kivételes hatalomhoz jutott démonok) szerepe, hogy az ember élettervében (üdvtervében) saját abszolút autokráciájukat valósítják meg. A szenvedély által kormányzott élet eredménye azonban minden esetben csőd.

       (Jegyzet: Az újabb kori élettervek láttán az embert nem felháborodás, nem harag, sokkal inkább szánalom fogja el. Akár egyéni, akár közösségi élettervről (állam, nép, vallás, osztály stb.) legyen is szó, a terv építőjének az építés elemei valódi természetéről sejtelme sincs. Tudjuk, hogy SCHWARZ BERCHTOLD, a középkori dilettáns alkimistaként, faszenet és salétromot kevert össze és azt hitte, hogy ebből arany lesz, de a keverék felrobbant. A külső természet elemeinek ismeretét megszerezték ugyan, de a belső természet elemei felől való tudatlanság elképzelhetetlen arányt öltött. Kénnek, salétromnak, faszénnek megfelelő elemeket kevernek össze és amikor a készítményről kiderül, hogy puskapor, meg vannak rendülve. A belső természet ismeretében ma körülbelül ott tartunk, ahol a külső természet ismeretében SCHWARZ BERCHTOLD. Ha másutt nem is, a nagy közösségek élettervének megalkotásában e dilettantizmus megrendítő. A pneumatikus erők természete felől való végzetes tájékozatlanság. A legtöbb esetben az elemek összetételéből, éppen úgy, ahogy a glicerin, a salétromsav és kénsav összekeveredéséből a robbanás (összeomlás, csőd, bukás) pillanata papíron kiszámítható. Így éri a modern korban egyik kolosszális csőd a másikat. Senki sem eszmél fel arra hogy a pneumatikus erők természetének ismeretére vonatkozóan is legalább olyan szolid bázisra lenne szükség, mint amilyet a fizikában, a kémiában és a biológiában oly magától értetődőnek tartanak.)

 

   68. ennek következménye az eltárgyiasítás,

 

      A partialobjektivációról az első részben már volt szó. Mikor a létezés teljes egésze jenletét az ember realizálni nem képes, a létezés számára darabokban válik esedékessé, s e projektált szilánkokat hívjuk tárgyaknak. A szubjektumnak (személy) megfelelő teljes és egész objektum nincs. Mert minden objektiváció okvetlenül partialobjektiváció. Amikor az ember alapállásáról lebukik, éberségét elveszti. Látszatok között él és összetéveszt, s az önmaga fölött való uralmat, mivel azokat nem ismeri fel, démoni hatalmaknak engedi át. Ezen felül még azt is hiszi, hogy ez így természetes. Az emberi lét ép egysége széttöredezettségének eredménye a tárgyban való látás. Ezért lehet objektumkomplexusról beszélni. Mert ha a hibás magatartást felszámolom, a szövevény megoldódik, nincsenek többé tárgyak.

       69. az eldologiasítás,

      az előbbi egzakt következménye. Példa: a nyelv. Azt mondjuk: cseresznye, vagy alma, vagy sajt, vagy kenyér. Az eldologiasítás azt mondja: áru. Az eldologiasítás a valóságot elszínteleníti (fermentumától megfosztja), sokszerű és gazdag minőségét elveszi, és ezzel degradálja. Végső cél: a valóságot szakrális voltától megfosztani. 

kép: FŐV.ÁLLAT ÉS NOVÉNYKERT 

         És most jöjjön a gasztronómiai vonatkozás .

      Tokió ad otthont a legtöbb Michelin csillagos étteremnek is a világon. Tokió legjobb éttermei több csillagot gyűjtöttek, mint Párizs és New York éttermei összesen, és egyes ikonikus éttermek, mint amilyen az Usuki Fugu Yamada és a Sukiyabashi Jiro évről évre meg is tartják mindhárom csillagukat. Tokióban található a világ egyik legnagyobb halpiaca, a Tojoszu piac /terület :408000 m2 , emelet: 6,költség: 5milliárd $ , terv:NikkenSekkei/

https://en.wikipedia.org/wiki/Toyosu_Market

wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Toyosu_fish_market-4a.jpg/1619px-Toyosu_fish_market-4a.jpg

Ezek után lássuk az egyik leghíresebb japán specialitást : a sushi-t 

A tenger gyümölcsei és a zöldségfélék köré norilapba tekert ecetes rizs vagy sushirizs megszámlálhatatlan variációja 

https://www.agoda.com/hu-hu/travel-guides/japan/tokyo/tokyo-food-101-essential-japanese-food-traditional-drinks?cid=1844104

kép:http://3.bp.blogspot.com/-5qF7d4yB-TI/UlFTtYirTUI/AAAAAAAAJNE/akjovkZyFcw/s1600/nori+lap+003+fold.jpg

A legkedveltebbek :

Makizusi (noritekercs): a legalapvetőbb szusitípus a makizusi, melyet tekerhetnek vékony omlettbe, szójapapírba, uborkába vagy algalapba is. Az erjesztett vagy savanyított rizsbe rakhatnak bármit a rákízű halpogácsától és a tenger gyümölcseitől kezdve, az ecetes tormán át a lótuszgyökérig. Az óriás noritekercset Futo Makinak hívják.

A Futo Maki, Nagy maki tekercs, természetesen méreteiben is nagyobb a maki –nál, a norin és a rizsen kívül nem egy, hanem több „feltét” található a tekercs közepén (általában több félék is, hal és zöldség egymás mellett).

kép:https://bambuszliget.hu/wp-content/uploads/2016/09/bambuszliget_nagy_sushi_tekercs_nagy_california_emenu.jpg

Ezt a tekercset általában 8 egyenlő részre vágják fel.

Ezen túl van még a : Temaki ,tölcsér alakúra formált norilap, rizzsel és nyers hallal, vagy zöldséggel megtöltve.Többnyire tíz cm hosszú, és kézzel eszik, mert evőpálcikával nehezen fogható meg. Legjobb akkor, ha készítés után közvetlenül elfogyasztják, mert a nori magába szívja a nedvességet, veszít ropogósságából és nehezebb átharapni.

kép:https://bambuszliget.hu/wp-content/uploads/2016/09/bambuszliget_temaki_lazac_emenu.jpg

És van Gunkanmaki , a nigirizusi egy fajtája, a rizsgombócot noricsíkkal kötik át, a belsejében töltelékként kaviár, osztriga, majonézes kukorica vagy fürjtojás található.

kép:http://2.bp.blogspot.com/-Ug1op2_kiRg/UlFXPFwHkTI/AAAAAAAAJNw/Ecv4cUShfmk/s1600/_sushi+049+fold.JPG

Nigirizusi: a nigiri hasonló a szasimihez: mindkettő friss, nyers halat tartalmaz, de a nigirit ovális rizságyra terítik. 

kép:https://bambuszliget.hu/wp-content/uploads/2016/09/dscf0161_resize.jpg

A szasimi esetében a rizs elhagyható, vagy köretként alkalmazható.

kép:http://bambuszliget.emenu.hu/upload/2015_05/05/143083160947745350/bambuszliget_sashimi_tigrisrak

Inarizusi: sült tofu, szusirizzsel töltve.

kép:https://olakaihawaii.com/wp-content/uploads/2014/01/sea_asparagus_inari.jpg

Csirasizusi: a „szétszórt” szusi egy rizses egytálétel a szokásos szusialapanyagokból, amilyen a garnéla, a gomba, az omlett és a bambuszrügy.

kép:https://m.blog.hu/yo/yokohamabanelni/image/chirashi.jpg

A mai modern sushi Hanaya Yohei nevéhez köthető, aki 1820-ban Tokyo-ban nyitotta meg sushi boltját melynek neve "Yohei-zushi" volt. Az ő sushi boltját tekinthetjük a mai sushi bárok ősének.Az általa készített sushi rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert.

Az első modern sushi-bár 1950-ben nyílt meg Osaka - ban, ekkorra Japánban már minden háztartásban általános ételnek számított a sushi.

A sushi készítését számtalan az interneten felelhető recept és video segítségével el lehet sajátítani .